1398
-
#1060
én úgy tudom, hogy bizonyos körülmények között már lassítottak le/állítottak meg fényt, de bocs, hogy beledumálok -
Locutos #1059 A foton CSAK fénysebességű részecske, nincs lassabb vagy gyorsabb foton, mindig az adott közegnek megfelelő "fénysebességgel" mozog.
Ezzel azt akarom mondani hogy a fotonnak se gyorsuló se lassuló állapota sincs, mindig c-vel megy ahogy létrejön(kilép). -
Albertus #1058 Szia!
Nos, azt tudjuk, hogy a fény gyorsulással nem születhet.
Akkor hogyan? Mi is a sebesség?
Időegység alatt megtett útszakasz hossza.
Időegységet lehet zsugorítani vagy útszakaszt nyújtani?
Nos, a relativitásnak köszönhetően igen! Mindkettő, igen. Sőt!
Nagy energiasűrűségű zónában, (pl. gravitációs erőtérben) egy adott sebesség sokkal nagyobbnak számít.
Ha a sebesség nagyobbnak számítana c-nél? Akkor c sebességgel terjedő foton a beérkezéskor nem csak a frekvenciájának megfelelő energiát adja át, hanem még plussz impulzust is..
mozgó test -
#1057
Hogy lehet egy sebességet gyorsítás nélkül elérni?
Amikor a gyufaszálból a fotonok kiindulnak akkor azok egyből fénysebességgel utaznak?Azt hogy érik el? -
#1056
jó lesz a nőtt. xD -
Albertus #1055 nőlt.. ha nem gépeltem volna mellé.. :)
-
Albertus #1054 Szia!
Légyszíves figyelj a részletekre!
Nem azt mondtam, hogy nem lehet fénysebességgel utazni, hanem azt, hogy a fénysebességet nem lehet gyorsítással elérni!
Lásd a fény fotonjait! Ha egyetlen fotont is szeretnénk fénysebességre gyorsítani, akkor a Föld összes energiaforrásának kapacitása is kevés lenne hozzá!
Ugyanakkor egy szál gyufa lángja is ontja magából a fénysebességre
ugratott fotonok milliárdjait!
A tömeg és a méret sincs egymással összefüggésben.
Egyetlen gyorsított részecske mérete sem növekedett meg, a tehetetlensége, amit tehetetlen tömegként érzékelük, pl egy 99,99%c
sebességre gyorsított elektron esetén közel háromszázszorosára nőtt!
-
#1053
És azért nem lehet fénysebességgel haladni, mert ahhoz már végtelen nagyságú energia kellene mint a sebesség eléréséhez mint annak fentartásához!
Ha azt mondtad h végtelen nagylenne a tömege az nem jelentené azt hogy úgy megtörné a tér-időt,mint egy fekete lyuk?... -
Albertus #1052 Szia!
Gézoo azt írja, hogy a tömeg és az elektromos potenciál aránya határozza meg minden létező folyamat sebességét.
Az elektromos potenciál közvetlenül független a sebességtől, így a
zéró és közel c közötti sebességek esetén közel állandó,
szemben a tehetetlen tömeggel, ami m = m0/(gyök(1/(v/c)^2)) szerint
változik.
Vagyis ha közel fénysebességgel halad az anyag, a tehetetlen tömege közel végtelen nagy..
Ezért ezt a közel végtelen nagy tömeget kell mozgatnia a változatlan elektromos térerősségnek.
Így végtelenül lelassulnak a folyamatok..
Kár, hogy nem értetted meg elsőre.. Valószínűleg nem olvastad el figyelmesen. -
#1051
Egy mondatban kifejti, hogy nem lehet 2es spinű a gravitáció részecskéje.
Ugyan már. -
#1050
A referenciái viszont érdekesek, meg az orosz antigravitációs havert is emlegeti.
Hát nemtom. Az egyenletekben állandóan feltűnik a gyök(8) ami látszólag csak úgy
van, mindenféle ok nélkül.
Gyanus az egész. -
#1049
Jónak tünik így beleolvasásra a linked.
Extrém alacson frekvenciájú elektromágneses sugárzásról ír. Valami ilyesmire gondolok én is,
csak szerintem nem a foton közvetíti a gravitációt.
De lehet hogy az.
Elég lesz végigolvasni, pláne hogy tele van képletekkel. -
#1048
Az általános relativitás is a téridőre építkezik, és jól leírja a gravitációt.
Igazad van, nem magyarázza.
De már leírtam, hogy mi is a téridő. Mérési értékek halmaza.
(szerintem nem sokan tudták követni a mondandóm, de tényleg lehetetlen egyszerűbben leírni)
Nem lehet ez a halmaz a gravitáció oka. Értelmetlen igy a felvetés.
Nekem egy bajom van a téridővel, hogy rengetek helyen a leírásokban azt sugallják,
hogy az idő tényleg a tér egyik dimenziója.
Ez teljességgel valótlan, és irreális.
Én nem tudom mi a gravitáció, csak a gravitont tartom a legesélyesebb jelöltnek.
Nincs saját elgondolásom. Amit először leírtam, az nem egy elmélet, hanem Einstein relativitásának
és a valóságnak a kapcsolata.
És nem írom le hogy szerintem, mert ki lehet számolni, tényleg úgy van ahogy leírtam.
-
Locutos #1047 Jaj és jut eszembe Meskhenet, miért tartod jobbnak a te elgondolásod hogy nincs téridő(remélem jól írtam), mikor az még úgy sem magyarázza a gravitációt?
-
Locutos #1046 Ezt pontosabban :) -
Locutos #1045 Ezt láttad már? -
#1044
Túl bonyolult lenne az egész.
De felesleges rajta agyalni, mert ott sem c-vel terjed a gravitáció.
Nem felel meg a valóságnak sehogy. -
Locutos #1043 Miért mondtad hogy "bukott az elmélet(szerencsére)" ??? -
#1042
a két előző képlet külömbsége -
#1041
lemaradt kep
kep2 -
#1040
Jogos a kérdés.
Mivel épp most végeztem ki a téridőt (kizárólag a saját agyam számára), a gravitáció megint magyarázatlanul lóg a levegőben.
Mivel a gravitációs idődilatáció képletét át lehet alakítani a specrel sebességes képletére,
emiatt egy gravitációs potenciálhoz hozzárendelhető egy sebesség. Ez a szökési sebesség.
Gondoltam arra, hogy a Föld felülete mozoghatna ennyivel, és ekkor a specrel idődilatációja lenne a gravitációé is.
A felület zuhanhatna a középpont fele, vagy tágulhatna kifelé. Ezzel csak az a gond,
hogy egy másik bolygó felületén más a szökési sebesség, ami miatt minden bolygó más sebességgel
tágulna, tehát nem lehetne a méreteik aránya konstans, vagyis állandó.
De ugye ez állandó, tehát bukott az elmélet (szerencsére).
A másik véglet, amikor a tér áramlik,
Az áramló téridő plazma
, ami nagyon tetszetős elmélet,de egy a gond vele, a gravitáció terjedési sebességére túl kis
sebességet ad.
A gravitáció fénysebességű terjedése azt sugallja, hogy valami részecske lehet a közvetítő.
Talán a graviton, talán a neutrinók, vagy egy még kisebb energiájú valami, amit még nem is ismerünk.
Ez hatással van mindenre amit jelenleg ismerünk, tehát a fotonra is.
Jelenleg ezt tartom a legvalószínűbbnek ami a gravitációt okozhatja.
-
Locutos #1039 Meskhenet, és akkor mivel magyarázható, hogy a gravitácós térben elhajlik a fény iránya, pont mintha ott görbe lenne a tér ??
Azonkívül mivel magyarázható hogy a gravitációs térben lassabban telik az idő mint gravitációmentesben?? -
#1038
Mivel nincs megfejtés, jöhet a paradoxon feloldása.
Tényleg nincs megfejtés, hanem az a tény fogja feloldani a paradoxont,
hogy semmi nem mehet a fénysebességnél gyorsabban.
Az a pillanat, amikor szegecs fejének a pereme felütközik a furat elején,
'térszerűen elválasztott' attól, amikor az eleje nekimegy a furat aljának.
Ez annyit jelent konyhanyelven, hogy nem tudnak egymásnak fényjeleket küldeni,
nincsenek oksági kapcsolatban. Mert ahhoz c-nél nagyobb sebességre lenne szükség .
Emiatt nem tartóztathatja fel a végének az ütközése a szegecs elejét, az atomjai csak fénysebességgel
tudják az ütközést közvetíteni az eleje felé.
A bogárnak annyi.
-
#1037
A szegecs szerint (#904) amikor felütközött az eleje, akkor még a vége kint van a furatból. -
#1036
Legyen most a jobb oldali sárga vonal a szegecs eleje és a másik a vége.
(#902 hozzászólás)
Itt a szegecs jobbra megy.
A piros legyen a furat.
A furat inerciarendszere (IR) #902
A szegecs inerciarendszere (IR) #904
A bogár kicsivel a jobboldali sárga 79 másodperces pillanat előtt fog meghalni.
Ott ütközik a furat aljával a szegecs.
Igen ám, de a furat szerint(#902) a piros 70-es körül a szegecs feje
felütközik a furat elején, ami miatt 'elvileg' a szegecs eleje nem érhetné el
a furat alját.
Na most akkor mi van?
-
#1035
Na akkor jöjjön valami érdekes téma.
bogár szegecs paradoxon
A szegecs szerint a furat a rövidebb, a furat szerint a szegecs.
Mi fog történni valójában? A bogár élő lesz vagy hulla? -
#1034
"hanem azokhoz a hozzá képest álló órákhoz jár lasabban, amelyek melett elhalad."
Csak sikerült elrontanom, helyesen
hanem azokhoz a hozzá képest MOZGÓ órákhoz jár lasabban, amelyek melett elhalad. -
#1033
A Michelson-Morley kísérletről.
Mit bizonyít valójában ez a kisérlet?
Minek is kellene történnie?
Vannak akik abban a tévhitben élnek,
hogy a fény oda-vissza útja a lényeg ebben a kisérletben. Hát nem.
Nézzük újra a #1023as rajzot. (mennyi mindenre jó)
Ugyanis a sárga vonalak lehetnek az MM kisérlet tükrei is.
A (Z) pontban adjuk le a két fényjelet, az (A)ban érkeznek vissza középre.
A kérdés nem az, hogy az előre küldött érkezik e meg hamarabb vagy a másik.
A kérdés az, hogy ha oldalirányba (Y)ba is küldünk fényjeleket, akkor azoknak
mikor kellene megérkezniük, és valójában a kisérletben mikor érkeznek meg?
A hátra küldött fényjel érkezése a tükörhöz t1=30/(c+v) ha c=1 és v=0.8
akkor t1=16.66 ez a (B).
t2= 30/(c-v) = 150 tehát az út oda vissza 166.66.
Mi van, ha oldalirányba megy a fény?
Ekkor a lila vonalon kell mennie, ami c(x)=0.8 al megy. ez a c x-irányú komponense.
Ekkor a c(y) = gyök(c*c-c(x)*c(x)) ami = 0.6
Ennyivel halad y irányban a fény oldalra.
Az oda vissza idő ekkor t3=2* 30/0.6 =100.
A fénynek jóval hamarabb kellene visszaérkeznie oldalról, mint haladási irányból.
Ha elforgatjuk a karokat 90 fokkal, akkor az interferenciacsíkoknak el kellene tolódniuk.
A kisérlet eredménye, nincs eltolódás.
Ez egyetlen dolgot bizonyít, a karok menetirányban rövidebbek egy mozgó rendszerből nézve a kisérletet.
Ha a Lorentz hosszkontrakcióval számoltunk a menetirányban lévő karokra, akkor
30 helyett 18 lesz a karok hossza. Igy már t1 =10 és t2 =90 aminek az összege kiadja a
t3=100 at.
Tehát a mozgó testek ténylegesen rövidebbek.
Nem annak látszanak, hanem azok.
-
#1030
A relativitás egy igaz hazugság.
A mátrix az, ami elrejti a szemed elöl a valóságot.
A relativitás mátrixjai. xD
Na és mi lesz a gravitációval? Egy illúzió vajon létre tud hozni egy ilyen erőt? -
#1029
GEzoo is azt írja, hogy az idő jár lasabban.
Az órák járnak lasabban. A mozgó órák.
És nem egy másikhoz, ami távcsővel nézi a mozgó órát,
hanem azokhoz a hozzá képest álló órákhoz jár lasabban, amelyek melett elhalad.
Ugyan így egy sor mozgó órához képest meg az álló jár lasabban.
De mindez ott van a #957 ábrán. Csak végre érteni kellene, mit is ábrázol.
Mert annak, aki megérti, az az egy ábra ezerszer többet fog mondani, mint
gezoo irománya.
-
#1028
Van egy elméletünk, a relativitás, ami szinte hibátlanul írja le a világunkat.
Kimutatható, hogy mögötte egy newtoni világ rejtőzik.
Azonban gyakorlatilag lehetetlen olyan kisérletet végezni, amivel ezt közvetlenül
be lehetne bizonyítani.
A relativitás egy látszatvilágot ír le. Azonban ez a látszatvilág a mi valóságunk.
Újra Buddha nyert, a valóság csak egy illúzió.
Akkor végülis minek tépem itt a számat? -
#1027
ez már blog xD -
#1026
" akkor léteznie kell az egész világegyetemre érvényes alapállandónak, ami szinkronizálja az oksági hatásokat."
Ez a fény sebessége. -
#1025
Ez a link a hamis és az igaz állítások totálisan kibogozhatatlan elegye. -
#1024
QED nek? haha -
#1023
a kep -
#1022
Mi köze a relativitásnak a valósághoz?
Legyen egy liftünk, ami mozog.
Az elejének és a hátuljának a pillanatnyi helyét a sárga vonalak mutatják.
Az felső ábrán X tengely legyen a tér, Y az idő. A lift jobbra,+X irányba halad. Alulról indul, az idő felfele telik.
Az alsó ábra XY térbeli felülnézet szerint van felrajzolva, és a lift falainak sarkaiból induló fényjelek térbeli haladása látszik,
amiből látható majd, hogy mekkora kép keletkezik a fotógép ccd-jén.
A keletkező képek térbeli szélességét a fehér vonalak jelzik.
Ha (A) pillanatban fotózunk, akkor a (B)(C) pillanatokban indult fényjeleket engedjük csak át az optikán.
Ez igaz akkor is ha a fotógép áll a piros vonalon, és akkor is ha halad a lifttel a lila vonalon.
A zár csak egy pillanatra nyit ki, ami miatt csak az ebben a pillanatban odaérkező fotonok haladhatnak át az optikán a ccd felé.
Ha áll a piros vonal által jelölt térbeli ponton a fotógép, akkor a lift elejéről érkező (C) pillanatban indult sötétkék fény a (D)
méretű képet fogja adni. Mivel a fotógép előre nézett, a ccd helyét a D fehér vonalon átmenő zöld vonal jelzi. Itt jön létre a kép.
A lift hátuljából érkező (B) pillanatban indult világoskék fény pedig az (E) kis méretű képet adja.
Nem csoda hogy kisebb ez a kép, hiszen a (B) pillanat térben messzebb van (A)tól mint a (C) pillanat.
Most a gép hátrafele nézett, igy a ccd helye az a zöld vonal, amelyiken az (E) kép van.
Most mozogjon a fotógép a lifttel együtt a lila vonalon. Az egyszerűség kedvéért a ccd helyei legyenek a lift falánál,
tehát a sárga vonalakon.
A lift elejéről érkező (C) pillanatban indult sötétkék fény a újra (D) méretű képet fogja adni.
A lift hátuljából érkező (B) pillanatban indult világoskék fény pedig az (F) méretű képet adja, mert a fény csak a (G) pillanatban éri
utól a ccd-t.
Az (F) kép UGYAN AKKORA mint a (D) kép, annak ellenére, hogy (A) tól a (B) esemény térben meszebb volt, mint a (C).
Mi következik ebből?
A lifttel együtt mozgó fotógép a ccd mozgása miatt az torzítja a távolságokat.
- A torzítás mértéke ugyan annyi, mint amit a Lorentz-transzformáció ad az esemémyek térbeli koordinátájára. -
Emiatt az (A) pillanatban levő megfigyelő a (B)(C) eseményeket nemcsak hogy egyszerre látja, de az ott lévő szélességeket
is egyforma nagyságúnak LÁTJA, ami miatt azt HISZI , hogy egyforma térbeli távolságra vannak tőle.
Emiatt úgy gondolja, hogy helyesen teszi, ha a lift két végében levő órán egyazon időpontot állít be.
- Csakhogy egy optikai csalódás áldozata ! -
És azt számolja, hogy mind a két pontból c-vel érkezett hozzá a fény.
- Csakhogy torz értékekkel számolt ! -
Miután sikeresen összekavart mindent, ezután már mérni is c-nek fogja mind két irányban saját magához viszonyítva a fény sebességét.
Csakhogy ez egy ILLÚZIÓ, és nem a valóság.
___________________________________________
Na ez a Lorentz-transzformáció valós fizikai háttere.
___________________________________________
Semmiféle téridő nem létezik a fizikai valóságban.A téridő kitaláció.
A relativitás jól írja le a valóságot, szép elmélet, de hazugságra épít. Nem megcáfolható, mert mindig minden úgy torzul,
mintha az események ténylegesen egy négydimenziós téridőben lennének.
A valóság nem megérthető, ha tévútra terelnek nem valós részletek.
Newton rulez.
Miért jár lasabban a mozgó óra?
Nézzük meg, mi van akkor, ha áll a lift. Bal felső ábra.
A lift közepéről (Y) pillanatban két fényjelet küldünk előre és hátra. Ezek visszaverődnek a falakról, és (X) pillanatban találkoznak újra.
Ha a lift mozog, akkor (Z) a küldés pillanata, és (A) a fényjelek visszaérkezésének a pillanata.
Jól látszik a rajzon, hogy mindenféle Lorentzes bűvészkedés nélkül is a mozgó liftet kivülről szemlélve a liftben lasabban folyik le
ugyanaz a folyamat. (Y)(X) események között kevesebb idő telt el, mint a (Z)(A) között.
( annyi a matematikai háttere ennek, hogy ha két pont között oda-vissza
haladunk, akkor a legkevesebb idő alatt akkor tesszük meg
a távolságot, ha oda-vissza egyforma sebességgel megyünk.
Ha oda c-v vissza c+v a sebesség, akkor mindenképp több idő kell a táv
megtételéhez. Számolás nélkül is könnyű belátni hogy ez így van.
Legyen c=50 km/h, v=25 km/h és az út 50 km .
Ekkor már odafele 2 óra kell az utazáshoz, és még vissza is kellene jönni.
De ha egyenletes c-vel haladunk, akkor oda-vissza összesen 2 óra az út. )
- NEM az idő telik lasabban ! Az idő abszolút, és Newtoni. -
Azok a folyamatok, amelyekben a fény is résztvesz, azok fognak lelassulni.
Ha a fénnyel szinkronizáljuk az órákat, akkor TERMÉSZETESEN összevissza fognak járni az ÓRÁK, és nem az idő fog összevissza járni.
És mindennek az oka az, hogy a fény sebességéhez nem adódik hozzá a forrás sebessége.
- A fény az abszolút térhez képest halad állandó sebességgel ! -
De minden úgy torzul, hogy minden mozgó is állandó sebességet MÉR a fényre.
De ez nem azt jelenti, hogy nincs abszolút álló tér !
Vegyünk egy pillanatot, amikor nem mozog semmi. Na ami ebben a pillanatban bennemarad, az az abszolút álló tér.
A relativitás térideje csak az órák által mért idők ÉRTÉKEIBŐL , és a méterrudak és a fény futási idejével mért távolságok ÉRTÉKEIBŐL
áll. Csak ennyit tud elmondani nekünk a valóságról, hogy ha mérünk, akkor milyen értékeket fogunk kapni.
De a valóságban NINCS téridő. A relativitás matematikai hátterének semmi köze a fizikai valósághoz !
Ami pedig nincs, azt nem lehet görbíteni, és nem lehet utazni benne.
A méterrudak sem mérvadóak. Csak bele kell gondolni abba, hogy az elektromos erő távolságfüggő.
Mivel a foton közvetíti az elektromágneses teret, a fotonnak kell valahogy ezt a távolságfüggést közvetítenie.
Mivel a foton energiája nem csökken haladás közben, egy megoldás marad, a térbeli szétszóródás.
De ha szóródik, akkor ugyan az fog történni, mint a fotógépnél. Az atom nem a valós távolságot fogja 'észlelni'.
Ha mozog, akkor messzebb látja a többi atomot, emiatt közelebb KELL mennie a többihez.
A mozgó testek összehúzódnak.
A relativitás nem érthetetlen, csak rettentően összekeveri a dolgokat. Az a gyanum, hogy a kvantummechanika is ezt teszi.
A gravitáció a téridő görbülete? Hát nem hinném.
A relativitás egy szép és szimmetrikus látszatvilág, aminek a hátterében összetett newtoni folyamatok zajlanak.
Nem továbbfejlesztése Newton fizikájának, hanem annak elrejtését szolgálja.
Ennél érthetőbben nemtom leírni. Sorry.
![]()
-
Albertus #1021 Szia!
Írd csak nyugodtan QED-nek.. Nem zárják ki egymást..
Miért érzed úgy? Szerinted miért zárná ki egymást? -
shakwill #1020 Előre is bocs, ha nagy butaságokat írok!
Ha a Newtoni fogalomrendszert használjuk, (ami nem cáfolt, de túlhaladott)a grafikus ábrázolás nagyon elegáns. Einstein óta tudjuk, hogy az idő relatív. Én úgy fogalmaznám hogy az idő a kauzalitás mérőszáma, ha a térdimenziókkal együtt vizsgáljuk, logikusnak tűnik hogy a viszonyítási rendszerek közötti összevetéséhez, ugyanúgy transzformáció szükséges, mint a sebességek esetén. Azt gondolom, hogy az idő az események közötti képzetes szám, amely egyáltalán nem biztos hogy lineáris haladvány szerint változik, mivel azonban mi csak lineáris folyamatnak tudjuk elképzelni, ezért a függvényeket úgy írtuk le, hogy a nemlineáris mennyiséget más változó képviselje: pld. sebesség; gyorsulás; mezők stb. Ha viszont a dimenziók tejesen egyenértékűek és felcserélhetőek, akkor léteznie kell az egész világegyetemre érvényes alapállandónak, ami szinkronizálja az oksági hatásokat.
(Feltaláltam a spanyolviaszkot?) -
Fehér Puma #1019 elírtam kvantumfizika helyett kvantummechanika
