10000
  • [NST]Cifu
    #5056
    Tomnak is elment a kedve tőle? :D
  • molnibalage83
    #5055
  • molnibalage83
    #5054
    Azért azok következménye is elég durva diffegyenletek megoldása, de amit a kavtumechanikánál láttam és attól sírva menekültem.
  • [NST]Cifu
    #5053
    Miért, a fizika hol tartott? Az Apollo programnál is Newtoni képleteket használtak szinte kizárólag. ;)
  • Sequoyah
    #5052
    Erdemes a csatornat vegignezni az elejetol. Sok dolgot magyaraznak el benne, amire aztan kesobb alaposan epitenek is, mig onmagaban sok video erthetetlen az elozmenyek nelkul.
    egyebkent kivalo csatorna, pont az erthetoseg hataran egyensulyozik, es elgondolkoztatja az embert. Volt par dolog amit altaluk ertettem meg a fizikabol:)
  • _rudi
    #5051
    Hamár kvantumfizika...
    Nekem ezek a kedvenceim:

    kék citrom projekt

    Meg amik itt vannak

  • molnibalage83
    #5050
    Az ő előadásainak nagy részét meghallgattam. Fantasztikusak. Viszont megvilágítja azt, hogy elképesztő, hogy a matek hol tartott már 100+ éve is.
  • Dzsini
    #5049
    Ahogy Dávid Gyula is emlegeti az előadásain - ha valaki azt mondja neked, hogy érti a kvantumfizikát, akkor hazudik. Legjobb esetben elfogadja és tud számolni az egyenletekkel. :)

    Én nagyjából tudom követni, ha ilyesmi a téma - akár angolul is - ez sok év olvasgatás és előadássorozatok hallgatásának-nézésének eredménye. Értelmesen magyarázni róla már nem nagyon sikerülne, és könnyen tudnak olyasmit kérdezni, amire csak pislogok válasz helyett :)
  • overseer-7
    #5048
    Lehet, hogy azért nem látunk más létformát rajtunk kívül az univerzumban mert egy szimulációban élünk.
    Ez csak egy teória.. de többen is foglalkoztak már vele.

    Vannak akik szerint a kvantummechanika eredményei ezt látszanak igazolni.. pl a tudat és a valóság kölcsönhatása..
    Ha valamit nem érzékelünk az fizikai valóságában nem létezik, csak mint valószínűség, lehetőség. A kvantumok mikro világában.
  • molnibalage83
    #5047
    Pontosan az olyan videókat nem értem. Ezt sanszosan fogom, de a mindenféle kavanutumizé. Áh... :)
  • allock #5046
    Project Apollo Archive

    lehet volt már
    Utoljára szerkesztette: allock, 2016.09.15. 19:35:37
  • Dzsini
    #5045
    Én nagyon kedvelem, és szerencsére eléggé "otthon" vagyok a felvetett témákban, hogy értem a videókat. Ez a mostani is érdekes gondolkodnivalókat feszeget.

    Mondjuk nem túl rég a kvantumradíros mókával megrázták rendesen a pofonfát :)
  • molnibalage83
    #5044
    Erre én is fel vagyok iratkozva, de a videók nagy részének a felénél elvesztem a fonalat.
  • Dzsini
    #5043
    Egy kis tudományos filozofálás arról, hogy miért tűnik úgy, hogy egyedül vagyunk...
  • PetruZ
    #5042
    Persze, a cikk második fele ezt boncolgatja.
  • [NST]Cifu
    #5041
    Mivel magyarázod meg az SLS életképességét, ha ott lesz mellette nem egy, hanem egyből két kereskedelmi hordozórakéta, várhatóan harmad-ötöd áron?

    Hasonló okokból kínos az Orion is. Gyakorlati szinten a CST-100 csak azért nem versenyképes vele, mert a Boeing-nak nem célja a Lockheed által épített Orion (és a Boeing által épített SLS) alá vágnia azzal, hogy ugyanazt olcsóbban megcsinálja. A SpaceX ellenben kvázi ugyanarra képes űrhajót épít.

    Bolden nem ostoba, de szana-szét szakítják a nézetkülönbségek. Ha támogatásáról biztosítja a Falcon Heavy / New Glenn rakétát, akkor azzal a NASA saját programját kérdőjelezi meg, ami belső feszültséghez vezethet.
  • PetruZ
    #5040
    Közben Boldennek (a NASA főnök) nem igazán tetszenek az új kereskedelmi nagyrakéták. :)
  • PetruZ
    #5039
    A SpaceX már novemberben visszatérne a kilövésekhez. Természetesen nem a megrongálódott 40-es, hanem az éppen felújítás és átépítés alatt lévő 39A indítóállást, vagy a kaliforniai Vandenberg támaszponton lévőt használnák.
  • overseer-7
    #5038
    köszönöm
  • Dzsini
    #5037
    Nagyobb távolságoknál (bolygóközi utazás) meg pulzárok / jellemző csillagok bemérésével lehet irányokat meghatározni - a Rosetta pl. ezt használta a forgásokhoz.
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2016.09.15. 14:14:25
  • molnibalage83
    #5036
    IR tartományban dolgozó csillagászati navigációs rendszer is látezik, ilyen van a B-2-ben is. A ICBM-eken is van ilyen csillagászati navigációs rendszer.
  • [NST]Cifu
    #5035
    Ez a kereskedelmi GPS vevőkre vonatkozik, tehát elviekben a telefonodban lévő GPS vevőnek a Cocoom limitet elérve ki kellene kapcsolnia. Ez azonban a gyakorlatban már messze nincs így, Gyakorlatilag a GPS magasság alatti (~22000km) műholdaknál is használható a GPS rendszer, a Cubesat-oknál bevett navigációs megoldás, még kereskedelemben is kapható ilyen modul (itt egy példa rá).

    Hovatovább már GEO pályán való pozíciómeghatározásra is használható a GPS, igaz ez még kezdetleges dolog, hirtelen csak egy 2010-es publikációt találtam róla (erre kattints), de úgy tudom, a mai új GEO műholdakban már GPS érzékelő is, a pontos pozíció meghatározásához.
  • [NST]Cifu
    #5034
    A rakéta dőlésszöge a földhöz képest..
    A rakéta tengelye körüli helyzete..


    Gyroszkóp és/vagy gyorsulásmérők, és GPS / GLONASS a térbeli helyzet meghatározására.
  • Dzsini
    #5033
    GPS vevők 18000 méter és 1900km/h felett egy nemzetközi egyezmény miatt nem működnek (ez a CoCom limit) - hogy ne használják különféle pukkanó dolgok célbajuttatására :)
  • overseer-7
    #5032
    talán gyroszkóp?
  • overseer-7
    #5031
    Lenne egy kérdésem..
    A rakéták irányító rendszere hogy valósul meg?

    Pontos hely meghatározás GPS el és radarral az oké.. de
    A rakéta térbeli orientációját hogyan vezérlik?
    A föld közelében.. és az űrben?

    A rakéta dőlésszöge a földhöz képest..
    A rakéta tengelye körüli helyzete..

    Mert elvileg a gravitációhoz nem viszonyíthat, mert gyorsulást hajt végre és mert miközben halad, gyorsul.. egyben szabadesésben is van.

    Az űrben elvileg lehet a csillagok alapján meghatározni az orientációt.. de földközelben hogy oldják meg?
  • [NST]Cifu
    #5030
    Én 9 indítást látok itt. Igaz a Bulgarlaunch ciki eset, esélyesen már 2017 lett volna egyébként is.

    Egyébként az Iridium, a NASA és a SES már a baleset után egyből jelezték, hogy megbíznak továbbra is a SpaceX-ben. Szóval esélyesen nem fognak kötbérhez folyamodni vagy lemondani indítást...
  • PetruZ
    #5029
    Erre az évre - ha jól számoltam - még nyolc lekötött F9 fellövés lenne, és jövőre még kettő, plusz az FH demó idén, jövőre meg a Crew Dragon demó és az első FH éles teszt műholdakkal. Csak az F9-eket 60 millával számolva...
  • [NST]Cifu
    #5028
    A CRS-10 vagy a Falcon Heavy Demo küldetés esetében ez például egyáltalán nem téma...
  • _rudi
    #5027
    Szerintem az hogy a SpaceX meddig fog állni igen nagy részben pénzügyi kérdés.
    Mint minden fuvar szolgáltatás úgy ezek az indítások (értsd.: műholdak) is biztosítva vannak.
    Amennyiben a biztosító társaságok olyan mértékűnek látják a kockázatot hogy irreálisan magas biztosítási összegért lennének csak hajlandóak szerződni akkor nem lesz indítás.
    Persze ahhoz hogy ezt eldöntsék előbb minden kétséget kizáróan meg kell állapítsák mi okozta a hibát.

    Az oroszoknál saját katonai műholdjaik fellövésénél valószínűleg az anyagi szempontok kevésbé kerülnek előtérbe...

  • [NST]Cifu
    #5026
    Az finoman szólva fájdalmas lenne, de az iparági pletykák abból indulnak ki, hogy a "standard" indítási szolgáltatók évi pár indításra vannak berendezkedve, és nekik nem volt akkora ciki, ha egy évre leállítják a szolgáltatást.

    Az oroszok simán indították 2015 június 5.-én a Kozmosz-2505-ös kémműholdat ugyanolyan Szojuz-2-1.a rakétával, mint amely részben felelős volt az Április 28.-án indult Progresz M-27M elvesztéésért... Június 2.-án a Roszkozmosz bejelentette, hogy az utolsó fokozat és a Progresz összekötésénél következett be a hiba. Slussz.

    Nem hinném, hogy fél-háromnegyed évig húznák a szitut.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.09.13. 16:11:33
  • PetruZ
    #5025
    Ahogy olvasgatom / átfutom az iparági pletykákat, a legtöbben meg vannak győződve arról, hogy a SpaceX jövő tavaszig / nyárig nem fog újra repülni és nagyon kemény időszak lesz ez nekik, ha nincs fizetős szállítás akár egy évig is. Ilyen helyzetben még a dolgozók sorsa is bizonytalan, vagyis minden versenytárs igyekezni fog, hogy behozzák a SpaceX / ULA előnyét. Ugyanakkor mindenki küszködik még meghibásodásokkal, amit nem néz jó szemmel a piac, minden hiba a többiekre is kihat. A Tesla is veszteséges még, mindent az új modellre tettek fel és ha nem lesz pénz, Musk lehúzhatja a rolót. Ha sikerülne bizonyítaniuk, hogy kiszolgálói hiba történt (vagy szabotázs...), az sok súlyt levenne róluk. Nem véletlen, hogy Musk még az ufókat sem zárta ki...
  • [NST]Cifu
    #5024
    Bejelentették a New Glenn-t, a Blue Origin első teljes értékű hordozórakétáját.

    Annyit mondok, hogy na végre...
  • [NST]Cifu
    #5023
    A terv célja pont az volt, hogy a lehető legjobban kipróbált technológiákat használják fel, és minimalizálják a költségeket. Ezért nincs különálló atomreaktor az elektromos áram termelésre, helyette napelemeket használnának.
  • fonak
    #5022
    Igazad van abszolút tévesen használtam a kifejezést, elnézést. A tolóerőre gondoltam, de a lényeg, hogy ezekkel nem lehetne elég gyorsan gyorsítani pl. a szökési sebesség elérése meddig tartana? Küldtek már ionhajtóműves szondát a Holdhoz, de az valami hihetetlen hosszú idő után ért oda, mert olyan sokáig tartott kispiráloznia a Holdig.
  • overseer-7
    #5021
    "túl kicsi a specifikus impulzusuk."
    Túl kicsi?.. én pont úgy olvastam, hogy ezeknek az az előnyük, hogy nagyon magas a SPI jük.
    a kémiai hajtóművek korlátja valahol 450 SI körül van..
    Reaktorral a duplája.
    Viszont az ilyen ion, elektrosztatikus meghajtók úgy tudom több ezer..
    Vannak már lineáris gyorsítók, amelyek a fénysebesség 99% áig gyorsítják fel az ionizált részecskéket..
    Csak még meg kell oldani, hogy kompaktak legyenek, tömegükből kell még lefaragni és kidolgozni, hogy beférjenek egy űrhajóba, mint fő hajtómű. Viszont ehhez kell egy reaktor, vagy valamilyen nagy erőforrás. Sok sok kilowatt.
  • fonak
    #5020
    Azt előbb ki is kellene fejleszteni. A thermal nuclear rocket az már gyakorlatilag kidolgozott technológia. A VASIMIR és az ionhajtómű sem alkalmas a célra egyébként sem, túl kicsi a specifikus impulzusuk.
  • overseer-7
    #5019
    Miért nem raknak fel rá egy VASIMIR hajtóművet.. Ha már reaktorokkal szerelik fel..
    Inkább rakjanak rá egy komoly teljesítményű reaktort.. és egy megfelelő teljesítményű ion hajtóművet, aminek van is tolóereje.
    Napelemek helyett meg mehetne egy néhány tonnás reaktorral..ami le tud adni egy két MW ot. Talán ha lehetséges ilyesmi.
  • Dzsini
    #5018
    Oda van írva, hogy mi alapján készítette Randall Munroe, nem "optimista" vagy "pesszimista" a grafikon, hanem statisztikai eloszlásokra épít.
  • panoz0
    #5017
    Ha Isten és a következő amerikai kormányok is azt akarják és nem kaszálják el rutinszerűen az Obama korszak "merjünk kissebbek lenni" vívmányait, akkor van némi esély rá hogy 2026-tól kezdve növekedjen ez a szám.
    Már az összes apollo űrhajós elmúlt 80, 2030-ban nem fog élni egyik se, túl optimista ez a grafikon.