1398
-
#1278
ott nincs levezetve, hanem fel van használva. -
Gézoo #1277 Desiderata - VIP linkjén lévő jegyzetben megtalálod kb 30. oldal körül.
-
uwu200 #1276 Mutasd azt a levezetést! -
Gézoo #1275 Vajon akad olyan aki a tömeg-energia ekvivalencia levezetésben lévő elemi, alapvető hibát felismeri? -
#1274
Ozsgyáni László - O. Pipó Margit
Laboratóriumban előállított gravitációs jelenségek vizsgálata
![]()
-
str1ng #1273 ![]()
http://www.hrasko.com/peter/ekvi.pdf
idézet a 6.oldalról
Igen, a gravitáció inkább fénytöréshez hasonlít. -
#1272
nem, a tükrök (part) az "éterrel (folyó)" nem mozognak együtt. az éter "áll" és a tükrök (part) hozzá képest mozognak. VAGY a tükröket (part) tekintjük állónak és az éter (folyó) mozog hozzá képest. -
#1271
Sziasztok!
Elkezdtem olvasgatni a relativitás elméletről. Találtam egy kisérletet amit az re. megold. Én nem vagyok fizikus, de alapvetően logikusan gondolkodok és nem értem a kisérlet problémáját. A folyós analógiában a parton lévő két pont álló helyzetben van és nem mozog a folyóval eggyüt vagyis rendszer kivül helyezkedik el. Amikor a kisérletet végezték a tükrök a rendszerrel együtt mozogtak ahogy a fény is ezért egyértelmü hogy nem történt fáziseltérés. Tudom hogy én tévedek. Pls magyarázza meg valaki miért is gondoltál úgy hogy ez a kisérlet müködni fog? -
#1270
Van rá megoldás. -
miki10 #1269 sziasztok!!
én csak anyit szeretnék kérdezni hogy a a filmekben van mesterséges gracitáció az ürhajókban és hogy ez a valóságban igaz hogy képesek vagyunk az ürhajokba mesterséges gravitációt létrehozni?? -
Albertus #1268 Ha linket nem is, de a Öveges, Budo, Feynman, Fercsik, stb. könyveket ajánlom. Illetve ha bementek a könyvtárba, és a fizika polchoz odaálltok, minden könyvet ajánlok, ami csak elérhető.
(Az olvasótermi példányok mindig bent vannak!)
Úgy is, leteszitek, ha a számotokra túl bonyolultan fogalmazna valamelyik. És az is biztos, hogy valamelyik másikat pedig érthetőnek és világosnak fogjátok tartani. -
#1267
pár ilyen linket én is megköszönnék -
SovereignX #1266 Tudna nekem valaki ajánlani valami jó könyvet(ket) kvantumfizikával és a relativitás elmélettel kapcsoltban?
Magyar nyelvű e-booknak örülnék a legjobban.
Előre is köszönöm! -
Albertus #1265 Hogy lenne az ellenkezője?
Te magad másoltad ide:"csak ha előbb azt az annak egyéni kritikus hőmérséklete alá hűtjük"
Azaz a kritukus hőmérséklete alá kell hűteni. Ez éppen azt jelenti, hogy a kritikus hőmérséklete feletti hőmérsékleten nem cseppfolyósítható.
-
#1264
Kritikus hőmérsékletnek azt a hőmérsékleti értéket nevezzük, amely felett a gázok végtelen nagy nyomáson sem cseppfolyósíthatók.
Így sem a hidrogén, sem semmilyen más gáz sem nyomható "fémes jellegűvé" a kritikus hűmérséklete feletti hőmérsékleteken.
Hát ide pont az ellenkezője van írva. Jelzem én sem sokat értek a témához,csak működik a keresőm.:-)
Ha egy gőzt összenyomunk (komprimáljuk) akkor az folyadékká válik (cseppfolyósodik), de egy gázt nem lehet nyomással cseppfolyósítani, csak ha előbb azt az annak egyéni kritikus hőmérséklete alá hűtjük, hogy gőzzé alakuljon. Azt a minimális nyomást ami a gőz cseppfolyósítására szükséges kritikus nyomásnak nevezzük, az anyag térfogatát kritikus hőmérsékletén kritikus nyomása alatt kritikus térfogatnak. Ilyen körülmények között az anyag kritikus állapotban van. -
Albertus #1263 Kedves Kamov!
Kezdjük az alapoknál!
Kritikus hőmérsékletnek azt a hőmérsékleti értéket nevezzük, amely felett a gázok végtelen nagy nyomáson sem cseppfolyósíthatók.
Így sem a hidrogén, sem semmilyen más gáz sem nyomható "fémes jellegűvé" a kritikus hűmérséklete feletti hőmérsékleteken.
Egymásbatolásról már beszélni sem érdemes a végtelen nagy feletti nyomásból adódóan.
Azaz nincs akkora nyomóerő amellyel egymásba nyomhatók lennének az atomok.
Jelzem, hogy kozmológia ide vagy oda, de a Napban a 100 millió atmoszférás nyomáson is csak a lecsupaszított, elektronjaiktól megfosztott plazma állapotú hidrogénmagok, a protonok nyomhatók egymáshoz. -
kamov #1262 Kérlek nézz utána a következőknek.
Kozmológia, neutroncsillag, kvarkcsillag, erős kölcsönhatás, gyenge kölcsönhatás, gravitáció.
Akkor talán érteni is fogod amiről beszélsz.
-
Albertus #1261 Szia Kamov!
Ezt ugye valahol olvastad? Megjelölnéd a forrást?
Amíg keresed, addig kérlek néz utánna: kritikus hőmérséklet, CERN, LHC, szilárd anyagok össznyomhatóságának mértéke, stb.
Talán így nem fog benned ilyen tévhit halmaz élni. -
kamov #1260 "Ha már ennyire nagyon "üres" az anyag, akkor miért nem tolhatók össze a szomszédos atomok?"
Összetolhatók.
Az atommagok egymást taszítása kellő erővel legyőzhető.
ha a hidrogéngázt megfelelően nagy nyomáson összesajtolják, akkor az atommagok közelebb kerülésével az elektronok minden atommag körül fognak keringeni (elektronfelhőt alkotnak) ezért a hidrogén fémes tulajdonságokat fog mutatni.
További több nagyságrendi erőnöveléssel az elektronok besajtolódnak a protonokba és neutronokat alkotnak. Ez játszódott le a neutroncsillagokban.
A neutronok egy darabig gázként viselkednek majd az összepréselő erő növekedésével folyadék, majd szilárd halmazállapotba kerülnek különböző kristályszerkezettel. A nagyobb tömegű neutroncsillagok magjában ez elmegy a kvarkokig. -
Albertus #1259 Igen, értettem. Csupán azért kaptam az alkalmon, hogy a vasat a gyémánttal összehasonlítva a kötések energiáit hasonlíthassam össze.
Ezzel jelezve azt, hogy nem a tömörség vagy a kitöltő anyag mennyisége határozza meg elsősorban a kűlső tapasztalást.
A másik szempont ami még szóba sem került: Ha már ennyire nagyon "üres" az anyag, akkor miért nem tolhatók össze a szomszédos atomok?
Mert ugye mi, általában az ürességgel a kölcsönhatás mentességet is párosítjuk a tudatunkban.
Azaz nem lehet csupán a térfogat kitöltésével jellemezni az atomot,
amikor gigászi mennyiségű foton áramlik a mag és az elektronfelhő között.
És bár a fotonoknak piciny a kiterjedésük, és tömeget sem rendelünk hozzájuk, de az áramlásukkal, gázszerűen "kitöltik" ezt a térfogatot.
Olyan jól kitöltik, hogy kívűlre már nem is nagyon jut a hatásukból.
Mondhatjuk azt is, hogy az elektronok és a protonok kölcsönösen folyamatosan sugároznak és elnyelik ezeket a fotonokat.
Ami érdekessé teszi ezt az elnyelés-kisugárzás játékot, az az, hogy
ezzel az elektronok körüli térerősség nem gömbszimmetrikus.
Hanem a mag felöli oldalra sugároznak az elektronok, mintha a mag felöl érkező fotonok folyamatosan a mag irányába fordítanák az elektronok "lámpáit".
Ha nincs proton a közelben, akkor egy-egy elektron elektrosztatikus tere gömbszimmetrikus.
Ha mozgatjuk, akkor "csőszerű", ha pedig a proton körül kering akkor a proton felé forduló egyoldalas..
-
#1258
Bocs, a vasat csak példaként hoztam, írhattam volna fát is, az legalább kevésbé homogén.
Csak azt akartam szemléltetni, hogy ha az idő egy adott pillanatát néznénk, akkor az atomban lévő anyag a térnek csak 1/10-kétezerötszázadikon részét teszi ki, a többi térrész üres. (Persze a kvantumelmélet szerint adott esetben ott is lehet néha valami.) -
Albertus #1257 Semmi baj, így is érthető..
Nos, nem az üresség miatt kemény, hanem az elektronjainak a pályáikhoz való kötésük erősségétől.
Minél nagyobb energia rögzíti az elektronokat egy-egy adott pályához a keresztmetszet minél nagyobb arányában, annál keményebb-erősebb az adott anyag.
Vegyük példának a vasat, majd a gyémántot.
A vas rácsában a felületen vagy térben középpontos kockarácsban az elektronok kötési energiája már olyan nagy, hogy ha nem lenne szennyeződés a rácsban, akkor elvághatatlan lenne az ismert módszerekkel.
De tele van "szennyező", idegen atomokkal, amelyek azon a helyen ahol vannak a rácsban, bevágás szerűen lehetővé teszik a rácssíkok elcsúszását. Ezen síkok mentén nyújtható-húzható a vas..
A gyémántban csak 4 db külső elektron kovalens kötéssel kisebb kötési energiával rögzít egy-egy szénatomot a helyére, de nagyon tiszta a rács, szinte nincs benne idegen atom.
Ezért elcsúszáshoz sincsenek bevágások mint a vasban.
A másik ok, hogy a vas kockarácsai síkokat képeznek, a gyémánt rácsában
nem egyetlen síkon követik egymást az atomok, így nincs olyan sík sem, amelyik elcsúszhatna..
Jó ellenpélda a grafit, ahol a hatszög alapú hasábok hosszában szintén nincs elcsúszási lehetőség, de a hasábok síkokban rendezettek, így a síkok még szennyezés nélkül is könnyen elcsúsznak egymás mellett.
Ezen síkok irányában fog a grafitceruza hegye.
Pedig ha ezek a síkok olyan közel lennének ehymáshoz mint a vas kockarácsának síkjai, akkor már csak éppen akkora erővel lehetne a síkokat elcsúztatni, mint a vas síkjaik.
-
#1255
Na, jól megcsinálta a felső indexeimet... -
#1254
Végeztem egy érdekes számítást:
Tudjuk, hogy egy átlagos atom sugara 10<SUP>-10</SUP> m, míg az atommag csupán 10<SUP>-14</SUP> m, az elektron pedig 10<SUP>-18</SUP> m. Azaz az atom 10<SUP>-1000</SUP> m<SUP>3</SUP>-es méretét a körülötte gyorsan keringő néhány kb. 10<SUP>-5000</SUP> m<SUP>3</SUP>-es elektronnak kösznheti. Az atommag térfogata viszont kb. 10<SUP>-2500</SUP> m<SUP>3</SUP>.
Ez azt jelenti, hogy 1 egységnyi „anyag”-ra nagyjából 10<SUP>2500</SUP> (1után 2500 db. nulla ) egységnyi üres tér jut. Ezért ilyen kemény a vas.
-
Albertus #1253 Nagyon szívesen!
Megjeygzem, hogy Cern-ben és még sok felé, hatalmas pénzeket ölnek az alapkutatásokba.
Másutt, elméleti kutatások folynak, és megint másutt Gézoo barátom és kollégái centekből alkotnak.
Azt nagyon kétlem, hogy a társadalmak hajlandók lennének többet áldozni a kutatásokra. Még az életmentő orvosi kutatásokra sincs elegendő pénz.
Persze egy-egy plasztikai sebész, szülész-nőgyógyás, vagy éppen ügyvéd, könyvelő, stb. Sem kap túl sokat élete során.
Na jó, sokszorosát mint egy halandó pl. lakatos mester.
De összességében a társadalom sokezerszeresét adja a fent említetteknek
mint amit a tudományra áldoz. -
HUmanEmber41st #1252 Köszönöm válaszod!
Jó lenne, ha a mai tudomány éppen azt mondaná, h mennyi mindent nem tudunk még, új erőket állítana be a fizika alap kérdéseinek kutatásába... -
Albertus #1251 Szia!
A garvitáció miben léte bizonyított és a bizonyítást vitatják.
A részecske gyorsítókban is, másutt is, általában fotoemulzióban nyomot hagyó részecskékkel történik általában a detektálás.
A rajzolat alakja, hossza, stb. paraméterei megmutatják, hogy az a részecske mennyi ideig élt, mikor alakult át, hogyan reagált az elektromos és a mágneses mezőre.
Ilyen fotókat a google-ben ezerszámra nézegethetsz.
"Értem, "c"-vel lép ki a foton az elektronból. De miért nem gyorsabban, miért nem lassabban? "
Jelenlegi tudásunk alapján a fotonok egymással kölcsönhathatnak, ha a fázisuk azonos. Ezt a lézerek önfókuszálása egyértelműen igazolja.
Azaz, ha a részecskéinket egyfázisú foton csomagok alkotják, akkor folyamatosan haladhatnak c sebességgel a pályájukon, és egy új foton beérkezésekor szinkron egyfázisban beléphet a cirkulációba, madj kiléphet onnan.
Hogy hogyan azt még kutatjuk, de a miértre már körvonalazódik a válasz: Azért mert.. helyesebben olyankor kép ki foton, amikor
a "fotonlabdát" elmozdítjuk, azaz gyorsulásnak tesszük ki.
Ilyenkor a szélső foton(ok) relatív sebessége c felettivé válna ha a csomagban maradnának, ezért a gyorsulással arra kényszerítjük őket, hogy leváljanak.
Hogyan kényszerítjük gyorsulásra a "foton labdákat"?
Fotonárammal.. Fotonokkal bombázzuk őket, ezzel eltoljuk a már bent létező fotonáramlás egyensúlyát, és a következő egyensúlyi helyzet felvételére kényszerítjük.
Nem szabad elfelejteni, hogy a mozgás relatív, a forgás is az.
Így abban az esetben is elmozdul valami, ha a forgástengelyét úgy változtatjuk meg, hogy valamely részéhez hozzáadunk, ezzel kialakított új forgásközpont helye más lesz, mint az előző forgásközpont helye volt.
És ebben az összefüggésben a hely, reltív helyet jelent, azaz a köznapi értelemben sebességet.
"Az elektron véges vagy végtelen számú fotont tartalmaz?"
A mérési tapasztalat szerint, csak azt tudjuk hogy az elektronban lévő fotonok össz energiája 511 keV.
Ezt az energiát egyetlen gamma foton is hordozhatja és milliárdszor milliárdnyi egyesével piciny energiájú foton is.
Itt jelzem, hogy egyetlen fotonról sem tudjuk azt, hogy hány részből áll. Hogy valóban egyetlen "bogyó" vagy gigászi számú piciny energiájú foton együttese.
Az tapasztalati tény, hogy minden foton széthasítható két azonos enrgiájú félre. A felek is.. a végtelenségig folytathatóan.
Csak feltevések vannak arról, hogy hol van a hasíthatóság vége.
Logikus magyarázat, határ vagy mérési tapasztalat nincs.
A tudás is relatív.. Ptolemájosz a lapos Földről volt meggyőződve,
Kopernikusz a Nap középpontú világban, Galilei már a Napot is csak egy csillagként értelmezte.. Newton geometriáit helyesbítette Lorentz és Einstein.. És mamár tudjuk, hogy ők mind csak a saját szintjükön érvényes "igazságokat" ismerték fel.
Ebből következően, soha-senki sem érhet a végső igazsághoz el, csupán
nagyon jól megközelítheti egy-egy kérdésben. -
#1250
egyszerűbb ha a kenyér mindkét felét vajjal kenem be vagy lekvárral. vagy egyiket vajjal, másikat lekvárral. 
-
HUmanEmber41st #1249 "Mi a gravitáció?"
A gravitáció rendkívül kis energiájú fotonok árama által okozott jelenség. Ezen 0,0001 Hz körüli frekvenciájú fotonokat gravitonoknak szokás nevezni.
Ha ez az elmélet bizonyított lenne, nem volna kérdés a gravitáció.
Arról viszont szívesen olvasnék, hogyan lehet szabad szemmel a legkisebb részecskéket megfigyelni. Mikor a gyorsítókban keletkező sokkal nagyobb részecskéket is csak detektorokkal tudják érzékelni, meg következtetni rájuk különféle számításokkal.
A méréseink és a logika, valamint a filozófia azt mutatja, hogy a foton a kisugárzójából lép ki.
Ezzel a kilépési folyamat határozza meg a foton sebességét a forrásához mérten.
A miért annyi (amennyi) kérdésre ez nem válasz, csak a mérési módszerre.
Értem, "c"-vel lép ki a foton az elektronból. De miért nem gyorsabban, miért nem lassabban? Az elektron véges vagy végtelen számú fotont tartalmaz?
Kérdések maradnak, csak elméletek a válaszok. Nincs igazi tudás az alapvető kérdésekre, csak elméletek egyenlőre.
-
#1248
De miért esik le a vajas vagy lekváros kenyér mindig a megkent felével lefelé? Nos ez is nagyon egyszerű. Bár ebbe egy kicsit a kö-zegellenállás is belejátszik, de lényegében azért mert a vajnak és a lekvárnak nagyobb a sűrűsége mint a kenyérnek. Persze ennek ellentmond a macska esete, amely ugyebár állandóan a talpára esik, holott a tömege nem negatív. De mi történne, ha a macska hátára vajaskenyeret erősítenénk a vajas felével felfelé? Egyesek szerint létrejönne a tökéletes antigravitációs tér, amiben lebegtetni lehetne a macskát. -
Albertus #1247 Kedves HUmanEmber41st!
"Megfigyelték szabad szemmel a kvantum-párok keletkezését?"
Igen, buborék és Wilson kamrákban.
"Amit A. Ei. mond, annyi igaz, h fizikai test nem tud fénysebességnél gyorsabban haladni."
Nos, Einstein modelje a lokális éterre építve, valóban kizárja a test
c sebességét, de ez nem jelenti azt, hogy a térrel is közölte volna, sem a testekkel, sem a fotonokkal.. Így senki sem akadályozhatja meg azt, hogy két térbeli test akármekkora sebességgel mozogjon.
"Hol van az a "tér", ami a bannerban is szerepel bal oldalon?
Az sem létezik, csak mint fogalom."
A tér annak a helynek a neve ahol az események, a testek, a fotonok vannak.
"Mi a fény? (azonkívül, h foton, meg hullám, meg részecske)"
Piciny E=6,63e-34 * f [J] energia csomag. Ha akarod részletezem.
"Miért pont annyi a fénysebesség vákuumban?"
A méréseink és a logika, valamint a filozófia azt mutatja, hogy a foton a kisugárzójából lép ki.
Ezzel a kilépési folyamat határozza meg a foton sebességét a forrásához mérten.
"Mi a gravitáció?"
A garvitáció rendkívűl kis energiájú fotonok árama által okozott jelenség. Ezen 0,0001 Hz körüli frekvenciájú fotonokat gravitonoknak szokás nevezni.
"Mi tartja egyben a protont és a neutront? (mag-erő ezt is tudjuk.és???)"
A neutron 8,5 perc felezési idejű részecske, a bomlása során a szomszzédos proton veszi át a neutronból kilépő 4 db elektron tömeggel egyenértékű energiájú részecskéket, ezzel neutronná alakul.
Így ez a folytonos átalakulás "ragasztja" össze a protonokat, amik ilyen értelemben időnként neutronná alakulnak át.
" Miért vonzzák egymást az ellentétes töltések, holott a logikus az lenne, h hasonló a hasonlót vonzza?"
Ez az ipulzus átadással magyarázható. Azonos részecskék által kisugárzott virtuális fotonok által átadott impulzus távolítja az azonos típusú töltéseket, az ellentétes töltésekből származó fotonok
által átadott impulzusok a perdület megmaradásán keresztül, egymás felé "kanyarítják" a befogó részecskéket.
Ezt mi vonzásként és taszításként tapasztaljuk.
"Miért semleges a neutron, az ugyanakkora proton miért töltött?"
Nem ugyanakkora, fentebb írtam a proton tömege 1836 db elektron tömege, a neutroné 1840 db elektrontömeg.
"Mi volt az az erő, ami szingularitássá préselte a világegyetemet?"
szingularitás: szakadási helye a függvénynek.. a tér ábrázolására felírt Einsteini függvénynek van szingularitása, nem a térnek.
"Miért szűnt meg? ( és robbanhatott ősit a Világegyetem)?" nem szünt meg.. ami nem is létezett.
Kérdések kérdések... és válaszok, válaszok..
-
uwu #1246 Az események befolyásolják egymást, és az eseményeket nem érdekli, hogy minek mekkora volt a valószínűsége, csak a tényleges állapot számít, ez fogja meghatározni a többi eseményt.
A véletleneket a megfigyelők generálják, a valóságban mindig az történik aminek meg kell történnie. Erre csak egy bizonyíték van, az hogy eddig még minden csak egyféle képen történt meg. Ezzel sajnos nem sokra megyünk, a fizikát ez semmivel nem mozdítja előre, mivel a fizikusok kénytelenek megfigyelőként tevékenykedni, számukra minden véletlenszerű lesz. -
uwu #1245 Pontatlan a megfogalmazás, ezt így könnyen félre lehet érteni.
Csak azt tudjuk, hogy semmit sem tudunk biztosan megjósolni.
Sohasem tudhatod meg, hogy valóban eldöntetlen-e a jövő, csak az a biztos, hogy semmilyen megfigyelő nem lesz képes tökéletes jóslatra.
A megfigyelő szemszögéből nézve, tényleg véletlenszerűen működik a világ, hisz bármit próbál előre meghatározni, azt csak valamilyen valószínűséggel tudja csinálni. -
tomcat1 #1244 hinni a templomban kell;
idő eldönti hogy így van-e vagy sem. Sosem értettem a fizikusokat, nagyritkán egy kettő kitalál, feltalál valamit, a többi meg vitázik rajtuk a következő nagy felfedezésig. A többség (nép)meg nem ért semmit. Kívülről szélmalomharc, még megérteni mindet is.. -
#1243
3 tér és 1 idő
elvileg 10+1 dimenzió van összesen, a húrelmélet szerint..
amivel a relativitáselmélet egyesül a kvantummechanikával...
ti hisztek benne? -
HUmanEmber41st #1240 Isten természeténél fogva csakis egy lehet.
Több isten kifejezés ezért teljesen értelmetlen.
Bár kicsit off:
de a Védikus Bölcselet szerint Van egy Univerzum vagyis az anyagi teremtés.
Ez gömb alakú és a Mennyország veszi körül, ami maga Isten. Az egyéni lelkeket pedig el lehet képzelni, mint Isten testének az atomjait.
Az anyagi világban nagyon sokféle Univerzum van. A mienk 4 tér dimenzióval rendelkezik, de van 6, 8, 10, 100 térdimenziós univerzumok is. Ezek között nem lehet fizikai testben utazni. Képzelj el egy hasonló képet: egy szappanbuborék fújó készülékből mindig más és más buborékok keletkeznek.
Az anyagi világot Isten azért teremti, h az egyéni lelkek kiélhessék magukat. Mint mondjuk a gyerekek a játszótéren. Aztán, ha már kiélték magukat szépen hazamennek a lelki világba. -
#1239
Értem
és szerinted másik univerzumok léteznek? másik istenek?
és hogy on legyen: szerinted az emberiség rájön az egyesített elméletre? -
HUmanEmber41st #1238 Igazán csak vicceltem:
Na jó, nem forgatom ki a mondanivalódat:D. Ha Heisenberg bebizonyította, h van véletlen, akkor semmi baj.
Kicsit azért "gonoszkodok", mert én megbizonyosodtam Isten létezéséről, ezért az Univerzumot az Ő művének tekintem.
-
#1237
ja és Planck-hossz és -idő alatt esélyünk nincs vizsgálódni..
amúgy amiket írok nem a saját gondolataim, ezeket mind olvastam és "magamévá tettem" -
#1236
az a baj, hogy nem is figyeltél mit írtam,
azóta TUDJUK, hogy véletlenek vannak (nem pedig azóta vannak véletlenek)
a kérdésfeltevés pedig természetesen előre visz, főleg a miért típusú
kérdések, de ezeken a legnagyobb agyaknak kell töprengeni nem neked vagy nekem..és ezek szigorúan elméleti fizikai témakörhöz kapcsolódnak,
nem filóziófiához(Wheeler,Davies,Hawking stb. mind-mind isten nélkül próbálják az ősrobbanást, és az egyesített elméletet tekinteni)
mivel nem lehet kísérleti úton bizonyítani őket, de közvetett bizonyítékok (ha igen távoliak is..) lehetségesek
szerinted létezik az univerzumban egyfajta kezdeti finomhangolás,
ami életbarát világegyetemet hozott létre?
