1398
-
#1194
Öö LHC ?
xd -
pet0330 #1193 Sziasztok!
Nem ismer valaki olyan programot amivel részecskéket lehetne ütköztetni vagy valami iesmi??
Nagyon kéne :)
-
#1192
Sok előadást találsz a youtube-on, akár Feynmantól is. De a képletek sokkal jobban vezetik az intuicíót, mint akármilyen profi előadás.
Ott a baj, hogy egy mondat mögé akármit elképzelhetsz, a képletek egyértelműbbek, amiatt is a fizika nyelve a matematika. Az volt mindig és az is marad.
Ha átmész a másik topikba, megmutatom neked, milyen is az a vibráció amiről Greene beszélt. És hogy lesz az egész teret betöltő hullámok összegéből részecske.
Látni fogod, hogy a részecske-hullám dualitás se teljesen úgy van, ahogy e két szó alapján gondolnánk. A hullámcsomag(részecske) kialakításához mindig szükség van hullámokra, csak sokféle frekvenciájú hullámot összeadva eltünik az ezek interferenciaképessége. De ekkor kissebb térrészbe fog nagy amplitudót adni a függvény, ami miatt a részecske jelleg erőssödik.
-
#1191
mindjárt megnézem, amiket belinkeltél (-:
nem olvastam el, mééég... -
#1190
Először is, köszönöm, hogy írtál (-:
A kvantumfizika érthetetlensége bennevan a videóba is.Ha nem lehet érteni, nem baj, akkor csak tudni akarok pár dologról, ahogy a fizikusok is; persze képletekkel bajban lennék; nem tudom mennyire lehet ezeket megjeleníteni.
Igazad van, tényleg a képletek a legszakszerűebbek, elragadtattam magam. Biztos csak kevés ember értené, ha azokat másolnál be.
Arra gondoltam, hogy hátha ismertek olyan anyagokat, melyek képletek nélkül, de mégis "komolyan" magyarázza el a fizikát; úgyis érted mire gondolok.
A fizikatanárom egyszer kölcsönadta "Az isteni a-tom" című könyvet, az nagyon tetszett; erre a stílusra gondolok.
A görbült téridőt el tudom képzelni egész jól, a húrokat is.
Amit most nem értek az az, hogy miért van szükség Higgs bozonra?...
Még sok kérdésem van... -
#1189
Hogy lehet a gravitációt és a kvantummechanikát egyesíteni?
Fel kell írni a másik topikban leírt hullámcsomag refrakcióját egy olyan vákumon, aminek változik a törésmutatója az einsteini egyenleteknek megfelelően.-
Már sokan próbálják, -
#1188
Tudod, itt celron fellebbentette egy titokról a lepelt. Fogadjunk el sem olvastad.
http://www.google.hu/search?hl=hu&q=refraction+relativity+&btnG=Google+keres%C3%A9s&meta=
http://adsabs.harvard.edu/abs/2001APS..APRK20040C
http://www.mathpages.com/rr/s8-04/8-04.htm
Érthető leírást akarsz?
Vagy nem egy olyan leírást, ami számodra misztikus szavakat használ?
Szerintem te az utóbbira vágyol.
Mert a valóság az pofonegyszerű, majd meglátod..
-
#1187
DE úgy látom, te újra a kék pirulát választottad. -
#1186
Szerintem matekkal jobban megérthető az egész, mint hasonlatokkal, meg csellósokkal.
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1102426957
-
#1185
Brian Greene a húrok vibrációjáról és rezonanciájáról beszél. Mennyiben segített a megértésben, hogy ő ezt elmondta?
Az általános relativitásról is beszélt, ahol görbült a téridő.
Ez mint mond neked? Mi az, hogy görbült a téridő?
Nem kötözködök, csak ha már megnyitottad ezt a topikot, akkor használjuk ki az alkalmat. -
#1184
Azt kéred, olyan link kellene, ami érthetően elmagyarázza a dolgokat. Rendben.
Azt mondod, az elegáns univerzum tetszett, ez is rendben. Megnéztem újra, tényleg jó.
De vajon tényleg megértettél valamit a sorozatnak köszönhetően? Mondott olyat neked, amit eddig is tudtál, csak nem értettél? Ha igen, mi az?
-
#1183
Érthetően elmagyarázni? Hm , Feynman szerint a kvantumfizikát például senki nem érti.
A szakszerű leírás, az a matematikai leírás. Ha átültetem szövegbe, már nem ugyarról beszélek. Hasonlatok kerülnek a leírásba, amitől az már nem lesz hiteles.
Ebben a topikban is érdekes dolgokat olvashatsz, csak épp olyan nyelven lett megfogalmazva, ami miatt abszolute nem hitelesen hangzanak.
-
#1182
Sziasztok!
rég nem írogattunk ide...
Azt kérném, ha valaki tud jó oktató videókat/szövegeket on-line, ami érthetően elmagyarázza a témát, kérem linkelje be.
Nekem az Elegáns Univerzum nagyon tetszett. ITT az első része a Tubeon...(tudom nem annyira szakszerű)
Régebb a CERN honlapján volt egy olyan flash program amivel részecskéket lehetett csinálni, nem ismereitek?...nem találom sehol -
#1181
Na akkor játszatok egy kicsit a gravitációval:
(Meg lehet fogni és lehet huzigálni és forgatni az elemeket.)
-
darkmater #1180 http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=78469426&t=9003405?cmd=Article_viewArticle&a=78469426&t=9003405
A tesztnek vege, mindenki megbukott.Ennyit nem tudtatok kiszamolni?
Foglalkozzatok inkabb valami massal, ha mar egyszeru haromszogekkel sem tudtok szamolni.
-
#1179
Köszy az infót:) -
shakwill #1178 Szia! Igen, a gravitáció befolyásolja egy bolygó légkörét. Szakszerű válaszhoz kevés az ismeretem, de azért megpróbálok válaszolni. A gravitáció magyarul tömegvonzás. Minden anyagi tömeg a saját tömegközéppontja felé görbíti a tehetlenül (inerciálisan) mozgó testek pályáját, másképpen térgörbületet hoz létre. Ezt mi vonzásnak érzékeljük. a gracitáció a tömeggel arányos. Ez a vonzás tartja össze az égitesteket. Ha egy bolygó tömege kicsi, akkor a tömegvonzása is kicsi. Tehát a szökési sebesség is kicsi. A gázoknak halmazállapotuk miatt nagy a mozgási szabadsága, így könnyen megszöknek a világűrbe, amit a napszél hatása is jelentősen fokoz. A gravitáció hatással van a légkör kémiai összetételére is, hiszen a könnyebb gázok könnyebben szöknek el. A Marsnak is azért renkívül ritka a légköre, mert a kis gravitáció miatt az évmilliárdok során a napszél nagyrészt "lefújta" róla az ősi légkört. A víz nagyrésze az UV sugárzás hatására disszociált Oxigénre és hidrogénre. Az oxigén egyrésze reakcióba lépett a felszín anyagaival, (pld a vasoxid adja a Mars vörös színét) a hidrogént pedig a napszél kisodorta a világűrbe. A maradék víz megfagyhatott, és a felszín alatt lehet esetleg. Ha mesterségesen sűrű légkört juttatnánk a marsra, azt is elvesztené néhányszáz millió év alatt, mert a kis tömegvonzás nem sűríti be, kicsi lesz a légnyomás, a légkör határa sokszáz kilométeres magasságba terjed, és ott már a napszél elvégzi a munkáját. A föld is folyamatosan veszít a légköréből, de ez elhanyagolható mennyiséget jelent. Minél nagyobb a tömegvonzás, annál több és könnyebb gázt tud megtartani az égitest, ezért van, hogy az óriásbolygók légköre, túlnyomóan hidrogénből ill. héliumból áll. Érvényes ide a bibliai mondás, hogy: Akinek van annak adatik, akinek nincs, azt is elveszik tőle amije van.
No, hirtelen ez jutott eszembe. Remélem sok butaságot nem hordtam össze neked. Azért jó lenne, ha hozzáértő is írna a témáról.
Üdv: shakwill -
#1177
A gravitáció befolyásolja egy bolygó légkörét?Példuául a mars rendelkezik megfelelő gravitációs mezővel a légkör megtartásához? -
shakwill #1176 Amikor az egyesített elmélet ókori történelem lesz, és mi a saját űrhajónkkal visszük a csajokat ezerötszáz fényéves hétvégi kiruccanásra, akkor is hülyék leszünk a nőkhöz! Mert a sötét anyag, és a sötét energia mellett létezik a "sötét hatalom" is, amely éltet és ural minket férfiakat, és ezt a nők uralják. Igazából ez a hatalom világos, csak mi vagyunk hozzá sötétek, mert logikusan gondolkodunk. Ez bizony a "Big Csöcs"! 
-
#1175
az a baj, h kezdem úgy látni, h a nők nagyrészébe benne van ez a "sarlatánság"...vagy nevezzük akárhogyanis; sztem nem csak ezt takarja, a fizikusok által tényeknek kezelt fogalmakban való kételkedésük valószínűleg csak az egyik következménye a gondolkodásuknak....vagy felfogásuknak.
ha az élet értelmét megtaláltuk, elkezdhetjük megérteni a nők életének értelmét a mi életünkben... -
shakwill #1174 homályos-basszus -
shakwill #1173 "Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!"
Persze én is csak a konyhanyelv egyes elemeit beszélem. Hi!
Szerintem a tudatlanságot lehet gyógyítani, a sarlatánságot nem. A levélírónak téves elképzelései vannak a fizika alapjairól. Sztem egy próbát megér, hogy nagyon egyszerűen fogalmazva, egy rövid válaszban próbáld helyretenni a fogalmakat. Persze csak akkor van némi esélyed, ha ez nála nem hit kérdése.
Amire ő gondolhat, azok a kísérletek, ahol nagyfeszültségű elektromos tér felhasználásával lebegést, illetve inerciális hatást lehet előidézni, amely teljességgel nem magyarázható a tradícionális tudományos megközelítéssel. De ebbe ne menj bele, mert a sarlatánok a homájos határeseteket öntik nyakon "tudományos" szakfrazeológiávalamit ők sem értenek, és ebből kreálnak "elméleteket". -
#1172
Sziasztok, kaptam ma egy érdekes levelet:
"Gondolj csak a lebegésre. Most igen, az ufo-kra gondolok, mert szerintem gyarlóság azt gondolni, egyedűl vagyunk. Nem is beszélve arról, hogy jómagam is szemtanúja voltam nem egynek.
Szóval. A lebegés nem más mint a gravitációs mező megfordítása.
Hogyan? Ha töröd egy kicsita fejed a kérdésen nem nehéz kitalálni a zúgó hang miből ered. Ha elhaladsz egy trafóház mellett ugyan olyan hangot hallasz.
Tehát. Az elektromosságnak igenis köze van a gravitációhoz, és miért ne lehetne akkor a feltevésem igaz? Csak a méretek mások.
"Szóval amint mondottam az elektronokat NEM a gravitáció tartja keringésbe az atommag körül"
Nem értek egyet ezzela mondattal."
most erre mit is lehetne válaszolni, hogy meg se bántsam... -
shakwill #1171 Teller Ede fizikaórái
"A nagyhírű professzor vendégelőadóként tartott előadásainak részletei digitalizált formában megtekinthetőek a http://www.lilli.hu/ weboldalon. A felvételek a '90-es évek elején készültek az ELTÉ-n, melyeken a világhírű "marslakó" közérthető módon avatja be a hallgatókat a fizika legnehezebb kérdéseinek: relativitáselmélet, kvantumfizika atomreaktorok biztonsága rejtelmeibe. Az előadásokon elhangzottak szervesen kapcsolódnak a nemrég kiadott Teller Ede: Üzenetek egy marslakótól c. könyvéhez, annak mintegy virtuális mellékleteként."
Zseniálisan magyaráz az öreg! Más, egyszerű és érthető módon tanítja a "vaskalapos" definíciókat is. Még gyakorló fizikusoknak is érdemes megnézni az előadásokat.
-
neoneo #1170 Nem lesz nehéz, nincs sok részecske
http://pdg.lbl.gov/2005/listings/contents_listings.html
xDD -
neoneo #1169 http://arxiv.org/abs/0711.0770
Ameddig nem számolja ki miért annyi a részecskék tömege amennyi, addig nem a végső elmélet.
De ha a gravitációt nem a görbült felületek egyenleteivel kell számolni, akkor nem is fogja megtalálni... -
neoneo #1168 A mindeség elmélete:
http://wtfmatrix.blog.hu/
-
shakwill #1167 Rég jártam erre. Üdítő olvasni az újabb beírásokat. Ezen a szinten nem tudok érdemben hozzászólni a témához, de feltűnt egy előremutató fejlemény, amit már régebben forszíroztam. Ez a szemléletmód változása.Az hogy a jelenségek leírása és értelmezése a triviális matematikai szemlélettel nem ad lehetőséget a továbblépésre, de ha ugyanazon triviális egyenleteket úgy rendezzük át, hogy az antropomorf mennyiségeket kiváltjuk azok matematikai függvényeivel ( értelmezésével) az egyenletek ugyanazt az értéket adják, viszont jelentősen megnövekszik az átrendezés lehetősége olyan formulákra, amelyek megfogalmazásukban közelebb állnak a reális fizikai valósághoz, mint az emberi érzékelés behatároltsága alapján megalkotott mennyiségekkel történő felírása a dolgoknak. Az antropomorfizmustól való elszakadás felszabadítja a gondolkodást, és megmutat olyan dolgokat, amelyek eddig is nyilvánvalók lettek volna, ha nincsenek elrejtve a történelmileg kialakult matematikai és fizikai formalizmusok által. További jó gondolkodást.
Üdv: shakwill -
forrai #1166 Mert hiába van külön anyag, energia, tömeg, és töltés!
Kinek is tetszhetne egy ilyen massza...,már csak kezdenének valamit egymással! Legalább oszcilláljanak, hogy valamiféle kis rend lenne végre, no...
Legyen VILÁGOSSÁG! -
forrai #1165 Itt új vagyok, más fórumokat már megjártam...
Szerintem a probléma a fény helytelen értelmezésében van.
Maxwell ugyanis valójában nem EM sugárzást, hanem EM-Vákuum sugárzást írt le. És mert a vákuum=semmi, elkezdték keresni, hogy vajon mi lehet az EM (elektromágnesség) oszcilláló párja a sugárzásban? Mert az elektromos és mágneses tér együtt növekednek és tünnek el! De mi az, hogy ...eltünhetnek?
Hogy bármilyen megmaradás ne sérülhessen, kellett valami, amiből, és ahová ezek a terek jönnek, mennek.
És egy kis csavarral, -ez lett a vákuum (ami nem semmi)!
És aminek mára már 100x több energiája és tulajdonsága van, mint bármely anyag-rendszernek!
Nemcsoda, hogy elkezdték keresni- azt a semmit, ami mégiscsak valami!
Volt aki éter formában, volt aki kvantumfizikában, ki- hol?
De kétségtelenül: mára a leganyagibb anyag: a VÁKUUM!
Ami azért megmosolyogtató.
Mert ez szerintem is igaz, no de nem így- egy ilyen csavarral!
Kétségkivül, nem illik, hogy "eszet osszak", pont én, aki kellően sem képzett, sem képzetlen nem vagyok. De hátha beszélhetnék végre valakivel erről a modellről?
Tehát:
A fény egy "gravinerciális- elektromágneses" sugárzás. (=GI-EM sugárzás)
Vagyis a gravitációs-inerciális mezőt létrehozó tömeg, és az elektromos-mágneses mezőt létrehozó töltés egymásba átalakulása, oszcillációja.
Ami egyuttal egy "töltés és tömegsűrűség ekvivalencia elv" alapja. Töltés=tömeg
Vagyis hogy mindenféle kölcsönhatás egymásba alakulhat?
Ezért kell legyen a fény: GI-EM sugárzás, és nem valamiféle EM-Vákuum sugárzás. "EM" sugárzás meg végképpen nem lehet, mert az sületlenség, (még az enyém se lehetne nagyobb...) mivel nincsen oszcilláló párja az elektromágnességnek, csak közege.
Olyan ez, mintha a vízhullámban nem lenne a mozgási energiának párja a helyzeti! Semmilyen oszcilláló párja nem lenne!
A fény szerintem a fizikai világmindenség építőköve- az anyag és energia, töltés és tömeg, tér és idő, és információ autonom hordozója.
Ahol nincs fény, ott nincs világmindenség, és megfordítva. Nincs se tér, se idő, se tudat, se emlékezet.
Bizonyításként például levezettem a gravinerciális Poynting vektort, az elektromágneses mintájára.
Szerkezetileg ugyanaz, és a kettő összege- 90o fáziseltolással (sin^2+cos^2=1) konstans lehet. A fény tehát önfenntartó, s így nincs szükség a Jolly Joker szerepű vákuumra, amire mindent, amiről fogalmunk sincs, rákenhetünk.
Én is tudom, hogy Maxwell fényelmélete az elektrodinamika, az SRE, ARE, kvantum mechanika és sok mai technológiánknak biztos alapköve.
Pont annyira jó, és biztos, mint amilyen a geocentrikus világkép is volt! Amíg fel nem váltotta azt a heliocentrikus, ami pontosan olyan pontos, mint az volt, csak lényegesen áttekinthetőbb.
Bár ugyanaz az eredmény, mégsem mindegy,hogy a kört a közepéből, vagy valamelyik pontjából akarjuk meghúzni. Egész más szerszám kell hozzá.
Hirtelen, eszembe se jutna olyan körző...
Tiszteletre méltó, ha valakinek mégis sikerül. De használni nem azt kellene.
-
zoli73 #1164 www.sumegi.eu/doc/ -
zoli73 #1163 Üdv mindenkinek!
Főiskolai filozófia dolgozat kapcsán foglalkoztam a témával (ezt a forumot még nem néztem át, de érdekesnek tünik).
Én úgy látom, hogy egy kicsit rosszul magyarázzák időnként az idő fogalmát, vagy a kvantumállapotokat (bár én csak laikus vagyok).
A dolgozatom ezen a címen elérhető: http://www.sumegi.eu/doc/ -
tomcat1 #1162 Hali,
Nemtom hallotad-e állitólag egy Kaliforniai faszi megtalálta a mindenség egyenletét. Tudsz hozzá egy linket?
Köszi. -
#1161
Einstein nyert.
-
#1160
Továbbá nem állítom hogy tényleg így van, odaírtam, hogy LEHET...
-
#1159
Na jó, de ha áll a térben egy atomokból álló tömeg, ott hol van fényelhajlás?
Minden anyagot bozonok tartanak össze. Ezek a foton rokonai, csak némelyiknek tömege is van. Ez azt jelenti, hogy minden anyag felfogható egy fényórának, amiben folyamatosan oda-vissza mozog a fény.
A fényt itt, és általában, nem csak a látható fényre értem, hanem az egész frekvenciatartományára.
Nyilván ha így nézünk egy atomokból álló tömeget, akkor abban a 'fotonok' folyamatosan a gravitáló tömeg fele fognak eltérülni, ami az egész test elmozdulását eredményezi.
És ennek az energiáját nem a közvetítő részecske szolgáltatta, hanem maga az anyagban mozgó fény(fotonok, és bozonok). Az anyag belső energiája, pont úgy, ahogy a relativitás leírja. -
#1158
A számok azt mutatják, hogy a gravitáció lehet hogy egyszerű fénytörés.
Ismert hogy a gravitáció megközelítőleg a fény sebességével terjed. Kell lenni valamilyen közvetítőnek, ami c-vel halad.
Nyilván valahonnan tudnia kell a fénynek, hogy el kell hajlania. Ezt a lokális vákum sürűsége határozza meg.
Mi határozhatja meg a vákum sürüségét?
Az egyik lehetséges megoldás, hogy a gravitáló anyag mindenféle részecskéket sugároz ki magából. Ezek lehetnek akármik, nem ezek a fontosak, ezek csak a vákum sűrűségét fogják meghatározni. Lehet hogy nem is kell graviton a gravitáció működéséhez, akár a neutrinók is megadhatják, hogy milyen sűrű legyen a vákum egy adott helyen.
Mivel ezek térben szétszóródnak, ebből származtatható a távolságnégyzetes függés. A fény a sűrűbb közeg fele törik meg a beesési merőlegeshez képest, és a sűrűbb közegben halad lassabban.
A gravitációnál ugyan ez történik. -
#1157
Hogy jobban látszódjon a lényeg, mégegyszer
fenyut : 3.669205047179672400000000000000e-007
1.000000000083878500000000000000e+000
1.000000000083878500000000000000e+000
fenyut : 3.669205047179672800000000000000e-009
1.000000000000838700000000000000e+000
1.000000000000838900000000000000e+000
-
#1156
A fénytörés képlete a sin1/sin2 = v1/v2 ami annyit jelent, hogy a beesési szöget szinuszainak aránya egyenlő a közegbeli sebességek arányával.
Számoljuk ki, igaz-e ez a gravitációra?
fenyut : 3.669205047179672400000000000000e-007
szinuszok aranya : 1.000000000000008200000000000000e+000
sebessegek aranya : 1.000000000000008400000000000000e+000
fenyut : 3.669205047179672800000000000000e-009
szinuszok aranya : 1.000000000000000200000000000000e+000
sebessegek aranya : 1.000000000000000200000000000000e+000
fenyut : 3.669205047179672400000000000000e-007
szinuszok aranya : 1.000000000083878500000000000000e+000
sebessegek aranya : 1.000000000083878500000000000000e+000
fenyut : 3.669205047179672800000000000000e-009
szinuszok aranya : 1.000000000000838700000000000000e+000
sebessegek aranya : 1.000000000000838900000000000000e+000
#include<stdlib.h>
#include<stdio.h>
#include<conio.h>
#include<math.h>
int main(int argc, char* argv[]) {
long double c=2.99792458e8;/* fenysebesseg */
long double m=5.9e24;/* Fold tomege */
long double g=6.674e-11;/* gravitacios allando */
long double r=6.374e6;/* Fold sugara */
long double dt=0.0,cx=0.0,cy=0.0,cx2=0.0,cy2=0.0,Rs=0.0,sinar=0.0,car=0.0,
t=0.0,a=0.0,t2=0.0,c1=0.0,c2=0.0,A=0.0,sin1=0.0,sin2=0.0,s=0.0,dr=0.0;
long double dr2=1.1e2;/* kezdo deltaR ,majd csokkentve mindig szazadara */
//m*=1e4;/*nagyobb tomeggel szamolva pontosabb az eredmeny a kis szamok miatt*/
for(int i=0;i<2;i++) {
dr=dr2;/* ennyit utat tesz meg a feny, majd ez modosul a gyorsulas miatt */
dt=dr/c;/* a feny ennyi ido alatt teszi meg dr-t */
/* feny sebessegvektor */
cx=c;/* 45 fokban a Fold felszin fele megy a feny */
cy=-c;/* lefele */
t=sqrtl(cx*cx+cy*cy);/* normalizalas c-re */
cx/=t;
cy/=t;
cx*=c;
cy*=c;
cx2=cx;cy2=cy;/* gyorsulas utani sebessegvektor lesz ebben */
a=-m*g/(r*r);/* newtoni gyorsulas, nagy a tavolsag a tomegtol, kozelitoleg jo ez is, minusz mert lefele hat */
cy2+=a*dt;/* csak lefele, a Fold most X-ben vegtelen sik, a gravitacio csak Y-ban hat */
dr=cy*dt+a*0.5*dt*dt;/* dr ujraszamolva a gyorsulas miatt, csak Y-ban */
/* dt ido alatt ekkora utat tett meg a feny */
printf("fenyut : %.30Le \n",dt);
t=sqrtl(cx*cx+cy*cy);/* sebessegvektorok hossza */
t2=sqrtl(cx2*cx2+cy2*cy2);/* a masik */
sin1=cx/t;/* szogek szinusza a sebessegekbol (szogek a merolegeshez) sin(a)=x/t */
sin2=cx2/t2;
sinar=sin1/sin2;/* szinuszok aranya */
printf("szinuszok aranya : %.30Le \n",sinar);
Rs=m*g*2.0/(c*c);/* schwarzschild radiusz */
/* oszto a schwarzschild metrikabol, egyenlo a gravitacios idodilatacio mertekevel */
/* ez aranyos a feny sebessegenek a csokkenesevel, mivel a fenyora jarasanak az utemet */
/* a feny sebessege hatarozza meg */
c1=c/sqrtl(1.0-(Rs/r));/* kozegbeli(vakuum) fenysebesseg r tavolsagban */
c2=c/sqrtl(1.0-(Rs/(r-dr)));/* es dr-el lejjebb */
car=c1/c2;//sebessegek aranya
printf("sebessegek aranya : %.30Le \n",car);
dr2*=1e-2;/* kisebb deltaR */
}
getch();
return 0;
}
-
#1155
Valahogy úgy szól a történet, hogy az anyag meggörbíti maga körül a téridőt. Ebben a görbült téridőben halad egyenesen a fény, amit görbének látunk.
Ha a fény a legfontosabb szereplő a történetben, akkor nem volna-e helyesebb azt mondani, hogy a fény elhajlása maga a gravitáció?
A görbült téridő maga az elhajló fény.
Járjuk körbe a dolgot. Tud-e a fény elhajlani?
Természetesen, hiszen ismert a fénytörés jelensége, ahol a fény két kölönböző törésmutatójú közeg határán irányt vált. Az optikailag sűrűbb közegben lasabban halad.
Az Einstein egyenletek egyik megoldása statikus centrális tömegre a Schwarzschild-megoldás. Ha számolunk egy keveset, hamar rájövünk, hogy a fény sebessége mondjuk egy végtelen távoli megfigyelő számára csökken ahogy megközelíti a tömeget.
Az első gyanus jel.