9996
  • COOLancs
    #1911
    Kár hogy nem indították el, a héten ez lett volna a hatodik űrrakéta indítás, amire elég régen lehetett példa, ha egyáltalán volt.
  • Dzsini
    #1910
    A NASA közvetítésén látható volt, ahogy minden úgy történik, ahogy az a visszaszámlálás utolsó másodperceiben szokott: a kilövőállás alatt megnyitották a rakományt és a rakétát védő óriászuhanyt, és a begyújtást végző szikraeső belobbantotta a hajtőművekből kiáramló üzemanyagot. Aztán nagyjából két másodperccel ezután a kilövést irányító számítógép letiltotta a rendszert. Az első jelentések szerint az utolsó másodpercekben lefutó hibakeresés a Falcon–9-es hordozórakéta 9 hajtóművéből egyben, az ötösben túl magas nyomást mért, így még idejében, a begyújtás után, de az elemelkedés előtt megállította a folyamatokat.

    A sikertelen kísérletet követő következő próbálkozásig legalább 72 órának el kell telnie, így legkorábban kedden van esély az első polgári űrjármű startjára, ami 3 nap keringés után a Nemzetközi Űrállomást is megközelíti, és szerencsés esetben egy robotkar segítségével össze is kapcsolódik azzal.

    A Falcon–9-es rakétatípusnál gyakoriak az utolsó másodperces leállások, a számítógép a legkisebb adateltérésre is így reagál. A javítás általában nem áll többől, mint az adott határérték felülvizsgálás utáni módosításából, azonban ezúttal nincs lehetőség gyors második indításra, hiszen az űrállomás messze jár attól a pozíciótól, ahol a sikeres találkozás miatt lennie kéne.
    index
  • COOLancs
    #1909
  • Dzsini
    #1908
    Kedden.
  • Dzsini
    #1907
    Gondolom most tárgyalják meg, hogy lesz-e most indítás, vagy csak két nap múlva.
  • Molnibalage
    #1906
    Mát fúvatják le az tüzelőanyagot. Ebből nem lesz indítás szerintem.
  • Dzsini
    #1905
    Valamelyik paraméter nem stimmelt az egyik hajtóműtérben, most azt mondják.
  • Dzsini
    #1904
    Azt mondják a számítógép állította le, mert nem érezte, hogy megindult a rakéta - most kapcsolják át kézi vezérlésre.
  • Molnibalage
    #1903
    Pont a visszaszámlálsra értem oda. Viszont valami komoly gabasz van...
  • Dzsini
    #1902
    De jó, el is felejtettem :)
  • DrRadon
    #1901
    Sok sikert Dragon, hajrá SpaceX!

    nasa közvetítés
  • Dzsini
    #1900
    Csillagváros és Bajkonur
  • polarka
    #1899
    A mai APOD illusztrációja rávilágít arra is, h a közelben valószínűbb, h fémsziklákat, mintsem vízjeges aszteroidák találhatóak.
  • Dzsini
    #1898
  • Dzsini
    #1897
    ... meghalt majdnem 3 milliárd éve :)

    video, és részletesebb beszámoló a Hubblesite-on.
  • Freeda Krueger
    #1896
    csillag meghal
  • Dzsini
    #1895
    Ide is el kellene menni...
  • Teppik Amon
    #1894
    Hogy ne csak űrbányászat legyen.
    Bakonybélben megnyílt a Pannon Csillagda.
    néhány fotó
  • polarka
    #1893
    Bár az Ir és Os harmad annyiba kerül, mint a Pt
  • polarka
    #1892
    PGE (Platinum Group Element)-ről van szó (6 elem). Csak ha árat akarunk nézni, meg előfordulást/koncentrációt, akkor célszerű egyről beszélni és a Pt-t választottam erre. De a másik 5 elemmel is hasonló a helyzet. Az én periódusos rendszerembe Pt, Ir, Os a legsűrűbb elemek és ezekről van szó.

    A Pt ≈40%-át autó katalizátorokba használnák, ≈20%-át kémiai eljárásoknál katalizátornak. A maradék elektronika, meg egyéb...
    Egyébként annyira szükség van rá, h a hulladék újrahasznosításban is igyekeznek minden grammot összegyűjteni. De még kiégett nukleáris fűtőanyagokból is kitermelik, amire nem adnák a fejüket, ha nem kéne annyira, mert egyéb instabil izotópokat is szűrniük kell.
  • Bucser
    #1891
    most neztem. a legnagyobb szerepe a hidrogén begyújtásában van.

    "The most common use of platinum is as a catalyst in chemical reactions, many times as platinum black. It has been employed in this application since the early 19th century, when platinum powder was used to catalyze the ignition of hydrogen. Its most important application is in automobiles as a catalytic converter, which allows the complete combustion of low concentrations of unburned hydrocarbons from the exhaust into carbon dioxide and water vapor. Platinum is also used in the petroleum industry as a catalyst in a number of separate processes, but especially in catalytic reforming of straight run naphthas into higher-octane gasoline which becomes rich in aromatic compounds. PtO2, also known as Adams' catalyst, is used as a hydrogenation catalyst, specifically for vegetable oils.[24] Platinum metal also strongly catalyzes the decomposition of hydrogen peroxide into water and oxygen gas."


    Ja a forrás Wiki.
  • Molnibalage
    #1890
    A titán is ilyen, és abból sokkal több van.
  • Bucser
    #1889
    "Platinum is used in catalytic converters, laboratory equipment, electrical contacts and electrodes, platinum resistance thermometers, dentistry equipment"
  • Bucser
    #1888
    orvosi implantátumokban. ugyanis az egyik olyan fém amit nem vet ki a szervezet gyógyszerezés nélkül.
  • Molnibalage
    #1887
    A "nem értem a célt" nem egyenlő az akkurátsan való támadással. Eleddig egy olyan anyagot tudtak mondani, ami olyan ritka idelet, hogy tonnákban mérik az éves kitermelést.

    Azt a részét viszont nem vágom, hogy lesüllyed a földkéregbe. Számtalan nehézfém van és még sűrűbb anyag, ami nagy koncentrációban bányászható. Akkor miét pont a Platina ilyen rika?

    Évi ~100 tonnás termelés mellett mire használják fel egyébként a platinát?
  • polarka
    #1886
    Becslések alapján kb 3 nagyságrenddel nagyobb koncentrációban fordulnak elő, mint a földkéregben. Persze az így is kérdés, h ez egyenletesen oszlik el az aszteroidákban vagy van egy típus, amelyikben nagyobb koncentrációban.
  • [NST]Cifu
    #1885
    Továbbra sem kell ilyen akkurátusan támadni egy olyan elképzelést, amelynél a platina és a vízjég bányászat még csak távoli opció.

    Viszont ahogy alant Polarka rámutatott, a platina valóban ritkafém, és van kereslet iránta. Ha a PR tervei jól haladnak, én úgy becsülőm, hogy úgy 10 év múlva kezdhetnek el bányászni. A vízjég ugyan az elsődleges cél, de ha például a Platina ára felmegy 2000-3000US$/uncia szintjéra, akkor bizony nem csodálkoznék, hogy ha a platina-bányászatban igenis látnának páran fantáziát.

    Igen, kérdéses, hogy rentábilis lesz rövid távon, de ha egyben kifejlesztik a technológiát, akkor a megtérülés időben igenis realizálódhat.

    És ismét visszautalnék arra, hogy a PR nem csak a bányászatból (illetve adott esetben a bányászatra való robotokból) szerez, szerezhet bevételt, már az odáig tartó úton is lesz bevétele a tervek szerint...
  • polarka
    #1884
    Elvileg nagyobb a koncentráció, mivel mi csak a földkéreg felszínéhez férünk hozzá.
    Az előző mese alapján feltételezhetjük, h ugyanolyan a NEO-k összetételbeli koncentrációja, mintha az egész Földre számolnánk a koncentrációt (nemcsak a kéreg felső részére). Így lehetne becsülni.
  • polarka
    #1883
    Az a mondás, h a Föld kérgében ritkák, de mélyen van bőven. A Föld keletkezésekor lesüllyedtek. Azóta meg csak a meteoritok hozták, ami van.
    Aztán, h kint ténylegesen mennyi van... Hát erre van a cég első fázisa, h ezt megtudják.
  • Molnibalage
    #1882
    Ez mind szép. Azonban, ha a Földön ennyire ritka, akkor mitől lenne gyakoribb odafent? Tehát nem ártana tudni. Mert, ha ott is kb. ennyire gyakori, akkor ott vagyunk, hogy miért érén meg ugyanolyan koncentráció esetén 3-5 nagyságrenddel drágábban bányászni?
  • Pares
    #1881
    Én személy szerint teljes mellszélességgel az űrbányászat mellett vagyok (mint ahogy mindig is az űrkutatás mellett álltam), szóval én senkit... De "lehet" egy pár ország hatalomgyakorlói másképp gondolkodnak, hogy nekik mi éri meg...
  • polarka
    #1880
    És a PGE (Platinum-Group Elements)-ekért kit rohannál le? Az oroszokat vagy a dél-afrikaikat? Gyakorlatilag náluk van a világkészlet 90%-a.
  • polarka
    #1879
    Olvasgattam...

    60 tonna a platinából a világ évi bányászati termelésének (kb. 200tonna) 30%-a. Jelenlegi árfolyamon kb. 1550$/uncia≈55$/g=55ezer$/kg-mal számolva az 3,3milliárd$. Ez egy "adag".
    A kereslet növekszik. A bányászati hozam meg 2006 óta nemhogy nőtt, de csökkent.
  • Pares
    #1878
    Nyersanyagokért egyelőre egyszerűbb lerohanni idegen országokat.
  • [NST]Cifu
    #1877
    A Planetary Resources más megoldás alapján dolgozik.

    Az első lépés, cirka két éven belül az Arkyd 100 széria, a Leo űrteleszkóp. Egy olcsó, kis méretű, privát űrteleszkóp, amit lehet Földi megfigyelésre használni (a'la GeoEye és társai), de ugyanakkor csillagászati célra is. Igaz, hogy első sorban a NEO-k felderítésére használná a cég, de ugyanakkor ki lehet bérelni a Leo-t akár Földi megfigyelésre, akár csillagászati megfigyelésre.

    Tehát bevételt generálnak már az elején. Hogy mennyit, az majd kiderül.

    Aztán jön az Arkyd 200 (Interceptor) űrszondák, ami egy Arkyd 100-as hajtóműcsomaggal felszerelve. Ezeket már el lehet küldeni a NEO-khoz (vagy a Hold-hoz) közeli felvételeket készíteni. Feltehetően szintén kibérelhetőek lesznek, tehát megint lehet pénzt keresni velük.

    Ezek után jönnének az Arkyd 300-asok, amelyek lézeres adatkapcsolattal bírnak már, és jobb, részletesebb érzékelővel lesznek felszerelve - de az Arkyd 200-ason alapulnak. Ezek fogják a bányászatra alkalmasnak vélt aszteroidákat komolyabban feltérképezni.

    A PR üzletpolitikája abban tér el a korábbi, hasonló cégekétől, hogy menet közben is igyekszik bevételt termelni.
  • polarka
    #1876
    Sztem fölösleges arról vitázni, h megéri-e vagy nem és mikor.
    Egyelőre ott tartanak, h infókat gyűjtenek, feltérképezik a NEO-kat, összetételüket vizsgálják majd.
    Olyan ez, mint a mélytengeri próbafúrások. Ott sem sikeres a fúrások nagy része és esetleg olyan mélységben van, amit egyelőre nem lehet gazdaságosan kitermelni. De ahhoz, h legyen miről beszélni, mivel kalkulálni jó volna tudni, h konkrétan hol, miből, mennyi van.

    Mélytengeri bányászatnál nagy a nyomás, sötétség van és nincsen messze (ez már beindulóban van). NEO-k nincsenek annyira közel, kicsi a nyomás, jók a látási viszonyok (valszeg más fémek nyerhetők, mint a tenger mélyén).
  • Dzsini
    #1875
    Távoli jövőbe mutató stratégiai innovációt vagy a politika (elsősorban háború), vagy a hobbi fog pénzelni - ez pedig túl nagy falat, hogy hobbiból belekezdjenek. Bransont nem vágta volna csődbe, ha az egész Virgin Galactic csődbe megy, mert csak játék, ahogy a világ körberepülése napelemes géppel, vagy a Mariana-árok aljára merülés.
  • Bucser
    #1874
    Hasonlóan nagyléptékű projekt amire azt mondanád (és asszem mondtad is a klímatopicban) hogy hülyeség. És senki nem adna rá pénzt. Valahogy mégis kaptak rá pénzt.
  • Molnibalage
    #1873
    Jó. Akkor mutass befektetőt, akiknek van erre 100 milliárdja.

    www.desertec.org

    Itt hol kapok választ a kérdésemre?
  • Bucser
    #1872
    Nem érted. Én nem az űrbányászatról mint konkrétumról beszélek csak, hanem a te hozzáállásodról bármilyen távoli stratégiai innovációs célt figyelve és mindig csak egy dolgot lehet a szádból hallani, "hogyan nem lehet megcsinálni."

    És most nem a Égely féle hülyeségekről beszélek.