Űrkutatás

A SpaceX-hez még annyit hogy a CRS-5 lesz az első amely során megpróbálják az első fokozatot egészben landoltatni egy, az óceánon lehorgonyzott bárkára. Plusz, korábban az idei évre ígérték a Falcon-Heavy első útját is, de ez ma már eléggé valószínűtlennek tűnik. Az meg szép, hogy ennyi Dragon repülést terveznek az ISS-re miközben a januári is eredetileg tavaly szeptemberben ment volna <#nezze>

Az Ariane-6 esetében gyakorlatilag egy újracsomagolt Ariane-5 ről beszélhetünk.
A két nagy szilárd hajtóanyagú booster helyett négy feleakkora van, amiből kisebb terheknél elég csak kettő.
http://www.esa.int/Our_Activities/Launchers/Launch_vehicles/Ariane_6

"Egyéb mókák" kategóriában nevezném akkor ezt. 😛 Alig félmillió év, annyit fél lábon is kibírok. 😊

Komolyabb égi vizekre evezve: 2015-ös csillagászati eseménynaptár az IFLS-től.

<#eljen> Na ezekből már lehetne egy rendes cikket is csinálni akár a főoldalra. Szerintem sok embert érdekelne, nem csak minket akik ezt a topikot látogatják.

Akkor a nem tudományosokról. 😊

SpaceX: Január 6.-án indul az ISS-re a CRS-5, majd április 8.-án a CRS-6. Június 13.-án a CRS-7, de itt megy a BEAM (Bigelow Expandable Activity Module) is, a Bigelow-féle felfújható modul. A BEAM a tervek szerint két évig fog az ISS-en vendégeskedni, leginkább arra kiváncsiak, hogy mennyire viseli jól a hőváltozásokat, milyen lesz a fedélzetén a sugárzási érték, illetve lesz-e nehézség a működése közben (le-e enged).

A BEAM dokkolása a CANADARM-2-vel és a felfújt állapota

Itt még nem ér véget az év, meg szeptember másodikán a CRS-8.

Orbital Sciences: 2014 leglátványosabb pukkanását a hajdan első számú, ma már a SpaceX mellett lassan alig-alig megemlített Orbital cég Antares 130 rakétája produkálta, amely az ISS-re indította volna a Cygnus CGS-3 missziót. A blama akkora, hogy a cég a CRS-4-et (ami április elsején indult volna) inkább Atlas-V-el küldi fel. Hogy mikor, az még nem tisztázott, valamikor az év második felében, függően hogy sikerül összehozni a hirtelen jött Atlas-V igényt, és persze hogy sikerül az ISS ütemtervébe belepaszírozni az érkezést.

Az Antares 130 balesete

ESA: Az Európaiak (nagy betűvel) idei legnagyobb dobása a végül is okafogyottá vált IXV (Intermediate eXperimental Vehicle ~ Átmeneti Kísérleti Jármű), ami egy aerodinamikailag kormányozható, "lapos" szögben (mint az űrrepülőgép) visszatérő tesztjármű. A program eredetileg az Ariane-5 utód kereső PLFF (Future Launchers Preparatory Programme ~ Jövőbeni Hordozójárműveket Előkészítő Program) szárnyai alatt készült, és hajdanában azt sem vetették el, hogy tán egy SSTO rendszert válasszanak (ami a Phoenix / HOPPER név alatt futott). Azóta amúgy az Ariane-5 utódja megvan, a teljesen konvencionális, alapvetően szilárd hajtóművekre építkező Ariane-6. Amúgy az IXV-t is egy szilárd hajtóanyagú VEGA rakéta viszi fel.

Az IXV tervezett profilja CGI videón bemutatva

Csak a margóra, mert nem közvetlenül világűrkutatás - március 28.-án indul az európai Galileo GPS rendszer FOC-3/-4 műholdja (eredetileg még idén indult a FOC-5/-6/-7/-8 műholdak is, de időpont még nincs, mivel a FOC-1/-2 tavaly augusztusban rossz pályára állította a Fregatt fokozatt, így a FOC-3/-4 lesz az első "működő" Gallileo műhold - ha sikeresen pályára állítják). Ezeket egyébként Szojuz-2-1b viszi fel.

ISS / Szojuz: Mozgalmas lesz, március 17.-én (Szojuz TMA-16M) és Május 26.-án (Szojuz TMA-17M) lesz az első kör. A TMA-16M-el Scott Kelly (NASA) és Mihail Boriszovics Kornyijenko (RSA) egy éves misszióra indul (ISS 43/44/45/46 legénységében is benne lesznek). Szeptember 2.-án jön a következő (TMA-18M) és novemberben az utolsó (TMA-19M). A TMA-18M érdekessége, hogy az utasa lesz az első Dán űrhajós (Andreas Mogensen), illetve egy brit űrtúrista, az amúgy klasszikus szoprán énekes Sarah Brightman, ők várhatóan 10 napot töltenek a világűrben és a TMA-16M-el jönnek vissza.

SPARK: Na ez bonyolult lesz. A rakéta neve Super Strypi, és a Hawaii Egyetem, az Aerojet Rocketdyne valamint a Sandia készíti és indítja. Viszont az Amerikai Védelmi Minisztérium (DoD) pénzén él, a LEONIDAS (Low Earth Orbiting Nanosatellite Integrated Defense Autonomous System ~ Alacsony Föld-körül Keringő Nano-műhold Integrált Védelmi Önálló Rendszer, ugye milyen vicces?) program keretében. A DoD alapvetően azért támogatja a Hawaii-akat, hogy a jövőben esetlegesen katonai célú mikroműholdakhoz legyen egy opcionális indítórendszere (ami független a "nagy" hordozórakétáktól, ahol általában sokadlagosan, potyautasként kerülnek pályára a nano-műholdak). A Super Strypi mintegy 250kg-ot képes ~400km-es napszinkron pályára állítani, és igen egyszerű szerkezetű (az első fokozat például szilárd hajtóanyagú, és forgásstabilizált (!)). Az első indításnál több műholdat is visznek, köztük a legnagyobb az 55kg-os HawaiiSat-1, és a legfontosabb érzékelője egy DARPA által pénzelt infravörös spektrális érzékelő.


A Super Strypi lényege: egyszerű, ezért olcsó (~5 millió dollár még így is)

Kémek: Ha már katonai téma, milyen katonai műholdak mennek fel? Január 22.-én indul a "kettős" célú Dél-Koreai KOMPSAT-3A egy Dnyepr orrában, és infravörös és optikai tartományban vizslat majd, noha első sorban mezőgazdasági és oceonológiai, valamint katasztrófaelhárítási céllal, de a katonaság is ott van mögötte. A nagy konkurens Japán se marad le, még Január 29.-én indul egy H-IIA/202-es rakétával az IGS Radar-4, ami nevéből fakadóan (IGS = Information Gathering Satellite) egy űrbe telepített radar-kémhold, amiket első sorban a hajóforgalom (ie.: hadihajók) követésére használnak. Ha valakit érdekel, most Japánnak 6 működő kémműholdja van fent (két radar és négy optikai), és ez lesz a 13. a sorban (igaz a 3. és a 4. az indítórakéta hibája miatt nem állt pályára).

Február 22.-én indul egy orosz katonai műhold, a "Obzor-R", radarfelderítő. "Válaszként", egy amerikai radar-műhold, a "Topaz" kódnevűekből a negyedik indul 2015 április 15.-én. Valamikor az év folyamán indul még egy orosz műhold, a Pion NKS, amely egy kifejezetten haditengerészeti felderítő / rávezető műhold (egy személyben váltja a ma már működésképtelen US-A radarműholdat és az US-PM elektronikai felderítő műholdat).
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.01.03. 00:59:17

2015-ben várható :

Január 25-én 11 éves az Opportunity rover, több, mint negyvenháromszorosan túllépve a tervezett 90 napos működést, és úgy néz ki, hogy sikerül "lefutnia" a maratoni távot, 41,4 kilométernél tart. Látszik már rajta az öregedés - a flash alapú hosszútávú memóriája nem igazán működik (elfelejt dolgokat), így csak az aktív RAM-ba fotóz, és azokat küldi haza - így sokkal kevesebb képet készíthet, amíg nem sikerül a hibás memóriaterületet elkülöníteni, és a maradékot újraformázni.

Leghamarabb Január végén (29-én terv szerint) indul a DSCOVR mélyűr-klímakutató, napszelet fog mérni, az L1 Lagrange ponton állva folyamatosan tudja figyelni majd a Napot és a Föld napsütötte oldalát (itt dolgozik a SOHO is).

Március 6-án a Dawn a 2012-es Vesta látogatás után elérkezik az aszteroidaöv egy másik nagyságához, a Cereshez. Onnantól az év végéig folyamatosan várható rengeteg kép és információ, novemberben 400 kilométernél közelebbről is.

Március környékén (18-a körül) tervezett "leszállást" hajt végre a MESSENGER a Merkúron, kifogyott az üzemanyagból (és az üzemanyagtartályban levő túlnyomásos gázból is, azt is felhasználták), így a keringése szép lassan behúzza a bolygóra. Várhatóan nagy port ver fel 😊

Áprilisban a Hubble betölti a 25 évet, nem terveznek tortát küldeni neki, viszont várható még sok szép kép tőle 😊

Júniusban indul a Barcelona Moon Team, a GLXP díjért egy kínai Hosszú Menetelés hátán.

Júliusban a 2014-ben felébresztett New Horizons elsuhan a Plútó mellett (röpke 16 ezer kilométerre, ami közel 5 milliárd kilométernél nem rossz célzás 😊 ), már februártól lehet számítani a képekre, a Charonról, a Nyxről, és esetleg további objektumokról is. Utána még legalább 10-12 év aktivitást várnak tőle.

Szintén júliusban indul várhatóan a LISA Pathfinder, ez nem fotózni fog, hanem Einsteint igazolni 😊 Elhelyezkedik az L1 pont lehető legközepén, és benne 2 vákuumban elhelyezett platinakockával és lézeres távmérőkkel vizsgálja a gravitációs hullámok természetét (pikométeres pontossággal van felvértezve) - ez kevéssé látványos, de annál érdekesebb küldetés.

Augusztusban a Rosetta és a 67P Napközelbe kerül, ha valamikor, akkor legkésőbb ekkor van esély arra, hogy a Philaet fel tudják ébreszteni.

Augusztus 5-én a Curiosity megkezdi negyedik évét a Marson.

Novemberben a japán Akatsuki ismét megpróbál pályára állni a Vénusz körül, 2010-ben nem sikerült neki, azóta párszor megpörkölődött kicsit Napközelben, de működik, és hátha most sikerül nekik. Villámlásokat, vulkanizmust, a felhők szerkezetét, és a felszínt vizsgálná.

Plusz egy vödör út az ISS-re, kisebb-nagyobb műhódak, az első dán űrhajós (és ISS lakó), próbaindítások, egyebek. A rakétákról, különféle űrrepülőkről, SpaceX meg egyéb mókákról majd ír valaki olyan, aki ért hozzá, én a tudományosabb küldetéseket válogattam össze. És biztos kihagytam párat.

Chris Hadfield: What I learned from going blind in space

Magyar felirat is van, ha valakinek szüksége lenne rá.

A Kepler K2 misszió működőképes, egy februári felfedezését nemrég megerősítették. Bár a pontossága elmarad a korábbiaktól, így is hasznos eszköz lehet még egy darabig.

Hubble adventi kalendárium 2014 (naponta egy-egy új képpel)

Az Opportunity-n elkacagtam magam 😄

Űreszközök tömege és kapacitása (lóban mérve, mert az xkcd egy ilyen oldal...)

Kis kukacoskodás, űrrakétát indítanak és nem kilőnek....

Igazad van. Sőt én azt mondom, h ha egy perccel korábban szakad meg a stream most a kutya sem emlékezne rá. Itt ugye az volt a probléma, hogy pont a kilövéskor szakadt meg.
Feltételezem, hogy az államokban a közszolgálati tv közvetítette is a kilövést. Csak hát ugye egyre kevesebb ember néz hagyományos médiát. Ez csak egy olyan fiaskó, ami igazából nem a NASA hibája, de mindenki úgy fog rá emlékezni.

Földet (vagyis inkább vizet) ért az Orion, állítólag teljesen hibátlanul működött minden rendszer.

Szerk.: kivéve a légzsákokat a tetején, ha jól értettem akkor az 5-ből 3 nyílt csak ki, de ettől függetlenül "stable 1" helyzetben van.
Utoljára szerkesztette: Pares, 2014.12.05. 17:42:15

Ehhemm... Azért az had ne a NASA teljes felelőssége legyen, hogy mindenki számára elérhető módon közvetítsék az indítást. 😊
Ott volt kismillió TV adó, és egyébb média, papíron valójában az ő dolguk lenne ez, a NASA TV egy extra dolog, és így is az alulfinanszírozottabb dolgok közé tartozik.

Alsó hangon is vagy 20-30 millió néző csatlakozhatott a NASA TV-re az indításkor, már az is szép, ha nem omlottak össze az első nekifutásra (egyébként készültek rá rendesen, de úgy tűnik mégse eléggé).

akkor örülök, hogy lemaradtam, majd youtuben 😄

Én 5 perccel maradtam le... 13:05-kor lőtték fel én meg 13:10-kor tudtam csak bekapcsolni a streamet... legalább visszajátszották.

Cifu, csak irónia volt, persze nincsen köze hozzá!
Csak elég lehangoló, amikor több millióan nézik, és ha már ennyit promózták az eseményt, illett volna felkészülni.

De az bosszanthatja az adófizetőket, h ha a pénzüket költik meg sem nézhetik a leglátványosabb pillanatokat nem?
Persze ez nem ránk vonatkozik, de elég rossz marketing, nem gondolod?

Aham, mert a NASA TV stream szervereinek bármi köze is lenne ahhoz, hogy az űrprogram mire lesz képes? <#falbav>

Látjátok, ezért kell helyből a magyar technológiában (Ustream) bízni 😊

Komment a twitterről:
"Immediatley replay that launch #NASATV Waited ALL MORNING for that. 5 seconds to go ! Nearly trashed my laptop"
Én is így voltam vele. 😊
Gyorsan váltottam ustreamre, de akkor már a felhők felett volt. <#falbav>

Amikor T-5 sec-nél megy el a stream, az elég bosszantó... Így akarnak a Marsra menni, ha még a szerverek sem bírják?
mindenesetre fenn van az Orion.
Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2014.12.05. 13:19:28

~20 perc és kilövés:
Nasa TV

nem lesz itt ma semmilyen fellövés 😞

NASA oldalán élő közvetítés megy az Orion fellövéséről.

Az Apollo program eléggé kilóg a "normális" küldetések közül, én az általános jelenlegi tesztrepülésekhez képest mondanám ambíciózusnak.

Attól függ mihez képest ambíciózus.

Az Apollo-4 jóval ambíciózusabb volt. Új CM, új SM, holdkompmakett, új Saturn-V rakéta.

Most az SLS rakéta 2018-ra lesz kész, a SM pedig csak makett.

Hőpajzs, navigációs és kommunikációs rendszerek tesztje ez.

Következő ember nélküli tesztrepülés 2018- ban indulhat immár a teljes űrhajóval és az SLS rakétával, Hold körüli elliptikus pályára.

Emberrel leghamarabb 2021-ben repülhet, ki tudja hova a Hold térségbe.

Holnap repül az Orion... Link

Első repüléshez képest elég ambíciózus küldetésprofil. Ráadásul ha jól rémlik, a Mercury óta nem volt arra példa, hogy amerikai űrhajó pilóta nélkül repüljön.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2014.12.03. 22:11:35

Biztos ráharap a NASA, végülis még nincs elég PowerPoint baromság amik közül válogathat 😄 Gyakorlatilag nulláról kezdenék újra a fejleszést és még 10 év múlva se lenne kész, addigra a Spacex letarolja a "piacot", sőt még talán a Boeing féle papírmasé CST-100 is elkészül...

A Sierra Nevada Company tovább kergeti az álmokat, vagyis a Dream Chaser mini-űrrepülőgép programját. Most közösködni akarnak a StratoLaunch-al (ez a gigantikus, 590 tonnás White Knight szerű hat hajtóműves hordozó-repülőgépről indított hordozórakéta), hogy ezzel küldenék fel a Dream Chaser-t. A kettő párosításánál viszont a matek eddig nem stimmelt, mert a SL maximum 6.123kg-ot tud LEO-ra feljuttatni, míg az eddigi DC tervek egy 11.300kg-os űrsiklóról szóltak. Most a cég azt tervezi, hogy egy "mini"-Dream Chaser-t rakna az SL rakétájának orrára, és így lenne képes kiszolgálni az ISS-t. A 9 méteres űrsiklóból így csak 6.9 méteres maradna, de ennek az árán a tömege beleférne az SL képességeibe. A tömeg még így is kritikus maradna, lévén az ISS-hez csak két embert képes felvinni, alacsonyabb pályára viszont akár 3 ember is elférne még így is a járműben (a DreamChaser eredetileg 7 embert kellett volna, hogy felvigyen).

A kérdés persze leginkább az, hogy a NASA rá-e harap erre a mosásban összement megoldásra, illetve versenyképes lesz-e egyáltalán. Főleg úgy, hogy a NASA-nak továbbra is van egy saját űrhajója (az Orion, ami most decemberben indul első, pilóta nélküli útjára), és van két kereskedelmi alternatíva, a SpaceX Dragon V2 illetve a Boeing CST-100. Érdemes megemlíteni, hogy a Sierra Nevada kimaradt a NASA Commercial Crew Capability program végső köréből, és a Boeing (CST-100 űrkapszula) illetve a SpaceX (Dragon V2) lett nyertesnek hírdetve, amit a Sierra Nevada megtámadott - emiatt a NASA egy időre le is állította a Boeing és SpaceX fejlesztését, amíg a GAO elemzés el nem készül. Ezt az féket azonban most októberben kioldották (de a GAO még mindig nem készült el). Így feltehetően ez a 75%-os DreamChaser terv, illetve bejelentés talán erre lehet válasz, mely szerint a Boeing-nél sokkal olcsóbb (viszont a CST-100 a Dragon-hoz hasonlóan 7 ember vihet fel, illetve a NASA tervei szerint 4 ember, plusz hasznos teher lesz a kabinban), tehát számolni kell(ene) velük is.


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2014.11.29. 00:24:04

Persze, nem is azt írtam. 😊 Csak érezhetően lecsengett a dolog.

Azért a Rosetta továbbra is dolgozik, még ha a Philae pihen is egy kicsit 😊

Jó közel volt, alig 30 kilométerre - decemberben lesz 20 is, akkor még szebb képek várhatók.
Amikor 10 kilométerre volt, akkor ilyenek készültek

A kék sarokban a Philae elhallgatott, de a piros sarokban, a Plútóhoz közeledve felkészül a New Horizons, hogy jövőre se maradjunk érdekes és izgalmas, eddig soha nem látott naprendszerbeli képek nélkül. 😊

Hát akkor nem azt jelenti amire gondoltam, mert én azt hittem, hogy jó kedve van azért vihog és mutat valamit.

Azok a kezek a középső ujjukkal mutatnak az olvasó irányába. (a rövidítés mf-je is az ott olvasható első értelmet jelzi)

Azt jelentené, hogy remek a cikk.

Nem értem az emoticont, amit használtál...

Születőben lévő bolygókat fotóztak le
<#mf1>

Még a Philae felpattanása is értékes adatokkal szolgálhat. 😊

Az eleve poénra volt véve, tehát mindenki tudta, hogy pénzt nem fog veszíteni vele.

Továbbá lássuk be, hogy a 600.000 font ahhoz kell, hogy rendesen megtervezzék a holdszondát. Ez még nagyon kis lépés a teljes programra vetítve. Crowfunding-al esélytelen ilyesmit végigvinni, nem is véletlen, hogy a tervekben is arról van szó, hogy a költségvetést is meg kell tervezni - aligha crowfundingra akarnak építkezni.

Egyébként itt kezd 'gyanús' lenni a háttér, a vezetőség egyike egy ex-tudományos miniszter. Élnék a gyanúval, hogy a program egy korábbi fázisban állami pénzre pályázott, de nem kapta meg a támogatást, ezért volt szükség a crowfundingra, hogy egy kidolgozott tervvel újra állami pénzre pályázhasson. Igaz, hogy nagyon arra a lapra játszanak, hogy "ez a TE űrprogramod", erősen kétségesnek gondolom ennek a realitását. Akkor inkább reálisabb cél, hogy megpróbálják eladni az egészet Sir Richard Branson-nak (Virgin-csoport), aki lazán képes lehet kifizetni akár a program teljes költségét, ráadásul ott van a Virgin Galactic, ami köré felépítheti az egészet (noha a LMO egy olyan méretű holdszonda lehet, amit aligha lehetséges a Launcher One-al felvinni... Persze ez az egész már inkább fantazmagória szint...).
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2014.11.19. 21:37:26

A Halálcsillagra összejött 320 ezer font...

A Lunar Mission One honlapja.

Kezdjük az elején, ez csak annyira angol, hogy angol magánszemélyek kezdték el. Nincs állami támogatás mögötte, semmi.

A kezdeményezés szép, de... akárhogy is nézzük, ez még csak egy program, ami Kickstarter-el akarja összeszedni a fejlesztés/tervezés első 3 éves szakaszának cirka 950 millió USD-s költségét (egyébként nem halad rosszul, 2 nap után megvan az 1/4-e a pénznek). Az indítás 2024-re van tervezve, de ugyebár az első 3 év feladata az, hogy megszabják mekkora holdszondát kell építeni, és az milyen hordozóeszköz viszi a világűrbe. Itt fognak kezdődni a problémák, mert azért szerintem ez a holdszonda minimum 1000kg körül kellene, hogy legyen, ha tényleg olyan mélyre (20+ méter) akar leásni. 1 tonnát eljuttatni a Holdra azért nem olyan egyszerű, Falcon 9 szintű hordozórakétáról beszélünk tehát - ami azért alsó hangon is 54 millió USD. A legolcsóbb opció. Ez viszont már aligha jön össze Kickstarter-el...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2014.11.19. 21:26:05

Hát, ha minden jól megy 10 éven belül a Puli és a többi holdjáró már körbeugrálja a Holdat, igaz ők nem fognak fúrogatni... 😊 (nagyon drukkolok, hogy ezek a kis holdmissziók tényleg eredményesek legyenek)

Ez a fúrás amúgy is érdekes feladvány, régebben itt beszélgettünk is róla sokat, és most a Philae is megküzdött rendesen a témával, nem sikerült a puha felszín alatti jégbe rendesen lefúrnia - többek között hiányzott a megfelelő rögzítés.

Apropó Puli - 1010 napja kering a Föld körül a Masat-1, az 1000 napos jubileum alkalmából a Nemzeti Múzeum tudománytörténeti tárlatában egy másolatát helyezték el.
A süllyedését tekintve nincs sok neki hátra, jelenleg úgy jósolják, hogy 2015 január 19-én (plusz-mínusz 15%, tehát január 7-31) lép be a légkörbe.

A vele együtt indult többi kisműhold állapota:

Van mire büszkék lennünk.

Az angolok első űrbeli missziója a Holdra visz: a következő 10 évben valamikor egy holdjárót akarnak felküldeni, ami legalább 20 méterre képes lesz lefúrni.

<#eljen>

<#eljen>