1398
-
Fehér Puma #1018 Feltennék egy kérdést ami ebben a fórumban elég evidensnek számít, és ha elolvasnám a topicot még ráis jönnék, de sajnos ehez nincs időm, úgy ,hogy felteszem a laikus kérdést , hátha vki megszán válasszal :)
A gravitáció és a kvantumfizika miért zárják ki egymást? -
Albertus #1017 Egy javított verzió:
www.gezoo.fw.hu -
#1016
specialis relativitas link jol beirva -
#1015
specialis relativitas
ez itt az -
Locutos #1014 Egyetértek, akarom mondani nem lehet különválasztani a teret az időtől, túlségosan összefüggnek. Na de azt akarom én kérdezni, nem tudtok valami linket ahol megvan az egész relativitás speciális is és általános is KÉPLETEKKEL levezetve, nem csak duma/sok szöveg, hanem úgy keményen levezetésekkel.
??? -
Albertus #1013 Sziasztok!
Az idő dimenzió..?
Legegyszerűbben úgy dönthetjük el, ha pl készítünk egy x-y kordinátarendszer rajzot.
Az y-helyére az időt "t"-vel jelölve írjuk. A helyes lépték-egység
alapja legyen a fénysebesség.
Így az időtengelyen c*t és az x tengelyen is a c*t legyen az egység.
Most jelöljük be azt a pontot ahol t=0 és x=0 kor kezdődik egy esemény ami t=1 -kor x=1 helyen fejeződik be.
(pl. egy villanás fénye x=1 -ig haladt és ott egy vetítővásznat elért.)
Ha az időkordináta teljesen egyenértékű a hely kordinátával, akkor ez az ábra akkor is pontosan ugyanezt a képet adja, ha felcseréljük a tengelyeket.
Szerintetek azonos képet kapunk?
Mert szerintem igen, azonos képet. Miután az idő éppen olyan kordinátája az eseményeknek, mint az x,y, vagy akár a z...
Minden esemény a három látott kiterjedés x,y,z és!!! a tapasztalt idő kiterjedés mentén történik.
Jó példa az s elektronpálya gömbhély alakja. Kívülről gömbnek látszik, gömbnek tapasztaljuk, de a gömb egyetlen pontja az ahol éppen akkor van az elektron..
No persze, csak a filmekben érvényes az, hogy
"Ó, hát akkor az üres részbe betolható végtelen számú világ, lásd a "Sliders" c. film)
sajnos nem tolható be.
Miért nem?
Azért nem, mert nem hobbyból csak egy elektron (ill. max 2 db) van ezen a hélyon, hanem azért mert annak az egy elektronnak az egész gömbre kiterjed a hatása.
Így csak akkor "fér el mellette" másik, ha a kettőjük spinje ellentétes irányú.. különben nem..
-
HUmanEmber41st #1012 Mielőtt új topicot nyitsz, keress rá a fórumban, nehogy olyat nyiss, ami már van, csak régen nem postoltak oda... -
shakwill #1011 Sziasztok!
Sajnos nem volt időm végigkövetni az eszmecserét.
Azt szeretném kérdezni, hogy az idő fogalma nem tévesen értelmezet-e? Most nem vulgáris ismeretterjesztésre vágyok, hanem annak kritikai átgondolására, hogy tudományos (relativisztikus) idődefiníciónk, nem az antropomorf megközelítésből ered-e? (Pld: A föld lapos, mert úgy látjuk.) Nyilvánvaló, hogy matematikailag hasznos a jelenlegi értelmezés. Ahogyan a nemlineáris megközelítés nem érvénytelenítette az ókori definíciókat, úgy az Eisteini megközelítés sem érvényteleníti a Newtoni definíciókat. Csak az érvényességi körük nagyobb. Az újabb elméletek jobb közelítést adnak a valóság leírására, azonban előbb utóbb kiderül, hogy szignifikánsan eltérnek a valóságtól. ( A hibaszázalék csökkenő tendenciát mutat.)
Tehát az idő önálló dimenzióként(a térdimenziók közé sorolva) való elképzelése, nem hamis-e? Lehetséges az, hogy a történések egymásutániságának oksági megközelítése, ennek az időfogalom helyébe való, matematikai behelyettítése, nagysádrendi áttörést eredményezhet? Ugyanez a kérdésem a tér hagyományos megközelítése szempontjával is. Lehetséges, hogy csak azért használjuk a bevezetett módon ezeket a fogalmakat, mert így alakult ki a tudományos definíciójuk? (Tekintély elv) Mert az első gimis fizikaórán így tanították? Még mingig az oksági dominóelvnél tartok! Amely talán a káoszelmélethez áll a legközelebb. A lineáris időfogalmat felváltottuk a nemlináris idő (és tér) fogalmakkal. De még ma is ott tartunk, hogy kibékíthetetlennek tűnő ellentmondások vannak a mikró és makró elméletek között. Nem lehet -e, hogy az elméletek közötti ellentmondás feloldható a valóság ezen nem is nagyon újfajta megközelítésével, amely talán feloldaná az antropomorf szubjektivizmust? Ismét mondom, hogy nem a regnáló elméletek magyarázata érdekel, hanem a kérdés kritikus átgongolása. Persze azt hiszem, hogy ezzel zseniális tudósoknak is több évi munkája volna. tehát a kérdés inkább gondolarébresztő, azért érdekel mit gondoltok erről? -
Locutos #1010 Nekem erről a negyedik dimenzióról a hidrogén atom gömbszimetrikus elektronpályája jut eszembe. Ott is az elektron egyenlo valószínűséggel található meg az egész gömbfelületen, úgy hogy tulajdonképpen forog a mag körül(csúcs hogy még spin-saját tengley küröli mozgása is van) de ezek túl elvontak hogy rálehessen mondani úgy is van, inkább hasonlít mintha "forogna". Mindenesetre én nemnagyon hiszek negyedik dimenzióba
És én is azt mondom hogy az idő az nem negyedik koordináta tengely, az idő az idő, a távolság meg távolság. Hogy mi az idő, arról is lehetne tárgyalni, kellene nyissak egy két érdekes új topikot csak tudjátok hogy van ... "sosincs idő..." -
HUmanEmber41st #1009 Próbálom példákkal valahogy elmondani, mi is kavarog mostanában nekem "odabenn". De látom nem megy.
Íme még egy példa:
Ahhoz, h levegyük a lekvárt a polcról el kell végeznünk egy mozgássorozatot, amihez mind a 3 irányt felhasználjuk. Namost, ha az a polc a 4. irányban van, és mondjuk hatalmas mennyiségű szabad elektromos töltés található ott. Ha belökünk oda ( erre a "polcra") egy -két elektront, azok talán "lelöknek" sokkal többet. ( mint a biliárd asztalon egy golyó sok más golyót mozgat meg)
Tudom, h ilyen dolgokkal a topológia foglalkozik. Készültek-e ilyen számítások? Mi történik egy tárggyal, ha egyszerre mind a három irányba végez gyorsuló mozgást? -
Albertus #1008 Szia!
Majdnem jó a logikája.. Nézzük meg egy másik szemszögből.
Legyen egy 3D-s világban egy kocka ami elötted balról jobbra nagyon gyorsan mozog..
Mikor látjuk a hosszát? Akkor ha az elejéről és a végéről hozzánk egyszerre beérkező fénypontok között van távolság..
Mert ugye nyílvánvaló, hogy ha összeolvad az elejéről és a végéről egyszerre beérkező fény egyetlen pontban,
akkor csupán egyetlen egy pontot látunk és nem kettőt ???
Ehhez milyen gyorsan kellene mennie a kockának..?
A trigonometriát elővesszük és egy kis speciális relativitás elméletet akkor (csak kis specrelt, mert a specrel tíltja az értelmezhetetlenség miatt a kocka fénysebességű mozgását!)
akkor az eleje és vége között fénysebességen nincs távolság.. vagyis nincs balról-jobbra kiterjedése-dimenziója..
Tehát egy dimenziója elveszett, vagy helyesebben láthatatlan lett számunkra..
3D-1D = 2D vagyis kétdimenziós lett..
Ha belülről kinéz a kockában utazó, akkor Ő mit lát?
A világnak elveszett 1 db dimenziója. A másik kettő meg van..
Neki megmaradt mind a három.. Nyílván a látja, a hiányzó dimenzió irányát, mint ahogy mi is az Ő, számunkra hiányzó dienziójának irányát..
Abbot, Síkföld c. könyvének ötlete a moziban, film nézése közben született, és nem túl logikus.. mert elfeledkezik arról, hogy nem az egyetlen lehetőség.
-
HUmanEmber41st #1007 Csak gondoljuk tovább Abbot: Síkföld c. könyvét.
A két dimenzióban élő lények sem tudták elképzelni azt a harmadik irányt, ami "fölfelé, de nem északra". Most akkor én hogyan írjam le? :D
Van egy olyan "hely", ahonnét átlátni minden számunkra szilárd ( átláthatatlan)testen, akár egy egész bolygón is. Ha abba az irányba mozdulsz el, 0 idő alatt lehet akár fényévnyi távolságokat megtenni.
Melyik lehet az az irány? Talán az, amikor egyszerre mozdulsz mondjuk egy kocka közepe felé és a kocka szélei felé. Persze mi erre nem vagyunk képesek, de valaminek a segítségével talán.. -
Albertus #1006 Szia!
Ez nagyon jó.. rajzold le.. Hol a negyedik tengely??
Ha a létező három irányt, már három tengellyel elláttuk.
Fejtsd ki.. Érdekel. -
HUmanEmber41st #1005 Albertus!
Én nem 3 tér + 1 idő dimenzióról beszélek, hanem 4 tér dimenzióról.
Semmi folyásirány meg miegyebek.
4 irány. 3, amit ismerünk +1 amit nem. -
Albertus #1004 Szia!
Ezt hogyan érted? Az idő az emberrel és nélküle is múlik..
A hossz a mértékegysége és a mércék nélkül is, sőt az ember nélkül is szintén létező valóság.. akár megfogalmazza a fogalmát valaki akár nem..
-
#1003
És el tudod mondani mi marad az időből, v. más objektív létezőből, ha kiveszed belőle a csak általunk hozzárendelt dolgokat? -
Albertus #1002 A kiterjedés és mértéke objektív, mint az idő is az, de ahogyan ezeket
mi értelmezzük, az a fogalomkör amit rendelünk hozzá, az már tőlünk függő és ezért erősen szubjektív.
Erről szólt a példa, a más körülmények között élő lények látásmódjáról..
De ha egy legyet vagy egy pókot megkérdezhetnénk, hogy ők hogyan látják a téridőt, akkor is két egymástól eltérő erősen szubjektív álláspontot hallanánk válaszként..
-
#1001
hm? bővebben? -
Albertus #1000 Még nem beszéltünk IR-ekről.. pusztán azt érzékeltettem, hogy a három tér és egy időkordináta helyett, kialakulhatott volna úgy is, a környezetünkben tapasztaltak hatására, hogy két tér és egy időkordináta alkotja a rendszert.
A harmadik térkordinátát, úgy mint most az időt, csak óra segítségével képezhetnénk..
"A radar nem idővel.." A méterrúd meg nem hosszal.. mondhattad volna ennyi erővel..
A radar eredetileg, az oszcilloszkópon két púpként adott képet.
Az első és magasabb volt a kiküldött jel, a második és alacsonyabb a visszaverődött jel. A visszatérési időt a két kúp közötti távolság lemérésével kapták.
Az oszásokat (odaút +visszaút)/2 léptékkel kalibrált ráccsal készítették.
Miután időt mértek, egy az időben állandó sebességgel haladó mérce a fénysebesség segítségével, a kapott időből kiszámították a távolságot.
Miért javítottál ki rosszra? -
mercy flush #999 értem mire gondolsz :D
viszont. nem értem, hogy ez miben különbözne bármely más inerciarendszertől. ha a sebesség állandó, nyugodt szívvel lehet benne számolni a fizika törvényei szerint.
a raddarral pedig nem idővel _mér_ távolságot, hanem az eltelt idő és a fénysebesség állandójának ismeretében _számol_
peace.
-
Albertus #998 A sodródási hosszra visszatérve..
Gondolj bele abba, ha nem tudnád a sodródás hosszát mihez képes mérni, mert folyamatosan sodródsz..
Viszont a sodródás közben mint a zebra csíkjai adnak ütemet az áthaladónak, úgy (csak sokkal kisebb méretben) az egyforma méretű a homokszemek felvillanásai egyenletes ütemet adnak..
Máris kész az időkordináta ami folyamatosan növekszik...
(A hiányzó sodródásihossz kordináta helyett..) És mivel a szélesség és magasság fogalmunk állandó kiterjedéshez kötött..
A sodródás irányába eső hosszunkat az időegység alatt megszámlált csíkokkal-homokszemekkel jellemezve képezhetjük a sodródási hosszat..
-
Albertus #997 A kijelölés szubjektív, amit jelent az viszont objektív.. -
Albertus #996 Oké.. Mérjük le a Hold-Föld távolságot a méterrúddal..
Kicsit körülményes, de csak azért mert túl sok sámlit kellene egymás tetejére pakolni közben..
A viccet félretéve. Az időméréssel hogyan lehetne távolságot mérni??
Úgy hívják radar.. Erre találták ki. Irányt és távolságot mér.. és még a kissámlis módszer sem kell hozzá. Csupán egy segéderő: az idő és az időegységenként állandóan ugyanakkora sebességgel folyó "fény" vagy más "színű" elektromágneses jel..
..és máris kész az időméréssel működő mérce.
-
mercy flush #995 ne haragudj, tényleg nem kötekedni akarok, de:
1.hogyne tudnánk a távolságot összegezni méterrúddal
2.időmérővel viszont biztosan nem tudsz távolságot mérni, maximum (amire te is gondolsz) időből és megtett távból sebességet számolni (esetleg ha tudnád a sebességet meg az eltelt időt, a távot is ki tudnád számolni, de az ugye eleve nem is mérés...)
3. mi az, hogy sodródási hossz? :D (ezt valszeg csak én nem értem)
-
#994
Ezt a gondolatmenetet nem csak az időre, hanem három dimenzióra is lehetne alkalmazni. Mi szerint van valaminek hossza, magassága, színe, szaga, különböző tulajdonságai?
szubjektív, objektív? -
Albertus #993 Jó kérdés.
Vegyük azt a példát, hogy mi olyan lények vagyunk akiket folyamatosan sodor a víz.. folyó, patak vagy tenger áramlat.. az mindegy.
A lényeg a folyamatos, állandó sebességű sodródáson legyen.
Ha így lenne akkor bizonyára a sodródási hossz egyben az időkordináta is lenne számunkra. Így ez esetben lenne oldal és magasság mint térkordinátánk és idő (ami akár hosszként is értelmezhető)..
Ebben az esetben egy másik, szubjektív szemléletünk lenne a téridőről.
A kettőt összevetve még eldönteni sem lehet, hogy melyik a helyes.. -
#992
Igen, erről beszélek. Hogy a négydimenziós téridő 3 térdimenzióját azonos módon érzékeljük, mígy az idődimenziót más módon. Emiatt nehéz emberi ésszel felfogni a téridőt homogén négydimenziós térként leíró elméleteket. De vajon ez a megkülönböztetettség csak az emberi szubjektumból következik, és valójában tényleg homogén a négy dimenzió, vagy pedig van valami mélyebb oka az idő eltérő érzékelésének? -
Albertus #991 Szia!
Nincs kitüntetett helyzete..csupán más mint a távolságok..
A távolságok irányába méterrudat lefektethetünk ugyan, de a távolságot nem tugjuk összegezni a méterrúddal, viszont az időmérőinkkel igen..
Gondolj csak bele! 1 m-t teszel meg egy másodperc alatt akkor az órádat nézve 3600 másodperc múlva már tudod, hogy 3,6 km-t tettél meg..
Ha ugyanezt a méterrudaddal akartad volna lemérni.. sajogna minden tagod.. és ez a példa csak 3,6 km-ről szólt..
Mi lenne a derekaddal pl. Siófokig pl. Érdtől.. ? Na ugye?
Az idő sem kitüntetet csupán kicsit más, mert "külön helyen tartjuk a
az egyenesét".. Ami leginkább kör (óra számlap) vagy csak számsor..
mint ahogy azt a digitális kijelzőkön megszokhattuk..azt
-
#990
Én arra lennék kíváncsi, hogy mi teszi kitüntetetté a négy dimenziós téridő egyik dimenzióját (az időt). Pusztán a szubjektív érzékelésünk? -
Albertus #989 Szia!
A tér egy pontja egy adott pillanatban 3 db egymásra merőleges irányú tengely segítségével egyértelműen meghatározható..
No igen! Egy adott pillanatban.. amely viszont a negyedik tengely, az időtengely egy pontja..
Így áll össze a négy tengely.. és erre már a régi görög filozófusok is rájöttek..
Ezzel együtt szokás egy eseményt helyét a térben úgy is jelölni, hogy csak egy tér és az idő kordinátákat vesszük fel, feltételezve (egyszerűsítés kedvéért így meghatározva), hogy csak ezen tér kordináta mentén változik a jelenség helyzete,
így olyan az idő-tér kordinátarendszer mint egy normál X-Y kordinátarendszer, az időtengelyt az X (hely) tengelyre merőlegesen ábrázoljuk.. (Azért merőlegesen, hogy a normál trigonometria használható legyen a pontok közötti távolságok számításánál.)
-
HUmanEmber41st #988 Már az ókori Védikus filozófia is állítja, h a mi Univerzumunkban 4 térdimenzió van. -
Albertus #987 Szia!
Feynman után tudjuk, hogy a "semmiből előtűnő" az nem feltétlenül a semmiből tűnik fel, csak legfeljebb eddig nem láttuk..
Nekünk a három tér és egy idő kordináta elégnek kellene hogy legyen..
Ja, hogy így nehezebb sumák műelméleteket eladni..? -
HUmanEmber41st #986 A szuperhúr elmélet kidolgozóinak biztosan volt szüksége volt erre 11 dimenzióra, de mi lenne, ha csak 4 létező dimenzióval számolnánk?
Így talán megmagyarázhatók lennének a semmiból előtűnő és eltűnő kvantum párok és sok egyéb is. -
#985
A NASA egyik mérnökének véleménye. -
Locutos #984 Na és a Hutchison effect-ről hallottatok fiúk? -
Albertus #983 Szia!
A szuperhúr-elmélet létjogosultsága is kérdéses.. a megállapításai eleddig bizonyítatlan hypotézisek.. ezért nem vennék mérget a 10-35 méretű fotonokra.,
Szemben azzal a ténnyel, hogy E=h*f bizonyítottan érvényes összefüggése szerint folyamatosan kisugárzott gravitációs fotonok egyesével olyan kevés energiát hordozhatnak, hogy a kibocsájtó energiakészletét mérhetően nem befolyásolják.,
Amiből viszont az következik, hogy a gravitációs foton f=E/h
-ből következően sok-sok ezer km hullámhosszúság felett keresendő..
A szuperhúr-elméletbeni 10-35 méret így sok nagyságrenddel nagyobb energiát saccol a gravitációs fotonok számára, mint amit a bizonyított ismereteink megengednek.. -
rikox #982 Az elmélet szerint a graviton az 10 -35 mérettartományú a szuperhur elmélet ezt állitja. -
Albertus #981 Szia!
Igen, valóban van ilyen elmélet is.. Az a kényszerképzet szűlte, hogy a fotonok csak toló impulzust hordozhatnak.
Miután leírható a negatív impulzust hordozó foton is, nem feltétlenül kell ragaszkodni a toló gravitációs fotonokhoz.
Különös képpen azért nem szabad ragaszkodnunk a toló gravitáció elvéhez, mert az univerzum "felforrását" okozná az, ha valóban létezne.. -
#980
"a gravitáció a sok/nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzással nagyon rokon kell legyen"
Lifterek?
A Nasa kísérlete - lifter vákuumban:
-
Locutos #979 Azon a fenykapus oldalon az antigravitáció résznél leltem erről a Fran de Aquino féle kinetikus antigravitáció elméletről. Nekem tetszik, és nekem is rég óta az volt a véleményem hogy a gravitáció a sok/nagyfrekvenciás elektromágneses sugárzással nagyon rokon kell legyen. Az elmélete megmagyaráz sokmindent, Casimir effektust, az univerzum mérteit, alakját, a legkisebb idő és térkvantumot, stb, nekem bejött.. egy Braziliai professzorról van szó, abból indul ki hogy különválasztja a kinetikus és gravitációs tömeget, és megkeresi utánna a kapcsolatot közöttük