9993
-
Ninju #9417 "Az ürhajózásban, sose a ki fizetné meg vagy a megéri e volt a fő hangsuly."
Állami szerveknél van egy olyan huncut dolog, hogy költségvetés. Ezzel a dologgal általában el is kell ám számolni. Ez ugye azt jelenti, hogy nem rakhatnak bele mindent a küldetésbe (mint csomag) amit csak szeretnének, mert akkor elég hamar túlfutnának a költségvetésen. A Perseverance így is ~2,7 milliárd dollárba fáj/fog fájni az adófizetőknek.
A nagy teljesítményű antennák használata is többlet költség, Nem 2 fillér.
A marsjáró nagy teljesítményű antennája meg a leszállás alatt takarásban volt, pontosan azért, hogy még csak véletlenül se sérüljön meg. Most akkor ha a videostream miatt megfelelő antennával ellátjuk a darut is, az ugye többletköltség és extra TÖMEG. Mindezt azért, hogy megnézhesd a leszállásról kapott streamet ami 1. késni fog. 2. úgyis meg fog szakadni. Leszállás közben volt is rádiójel kiesés a légkör felforrósodása miatt. Be is mondták a közvetítésben. A videostremnek tudományos haszna nem nagyon van. A videónak lesz, meg a hangoknak is ez nem vita. Az megvan, hogy az automata leszállás mellet a videójel kódolását és továbbítását egy 200 MHz-es CPU-ra és 256 MB memóriára terhelnéd még oda. NE a zsebedben lapuló hardverből indulj ki, amikor bolygóközi küldetések hardverétől vársz el valamit.
Le merem fogadni, hogy legkésőbb az első emberes leszállásnál, már lesz videostream. Na nem azért, mert tudományosan megéri. Pontosan azért, mert emberek szálnak le. A holdfelszíni TV adás sem tett hozzá érdemben a dolgokhoz. Viszont nagyon jó a PR-ja.
"Ha csak a fogadó adatsávot sikerülne 128 kbitre feltornászni már az egy jelentős ugrás lenne abba, hogy felgyorsuljanak a dolgok."
A DSN most ebben a pillanatban is tud 549kb/s-el jelet fogadni a mars körül keringő műholdról. Éppen a MAVEN-ről jön az adat ami pont átjátszóként üzemel 2019 óta. Szóval szerintem nem kell fél évet várnunk arra a leszállás videóra. A küldetés irányítóinak jelen esetben meg bőven elég az a telemetria (én azt is nagyon szívesen megnézném ám) amit kapnak.
Hidd el én is nagyon örülnék, ha nézhetném kvázi élőben a leszállást, de én inkább annak örülök (és nagyon remélem), hogy sikerül majd a drónt reptetni a marson.
"Lehet a későbbiek folyamán majd lesz ilyen is, de a távolság miatti késést leszámitva -amit természetesen nem lehet kiküszöbölni- azt gondoltam, hogy talán már van annyira fejlett a technologia, hogy ezt a kését leszámitva valami élő kép vagy hang is fog érkezni vagy legalább az az animácio élöben reagál a kapott adatokra ."
Az egész felvetésed innen indult többen leírták már, h megoldható lenne, de, mivel nincs jelentős tudományos haszna ezért nem ERRE költöttek.
"de egyszerübb benyogni valami általános bullshitet ,mint, hogy érdemben hozzászolnál a témához."
Nem gondoltam, hogy össze kell foglaljam amit mások már leírtak. Elnézést.
BTW:
Leszállás videó, meg hangok:
https://www.nasa.gov/press-release/nasa-s-mars-perseverance-rover-provides-front-row-seat-to-landing-first-audio
-
#9416
Igaz, hogy nem real time és kellett hozzá egy kis idő, de itt a videó amit hiányoltál:
-
Xsillione #9415 Űrrepülés árai
Egy kis érdekesség a főbb rendszerek árával kapcsolatban, főleg arra nézve, hogy melyik cég mennyivel is tette olcsóbbá az űrrepülést. Gyakori egy 20-szoros érték, ami persze részben igaz, részben ordas nagy kamu, ám mint látható, alapvetően az egész kamu.
Utoljára szerkesztette: Xsillione, 2021.02.22. 18:02:05 -
#9414
Az űrkutatásnak két szakasza volt eddig. Az első (60-as évek), amit hatalmi verseny (USA-USSR) ösztökélt, a második meg most van, a privát szféra miatt. Ha nem lenne Musk vagy Bezos, ha az lenne a szempont hogy visszahozza-e az árát, nem lenne űrhajózás (max távcsöveg, szatelitek). Pénz miatt csak a holdra akarnak menni, hogy szétb***ák azt is. Minden más az pénztemető. Gazdag, hatalommal rendelkező álmodozó emberek nélkül, a kormányokra alapozva itt fogunk homokozni 500 év múlva is.
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.02.22. 17:03:52 -
#9413
Az ürhajózásban, sose a ki fizetné meg vagy a megéri e volt a fő hangsuly. Sose amiatt mentek valahova, mert azt remélték, hogy majd visszahozza az árát amit ott találnak vagy amit visszahoznak.
És nem is az hozta meg a fejlödést amit ott találtak vagy hogy odaértek, hanem az, hogy ahogy odáig eljutottak.
És mikor akarnak fejleszteni ezen a téren , ha nem most mikor mégcsak egy robot veszhet oda ha nem müködik megfelelöen vagy akkor kezdjenek el kapkodni,mikor majd lagalább 10 ember fog ott lenni és mondjuk mindegyik haza akarja küldeni a saját eredményeit, ,vagy csak egy figyelmeztetés vagy gyors softveres javitásra van szügséguk ami nem várhat napokat mig odaér?
És mint mondtam, nem is biztos , hogy a marson kell fejleszteni , hogy elérjen idáig a jel, hanem itt a földön . Itt nagyságrendileg több energia és erőforrás áll hozza rendelkezésre.
Ha a szomszéd ház ablakában ég egy led azt se nagyon látod szabadszemmel, de ha egy távcsövel odafokuszálsz rá akkor minden gond nélkül, meglátod, pedig a leden nem változtattál semmit és nem ég erősebben sem.
Kb ez lenne a marsnál is ha egy erősebb vételi teleszkoppal probálnának fejleszteni.
És egyáltalán nem rugózk rajta, hanem probálok párbeszédet folytatni, hogy hátha valakinek van róla fogalma, hogy mi hogy megy most és mi volt régen, hogy legyen összehasonlitási alaja az embernek.
De gondolom, hogy te szakértöje vagy a témának , csak nem akarod elmondani, vagy inkább még ennyire sincs rola fogalmad, de egyszerübb benyogni valami általános bullshitet ,mint, hogy érdemben hozzászolnál a témához. -
Sequoyah #9412 A Falcon Heavy kilovesben eppen az az atjatszo lett volna a draga, nem a felloves. Nem jo otlet draga dolgot felloni egy prototpius raketaval.
Ha epitenek egy uj atjatszot, a Falcon Heavy kiberlese az mar a kisebbik tetel lesz a koltsegekben. -
#9411
Majd lesz nagy sávszél, meg "realtime" kommunikáció, ha ott lesznek a kutatóbázisok. 20 évet kibír mindenki :) -
Ninju #9410 Senki sem mondta, h ne lennénk képesek nagyobb adatátvitelre a Föld la s Mars között.
Én azt kérdezem, hogy ki fizetné ki, a simán ráér pár napot?
Egyedül te rugózol itt, hogy miért nincs folyamatos videostream a föld és a mars között.
Utoljára szerkesztette: Ninju, 2021.02.21. 20:02:07 -
#9409
Scott Manle tett fel egy videot és ott is errol beszélt, hogy sok kamera van, de még nem igen jottek képek és ott mutatott egy táblázatot amibe az volt, hogy a leszállás folyamán legalább 4 kamera dolgozott 1.3 Mpixel felbontással 1280x1024 pixel és a teljes képkockamenyniség amit ezalatt készült várhatóan az 28470 darab kép.
Mivel ami az ernyőt figyelte az 75 kép /s mig a többi 30 kép /s sebességgel vett fel.
Szóval nem tudom, hogy hogy egyesével vagy mint video formátumot akarják visszaküldeni, de azok adatok alapján amit irtak, az nem egy két nap
Vagy pedig valamit nem jol ismerunk a rendszert illetoen. amit az oldalrol meg lehet ismerni .
-
#9408
itt nem is a késléeltetésen volt a hangsuly azt ha megnézed irtam is.
Itt az adatátvitelen volt.
És ha megnézted a linket akkor láthatod, hogy 10bit/s a legnagyobb elérhető sávszél 50mes és 30bit/s a 76m-es spanyolországi antennával
ugyhogy még a kbytoktol is messze vagyunk. ezért mondtam, hogy szinte nem fejlödtünk semmit sem, nem tudom mekkora volt a sávszél a holdraszállásnál, de ha ezek az értékek fejödtek 60 év alatt akkor nem tudom hogy voltak akkor egyáltalán bármit is küldeni.
Ennek ellenére képesek voltak folyamatos rádiokapcsolatot és videot létesiteni egymással, pedig ott is volt legalább pár mp-s késés.
És igen ezek digitális adatok, lehet, hogy analogon jobban jártak volna, ha a video jelek is analogként jönnek. talán annál nagyobb sávszél lett volna elérhető.
Meg ugye azt is irtam, hogy nem biztos, hogy a rover vagy az orbiternek kellene megnovelni nagyon nagyra az adoteljesitményét hanem itt a földön a vevőjét, mivel pontosan tudjuk, hogy hova és mijen frekvencián akarjuk venni az adatokat igy koncentrálva tudnánk az adatokat venni.
Az hogy nem real timeba fogjuk az adást az nem zárja ki azt, hogyha meglenne a megfelelö sávszél akkor ne lehetne folyamatosan küldeni a jeleket, mert csak az elso adásnál kellene várni 20 percet, utána már folyamatosan jönne az adás , ugyan ugy 20 perc mulva az események után.
-
#9407
" mintha semmit sem fejlödött volna a kominikácios technologia az elmult 60 évben"
Ez nem csak fejlődés kérdése, hanem fizika. A rádióhullám légüres térben maximum fénysebességgel haladhat, ezt értelemszerűen nem lépheti át. Ez ugye kb 300.000 km/s. A mars meg 40 és 400 millió km-erre van tőlünk. Hogy milyen sávszélességgel dolgozik azt nem tudom, de valószínűleg nem gigabitessel, inkább pár kbyte-ossal. Azt se felejtsd el hogy minnél erősebb a jel, nagyobb a sávszél, annál több energiára van szükség, az meg ugye limitált odafenn.
Tehát bármit csinálsz, 5-20 percnél hamarabb nem fogsz kapni onnan semmit. Egy nagyfelbontású képet meg napok alatt. -
#9406
-
#9405
Mondjuk ha Musk nem egy Teslát durrant ki az űrbe, hanem tegyük fel egy nagyobb teljesítményű átjátszót állított volna a Mars körüli pályára, annak mindenki jobban örült volna.
A HiRISE 700kilométerről lőtte ezt a képet, miközben 10 800 km/h-val poroszkált.
Állítólag előre be volt időzítve a várható érkezési zónára és időre, így csinálta képet, mivel a 11 perces jelkésés miatt lehetetlen volt online működtetni.
A képen épp az ereszkedési fázis látható, a kis kör jelzi ahova érkezik/zett a Preservence.
![]()
(Preservence, Kitartás ...hmm elnevezem KITT-nek
ugratni lehet nem fog, de kb. ugyanannyi kütyü van benne)
A Preservence-é a legpontosabb Marsi leszállás. Aktív optikaindszer használata az ereszkedés irányításakor lehetővé tette, hogy a mindössze 7,7-6,6 kilométeres ellipszisbe érkezzen. Összehasonlításképpen a korábbi roverek leszállási zónái.
![]()
interaktív térkép link
Ez a nagy felbontású állókép egy olyan videó része, amelyet több kamera készített, amikor a NASA Perseverance roverje 2021. február 18-án megérintette a Marsot.
A Sky Crane fedélzetén lévő kamera rögzítette ezt a felvételt, ahogy a fékező fúvókák felkeverik a Mars porát.
![]()
Színes szagos mars tájkép
![]()
a kép linkje
Joyreactor post és a Nasa Mars 2020 oldala volt a forrás
Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.02.19. 23:53:52 -
Sequoyah #9404 Jonnek az elso kepek:
https://www.cnn.com/2021/02/19/world/mars-rover-new-images-scn-trnd/index.html -
#9403
Nem is a reagálás miatt, de Tegyuk fel , hogy ha élöben küldi a videot az orbiternek leszállás közben és mondjuk szétszakad a fékernyő és becsapodik a rover, akkor arrol lesz informáciojuk, hogy mi okozta a lezuhanást. és ehhez egy kamera kell . igaz ehhez vissza kell küldeni az adatot és ki kell értékelni valakinek
Tegyuk fel nincs kamera és csak érzékelők vannak amik adatokat küldenek , majd ugyan úgy becsapódik a talajba, nem fogják tudni mi miatt történt, mert ha nincs minden részén az ernyő anyagában szakadás érzékelő és minden máshol jól működött minden egyedül az ernyő anyaga volt gyenge. Akkor nem fogják tudni az okát a következőt is ugyan azzal az ernyővel küldik el.
Ehhez is rengetek érzékelö kell , ami süly vezetékezés energia és programozás , vagyis bonyolultabbá teszi a rendszert. Ezt esetleg egyből ad visszajelzést a hiba okára, már ha a hiba olyan jellegú amit mérni lehet és be is van kötve valami érzékelövel.
-
Sequoyah #9402 Amit irtam az az elo kepre es hangra vonatkozik. Annak nincsen tudomanyos erteke. Eloben ugysem tudnak reagalni a 20perc folotti kesleltetesnek koszonhetoen.
Azert nem 6 honapot kell most se arra varni hogy a problemakat felfedezzek. A FullHD videokra lehet varni kell, de a meresi adatokat, es alacsonyabb felbontasu, navigaciohoz es problemamegoldashoz szukseges kepek hamar hazakerulnek. -
#9401
itt nem a YT és a likolás miatt érdekel, de a tudományos része sokat fejlödne miatta.
Most képzeld el, hogy ha mondjuk egy 6 hónapos küldetés alatt amit összegyűjt a rover, azért kell még évekig keringeni az orbiternek működőképes állapotban és biztositani az áramot, hogy haza tudja küldeni az adatokat.
Ami után megint sok idő mig feldolgozzák és kiértékelik .
Eközben ha minden jól megy már tervezik a következő küldetést.
DE ha elöbb megkapják az adatokat akkor tudnak reagálni az esetleges problémákra ami már csak akkor derül ki amikor már nem lehet módosítani , vagy a következő küldetés halasztva lesz miatta , hogy kijavítsák a hibát.
Arról nem is beszélve, hogy egy sor olyan kísérletet nem tudnak most megcsinálni ami nagy adatot generálna .
Ha csak a fogadó adatsávot sikerülne 128 kbitre feltornászni már az egy jelentős ugrás lenne abba, hogy felgyorsuljanak a dolgok.
Ha jol számoltam a mostani 10bit/s adatátvitellel 1mb adat közel 4 ora alatt jön le. -
Sequoyah #9400 60 eve nem kuldozgettek HD kepeket haza, szoval azert volt fejlodes boven.
Onmagahoz kepest fejlodott sokat, csak ahhoz kepest tunik elmaradottnak hogy mi kozben buszon streamelunk HD esemenyeket eloben. De ha megnezed, az 5G is jo reszben azert gyorsabb, mert kozelebb hoztak az adoallomasokat a vevokhoz. Mars eseten ez nem opcio, a tavolsag adott. Nagyobb energiaju adovevo sem trivialis, mert energia sem all sokkal tobb rendelkezesre mint par evtizeddel ezelott.
Egyebkent pedig amire kell arra eleg. A tudomanyos adatokat mind haza tudjak kuldeni. Es barmilyen mernoki project reszvevoje tudja, hogy ami nem elsodleges prioritas, az le lessz vagva vagy koltseg, vagy komplexitas miatt.
Csak kepzeld el a beszelgetest
- Mennyibe fog ez kerulni?
- 3 milliard $
- Oke, akkor nezzu meg min lehet sporolni. Mire valo ez a nagy antenna?
- Youtube streameleshez, hogy tobb lajkot kapjon a landolasi video
-
#9399
persze, de azért az az érték mégis egy kicsit válalhgatóbb mint a bit/s-os étékek a föld felé és a földröl.
Az ugy hangzik mintha semmit sem fejlödött volna a kominikácios technologia az elmult 60 évben.
A kamerák is müködtek a leszállás folyamán igy azokat is védeni kellett , a külső behatásoktol , hiszen pont az volt az egyik cél , hogy ebben a fázisban vegyék a történéseket.
Azt gondoltam, hogy legalább az orbit felé tudja legalább annyira küldeni, mint a space X falconja első fokozata visszatéréskor, elvileg oitt is ionizáált környezet veszi korul a belépéskor és mikor a lassító fokozat beindul. mégis tudja küldeni a képeket .
De az orbit és a földi komunikácio gyengesége meglepett . igy szinte gyorsabban megkapnánk az adatokat ha az adatokat taroló memóriát visszaküldenék a földre mint hogy csak küldik rádión, előbb visszaérne minden adat. -
Sequoyah #9398 Azt ne felejtsd el, hogy a rover ezt a 2mbit/s-et a felszinrol tudja. Nem, pedig leszallas kozben hopajzs es/vagy minden mas zavaro tenyezo mellett, valamint foldeteres utani kicsomagolas es aktivalas elott.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2021.02.19. 16:23:19 -
#9397
komunikácio
Na itt a részletes leirás,
egy részről jol gondolkodtam, csak azt nem hittem , hogy ekkora szakadék van a két kapcsolat között . és, hogy forditott az arány.
A rover 2 mbit/s sebességgel tudja tolni az adatot az orbiter átjátszó felé, ami már elég ahhoz, hogy a videokat akár folyamatosan fogani lehet .
Viszont ami az átjátszónál a nagyobb antennára és erősebb communicative részre gondoltam az meglepett , hogy csak pár 100 bit/s az átvitel.
Itt lenne még mit fejleszteni mielött nekivágnak az emberes küldinek. -
Sequoyah #9396 Biztosan kepesek lennenek ra, de ertheto, ha nem ez volt a prioritas. Eleve egy nagyobb, bonyulultabb es nehezebb antenna kene hozza, raadasul leszallas kozben hova teszed az antennat, hogy legkorbe erkezeskor ne egjen le?
Epp eleg bonyolult volt a leszallas igy is... -
#9395
"Mert máskülönben, hogy tudnák kinyerni a felvételeket és kiértékelni ?"
Hetek alatt :)
A 23 kamera meg nem a tájat fotózza, hanem navigációs kamerák, mikroszkópok, egyéb elemző kütyük.
Majd a helikopátor kamerája csinál nekünk szép képeket :) Egyébként 10-13 perc amíg elér hozzánk bármilyen adat.
A helyi kommunikáció meg így történik:
"The quality of the telecommunication link between the rover and the lander is the best measure of how effective the link is. Of course the link quality is sensitive to modem temperature, BER, data volume and rover location. The Rover link quality is a measure of how well it is getting acknowledgment of good frames by the lander (LMRE) side of the link. Rover link quality is the ratio of the change in the number of the RX frame counts to the change in the number of the TX frame counts from one measurement to the next. Mathematically Rover link quality= 100*(delta RX / delta TX). If the link is degraded, the rover will get a number of NAK's (No Acknowledges) or other comm errors from the lander and the TX count will increase. Also, if the LMRE radio was off or not responding, the rover would increase the TX frame counter because it would be constantly receiving timeout errors. When a data frame does get ACK'ed (Acknowledged) by the lander as being received, the RX frame count will increase by 2.
LMRE link quality is a measure of how well the lander is receiving data from the Rover. A frame with garbled data, like a bad CRC count, will be recorded by the lander. Also, a good (or complete) frame that was received by the lander will also be recorded. The LMRE link performance is a slightly better estimate of the overall UHF link quality than the Rover link quality performance because, in theory, it keeps a better count of good versus bad data frames (it doesn't count the 6 Byte ACK frames). The way the rover-lander protocols work (see Rover Telecom FAQ#5) the RX frame counter gets incremented when a 6 byte ACK frame and 256 Byte (or less) data frame get sent, while the TX frame count gets incremented whenever the Rover sends any type of frame to the Lander *AND* if any comm errors occur. The RX frame counter can never increase at a rate higher than the TX frame counter, so a 100% Rover link performance is achieved if the TX and RX frame counters increase at the same rate. One thing is certain however, when the link is degraded for any reason both the Rover and Lander link quality numbers do show it."
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.02.19. 15:44:33 -
#9394
Ezt abban az esetben el is fogadnám, ha nem lenne rajta egyetlen egy kamera sem, hogy ez az indok. De 23 kamera van rajta.
És nem azt gondolom, hogy 4k-ban egyből mindegyik nézetben küldje a képet.
DE ha már ott van 23 kamera akkor gondolom azt azért tervezték rá, mert meg van hozzá az erőforrás az energia és a megfelelő adó vevő kapcsolat is.
Mert máskülönben, hogy tudnák kinyerni a felvételeket és kiértékelni ?
És mivel néhányat pont a leszállás folyamatánál akartak használni igy azt sem mondhatnák, hogy azt csak a leszállás után fogják bekapcsolni, hogy a fontos részekre legyen kellő energia. illetve ha a leszállást akarják tanulmányozni, akkor logikusan gondolkozva legalább az orbiter felé át kellene küldeni az adatokat , hogy ha nem sikerül a leszállás és felrobban a becsapódáskor, akkor legalább rész adatokat kapjanak a folyamatról és az esetleges felmerült problémáról amit mondjuk egy telemetria nem mutat ki. mert ha memóriába menti az megserül a becsapódáskor.
Persze backupnak kell oda is, ha sikeres a leszállás onnan ki lehet nyerni a többit is.
Na majd talán a ma esti összefoglalónál tudunk többet is .
-
#9393
Amíg nincs a Marson egy nagy teljesítményű adótornyok / szatelitek és valamilyen generátor, addig ne várd, hogy egy rover a kis antennájával 4K-s videót küldjön neked a kis antennájával 40 millió km-ről :) Az még itt a földön is macerás, ezért is használunk kábelt interkontinentálisan. -
#9392
Descent Imaging Cameras For Landing
Ever wonder what it would be like to have an "astronaut's" view of landing on Mars?
When the Curiosity rover landed on Mars, it recorded the descent and landing with its Mars Descent Imager or "MARDI" camera. The view was extremely valuable to engineers; it helped them understand what happens during one of the riskiest parts of the mission.
This camera recorded full-color video of Curiosity's journey through the atmosphere all the way down to the Martian surface. It gave the science team and rover drivers a glimpse of the landing and helped them identify Curiosity’s exact landing spot.
New Cameras for Landing
For the Mars 2020 Perseverance rover, the engineering team added several cameras and a microphone to document entry, descent and landing in even greater detail. The cameras capture full-color video throughout the vehicle’s final descent to the Martian surface. Some of what the cameras see on the way down will help mission planners decide on the rover's first drives.
These new eyes and ears of Perseverance are assembled from easily available commercial hardware. The cameras and microphone are being flown as a "discretionary payload," which means it's an optional add-on that will be an asset, but is not required for the mission.
A First-Person View of Landing on Mars
In addition to providing engineering data, the cameras and microphone can be considered a "public engagement payload." They are likely to give us a good and dramatic sense of the ride down to the surface!
Memorable videos depicting Curiosity’s "Seven Minutes of Terror" during its entry, descent and landing on Mars rover went viral online, but used computer-generated animations.
No one has ever seen a parachute opening in the Martian atmosphere, the rover being lowered down to the surface of Mars on a tether from its descent stage, the bridle between the two being cut, and the descent stage flying away after rover touchdown!
These are some of the most informative observations that the cameras can provide for engineers in the business of landing spacecraft on Mars. Mars 2020 will give us all a front-row seat in a Mars landing for the first time in the history of space exploration.
Ezt a linkelt oldalon irták, szóval, ezek a kamerák nem csak amiatt vannak ott, hogy nézettséget generáljanak, hanem dokumentálják is , hogy mi történik és ezzel segitenek fejlesztésben a következő leszállásnál.
És ha ezek a kamerák rögzítették a dolgot és ki is akarják értékelni, akkor ugyan ugy ki kell hozzá épiteni a kommunikációs csatornát, hogy megkapják az anyagot rola,
Vagy majd fél 1 év múlva fogják bemutatni , hogy amúgy ez történt ám a leszállás alkalmával, de ennyi időbe tellett mire bitenként fogadni tudtok öket..
Meg minden alkalommal full color camerákrol beszélnek, ( nem a tudományos kamerákrol beszélek) és mégis kaptunk egy fekete fehér homályos kis felbontásu képet.
-
Xsillione #9391 Lehet, akkor az usa költségvetésének 3%-4%-t kapták azért a pár képkockáért (érdemes megnézni azt a felvételt, ma minden szaros kilövésről jobb ferlvételt kapsz), miközben a távolság picit más volt (hold 300K km, mars meg a 10M-100M km nagyságrendben fut, azaz 2-3 nagyságrend hátrány), ezt egyszerűen nem fogod kiváltani, ráadásul a marsi átjátszó az vagy épp ott volt a leszálláskor, vagy nem, és főleg vagy az adatokat hozták le, ami értékes, vagy a szép képeket, ami igazából a kutyát nem érdekli.
Nem kevésbé egyébként az odyssey 2001-ben indult, 300 kg üres tömeggel, azaz alig több, mint a mostani starlink, 20 évvel korábbi technikával, és nem csak kommunikáció a célja. A másik kommunikációra is terveztett mars körüli cucc az mro, szintén nem mai csirke, 2005-s indítással. Az már 1000 kb üres tömeggel bír, cserébe ismét nem csak kommunikáció a célja.
Ám biztosan örömmel veszi a nasa, ha adsz nekik párszáz millát USD-ben, hogy küldhessenek egy frissebb és dedikált átjátszó műholdat a mars köré. Mert nem kell elhinni, hogy nincs meg a technika, hiszen megvan, azt viszont nem túl nehéz elfogadni, hogy a világ jelentős részét (sajnos, sok esetben) ez nem érdekli. A 4k-s filmekért fizetsz havonta 25 dodot, a mars képekért meg nem akarsz a következő 10 évben fizetni ugyanennyit. -
#9390
ez igaz, de ők nem live tévésugárzást akarnak közvetíteni a marsról, lévén annak nem sok értelme, hanem gondolom mindenféle adatot meg fényképeket továbbítani, arra meg nemkell olyan erős jeladó és vevő, és gondolom annyi energiát se használ el, ha nem játszik át annyi adatot mint egy tévéműhold. legalábbis józan paraszti ésszel így gondolom.
plusz szerintem a távolság továbbra sem elhanyagolható. van pár nagyságrend az 500 km, a hold távolsága, és a legközelebbi esetben is kb 70 millió km-re keringő mars között., plusz vegyük hozzá azt is, hogy az idő 90%-ban a mars ennél sokkal messzebb lesz, ami méginkább arra enged következtetni hogy itt inkább adatok átjátszására tervezték a kapcsolatot, nem "élőképre" úgymond meg ilyesmikre. -
#9389
ebben igazad van. DE a fényévekre lévő jeleket nagy spektrumban keresik , mig itt egy ismert helyre ismert jeleket kell fogniuk , jelentösen leszükitve a zavaro dolgokat.
DE azt se felejtsük el, hogy a holdraszállás idején, még a TV sugárzás is gyermekcipőbe járt, nem volt mindenkinek elérhető , de képesek voltak azzal a kezdetleges technologiával nem csak élöben adni egy doboz méretű kamerával készített felvételt, de fogadni is az adatokat , hogy utána a TV hálózaton lehessen nézni.
És ma 52 évvel később amikor a 35 786 km távol lévő műholdról több ezer ember nézi a HD és 4K felbontású filmeket egyszerre és már internetet is több Mbiten szolgáltatnak. Amit egy 90cm es tányér és egy tenyérben elférő vevőfejjel egy beltéri segítségével fogadni tud bárki.
A tesla féle starlinkről nem is beszélve ahol egy 200kgos műhold és egy pizzásdoboz méretü vevövel tudnak közel 100mbites netet 500kmes pályáról venni.
Nehéz elhinni, hogy nincs meg az a technologia ami a mars körül kb hasonlóan 300-5000km orbitrol venni tudja az 1 szem leszálló egység képét majd az orbit egységre fokuszálva a földi nagy teljesítményű antennákat nem tudnak videot fogadni real time+1-2 órás késéssel?Főleg , hogy most még direkt rálátás is van rá. -
#9388
azért a többezer fényévre levő csillagok kissé nagyobb méretű rádiadónak számítanak mint egy marsi szonda. szerény fizikai ismereteim szerint én ebben nem látok semmi furcsát. azok brutális nagy objektumok, galaxisok mint rádióforrások, ezt ne feledd.
szerintem a körülötte keringő szondákban sincs nagy energiájú adó, napelem sok energiát nem termel, pláne az űrben..
a mars ha közel van, kb 70 millió km-re van tőlünk, kicsit más mint a hold..
egyébként meg gondolom nyilván a legmodernebb technológiákat alkalmazták amit tudtak, nem azért nincs jobb rádiójel mert drága lett volna a sarki vodafon boltba egy jobb adó-vevő :D
de ezzel szerintem nincs baj, majd bekapcsolják a tuti kamerákat és lesz jó hang meg kép. plusz ez nem a bigbráder hogy arra mentek hogy legyen a nézettség a jutubon mikor leszáll a szerkezet és minden be legyen kamerázva. hisz irányítani közvetlen úgyse tudták volna a többperces késés miatt.
https://mars.nasa.gov/mars2020/spacecraft/rover/cameras/
amúgy itt leirják mennyi meg milyen kamera van rajta.
Utoljára szerkesztette: botyika, 2021.02.19. 09:59:22 -
#9387
Nem is a leszállo egységen kell , hogy legyen nagyteljesitményü adó, hanem itt a földön nagyteljesitményű vevő.
Képesek vagyunk több 1000 fényévnyire lévő csillagokbol fogni ismeretlen rádiojeleket, de nem vagyunk képesek pár millio km távolságbol venni a saját gyártású eszközünk jelét ?
A mars körül is van egy orbit egység azon is lehetne egy erősitő, annak talán nagyobb energiája is lenne a napelemekből vagy akár nukleáris is .
'69ben élőbe nyomták a leszállást mindenki nézte, és most 52 év multán még egy kis felbontású videot se sikerül ? -
#9386
Nekem az volt a para mikor.mutatták hogy 75 meter / sec el repul es kozben bemondták hogy 25 meter magasan van. Namondom ennek kaput.. -
#9385
Hát ezek csak a kis erzekelo kamerak voltak. En ha jol tudom meg kell várni amig a landolás után lehűl az eszkoz hogy a tobbi műszert meg kamerakat is be tudjak kapcsolni.
Amúgy pedig ott nincs nagyteljesitmenyű adótorony szolval nem csoda hogy gyengék a radiojelek. -
#9384
A Marsz-3 csinált ilyen kaliberű fekete-fehér fotókat, leszállás után....jó régen. -
#9383
Egy kicsit csalódott vagyok a tegnapi közvetités miatt. az elözetes hirekben mindenhol arrol volt szó, hogy mennyi kamera és mikrofon van a leszállóegységen és majd hallhatjuk ahogy a légkörbe ér és leszáll.
Lehet a későbbiek folyamán majd lesz ilyen is, de a távolság miatti késést leszámitva -amit természetesen nem lehet kiküszöbölni- azt gondoltam, hogy talán már van annyira fejlett a technologia, hogy ezt a kését leszámitva valami élő kép vagy hang is fog érkezni vagy legalább az az animácio élöben reagál a kapott adatokra .
Ha még mindig nem vagyunk képesek olyan nagy sávszélességü kapcsolatot létesiteni, hogy élö hang vagy kép jöjjön akkor hogy akarnak emberes küldetéssel kapcsolatot tartani? -
#9382
Szép képek. -
#9381
Leszállt.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.02.18. 22:03:46 -
#9380
Egy kis föld(mars)rajz a ma esti események elé...
![]()
-
#9379
-
An impact crater, roughly 1.5 km wide, on the surface of Mars, captured by the HiRISE camera on the Mars Reconnaissance Orbiter 257 km above the planets surface.
