10000
  • Dzsini
    #5580
    Tehát "csak" a szokásos agymenésre pazaroltunk pár hozzászólást :)

    úgyhogy kárpótlásul egy kis gigapixel-spaceporn:
  • Palinko
    #5579
    Igen az nekem is beugrott, de egy sima autónál is az egyik legstrapabíróbb alkatrész a kerékcsapágy, talán a váltó, motor után ez bír ki legtöbbet 100-200 ezer km simán benne van. Persze aszfalton közlekednek, de azért ott is vannak kátyúk és hiába sziklás a marsi talaj, a földi autó jóval nagyobb ütést kap még így is, mert nagyobb sebességgel halad. Szóval tényleg simán túl kéne éljen mindent a csapágyazás, ez a 40-50 km vicc kategória az előző számokhoz képest.
  • Dzsini
    #5578
    A Spirit jobb első kereke 3 évig be volt ragadva, és csak húzta 2006 és 9 között, és utána kezdett újra forogni egy időre (aztán újra megállt, a jobb hátsó kerékkel együtt). Azt nem tudni, hogy csapágyazás gond volt vagy sem :)
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.02.01. 09:39:16
  • molnibalage83
    #5577
    Semmi szükség rá. Az összes szondában más mondta fel előbb a szolgálatot, mint a csapágyazás...
  • overseer-7
    #5576
    Nekem ez tetszik a roverben a legjobban.

    Egy ilyen kis rtg cella

    Egy ilyen cella és 50+ % os hatásfokú infra-elektromos cella ami már elérhető.
    Nagy energiát szolgáltatna.. jobb mint a termoelektromos peltier cellák a maguk 3-5 % os hőhatásfokukkal.




    Amúgy lenne talán egy használható ötletem.. a kerék csapágyazásra.
    A gördülő csapágyak akár milyen masszív darabok.. és akár mennyire megvannak védve a külső hatásoktól, akkor is megvan az esély az elhasználódásra, kikopásra ..és elég valószínű, hogy itt fog előbb tönkre menni..probléma jelentkezni, nem a több ezer másfajta alkatrésznél.

    A kerekeknél szerintem jobb megoldás lenne ha egy nagyobb, robosztus drágakő csapágyat használnának.



    https://en.wikipedia.org/wiki/Jewel_bearing

    Az ilyen csapágy drága, és csak kicsiben éri meg használni a drága órákban.
    Viszont kopásálló.. érzéketlen a külső behatásokra.. kicsi a súrlódási vesztesége..a RUBIN anyag meg gyakorlatilag elpusztíthatatlan.
    A MOHS skálán a rubin keménysége 9..ennél jobb a gyémánt 10..
    de felesleges .. a rubin gyakorlatilag így is kitartana lehet több ezer éven át..napi 24 óra rallizás mellett a marson
    .. HA egy alkalmas porvédő szigeteléssel elzárjuk a csapágyat a mars porától.

    ..szerintem
  • Dzsini
    #5575
    cikk a kalibrációs rendszerről

    "The penny is on the MAHLI calibration target as a tip of the hat to geologists' informal practice of placing a coin or other object of known scale in their photographs. A more formal practice is to use an object with scale marked in millimeters, centimeters or meters,"
  • molnibalage83
    #5574
    Miért a pénzérme az egyik referencia?
  • Dzsini
    #5573
    Hát, ez a "valós szín" dolog mindig problémás - valószínűleg a laborbeli kép nem napsütést imitáló (~6500K) fényben készült, és a Mars felszínén se ilyen színeket ad a poros égen átsütő Nap...
    van egy kalibráló eszköz a Curiosityn (és a többi roveren is), az alapján szokták belőni a dolgokat

    ... de ez is porosodik idővel, a sugárzástól változhatnak a színek. Úgyhogy a színhelyesség nagyjából megvan, de nem garantálható. Viszont ennek ellenére sem szabad összevetni egy egyértelműen mesterséges megvilágításban készült képpel, mert az biztosan lényegesen különbözni fog.
  • Pares
    #5572
    Gondolom nem teljesen valós színekben van fénykép, mert a "felfüggesztés" is teljesen fekete eredetileg, meg a vezetékek is sárgábbak.
  • Dzsini
    #5571
    Ezt épp a redditről fogtam, sokan böngészgetik a teljes képsorozatot, és nézegetik, hogy van-e köztük valami érdekes. A lenti kép az 1591-es sol idejéről van (a linken azt állítottam be), és a Mars Hand Lens Imager képei között található (kb. az oldal háromnegyedéig legörgetve).
  • overseer-7
    #5570
    mintha aknára futott volna..érdekes, hogy máshol még a festék / eloxálás is rajta van..
    ha alu, akkor fényesebbnek kellene lennie szerintem..mindenhol.
    Az igénybevétel miatt, mindenhol kellene lennie kopásnak.

    De lehet, hogy csak anyagfáradás miatt elrepedt..aztán le is törtek belőle darabok.
    Ez jellemző az alu ötvözetekre.. akár hogy is próbálják javítani.

    Ezért esnek szét általában a repülők is a levegőben.. ha úgy adódik. Anyagfáradás.

    Utoljára szerkesztette: overseer-7, 2017.01.30. 23:59:21
  • Fulcrum11
    #5569
    Állati jó kép, valószerűtlen, de közben meg logikus, hogy így elkopott... Hol lehet még ilyeneket találni?
    Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2017.01.30. 22:58:40
  • [NST]Cifu
    #5568
    És eredetileg így néztek ki:

  • Dzsini
    #5567
    A Curiosity kereke:

    4,5 év alatt a 0,75 mm vastag alumínium szépen elkopott, a 7,5mm vastag rész (bordák) szépen kitartanak.
  • PetruZ
    #5566
    Ne feledjük azért, hogy ezek a bolygók dögnagyok, többször nagyobbak, mint a Jupiter és a legbelső is kb. 45 éves keringési periódussal rendelkezik, maga a csillag meg alig 30 millió éves (a legvalószínűbb feltételezések szerint), de nagyobb és fényesebb a Napnál és jókora porkorong is övezi még. Szóval fantasztikus ez, hogy mennyire látványos képeket tudunk már készíteni, de a Föld-méretűek, pláne esetleges kontinensek megpillantása nagyon-nagyon messze van még.
  • overseer-7
    #5565
    ez a nem egyszerű..
    remélem még az én életemben megtörténik, hogy lefényképezzük a közeli exobolygókat a látható tartományban..
    talán még a kontinensek is kivehetők lesznek.. ha lesznek
  • Dzsini
    #5564
    Attól függ mennyire fényes az, ami körülötte kering - azt írják itt nagyon fiatal rendszerekről van szó, ahol még nem hűltek ki a keringő bolygókezdemények, így van bőséges fényük, amit szépen el lehetett választani az egyebektől.

    És ez "csak" egy, felszíni távcsőből készült képsorozat, többet összekombinálva még szebb dolgokat lehet majd alkotni. A technológia megvan, hasznosítani biztosan fogják - akár régi képekkel visszamenőleg is.

    Ennek a csúcsa (számomra) az Event Horizon Telescope lesz, amivel ha minden jól megy a Sagittarius A* akkréciós korongját és "árnyékát" fogják leképezni, egy igen tisztes méretű "távcsővel".
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.01.27. 11:42:59
  • Pares
    #5563
    Jó, akkor majd 5 év múlva... De ha 129 fényévre lévő csillagrendszerről ilyen minőségű felvételt tudtak készíteni, akkor a 4 fényévre lévőről milyen készülne?
  • Dzsini
    #5562
    Hát, nézd meg a dátumokat a kép sarkában... :)
  • Pares
    #5561
    Eszméletlen... Ezt nem tudnák a Proxima Centauri-val is megcsinálni? Elméletileg a körül is találtak exobolygót, és az csak 4 fényévre van.
  • [NST]Cifu
    #5560
    Nem, csak feltűnt egy jó pár olyan magán twitter-fiók, amelyek legalábbis látszólag "ellenállásba" kezdtek a klímaváltozást tagadó elnöki megjegyzésekre. Ilyen a @RogueNASA például, vagy az @AltNASA.

    Egyébként amitől félnek a(z állítólagos) tudósok, az az, hogy bezárják az olyan klímaváltozásról értekező oldalakat, mint a @NASAClimate. Ám ez még nem történt meg...
  • Dzsini
    #5559
    kapcsolódik:

    és hozzá az első hozzászólások
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.01.27. 10:02:36
  • Dzsini
    #5558
    Igen, és ezekből egyre több lesz, az adaptív optikákkal szépen javulnak a meglátható dolgok.
    hosszabb cikk a képek készítőjével (elég nehezen tölt be az oldal, rászakadt a reddit)
    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.01.27. 08:54:20
  • molnibalage83
    #5557
    A bolygókat is látjuk ekkora távolságból? Az igen...
  • Dzsini
    #5556
    Mindeközben 129 fényévre tőlünk:

    közvetlen link
    Egy frissen született csillagrendszer, még forró, izzó bolygókkal (és a központi csillag kitakarva)

    És egy másik rendszer, oldalról nézve:

    Utoljára szerkesztette: Dzsini, 2017.01.27. 07:55:51
  • Palinko
    #5555
    Nem
  • Katalizátor
    #5554
    Miért milyen legyen? Tépőzáras? Esetleg fűzős?
  • overseer-7
    #5553
    Ez a ruha már kezd jól kinézni.. végre már nem egy felfújt michlen babára hasonlít benne az ember.

    De nem tetszik a helmet. meg miaz hogy zipzár van rajta..
    Van még hova fejlődni azért... nem törik magukat.
    De majd most talán, hogy kína jön fel... talán lesz egy újabb űr/tech verseny
  • molnibalage83
    #5552
    A NASA hivatalos twittere megszűnt? Ez tényleg igaz?
  • [NST]Cifu
    #5551
    A cikkben csak a Szojuz-U és -FG-t említik, de nem teszik szóvá azt, amit a korábban általad linkelt RussianSpaceWeb cikkben Anatolij leírt: az RD-0110 hajtóműveket is visszarendelték a Voronyezi gyárba ( "The high-profile meeting followed a decision to return already manufactured RD-0110 engines from Soyuz rockets back to Voronezh, after such an engine had been suspected as the culprit in the loss of the Progress MS-04 cargo ship on Dec. 1, 2016, as it ascended to orbit onboard a Soyuz-U rocket." ).

    A probléma az, hogy az összes "man-rated" Szojuz hordozórakéta-verzió az RD-0110-et használja. A nagyobb teljesítményű RD-0124 dettó Voronyezben készül, amely a Szojuz-2.1a/b esetében használatos még.
  • PetruZ
    #5550
    A Juno lőtt egy igen méretes és lenyűgöző képet a Jupiterről, ~17 ezer km magasból.
  • PetruZ
    #5549
    Az index témabeli cikke alapján nem (teljesen).
  • [NST]Cifu
    #5548
    A kérdés, hogy a Szojuz-okkal mi van, hiszen az RD-0110-esek is a Voronyezi gyárban készülnek...
  • PetruZ
    #5547
    A NASA cikke részletesebb és videó is van róla.
  • molnibalage83
    #5546
    A mostani űrruha generáció alapja 40+ évesnek tekinthető és csak reszelgették folyamatosan őket?
  • PetruZ
    #5545
    Közben orosz hírek szerint a Roszkozmosz leállította és ellenőrzésre visszahívta az összes Proton-M rakétát. Valójában már tavaly nyár óta nem repültek, de a Szojuz balesetek vizsgálata ugyanahhoz a gyártóhoz vezetett. Legalább nyárig teljes felszállási tiltást rendeltek el és a gyártónál vizsgálódnak. Állítólag "kilopták" az anyagot, vagyis nem az előírt minőségűre cseréltek bizonyos komponenseket a gyártás során, illetve a minőségellenőrzés is lazult.
  • PetruZ
    #5544
    Ilyenek lesznek az új "Boeing Blue" űrruhák: érintőképernyő-érzékeny kesztyűk, 40%-kal könnyebb súly a nyomáskiegyenlítés képességét megtartva, sisakba épített vízor, kényelmesebb viselet.
  • molnibalage83
    #5543
    Pontosan ezekre gondoltam, mint példa.
  • Dzsini
    #5542
    Értem, de ez így teljesen értelmetlen összevetés - egy évmilliók-milliárdok óta fennálló állandóságot (keringő bolygók és holdjaik) hasonlítasz össze egy hasraütésszerű dologgal, aminél az érkező égitestről mit se tudunk, és ízlés szerint válogatva a tömegek, anyagok, összetételek között ízlés szerinti eredményt tudsz kihozni.

    Ott volt a Shoemaker-Levy 9, amit szétkapott a Jupiter, és ott az ISON, amit szétkapott a Nap.
  • molnibalage83
    #5541
    Asszem rosszul próbáltam elmagyarázni valamit. Ha egy objektum az adott helyzetben robog a nap felé hiába van X arányod. A kis bolygó a J. körül kering és ilyen durván cincálja az árapály erő, pedig a távolsága változá szint semmi. Képzeld el azt, hogy a Nap fellé robog az a tömeg. Picit más a gradiense a változó erőnek. Ha a Jupiter felé közelede a hold akkor vajon mennyi idő alatt szakadna darabokra, ha közeli elrepülő pályán lenne...?