10000
  • Irasidus
    #3203
    Most már kiderült mi történt. A csomagokat a NASA nem rögzítette jól, a Dragon aljában lévő keretre. Leszakadt az egész keret, és nekiesett a második fokozatnak. A SpaceX nem hibázott, elvileg, vagy legalábbis nem a rakétával volt baj.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.29. 14:33:30
  • fonak
    #3202
    Visszaszerezhető? Na ne, ha ejtőernyő nyitása nélkül beleesett a tengerbe, aligha van javítható állapotban még ha a robbanás nem is tette tönkre.
  • Dzsini
    #3201
    Éhen/szomjan/stb. halni egyelőre nem fognak, de azért ez így kezd kellemetlenné válni.
  • [NST]Cifu
    #3200
    Tavaly óta nem volt Cygnus indítás, áprilisban a Progresz veszett oda, most meg egy Dragon. Rájár a rúd az ISS ellátmányokra... :(
  • PetruZ
    #3199
    A második fokozattal volt valami baj, még nem tudni, mi. A SpaceX szerint a Dragon lehet, hogy még visszaszerezhető.
  • PetruZ
    #3198
    A SpaceX CRS-7-es küldetése a felszállás után felrobbant a magasban.
  • Palinko
    #3197
    remélem nem offtopic
  • gothmog
    #3196
  • Prof William
    #3195
    Pontosan az a reklám jutott eszembe nekem is. :)
  • Pares
    #3194
    Először azt hittem, hogy a Marsról szól
    Ősrégi és vótmá, de klasszikus:
  • Dzsini
    #3193
  • gothmog
    #3192
    Kerekedik :)
  • PetruZ
    #3191
    Utólag könnyű azt mondani, hogy a Philae talán pont jó, hogy beleesett abba a hasadékba. :) Most ugyanis több esélye van annak, hogy újra tud dolgozni.
  • Irasidus
    #3190
    Kb. néhány százezer és egymillió év kell onnan egy üstökösnek, hogy ideérjen. Ha 70e éve volt, sokat nem látunk még ma belőle, sajnos. Azért írom, hogy sajnos, mert statisztikai alapon gömbszimmetrikusan okoz zavart az Oort-felhőben, és számítások szerint nem lesz (statisztikai alapon) egy két üstökösnél több, ilyen elhaladások miatt (és még a Jupiter is ott van...) Persze ettől még becsapódhat, csak igen-igen kicsi eséllyel. :)
  • Pares
    #3189
    Ja, tényleg, a Tobát el is felejtettem. Amúgy nem feltétlenül vulkánkitörésre gondoltam, inkább az Oort-felhő üstököseire.
  • Irasidus
    #3188
    Nem. Az a Toba-vulkán kitörése miatt volt. Egy fényévről meg semmi nem okoz vulkánkitörést, ilyen nincs.
  • Pares
    #3187
    Csak kíváncsiságból beírtam a Google-ba, hogy "70000BC", és rögtön az első találat: Hoppá... Lehet hogy van összefüggés a kettő között?

    "Who would have thought that as recently as 70,000 years ago, extremes of climate had reduced our population to such small numbers that we were on the very edge of extinction."
  • PetruZ
    #3186
    Csillagászati mértékkel "tegnap", azaz 70000 évvel ezelőtt elhúzott a Naprendszer mellett egy másik csillag, és alig egy fényévnyi távolságra volt csak tőlünk.
  • kamionosjoe
    #3185
    Na igen, várjuk meg a közelebbieket meg hogy a Nasa mit is mond.

    Még egy jó videót találtam a közelítésről:
  • Irasidus
    #3184
    Igen, ρ(T,R,r,G) - ahol a T a forgásidő, R az ármérő, r a szonda vagy hold távolsága bolygótól, G meg gravitációs állandó. Vagy általánosan tömeg/térfogat, vagyis a tömeg F = GMm/r^2 per térfogat (4/3)pi*r^3 alapján tudjuk kiszámolni.
  • molnibalage83
    #3183
    A pályábából és méretből számolnak sűrűséget?
  • Irasidus
    #3182
    A Ceres átlagsűrűsége kb. 2,0-2,2 g/cm3. Ez azt jelenti, hogy anyagának maximum egynegyede vízjég, ezt viszonylag régóta tudjuk (aztán ez még pontosítják a többi méréssel). Vagyis az egész nincs jégből, de része igen. A NASA a szavazást májusban tette közé, azóta új, közelebbi képek és mérések is történtek, a szavazás kiírása nem tudományos állásfoglalás. Normál vulkán ma már kizárható, mivel nem forró a terület. A kirovulkán az (még) lehetséges opció, de mint írtam az nem forró, nem izzik, nem bocsát ki fényt, csak visszaveri. És úgy látom a folt átmérője nem változik, pedig egy vulkáni lávaömlés után illene nagyobbnak lennie. A láva a Földön is vöröses-sárga színű a műholdképeken, a színt a hőmérséklet adja, nem az anyag összetétele, és én erre utaltam nem anyagi összetételére. De várjuk meg a jobb felbotlású képeket is.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.20. 20:33:48
  • kamionosjoe
    #3181
    Félre ne érts, nem mondom azt, hogy ezek most valóban vulkánok, csak felvetettem, mint egy lehetséges megoldási javaslatot. De szerintem a Nasa sem vetette még el a lehetőséget, mert ez az opció is szerepelt ott ahol erről szavazni lehetett. Az Io azért is van más helyzetben, mert a Jupiter közelében kering, elég szélsőséges gravitációs hatásoknak kitéve, illetve azért sárgás-vöröses a vulkánok színe, mert olyan anyagból van a bolygó összetétele, de azt nem hiszem, hogy a Ceres is ugyanabból az anyagból lenne.

    Igen láttam a többi kisebb foltot is, volt az az animáció ahogy lefényképezték pörgés közben. Egy másik verzió szerintem, hogy az egész bolygó jégből van és csak ilyen aszteroida becsapódások által válik láthatóvá mert már teljesen belepte a por. Akkor lehet ez egy fiatal becsapódás és hamarosan elkezd ez is beporosodni.
  • Irasidus
    #3180
    Azért ez ennél bonyolultabb. Ha vulkán lenne, akkor gázoknak is kellene lenni. A szonda vizsgálta a terültette, és az egész Cerest és eddig vízgőzt mutattak ki. Az infravörös tartományba készült mérések sem mutattak forró pontot! Azonkívül a jégnek van (mint minden anyagnak) egy jellegzetes fényvisszaverődési karakterisztikája, amit ilyen fényviszonyok mellet, ilyen albedóval rendelkező égitest esetében - a kamera képességeit figyelembe véve ki lehet számolni. És erősen valószínű, hogy jég. Viszont sok földcsuszamlásos terület van, összeomlott struktúra ami belső aktivitásra is utalhat. Elképzelhető, hogy kirovulkanizmus hagyta, de az is, hogy becsapódásos eredetű. Viszont a kriovulkán az nem forró, az nem fénylik...

    Eddig az árnyékos oldalon volt, végzett méréseket, fénynek, hőnek(!) nyoma sincs. Több ilyen foltot is azonosítottak már a Ceresen, ez csak a legnagyobb. Au Io sárgás-vöröses vulkánjait nézed, akkor valami ilyet kellet volna látni, de ez nem olyan:


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.20. 14:12:52
  • kamionosjoe
    #3179
    Például az Io-n is ott vannak a vulkánok, erre gondoltam. Ha ez a szonda hamarosan odaér és ott fog keringeni a Ceres körül, akkor biztosan tud majd az árnyékos oldalról is képet készíteni.
  • molnibalage83
    #3178
    Mi az, ami képes fényt kibocsáani úgy magából, hogy nem visszaver valamit? Ugybár valahonnan jönnie kell az energiának és ez a magasadáson kívül az űrben mi lehet?
  • kamionosjoe
    #3177
    Szerintem elsőnek azt kéne kideríteni, hogy ez most saját magától fénylik vagy pedig csak visszaveri a rá eső napfényt. Máris egyszerűsödne a magyarázathoz vezető út.
  • Palinko
    #3176
    egy angol cikket találtam erről
  • molnibalage83
    #3175
    Mi az a DEM? Nem érte, hogy felbontással miért nő az az érték.
  • Palinko
    #3174
    ezen a példán épp 30 méternél egyértelmű, de hát itt tudom is mit keresek, hogy néznek ki kb a földi utcák felülről.
  • Dzsini
    #3173
    35m/pixel az egy háztömb.
    egy kis guide egy városképpel (Salt Lake City - 180 ezer fő, 282 négyzetkilométer, szinte pontosan Szeged mérete), hogy mit is jelentenek a felbontások.
  • Palinko
    #3172
    na igen, ezek nagyon jók, hogy kb érzékeljük. lehet még a 35m/pixel sem lesz elég, mondjuk földi viszonyokból tudok csak kiindulni ott szerintem nem sok mindent látnánk még ilyen magasból sem ha nem tudjuk mit keresünk igazából.
  • Prof William
    #3171
    hát igen ez elég sok mindent magyaráz. Bűr közel 100% hogy valami triviális magyarázat lessz mekkora lenne már ha kiderülne, hogy tényleg valami város/ősi romok verik vissza a fényt. :)

    Vagy hogy a Ceres valójában gyémántból van. :)
  • Dzsini
    #3170

    :)
  • Palinko
    #3169
    szerintem a google earth segíthet ezeknek a távolságoknak az érzéklésében, ott kiírja milyen magasról nézed.
  • Dzsini
    #3168
    Folyamatosan változtatják a keringési távolságot, augusztustól várható ~140 méter per pixeles felbontású kép (a eddigi képek még inkább a km/pixel környékén vannak, 4500 kilométerről "lemennek" 1500 kilométerre), és decemberre eljutnak odáig, hogy ~35 m/pixel lesz a részletesség (375 km keringési távolság).
  • Master91
    #3167
    Még mindig nem tudni biztosra hogy mi ez?
  • Prof William
    #3166
    Ezek a cereslakók aztán szép nagy városokat építettek.

    Amúgy ahogy lentebb írták -mivel a szonda már bevégezte küldetését- akár bele is csapódhat a fényes területbe. Akkor tuti adna pár nagyon szép képet.
    Csak nehogy valami bolygóközi konfliktus robbanjon ki amiért a szonda valami ceresi óvodára zuhan.
  • kamionosjoe
    #3165
  • PetruZ
    #3164
    Arzénfaló, ugyan már, most az uránfaló baci a menő. :)