10000
-
Sequoyah #4206 Függően attól, hogy az Föld-Nap L2 elhagyása után merre sodródik, szépen elkezd "lemaradni" a Földtől,(...)
Mennyire stabil ez az L2 pont? A kerdes alatt azt ertem, hogy ha kimozdul errol a pontrol akkor elkezd gyorsulni, mintha a hegytetejerol mozdulna ki a golyonk, vagy pedig csak allando sebesseggel tavolodik? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#4205
A kommunikáció terén kiesés lesz? Nem értem. Ha az L2 pontban van, vagy máshol akkor sem látható állandóan a Föld egy pontjáról. Tehát minben tér el a kommunikáció, ha mozog? A helyzet nem fog változni.
Függően attól, hogy az Föld-Nap L2 elhagyása után merre sodródik, szépen elkezd "lemaradni" a Földtől, így pedig a műholdnak nehézkessé kezdhet válni az, hogy a Föld felé stabilan tartsa a Ka-hullámhosszú adattovábbító antennáját. A nélkül pedig a felgyülemlett információt képtelen lesz továbbítani...
Mi a JWST fő célja és mik a másodlagos célok?
*Search for the first galaxies or luminous objects formed after the Big Bang.
*Determine how galaxies evolved from their formation until now
*Observe the formation of stars from the first stages to the formation of planetary systems
*Measure the physical and chemical properties of planetary systems, including our own Solar System, and investigate the potential for life in those systems
Forrás -
#4204
Nem szoktak az L2 pontba helyezni semmit - egyrészt instabil egyensúlyi pont, másrészt akkor pont Földárnyékban lenne, és nehezen működnének hatékonyan a napelemei :)
egy kb. fél éves periódusú pályán "kering" majd az L2 körül.
Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.03.11. 09:16:20 -
#4203
A kommunikáció terén kiesés lesz? Nem értem. Ha az L2 pontban van, vagy máshol akkor sem látható állandóan a Föld egy pontjáról. Tehát minben tér el a kommunikáció, ha mozog? A helyzet nem fog változni.
A JWST-nál ha jól értem akkor lehetőleg mindent ki akarnak árnyékolni. Ha elmozdul az L2 potnból, akkor a fő célhoz képest eltérő megfigyeléseket is érinteni fog? Volt már olyan űreszköz, aminek utólag találtak feladatot. Mi a JWST fő célja és mik a másodlagos célok? -
#4202
igen láttam, kb 3m-es lehet (mme képén még kisebbnek látszik), de rosszabbra számítottam a rakéta testet (vagy inkább hiányát) látva. konténereket nem tudom azért fejből, de biztos elvitt azok közül is valamit, többek között a kamera adása se véletlenül szakadt meg anno :D
április 4-ig tuti megjavítják :) már alig várom hátha az leérkezik már végre.
-
#4201
Nézd meg ezen képen a bárka kikötő felöli, bal oldali részen lévő lyukat.
Mondjuk a képek alapján már meg is kezdték a javítását (hat hordozható hegesztő és fém lemezek).
Ezen kívül a fedélzeten lévő konténerek egy része is megsemmisült/rongálódott. A kár nyilván nem túl komoly, de azért nem is elhanyagolható. Feltehetően a SpaceX célja az volt, hogy elvi szinten lehetséges-e a visszatérés a leválás utáni fékező manőver nélkül is. Ebből a szempontból sikeres a teszt, mert az első fokozat eljutott pontosan a bárkáig, ha egy kicsivel több üzemanyag lett volna, és jobban kiszámolt a leszálló manőver, akkor feltehetően akár sikeresen is végrehajtható a művelet - már ha a visszatérés folyamán a fokozatot nem éri olyan sérülés, ami az újrafelhasználást megakadályozza.
Szerk.: A sárga bólyasor célja az, hogy a bárka fedélzetéről a tengerbe jutó, a víznél könnyebb szennyeződést (első sorban a fokozatból szivárgó RP-1 üzemanyagot ill. a diesel-generátorok üzemanyagát) megfogja. Ez környezetvédelmi eljárás, és általános efféle esetekben.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.11. 08:19:34 -
#4200
azért nem tűnik túl megviseltnek szerencsére. az a sárga "bójarendszer" vagy minek nevezzem az mire szolgál? van lefelé háló és nem engedi, nehogy valami alkatrész belehulljon a tengerbe, ami később bajt okozhat? vagy csak jobban visszaveri a fényt és láthatósági okokat szolgál? -
#4199
Yupp, sorry, félreértelmeztem a hozzászólást, hamu a fejemre. :) -
#4198
Azt írtad, hogy nem gond, mert nem a ponton vannak, hanem körülötte egy pályán (halo / Lissajous pályán), ami elég stabil. Ezt egészítettem ki egy listával, hogy már voltak oda irányított szondák, amik nagyon jól elműködtek az élettartamuk során - a lent emlegetett WMAP például közel 10 éven át bámult a semmibe onnan elég hosszú expozíciós időkkel.
(a válasz gomb nem feltétlen jelent ellentmondást a fórumon, hozzáfűzött információt is tartalmazhat) -
#4197
Őőőő... Most valaki valamit félreért. :)
Én Palinko kérdését úgy értelmeztem, hogy a JWST L2-őn való mozgása, elmozdulása mennyire befolyásolja az expozíciót. Az élettartama alatt nyilván ez nem okoz problémát, Molni kérdése korábbról viszont arról szólt, hogy mi történhet, ha lesodródik az L2 pontról. -
#4196
Ezt sejteni lehetett. Az adott esetben a Falcon 9 FT megadott GTO teherbírása (4,85 tonna) feletti tömeget indítottak (a SES-9 tömege 5,33 tonna). Így az a tartalék, amit a biztonságos leszálláshoz fenntartottak, elpárolgott. Annyi maradt, hogy az első fokozat irányított ballisztikus pályán haladt tovább, és a hajtóművet be tudják gyújtani a leszálláshoz. A rendelkezésre álló infók szerint kevés is volt az üzemanyag és későn is kezdte meg a fékezést a fokozat (túl nagy volt a sebessége), szóval nem sok esélye volt a biztonságos leszállásra.
Érdekesség: Képek a drón shipről a kikötés után. Egy srác a kis drónjával készítette őket. Mókás, mintha kémkednének a SpaceX után a NASASpaceflight fórumozói. :) -
#4195
voltak már járművek az L2 környékén, eddig nem volt gond a destabilizációval az élettartamok alatt. -
#4194
A JWST az L2-őn egy lassú elipszis-szerű pályán mozog (Halo orbit), ez több száz ezer km-es, és elég lassan "kering" rajta. Ez az elmozdulás kiszámítható, és relatíve könnyen korrigálható a tükrökkel. -
#4193
Az legfőbb ok az árnyékoló és az égitestek helyzete, ugyanis a Föld-Nap L2 pont azért kell, mert így a Nap, a Föld és a Hold hőjét is felfogja az árnyékoló. Ha elhagyja az L2-őt, előbb-utóbb a Föld és a Hold kisugárzása már eléri a tükröket, amik a kritikus hőmérsékletnél melegebbek lesznek, így az érzékenysége romlani fog.
Elvi szinten tehát ha lesodródik az L2-ről, idővel (ami akár pár év is lehet) ez lesz a fő probléma. Ezen kívül ugyebár kérdéses, hogy mennyire lesz tartós az árnyékoló maga.
A harmadik probléma, ami az élettartamát befolyásolhatja, hogy ha nagyon elsodródik az L2-ről, akkor a kommunikáció már nem tartható fent az eredetileg alkalmazott módon.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.03.11. 07:31:21 -
#4192
Ez a rakéta nem leszállt, ez lezuhant :( -
#4191
egyébként ez a bemozdulás mennyire van hatással az adott képre? mert gondolom távoli testeket, csak hosszú expozíciós idővel láthatnak meg -
#4190
Ha elmozdul, de még működőképes, attól azért még végezhet megfigyeléseket ugye? Akkor milyen szinten korlátozza majd ez? -
#4189
A JWST-nek azért van némi limitje ilyen téren. A pályastabilizálásra 150m/s^2 delta-V áll rendelkezésre, évente pedig várható 2-4m/s^2-re lesz szükség. Szóval matematikailag 37,5 és 75 év közé kellene esnie az élettartamának ebből a szempontból.
Érdekesség, hogy a JWST FAQ-ban viszont 10 éves élettartamot adnak meg - és a korlátozó tényező pont az üzemanyag. -
#4188
Szerintem azért évek múlva már emberekkel is lehetne javítani L2-ben levő távcsöveket. Falcon-Heavy vagy SLS lesz a szállításhoz, és az elmúlt években kiderült nem kell egy egész űrrepülő, az egyszerű teherűrhajók is tudnak a meghosszabbított műszaki egységükben alkatrészeket szállítani.
Az első emberes Orion-missziót 2023-ra tervezik, akkor már 5 éve lesz fent a JWST (ha nem jön közbe semmi). A másodikat legutóbb ~2026-ra írták be, és jelenleg egy asztreroida-látogatás misszió lesz a tervek szerint. Szóval ha csak csoda nem történik, akkor egy feltételezett emberes javító küldetést az SLS/Orion párossal eléggé valószínűtlen 2026 előtt vizionálni. Egy Falcon Heavy / Dragon V2 mondjuk esélyesebb lehet... -
#4187
Ha a JWST úgy túlteljesít, mint a Roverek, akkor az unokám is látni fogja maj működni... :) -
panoz0 #4186 A SOHO naptávcső is vidáman elvan több mint 20 éve az L1 ponton.
Szerintem azért évek múlva már emberekkel is lehetne javítani L2-ben levő távcsöveket. Falcon-Heavy vagy SLS lesz a szállításhoz, és az elmúlt években kiderült nem kell egy egész űrrepülő, az egyszerű teherűrhajók is tudnak a meghosszabbított műszaki egységükben alkatrészeket szállítani. Kétségtelen, elég drága lenne egy LEO misszióhoz képest. -
#4185
Jó, jó, persze, értem, de mint írtam, valami rossz érzésem van ezzel a projekttel kapcsolatban. Pedig általában szoktam lelkesedni az új space gadget-ekért. De ne legyen igazam. :) -
#4184
Bármelyik rover vagy szonda "hiányosság", ha nem működik. A JWST-t 5 évre tervezik, kb. háromszor annyi pénzből, mint a Curiosityt, amit 2 évre (és akár 15 körül összejöhet neki az energiaforrásból), vagy az Opportunityt, amit 90 napra (és bőven 10 év fölött jár). -
#4183
A JWST működése eleve arra épül, hogy a Föld-Nap L2 pontra áll.
LEO pályán eleve nem tud másfél-két órásnál hosszabb expozíciós időt biztosítani neki, hiszen Föld-árnyékba kerül.
A Hubble volt máig az egyetlen olyan műhold, amelyen javítást hajtottak végre a világűrben. Érdekes kísérlet, de gazdaságilag nem opció, és nem lesz az jó ideig még, hiszen nincs olyan űreszköz közvetlen fejlesztési fázisban, amely képes lenne erre az Űrsikló óta. Az Űrsikló pedig egy utat egy milliárd dollárért tudott megtenni.
Legalábbis emberi javításnál ez a helyzet.
Most fejlesztgetnek javító műholdakat, az Orbital ATK és az Intelsat most nemrég írt alá egy ilyen szerződést. Az Orbital ATK abban reménykedik, hogy 2020-ra már készen lesz a saját kis szervíz-műhold csoportja.
Szóval a helyzet az, hogy ha nagyon nagy gubanc lenne, javító műholdat még mindig lehet oda küldeni... -
#4182
Már hogy ne lenne hiányosság? Kb. 10 milliárd dolláros hiányosság, ha nem működik. :) Plusz az erre rárakódó fejhullás és a NASA költségvetési megszorítások, program áttervezések.
Oké, a Kepler is javíthatatlan helyen van, de az "csak" egy digitális fényképezőgép. Az idejét leszolgálta, el is romlott, bár találtak neki más használható programot. A JWST ilyen szempontból jóval rizikósabb, mint bármely más korábbi űrtávcső. -
#4181
Tedd hozzá, hogy az utolsó Hubble javító-misszió nagyságrendileg egy milliárd dollárba került. Szóval abból a pénzből akár egy újabb, modernebb űrtávcsövet is elindíthattak volna. A Hubble esetében az első javító misszió "must have" volt, mert a nélkül a hibás tükörfókusz miatt a HST használhatatlan volt effektíve. A később következők első sorban élettartam-hosszabbítás miatt kellettek, de ha őszinték akarunk lenni, akkor akár azokból kijöhetett volna egy másik űrteleszkóp.
Az HST űrbéli javítása egyfelől tapasztalat (űrbéli javítás és űrséta gyakorlati alkalmazása), másfelől presztízs (meg tudjuk csinálni - más még soha nem csinált ilyet), harmadrészt szólt csak arról, amit folyton hangoztatnak vele kapcsolatban.
Szóval az, hogy a JWST esetében nem lehetséges a javítás, én nem mondanám hátránynak... -
Sequoyah #4180 Hat ha itt baj tortenik az kb akkora blama lenne, mintha a holdraszallasnal maradt volna ott urhajos:/ En is ettol felek hogy egy hulye hiba miatt a legkorben szorodik szet a JWST, es nem kicsit veti vissza a vilagur megfigyeleset.
Gondolom ezzel ok is tisztaban vannak, ezert halad ilyen lassan:) Csak ez meg ilyen ordogi kor. Draga program, ezert a biztonsagara is tobbet kell kolteni, ami meg dragabba teszi, tehat meg biztosabbra kell menni... Jobb a kisebb program, ahol van olyan opcio hogy ha baj van akkor felkuldunk egy masikat.
.
De ha a holdprogramot vegigvittek komoly hiba nelkul akkor remelem ez is menni fog:)
Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2016.03.09. 23:00:19 -
#4179
Persze, tiszta sor, de... valamiért rossz érzésem van a JWST kapcsán. :/ -
#4178
Igen, és ezzel, hogy "fel is kell mennie" már sokkal több előrébb jár, mint a cikkben említett kínair, amiről egy sajtóhírt olvashattunk dátumok, konkrétumok, adatok nélkül. A JWST legalább láthatóan készülődik :) -
#4177
Persze, de a JSWT-nek fel is kell még mennie és ha odafent romlik el az L2 ponton, nem lehet megjavítani... -
#4176
A Hubble már úgyis nyugdíjas, 2009-ben volt az utolsó szervizelés rajta, most már a "megy ameddig megy" állapotban van. A JWST lesz az utódja, remélhetőleg 2018-tól, ami jóval fejlettebb technológiát vonultat fel. -
#4175
A kínaiak olyan űrteleszkópot terveznek, mint a Hubble, csak modernebbet. Emellett a Hubble problémája, hogy ha elromlik, most már elég nehézkes és valószínűleg értelmetlen lenne eljutni hozzá (mint ahogy korábban is külön űrsikló küldetések kellettek), de a kínaiak úgy gondolják, a javítások, bővítések idejére bedokkolnák a majdani űrállomásukra, a Tiangong-ra. Egyelőre még neve sincs az eszköznek, sem ütemterve, így belátható időn belül nem sok esély van rá, hogy legyen belőle valami. -
#4174
Érdekes infograph és alatta bővebb leírások Musk életének eddigi fordulópontjairól (oldalt linkek más híres emberekre is). -
#4173
Igen. Az elmúlt évek során egyre pontosabb térképet sikerült alkotni a háttérsugárzásról:
![]()
Most már az új modelleket úgy alkotják meg az inflációra és az előtte történt időre, hogy az ezeken fellelhető ezredkelvines "hullámokat" is magyarázni tudják. (a képen a legpirosabb és a legkékebb pontok között van maximum 0.008 K különbség. -
#4172
A gömbről láttam már egy másik érdekes videót. Tehát lényegében az a tény meglepő, hogy ennyire egyenletes a hőmérséklet? -
#4171
Ezt már jóval régebben kimérték (60-70-es évek) - a lényege az, hogy a kozmikus háttérsugárzás a leválás idején is, és azóta is nagyon egységes. Jelenleg 2.728 ± 0.004 K, tehát nagyon nagyon egyenletes (mint ez a gömb), és utána beszél a Horizont problémáról, ami miatt valahogy magyarázatot kellett találni arra, hogy tőlünk nézve a világ két olyan pontja hogy lehet azonos hőmérsékletű, ha "nem tudhatnak" egymásról (hiszen nem telt el annyi idő, hogy a fény eljuthasson az egyikből a másikba) - erre nyújt mérhető eredményekkel szolgáló megoldást a kozmikus infláció, amikor a hőmérsékletileg kisimult, nagyjából azonos hőmérsékletű univerzum tágult ki exponenciálisan úgy, hogy pontjai egymástól a fénysebességnél gyorsabban távolódnak tűntek (persze igazából a tér tágult ki közöttük). -
#4170
Amiről 5:47-nél beszél azt elmagyarázná valaki, aki érti? Nem vagyok biztos a fordításban. Nem értem, hogy a 1:100 000 arány mire vonatkozik. Az eltérésre a háttérsugárzás hőmérsékletnél a max és min érték között? Ezt mérték ki nemrég ugye? -
#4169
Szépen pályára állt a ses, de az első fokozatot odacsapták :( nagyon mellőzték a streamben, láttunk 2 képet, majd valszeg megsemmisültek a kamerák. óvatosan fogalmaz Elon, "keményen landolt". remélem ettől lesz bővebb infó. -
#4168
Terv van. De volt a már nagyon hasonló, amit még az amerikai elnök is bejelentett. Azt 11 év után kukázták. -
#4167
szerintem még sg cikk is volt róla, minden második évben (legritkábban) van olyan repülő terv ami a london - new yorkot 2 órán belül repülné :D
