9891
-
#2974
VestaTrek a NASA-tól: virtuális séta a Vesta felszínén, gMaps-szerűen. Kapcsolható százféle üzemmód és layer, 3D nézet, részletes infók a nevesített tereptárgyakról. A tour-t az elején érdemes végignézni, bemutat sok mindent.
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.04.01. 22:23:09 -
#2973
A Rosetta ismét közeli repülést végzett a 67P felett, de a napközelség miatt több kiáramló por és gáz megzavarta a csillagok követésén alapuló navigációt és több száz "hamis" csillagot követve megszakadt vele a kapcsolat, mivel a Föld felé fordított főantenna is elfordult. Az irányítás visszaszerzése után, az átkonfigurálás és a navigációs "szemét" kitisztítása közben biztonsági üzemmódba váltott, és jó ideig eltartott, mire ebből is visszahozták, de a szonda ismét működőképes, bár távolabb került az üstököstől és tudományos méréseket sem tudott pár napig végezni.
A Philae továbbra is néma, nem sikerült vele újból felvenni a kapcsolatot. -
#2972
na majd idővel beszámolok a tapasztalatokról -
#2971
Ha "nincs jel", az is fontos információ - nem fogod 10 perc után megtalálni a következő bolygót :) -
#2970
itt a planet hunters fogott nagyon meg, bár nem látom mennyire aktív. tutorial egyértelmű, viszont később soha nem kaptam olyan jelet, hogy az alapzajból kijönne pár pont sorban, ezért nem is tudom csinálni :( -
#2969
https://www.zooniverse.org/#space
Itt a Zooniverse-es választék, szerintem már ezek közül lehet találni olyat, ami tetszik és aktív. (vagy ha nem űrkutatással kapcsolatban, akkor van klíma, LHC, biológia, és minden más).
-
#2968
hmm akkor ennek nincs sok értelme :-/ az a baj, hogy nem ismerem az összes lehetőséget :-(
nekem a blognál ezt dobja
"Uh oh! Your blog’s domain blog.setilive.org expired 299 days ago!"
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2015.03.26. 05:03:18 -
#2967
Pedig ott van a blogban pont ez a kérdés, és a válasz is rá a hozzászólások között:
Is classifying the archive data still helpful to the program, or is it just "a matter of interest only"?
That's an important question.
Archive data classifications will continue to be stored in the database until further notice. There is no active or planned program for using the data by SETI Institute or Zooniverse, so strictly speaking, it is "a matter of interest only". However, there are plans to make the database publicly available, so there is the potential that new classifications of archive data could be useful in the future if any researchers are interested in making use of the data. I don't know of any definite plans by anyone to do this, but I know that there is at least, some interest, so the potential is there.
Tehát az archív adatok feldolgozása hasznos lehet, ha valaki később akar vele valamit kezdeni, de egyelőre erre nincs hivatalos terv.
Én azt ajánlanám, ami neked a legjobban tetszik, legjobban szórakozol segítség közben. -
#2966
értem, köszi. a setinél nem értem, hogy nincs élő adat, akkor érdemes még azt csinálni? blogjukban sem tudom elolvasni mert azt sem újították meg :D
melyiket ajánlanád, ha hozzátennék egy kis munkát az űrkutatáshoz? -
#2965
Igen, ezek jók és hasznosak, rengeteg "ingyenmunkát" lehet végezni a feldolgozáshoz. Van olyan is, ahol csillagok fényességgörbéjének elemzésében segítesz, meg még sokféle. Nagyon jók a képfeldolgozó algoritmusok (pl. a Google és a Facebook egész jó eséllyel talál már meg arcokat képeken), de van egy csomó minden, amit csak a dinamikus emberi szem "lát meg", egy automatika nem, pl. ezen a képen a kutyát:
![]()
Egy nagyobb obszervatórium (pl. a lent említett ALMA) akár napi 1 terabájtnyi képanyagot rögzít, és a teljesítmény első körben arra megy el, hogy egyáltalán a bejövő adatokból képeket alkossanak, felcimkézzék, és eltárolják. És csak ezután kezdődhet a feldolgozás. Mellette pedig van még néhány hasonló adatforrás.
A mai világ talán legnagyobb kihívása ilyen téren a keletkező hihetetlen mennyiségű adat tárolása, feldolgozása, értelmezése - nem csak csillagászat terén, mindenhol (lásd: Big Data)
A 2000-ben kezdődött Sloan Digital Sky Survey volt talán az első ilyen - egyszerűen elkezdték "befotózni" éjszakáról éjszakára az égbolt egy részét (~200 GB adat naponta), aminek a teljes adatbázisát nyilvánossá tették - az tűnik a legjobb megoldásnak, hogy ha valaki szeretne valamilyen adatot kinyerni belőle, az oldja meg maga, nincs végtelen sok erőforrás ahhoz, hogy ők fel is dolgozzák a képeket minden kitalálható nézőpontból. Amit te linkeltél Galaxy Zoo-t, az is az SDSS anyagából szemezget (és még néhány másik hasonlóból, ahogy a leírásban említik). Egy automatika kikeresi azokat a képeket, amik talán galaxisok, a pontosabb meghatározást pedig rábízzák az emberi szemekre. -
#2964
ezeket a dolgokat érdemes csinálni? tébyleg segítünk az ügynek? van más ilyen pl setilive stb -
#2963
-
#2962
Mekkora az univerzum? -
#2961
Nemrég néztem egy előadást, ahol említették, hogy az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat felszínről 0.006 szögmásodperc felbontású a felszínről. -
kjhun #2960 Remélem jó idő lesz addigra ismét, mint amilyen a korábbi napokban volt.
2015.03.20. T1: 09:38, max: 10:47, T2: 11:59, 58.6%, alt: 40.3fok
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
T1: a részleges napfogyatkozás kezdetének az időpontja
max: a részleges napfogyatkozás maximális fázisának az időpontja
T2: a részleges napfogyatkozás végének az időpontja
a százalékos érték a maximális fázis idején a napkorong elfedett területének a nagysága
alt: a Nap horizont feletti magassága a fogyatkozás maximális fázisának az időpontjában
Az adatok közép-európai időben vannak megadva és 19fok földrajzi hosszúság és 47.5fok földrajzi szélességre vonatkoznak.
-
kamionosjoe #2959 
-
#2958
Jövő héten részleges napfogyatkozás lesz Európa nagy részén. -
#2957
Kiegészítés:
Ia-típusú szupernóva -
#2956
Megtörtént a pályára állás. -
#2955
A hétvégén áll pályára a Dawn a Ceres körül, valószínűleg jobb képeket készít majd, és talán kiderül, hogy mi is az a csillogás (sóra vagy vulkáni tevékenységből származó friss jégre tippelnek) -
#2954
Azt írják felszínről nézve kb. 100 parszek távolságig működik nagyjából megbízhatóan, űrbeli távcsövekkel ennek tízszerese, tehát ~1000 parszek a határ.
... ami azt jelenti, hogy 0.002 szögmásodperc különbséget már be tudnak mérni (hiszen a képen is látszik, hogy "nyáron" és "télen" 2p szögnyi különbség van) -
#2953
Pontosan azért kérdem. A parallax módszer még kis távolságon is olyan felbontást követel meg, hogy ihaj... -
#2952
Kiegészítés: még nagyobb távolságoknál (galaxisok) a vöröseltolódás mértékére alapozzák a távolságot, ahol pedig a Hubble-állandó alapján számolnak, és reménykednek benne, hogy azt a számot nagyjából pontosan ismerik, és nem változott/változik idővel (ez a világegyetem felépítésétől függ, lásd részletesebben: standard modell és társai).
Ráadásul a vöröseltolódás méréséhez nem árt, ha van egy olyan pont a galaxisban, aminek a fényességével és színösszetételével eléggé tisztában vagyunk, és eléggé elüt a környezetétől is, plusz nem torzult el nagyobb tömegpontok köztes jelenléte miatt. Erre leginkább az Ia típusú szupernóvákat használják (ez a "standard gyertya"), ezzel a távolságbecsléseket 15-20%-os hibahatárról 3-7%-ra sikerül csökkenteni. Persze ki kell hozzá fogni az adott távolságban egy ilyen felvillanást.
A Hubble-állandó értékét a 2001 óta becsült 72±8 értékről 2013-ra 67.80±0.77-re sikerült pontosítani, ami által a távolabbi galaxisok "távolsága" elég nagy mértékben megváltozott.
Hubble 1929-ben az Androméda-köd (azóta galaxis, mert már látjuk a részleteket) távolságát kb. 900 ezer fényévre becsülte, jelenleg 2.54 ± 0.11 millió fényévre teszik a távolságát. -
#2951
A Föld ellipszisének fél nagyátlója ~150 millió kilométer (1 CSE), ha valami ~3,26 fényév távolságra van, akkor az koszinusztétel és társai alapján 1 ívmásodperc (1/3600 fok) különbséggel látszik a Naptól és tőlünk. Innen van ennek a távolságnak a neve: parszek (parallaxis szekundum)
![]()
A legközelebbi csillag kb. 1,3 parszek, a Tejút közepe ~8000 parszek, tehát 1/8000 ívmásodperc az elmozdulása féléves szinten.
Tehát igen: a távolságmérés jelenleg főleg a fényesség alapján történő becslésre alapul,én emlékszem arra, hogy a csillagok "távolsága" rengeteget változott az elmúlt 20 évben.
"A Hipparcos által mért 772,3±2,4 milliívmásodperces és a precízebb Hubble, illetve a Fine Guidance Sensor általi 768,7±0,3 milliívmásodperces parallaxis alapján a Proxima Centauri hozzávetőleg 4,2 fényévnyire található." - és ez csak a legközelebbi csillag, ahol már 0.7 ívmásodpercekkel számolnak.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.03.05. 08:26:09 -
#2950
A háromszögelés mekkora távolságis jó? Azon felül, akkor az távolsámérés tulajdonképpen csak becslés? -
#2949
![]()
m - látszólagos magnitúdó
M - abszolút magnitúdó
d - megfigyelési távolság (parszekben)
(igazából ezt használják visszafelé távolságmeghatározásra, hiszen háromszögeléssel nem igazán megy nagyobb távolságoknál, a csillagoknak pedig méretük és típusuk alapján elég egységes fényességük van)
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2015.03.05. 08:09:13 -
#2948
Ismerem. :) -
Pares #2947 -
#2946
Ki kellen számolni a relatív fényességből az abszolút fényességet is. Gőzöm sincs, hogy hogyan kell. -
#2945
Valószínű, hogy bizonyos határ felett nem érzékelhető, lehet, ezt próbálták ábrázolni. -
#2944
Ennyire kicsi a fényessége a nagy csillagoknak is? -
#2943
Kis színes: hogyan nézne ki egy földi naplemente, ha a Nap helyére ismertebb csillagokat raknánk?
Utoljára szerkesztette: PetruZ, 2015.03.03. 20:08:16 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#2942
Köszönöm! :D -
#2941
BSzN Cifu!
-
#2940
akkor ünnepelték a kínai újévet (más ötletem nincs :D) -
Pares #2939 Lehet, de azt nem a Földről indították... 
-
#2938
landolt valami ? -
Pares #2937 ![]()
![]()
-
kamov #2936 Az alább leírtakon túl, nem véletlen hogy az új javaslatok mind függesztéssel képzelik el a rakéta szállítását és nem a raktérben.
A függesztményt ugyanis le lehet dobni, ha a hordozógép egyik oldali hajtóművei éppen madárrajt esznek.
Több tonnás teher szállítására képes rakétát viszont már nem lehet csak úgy egy mostani repülőgépre függeszteni.
A silóból indított ICBM-ek átalakítása egyszerűbb volt, de az sem volt egy egyértelmű pénzügyi siker (Dnyepr,Rokot, Taurus, Conestoga).
Több tíz millió dollárét viszont már Szojuz indítást is lehet venni. -
#2935
Hát, még úgyis alig-alig, a civilek közt sincs sok.
Antonov An-225 250,000 kg (551,000 lb)
Antonov An-124 150,000 kg (331,000 lb)
Boeing 747-8F 134,200 kg (295,900 lb)
Lockheed C-5 (Galaxy) 122,470 kg (270,000 lb)
Boeing 777 Freighter 103,000 kg (227,000 lb)
McDonnell Douglas MD-11 91,670 kg (202,100 lb)
Boeing 747 LCF 83,325 kg (183,700 lb)
Boeing C-17 Globemaster III 77,519 kg (170,900 lb)
Airbus A330-200F 475 m³ 70,000 kg (154,000 lb)
Boeing 767-300 Freighter 52,700 kg (116,200 lb)
