Űrkutatás

Lássuk mennyi az annyi:
Elfogadva a megadott értékeket, 225 méter 15 mp alatt állandó gyorsulással (a maradék 15 mp állandó lassulás a másik felében), s=v*t+(a*t*t)/2 innen 225=a*112,5 ->a=0,5 m/s, azaz huszad g, ami bár nem semmi, nem feltétlen érezhető. A normál liftek egyébként ennek két-hormszorosát tolják, így azt bizony már megérzed, az extrémebbek meg jóval efölött képesek, bár az már erősen kétséges, hogy van értelme.

Wow erre nem gondoltam volna, biztos nem lineárisan megy a dolog akkor hanem kiszámolják hogy hány emeletet akarsz menni és addig folyamatos a gyorsulás még azon határ alatt hogy érezhető lenne majd a közepén a dolognak már folyamatos a lassulás szintén azon határ alatt hogy érezhető lenne.

Két éve voltunk japánban a Skytreen. A 450 méter magas kilátóteremig kb 30 másodperc alatt ment fel a lift de úgy hogy SEMMIT sem éreztem. Itthon bármilyen liftben érezhető a gyorsulás, de ott semmi ilyen sem volt. Fogalmam sincs, hogyan csinálhatták+ hogy milyen gyorsan mehetett.

Amikor a gravitációs erő megegyezik a közegellenállással akkor áll meg a gyorsulás. Nincs konstans érték több változó is van. Zuhanhatsz 400-al is aerodinamikus ruhában éledre fordulva 😊
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.12.11. 18:38:29

Az SN9es meg fogta magát és ledőlt egy kicsit pihenni:

Egyedül a gyorsulás mértéke számít, ami a repülő esetében meglepően alacsony, míg a durvább lifteknél nem, hiszen nincs távolság (és így idő) gyorsulgatni. Meg persze a repülő esetében egy székben ülsz, míg a liftben állsz, netán cuccokkal a kezedben.

Igen kicsit stand up comedys, de pont ezért jó mert sokára is emlékeztem még rá és ilyen a jó ismeretterjesztő ami hosszú ideig emlékezetes marad.

A 190km/h-t azért érzem durvának mivel ha jól tudom az ember répből kiugorva nem is tud nagyon 200 valahány km/h-tól gyorsabban esni mivel a légellenállás ott egyenlítődik ki a gravitációval és nem nő tovább a sebesség bármit is csinál. Persze 100km-en nincs légellenállás az igaz ott aztán könnyen eshet ennyit.

Viszont kíváncsi vagyok milyen lehet, néha már egy modernebbecske liftben is úgy érzed hogy hűha és azok ilyen 3m/s-al működnek, elvileg a Hitachinak van valami durva 21m/s-el működő liftje jó lenne egyszer kipróbálni 😄 Érdekes mikor repülőn utaztam még a liftesnél is gyengébb volt a hatás, gondolom hogy számít az érzékelésben az előre fele mozgás is sokat.

Akit érdekel az nézze ezt a csatornát, napi összefoglaló a folyó munkákról és a tesztek alkalmával meg élő adás van.


Jó a siklos video , de egy kicsit bulvárosra sikeredett. mert ez a 190km/h ez attól is függ, hogy épp melyik szakaszában van a süllyedésnek , mert ha megnézed az általad is linkelt videot, a végső megközeliutésnél már egyáltalán nem érkezik gyorsabban mint egy rendes utas szállitó sót a kilebegtetéskor meg is tartja a magasságát, tehát képes annyi felhajtó erőt termelni a szárny, hogy a levegőbe tartsa a siklót.

A cikázást is azért kell csinálni, mert a nagy sebesség miatt akkora felhajtóerő van a szárnyakon, hogy nem tudnának süllyedni miatta, ezért kell a teljes törzzsel fékezni.

És ha belegondolsz, hogy 100km magasból az 50m/s(190km/h) süllyedés nem is olyan durva.

Ez jó volt 😊

"190 km/h-val csökken a magassága basszus, nem ülnék olyan vitorlázó gépbe ami ezt tudja, mert annak kb leszakadt egyik szárnya és zuhan 😄"

Ezt hívják kontrollált zuhanásnak szerintem.

Összevissza forogsz, bukdácsolsz a levegőben és ordítod, hogy "Mind meghalunk!"
vagy
szépen arccal előre zuhansz és ordítod, hogy "Mind meghalunk!"

Ég és föld a különbség <#hehe>

Érdemes megnézni. 190 km/h-val csökken a magassága basszus, nem ülnék olyan vitorlázó gépbe ami ezt tudja mert annak kb leszakadt egyik szárnya és zuhan 😄 Ha megnézed a videót mutatja hogy még egy repülőgép 3%ban közelíti meg a pályát a sikló csak 20° ban tudja.

Igen arra nem gondoltam hogy akkor több üzemanyag kéne ha előbb csinálná, de akkor a rakétamotorok megbízhatóságán kell dolgozni így is milyen sokat fejlődtek hihetetlen régen tényleg sokkal lazább volt a feladatuk egyszer full erőn kifújták magukból az üzemanyagot és jól van, most meg szabályozható tolóerő, VTOL, újraindítás, sok-sok küldetésre újrafelhasználhatóság, teljesen megváltozott a követelményrendszer.

Alig várom a következő tesztet jó tudni hogy akkor már január vége fele megtörténhet az alapján amit írsz.

A kettő teljesen különböző, az sikló az nem annyira zuhan úgy mint a kő, csak annyi különbség van a repülőhöz képest, hogy nincs meghajtása, tehát vitorlázógépnek tekinthető.
DE a légkörbe érve a kormányfelületekkel, ugyan ugy irányítható és nem olyan nagyon hosszú kifutópálya kell neki, lévén 300km/h körüli a leszálló sebessége az egyedüli dolog ami miatt kell neki a hosszú kifutó az pont amiatt, mert nincs meghajtása és ha nem a megfelelően sikerül a belépési pont vagy csak a lassitási folyamata akkor legyen helye a pályán később is letenni a gépet ne csak a pálya elején.


A starship meg csak egy henger aminél csak a szárnyak funkciója, hogy a leszálló helyre manőverezzen, de ez elég arra, hogy hangsebesség alá lassítsa a belepő hajót.
A leszállási folyamatnál meg nem feltétlen kell neki magasabban megcsinálni a bely flop manővert, mert onnantol, hogy függőlegesbe állt már csak is a hajtóművekre kell hagyatkoznia, hogy le lassítsak és visszaeresszék a földre, és ha magasabban kezdi meg a manővert annál több üzemanyagra van szügsége és annál tovább kell a hajtóműveket üzemeltetni.


A következő tesztre nem kell sokat várni, most eltakaritják a törmeléket és utána az SNN9es már teljesen össze szerelve ott van a csarnokban és már egészen az SN15 ös rakétáig készülnek különböző fázisban a rakéták.

És már van 2 tesztpad is tehát elvileg 2 indítást is tudnak csinálni, ha nem történik robbanás a landing padnál és csak el kell szállítani onnan az elöbbit.

Rendben, de ugye az űrsiklóról is láttam már bemutató filmet és annak eléggé repülőgép formája van abban megegyezhetünk igaz? Aztán az is kb úgy zuhan mint egy darab kő 😄 persze a sűrűbb légrétegek stb stb aztán már lehozza a szárny, de baromi hosszú kifutópálya kell mert attól a kis szárnytól is csak annyit várhatunk hogy irányítja a zuhanást egy repülés szerűbb valamibe 😄 Na a rakétánál meg eléggé airodinamikus a formája már magában is mert ha úgy nézed egy henger felület, persze a szárnyak megtörik és irányítják de maga a test elég keveset lassít a zuhanáson a tömeg viszonyokról annyit a sikló 78 tonna volt üresen 110 megpakolva szóval valahol a kettő között térhetett vissza, de lényegtelen is mert a Starship meg 120 üresen és 1200 a hajtóanyag súlya amit már jelentősen elhasznált, de ebből láthatjuk hogy már üresen is nehezebb mintt az űrsikló volt. Szerintem ha utasok is lennének rajta vagy csak értékes szállítmány sokkal előbb jönne függőlegesbe amivel elveszti ugyan a szárnyak játékát de nem csak egyetlen esélye van a korrigálásra.

Igen követtem a Falcont is, sőt még most is nézem az indításokat ha elkapom, de már egyértelműen a starship az izgalmasabb pillanatnyilag és nagyon drukkolok neki. Emlékszem pár hete még azon ment a vita hogy áh meg sem lehet ezt így építeni, pár rakétát elpukkantottak a tartály összeroppanás miatt, aztán a bojler ugrott egyet most viszont már rakétának is nézett ki. Nagyon izgalmas volt, következő teszt mikorra várható jövőre?

Ha jol ertem akkor a cel az hogy a munka minel nagyobb reszet vegezze az aerodinamika, es csak a minimalisat a hajtomu. Ez idealis esetben epp azt eredmenyezi amit vartunk, hogy "szarnyakkal repul" amig lehet, es csak a legszuksegesebb esetben, a legvegen mukodik a hajtomu.

A koncepcio ezzel a teszttel bizonyitva lett, most mar csak finomhangolni kell az automatikat. A Falcon 9 leszallasa is igy nezett ki, hogy kb jo volt, csak eldolt a raketa aprobb banalis pontatlansagok miatt, de ezeket javitottak, es azota 100%-osan mukodik.

Köszi értem, akkor örülök neki hogy jobb lett a teszt mint várták, pont most néztem meg TV-n is ott még jobb nézni mint monitoron.

A kötelező Scott Manley videó 😊


Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2020.12.10. 11:03:23

Igen, végig ez volt a terv. Vízszintes ereszkedés miközben a szárnyakkal iránytják és stabilizálják aztán a végén „bellyflop” és landolás. Ahogy a Pares által idézett szöveg írja, az utolsó mozzanathoz kevés volt a nyomás a tankban.

Ez az első teszt volt és ilyenkor még egyáltalán nem azt tesztelik, hogy mi a legrosszabb scenario vagy nem a finomhangoláson van a hangsuly, mégcsak nem is az optimális legjobb esetre készülnek.
Itt az volt a cél, hogy megnézzék, hogy egyáltalán az elképzelés müködik e a gyakorlatban is .

Minél tovább tart ez a teszt annál több adatuk lesz kideriteni, hol kell javitani a dolgokat. És ahhoz képest, hogy ez az első próbálkozás volt, szinte teljes siker, mert mind az emelkedés mind a visszatérés megtörtént , csak épp a végső ponton robbant szét a nagy sebességű landolás miatt.
DE az látszott, hogy a raptor hajtómüvekkel voltak problémák, igy azok megbízhatóbb müködése után akár egybe is marad majd.
DE igy is a teljes manöverről van már adatuk, nem kell addig kisérletezniuk vagy több inditás adatait összerakni mig minden részből összegyujtik az adatopkat és ez akár gyorsithat is a fejlesztésen.

Egyébként ebben a vízszintes pozícióban gondolják hogy ilyen alacsonyra érkezik meg reentrykor is? Mert oké nyilván csak teszt volt ez a legrosszabbat kell ilyenkor tesztelni (bár az a fejjel lefelé lenne) de durva volt hogy az utolsó pillanatba hozták függőlegesbe.

Successful ascent, switchover to header tanks & precise flap control to landing point!

Fuel header tank pressure was low during landing burn, causing touchdown velocity to be high & RUD, but we got all the data we needed! Congrats SpaceX team hell yeah!!

https://twitter.com/elonmusk/status/1336808486022258688

Mind blown <#wow1>

A műtét sikerült ,de a beteg meghalt

Láttam és szinte biztos voltam benne , hogy ez a panoráma képről készült video lesz a válasz.
DE ez még nem jelenti azt, hogy nem csak kép hanem tényleges video is készult és nem a leszállás folyamatában vagy épp onnan felszálva.
Főleg, hogy a felszállásrol készült video, ami szintén nem nagy felbontásu és szintén akadt és szinte kivehetetlen volt , hogy mi történik.

De mint mondtam, a jel fogadásában lehet probléma és kiváncsi leszek, hogy a visszaérkezés után lesznek e jobb felvételek.

Ott a 4K-s kamera. Majd lesz videó is, ha publikálják.

azért arra kiváncsi vagyok , hogy lesz e belole majd jobb minőségu folyamatos video is. Mert ahogy elnézem ez , kb fényképekbol van csak összerakva.
Nem nagyon tudom, hogy mi miatt nem sikerül nekik egy FHD vagy egy 4k-s video kamerát rátenni.
A legtobb mobilba már elérhető filléres dolog és igazán többlet sulyal sem kell számolni.Ami a gond lehet a video jel vétele, de egy memoriára rögzitéssel ami a leszállo modilba tárolja a nyersanyagot visszaküldhető lenne utólagos feldolgozásra.

Meg az is egy kicsit ésszerűbb lenne, ha már odajutottak akkor nem csak 2kg anyagot hoznak vissza hanem többet.
a 2kg az kb semmire nem elég ha mindenkinek osztanak belőle tanulmányozásra, de mondjuk ha egy 10 vagy 50kg ot hoznának vissza azzal már lehetne szimulálni, hogy esetleg valamit megpróbálni benne kitermeszteni bármilyen ehető növényt amihez esetleg vizet kellene hozzáadni .

RIP

A fellovést azt közvetitették élőben, sztem nem hagyná ki kina, hogy a saját dicsőségét világgá kürtolje ha sikerül a missio, mégha csak késleltetve is, de valahol biztos, hogy megmutatják.

Az SN8as 15kmes fellövés az ma vagy holnap lesz elvileg.

A mostani Kínai holdmisszió eléggé ambiciózus az automata dokkolással és visszatéréssel. Kár, hogy nem lehet majd valahol élőben követni az eseményeket.

A középső meg amúgyis leválik azt tudtam, de fura volt látni a saturn V nél tudom hogy a forgást nézték vele, utána hagyománnyá vált de nagyon melegedett az űrben ész leszoktak róla azért volt fura látni most. Nem néztem az előzőt azért nem minden indítás tud érdekelni.

Az előző is ilyen volt, nem festve van hanem napelemek vannak ott már ha a kapszula alatti szekcióra gondolsz.

Miért festették feketére?

Ez gyakrolatilag biztos, mert ezek meg mindig proof of concept jellegu probalkozasok.A Space X mar hires arrol hogy -ellentetben a NASA-val, akik waterfall modszerrel brutalis penzeket olnek a vegso urhajo tervezesebe mar az elejetol, amit aztan torolnek- ok elegge agilis modon mukodnek, es a vegtelen tervezes helyett olcso proof of concepteket epitenek, hogy minel hamarabb gyakorlatban is kipobalhassak az otleteiket vegtelen tervezgetes helyett.
Ebbol mar jo elore sejten lehet hogy a vegso megoldashoz ez nem igazan fog hasonlitani, es jopar bukott probalkozas is varhato volt. Persze ezen bukasok meg mindig sokkal olcsobbak mint a vegtelen sok tervezoasztalon eltoltott ido ami utan vegul semmi sem epul meg...

Tippre még sokminden fog változni a Starship / SuperHeavy pároson, mire valóban embereket fog szállítani...

Definitive Guide to Starship - Everyday Astronatuttol. 1 oras video ugyhogy keszitsen mindenki akit erdekel kajat, italt zsebkendot. Elegge ertelmesen mindennapi hangnemben elmagyarazva. (angolul tudoknak)

Fél off
Kola-félsziget szuper mély fúrás 12262 méter
joyreactor gugli fordítós link
"De a legfantasztikusabb felfedezés az 1970-es évek végén történt, amikor a szovjet holdállomás hozta a hold talajának mintáit.
A geológusok csodálkozva tapasztalták, hogy összetétele teljesen egybeesik az általuk 3 kilométeres mélységben kitermelt kőzetek összetételével. "


Egy orosz nyelvű link képekkel

Scott Manley témába vágó videója segít?

A kulonbseg az, hogy a 80-as evekben meg kozel sem allt ugy az automatizalas mint ma. Ma az urhajosok mar csak utasok, mig akkor szukseg volt rajuk a gepen hogy vezessek. Ha lett volna mai szintu robotpilotajuk, akkor ok se kuldtek volna fel egybol embert.

Tudom hogy az orosz Buran az mar kepes volt automatizalt mukodesre, de ennek akkoriban komoly limitacioi es veszelyei voltak, mig ma az automatizalt repules mar rutinfeladat.


UI: Akkor is elhalasztottak a kilveseket minden esetben amikor barmi kockazatot lattak. Ez a katasztrofa a mintapeldaja annak amikor szinten el kellett volna halasztania a korabeli protokoll szerint, de valakik figyelmen kivul hagytak a problemat.
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2020.10.06. 18:18:27

Megnéztem a Challenger katasztrófárol készitett 4 részes sorozatot, de csak a szokásos, régi filmrészletek bevágása és pár hozzátartozó visszaemlékezése .
DE amit nagyon sajnálok, hogy 30 évvel a történtek után még mindig nem mutattak semmit, hogy konkrétan mi történt mi vezetett a katasztrófához és mit tettek a kiküszöbölésére.
Mármint technikai téren.

Oké, hogy elmondják, hogy a tömitőgyürü okozta a hibát és hogy áttervezték utána, de semmi konkrétum .

Az viszont érdekes összehasonlitva a mai viszonyokkal, hogy a Space Shuttle első utján már embereket is fellöttek, nem volt demo mission nem volt teszt fellovés, pedig abban az időben nem volt lehetőség letesztelni szimulálni olyan részeket amik a fellövés alatt történik, mint manapság.

Ebből is látszik, hogy abban az időben tényleg volt valami hösiesség és bátorság , ma nem azt mondom, hogy nem történhet gond, de sokkal kisebb problémák miatt már leállitják a kilövést vagy átterveznek dolgokat .

Újra megcsinálják (az) Az igazakat?
A könyv zseniális volt.

fél off

Netflixen megjelent 4 részes sorozat a Challenger katasztrófáról.
Nyilván alapvetően az emberi oldalról megközelítve, de azért végigmegy az eseményeken és a döntéseken is ami a robbanáshoz vezetett.

Kb. 4 óra és akinek kell van hozzá magyar felirat is.

Holnapi napon bejelentésre kerül, hogy van élet rajtunk kívül is, nem máshol mint a Vénuszon.

pedig ott van,hogy a hold 0,5 fokban látszik a földről igy a kamera 3.5 fokos látószöget tud.
The 64-cm-wide focal plane corresponds to a 3.5-degree field of view, which means the camera can capture more than 40 times the area of the full moon in the sky with each exposure.

Nekem sem tiszta, a látószélesség úgymond egyértelmű a leírás szerint 40 teljes holdnyi területet lát egyszerre, a felbontás viszont nincs mihez viszonyítani, ha lett volna egy kép pl: a holdjáró egyik 6-os anyájáról vagy valami, mert így egy ismeretlen méretű területen zoomolva látszódik a golf labda nem sokat mond.


Sensors of World's Largest Digital Camera Snap First 3,200-megapixel Images at SLAC
Link
Így már oké, rákeresve kép forrására 15 mérföld magasságból nézve.
The LSST Camera's focal plane has a surface area large enough to capture a portion of the sky about the size of 40 full moons. Its resolution is so high that you could spot a golf ball from 15 miles away. (Greg Stewart/SLAC National Accelerator Laboratory)


Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.09.11. 11:42:02

Ezt a képen nem értem. Az első képen látható átfogás mellett 1 golflabda a felbontása?

3.2 Gigapixel

link

Jó nagy porkavaró

Tudósok vitája az űrkutatás politikai motívációiról.
Fenomenális! 😊
(Sajnos angol tudás nélkülözhetettlen hozzá)

Legalább őket visszahozták nem úgy mint Lajkát