-
Sequoyah #4375 Eloszor is, rogton megvalaszoltad a sajat kerdesedet: "Nem is biztos hogy felismernénk". Miert keresnenk olyan eletet, amit fel sem ismernenk? Mind megtalalni, mind kommunikalni olyan eletformaval tudunk, ami hasonlit hozzank.
Masodszor, olyan dolgot feltetelezunk, olyan dolgokbol indulunk ki, amit mar ismerunk. Ismerjuk a foldi eletet. Ha abban megvaltoztatunk egy parameter, az atlagos elethosszt, akkor ezt kapjuk amit leirtam. Feltehetunk minden mast is, de akkor teljesen elrugaszkodtunk az altalunk ismert valosagtol, es semmi kiindulasi alapunk nincs. Rogton feltehetjuk a kezunket, hogy nem tudjuk mi van akkor. Sok hozadeka nincsen az ilyen gondolkozasnak, nem tul tudomanyos. Sci-finek oke, fantazialni lehet vele, de tudomanyos ertelemben foglalkozni nem.
Vegul de nem utolso sorban, ez nem jelenti azt, hogy az otletet el kell vetni. Az utolso bekezdesem is errol szol. Az otletet szepen meg kell tartani, eltenni a fiokba, es elovenni amint barmi uj tudasra teszunk szert ezzel kapcsolatban. Ezert is kezdtem azzal a kielentessel hogy mi a feltetelezes, mi a kiindulasi alap, hogy tudjk hanyadan is allunk.
Szoval az eletrol valo jelenlegi (hianyos) tudasunk alapjan az ilyen elettel valo talalkozas eselye alacsony. Olyan elet keresesere kell koncentralnunk, amilyenre (sokkal) tobb eselyt latunk.