Informatika és tudomány

  • [NST]Cifu
    #4292
    Nem én lettem felkérve, de talán....

    Két igazán fontos szereplő van.


    Kettő? Hm. ULA, Arianespace, hogy csak a nagyobbakat mondjam...
    A Blue Origin pedig ugyanolyan szinten mozog, mint mondjuk a Virgin Galactic, ők miért lettek kihagyva a képletből?

    Az egyik, a Blue Origin, melynek New Shepard nevű rakétája április 2-n 103 kilométer magasra emelte....


    A New Shepard egy űrugrásra képes jármű. A Blue Origin jelenleg azt tervezi, hogy 2020-ban fogja az első valóban terhet LEO pályára állítani képes rakétáját.

    s ha minden a tervek szerint megy, a SpaceX lesz az, aki az orosz együttműködés lejárta után az amerikai űrhajósokat az űrállomásra viszi.


    Helyesen: A SpaceX lesz az egyik. A Falcon 9 - Dragon V2 párossal. A másik a Boeing CST-100, amely első körben Atlas V.-el indul a világűrbe.

    A látszólag egyszerűbb, mégis látványosan sikertelenebb változat az, amikor terhet magasabbra kell vinni,


    Nem csak a pálya a magasságtól, hanem a hasznos teher tömegétől függött, hogy melyik megoldást használják.

    A lényeg az, hogy a két fickó (na meg az a pár száz mérnök, aki a két cégnél dolgozik) épp véghezviszi azt, ami a világ két nagy, állami űrvállalatának, a NASA-nak és az orosz Roszkozmosznak nem sikerült negyven éve:


    A NASA és a Roszkozmosz is űrügynöknég, nem vállalat. A NASA irányítása alatt is különféle cégek gyártották a különféle rakétákat, űrhajókat, ahogy a szovjeteknél is különféle tervezőirodák versengtek a megadott feladatok teljesítéséért.

    És itt jön be a jövő. A NASA ugyanis nem képes ilyen szempontból vett megújulásra, a következő jó húsz évre kiadott terveikben nem szerepel az, hogy olyan hordozórakéta-rendszert építenek, amely csökkentené a valóban csillagászati költségeket.


    Bocsánat, a NASA-nak nagyon sok jó ötlete lenne erre, csak hát az ilyesmi a végén a politikusok asztalán dől el... Ott meg per pillanat úgy döntöttek, hogy az SLS lesz a jövő.

    A tizedére-századára csökkentett költségek persze még mindig baromi nagy számokat jelentenek, de bőven a megfizethető kategóriába csúszik át a NASA-féle lehetetlenhez képest.


    Századára? Uhhh. A SpaceX legoptimistább száma is 7 millió dollár per Falcon 9R indítás volt. Ez még a tizedénél is több a jelenlegi árnak.

    A Falcon Heavy teherbírása az Apollo-programban használt Saturn V-ös óriásokéhoz hasonlítható, kétszerese a most legerősebbnek mondható Delta IV Heavynek.


    53 tonna a Falcon Heavy, 140 tonna a Saturn V. Izé, kevesebb, mint fele a Saturn V.-ösének...