9996
-
#1951 Érdekes, hogy összesen három, konkrétan a világűrben meghalt emberről lehet tudni hivatalosan. -
#1950 Képmutatás, de ahogy az emberes gyógyszer- és egyéb orvosi kísérleteket, úgy ezt is közfelháborodás fogadná, hiába lennének önként jelentkezők.
A szórakoztatás nevében nem drága az élet (a gladiátorok óta legalább), a tudomány nevében minden fűszálat és minimum háziállat ranggal rendelkező élőlényt védeni kell. -
#1949 Képmutatás. A hegymászást, sportrepülő-, sporthajó-, autó- és motorsportot, stb. sem ítéli el az emberiség, pedig évente nagyon sokan halnak meg ezekben.
Ha egy ilyen jellegű vállalkozást azért ítélnének el, mert veszélyes, akkor utána betiltják a motorcsónakversenyeket is? Ugyan már.
Lehet, hogy pár "jól megmondom én a frankót" feltűnési viszketegségben szenvedőnek jó alkalom lesz, hogy megkapja a maga 15 perc hírnevét, de nem hinném, hogy ennél többet jelentenének. -
#1948 2011 július, #1150 és környéke - én már akkor sem problémáztam volna az egyirányú úttal, de gondolj bele a nemzetközi megítélésbe. -
#1947 Nézd a másik oldalról. Sokkal egyszerűbb a szervezés, hiszen nem kell a visszautat megoldani. A "Marslakók" alacsonyabb gravitációhoz való alkalmazkodása miatt nincs probléma azzal, hogy a Földre visszatérve hónapokig, évekig tartó rehabilitációra szorulnak majd, mielőtt újra teljes értékű Földlakók lesznek.
Egyébb szempontból viszont még kevesebb az eltérés. Egészségügyi és egyébb problémák miatt egy "oda-vissza" úton se lehetséges idő előtt haza indulni, vagy a Földről gyorsan segítséget küldeni. Ugyanúgy ott helyben kell a felmerülő nehézségeket megoldani.
Szóval azért egy Hold egyirányú vs. Hold oda-vissza, és egy Mars egyirányú vs. Mars oda-vissza összevetés nagyon is különbözik egymástól. -
#1946 Akit kiszavaznak, attól elveszik a szkafandert, és futnia kell két kört a bázis körül :)
(valamikor rég beszéltünk a topicban az egyirányú utazásokról, és akkor is arra jutottunk, hogy hihetetlen morális vitákat indítana...) -
#1945 Érdekes Mars elképzelés. Egy irányú küldetés (az űrhajósok nem jönnek vissza a Földre, vagy csak nagyon sokára), a SpaceX Dragon-jára épülő Mars-bázis és szállítójármű. Anyagilag a "Big Brother on Mars" elképzelés tartaná életben. Érdekes.
-
#1944 Na ezt meg még fel se hoztuk. Az LBT cirka 150 millió dollárba fájt, és teljesítménye összevethető a Hubble-al (bizonyos téren rosszabb, bizonyos téren jobb). 150 millió dollárból pedig nem igazán áll meg még egy nagyon alsó hangon összetákolt KH-11/HST-2 sem.
Egy kettős tükörrel ellátott KH-11/HST-2 meg szerintem alapból valahol 500 millió körültől kezdődne, de inkább több (kiindulva a HST-ből és a JWST-ből). Szvsz ezért nincs tervben igazi utód a HST-nek. Amennyibe az fáj, annyiból a VLTI-hez és LBT-hez fogható komplexumból felhúznak hármat-négyet... -
COOLancs #1943 Ha a két tükröt kombinálnák, mint az LBT esetében, az már érdekes lenne... -
#1942 Ezt már nem másoltam be, de igen. Én úgy sommáztam, hogy hiába van egy V8-as Ferrari motorod, attól még nincs egy Ferrarid. Talán az egy milliárd egy kissé túlzás, ha polcról leemelhető technológiákhoz nyúlnak, ám akkor meg nincs előrelépés a Hubble-hoz képest, és így is saccra alsó hangon 250-300 millió dollárba fájna (Falcon 9 Heavy-vel indítva). Ennyi pénze erre pedig most nincs a NASA-nak.
Ettől még be lehet dobni a Discovery-szondák közé az ötletet, hátha ráharapnak a politikusok...
Amúgy én azt csinálnám, hogy a COTS-hoz hasonlóan csinálnék egy versenyt, hogy a civil ipar építse meg és üzemeltesse az űrteleszkópot, oszt a NASA már "csak" bérli. -
COOLancs #1941 A költségvetés miatt 10-20 évre ugysem lesz előrelépés az űrteleszkópok terén, a JWST elvitt mindent. Persze a legjobb egy 30 méteres tükör lenne, csak ez irreális. Itt arról van szó hogy a Hubble kiesésével elvesznek képességek, amit a JWST nem pótol és ezeket lenne érdemes tovább vinni a bespájzolt tükrökkel. A baj hogy a tükör önmagában kb. 250 milliót $-t ér. Kifejleszteni a hozzá szükséges elektronikát, majd az űrbe juttatni kb még ötször ennyi lenne, és ezt a NASA-nál nem tudják ad-hoc módon előteremteni. -
#1940 Akkor copy-paste a chatból. :P
Ha a most elkezdik az NRO teleszkópokat használni, akkor úgy 10(20?) évre előre nem lesz előrelépés a NASA optikai űrteleszkópjai terén. Mert ami pénz erre lenne, az egy 1970-es évekbeli technológiára épülő űrteleszkópra költik, aminek van egy 2,4 méteres, egy darabból álló tükre van.
A legtöbb modern űrteleszkóp terv már "rovarszemű", tehát mint a JWST esetében hatszögletű elemekből áll össze, és a világűrben nyílik ki. Így akár 6-10m-es tükör is lehet...
Itt meg van egy fix 2,4m-es tükör. Hiába építed köré a legmodernebb elektronikát, képalkotást, a lelke a rendszernek a tükör. Az meg 40 éves technológia...
Pont ez az, ami miatt szerintem nem ugrik ki mindenki a bőréből a NASA-nál az NRO felajánlása miatt. -
#1939 NASA kapott ajándékba két katonai kémtávcsövet - igaz nem teljesen működőképesek, és a Földön állnak egy raktárban. -
#1938 NASA oldalán élőben megy, közben beszélgetés, stb:
Vénusz átvonulás -
#1937 Szerdán napkeltekor Vénusz-átvonulás, halhatatlansággal kevéssé rendelkezőknek ez az utolsó esély a megtekintésre, az előző 2004-ben volt, a következő 2117-ben lesz a Földről megfigyelhető. -
COOLancs #1936 Közben a Dream Chaser is meg lett "PR" röptetve, mert szerintem ilyen sebességgel lóbálni nem sok értelme van...
-
kamov #1935 A Dragon a visszatérés egyes részein nem haladási irányra merőlegesen, hanem állásszöggel repül. ezért hátul, az eltőernyőrekesz oldalán mindig jól összeég, míg elöl, a kiszállóajtó oldalán, viszonylag ép marad.
Az első képek a COTS-2 Dragonnak csak a hátulját mutatták, míg a COTS-1 Dragont leginkább az ajtó oldaláról fotózták.
A másik oldala szinte ép.
Képek itt -
lally #1934 Mér`; Te, mit is vártál ?
-a mai kajánk, az a "marha"-kis-pörkölt, még 97fok_Celsius-on megfőzve, 10perc alatt is 1_"szép" falat.
-a Grill-csirkémhez pedig már legalább a 190fok is dukál(-na), ugyanennyi idő alatt.
(Okay, aláírom; az az: ~1600fok, 1_kissé melegebb.)
-
#1933 Köszi! :)
Amúgy feltűnt valakinek a C2 Dragon sokkal pörköltebb képe?
A Dragon C2 a SpaceX által gyártott hővédő pajzsot kapott, míg a C1 még külső cég (ITT) által gyártottal repült. -
kamov #1932 A fejlesztési fa úgy néz ki, hogy a kilencvenes évek végén futott a FASTRAC program a NASA MSFC irányításával, itt fektették le az alapokat. A hajtómű fejlesztését 1998-ban befejezték, az X34-re és a Roton-ra szánt alkalmazások nem valósultak meg.
Az adatokat és a módszerek egy részét átmentették a későbbi LPCE programba, amit a NASA Stennis központjában futtattak egy jóval nagyobb hajtóművel. Ez lett a TRW által fejlesztett TR-106. Ez a program 2000-ig futott az SLI programba tervezett alkalmazások nem valósultak meg.
Itt került a képbe Tom Mueller aki a TRW-nél dolgozott.
A Merlin hajtóművekbe mind direkt a Fastrac-ból mind az LPCE programból kerültek elemek. A Merlinek turbószivattyúit ugyanaz a Barber-Nichols cég szállítja, mint anno a FASTRAC szivattyúit. A befecskendezőrendszer viszont a LPCE-nél nyert tapasztalatok alapján lett kialakítva.
Tehát egy ábrán ábrázolva megy egy nyíl a Merlinbe a FASTRAC és az LPCE programból, plusz megy egy nyíl a FASTRAC-ból az LPCE-be is.
A Barber-Nichols-révén kapcsolódik a dolog a szintén nagyon fontos Bantum hajtóműprogramhoz, de ez már egy másik történet...
-
#1931 Ezt ismertem, de itt is csak az LM descent engine-t említik, illetve a TR-106-ost. Viszont nem kerül elő sem az F-1-es, sem a Fastrac.
Félreértés ne essék, csak próbálom a fejlesztési fát kialakítani a fejemben. A Merlin-1a valóban hasonló volt a Fastrac-hoz, de közvetlen ősének azért tán mégse biztos, hogy nevezném, akkor már inkább a TR-106-ost... nem? Vagy a fene tudja. Mindenestre furcsa, hogy sem a SpaceX-nél, sem a Mueller-el kapcsolatos cikkekben nem merül fel.
A Wikin láttam az összekapcsolást, ám forrásmegnevezés nélkül... -
kamov #1930 Az üzemanyagbefecskendezés konstrukcióját a FASTRAC program hajtóműve az LM hajtóművéből vette. Viszont ezzel a hasonlóság véget is ért.
Ezzel az un."pintle design injector"-al radikálisan csökkenthető a befecskendezőrendszer bonyolultsága.
Bővebben itt:
Link -
#1929 Akkor a SpaceX oldalán miért folyton az LM descent engine-t emlegetik a Merlin felmenőjének? O.o
BTW, ismét megjegyezném, hogy azért a Falcon 9 Heavy esetén rögtön két változatot rajzoltak, az egyiket 27db Merlin-1D-vel, a másikat 3db Merlin-2-vel... -
kamov #1928 Ez van amikor első látásra nélkül alkotunk véleményt.
A 27db Merlin-1D kevesebb alkatrészből áll mint 3db SSME hajtómű ami a Shuttle-t indította.
Érdekességképpen egy Merlin egyszerűbb szerkezetű és kevesebb alkatrészből áll mint egy orosz RD-180. Az RD-180 tizedannyi alkatrészből áll mint egy Shuttle SSME...
A hajtómű ihletője a Saturn-V F-1 hajtóműve volt, viszont a közvetlen őse a NASA FASTRAC programjából ered ami a kilencvenes évek végén zajlott. Célja egy minél egyszerűbb, olcsóbb kerozin-oxigén rakétamotor megalkotása volt. Itt próbálták ki azokat a konstrukciós megoldásokat amire a Merlinek épülnek.
Elsősorban az üzemanyag-befecskendező rendszer és a turbószivattyú volt az, ahol jelentős alkatrésszám csökkentést sikerült elérni. (az ablatív fúvókája viszont a Merlinnél nem vált be).
A most kifejlesztett Merlin-1D változat nagyobb tolóereje ellenére még kevesebb alkatrészből áll és könnyebb mint a mostani Merlin-1C változatok.
Mindezt a Spacex jórészt egy Tom Mueller nevű fazonnak köszönheti, aminek van egy jó kis története itt:
Behind the Scenes With the World's Most Ambitious Rocket Makers Read more: The Future for SpaceX – The Full Story Behind Elon Musk and Tom Mueller's SpaceX - Popular Mechanics -
#1927 Nem is véletlen, hogy a SpaceX a Falcon 9 Heavy második generációjához már a Merlin 2-őt tervezi. Abból csak 3db kell hozzá...
Persze ott már nem tudják "eladni" az engine-out képességet (vagyis ha egy hajtómű bemondja az unalmast a repülés közben, akkor attól még a rakéta gond nélkül pályára áll. -
fonak #1926 27 db hajtómű? Az már elég sok, az N1 első fokozatában 30 db hajtómű volt, fel is robbant mind a 4 db, amit indítottak (az utolsó bírta a legtovább, 107 másodperccel az indítás után 40 km magasan robbant fel). -
#1925 Például arra, hogy (akár csak az eredeti SpaceX médiaprezentáció) megfeledkezik teljesen az 1980-as években kétszer repült szovjet Enyergiáról. -
#1924 Melyik részére gondolsz? Arra, hogy a legnagyobb? Pillanatnyilag lehet, hogy az lesz, de régen volt nagyobb méretre és teljesítményre is. -
#1923 Tudom, nem kuriózum egy-egy újabb indexes baki, de olyan jó mosolyogni rajtuk :) link -
COOLancs #1922 Copenhagen Suborbitals rakéta teszt (6:00-tól)
-
#1921 "A mai APOD illusztrációja rávilágít arra is, h a közelben valószínűbb, h fémsziklákat, mintsem vízjeges aszteroidák találhatóak."
A mai APOD illusztrációja rávilágít arra is, hogy igazából a Földön nincs túl sok víz - a kisebbik égitest a Jupiter Európa nevű holdja, és mellette az ott található vízmennyiség (700km sugárhoz képest kb. 870km sugarú gömb, térfogatra 1.4 és 2.8 x 10^18 m^3, tehát a duplája )
-
#1920 Ma már problémamentes volt.
-
#1919 Tudom, csak poénkodtam :)
kamov: -
#1918 Köszönöm szépen a linket, nyálazgattam a SpaceX honlapját, de ezt especiel meg se nyitottam... :\ -
#1917 Az első SG-s cikkekeimnél én még elküldtem a forrásmegjelölést, utána már csak magamnak írtam fel, mert ha megnézted, sose jelent meg a cikkek mögött... :) -
kamov #1916 Forrás Spacex:
http://www.spacex.com/updates_archive.php?page=0205-0505
"Changing to TEA-TEB (pyrophoric) ignition, which we already use on the Kestrel engine, from torch ignition. There is just too much to go wrong with a torch igniter, whereas TEA-TEB is a lot simpler. Historically, most LOX/RP engines, such as the Saturn V F-1, have used TEA-TEB." -
#1915 Kíváncsi leszek a forrásmegjelölésre a cikkben :) -
#1914 A vízeső hiányáról tudtam, viszont arról nem, hogy a Merlin kémiai gyújtású.
Nem baj, ha a SpaceX cikkben "ellopom" az új információt? ^_^ -
#1913 Ezért szeretjük a szakértő újságírást :) köszi a javítást, szerencsére a lényeg (hogy miért is történt a leállás) nem torzult. -
kamov #1912 Sem zuhany sem szikraeső nincs. A Merlin hajtóművek kémiai gyújtásúak.
Ez van amikor az újságíró kimásolja a Shuttle indítások szövegrészletét.