5328
A Biblia és a keresztény vallás értelmezése, gyere be ha van kérdésed, és válaszolj a feltttekre, ha szeretnél.
-
patiang #4383 A Jelenések Könyvében pedig sajnos megint szerepet cserélnek. -
patiang #4382 Igen vannak. Ott az Úr már meggondolta magát, mert félő volt számára, hogy Ő is az általa alkotott pokol legmélyére kerül.
Azonban, ha másképp teszed fel a kérdést, mi oka is volt erre a lépésre.
A kereszténység előde, ha tetszik, ha nem, a zsidók vallása volt. Ám a közöttük is voltak olyanok, akik megelégelték az Atya örökös gyilkolászását. Ez persze nem úgy ment, hogy ma kedd van, szerda reggel már kereszténység van. Kellett valaki (Jézus (?!)), valakik, akik megtették az első lépéseket. Egy gonosz Istennek ma már nem sok követője akadna. Hogy "feláldozta" Önmagát"? S előtte mennyi töméntelen lélek halála száradt a lelkén? Gondolod, hogy a zsidó vallás is csak úgy hipp-hopp született meg. Gondolom az elsőknek ott is meg kellett küzdeniük a hitükért. Hogy utána viszont még azok a keresztények is vadállattá váltak akiket oroszlánokkal etettek meg, hozta létre reformációt.
De az is lehet, hogy két Isten volt, s az egyik van most "fenn", a másik pedig "lenn"?????
A Bibliát emberek írták embereknek. -
#4381
Egyébként, ha már itt tartunk az Ó és Újszövetség értékrendjében óriási különbségek vannak (legalábbis számomra)! -
patiang #4380 Hát biza igazad van. Nem is a számok a lényegesek.
"eddig élt összes embert a földön"----őket mily jogon veszi az Úr egy kalap alá azokkal, kiknek módjuk lett Őt megtapasztalni???
Itt az "őket" a kereszténység előtt élteket értem.
-
#4379
Isten parancsára, annak az Istennek a parancsára, aki azt parancsolta, hogy ne ölj!
-
patiang #4378 Egyébként erre a momentumra írásos történelmi feljegyzések vannak. Vagyis nem legenda. Ahogy a zsidók letelepedtek, módszeresen irtani kezdték a körülöttük levő nem monoteista népeket. -
#4377
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. 18Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. 19Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak."
János 3, 16-20
sajnálom hogy pongyola megfogalmazás
de felesleges a számokon lovagolni, nem 5 milliárd lesz hanem sokkal több, ha hozzászámolod az eddig élt összes embert a földön
-
patiang #4376 "igen, a többségük"
ez nagyon pongyola megfogalmazás:(( -
patiang #4375 nem veszekedek veled!!!
ha azonban megmutatnád, hol van az, hogy 5 milliárd lélek otthona a pokol lesz, automatikusan, nagyon feldobott lennék
ez a szám csak a mostani pillanatot tükrözi
"Jézus szerint igen, a többségük
akiknek lett volna módjuk elfogadni de nem tették"
mi ketten egyforma JÓ emberek vagyunk: te menyország, én pokol
Hát ebből próbállak kibillenteni.
[nagy]ÉRTED??[nagy] -
Saintgerman #4374 Kitünő film ! A kiválasztottak közül is kezdenek rájönni, hogy ők maguk a legnagyobb parasztok a játszmában. Már vannak akik a katonai szolgálatot is megtagadják... -
Saintgerman #4373 Csak addig lesz szükség a keresténységre is, amíg a Sumer/babiloni vérvonal Róma/Vatikán-London on keresztül kiterjeszti hatalmát a föld többi térségére is, aztán megy a levesbe... jön egy új világvallás, úgy mint az új világvaluta... a pokol az persze marad.. de csak a földi.. -
#4372
"Ne ölj!" - ez nem kíván különösebb magyarázatot.
"Isten utasítást adott arra, hogy minden népet irtsanak ki az Ígéret Földjén."
A gibeoniták "megúszták" örök rabszolgasággal, stb... -
#4371
ne haragudj, nem bunkóságból vagy ilyesmi, de nem tudok mást mondani
nem én találtam ki
ne velem veszekedj ha nem tetszik -
#4370
Jézus szerint igen, a többségük
akiknek lett volna módjuk elfogadni de nem tették -
patiang #4369 Még csak annyit szólok hozzád, hogy a keresztények száma durván 2 milliárd.
A többi 5 milliárd automatice pokoli vendéggé lészen.
-
patiang #4368 Lehet, hogy lenne mit tanulnunk az állatvilágtól a menyországba kerülést erősítendő. Pedig "csak" patkányok. -
patiang #4367 De, ha nem vagyok méltó tőled egy rendes válaszra, nézd meg. és töprengj, és töprengj------>| #4361
Talált meg a a hozzád illő választ! -
patiang #4366 rendi -
#4365
igen -
patiang #4364 Gondolod ez egy megfelelő válasz egy hozzád hasonló kaliberű embertől???
Mert, ha igen, akkor nagyon lehangoló:( -
patiang #4363 Hát bizony lehet.
Csak néha gondolkodni kell. -
remark #4362 Jól érted. Az álláspontok nem fognak közeledni. Mikor azt írom, hogy ugyanarról beszélünk, akkor azt úgy értem, hogy mindkettőnk álláspontjában felbukkan egy és ugyanazon lényegi elem. Csak ugye a megfogalmazás meg a vonatkoztatási rendszer az más. Erről írtam úgy eddig, hogy lényegében ugyanazt mondjuk, csak van pár "apróság" amiben mégis eltér az álláspontunk. Ez a pár apróság a valóságban nem apróság, de pont ezért is raktam a szót idézőjelbe mindig. Én - mindenre kiterjedő ismeretek hiányában - úgy képzelem el a mainstream Kereszténységet, hogy a trükkjük pont ez: lényegében tényleg a lényegről beszélnek, csak épp úgy fogalmazzák meg ezt a lényeget, hogy a gyakorlatban a hallgatóságból teljesen más hatást vált ki az egész történet.
Nem tudom a másik topikból linkelhetek-e egy idézetet, de a szabadkőművesség kapcsán jött elő a fentiekben leírtakhoz hasonló csavar.
A lényeg ugye az, hogy gyakorlatilag egymással ellentétes világnézeteket hoznak össze és azt utána továbbadják az adott szervezethez csatlakozóknak. Így "minden igényt kielégítő" eszmerendszert hoznak össze, amit az egyébként egymással ellenérdekelt csoportok is képesek egy időben támogatni. Szinte a legtöbb fogalommal kapcsolatban elmondható ez: demokrácia, kapitalizmus, kommunizmus, kereszténység, humanizmus stb. Ezek az eszmerendszerek kiszolgálják mind a kisebbséget, mind a velük szembenálló többséget.
Elnézést ha off lettem volna, tessék nyugodtan megírni, ha a véleményem nemkívánatos itten. Megszoktam az ilyesmit. :-) -
#4361
Lehet rajta elmélkedni...
-
gogandmagog #4360 Remark - PhantomAss!
Nem beszéltek ugyanarról, márha közbeszólhatok. Lehet, mindketten Jézust elfogadjátok, de az alapelv, amiből kiindultok az különböző. Ez pedig maga az ószövetség. Ha PhantomAss ragaszkodik az ószövetség újszövetségtől való el nem választhatóságához, akkor legfeljebb párhuzamok mentén folyik a szó, de nem közelednek az álláspontok. Legalábbis, ha mindkettőtöket jól értem.
Az emberben eleve meglévő erények adottak. A rossz, vagy jó, s ezek megkülönböztetése, már mind a neveltetésből, a környezetből, szokások felvételéből "ragad" az emberre.
Véleményem, hogy a "boldogok a lelki szegények" mondás sem a negatív értelemben igaz. Csak így mutatják nekünk, kicsit nevetségessé téve a hívőket, s ezzel a hívek sem tudnak mit kezdeni, alárendeltnek gondolják magukat hitükben. Ezen alárendeltség-tudat pedig igen jól jön a papságnak, hiszen elérik céljukat.
Az én értelmezésemben viszont a mondás azt jelenti, hogy a jó és rossz közötti különbségtételre nincs szükség. Kifejtem: Ha egy gyilkos a közösség egy tagját megöli -aki nem tett bár semmit-. akkor a közösség válasza az, hogy megöli a gyilkost. A gyilkos -feltéve, hogy "sérült", vagy gyermek- nem érezte bűnnek tettét, csak megtörtént. Lehet nem is bántja a dolog, mert felfogni nem tudja tettének következményét. Melyikük bűnösebb?
Egyik sem. A kör bezárult, s ez a pogány "erkölcs", erre mondják az istenhívők, hogy mindkettő bűnös, mert ölni nem szabad. Miért nem?
Ugyanakkor a kiválasztott nép, és az általuk a gojokkal elfogadtatott vallás (melyben ők részt sem vesznek, annak tanításait, törvényeit maguk nem tartják be) azon az elméleti vonalon indul el, hogy megkövezhetnek bárkit, ők csak a követ dobták el. A kő az, aki megölte az embert, nem pedig ők. S ki tehet egy kő által okozott halálról? Na ki? Isten akarata, hogy a kő ölt. (Sault is megkövezték. Isten akarata, hogy túlélte? Nem, hanem az emberi hanyagság, mert halottnak hitték.) S akkor ÉN NE FILOZOFÁLJAK? Én, az ember? Engem ilyennek teremtett az Isten, másokat meg "szolíd, elfogadó-hallgatóságnak".
Tehát a lelki szegénység éppenhogy erény, mert nem tudatlanság, nem az ingerek hiányából adódó lelki bezártság, s nem is skizofrénia. Ez az a szint, amin Jézus mozgott. Nem számított jó-e valaki, vagy rossz, Ő mindenkit egyformának, embernek vett, bár saját magát, s az apostolokat nem. (így azért könnyebb) Nem evilágból származónak vallja magát, és az apostolokat szintén nem. Csak ide születtek, az emberek közé.
Nekünk pedig így kell kezelnünk Őket, Jézussal egyetemben. Lehet Ő maga Isten, lehet több az embernél, magasabbrendű, nagyobb tudású, de nem teljesen ember. S ah innen nézzük, ami az ő számára tetsző, az nem biztos, hogy nekem az erkölcsösség, erényesség emberi normája, s viszont. Én Istentől nem várok el semmit. Ő várja el a hitemet.
Vajon miért...?
Aztán ott vannak azok, akik nem istennek, de tanítónak mondják magukat. Ők maguk választanak tanítványt, mert látják és felismerik a bennük rejlő képességet. (De szeretnék tanuló lenni egy ilyen tanítónál) Annak adják a tudást, aki megérett rá. Ez a tudás-tanítás-tanulás ugyanis személyre szabott. Istennek mégsem nevezte egyik sem magát. Mondhatjuk elit-képzésnek is. Isten ezzel szemben azt kéri, vegyünk erőt magunkon (tegyünk erőszakot magunkon), s imádjuk őt, tömegesen. Legyünk az Ő tanításainak deákjai. Mintha hirdetésben kiadva várná híveit válogatás nélkül, s "majd a sors(hitoktató) szelektál" alapon, jó tanuló -rossz tanuló elvet követi. KÍNOS! Persze itt is van elit-képzés, de az arra irányul, hogy a dogmát fenntartsa, a titkokat titokban tartsa a tömegek előtt. Igazi tudást nem ad át a hívőknek. Előbb törölték az egyetemes tudást, erkölcsi és szokásjogi normákat, majd saját dogmarendszerüket tették meg alapelvnek, kikényszerítve annak elfogadását. Ha ez Isteni lett volna, az emberek egyből, gondolkodás nélkül elfogadják, mert érzik benne az Istenit. Ám mindenütt a világban keresztes vitézek, térítők vitték kardal e tant. S most ugyanők álmélkodnak, hogy az emberek ma már nem kívánják Istent, vagy nem EZT az Istent.
Ha mindenkiben "saját" Isten lakozik, lehet-e mindenkiben azonos a kiválasztottak Istenével, Jehovával? Mert ha azonos, akkor nem értem hogyan jöttünk itt össze, ha pedig különböző, akkor Ianus-arcú isten, s ezzel a henoteizmus megteremtője inkább. Mert a hívek közt is van kétkedő, aki úgy érzi segíti őt isten, és aki úgy, hogy nem. Utóbbinak, a többségnek igen nehéz életet, keserű sorsokat ad. Míg előbbieket hibáik, bűneik ellenére is kedvezményezi. Ennek miértjét én nem érhetem fel ésszel, azért elgondolkoztat.
Akkor inkább Bagavati... Ő legalább nő :)
-
remark #4359 Szerintem jól érted.
Nem ismerem pontosan azt az istenképet amit a kereszténység elfogad, de ha még emlékszel onnan indult el a beszélgetés, hogy pár "apróságot" kivéve egyet tudtam érteni azzal a kijelentéssel amit Jézus, megtérés és örök élet kapcsán írtál. És szerintem véletlenek nincsenek. Ha ugyanazt mondjuk, akkor valószínűleg ugyanarról beszélünk. -
remark #4358 Próbáltam végiggondolni hogy mi a párhuzam aközött amit írtam és aközött amit Freud vallott, de most erre valamiért nincs kapacitásom. Szerintem hasonló eltérésekre bukkannánk mint amit a humanizmus kapcsán leszögeztem. -
#4357
De ennek semmi köze ahhoz amit írtam, hogy isteni rendből csak egy van. Ha ezt felismernénk és "betartanánk", nem lenne szükség intézményrendszerekre. Ez nyilvánvalóan egy hipotetikus dolog, ahogy írtad a törvényeket nem tudja az ember betartani. Attól ember. De ha létrehozunk olyan intézményrendszereket, melyek elhitetik az emberekkel, hogy az "istentelen" törvények isteniek, akkor soha nem is fogja egyetlen ember sem se megismerni, se betartani ezeket a szabályokat, még akkor se, ha azokra egy részük képes lenne.
Én egyébként vallom, de ez már pusztán hit, hogy az emberek jóval nagyobb hányada lenne képes betartani az isteni törvényeket, HA TUDNA RÓLUK!
Egyetértek, én is hasonlóan gondolom. Még annyit, hogy természetesen nem kell hogy tagja légy bármely egyháznak/intézményrendszernek ahhoz hogy felismerd a Biblia/Jézus tanítását. Te magad is eljuthatsz erre az igazságra.
És -ha jól értem- Te ugyanezt gondolod, csak globálisan Istenre értve, ami nem feltétlenül egyezik a kereszténység által adott Istenképpel, hanem egy -akár bennünk lévő- általunk kialakított is lehet.
Jól értem ezt? -
remark #4356 Én csupán annyit mondok hogy én igaznak fogadom el, és ezért nem akarom továbbgondolni és új elméletet gyártani.
Én meg erre írtam azt, hogy ezzel semmi problémám nincs, csak épp ezen a ponton vége a beszélgetésnek.
ez szerintem akkor lenne igaz ha csak és kizárólag ez a vallás létezne a földön és ez az egy döntési lehetőséged lenne.
De pont azt mondom, hogy nincs többféle rendszer. Az az egyetlen rendszer létezik csak, melyről a Kereszténység is vagy épp a tudomány elárul dolgokat. De egyik se árul el mindent. A mindent nem lehet elárulni senkinek, mert a minden az minden, amit senki nem fog emberként felfogni annyi alapján, hogy valaki elárulja neked. Azt vagy te magad megismered, vagy nem ismered meg. Ugyanúgy ahogy erőszakkal nem lehet valakit megtérésre kényszeríteni, ugyanúgy nem lehet valakivel az egyetemen egy tudományos tételt megértetni. Bemagoltatni lehet, ahogy ki lehet valakivel erővel mondatni az ima szavait, de attól abból még megértés/megtérés nem lesz. Ahogy a mester (pl. Jézus?) is csak segít a tanítványnak, hogy az maga átlépje addigi korlátait.
De természetesen az ember dönthet úgy, hogy nem tart be szabályokat. Dönthet úgy, hogy semmilyen szabályt nem tart be, még az isteni szabályokat sem. Miért ne? Létre lehet hozni egy olyan gazdasági rendszert, melyik önmaga ellensége. Miért ne? Rövidtávon lehet ez a cél, a probléma ugye ott van, hogy lehazudjuk azt, hogy ez a rendszer csak rövidtávon működőkepés. Hazudni bármikor lehet. Ettől még az isteni törvények isteni törvények maradtak, és miután rövid időn belül összedől a gazdaság, akkor mindenki rájön arra, hogy mik ezek a törvények. De ettől függetlenül még éveken keresztül bárki beazonosíthatja az "istenellenes" törvényeket az isteni törvényekkel.
De ennek semmi köze ahhoz amit írtam, hogy isteni rendből csak egy van. Ha ezt felismernénk és "betartanánk", nem lenne szükség intézményrendszerekre. Ez nyilvánvalóan egy hipotetikus dolog, ahogy írtad a törvényeket nem tudja az ember betartani. Attól ember. De ha létrehozunk olyan intézményrendszereket, melyek elhitetik az emberekkel, hogy az "istentelen" törvények isteniek, akkor soha nem is fogja egyetlen ember sem se megismerni, se betartani ezeket a szabályokat, még akkor se, ha azok betartására egy részük képes lenne.
Én egyébként vallom, de ez már pusztán hit, hogy az emberek jóval nagyobb hányada lenne képes betartani az isteni törvényeket, HA TUDNA RÓLUK! Elgondolásom szerint alapvetően az emberek többsége képes lenne erre. De most nem egy ilyen világban élünk. Valahol olvastam hogy az emberiség optimális fejlődéséhez valami 97% szabályokat betartó és 3% szabályokat be nem tartó lenne szükséges. Ez az optimális arány jelenleg a földön nincs meg. De lehet hogy tévedek a számokat illetően, rég olvasgattam ilyesmit. És persze azt se állítom, hogy ez tényleg így van, mindenesetre érdekesnek és témához kapcsolódónak tartom az elgondolást. -
#4355
"Egy dolog elfogadni, és egy dolog igaznak gondolni."
ez teljesen így van, köszönöm a kiegészítést! (Voltam katona 3 évig :D)
ezért mondom hogy semmi bajom azzal ha tovább gondolod. Én csupán annyit mondok hogy én igaznak fogadom el, és ezért nem akarom továbbgondolni és új elméletet gyártani.
a káoszt pedig most általánosságban értem az egész világra.
"ha mindenki Isten törvényeit követi, akkor rend van",
ez szerintem akkor lenne igaz ha csak és kizárólag ez a vallás létezne a földön és ez az egy döntési lehetőséged lenne. Nyilvánvaló hogy a rend miatt ezt erőltetnék. Azért nem mondhatom hogy tartsd be egy bizonyos intézményrendszer szabályait, helyette azt mondom hogy mindenki tartson be olyan szabályokat amilyet akar, de ha csatlakozol valamilyen rendszerhez, azzal elfogadod azt-én a jézusi szabályrendszert próbálom betartani. -
#4354
igazából nem ismerem annyira behatóan a humanizmust, amit te írsz azt értem
Freudról:
több könyvet is írt a vallásosságról, nagyon komolyan vizsgálta a témát
tényleg csak nagyon röviden:
-Freud ateista volt
-a vallásos embereket úgy szemlélte mint akik egy gyermeki tudatszinten maradt emberek-a vallási képzeletek miatt nem fejlődnek tovább (egyfajta elmebaj)
-Isten a gyerekkori apakép kivetítése (rossz vagyok-büntetés, jó vagyok-jutalom)
-ezeket a tételeket az általa kitalált és a pszichológia által azóta is használt pszichoanalízis alapján írta le. Állítólag a fenti tételeket egyetlen, valószínűleg elmebeteg nőn végzett analízis után fogalmazta meg (ezt nem tudom 100% ra)
Tudni kell még hogy Freud halála előtt megtért -
remark #4353 káosz lenne ha mindenki mindig a maga feje után menne
Ha valakinek értenie kell azt, hogy ha mindenki Isten törvényeit követi, akkor rend van, akkor az te vagy. Mert azt értem, hogy mások más topikokban nem értik mikor azt mondom, hogy a rend a világban adott, csak fel kellene ismerni és el kellene fogadni. De neked "kutya kötelességed" érteni, hogy miről beszélek!
Na. De ha meg érted, akkor azt is értened kell, hogy ha ezek után MÉGIS azt hangoztatod, hogy ha nem tartjuk be az intézményrendszer szabályait akkor káosz lesz a Földön, akkor ezzel az álláspontoddal az emberek félelmen alapuló manipulációjában veszel részt. Vagy te nem így látod?
Én elfogadok igazságokat másoktól is anélkül hogy én megint utánajárnék.
Egy dolog elfogadni, és egy dolog igaznak gondolni. Elfogadom, hogy az X témában Y a tudomány álláspontja, még akár alkalmazom is sikerrel az adott elképzelést. De ettől teljesen független az, hogy ha előáll egy ilyen beszélgetést mint a mostani, mikor feltesszük a kérdést: "hogy is van ez valójában?", akkor félreteszem az "elfogadott" és alkalmazott szabályokat, és arról kezdek el írni, hogy hogy van mindez valójában. Érthető a különbség?
De azt is szeretném kihangsúlyozni, hogy nem meggyőzni akarlak valamiről, nem akarom hogy megváltozz vagy hogy úgy lásd a dolgokat mint én. Szimplán megindoklom, hogy miért látom én úgy a dolgokat, ahogy látom. -
remark #4352 És az meg remélem érthető, hogy nem humanizmusról beszélek. A humanizmusban nincs elfogadás és alázat, abban amit én írok, abban van. -
remark #4351 És Freud-dal mi a helyzet? 
-
#4350
értem a lényegét annak amit mondasz, bár én nem ellentmondásnak mondanám, hanem inkább továbbgondolásnak
-
remark #4349 Én nem tudom mit írt Freud, se azt, hogy neked erről mi a véleményed. (Bár mintha Freud már előjött volna a beszélgetés során.)
A humanizmussal való párhuzamot én is látom. Amikor a hsz-t fogalmaztam, mindig arra állt rá az agyam, hogy úgy fogalmazzak, hogy tulajdonképpen mi vagyunk az Isten. Aztán persze azonnal eszembe is jutott, hogy ezt úgy is lehet értelmezni, ahogy én nem értettem. A humanizmus és aközött amit én írok az a különbség, hogy a humanizmus ismereteim szerint az embert úgy ülteti Isten trónjába, ahogy van. Én meg azt mondom, hogy előbb az embernek fel el kell fogadnia Istent, ami nem is olyan mellékesen saját maga, és miután elfogadta, azaz megtért, utána ülhet a trónra.
Egyébként nem tudom látható-e az analógia aközött amit most írtam, és aközött amit te írtál Jézus elfogadásáról, a megtérésről és az örök életről. Gyakorlatilag ugyanarról van szó, pár "apró" eltéréssel.
Tehát a humanizmussal az a baj, hogy abból indul ki, hogy az embernek nem kell semmihez sem alkalmazkodnia, magyarul nem kell elfogadnia Istent - azaz a valóságot - sem. Én ezt nem vallom.
Ellentmondásosnak tűnhet amit írok. Így gondolod? -
#4348
értem
szerintem semmi gond nincs azzal ha valaki gondolkodik..
"A földi világunk egyik legnagyobb problémája, hogy magunknak már egyáltalán nem hiszünk, csak a szakértőknek. Ha a szakértő azt mondja, akkor elfogadjuk, hogy az adott háború vagy gazdasági válság elkerülhetetlen volt. Miközben a szakértő véleménye egyáltalán nem fontos."
ezt én is pontosan így látom, a józan paraszti ész nagyon fontos
Viszont én sok esetben elfogadom a szakértők véleményét, mert elfogadom hogy ők jobban tudnak valamit nálam, másrészt káosz lenne ha mindenki mindig a maga feje után menne
"Engem nem érdekelnek a szakértők."
Ez az egy kijelentés amivel abszolút nem értek egyet. Én elfogadok igazságokat másoktól is anélkül hogy én megint utánajárnék. Persze nem mindegy hogy kitől és mit. -
remark #4347 Nem ismersz még eléggé, ez látszik. Én nem csak Jézus tanításainak "hivatalos" keresztény értelmezését vonom kétségbe, de az általad felsoroltak közül bármit, ha épp elkezdek foglalkozni az adott dologgal. (Semmi egyedi nincs abban amit csinálok...) Nincs olyan földi intézmény, amely állításaira azt mondom, hogy ez úgy van, MERT ez attól az embertől/testülettől származó kijelentés, aki kijelentéseit nincs okom megkérdőjelezni. De, van okom. Minden állítást, ami embertől származik és nem Istentől, van okom megkérdőjelezni. A földi világunk egyik legnagyobb problémája, hogy magunknak már egyáltalán nem hiszünk, csak a szakértőknek. Ha a szakértő azt mondja, akkor elfogadjuk, hogy az adott háború vagy gazdasági válság elkerülhetetlen volt. Miközben a szakértő véleménye egyáltalán nem fontos.
Ezért nem tudok veled akkor társalogni, ha te azzal kezdesz el érvelni, hogy valami így van és kész, mert a szakértők ebben egyetértenek. Engem nem érdekelnek a szakértők. -
#4346
Gondolataid és a fenti idézet a következőt váltotta ki belőlem:
Az ember gyakorlatilag önnön valójától fél, és ez elől menekül. Aztán csavar egyet a problémán, és magán kívülre vetíti azt, elnevezi Istennek, hogy ne kelljen abba még belegondolnia sem, hogy tulajdonképpen ő a probléma.
Erről meg az a félrefogalmazása jut eszembe a Kereszténységnek, ami Istent mindenáron valami rajtunk kívülálló dologgal próbálja meg azonosítani, miközben én meg úgy látom, hogy Istent valami bennünk (is) létező dologgal kellene azonosítani. Mikor azt mondja valaki hogy Jézus isten fia, akkor ezzel kb. ugyanezt a relációt fogalmazza meg. Ezt meg még annyival egészíteném ki, hogy mindenki Isten "gyermeke".
Ez kb ugyanaz mint amit Freud is leírt a vallással foglalkozó könyveiben.
Azért mennyivel másabb lenne az emberek hozzáállása, ha ezt tudatosítanák magukban, hogy mi vagyunk az "Isten", bennünk is megvan minden ami ahhoz kell, hogy valóságot teremtsünk, hogy megváltsuk magunkat, hogy "megtérjünk" azaz megbékéljünk "Istennel" azaz a valósággal.
Ez pedig szerintem nagyon hasonlít a humanizmusra.
-
remark #4345 Nehezen találsz olyan komoly gondolkodású elmét, akinek ne lenne egyéni vallásos világképe.
Hasonló dolgot érintettem a [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1112391905&no=4294]#4294[/URL]-ben szereplő Max Planck idézettel.
De ez a vallásosság különbözik a naiv emberétől. Az utóbbiak Isten gondoskodásából hasznot várnak, félnek haragjától; egy olyan érzés szublimálása ez, ami hasonlít az apa és gyerek közötti kapcsolathoz.
Lehet nem látszik elsőre a kapcsolat, de nekem ez az idézet ugrott be:
Hermann Hesse: Demian
Nincs, nem volt, és nem is lehet a tudatra ébredt embernek más kötelessége, mint hogy önmagát keresse, belül megerősödjék és a saját útján tapogatózzon előre, akárhová vezet is az az út.
(...) Gyakran eljátszottam a jövő képeivel, álmodtam szerepekről, amelyeket nekem szánt a sors: lehetnék talán költő, próféta, festő vagy valami más. Ám ekkor rájöttem, hogy mindez értelmetlen. Nem azért vagyok itt, hogy verset írjak, prédikáljak vagy fessek. Sem én, se más. Mindez mellékes. Mindenkinek csak egyetlen igazi "megbizatása" van: hogy önmagára találjon. Végezheti mint költő, mint őrült, mint próféta vagy mint bűnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk a sajátunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig. Minden más csak félmegoldás, megfutamodás, visszamenekülés a tömeg eszményeihez, alkalmazkodás, és rettegés saját lelkünktől.
Gondolataid és a fenti idézet a következőt váltotta ki belőlem:
Az ember gyakorlatilag önnön valójától fél, és ez elől menekül. Aztán csavar egyet a problémán, és magán kívülre vetíti azt, elnevezi Istennek, hogy ne kelljen abba még belegondolnia sem, hogy tulajdonképpen ő a probléma.
Erről meg az a félrefogalmazása jut eszembe a Kereszténységnek, ami Istent mindenáron valami rajtunk kívülálló dologgal próbálja meg azonosítani, miközben én meg úgy látom, hogy Istent valami bennünk (is) létező dologgal kellene azonosítani. Mikor azt mondja valaki hogy Jézus isten fia, akkor ezzel kb. ugyanezt a relációt fogalmazza meg. Ezt meg még annyival egészíteném ki, hogy mindenki Isten "gyermeke".
Azért mennyivel másabb lenne az emberek hozzáállása, ha ezt tudatosítanák magukban, hogy mi vagyunk az "Isten", bennünk is megvan minden ami ahhoz kell, hogy valóságot teremtsünk, hogy megváltsuk magunkat, hogy "megtérjünk" azaz megbékéljünk "Istennel" azaz a valósággal.
Azaz ahogy az az idézetben szerepelt: "Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk a sajátunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig."
Tehát nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy Istent, hanem hogy rátaláljunk arra az Istenre, amelyik "már" létezik, és "őt szolgáljuk" töretlen hittel. -
#4344
pontosan így van
de mivel Te nem hiszel ebben akkor miért vagy annyira kiakadva?
Esetleg azért mert igazságtalannak érzed, ha mégis igaz?
Mert -gondolom én- ha abszolút elutasítod akkor nem is lennél kiakadva rajta, inkább csak nevetnél ezen