-
Irasidus #9187 "Ebből kitalálhatod, hogy igenis vannak villamos lézerek."
Nem is állítottam az ellenkezőjét.A távolságnak meg mi köze van a teljesítményhez?
A lézer nem tökéletesen párhuzamos sugár (azaz divergens), ezért a távolsággal a sugárnyaláb szélesedni fog, és az energiasűrűsége csökken, így a csúcsteljesítménye csökken. Példa: egy földről indított lézersugár a Holdon már 6 km átmérőjű. Link.hanem, hogy a matekod szerint minél nagyobb a felület, annál kevesebb energia kell.
Nem egészen erre gondoltam, hanem arra, hogy a távolsággal csökken teljesítmény (lásd fent), ugyanakkor növekszik divergencia. Lehet itt nem voltam egyértelmű, sőt talán nagyon nem. Fordított arányosságot kellet volna írnom... elnézést.Nemrég kérdeztelek, milyen potenciál van még a kémiai hajtóművekben. Nos mesélhetnél róla, hogy milyen módszerrel lehet mondjuk akár csak a kétszeresére növelni az égésvégi sebességet, pusztán kémiai úton.
Egy rakéta hajtóműmű teljesítményét számos különféle módon lehet jellemezni, viszont a rakéta teljesítményének meghatározása, nem csak az "égési sebességen" múlik. Másrészt nagyon eltérő, hogy folyékony, vagy szilárd hajtóanyagú rakétáról beszélünk (a hibrid meghajtást, most kihagynám), ugyanis szilárd hajtóanyag esetében a teljesítmény olyan dolgoktól is nagyban függ,
- mint az égési mintázat,
- az égés késeltetése,
míg ezzel szemben egy folyékony hajtóanyagú rakétamotor esetében a teljesítménye leginkább függ:
- tömegáramlástól,
- a kipufogógáz kilépési sebességétől,
- fúvóka torok nyomásától.
De természetesen más jellemzést is lehet adni, vannak ennél jóval összetettebb, és bonyolultabb jellemzések is. Viszont nagyon fontos megjegyzi, hogy egy rakéta teljesítménye nem csak a hajtómű teljesítményétől függ, hanem az egész berendezéstől. Persze ez egész végtelen leegyszerűsítése a dolognak, hiszen bármelyik kötőjeles teljesítménymeghatározást ki lehet bontani, több tucat dologra. Ebből a pár sorból talán sejted, hogy itt nem egyszerű kályhacsőről van szó, amiből jön a láng, aztán csókolom, hanem egy nagyon összetett, és bonyolult rendszerről, aminek bármelyik részéhez hozzá lehet nyúlni, mind rakétafizikai értelemben, úgy mint új rakétaciklusok, égésciklusok kidolgozása, vagy csupán egy új ötvözet kifejlesztése (pl.: SX500) amivel az entalpiát lehet növelni, ezáltal a teljesítményt. Persze egy folyékony rakétamotor legegyszerűbb fejlesztése maga a motor, akárcsak az autóiparban, ami jelenthet új ötvözeteket, új turbópumpát, hűtési megoldásokat, és még számtalan egyéb fejlesztési lehetőséget, amint láthatod te is a legújabb fejlesztések terén. De maguk a hajtóanyagok alaklámázása terén is jócskán van még mit fejleszteni, aminek komoly kutatása úgy a 60-70 évek környékén leállít, ugyanis nem a hidrogén+oxigén égésének a lehető legnagyobb fajlagos impulzusa amit el lehet érni ezen a téren. Nem megfeledkezve arról a fegyvertényről, hogy a légkörön való áthaladás sok energiát emészt fel, amit különböző módszerekkel nagy mértékben le lehetne csökkenteni, ezáltal a felvihető hasznos teher nagyságát növelni (változtatható fúvóka, aerosipke, stb.). De bármely részéhez is nyúlunk egy rakétának, rengeteg potenciál van benne. Most ha nem haragszol, csak nagy vonalakban vázoltam fel, miről is lenne szó, mert amúgy bármelyik részébe bele lehetne menni nagyon részletesen, ha gondolod folytathatjuk...Végül pedig: a Holdra He3 és nem H3 miatt mennénk. Nem ugyanaz.
Mea culpa, ez gépelési hiba volt, természetesen hélium hármas izotópjára gondoltam.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.05. 09:43:36