Gravitáció vs. Kvantummechanika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1143
Akkor kédezek én.
A két világoskék vonal találkozásánál álló megfigyelõ szerinted mit lát?
Nem a két világoskék vonalon érkezõ fotont?
Mert akkor a vonat végét meszebb kellene hogy lássa, mint az elejét, mert az a foton távolabbról indult.
De mégse látja meszebb, mert elfut a fény elöl, ami emiatt jobban szét fog tartani. Nem egy foton, hanem mondjuk a hátsó ajtó képe.
Pont annyival fogod nagyobbnak látni, mint amenyivel meszebb vagy.
A két végét egyforma nagyságúnak fogod látni a közepérõl, pedig nyilvánvalóan a vége meszebb van.
De számold ki, a Lorentz-transzfomáció ugyan ezt adja.
A két világoskék vonal találkozásánál álló megfigyelõ szerinted mit lát?
Nem a két világoskék vonalon érkezõ fotont?
Mert akkor a vonat végét meszebb kellene hogy lássa, mint az elejét, mert az a foton távolabbról indult.
De mégse látja meszebb, mert elfut a fény elöl, ami emiatt jobban szét fog tartani. Nem egy foton, hanem mondjuk a hátsó ajtó képe.
Pont annyival fogod nagyobbnak látni, mint amenyivel meszebb vagy.
A két végét egyforma nagyságúnak fogod látni a közepérõl, pedig nyilvánvalóan a vége meszebb van.
De számold ki, a Lorentz-transzfomáció ugyan ezt adja.
#1142
Pontosan.
Ezt van lerajzolva a #902 ben. Nézd meg a képet és olvasd el még egyszer amit ítram. Utánna jöhet a következõ kérdés.
Ha még lesz. ;)
Ezt van lerajzolva a #902 ben. Nézd meg a képet és olvasd el még egyszer amit ítram. Utánna jöhet a következõ kérdés.
Ha még lesz. ;)
#1141
nem ugyvan hogy a vonatban ülõnek ez nem tûnik fel?...mert neki olyan, mintha a a vonat nem mozogna.
Csak a külsõ szemlélõnek.
Mert einstein szerint relatív hogy a vonat megy az állomásba vagy az ékkomás a vonat alá, szvl aki a vonatban annak a vonat állónak tûnik, s mivel c mindig = c az órák számára ugyanannyit fognak mutatni.iker paradoxon
Csak a külsõ szemlélõnek.
Mert einstein szerint relatív hogy a vonat megy az állomásba vagy az ékkomás a vonat alá, szvl aki a vonatban annak a vonat állónak tûnik, s mivel c mindig = c az órák számára ugyanannyit fognak mutatni.iker paradoxon
dixitque deus fiat lux
#1140
Az idõ pedig azért relativ, mert ha egy mozgó vonat közepébõl elõre és hátra kiküldök fényjelet, akkor a végéhez hamarabb fog odaérni, mint az elejéhez. Ugyan az történik mint az elõbb, az eleje elfutott a fény elöl a vége meg belefutott.
Ha ez a jel azt jelenti, hogy most 12:00-ra kell állítani az órákat, akkor a végében hamarabb fogják 12:00-ra állítani az órát, mint a vonat elejében. Mert ugye a vonat KÖZPÉN állok, és azt hiszem hogy mind a kettõ ugyan olyan távol van tõlem. Sõt azt is látom, pedig nyilvánvaló, hogy a végébõl érkezõ fény jóval hamarabb indult, mint az elejébõl hozzám érkezõ. De mint alább írtam a távolságok torzultak.
És mindez sima newtoni fizika és optika.
És mindez a specális relativitáshoz vezet.
Most nevess hatudsz.
Ha ez a jel azt jelenti, hogy most 12:00-ra kell állítani az órákat, akkor a végében hamarabb fogják 12:00-ra állítani az órát, mint a vonat elejében. Mert ugye a vonat KÖZPÉN állok, és azt hiszem hogy mind a kettõ ugyan olyan távol van tõlem. Sõt azt is látom, pedig nyilvánvaló, hogy a végébõl érkezõ fény jóval hamarabb indult, mint az elejébõl hozzám érkezõ. De mint alább írtam a távolságok torzultak.
És mindez sima newtoni fizika és optika.
És mindez a specális relativitáshoz vezet.
Most nevess hatudsz.
#1139
"Ebben az esetben egy ûrhajós elméletileg még az elindulása elõtt megérkezne a célállomásra."
Ez Einstein elméletének hibás értelmezésébõl levont hibás következtetés.
A téridõ egy modell, ha szigorúan veszem, és az idõt valós térbeli dimenzióként kezelem, akkor ilyen baromságok jönnek ki belõle.
A téridõt stopperórák és fényjelek alkotják. Ezekre vannak mérési utasítások a modellben. Se sárga villamos se más egyéb nincs a modellben.
De továbbmegyek. A newtoni fizika kiegészítve a véges fénysebességel kiadja a speciális relativitás téridejét.
Nem egyszerûen arról van szó, mint ahogy itt is leírták más, hogy a Lorentz-elmélettel teljesen megegyezik.
A newtoni fizikából szükségszerûen következik a speciális relativitás.
A speciális relativitás lényege, hogy elfut a mozgó megfigyelõ a hátulról érkezõ fényjel elöl. Emiatt a fénysugár szétnyilik, és a távolságok transzformálódnak. A tárgy közelebbinek fog látszani.
Ha a fényjel elölrõl érkezik, akkor ráfut a megfigyelõ, emiatt az kevésbé tud szétnyilni, a tárgy távolabbinak látszik.
Mi ezen a bonyolult?
Ez Einstein elméletének hibás értelmezésébõl levont hibás következtetés.
A téridõ egy modell, ha szigorúan veszem, és az idõt valós térbeli dimenzióként kezelem, akkor ilyen baromságok jönnek ki belõle.
A téridõt stopperórák és fényjelek alkotják. Ezekre vannak mérési utasítások a modellben. Se sárga villamos se más egyéb nincs a modellben.
De továbbmegyek. A newtoni fizika kiegészítve a véges fénysebességel kiadja a speciális relativitás téridejét.
Nem egyszerûen arról van szó, mint ahogy itt is leírták más, hogy a Lorentz-elmélettel teljesen megegyezik.
A newtoni fizikából szükségszerûen következik a speciális relativitás.
A speciális relativitás lényege, hogy elfut a mozgó megfigyelõ a hátulról érkezõ fényjel elöl. Emiatt a fénysugár szétnyilik, és a távolságok transzformálódnak. A tárgy közelebbinek fog látszani.
Ha a fényjel elölrõl érkezik, akkor ráfut a megfigyelõ, emiatt az kevésbé tud szétnyilni, a tárgy távolabbinak látszik.
Mi ezen a bonyolult?
#1138
ez érdekes mert akkor az otazási idõt -(minus)-ba számolnánk?? pls -2 óra af öltõl az andromeda galaxisig:D:D:D érdekes<#alien><#alien2><#alien><#alien2>
#1137
kikészíted szegényt <#hehe>
#1136
meg az elindulasod elott felerhetsz a fara :)
#1135
Biztos nem csak az alagut effektus lepett ott fel?
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#1134
"Ebben az esetben egy ûrhajós elméletileg még az elindulása elõtt megérkezne a célállomásra. "
[email protected] lett elegem az egészbõl.megyek vissza a fára<#falbav><#falbav><#falbav><#falbav>
[email protected] lett elegem az egészbõl.megyek vissza a fára<#falbav><#falbav><#falbav><#falbav>
#1133
Átlépték a fénysebességet?
A fizika egyik alaptörvénye látszik megdõlni, két német kutató ugyanis azt állítja, hogy lehet a fénysebességnél gyorsabban utazni. Kísérletükben fotonok száguldoztak kvantumalagutakban.
Einstein speciális relativitás-elmélete szerint végtelen mennyiségû energia szükséges ahhoz, hogy egy tárgy a fénynél is gyorsabban haladjon. Gunter Nimtz és Alfons Stahlhofen német kutatók ugyanakkor azt állítják, hogy nekik ezt két prizmával sikerült elérniük.
A koblenzi egyetemen elvégzett kísérletben fotonok utaztak két prizma között, írja a brit Telegraph címû lap. Egy detektorral megpróbálták elcsípni a prizmáról visszaverõdõ fotonokat, és a többségüket sikerült felfogni. Néhány foton azonban elég furcsán viselkedett: a tudósok szerint a szó szoros értelmében azonnal megtették az utat az érzékelõig, tehát a fénynél gyorsabban haladtak. A fény sebessége körülbelül háromszázezer kilométer per másodperc. Azt nem tudni, hogy milyen mûszerrel lehetett megbízhatóan megmérni a fénysebességnél gyorsabb haladást.
Elég bizarr következményei lehetnek annak, ha valóban lehet fénysebességnél gyorsabban utazni. Ebben az esetben egy ûrhajós elméletileg még az elindulása elõtt megérkezne a célállomásra. A német tudósok szerint a kvantumalagutak tehetnek mindenrõl, amelyek segítségével a szubatomi részecskék megdönthetik a megdönthetetlennek látszó fizikai törvényeket.
Nimtz azt nyilatkozta a New Scientistnek , hogy most elõször sikerült megdönteni a híres elméletet.
A fizika egyik alaptörvénye látszik megdõlni, két német kutató ugyanis azt állítja, hogy lehet a fénysebességnél gyorsabban utazni. Kísérletükben fotonok száguldoztak kvantumalagutakban.
Einstein speciális relativitás-elmélete szerint végtelen mennyiségû energia szükséges ahhoz, hogy egy tárgy a fénynél is gyorsabban haladjon. Gunter Nimtz és Alfons Stahlhofen német kutatók ugyanakkor azt állítják, hogy nekik ezt két prizmával sikerült elérniük.
A koblenzi egyetemen elvégzett kísérletben fotonok utaztak két prizma között, írja a brit Telegraph címû lap. Egy detektorral megpróbálták elcsípni a prizmáról visszaverõdõ fotonokat, és a többségüket sikerült felfogni. Néhány foton azonban elég furcsán viselkedett: a tudósok szerint a szó szoros értelmében azonnal megtették az utat az érzékelõig, tehát a fénynél gyorsabban haladtak. A fény sebessége körülbelül háromszázezer kilométer per másodperc. Azt nem tudni, hogy milyen mûszerrel lehetett megbízhatóan megmérni a fénysebességnél gyorsabb haladást.
Elég bizarr következményei lehetnek annak, ha valóban lehet fénysebességnél gyorsabban utazni. Ebben az esetben egy ûrhajós elméletileg még az elindulása elõtt megérkezne a célállomásra. A német tudósok szerint a kvantumalagutak tehetnek mindenrõl, amelyek segítségével a szubatomi részecskék megdönthetik a megdönthetetlennek látszó fizikai törvényeket.
Nimtz azt nyilatkozta a New Scientistnek , hogy most elõször sikerült megdönteni a híres elméletet.
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#1127
A vakum az tényleg nem üres,mert az univerzum tágul és a tágulásának üteme nem lassul hanem még gyorsul is.
Ez azt jelenti,hogy a vakumban nagy energia van ami ezt a tágulást elõ idézi és lehet,hogy ez az energia nem más mint a vakumban lévõ virtuális részecskék mozgása.
Ez azt jelenti,hogy a vakumban nagy energia van ami ezt a tágulást elõ idézi és lehet,hogy ez az energia nem más mint a vakumban lévõ virtuális részecskék mozgása.
#1125
Vákum az amit létrehozunk olyan helyen, ahol gázzal, porral, gõzökkel van tele a tér.
A vákum nagysága-erõssége a telepakolt tér kiürítésére való törekvés minõségének mércéje.
Pl. a monitor vákumában még 10-30 db atom lehet (ill. van gyártáskor).
Egy elektronmikroszkópban ugyanez az atomszám a minta szétrombolását okozná.
A tér fogalmát használják még, az udvar kifejezés helyettesítésére, az anyagot körülvevõ térrész jelölésére is.
A tér kifejezést (pl. Hõsök tere) alkalmazza a köznyelv a települések
tágas-beépítetlen részeinek jelölésére is.
A vákum nagysága-erõssége a telepakolt tér kiürítésére való törekvés minõségének mércéje.
Pl. a monitor vákumában még 10-30 db atom lehet (ill. van gyártáskor).
Egy elektronmikroszkópban ugyanez az atomszám a minta szétrombolását okozná.
A tér fogalmát használják még, az udvar kifejezés helyettesítésére, az anyagot körülvevõ térrész jelölésére is.
A tér kifejezést (pl. Hõsök tere) alkalmazza a köznyelv a települések
tágas-beépítetlen részeinek jelölésére is.
#1124
"A valós fizikai tér üres"
A valós fizikai tér a vákum. Az pedig nem üres.
A valós fizikai tér a vákum. Az pedig nem üres.
#1116
Szia!
A fotonnak két állapota van: a haladó ekkor nevezzük fotonnak,
és a zárt (általában gömb) pályán haladó, ekkor nevezzük anyagnak.
Fénysebességgel így az anyag nem haladhat, így nem sugárzódha, csak áramolhat..
Haladó fotonnak pedig a befogódás elött nem lehet kölcsönható
tere, mezeje..
A fotonnak két állapota van: a haladó ekkor nevezzük fotonnak,
és a zárt (általában gömb) pályán haladó, ekkor nevezzük anyagnak.
Fénysebességgel így az anyag nem haladhat, így nem sugárzódha, csak áramolhat..
Haladó fotonnak pedig a befogódás elött nem lehet kölcsönható
tere, mezeje..
#1115
Néhány hónapja tele volt a szenzációs felfedezéssel a sajtó:"Megtalálták a Higgs bozont!" címmel..
Hol jártál, hogy nem olvastad a cikkeket?
Hol jártál, hogy nem olvastad a cikkeket?
#1114
Én a legerõsebb, legelemibb anyagi kölcsönhatást fenntartó részecskékre gondoltam. Ezek nem lehetnek fotonok.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#1113
Az Origo chat vendégszobában egy ideig követtem a Nagy Bumm vendégszereplését. Nagyon hamar unalmassá vált.
Egyáltalán nem serkentett gondolkodásra, hanem egyszerûen sulykolta a manapság tanított kozmológiai mainstream elméletet.
Mivel én nem tanultam magasabb matézist, ezért, ha gondolkodni akarok fogalmi rendszerben kell felállítanom azt a logikai sort, amelynek segítségével leképezhetem a valóságot. Nyilvánvaló hátrány ez, mert az absztrakció bizonyos fokán túl már csak a matematika eszközei alkalmazhatóak.
Mindezen hátrányokat belátva, szerintem a "semmi" nem létezik. Minden amit mérni tudunk "valami". Ezért a tér mindenképpen fizikai tér. Még akkor is ha jelenlegi értelmezéseink szerint nem tudunk kölcsönhatást érzékelni benne. A Nagy Bumm nem lehetett elõzmény nélkül,szerintem az idõ fogalmát fel kell váltani az okság fogalmával, és akkor talán megszûnik az a kényszeresség, amely a tudományos gondolkodást fogva tartja. Talán ez oldhatja fel az ellentmondást ennek a topiknak a címében is. Einstein zseniális, de antropikus gondolkodó. Szerintem a világegyetem helyesen csak holisztikusan képezhetõ le.
Egyáltalán nem serkentett gondolkodásra, hanem egyszerûen sulykolta a manapság tanított kozmológiai mainstream elméletet.
Mivel én nem tanultam magasabb matézist, ezért, ha gondolkodni akarok fogalmi rendszerben kell felállítanom azt a logikai sort, amelynek segítségével leképezhetem a valóságot. Nyilvánvaló hátrány ez, mert az absztrakció bizonyos fokán túl már csak a matematika eszközei alkalmazhatóak.
Mindezen hátrányokat belátva, szerintem a "semmi" nem létezik. Minden amit mérni tudunk "valami". Ezért a tér mindenképpen fizikai tér. Még akkor is ha jelenlegi értelmezéseink szerint nem tudunk kölcsönhatást érzékelni benne. A Nagy Bumm nem lehetett elõzmény nélkül,szerintem az idõ fogalmát fel kell váltani az okság fogalmával, és akkor talán megszûnik az a kényszeresség, amely a tudományos gondolkodást fogva tartja. Talán ez oldhatja fel az ellentmondást ennek a topiknak a címében is. Einstein zseniális, de antropikus gondolkodó. Szerintem a világegyetem helyesen csak holisztikusan képezhetõ le.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#1112
" Higgs bozonok szintén matematikai modellek. Néhány hónapja megtalálták õket"
Elkallódtak a modellek, mi? <#idiota>
Kihagyják az LHC tesztüzemét
"Az idén mégsem kapcsolják be a CERN várva várt részecskegyorsítóját, ami többek közt az anyagok tömegét biztosító, rejtélyes Higgs bozonok után fog kutatni."
Tudod mit jelent az a szó, hogy 'fog'? LOL
Néha lépj ki a saját fantáziavilágodból.
Elkallódtak a modellek, mi? <#idiota>
Kihagyják az LHC tesztüzemét
"Az idén mégsem kapcsolják be a CERN várva várt részecskegyorsítóját, ami többek közt az anyagok tömegét biztosító, rejtélyes Higgs bozonok után fog kutatni."
Tudod mit jelent az a szó, hogy 'fog'? LOL
Néha lépj ki a saját fantáziavilágodból.
#1111
Ne keverjük.
A tér egy fogalom: a jelenségek, anyagok, helye.
A tér anyag és foton nélkül üres.
A Higgs bozonok szintén matematikai modellek. Néhány hónapja megtalálták õket, aztán kiderült, hogy azok nem bozonok voltak.
A fotonoknak nincs tere. Az anyagi részecskék terét, a haladó fotonok képezik.
Az pedig, hogy milyen elv szerint keressük a metagalaktika tömegének
90%-át, önmagában is vitatható.
A tér egy fogalom: a jelenségek, anyagok, helye.
A tér anyag és foton nélkül üres.
A Higgs bozonok szintén matematikai modellek. Néhány hónapja megtalálták õket, aztán kiderült, hogy azok nem bozonok voltak.
A fotonoknak nincs tere. Az anyagi részecskék terét, a haladó fotonok képezik.
Az pedig, hogy milyen elv szerint keressük a metagalaktika tömegének
90%-át, önmagában is vitatható.
#1110
Ezek 'görbülhetnek', mint tér.
De biztos nem a szó hagyományos értelmében.
De biztos nem a szó hagyományos értelmében.
#1109
Igy van, ezek csak modellek.
De nem jelentheted ki, hogy a tér üres. Ott vannak pl a virtuális részecskék, amelyek képesek erõket létrehozni , vagy a skalár Higgs-bozon, aminek az elméletek szerint a térben mindenütt jelen kell lennie.
De nem jelentheted ki, hogy a tér üres. Ott vannak pl a virtuális részecskék, amelyek képesek erõket létrehozni , vagy a skalár Higgs-bozon, aminek az elméletek szerint a térben mindenütt jelen kell lennie.
#1108
De ha jól megfigyeled az ábrákat, akkor pl a #902-esen láthatod, hogy a test megrövidült. Ha nemlátod, akkor szétszedhetjük az ábrát, hogy mit is mutat.
#1107
Szia!
Nem szabad elfelejteni, hogy a specrel és az áltrel csupán egy matematikai model, egy közelító model a valóság leírására és
semmi köze a valósághoz!
A valós fizikai tér üres, a meghajlíthatatlan semmi van benne.
Nem szabad elfelejteni, hogy a specrel és az áltrel csupán egy matematikai model, egy közelító model a valóság leírására és
semmi köze a valósághoz!
A valós fizikai tér üres, a meghajlíthatatlan semmi van benne.
#1106
A Minkowski-féle téridõ, ami a relativitás alapja, egy másfajta geometria, amit nem lehet szavakból megérteni.
Csak számolással, példákon keresztül juthatsz közelebb a megértéséhez.
Csak számolással, példákon keresztül juthatsz közelebb a megértéséhez.
#1105
Nem tudom mit fejthetnék ki ezen jobban.
A gravitációt leíró általános relativitás energia-impulzus tenzorral számol. Ez adja meg a téridõ 'görbületét' amit végül is a gravitációt írja le.
Tehát ha növelem a rendszer belsõ energiáját, szükségszerûen nõ a tehetetlensége és a téridõt is jobban 'görbíti'. Emiatt nõ a gravitációja is.És ez független attól, hogy hogyan növeltem az energiáját.
A gravitációt leíró általános relativitás energia-impulzus tenzorral számol. Ez adja meg a téridõ 'görbületét' amit végül is a gravitációt írja le.
Tehát ha növelem a rendszer belsõ energiáját, szükségszerûen nõ a tehetetlensége és a téridõt is jobban 'görbíti'. Emiatt nõ a gravitációja is.És ez független attól, hogy hogyan növeltem az energiáját.
#1104
Igen.
Az itt levõ ábrák helyesek, de félrevezethetnek.
Ezek nem tárgyakat ábrázolnak, hanem pillanatszerû események téridõ pontjait. Másszóval hely és idõkoordinátákat.
Ha ezeket áttranszformáljuk egy másik inerciarendszerbe, akkor az események távolabbra kerülnek.
De a testek hossza az már más kérdés. Azok rövidülnek.
Az itt levõ ábrák helyesek, de félrevezethetnek.
Ezek nem tárgyakat ábrázolnak, hanem pillanatszerû események téridõ pontjait. Másszóval hely és idõkoordinátákat.
Ha ezeket áttranszformáljuk egy másik inerciarendszerbe, akkor az események távolabbra kerülnek.
De a testek hossza az már más kérdés. Azok rövidülnek.
#1103
Szia!
A tanulás sohasem árt. Kérdezz, ha elakadsz, segítünk.
A tanulás sohasem árt. Kérdezz, ha elakadsz, segítünk.
#1102
Szia!
Ezt kifejthetnéd!
Ezt kifejthetnéd!
#1101
Hmmm... Ez azt jelenti, hogy a külsõ szemlélõ számára a közel fénysebességgel haladó objektum mérete a haladás irányában nem megnõ, hanem lerövidül? Télleg tanulmányoznom illene még ezt az egész relativizmust :)
#1100
A fotonnak nincs végtelen hossza.
A hullámfüggvényének van egy véges hossza ami nagyjából az adott fény koherenciahossza. A relativitás egyenletei nem alkalmazhatók semmi olyanra, ami c sebességgel halad.
Az elektronra fõképp nem igaz amit írsz. Az atom körüli elektron sebessége kb c/137.
Számold ki erre a hosszkontrakciót.
A hullámfüggvényének van egy véges hossza ami nagyjából az adott fény koherenciahossza. A relativitás egyenletei nem alkalmazhatók semmi olyanra, ami c sebességgel halad.
Az elektronra fõképp nem igaz amit írsz. Az atom körüli elektron sebessége kb c/137.
Számold ki erre a hosszkontrakciót.
#1099
Az energia ekvivalens a gravitáló tömeggel, emiatt minden féle energia gravitációt okoz nem csak a forgás.
#1098
Szia!
Nos, igen. A "közvetítõ" a fotonok gigászi mennyiségû áramlása.
Sajnos, a jelen ismereteink szerin "mechanikusan" azaz forgatással
nem érhetõ el, hogy polarizáljuk.
Pedig milyen szuper lenne a repülõszõnyeg készítése.
Nos, igen. A "közvetítõ" a fotonok gigászi mennyiségû áramlása.
Sajnos, a jelen ismereteink szerin "mechanikusan" azaz forgatással
nem érhetõ el, hogy polarizáljuk.
Pedig milyen szuper lenne a repülõszõnyeg készítése.
#1097
Ha elfogadjuk, hogy a tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg egyenértékûek, akkor érdekes lehet az az okoskodás, hogy a gravitáció a perdületbõl származik, Mégpedig úgy hogy az anyagtömegeket felépítõ elemi alkotók spinjei egymáshoz rendezõdnek, hasonlóan mint amikor egy vasdarabot felmágnesezünk. Az összerendezetlen perdületek, hatásukban kioltják egymást, mint a rendezetlen elemi mágnesek.
Viszont az anyagi szerkezetbe rendezõdõ részek perdületeinek kötelezõ módon kell szinkronizálódni egymáshoz, egy vagy több nagyon erõs törvény hatására. Talán éppen a kölcsönhatásokat közvetítõ részecskék végzik el a szinkronozást.
Viszont az anyagi szerkezetbe rendezõdõ részek perdületeinek kötelezõ módon kell szinkronizálódni egymáshoz, egy vagy több nagyon erõs törvény hatására. Talán éppen a kölcsönhatásokat közvetítõ részecskék végzik el a szinkronozást.
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#1096
Szia!
Kicsit kevered. Mindent egy nézõpontból hasonlíthatsz össze..
Majd ugyanezen tulajdonságok mindegyikét egy másikból.
A fény számunkra végtelenül lerövidült hosszú és végtelenül lelassult idejû.
A fény számára mi, végtelenül megnyúltak és végtelenül gyorsak vagyunk.
A szuperrotáció: a mozgási tehetetlen tömeg relativisztikus növekedése
az elmozdíthatóságra hat.
Az idõlassulása miatt, a mi idõegységeink alatt kevesebb fotont tud kisugározni, így a gravitáló tömege látszólag csökken.
Kicsit kevered. Mindent egy nézõpontból hasonlíthatsz össze..
Majd ugyanezen tulajdonságok mindegyikét egy másikból.
A fény számunkra végtelenül lerövidült hosszú és végtelenül lelassult idejû.
A fény számára mi, végtelenül megnyúltak és végtelenül gyorsak vagyunk.
A szuperrotáció: a mozgási tehetetlen tömeg relativisztikus növekedése
az elmozdíthatóságra hat.
Az idõlassulása miatt, a mi idõegységeink alatt kevesebb fotont tud kisugározni, így a gravitáló tömege látszólag csökken.
#1095
Ejj, még köszönni is elfelejtettem nektek, annyira a dolog hatása alá kerültem :D Szóval szevasztok! :)
Még egy dolog eszembe jutott a fénnyel kapcsolatban. Akkor fogant meg a gondolat, mikor olvastam az interferenciáról, amely a fénynek réseken való keresztülhaladásakor történik.
Fénytulajdonságok
Ebben volt egy olyan gondolat, hogy ha mérjük Egy foton leszakadva az õt kibocsájtó fényforrás felületérõl ugye megkezdi útját a maga iszonytató sebességével. Einstein elméletében szereplõ idõdilattáció és távolságkontrakció szerint a hossza a sokszorosára nyúlik a haladási irányában, míg számára az idõ rendkívül lelassul a külsõ szemlélõ számára. Nem lehetséges, hogy azért viselkedik a fény a mérések szerint ennyire furán, mert a hossza nagyobbra nyúlik, mint amekkora távolság van a fénykibocsájtó eszköz és a mérés céljára szolgáló szerkezetek között? Tehát amíg elérné az ernyõt, tulajdonképpen még el sem hagyta teljes mértékben a fényforrást? (Valahogy úgy gondolom, mint a "Csillagok háborújában" a lézerpisztolyok :)
Kicsit másabb: az elektronfelhõ az atommag körül nem azért tûnik felhõnek, mert az elektron olyan sebességgel mozog az atommag körül, hogy ennek következtében mozgásának irányában kinyúlik, és a "feje utoléri a farkát? Vagyis összekapcsolódik önmagával, nem lesz neki se eleje, se vége, és valóban minden pillanatban megtalálható a pályája minden pontján?
Még egy dolog eszembe jutott a fénnyel kapcsolatban. Akkor fogant meg a gondolat, mikor olvastam az interferenciáról, amely a fénynek réseken való keresztülhaladásakor történik.
Fénytulajdonságok
Ebben volt egy olyan gondolat, hogy ha mérjük Egy foton leszakadva az õt kibocsájtó fényforrás felületérõl ugye megkezdi útját a maga iszonytató sebességével. Einstein elméletében szereplõ idõdilattáció és távolságkontrakció szerint a hossza a sokszorosára nyúlik a haladási irányában, míg számára az idõ rendkívül lelassul a külsõ szemlélõ számára. Nem lehetséges, hogy azért viselkedik a fény a mérések szerint ennyire furán, mert a hossza nagyobbra nyúlik, mint amekkora távolság van a fénykibocsájtó eszköz és a mérés céljára szolgáló szerkezetek között? Tehát amíg elérné az ernyõt, tulajdonképpen még el sem hagyta teljes mértékben a fényforrást? (Valahogy úgy gondolom, mint a "Csillagok háborújában" a lézerpisztolyok :)
Kicsit másabb: az elektronfelhõ az atommag körül nem azért tûnik felhõnek, mert az elektron olyan sebességgel mozog az atommag körül, hogy ennek következtében mozgásának irányában kinyúlik, és a "feje utoléri a farkát? Vagyis összekapcsolódik önmagával, nem lesz neki se eleje, se vége, és valóban minden pillanatban megtalálható a pályája minden pontján?
#1094
Igaz lehet, hogy az abszolút rotáció során a szerkezet kívülrõl nézve is tömegnövekedést produkál? Valóban érdekes, hogy egy forgó test a forgástengelyére merõleges erõhatással szemben konokul ellenáll; még azt is elképzelhetõnek tartom, hogy ilyen abszolút rotációban mozgó test minden irányban ellenáll az erõhatásoknak, tehát nehezebb elmozdítani, felemelni mozgása közben. De az azért fura, hogy ez tömegnövekedéssel járna...
#1093
Szia!
Már találkoztam az oldallal, más ajánlotta korábban.
Úgy látom, hogy bár zömében nem értek vele egyet, de mégis akad sok olyan részlet ami elgondolkodtató.
Már találkoztam az oldallal, más ajánlotta korábban.
Úgy látom, hogy bár zömében nem értek vele egyet, de mégis akad sok olyan részlet ami elgondolkodtató.
#1092
Köszönöm a választ!
Adok egy linket. Érdekelne a véleményed az ott közöltekrõl.
Persze sarlatánokkal tele van a padlás. Szakértelem híján nem tudom értékelni az ott leírtakat.
http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko2/index.htm
Persze csak akkor olvasd el, ha kedved és idõd engedi.
Üdv: shakwill
Adok egy linket. Érdekelne a véleményed az ott közöltekrõl.
Persze sarlatánokkal tele van a padlás. Szakértelem híján nem tudom értékelni az ott leírtakat.
http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko2/index.htm
Persze csak akkor olvasd el, ha kedved és idõd engedi.
Üdv: shakwill
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#1091
Szia!
Ha Maxwell szerint nézzük, akkor a tereket alkotó hatás fénysebességgel távolodik a forrásától.
Ha pedig az Einstein-i fotonokat nézzük, akkor szintén fénysebességgel távolodik a mezõt alkotó hatás a részecskétõl.
Szerinted utolérheti egy részecske a tõle fénysebességgel távolodó hatását? Szerintem nem.
Szuperperdület.
Miért ne létezne? Létezik. Hogy van-e hatása a gravitációra?
A garvitációra sajnos nem sok. És fõleg nem úgy mint ahogy a kérdés sugallja.
Ha Maxwell szerint nézzük, akkor a tereket alkotó hatás fénysebességgel távolodik a forrásától.
Ha pedig az Einstein-i fotonokat nézzük, akkor szintén fénysebességgel távolodik a mezõt alkotó hatás a részecskétõl.
Szerinted utolérheti egy részecske a tõle fénysebességgel távolodó hatását? Szerintem nem.
Szuperperdület.
Miért ne létezne? Létezik. Hogy van-e hatása a gravitációra?
A garvitációra sajnos nem sok. És fõleg nem úgy mint ahogy a kérdés sugallja.
#1090
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a mozgó részecske által generált tér, ha figyelmen kívül hagyjuk az egyéb terekkel való kölcsönhatást, visszacsatol e a forrásrészecskére, vagyis saját tere, külsõ kölcsönhatás nélkül befolyásolja e a létrehozó részecskét. A "részecske" kifejezést jobb híján használom. A térben mozgó valami talán jobb szó.
A másik kérdésem az, hogy fizikailag létezik e a "szuperperdület", amikor egy tömeg az összes tengelye mentén azonos momentummal forog, illetve a forgó tömeg generál e gravitációs hatást?
Azt szeretném kérdezni, hogy a mozgó részecske által generált tér, ha figyelmen kívül hagyjuk az egyéb terekkel való kölcsönhatást, visszacsatol e a forrásrészecskére, vagyis saját tere, külsõ kölcsönhatás nélkül befolyásolja e a létrehozó részecskét. A "részecske" kifejezést jobb híján használom. A térben mozgó valami talán jobb szó.
A másik kérdésem az, hogy fizikailag létezik e a "szuperperdület", amikor egy tömeg az összes tengelye mentén azonos momentummal forog, illetve a forgó tömeg generál e gravitációs hatást?
Értem én hogy benzin! De mi hajtja?
#1089
Én adott számú fázismaximum távolságát mértem meg idõben..
Két pont között A-B irányban és B-A irányban. A kettõ átlaga adja
a tényleges hosszot.
Miért Te hogyan méred?
#1088
omg, délelõtt olvasgattam, de iszonyat fárasztóan hatott..
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#1087
Na ezt ide akartam, de elkeveredett xD
A nyitott jövõ problémája
Idevág ez a fejezet:
2.3. Megtudhatunk-e a relativitáselméletbõl bármit is a
térrõl és az idõrõl?
A nyitott jövõ problémája
Idevág ez a fejezet:
2.3. Megtudhatunk-e a relativitáselméletbõl bármit is a
térrõl és az idõrõl?
#1086
És hogy senkiben ne legyen kétség affelõl, hogy ha felgyorsulunk, akkor a mozgásirányban a látvány távolabb ugrik.
special relativity visualisation
Mi ez, ha nem látszat?
special relativity visualisation
Mi ez, ha nem látszat?
#1085
És még azt mondja, hogy torz az ábrám.
Jé, a professzoré is pont olyan torz.
xD
Soha nem tudtam elfogadni a fénysebesség állandóságát.
És lám kiderült, az csak egy féligazság.
A fény NEM c-vel MEGY mindenhez képest, hanem mindenki c-nek MÉRI.
Jé, a professzoré is pont olyan torz.
xD
Soha nem tudtam elfogadni a fénysebesség állandóságát.
És lám kiderült, az csak egy féligazság.
A fény NEM c-vel MEGY mindenhez képest, hanem mindenki c-nek MÉRI.
#1084
Ha a torzult eszközökkel végrahajtott méréseink eredményét nevezzük valóságnak, akkor a specrel a valóságot írja le.
Ha tudatosul bennünk, hogy torzultak az eszközök, akkor képesek vagyunk egy meglátni egy newtoni világot, amit a Lorentz elmélet is ad.
Ekkor mondhatjuk, hogy a relativitás csak egy illuziót ír le, és mi ezt az illuziót méricskéljük.
Ha tudatosul bennünk, hogy torzultak az eszközök, akkor képesek vagyunk egy meglátni egy newtoni világot, amit a Lorentz elmélet is ad.
Ekkor mondhatjuk, hogy a relativitás csak egy illuziót ír le, és mi ezt az illuziót méricskéljük.
#1083
Na és miért ugrott távolabb a Föld?
válasz: #1022
válasz: #1022
#1081
Érdekes, hogy régen nem merte lerajzolni senki az ûrhajós rendszerébõl az ikerparadoxont.
Mostmár az egyetemeken is lemerik, habár egyenlõre csak a távolodó szakaszt.
http://www.csupomona.edu/~ajm/materials/twinparadox.html
Ebbõl látszik, hogy ez az ábra helyes.
iker paradoxon 3 inerciarendszere
Most az utolsó kettõt, ami az ûrhajósé, rakjuk egybe.
Ezt látja az ûrhajós az útja során, pontosabban a piros világvonalakon érkezõ fotonokat.
ûrhajós inerciális rendszerei egyben
A vak is látja, hogy a Föld térben távolabbra ugrott.
Most egy kérdés. A Föld csak úgy ugrál a térben?
Nekem nincs realitásérzékem.
LOOOoooooOOOL
<#mf2>
Mostmár az egyetemeken is lemerik, habár egyenlõre csak a távolodó szakaszt.
http://www.csupomona.edu/~ajm/materials/twinparadox.html
Ebbõl látszik, hogy ez az ábra helyes.
iker paradoxon 3 inerciarendszere
Most az utolsó kettõt, ami az ûrhajósé, rakjuk egybe.
Ezt látja az ûrhajós az útja során, pontosabban a piros világvonalakon érkezõ fotonokat.
ûrhajós inerciális rendszerei egyben
A vak is látja, hogy a Föld térben távolabbra ugrott.
Most egy kérdés. A Föld csak úgy ugrál a térben?
Nekem nincs realitásérzékem.
LOOOoooooOOOL
<#mf2>