9993
-
#9297
Tehát a kérdésedre a válasz, hogy a sebesség határozza meg a hővédelem szükségességét. Felfele értelemszerűen nem megy olyan gyorsan hogy eléghessen, lefele meg szintén nem, mert a föld gravitációja intéz mindent. Nem tudom, de gondolom az űrsiklók azért pirultak meg mert nem volt mód a lelassításukra, ezért is kellett megfelelő szögben beérkezni a légkörbe. De majd kijavít valaki :) -
Xsillione #9296 Akkor tényleg ismerkedjünk egy kicsit az általános iskolai fizikával:
Ha egy tárgyra nem hat erő, akkor az egyneletes mozgást végez (állandó sebesség.)
Milyen erők hatnak a rakétára (kicsit egyszírűsítünk persze)?
Tolóerő, gravitáció és légellenállás.
Ebből az egyik a hajtómű leállásakor megszűnik, marad a másik kettő, amiből az egyik elenyésző a légkör csekély mivoltából adódóan, a másik pedig a mozgási energiát helyzetivé alakítja, amíg emelkedik a rakéta, majd vissza, amikor meg csökken, ám a helyzeti energia lineáris, a kinetikus pedig négyzetes, azaz sok magasságot kell változtatni, hogy a sebesség megváltozzon. Ráadásul ez utóbbi csak a sebsség függőleges részére vonatkozik, a maradékhoz nem nyúl a gravitáció. Innen következik, hogy a sebessége nemigen változhat meg, és szerencsére így is viselkedik, így nem kell a valóságot a kényelmes képeleteinkhez igazítani. -
#9295
Te magad írtad le, hogy a leáll a rakétahajtómű. Abban a pillanatban, hogy leáll megszűnik az erőhatás, ami gyorsítaná -> tehát nem gyorsul tovább, hanem állandó sebességgel mozog (most a kis légellenállás miatti nagyon csekély lassulást ne nézzük). Newton I. törvénye. -
#9294
Ugy látom, hogy nem teljesen egyről beszélünk,
Amiról te irsz az hogy ha már nincs meghajtás és elérte a kijelölt páláyt akkor menyni idő mulva lassul le annyira ,hogy magasságot vesszen és emiatt egyre közelebb és közelebb kerül a szürübb klégkörbe ami a végén ahhoz, vezet hogy elég a légkörbe. ez amit irtál magasságtól függöen 5-25 év.
Én meg azt kérdeztem, hogy az mitól van, hogy a gyorsitó fokozat gyorsitja a rakétát 100km/h val másodpercenként, de abban a pillanatban ahogy megszünik ez a toloerő ott megáll a sebesség. tehát nem látni sem azt, hogy még mondjuk akár egy percig vagy egy orán keresztül is az a lendulet amit a rakéta toloereje okozott kitartana és lassabb ütemben de még nöne a sebesség, sem azt, hogy akár a légellenállás vagy bármi miatt elkezdene csükkenni.
nézd meg T+8:20 nál 164km magasságban amig meg a hajtómü addig pörög a sebességmérő ahogy lekapcsiol a hajtómü azonnal megáll a sebbesség -
Nagydög #9293 De az adatokon nem az látszik, hogy lefékeződik, hanem az , hogy abban a pillanatban ahogy megáll a hajtómö azon a sebességen stabilizálodik a sebessége, se nem gyorsul még egy darabig amig a lendulet tartana se nem csökken 1-2 km/h-t sem, ha lenne ott légkör ami lassitaná.
Mondom, nem par nap alatt. Az a legkor suruseg abban a magassagban eleg, hogy egy ido utan elegge lefekezze a a raketat, de nem fogsz emlitesre melto sebesseg csokkenest latni miatta azonnal. A videoban kesobb lathatod, ahogy maszik visszafele a sebesseg, de az sem a legellenallas miatt van, hanem mert emelkedik a palya(ami nagyabol ugyanaz a viselkedes, amit szimplan feldobott targyaknal lathatsz idelent a foldon.)
Erdekesseg keppen: A LEO-n(2000km a teteje) levo muholdak elvart max deorbit(mi erre a normalis magyar kifejezes?) ideje 25 ev, vagyis ennyi ido utan mindenfele beavatkozas nelkul is vissza kell esniuk, es ennek is a legellenallas a legnagyobb resze.
A Starlink muholdaknal(~550km) 5 ev a tervezett deorbit ido doglott muholdaknal, de normal ugymenet szerint sajat hajtomuvuket hasznaljak a lassitashoz, mikor lejar az idejuk es igy sokkal gyorsabban veguk van.
Nem tudom, hol a magassag hatar, ahol mar nem szamolnak a legellenallassal, de a GSO-n(~4000km) mar biztos nem.
Remelem valaki kijavit, ha valami hulyeseget irtam az adatokban, de az elv nagyjabol ez.
Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2020.12.14. 11:17:13 -
Xsillione #9292 Elsődlegesen a sebesség számít,a magasság közvetlen nem, ezután még nem mindegy,, hogy mekkore a felület, amivel érkezik (nagyobb felület esetén a felszíntől messzebb van a hőfront, így a testet közvetlen kevesebb hőenergia éri el), illetve a sebesség vesztés mértéke, ha lassan teszi ezt, akkor kevesebb energiát kell adott idő alatt leadni, kisebb melegedés, ezen kettő a hatalmas és pehely könnyű burkolat esetében jelentősen csökkenti a védelem mértékét.
A gyorsulás megszűntével meg meglepő módon nem gyorsul tovább a jármű, és jelentős légkör hiányában nem kezd el gyorsan lassulni sem. -
#9291
Nincs koze a magassaghoz, a sebessegtol fugg. Ha megnezed, a booster 8000 km/h -nal valik le, es a legkorbe lepes elott meg tovabb fekez. A fairingnel nem tudom, mi az eljaras, de az is 9000 km/h-nal valik le.
A visszatero egysegek korpalyarol jonnek, ami joval nagyobb sebesseget jelent.
De minél magasabban van annál gyorsabban kell mennie, igy összefügg a kettö-
*Ez nem teljesen igaz. Azon a magassagon meg bosegesen eleg suru a legkor, hogy meghajtas nelkul lefekezodjon es visszaessen, csak nem par nap alatt.
De az adatokon nem az látszik, hogy lefékeződik, hanem az , hogy abban a pillanatban ahogy megáll a hajtómö azon a sebességen stabilizálodik a sebessége, se nem gyorsul még egy darabig amig a lendulet tartana se nem csökken 1-2 km/h-t sem, ha lenne ott légkör ami lassitaná. meg ha lenne ott akkora légkör ami hatással lenne a rakétára akkor addig nem dobnák le az orkupot sem, mert a "menetszél " szétszakitaná a néhol elhelyezett vékony foliákat rajtuk. -
Nagydög #9290 Pár kérdésem azért lenne az inditásokkal kapcsolatban. arra nem igen találtam infót, hogy mekkkora magasságtol kell már hüvédelem vagy mikortol égnek el a visszatérő egységek a légkorbe és milyen magasság alatt nem.
Nincs koze a magassaghoz, a sebessegtol fugg. Ha megnezed, a booster 8000 km/h -nal valik le, es a legkorbe lepes elott meg tovabb fekez. A fairingnel nem tudom, mi az eljaras, de az is 9000 km/h-nal valik le.
A visszatero egysegek korpalyarol jonnek, ami joval nagyobb sebesseget jelent.
Mert ugye itt a foldon ha megszunik a meghajtás akkor a légellenállás visszafogja a sebességét, de az ürben ?
A legellenalas nem visszafogja a sebesseget, hanem lassitja a dolgokat itt nalunk. Odakint nincs legellenalas(*), de hajtomu nelkul ettol meg nem fog gyorsulni.
*Ez nem teljesen igaz. Azon a magassagon meg bosegesen eleg suru a legkor, hogy meghajtas nelkul lefekezodjon es visszaessen, csak nem par nap alatt.
-
#9289
Pár kérdésem azért lenne az inditásokkal kapcsolatban. arra nem igen találtam infót, hogy mekkkora magasságtol kell már hüvédelem vagy mikortol égnek el a visszatérő egységek a légkorbe és milyen magasság alatt nem.
Mert itt is ahogy néztem az első fokozat kb 90-100km magasságban vált le, az orkup meg olyan 120km magasságnál-
És az orrkupon semmi hóvédelem és semmi olyan anyag nincs ami ez ellen védene, föleg ,hogy a melső fele is szabaddá válik a láválléás után.
A space shuttle középső nagy tartálya is elégett a légkörben, de ha csak alacsony orbirta mentek akkor az se ment nagyon magasabbra mint most a falcon.
A másik meg amit még nem tudok, hogy figyeltem a sebességmérőt és amikor leállitották a második fokozaton is a hajtómüvet akkor megállt a sebbesség stabilizálódott, ami elötte kb mp enként növekedett 100km/h-val amig ment a hajtómü.
Tehát ott ahol nincs légellenállás akkor mitol nem növekszik tovább a sebessége ha lenduletben volt ?
Mert ugye itt a foldon ha megszunik a meghajtás akkor a légellenállás visszafogja a sebességét, de az ürben ? -
#9288
-
#9287
Easy Orbital Mechanics
YT list -
#9286
-
Xsillione #9285 Lássuk mennyi az annyi:
Elfogadva a megadott értékeket, 225 méter 15 mp alatt állandó gyorsulással (a maradék 15 mp állandó lassulás a másik felében), s=v*t+(a*t*t)/2 innen 225=a*112,5 ->a=0,5 m/s, azaz huszad g, ami bár nem semmi, nem feltétlen érezhető. A normál liftek egyébként ennek két-hormszorosát tolják, így azt bizony már megérzed, az extrémebbek meg jóval efölött képesek, bár az már erősen kétséges, hogy van értelme. -
#9284
Wow erre nem gondoltam volna, biztos nem lineárisan megy a dolog akkor hanem kiszámolják hogy hány emeletet akarsz menni és addig folyamatos a gyorsulás még azon határ alatt hogy érezhető lenne majd a közepén a dolognak már folyamatos a lassulás szintén azon határ alatt hogy érezhető lenne. -
Prof William #9283 Két éve voltunk japánban a Skytreen. A 450 méter magas kilátóteremig kb 30 másodperc alatt ment fel a lift de úgy hogy SEMMIT sem éreztem. Itthon bármilyen liftben érezhető a gyorsulás, de ott semmi ilyen sem volt. Fogalmam sincs, hogyan csinálhatták+ hogy milyen gyorsan mehetett. -
#9282
Amikor a gravitációs erő megegyezik a közegellenállással akkor áll meg a gyorsulás. Nincs konstans érték több változó is van. Zuhanhatsz 400-al is aerodinamikus ruhában éledre fordulva :)
Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.12.11. 18:38:29 -
#9281
Az SN9es meg fogta magát és ledőlt egy kicsit pihenni:
-
Xsillione #9280 Egyedül a gyorsulás mértéke számít, ami a repülő esetében meglepően alacsony, míg a durvább lifteknél nem, hiszen nincs távolság (és így idő) gyorsulgatni. Meg persze a repülő esetében egy székben ülsz, míg a liftben állsz, netán cuccokkal a kezedben. -
#9279
Igen kicsit stand up comedys, de pont ezért jó mert sokára is emlékeztem még rá és ilyen a jó ismeretterjesztő ami hosszú ideig emlékezetes marad.
A 190km/h-t azért érzem durvának mivel ha jól tudom az ember répből kiugorva nem is tud nagyon 200 valahány km/h-tól gyorsabban esni mivel a légellenállás ott egyenlítődik ki a gravitációval és nem nő tovább a sebesség bármit is csinál. Persze 100km-en nincs légellenállás az igaz ott aztán könnyen eshet ennyit.
Viszont kíváncsi vagyok milyen lehet, néha már egy modernebbecske liftben is úgy érzed hogy hűha és azok ilyen 3m/s-al működnek, elvileg a Hitachinak van valami durva 21m/s-el működő liftje jó lenne egyszer kipróbálni :D Érdekes mikor repülőn utaztam még a liftesnél is gyengébb volt a hatás, gondolom hogy számít az érzékelésben az előre fele mozgás is sokat. -
#9278
Akit érdekel az nézze ezt a csatornát, napi összefoglaló a folyó munkákról és a tesztek alkalmával meg élő adás van.
Jó a siklos video , de egy kicsit bulvárosra sikeredett. mert ez a 190km/h ez attól is függ, hogy épp melyik szakaszában van a süllyedésnek , mert ha megnézed az általad is linkelt videot, a végső megközeliutésnél már egyáltalán nem érkezik gyorsabban mint egy rendes utas szállitó sót a kilebegtetéskor meg is tartja a magasságát, tehát képes annyi felhajtó erőt termelni a szárny, hogy a levegőbe tartsa a siklót.
A cikázást is azért kell csinálni, mert a nagy sebesség miatt akkora felhajtóerő van a szárnyakon, hogy nem tudnának süllyedni miatta, ezért kell a teljes törzzsel fékezni.
És ha belegondolsz, hogy 100km magasból az 50m/s(190km/h) süllyedés nem is olyan durva. -
Ez jó volt :)
"190 km/h-val csökken a magassága basszus, nem ülnék olyan vitorlázó gépbe ami ezt tudja, mert annak kb leszakadt egyik szárnya és zuhan :D"
Ezt hívják kontrollált zuhanásnak szerintem.
Összevissza forogsz, bukdácsolsz a levegőben és ordítod, hogy "Mind meghalunk!"
vagy
szépen arccal előre zuhansz és ordítod, hogy "Mind meghalunk!"
Ég és föld a különbség
-
#9276
Érdemes megnézni. 190 km/h-val csökken a magassága basszus, nem ülnék olyan vitorlázó gépbe ami ezt tudja mert annak kb leszakadt egyik szárnya és zuhan :D Ha megnézed a videót mutatja hogy még egy repülőgép 3%ban közelíti meg a pályát a sikló csak 20° ban tudja.
Igen arra nem gondoltam hogy akkor több üzemanyag kéne ha előbb csinálná, de akkor a rakétamotorok megbízhatóságán kell dolgozni így is milyen sokat fejlődtek hihetetlen régen tényleg sokkal lazább volt a feladatuk egyszer full erőn kifújták magukból az üzemanyagot és jól van, most meg szabályozható tolóerő, VTOL, újraindítás, sok-sok küldetésre újrafelhasználhatóság, teljesen megváltozott a követelményrendszer.
Alig várom a következő tesztet jó tudni hogy akkor már január vége fele megtörténhet az alapján amit írsz. -
#9275
A kettő teljesen különböző, az sikló az nem annyira zuhan úgy mint a kő, csak annyi különbség van a repülőhöz képest, hogy nincs meghajtása, tehát vitorlázógépnek tekinthető.
DE a légkörbe érve a kormányfelületekkel, ugyan ugy irányítható és nem olyan nagyon hosszú kifutópálya kell neki, lévén 300km/h körüli a leszálló sebessége az egyedüli dolog ami miatt kell neki a hosszú kifutó az pont amiatt, mert nincs meghajtása és ha nem a megfelelően sikerül a belépési pont vagy csak a lassitási folyamata akkor legyen helye a pályán később is letenni a gépet ne csak a pálya elején.
A starship meg csak egy henger aminél csak a szárnyak funkciója, hogy a leszálló helyre manőverezzen, de ez elég arra, hogy hangsebesség alá lassítsa a belepő hajót.
A leszállási folyamatnál meg nem feltétlen kell neki magasabban megcsinálni a bely flop manővert, mert onnantol, hogy függőlegesbe állt már csak is a hajtóművekre kell hagyatkoznia, hogy le lassítsak és visszaeresszék a földre, és ha magasabban kezdi meg a manővert annál több üzemanyagra van szügsége és annál tovább kell a hajtóműveket üzemeltetni.
A következő tesztre nem kell sokat várni, most eltakaritják a törmeléket és utána az SNN9es már teljesen össze szerelve ott van a csarnokban és már egészen az SN15 ös rakétáig készülnek különböző fázisban a rakéták.
És már van 2 tesztpad is tehát elvileg 2 indítást is tudnak csinálni, ha nem történik robbanás a landing padnál és csak el kell szállítani onnan az elöbbit. -
#9274
Rendben, de ugye az űrsiklóról is láttam már bemutató filmet és annak eléggé repülőgép formája van abban megegyezhetünk igaz? Aztán az is kb úgy zuhan mint egy darab kő :D persze a sűrűbb légrétegek stb stb aztán már lehozza a szárny, de baromi hosszú kifutópálya kell mert attól a kis szárnytól is csak annyit várhatunk hogy irányítja a zuhanást egy repülés szerűbb valamibe :D Na a rakétánál meg eléggé airodinamikus a formája már magában is mert ha úgy nézed egy henger felület, persze a szárnyak megtörik és irányítják de maga a test elég keveset lassít a zuhanáson a tömeg viszonyokról annyit a sikló 78 tonna volt üresen 110 megpakolva szóval valahol a kettő között térhetett vissza, de lényegtelen is mert a Starship meg 120 üresen és 1200 a hajtóanyag súlya amit már jelentősen elhasznált, de ebből láthatjuk hogy már üresen is nehezebb mintt az űrsikló volt. Szerintem ha utasok is lennének rajta vagy csak értékes szállítmány sokkal előbb jönne függőlegesbe amivel elveszti ugyan a szárnyak játékát de nem csak egyetlen esélye van a korrigálásra.
Igen követtem a Falcont is, sőt még most is nézem az indításokat ha elkapom, de már egyértelműen a starship az izgalmasabb pillanatnyilag és nagyon drukkolok neki. Emlékszem pár hete még azon ment a vita hogy áh meg sem lehet ezt így építeni, pár rakétát elpukkantottak a tartály összeroppanás miatt, aztán a bojler ugrott egyet most viszont már rakétának is nézett ki. Nagyon izgalmas volt, következő teszt mikorra várható jövőre? -
Sequoyah #9273 Ha jol ertem akkor a cel az hogy a munka minel nagyobb reszet vegezze az aerodinamika, es csak a minimalisat a hajtomu. Ez idealis esetben epp azt eredmenyezi amit vartunk, hogy "szarnyakkal repul" amig lehet, es csak a legszuksegesebb esetben, a legvegen mukodik a hajtomu.
A koncepcio ezzel a teszttel bizonyitva lett, most mar csak finomhangolni kell az automatikat. A Falcon 9 leszallasa is igy nezett ki, hogy kb jo volt, csak eldolt a raketa aprobb banalis pontatlansagok miatt, de ezeket javitottak, es azota 100%-osan mukodik. -
#9272
Köszi értem, akkor örülök neki hogy jobb lett a teszt mint várták, pont most néztem meg TV-n is ott még jobb nézni mint monitoron. -
#9271
A kötelező Scott Manley videó :)
Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2020.12.10. 11:03:23 -
#9270
Igen, végig ez volt a terv. Vízszintes ereszkedés miközben a szárnyakkal iránytják és stabilizálják aztán a végén „bellyflop” és landolás. Ahogy a Pares által idézett szöveg írja, az utolsó mozzanathoz kevés volt a nyomás a tankban. -
#9269
Ez az első teszt volt és ilyenkor még egyáltalán nem azt tesztelik, hogy mi a legrosszabb scenario vagy nem a finomhangoláson van a hangsuly, mégcsak nem is az optimális legjobb esetre készülnek.
Itt az volt a cél, hogy megnézzék, hogy egyáltalán az elképzelés müködik e a gyakorlatban is .
Minél tovább tart ez a teszt annál több adatuk lesz kideriteni, hol kell javitani a dolgokat. És ahhoz képest, hogy ez az első próbálkozás volt, szinte teljes siker, mert mind az emelkedés mind a visszatérés megtörtént , csak épp a végső ponton robbant szét a nagy sebességű landolás miatt.
DE az látszott, hogy a raptor hajtómüvekkel voltak problémák, igy azok megbízhatóbb müködése után akár egybe is marad majd.
DE igy is a teljes manöverről van már adatuk, nem kell addig kisérletezniuk vagy több inditás adatait összerakni mig minden részből összegyujtik az adatopkat és ez akár gyorsithat is a fejlesztésen. -
#9268
Egyébként ebben a vízszintes pozícióban gondolják hogy ilyen alacsonyra érkezik meg reentrykor is? Mert oké nyilván csak teszt volt ez a legrosszabbat kell ilyenkor tesztelni (bár az a fejjel lefelé lenne) de durva volt hogy az utolsó pillanatba hozták függőlegesbe. -
Pares #9267 Successful ascent, switchover to header tanks & precise flap control to landing point!
Fuel header tank pressure was low during landing burn, causing touchdown velocity to be high & RUD, but we got all the data we needed! Congrats SpaceX team hell yeah!!
https://twitter.com/elonmusk/status/1336808486022258688
Mind blown
-
#9266
A műtét sikerült ,de a beteg meghalt
-
#9265
Láttam és szinte biztos voltam benne , hogy ez a panoráma képről készült video lesz a válasz.
DE ez még nem jelenti azt, hogy nem csak kép hanem tényleges video is készult és nem a leszállás folyamatában vagy épp onnan felszálva.
Főleg, hogy a felszállásrol készült video, ami szintén nem nagy felbontásu és szintén akadt és szinte kivehetetlen volt , hogy mi történik.
De mint mondtam, a jel fogadásában lehet probléma és kiváncsi leszek, hogy a visszaérkezés után lesznek e jobb felvételek. -
#9264
Ott a 4K-s kamera. Majd lesz videó is, ha publikálják.
-
#9263
azért arra kiváncsi vagyok , hogy lesz e belole majd jobb minőségu folyamatos video is. Mert ahogy elnézem ez , kb fényképekbol van csak összerakva.
Nem nagyon tudom, hogy mi miatt nem sikerül nekik egy FHD vagy egy 4k-s video kamerát rátenni.
A legtobb mobilba már elérhető filléres dolog és igazán többlet sulyal sem kell számolni.Ami a gond lehet a video jel vétele, de egy memoriára rögzitéssel ami a leszállo modilba tárolja a nyersanyagot visszaküldhető lenne utólagos feldolgozásra.
Meg az is egy kicsit ésszerűbb lenne, ha már odajutottak akkor nem csak 2kg anyagot hoznak vissza hanem többet.
a 2kg az kb semmire nem elég ha mindenkinek osztanak belőle tanulmányozásra, de mondjuk ha egy 10 vagy 50kg ot hoznának vissza azzal már lehetne szimulálni, hogy esetleg valamit megpróbálni benne kitermeszteni bármilyen ehető növényt amihez esetleg vizet kellene hozzáadni .
-
RIP
![]()
-
#9261
A fellovést azt közvetitették élőben, sztem nem hagyná ki kina, hogy a saját dicsőségét világgá kürtolje ha sikerül a missio, mégha csak késleltetve is, de valahol biztos, hogy megmutatják.
Az SN8as 15kmes fellövés az ma vagy holnap lesz elvileg. -
Ninju #9260 A mostani Kínai holdmisszió eléggé ambiciózus az automata dokkolással és visszatéréssel. Kár, hogy nem lehet majd valahol élőben követni az eseményeket. -
#9259
A középső meg amúgyis leválik azt tudtam, de fura volt látni a saturn V nél tudom hogy a forgást nézték vele, utána hagyománnyá vált de nagyon melegedett az űrben ész leszoktak róla azért volt fura látni most. Nem néztem az előzőt azért nem minden indítás tud érdekelni. -
#9258
Az előző is ilyen volt, nem festve van hanem napelemek vannak ott már ha a kapszula alatti szekcióra gondolsz.
