9996
-
#1791
Utolsó út. -
#1790
Jövő héten lesz 22 éve, hogy útjára indult a Hubble űrteleszkóp. Ennek örömére a Hubblesite közzétett néhány gyönyörű képet a Tarantula-ködről:
![]()
Az igazi ínyencség viszont egy figyelmeztetés után érhető csak el, letölthető az eredeti, 20323 X 16259 pixeles, veszteségmentes TIFF álomány is, és annak JPG változata is, 643 illetve 169 megabájtban. Böngészőben megtekintésre nem ajánlott :) -
#1789
Alkalmi bélyeg a Masat-1, az első magyar műhold tiszteletére
-
Astro Mike #1788 Termeszetesen ismerem azokat akiket felsoroltál (Lutz Kayser leszámítva). Viszont számomra Musk akkor is messze kiemelkedik a hasonló emberek körül. Nem csak a SpaceX-et hozta létre, hanem ott van a Tesla meg a SolarCity is. Ő tipikusan egy olyan ember, aki tényleg próbál tenni valamit az emberiségért nemcsak ül a millióin és ezért borzasztóan becsülöm. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1787
Akadnak hasonlóak, csak nem mindenki sikeres, és sokszor külső tényezők miatt. Az CRPU rakétákról már volt szó, Lutz Kayser lehetett volna az 1970-es és 80-as évek Elon Musk-ja és az OTRAG lehetett volna az első SpaceX. Nem így alakult.
![]()
Egy 5 modulos CRPU rakéta 1978-ból, látható, hogy minden a költségcsökkentésről szól
Ott van a BlueOrigin és mögötte Jeff Bezos, aki Musk-hoz hasonlóan az internet iparágban szedte meg magát.
Ott van a Peter Madsen és a Copenhagen Suborbital, Madsen csinálta meg a legnagyobb privát tengeralattjárót, és a CS is szépen halad, tavaly elindították a HEAT 1X-et, és ahhoz képest, hogy még amatőr rakétákhoz képest is hajmeresztő dolgokat engedtek meg maguknak, hogy minél olcsóbban érjék el a célt, nagyon tudnak.
![]()
CS 2011 plakát a HEAT 1X indításával
De elő lehetne hozni a Burt Rutan-t és a Scaled Composite céget is. Ők voltak az első civi suborbital repülés uttörői.
Szóval vannak ilyen emberek... -
Astro Mike #1786 Elon Musk Interview a Daily Showban
Több ilyen ember kéne erre a bolygóra! -
#1785
Megvannak a prioritások, ez az igazi űrkutatás: szeszt főznek az ISS-en
"Első alkalommal főznek szeszt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén. A kísérlet célja, hogy a whisky előállításánál pontosabban megértsék a gravitáció szerepét. A híres ardbegi whisky két alkotóelemét, a malátát és a füstölt tölgyet még tavaly októberben juttatták fel a Nemzetközi Űrállomásra ahhoz a legalább kétéves kísérlethez, amely a két alkotóelem összeérlelődését kíséri figyelemmel mikrogravitációs környezetben."
(értem én, hogy van haszna egy ilyen kutatásnak, hosszabb távú utazásoknál fontos lehet, hogy egy ilyen érlelődés mennyire másképp működik, de mókásan jött ki a cikk) -
#1784
Ezt a cikket első olvasásra se értettem.
Hajtóműveket? Azok rá vannak "csavarozva" az első fokozatra!
Hogy akarják azokat leszedni 4000 méter mélyen?
Vízbe, majd tengerfenékbe csapódáskor elég nagy ütés érhette őket, simán lehet, hogy palacsintává lapultak. -
msstz #1783 Szerintem lemaradtam. Azt nem értettem, hogy a xenon hogyan lehet sűrűbb. -
#1782
A halmazállapot mióta függ ettől? Van higanygőz is, csak megfelelő nyomás/hőmérséklet kell hozzá. -
msstz #1781 Ha nem kérdezek rá, a cikkből sosem érteném meg, köszi! Viszont egy valamit még nem értek: miért lehet sűrűbb a xenon más (nemes)gázoknál? Elvileg több elektron = nagyobb atom = nagyobb molekulák, nem? Vagy a kötéstávolság olyan alacsony? -
#1780
Először is: a cikk iszonyú gáz, azzal kezdi, hogy a jelenlegi, napenergiára alapuló meghajtást válhatja ki. Napenergián alapulónak én a napvitorlást nevezném, az meg még igencsak gyerekcipőben jár.
Az, hogy az energiát napenergiából nyerik, teljesen független a meghajtástól.
No mindegy... :P
Az ionizáció nem függ össze azzal, hogy nemesgáz az adott anyag, a nemesgáz "sérthetettlensége" csak kémiai reakcióknál számít, itt viszont nem erről van szó.
Az ionizálást teljesen hétköznapi katód-anód párossal csinálják, az kettő között áramló elektronokkal lehet ionizálni a gázt, és azért használnak Xenon-t, mert
1.: Alacsony elektromos feszültség kell az ionizációhoz (12,1eV, szemben például a Hidrogénnel, amihez 13,6eV kell).
2.: Sűrű, így adott molekulamennyiség kevesebb helyett foglal.
Utánpótlás nincs. Létezik olyan elképzelés, amely hatalmas mágnesekkel az űrben található hidrogén-atomokat gyűjti össze, sűríti, és ezt használja fel üzemanyagként, de ez az elképzelés életképessége erősen megkérdőjelezhető (ezt hívják egyébként Bussard-jetnek).
Az Ion-hajtómű előnye, hogy nagyon jó a hatékonysága. Ezt Isp-nek nevezik, és alapvetően arról van szó, hogy adott tömegű üzemanyagból mennyi tolóerőt lehet termelni adott időn belől. A tömeg és a tolóerő kiüti egymást a képletből, így egy másodpercre vetített idő jön ki.
A kémiai rakétahajtóművek általában 200-500 Isp között tudnak teljesíteni, a nukleáris-kémiai hajtóművek 1000 Isp körül, az Ion-hajtóművek viszont 2000-4000 Isp körül tudnak, vagyis 1kg üzemanyagból mintegy 10x annyi hasznosítható tolóerő-időt tudnak generálni. Maga a tolóerő persze nagyon kevés (legfeljebb pár tíz Newton), de még így is ez a legjobb jelenleg elérhető bolygóközi meghajtás. -
msstz #1779 Hogyan ionizálják a nemesgázokat, a pl. Xenont? És mi az utánpótlás, egy idő után ez is elfogy, nem? -
#1778
Nem látni a fotón csillagokat! Sakcok, ez is biztos összeesküvés volt! :)
Egyébként döbbenetesen szép fotók vannak a sorozatban. -
#1777
50 éves a Gemini program - fotósorozat -
#1776
ion hajtómű -
#1775
Csak egy Lenink kép hiányzik. :) -
#1774
A legénység a Zvezda modulban várja az ISS vészhelyzet végét - a legérdekesebb a kép háttere szerintem:
![]()
Mária, Jézus, az apostolok és Gagarin.
forrás: PuliBlog -
Pares #1773 Halálsugár? 
-
Garga Pitic #1772 A kamera szép meglepetés volt. Mi lehet még a fedélzeten? :) -
#1771
De jó, pár napja keresgéltem valami információt arról, hogy mi a helyzet velük, de csak a fellövés után pár napos híreket találtam. -
COOLancs #1770 Összefoglaló a Vegával fellőtt Cubesatok teljesítményéről. Gyakorlatilag csak a MaSat működik probléma mentesen. 
-
#1769
Ezek alapján nem. Akkor viszont tényleg érdekes kérdés, hiszen 11 Saturn V. indítás volt, és nem hiszem, hogy jelentősen eltérő pályaelemekkel indultak volna, hogy határozottan meg lehessen különböztetni őket a fokozatok visszahullása terén... -
#1768
A cikk alapján még nem hozta fel, és több, mint 40 éve pihen a tenger alján... gondolod, hogy egy beleütött sorszámot el lehet rajta olvasni négyezer méter mélyen? (az angol nyelvű cikkben azt írja, szonárral érzékelték egyelőre - ilyen fejlett lenne már a szonártechnológia? :))
"I'm excited to report that, using state-of-the-art deep sea sonar, the team has found the Apollo 11 engines lying 14,000 feet below the surface, and we're making plans to attempt to raise one or more of them from the ocean floor. We don't know yet what condition these engines might be in - they hit the ocean at high velocity and have been in salt water for more than 40 years. On the other hand, they're made of tough stuff, so we'll see." -
#1767
Sorozatszám? :) -
#1766
Azon gondolkodtam, hogy mi alapján lehet beazonosítani, hogy ez pont az Apollo 11 hajtóműve? -
commissioner #1765 Megtalálták az Atlanti-óceánban a holdraszállás rakétájának hajtóműveit -
#1764
[center] ![]()
Nem tűnik nagynak kívülről...
![]()
...de 7 embernek egész kényelmes és tágas. -
#1763
További bőséges információforrás lehet még a Wikipedia Extrasolar planet szócikke - van tömeg-távolság grafikon, eszmefuttatás a lakhatósági távolságokról, ilyesmik. -
#1762
Koránt sem biztos, hogy az élet feltétele a folyékony víz jelenléte. Egyelőre mi nem láttunk másfajtát, de kicsit több, mint egy éve a NASA pont azzal robbant be a hírekbe, hogy a foszfort le tudták "cserélni" arzénra az alapvető összetevők között (beszélgettünk is róla itt a topicban).
Csillaghoz közeli óriásbolygókat amúgy már találtak, itt van egy szép nagy táblázat, mivel a jelenlegi mérési módszerekkel (csillagok fényerőváltozása) a viszonylag közel keringő, viszonylag nagy bolygókat tudják a legegyszerűbben észlelni, így nagyon sok bolygó van 0,01-3 AU távolságon belül, 1 "Jupitertömeg" környékén. -
#1761
Csak a Naprendszerben a gázóriások távol vannak a lakható zónától, hiába van szilárd felszínű hold. Emléletileg elképzelhető közelebbi pályán is gázóriás? Mármint más rendstzerekben relatív értelmeben, kellően közel ahhoz a ponthoz, ahol van folyékony víz. -
#1760
Nézd meg a Naprendszert. Europa, Titan, stb.
Ezek alapján igen, van esély rá. -
#1759
Egy kértéd. Mindenki nagy bolygókat keres más csillagrendszerekben. Elméleti sziten mennyire valószínű az, hogy inkább nagyobb gázóriások esetleges szilárd holdjain van esély életre? -
#1758
Mókás látni, milyen gigászi háttér kellett a kiszolgáláshoz. :\ -
#1757
egy kis szétszerelés -
Astro Mike #1756 SpaceX: Entrepreneur's race to space -
#1755
Lehet, nem kerestem :) -
Astro Mike #1754 Titkon reméltem, hogy valahol streamelve is elérhető, mert munkahelyen vagyok, de akkor majd otthon megnézem. Köszönöm! -
#1753
Ez a vasárnapi (március 18.) adás. -
Astro Mike #1752 Néhány napja Elon Musk volt a 60 Minutesben (ahol a bemutató alapján elég érdekes témákról beszélt). Nem tudjátok, hogy a teljes interview elérhető-e valahol?
