Gravitáció vs. Kvantummechanika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#928
A relativisztikus tömegképlet bizonyítására minden olyan kísérlet alkalmas, amelyben részecskék tömegfüggetlen gyorsító erõ hatása alatt mozognak. Így például a ciklotronban a nagysebességû elektronok a mágneses térben fellépõ Lorentz erõ által meghatározott körpályán mozognak. A körpálya sugarából nagy pontossággal meghatározható az elektron tömege. Az ilyen mérések teljes mértékben alátámasztják a relativisztikus tömegre kapott (52) összefüggésünket. A tömeg-energia ekvivalenciára is számos közvetlen kísérleti bizonyíték áll rendelkezésre. Ezek közül a legszemléletesebb talán az, hogy nagy energiájú részecskékütközésekor rutinszerûen megfigyelhetõ olyan részecskék keletkezése, amelyeknek(nyugalmi) tömege több milliószorosan meghaladja az ütközõ részecskék nyugalmi tömegét. A beérkezõ részecskék mozgási energiája tehát tömeggé alakul át. A fordított folyamat a nukleáris reaktorokban figyelhetõ meg, ahol a magátalakuláskor az átalakuló anyag tömegének kis mértékû csökkenése fedezi a felszabaduló energiát.
forrás
forrás
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#927
A Lorentz kontrakcióra már a müonok példája is szolgáltatott bizonyítékot, azonban ennél sokkal közvetlenebb bizonyítékok is állnak rendelkezésünkre. Ezek közül talán az egyiklegszemléletesebb az ún. szabadelektron lézerek hullámhosszával kapcsolatos. Az ilyen lézerek mûködési elve röviden a következõ. Ha az elektronok –, vagy más töltött részecskék –egyenesvonalú, egyenletes mozgást végeznek akkor sugárzást nem bocsátanak ki. Ha viszont a töltött részecskék gyorsuló mozgást végeznek, akkor elektromágnes sugárzást bocsátanak ki. Így például ha egy nagysebességû elektronnyalábot belövünk egy olyan mágnes pofái közé – ez az ún. wiggler – ahol az északi és déli pólusok periodikusan váltakoznak, akkor az elektronok hullámvonalban mozognak, aminek következtében gyorsulnak, tehát sugárzást bocsátanak ki (5. ábra). Alkalmas körülmények között a mágnes tengelyének irányában lézersugárzás jelenik meg. A sugárzás periódusideje nyilván megegyezik azzal az idõvel amely alatt az elektron a mágnes egy periódusa mellett elhalad. Ha feltételezzük, hogy az elektronok sebessége megegyezik a fénysebességgel, akkor egyfelõl a rezgés periódusideje T = λp/c (ahol λpa mágnes periódusa) másfelõl viszont a kibocsátott sugárzás λlhullámhosszára teljesül, hogy T = λl/c amibõl következik λl= λp. A klasszikus gondolatmenttehát azt jósolja, hogy a lézer hullámhossza megegyezik a mágnes periódusával. Ha ez ígylenne, a szabadelektron lézerek legfeljebb a mikrohullámok tartományában mûködhetnének, miután praktikus okok miatt a mágnes periódusa néhány cm-nél kisebb nem lehet.Szerencsére azonban a klasszikus gondolatmenet nem érvényes a Lorentz kontrakció miatt. Ennek megfelelõen a közel fénysebességgel mozgó elektronok a mágnes periódusát több tízezerszer megrövidülni látják, így a cm-es mágneses periódus mellett a szabadelektron lézer akár a látható fény tartományában is mûködhet. Az elektronok energiájának ismeretében kiszámítható a várható Lorentz kontrakció, aminek ismeretében megadható a lézer hullámhossza. A számított és mért értékek teljes mértékben összhangban vannak
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#926
Fáradt vagyok emiatt csak bemásolok nehány dolgot.
Egyértelmûen nem lehet bizonyítani, mert mégis azt hogy lehetne véghezvinni?
Az idõdilatáció volt az a relativisztikus jelenség amelyre a legkorábban találtak kísérleti bizonyítékot. A µ-mezonok, vagy müonok olyan részecskék, amelyek mintegy 2 µs alatt spontán lebomlanak. A kísérleti tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy a légkörbe beérkezõ kozmikus sugárzás által 10 km-nél nagyobb magasságban keltett müonok leérkeznek a Föld felszínére. Ez elsõ látásra teljesen lehetetlennek tûnik, hiszen 2 µs alatt mégfénysebességgel mozogva is legfeljebb 600 m-t tehetnének meg. Hogyan tudnánk megmagyarázni ezt a jelenséget? A földi megfigyelõ a következõképpen okoskodhat. A müon a saját belsõ „órája” szerint valóban csak 2 µs-ig él, azonban ez az óra a müon nagy – fénysebességhez közeli – sebessége miatt jelentõsen lelassul, így a müon valóban leérhet a Föld felszínére. A kérdés ezután az, hogy a müon rendszerében tudjuk-e értelmezni ajelenséget? A müon természetesen saját sebességérõl nem tud, így nem mondhatja azt, hogy órája lelassul. Õ a saját mérése szerint 2 µs-ig él, ugyanakkor azt észleli, hogy a Föld nagy sebességgel közeledik felé, aminek következtében a légkör Lorentz kontrakciót szenved, így vastagsága úgy lecsökken, hogy a 2 µs elegendõ ahhoz, hogy áthatoljon rajta. A mai technika már közvetlenül is lehetõséget nyújt az idõdilatáció ellenõrzésére. Amesterséges holdakon keringõ atomórák járásában már közvetlenül is kimutatható a hasonló földi órákhoz képest a késés. Így pl. a globális helyzetmeghatározó rendszerben (GPS) a mesterséges holdakon keringõ órák járását úgy állítják be, hogy a Földön nem, hanem csak pályájukra állítva járnak szinkronban a földi órákkal. Ha az idõdilatációt nem vennék figyelembe, a GPS rendszer napi 2 km-t (!) tévedne
Egyértelmûen nem lehet bizonyítani, mert mégis azt hogy lehetne véghezvinni?
Az idõdilatáció volt az a relativisztikus jelenség amelyre a legkorábban találtak kísérleti bizonyítékot. A µ-mezonok, vagy müonok olyan részecskék, amelyek mintegy 2 µs alatt spontán lebomlanak. A kísérleti tapasztalatok viszont azt mutatták, hogy a légkörbe beérkezõ kozmikus sugárzás által 10 km-nél nagyobb magasságban keltett müonok leérkeznek a Föld felszínére. Ez elsõ látásra teljesen lehetetlennek tûnik, hiszen 2 µs alatt mégfénysebességgel mozogva is legfeljebb 600 m-t tehetnének meg. Hogyan tudnánk megmagyarázni ezt a jelenséget? A földi megfigyelõ a következõképpen okoskodhat. A müon a saját belsõ „órája” szerint valóban csak 2 µs-ig él, azonban ez az óra a müon nagy – fénysebességhez közeli – sebessége miatt jelentõsen lelassul, így a müon valóban leérhet a Föld felszínére. A kérdés ezután az, hogy a müon rendszerében tudjuk-e értelmezni ajelenséget? A müon természetesen saját sebességérõl nem tud, így nem mondhatja azt, hogy órája lelassul. Õ a saját mérése szerint 2 µs-ig él, ugyanakkor azt észleli, hogy a Föld nagy sebességgel közeledik felé, aminek következtében a légkör Lorentz kontrakciót szenved, így vastagsága úgy lecsökken, hogy a 2 µs elegendõ ahhoz, hogy áthatoljon rajta. A mai technika már közvetlenül is lehetõséget nyújt az idõdilatáció ellenõrzésére. Amesterséges holdakon keringõ atomórák járásában már közvetlenül is kimutatható a hasonló földi órákhoz képest a késés. Így pl. a globális helyzetmeghatározó rendszerben (GPS) a mesterséges holdakon keringõ órák járását úgy állítják be, hogy a Földön nem, hanem csak pályájukra állítva járnak szinkronban a földi órákkal. Ha az idõdilatációt nem vennék figyelembe, a GPS rendszer napi 2 km-t (!) tévedne
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#925
Szóval én valahogy azt hiszem, hogy a valóság sokkal egyszerûbb, mint ahogyan azt mi a bonyolult matematikai képleteinkkel megpróbáljuk leírni. Van a relativításelmélet, amihez minden törvényt hozzáigazítunk, van egy halom fizikai tétel, ami vagy ilyen vagy olyan feltételek közt igaz, más feltételek esetén meg nem, mert akkor már más törvény vonatkozik a dolgokra.
Szerintem ott tartunk, ahol régen, amikor feltételeztük, hogy a föld a világegyetem közepe, és minden a föld körül kering. És szépen le is írtuk a bolygók meg a csillagok mozgásának pályáit jó bonyolultan. Most is mindenre van jó bonyolult magyarázat, csak az a baj, hogy minden belûlrõl szemlélve. Majd rá fogunk jönni, hogy rosszul vizsgáljuk a dolgokat és azokat a bonyolult egyenleteinket mindjárt lecserélhetjük nagyon egyszerûekre, mint ahogy a csillagok pályáját is egyszerûbben leírhattuk akkor, amikor már nem égették el az eretnekeket.
Szerintem ott tartunk, ahol régen, amikor feltételeztük, hogy a föld a világegyetem közepe, és minden a föld körül kering. És szépen le is írtuk a bolygók meg a csillagok mozgásának pályáit jó bonyolultan. Most is mindenre van jó bonyolult magyarázat, csak az a baj, hogy minden belûlrõl szemlélve. Majd rá fogunk jönni, hogy rosszul vizsgáljuk a dolgokat és azokat a bonyolult egyenleteinket mindjárt lecserélhetjük nagyon egyszerûekre, mint ahogy a csillagok pályáját is egyszerûbben leírhattuk akkor, amikor már nem égették el az eretnekeket.
www.bbs.hu
#924
És olyat sikerült, amivel bizonyítani lehetne, hogy valóban igaz?
SecondOrb: A legjobb internetes városépítõ stratégiai játék. www.secondorb.hu
#923
A lényeg, mindig a realitás talaján maradni :D
De legalább megvolt a vasárnapi olvasnivaló. Megaztán 100 éve senkinek sem sikerült olyan kiseérletet kiagyalni, amivel meg lehetett volna cáfolni a relativitást. Tehát jelenleg azt lehet mondani, hogy a vonattal is ez történne.
De legalább megvolt a vasárnapi olvasnivaló. Megaztán 100 éve senkinek sem sikerült olyan kiseérletet kiagyalni, amivel meg lehetett volna cáfolni a relativitást. Tehát jelenleg azt lehet mondani, hogy a vonattal is ez történne.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#922
Engem ez a 0.8 c-vel haladó 100m vonat örvendeztetett meg igazából:)
A kísérlet biztosan megvalósítható:D
A kísérlet biztosan megvalósítható:D
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#921
:)
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#920
Nem mondtam különös dolgot, ugyan azt mondtam el, mint amit fizikaórán egy egyszerû mágneses kisérletnél tapasztalnál.
Fogsz egy csövet, köré tekersz egy vezetéket. A két végét mûszerre kötöd. Beledugsz egy mágnesrudat. Van áram? Nincs.
Most mozgasd. Van áram? Igen. És attól függ az áram iránya, hogy milyen irányba mozgatod a rúdmágnest. Ez leírható Maxwell egyenleteivel.
Csak más nézõpontbõl mutattam meg ugyanezt. Egy igen érdekes nézõpontból, ahonnan minden egyszerûbb.
Persze lehet, hogy ez így elsõ hallásra csak bonyolultabb. :D
Fogsz egy csövet, köré tekersz egy vezetéket. A két végét mûszerre kötöd. Beledugsz egy mágnesrudat. Van áram? Nincs.
Most mozgasd. Van áram? Igen. És attól függ az áram iránya, hogy milyen irányba mozgatod a rúdmágnest. Ez leírható Maxwell egyenleteivel.
Csak más nézõpontbõl mutattam meg ugyanezt. Egy igen érdekes nézõpontból, ahonnan minden egyszerûbb.
Persze lehet, hogy ez így elsõ hallásra csak bonyolultabb. :D
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#919
Az elsõ ábra nem teljesen a mi álló rendszerünket ábrázolja, hiszen a vezetékben az elektronok sebessége nagyon kicsi, emiatt ha mi állunk a protonokhoz képest, akkor nem tapasztalunk jelentõs elektromos teret.
A külömbség akkor jelentkezik, ha egy nagy sebességû szabad- vagy atomi elektronra hat a vezeték. Ekkor a haladási irányától függõen vagy az atommagok mennek relatíve gyorsabban hozzá képest, vagy az elektronok.
Emiatt irányfüggõen egyszer pozitív egyszer negatív a vezeték számára.
Egyszer taszítja egyszer vonzza a vezeték az elektront.
Ez a Lorentz-erõ.
A mozgó elektron számára ez elektromos-tér, de mi ezt a teret nem érzékeéjük, számunkra ez nincs, csak az erõhatást figyelhetjük meg.
A külömbség akkor jelentkezik, ha egy nagy sebességû szabad- vagy atomi elektronra hat a vezeték. Ekkor a haladási irányától függõen vagy az atommagok mennek relatíve gyorsabban hozzá képest, vagy az elektronok.
Emiatt irányfüggõen egyszer pozitív egyszer negatív a vezeték számára.
Egyszer taszítja egyszer vonzza a vezeték az elektront.
Ez a Lorentz-erõ.
A mozgó elektron számára ez elektromos-tér, de mi ezt a teret nem érzékeéjük, számunkra ez nincs, csak az erõhatást figyelhetjük meg.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#918
Látható,hogy ha az elektronunk a vezetékben folyó áram elektronjaival együtt mozog, akkor a pozitív atommagokat érzékeli sûrûbbnek, emiatt a vezeték vonzóerõvel hat rá.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#917
Tudjuk, hogy a Lorentz-erõ iránya függ attól, hogy a szabad elektron milyen irányban halad a vezetékhez képest.
Magnetic Force
Az elõbb a szabad elektronunk a protonokhoz képest állt, most álljon a vezetékben mozgó elektronokhoz képest.
Magnetic Force
Az elõbb a szabad elektronunk a protonokhoz képest állt, most álljon a vezetékben mozgó elektronokhoz képest.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#916
Az hogy valami mennyire mágnesezhetõ, az sokmindentõl függ. Ebbe most nem mennék bele, maradjunk csak az alapoknál.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#915
Próbáld lekövetni amit írtam a 902 -tõl kezdve.
Vegyünk egy vezetéket. Most az alagút végei legyenek az atommagok, az elektronok a vonat végei. Ha állnak, akkor mind a kettõ 100 méterenként követik egymást. Ekkor a vezeték töltése semleges, hiszen legalább annyira pozitív mint negatív.
Most mozgassuk az elektronokat.Ekkor ugyan azt fogjuk tapasztalni, mint a vonatos példánál. Ott a vonat végei összébb mentek. Itt az elektronok lesznek sûrûbben, vagyis a vezeték töltése negatív lesz.
Jól van, de hogy lesz ebbõl mágnes, meg Lorentz erõ?
Vegyünk egy vezetéket. Most az alagút végei legyenek az atommagok, az elektronok a vonat végei. Ha állnak, akkor mind a kettõ 100 méterenként követik egymást. Ekkor a vezeték töltése semleges, hiszen legalább annyira pozitív mint negatív.
Most mozgassuk az elektronokat.Ekkor ugyan azt fogjuk tapasztalni, mint a vonatos példánál. Ott a vonat végei összébb mentek. Itt az elektronok lesznek sûrûbben, vagyis a vezeték töltése negatív lesz.
Jól van, de hogy lesz ebbõl mágnes, meg Lorentz erõ?
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#914
Vagyis...ha a mágneses mezõ, valamilyen formában megegyezik az elektromos mezõvel, akkor ez...megdöbbentõ következtetés elé állíthat bennünket.
Mely szerint elektomos mezõ, vagyis elektronok körülvesznek minket, ugye azt atomokban található elektronok miatt. Ám ha lehet bármilyen formában mágneses jellemzõjük, akkor ez tulajdonképpen a gravitációnak is felfogható, ami ezekbõl belátható, hogy lehet negatív értékû, vagyis taszító tulajdonságú is!
Azt tudom, mert kísérletileg bizonyított, hogy bármilyen szén..szenet tartalmazó vegyület mágnesezhetõ, ez magyar(!) Nóbel-díjas felfedezés! De a fento röpke eszmefuttatásból kitûnik, hogy gyakorlatilag BÁRMI mágnesezhetõ, csak és kizárólag az eletronok számától függ, hogy mennyire?????
Mely szerint elektomos mezõ, vagyis elektronok körülvesznek minket, ugye azt atomokban található elektronok miatt. Ám ha lehet bármilyen formában mágneses jellemzõjük, akkor ez tulajdonképpen a gravitációnak is felfogható, ami ezekbõl belátható, hogy lehet negatív értékû, vagyis taszító tulajdonságú is!
Azt tudom, mert kísérletileg bizonyított, hogy bármilyen szén..szenet tartalmazó vegyület mágnesezhetõ, ez magyar(!) Nóbel-díjas felfedezés! De a fento röpke eszmefuttatásból kitûnik, hogy gyakorlatilag BÁRMI mágnesezhetõ, csak és kizárólag az eletronok számától függ, hogy mennyire?????
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#913
Nyah...tehát van 1 db mágnesünk. Baromi gyorsan elkezdek mozogni mellette akkor eletromos térnek látom? Vagy hogy is van ez? Tényleg érdekel!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#912
Hogyan lehet a mágneses mezõt elektromosra visszavezetni, amikor annyira különböznek?
Mi is az a Lorentz-kontrakció, és mi köze a mágneses mezõhöz?
Itt érdemes kezdeni, az idézet is erre hivatkozik.
Ez a kontrakció nem más, mint amit az ábrákon már láthattunk. A mozgó test mindig rövidül a mozgásirányba. Ezt még nem írtam, az ábrákon a térbeli koordináta mindig a mozgásirányba mutat. A másik két koordináta nem változik.
Mi is az a Lorentz-kontrakció, és mi köze a mágneses mezõhöz?
Itt érdemes kezdeni, az idézet is erre hivatkozik.
Ez a kontrakció nem más, mint amit az ábrákon már láthattunk. A mozgó test mindig rövidül a mozgásirányba. Ezt még nem írtam, az ábrákon a térbeli koordináta mindig a mozgásirányba mutat. A másik két koordináta nem változik.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#911
Akkor áthozom ide a témát:
"Visszavezethetõ a mágnesesség az elektromosságra a specrel Lorentz-kontrakcióját használva.
"Einstein explained in 1905 that a magnetic field is the relativistic part of an electric field. When an electric charge is moving from the perspective of an observer, the electric field of this charge due to space contraction is no longer seen by the observer as spherically symmetric due to non-radial time dilation, and it must be computed using the Lorentz transformations. One of the products of these transformations is the part of the electric field which only acts on moving charges — and we call it the "magnetic field".""
wiki magnetic field
"Visszavezethetõ a mágnesesség az elektromosságra a specrel Lorentz-kontrakcióját használva.
"Einstein explained in 1905 that a magnetic field is the relativistic part of an electric field. When an electric charge is moving from the perspective of an observer, the electric field of this charge due to space contraction is no longer seen by the observer as spherically symmetric due to non-radial time dilation, and it must be computed using the Lorentz transformations. One of the products of these transformations is the part of the electric field which only acts on moving charges — and we call it the "magnetic field".""
wiki magnetic field
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#910
"anyag legkisebb formája a foton"
Mekkora egy foton?
Mekkora egy foton?
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#909
A következõ kérdésnek úgy kellene hangzania, hogy akkor most a vonat hátulja elõrébb van az idõben?
Semmi esetre sincs elõrébb az idõben. Csak a fénnyel szinkronizát órái más értéket, mutatnak. A vonatnak egy jelene van, és csak egy jelenben létezik, de ha a vonaton vagyunk, a fény által közvetített jelen más, mint amikor az alagút mellõl nézzük.
Az idõ nem része a térnek, a téridõ csak egy modell.
Semmi esetre sincs elõrébb az idõben. Csak a fénnyel szinkronizát órái más értéket, mutatnak. A vonatnak egy jelene van, és csak egy jelenben létezik, de ha a vonaton vagyunk, a fény által közvetített jelen más, mint amikor az alagút mellõl nézzük.
Az idõ nem része a térnek, a téridõ csak egy modell.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#908
Az is leolvasható a második rajzról, hogy most a vonat hossza 100 méter, és az alagúté 60 méter.
De ennek az értelmetlen változásnak az okát is láthatjuk az ábrákon. A vonaton lévõk a nem 'akkor' látják egyidejûleg a vonat két végét, amikor az alagút mellett lévõk.
Akkor a speciális relativitás csak a látszatot írja le? Nem, mert valós mérési eredményeket jósol meg, és ha lemérnénk egy hasonló szituációt,a mérési eredmények egyeznének a kiszámoltakkal.
De ennek az értelmetlen változásnak az okát is láthatjuk az ábrákon. A vonaton lévõk a nem 'akkor' látják egyidejûleg a vonat két végét, amikor az alagút mellett lévõk.
Akkor a speciális relativitás csak a látszatot írja le? Nem, mert valós mérési eredményeket jósol meg, és ha lemérnénk egy hasonló szituációt,a mérési eredmények egyeznének a kiszámoltakkal.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#907
Leírható egy tömeggel rendelkezõ részecske tömege egy tükördobozba zárt fotonnal, amit ha megmozdítunk, akkor a Doppler miatt erõ jelentkezik, de nem ez a jelenleg elfogadott elmélet.
(Ha a dobozolt foton részletei érdekelnek, kérdezt DcsabaS-t, én tõle hallottam errõl)
A jelenleg elfogadott elmélet a
Standard_modell
ahol a protont jelenleg eleminek tünõ kvarkok alkotják.
Amit látod akar hiányossága az elméletnek, de még mindig jobb, mint az elszabadult húrelmélet, amivel bármit le lehet írni, csak megfelelõen kell alakítani.
(Ha a dobozolt foton részletei érdekelnek, kérdezt DcsabaS-t, én tõle hallottam errõl)
A jelenleg elfogadott elmélet a
Standard_modell
ahol a protont jelenleg eleminek tünõ kvarkok alkotják.
Amit látod akar hiányossága az elméletnek, de még mindig jobb, mint az elszabadult húrelmélet, amivel bármit le lehet írni, csak megfelelõen kell alakítani.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#906
Máris látszik, hogy ameddig az elsõ ábrán a ságra osztások voltak ritkábban, addig a másodiknál a piros osztások követik egymást ritkábban.Az is látzik az elsõ ábrán, hogy az alagút szerint a vonat elejében és a végében elhelyezett órák nem szinkronban járnak.
Ezt nevezte Einstein az egyidejûség relativitásának.
Ezt nevezte Einstein az egyidejûség relativitásának.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#905
Ma ugyebár ott tart a fizika, h az anyag legkisebb formája a foton. Szinte már csak tulajdonságai vannak, tömege nincs, stb. Akkor végsõ soron a proton is, az elektron is "fotonok tömegébõl" áll, mégis óriási közöttük a különbség. Biztosan erre is van 1 jól hangzó elmélet, miért szervezõdnek a kvantum-részecskék elektron, proton,neutron formákba. Úgy beszéltek a gravitációról, mintha már sorozatban gyártanák az antigrav hajtómûveket..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#904
Ha most a fényjeleket a vonat szemszögébõl nézzük, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a visszaverõdés a vonat végekbõl egy idõben történik. A vonat végeiben levõ órákat SZINKRONIZÁLJUK ennek megfelelõen.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#903
A gravitációt nem biztos hogy a fotonok közvetítik. (biztos nem :-)
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#902
Itt a fórumon valahol kérdezték, hogy lehet az, hogy a speciális relativitás szerint ha mozog hozzám képest valaki, akkor annak lassul az ideje, de ha õ néz engem akkor nekem lassult az idõm.
Vizsgáljuk meg a kérdést, hiszen a topik témája is ez.
Van egy 100 méteres alagú, amiben 0.8c sebességgel száguld egy 60 méter hosszú vonat.Az ábrán a fénysebesség 1 egység, így szokás az egyszerûség kedvéért ábrázolni a Minkowski-téridõt, ami a specrel matematikai alapja.
A vonat(ságra vanalak, eleje-hátulja) közepébõl a 40. másodpercben küldjünk fényjelet a vonat elejébe és hátuljába. Ez a két sötétkék vonal. A vonat végeiben legyenek tükrök, amelyek visszaverik ezeket a jeleket. Ezek újra a vonat közepében fognak találkozni.
Ha az alagút inerciarendszerében rajzoljuk fel az eseményeket, akkor a fenti ábrát kapjuk.
Vizsgáljuk meg a kérdést, hiszen a topik témája is ez.
Van egy 100 méteres alagú, amiben 0.8c sebességgel száguld egy 60 méter hosszú vonat.Az ábrán a fénysebesség 1 egység, így szokás az egyszerûség kedvéért ábrázolni a Minkowski-téridõt, ami a specrel matematikai alapja.
A vonat(ságra vanalak, eleje-hátulja) közepébõl a 40. másodpercben küldjünk fényjelet a vonat elejébe és hátuljába. Ez a két sötétkék vonal. A vonat végeiben legyenek tükrök, amelyek visszaverik ezeket a jeleket. Ezek újra a vonat közepében fognak találkozni.
Ha az alagút inerciarendszerében rajzoljuk fel az eseményeket, akkor a fenti ábrát kapjuk.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#901
Akkor a hullámokat ( fõleg, ha fotonok alkotják) valahogyan árnyékolni lehetne..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#900
"Az elektron a protonba azért is nem esik bele mert hullámtermészeténél fogva állóhullámot alkot az atommag körül."
Igen, így is 'modellezhetõ'. A lényeges az, hogy matematikailag a mind a két szemléletmód egyforma formalizmust használ.
Igen, így is 'modellezhetõ'. A lényeges az, hogy matematikailag a mind a két szemléletmód egyforma formalizmust használ.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#899
"És miért lenne a gravitációnak hullámtermészete? "
Pont annak ne lenne?
Nem egészen graviton vs téridõrõl van itt szó. Már Einstein egyenleteibõl is adódik az, hogy gyorsuló tömegek gravitációs hullámokat sugároznak úgy, mint ahogy a gyorsuló töltések elektromágneses hullámokat.
wiki
Pont annak ne lenne?
Nem egészen graviton vs téridõrõl van itt szó. Már Einstein egyenleteibõl is adódik az, hogy gyorsuló tömegek gravitációs hullámokat sugároznak úgy, mint ahogy a gyorsuló töltések elektromágneses hullámokat.
wiki
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#898
"ha igaz lenne akkor a fekete lyukból a fényhez hasonlóan a gravitációs sugárzás sem tudna kijönni, "
Te.
A gravitáció visszahúzza a gravitációt? Vagy hogy gondolod ezt. Kefejted nekünk?
Te.
A gravitáció visszahúzza a gravitációt? Vagy hogy gondolod ezt. Kefejted nekünk?
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#897
Mi más? xD
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#896
Már rég megválaszolták.
A Heisenberg-határozatlanság miatt nem tud az elektron belezuhanni az atommagba.
Ha közelebb kényszerítjük az atommaghoz akkor csökkenteni kell a dx-et, avagy kisebb helyre kényszerítjük az elektront. Ekkor megnõ az impulzus határozatlansága, ami miatt nem tud ott maradni.
Ennek hátterében a foton van. A fotonnak h(egész) az impulzusmomentuma, csak ennyit tud közvetíteni az atommag és az elektron között.Az elektron legbelsõ pályáján a pályaimpulzusmomentuma + - 1/2h.
A foton nem tud fél h impulzusmomentumot továbbítani, emiatt az elektron nem tud mélyebb energiaszintre menni.
A Heisenberg-határozatlanság miatt nem tud az elektron belezuhanni az atommagba.
Ha közelebb kényszerítjük az atommaghoz akkor csökkenteni kell a dx-et, avagy kisebb helyre kényszerítjük az elektront. Ekkor megnõ az impulzus határozatlansága, ami miatt nem tud ott maradni.
Ennek hátterében a foton van. A fotonnak h(egész) az impulzusmomentuma, csak ennyit tud közvetíteni az atommag és az elektron között.Az elektron legbelsõ pályáján a pályaimpulzusmomentuma + - 1/2h.
A foton nem tud fél h impulzusmomentumot továbbítani, emiatt az elektron nem tud mélyebb energiaszintre menni.
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#895
A golyszli az valami zsidó csemege? :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#894
"Mi ebben az üzlet nekik, miért járatnák le magukat ennyien egy nemigaz dologgal."
Ez egy galéria, valszinû mûvészekrõl van szó. Ugyan mivel járatnák le magukat? Hogy sokan fogják õket meglátogatni, és sok pénzt szerdnek össze?
Ez egy galéria, valszinû mûvészekrõl van szó. Ugyan mivel járatnák le magukat? Hogy sokan fogják õket meglátogatni, és sok pénzt szerdnek össze?
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#893
Ez egy ingaóra csak golyszlival
Az emu olyan mint a láma, csak madár... Nincsenek nyertesek, csak akik nem adták még fel. Hologram xD
#892
Az elektron a protonba azért is nem esik bele mert hullámtermészeténél fogva állóhullámot alkot az atommag körül. Persze szerintem sincs itt minden letisztázva mert ezt tudjuk. Hogy milyen gyorsan terjednek a gravitációs hullámok? Errõl nekem is gõzöm sincs
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#891
Valahogy nincsen erõm végignézni azalatt a 10 oerc alatt amíg a gépnél tudok lenni...elmondanád dióhélyban hogy mi ez egyáltalán?
Ki a rákot érdekel a gép konfigurációm?
#890
És miért lenne a gravitációnak hullámtermészete?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#889
Állítólag a fénysebesség a hivatalos.
De ez szerintem sántít egy kicsit, mert ha igaz lenne akkor a fekete lyukból a fényhez hasonlóan a gravitációs sugárzás sem tudna kijönni, de mégis kijön és mégis van gravitációs vonzása.
De miért, ha a gravitáció csak fénysebességgel tud terjedni?
De ez szerintem sántít egy kicsit, mert ha igaz lenne akkor a fekete lyukból a fényhez hasonlóan a gravitációs sugárzás sem tudna kijönni, de mégis kijön és mégis van gravitációs vonzása.
De miért, ha a gravitáció csak fénysebességgel tud terjedni?
www.bbs.hu
#888
Erre a fehérköpenyesek csak akkor tudnak majd rendesen válaszolni, mikor arra a kérdésre is megtudják a választ, h miért nem esik bele az elektron a protonba..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#887
Szeretném tudni, hogy mi a hivatalos álláspont a gravitáció terjedési sebességét illetõen.
Ha például feltesszük a kérdést, hogy ha megszûnne a nap, mennyi ideig keringene még a föld a pályáján, akkor erre eddig háromféle választ is találtam. Egyesek szerint semeddig, mert a gravitáció azonnal hat, mások szerint 8 percig, mert a gravitáció fénysebességgel terjed, míg megint mások szerint néhány pillanatig, mert a gravitációs hullámok terjedési sebessége nagyságrendekkel nagyobb a fénynél.
Mindegyik állítás elterjedt, de nem tudom, hogy melyik a posztjukat jelenleg is betöltõ tudósok szerint is elfogadott hivatalos álláspont.
Válaszotokat elõre is köszönöm.
Ha például feltesszük a kérdést, hogy ha megszûnne a nap, mennyi ideig keringene még a föld a pályáján, akkor erre eddig háromféle választ is találtam. Egyesek szerint semeddig, mert a gravitáció azonnal hat, mások szerint 8 percig, mert a gravitáció fénysebességgel terjed, míg megint mások szerint néhány pillanatig, mert a gravitációs hullámok terjedési sebessége nagyságrendekkel nagyobb a fénynél.
Mindegyik állítás elterjedt, de nem tudom, hogy melyik a posztjukat jelenleg is betöltõ tudósok szerint is elfogadott hivatalos álláspont.
Válaszotokat elõre is köszönöm.
SecondOrb: A legjobb internetes városépítõ stratégiai játék. www.secondorb.hu
#886
Ez egyszerûbbnek néz ki :)
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#885
En azt nem értem, ha ez az egész csak szemfényvesztés, trükk, mint ahogy oly sokan állítják, akkor az alkotóknak mi a haszna ebbõl hogy ilyesmit kikürtölnek. Egy trükk csak a szinpadon érdekes, megtapsolják a végén, szép volt jó volt, de itt ez ha nem igaz akkor mikor más is megcsinálná gyorsan kiderülne a trükk. Mi ebben az üzlet nekik, miért járatnák le magukat ennyien egy nemigaz dologgal. En ezt nem értem.
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#884
SecondOrb: A legjobb internetes városépítõ stratégiai játék. www.secondorb.hu
#883
Ha fel a karod venni vele a kapcsolatot, írj neki
privát üzenetet.
Meg mint az az adatlapján olvasható, 2006. 10. 31. 10:20 óta nem volt bejelentkezve.
privát üzenetet.
Meg mint az az adatlapján olvasható, 2006. 10. 31. 10:20 óta nem volt bejelentkezve.
#882
Az Albertus hova tûnt?????
Irrelevant... Your appeals to my humanity is pointless - Seven Of Nine, Star Trek Voyager - Skorpion
#881
na végre egy szellemi rágógumi a 39.6 -os lázhoz...
Ki a rákot érdekel a gép konfigurációm?
#880
Valaki tudna segíteniebben a feladatban?(Téma: tömegvonzás):
Határozzuk meg az átlagos sûrûségét annag a gömba alakú bolygónak, amely 6 óra alatt fordul meg a tengelye körül és amelynek egyenlítõén 10%-kal kisebbenk mérjük (rugós erõmérõvel) valamely test súlyát, mint a pólusán!
Ha azon vacilálsz hogy segítesz e én biztosan segítenék neked :)
Határozzuk meg az átlagos sûrûségét annag a gömba alakú bolygónak, amely 6 óra alatt fordul meg a tengelye körül és amelynek egyenlítõén 10%-kal kisebbenk mérjük (rugós erõmérõvel) valamely test súlyát, mint a pólusán!
Ha azon vacilálsz hogy segítesz e én biztosan segítenék neked :)
#879
Abbot: Síkföld c. könyve
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce