9996
-
#1871
2004-ben kezdődött az egész űrturizmus-dolog, tehát 10 éven belül "termelésbe" fordult - itt most ennek legalább a négyszereséről beszélünk, vagyis egy 40+ éves embernél (ilyen életkor minimum megvan, mire a pénzmag alapját megteremtik, Branson most 61 éves) saját élettartamon belül nem, vagy épphogycsak megvalósítható. És itt visszaértünk a tölgyfához. -
#1870
Ja és nem HITEL kell rá, hanem befektetés. Ergó nem csak hitelből lehet építeni hanem joint venture-el is ulajdonrészt átengedve a kapott tőkéért cserébe. -
#1869
www.desertec.org -
#1868
Tehát adjon valaki hihetetlen mennyiségű pénzt arra, hogy 20 év után lehet, hogy valaki eljut oda, hogy esetleg ki kell hajítani az egészet. Ha nem, akkor további 20 év és sok pénz kell ahhoz, hogy az eszközök elkészüljenek, és startra kész legyen. A következő lépés (az előzőkkel mondjuk párhuzamosan, még a régi technológiával, drágábban) az, hogy megkeresik azokat a forrásokat, amelyeket érdemes bevonni a kitermelésbe - lehet, hogy nincsenek, lehet, hogy vannak. Ha vannak, akkor kezdődhet a kitermelés, és a visszajuttatás. Ha ez sikeres, akkor befut az első cent a befektetésből, és lehet reménykedni, hogy a technológia már nem lépett tovább azon, amit 20+ évvel előtte kitaláltak, hogy jó üzlet lesz.
Ki fizetné ezt? -
#1867
Mutass ma bárkit, aki iszonyatosan kockázatos ötletre ad 100 millárd dollár hitelt. -
#1866
Mondj ilyen anyagot. Nem igaz, hogy "ha", meg "de", meg "talán". Koncepcióterc szinten is kell már számonkak lenni. Hasamra csapni és feltételezni józsi bácsi is tud a talponállóban... -
#1865
Szerintem feltétlenül jelentős előrelépés az űr/ repülőgépipar szempontjából.
De tudom előre, hogy itt ebben a topicban úgy is az a vélemény hogy baromság. Kár hogy Sir Richard Bransonnak senki nem szólt róla:) -
#1864
Ez akkor a sokadik "lehetséges" és "talán" az egyenletben, amitől egyre inkább úgy alakul hogy hülye lesz bárki komoly (csillió dolláros) összeget beleölni.
Az űrugrós turistás dolog (ami most talán megindul) is inkább csak kósza hobbi, de annak a költsége végtelenül elenyésző bármilyen, a bányászathoz szükséges fejlesztéshez képest. -
#1863
Úgy hogy a beruházás egy eszköz ami hellyel közzel fix költséggel jár, és vagy eszközbe fordul a végén (értéknövelő tényező lesz) vagy leírják veszteségnek ha nem hozza be a hozzá fűzött reményeket.
A beruházónak kell eldöntenie, hogy tudja-e a projektet finanaszírozni vagy eladja az addigi eredményeket hogy visszahozza a veszteségeit, vagy egyszerűen csak leállítja a dolgot. -
#1862
"Az ürbányászatra visszatérve pedig 40 évig beruházol, hogy hordozó eszközt, kitermelési mechanizmust új anyagokat fejlessz ki, majd tartasz egy próbaüzemet. HA 20 év elteltével kiderül, hogy életképtelen az ötlet elvágják" - és az első 20 évet ki szponzorálja, ha jelenleg bármelyik alternatív módszer kifejlesztése lutri, míg a mostani drága, de rendelkezésre álló technológia minden igényt kielégít?
"Egy beruházásnak az üzembeállítástól kezdve kell profitot termelnie," - ezt hogy illeszted össze a 20 év után életképtelen ötlet elvágásával? -
#1861
"Új források bevonása csökkenti az árakat, tehát csökkenti az egységre eső profitot, viszont az új források eléréséhez szükséges nyersanyagot még a "régi" áron kell beszerezni, tehát még lassabb a megtérülés"
De lehetséges az is, hogy a megnövekedett supply következtében a demand még nagyobbat nő, még több iparág telepedik rá tehát a volumen növekedésével az ár is növekszik. Volt már erre példa tudtommal. (csak hogy a rare earth mineral problémát hozzuk ide) -
#1860
De erre próbálok rávilágítani: mi van ha olyasvalamiért akarnak felmenni ami idelent nincs? Annak hogy becsülöd meg az értékét? -
#1859
Ohh hát ez ilyen egyszerű? akkor minden hülye társaságnak csak 5 évre kéne lízingbe adni a repülőt...
Egy beruházásnak az üzembeállítástól kezdve kell profitot termelnie, tehát nem adják oda a repülőt 5 évre, mert NEM TUDJA KITERMELNI annyi idő alatt. Ezért adják 20 évre, mert az fér bele a CASHFLOWBA.
Az ürbányászatra visszatérve pedig 40 évig beruházol, hogy hordozó eszközt, kitermelési mechanizmust új anyagokat fejlessz ki, majd tartasz egy próbaüzemet. HA 20 év elteltével kiderül, hogy életképtelen az ötlet elvágják. Az is lehet, hogy már a tervező asztalról sem száll fel az előre nem látható kockázatok miatt, de úgy hozzáállni valamihez hogy ez biza soha nem térülhet meg, nem lehet. -
#1858
Azt ugye vágod, hogy ha egyszer tényleg drága lenne bármi is, akkor az odafent levő új készletek is befolyásolják az ártat.
A szalmabábos dobálózás helyett meg nézzed már meg, hogy miből mennyi van. A fémek 80-95%-os hatásfokkal újrahasznosíthatóak. Ha majd a bányászás drága lesz, akkor az újrahaszonítás aránya is elkezd nőni... -
#1857
Új források bevonása csökkenti az árakat, tehát csökkenti az egységre eső profitot, viszont az új források eléréséhez szükséges nyersanyagot még a "régi" áron kell beszerezni, tehát még lassabb a megtérülés. Köszi a kiegészítést, helyesbítek: nem 60 év. -
#1856
"Ennyi jön ki a nyersanyagok piaci árából"
Ugyanazt a bábot ütögeted.
Nem tudsz elszakadni a jelenlegi árfolyamtól amit egy zárt rendszer befolyásol és nem új források bevonása. -
#1855
Nem. Nem szerintem. Ennyi jön ki a nyersanygok piaci árából és a feljuttatás költségéből.
Közgazdász létedre elég fura, amit itt összehordasz... -
#1854
Igen, mert a 20 éves befektetés árát az első 1-2 évben visszahozza, és a maradék tizennyolcban már profitot termel (persze csökkentve a karbantartási, munkaerőköltségekkel, de még úgy is mondjuk 3-4 évről van szó). Tehát ha én most hitelből (tegyük fel, hogy kapok) elindítok egy légitársaságot, és versenyképesen üzemeltetem, akkor az már az indulás évében profitot termel. Az űrbányászat az indulástól (ha egyszer nekiállnak) kezdve a technológiák fejlesztésén és az eszközök űrbe juttatásán át legalább 30-40 évig csak viszi a pénzt nulla bevétel mellett, és a termelés beindulásával kezdi ezt törleszteni (feltételezve, hogy sikerül megoldaniuk a költségek radikális csökkentését, ha nem sikerül mondjuk space loopot építeni, akkor kidobott pénz volt) - mondjuk 60 év után fordul profitba a dolog, ha nagyságrendekkel olcsóbban tud kitermelni, és nem töri le ezzel az árakat.
Igen, a repülés gyorsan megtérül, és biztos befektetés. -
#1853
Te a 15-20 éves repülőgéplízinget gyorsan megtérülőnek sorolod? -
#1852
"A prosperáló iparág valójában nem is annyira az. Több nagy cég a csőd szélén tántorog és semmi remény a javulásra..."
Az hogy néhány cég csödbe megy egy iparágban az nem jelenti azt hogy az iparág nem prosperál... a szalmabábodat hagyjad otthon kérlek.
HA majd mindenki csődbe ment majd akkor el lehet mondani, hogy nem prosperál.
A Másik: 2 nagyságrenddel kéne lejjeb menni szerinted. De lehet hogy akik terveznek vagy gondolkodnak ilyesmiről máshogy gondolkodnak mint te. -
#1851
Igen. És? Mind mondtam, két nagyságrenddel kellene lejebb menni, hogy érdemben játszadozzál a gondolattal. Ennyivel a repülő sem lett olcsóbb és mostanában derült ki, hogy a légitársaságok nagy része szarban van.
A prosperáló iparág valójában nem is annyira az. Több nagy cég a csőd szélén tántorog és semmi remény a javulásra... -
#1850
Elérhetőbb, mert óriási üzlet, és gyorsan megtérül. A nyugati ember pedig nem az unokáinak ülteti a tölgyfát, hanem energianádat termel, amit pár hónap után learathat.
Az űrbányászat jelenleg mamutfenyő. -
#1849
Nem a jövedelmek növekedtek ennyivel hanem az árak csökkentek folyamatosan. -
#1848
Az hogy jön ide hogy Fapados vagy nem fapados? Az én szempontomból lényegtelen. A jegyek árát nézd. Elérhetőbb mint mondjuk 20 éve volt? Ne csak magyarországba gondolkodj ha lehet. -
#1847
Mondjuk nyílván nem olyan nyersanyagért vállalnának ekkora áldozatot amin keresztül lehet botlani a Föld bármely szegletében. -
#1846
Felmerül a kérdés, hogy miért gondolják úgy, hogy történik az elkövetkező 40 évben bármi olyan, ami radikálisan csökkentené a költségeket, vagy milyen szükség fog jelentkezni, ami elengedhetetlenné teszi a technológiai ugrást.
Nyersanyagból bőségesen jól állunk (minden ellenkező híresztelés ellenére), és nem látszik az indok arra, hogy mondjuk tíz csillió dollárt beleöljenek egy olyan technológia kifejlesztésébe és legyártásába, hogy a platina 1500 dolláros ára mondjuk 500ra visszaessen, és további sok sok év alatt elkezdjen megtérülni a befektetés. -
#1845
Mond valamit az, hogy fapados?
Ez ugye statisztika.
Nézd meg az utasszámot.
Akkor szerinted mennyivel lett olcsóbb, ha ennyi embernek telik már rá?
Nem mondtam én sem, hogy holnap lesz. Két-három nagyságrenddel kellene olcsóbbnak lennie a LEO pályára indításnak, hogy legyen értelme foglalkozni a dologgal kivéve, ha a Holdon akarsz He3-at szüretelni. Annak meg csak akkor van értéke, ha van fűziós erőmű...
-
#1844
JA és 40 év alatt semmivel sem lett olcsóbb az űrutazás valóban.
Nem volt rá igény. Azonban mennyivel lett olcsóbb 40 év alatt a repülőgépes utazás? -
#1843
Ki mondta, hogy Holnap meg lesz valósítva?
Te vagy aki meg van rekedve a mostani költségekkel és nem tudod megérteni, hogy mennyivel olcsóbbá tudnak válni a dolgok idővel ipari felskálázás révén.
Tudod miért olyan drága jelenleg LEO-ra küldeni valamit? Mert csak néhány specialista foglalkozik vele főleg állami vagy kereskedelmi műhold dotációval. Azonban ha egy egész iparág kiépül rá akkor már a marginok annyira el tudnak olvadni, hogy olyan dolgokra is fel lehessen használni amire korábban nem gondoltál. -
#1842
Ma a LEO pályára 1 kg alsó hangod 10 ezer dollár / kilogram. Vágod. LEO pályára. Egy 400-600 km. Legyen mondjuk a tizede 10 éven belül. 1 ezer dollár / kg.
Akkor kezd számolgatni, hogy miben kerül felvinni ezt azt és mibe kerül lehezoni. Ezek után becsüld meg, hogy mi bányászható és mennyiért hozható le. Figyelem, ekkor még nem dologztad fel...
Komolyan mondom, hogy nem értelek téged és a sok rózsaszín ködöst? Újabb divat lett a totálisan megvalósítjhatatlan ötleteket úgy kezelni, hogy "már holnap" meg lesz.
40 év alatt szinte semmivel sem lett olcsóbb az űrutazás... -
#1841
Te nem tényeket írsz le. Csak a véleményedet, hogy szerinted "ezt és ezt" nem lehet megoldani.
Kicsit szokásoddá vált minden egyes szavadat tényként kezelni...
Nyílván akik ezzel foglalkoznak, vagy megszülték az ötletet feldobták a lehetőségeket majd szépen kitalálták, hogy hogyan milyen lépésekben akarják megvalósítani. És hidd el ha 2050 a határidejük akkor nagyon sok idejük van áttöréseket elérni anyagtechnológiában és a többiben. -
#1840
Sokan jöttek már a pesszimizmussal.
1. Soha nem írtam, hogy nem lehet fejldőni.
2. Ellenben kiszámolható, hogy a 10 éven belül 1/10 lesz a költség, akkor is vicc kijelentés az űrbányászat.
Szóval nem értem, hogy tények leírása az miért defetista szemlélet. Azért a hurráoptimizmusnak is legyen már meg a határa... -
#1839
Nyílván ha tudnám nem ide írogatnák, hanem a megvalósításon dolgoznék.
De feltétlenül tudom, hogy nem úgy állnék hozzá, hogy "ezért és ezért nem megvalósítható".
Hanem felírnám, hogy milyen nehézségeket kell leküzdeni jelenlegi lehetőségeink mellett, majd elkezdenék dolgozni az elsőn vagy minden egyszerre függően attól, hogy mennyi anyagi jószág áll a rendelkezésemre.
A világ nem az általad felhozott gondolkodással jutott előbbre.
(és ha lehet ne próbáld meg rámhúzni, a tipikus, tudományosan idióta emberekre méretezett kapszuládat.) -
#1838
Mi az, hogy mindenre? A kísérleti atomerőművekre pl. soha nem mondtam ezt.
Arról meg én tehetek, hogy mindenki kitalál valami egetrengető marahaságot és a sok tudatlam meg megkoronázza a fantasztikus ötletet?
Egyébként nosza, bizonyítsd be és vezetsd le koncepcióterv szinten, hogy 100 milliárd dollárból - ez eszement pénzmennyiség - mit bányásznál, hol és mekkora lenne a nyerség. A céldátum legyen 2050. Tényleg érdekelne... -
#1837
Furcsa, hogy mindenre ezt mondod. -
Astro Mike #1836 Ezt nézzétek meg, fantasztikus:
Magnify the Universe -
patiang #1835 Nem tudom ide tartozik-e? -
#1834
Be van dobozolva egy "Űrbányász kft." feliratú tartályba :) -
#1833
Bizonyítsd be, hogy nem isteni csoda által hullott oda. Manna! :) -
#1832
Józan paraszti ésszel belegondolva: ugyanúgy bányászott érc/ásvány, amely a bányászó cég tulajdona. Attól, hogy egy sivatag közepén (és előtte az űrben) raktározza egy ideig, és egy aszteroidáról szerezte, és nem a föld felszíne alól, attól még nem lesz más tulajdona.