-
#1022
Mi köze a relativitásnak a valósághoz?
Legyen egy liftünk, ami mozog.
Az elejének és a hátuljának a pillanatnyi helyét a sárga vonalak mutatják.
Az felső ábrán X tengely legyen a tér, Y az idő. A lift jobbra,+X irányba halad. Alulról indul, az idő felfele telik.
Az alsó ábra XY térbeli felülnézet szerint van felrajzolva, és a lift falainak sarkaiból induló fényjelek térbeli haladása látszik,
amiből látható majd, hogy mekkora kép keletkezik a fotógép ccd-jén.
A keletkező képek térbeli szélességét a fehér vonalak jelzik.
Ha (A) pillanatban fotózunk, akkor a (B)(C) pillanatokban indult fényjeleket engedjük csak át az optikán.
Ez igaz akkor is ha a fotógép áll a piros vonalon, és akkor is ha halad a lifttel a lila vonalon.
A zár csak egy pillanatra nyit ki, ami miatt csak az ebben a pillanatban odaérkező fotonok haladhatnak át az optikán a ccd felé.
Ha áll a piros vonal által jelölt térbeli ponton a fotógép, akkor a lift elejéről érkező (C) pillanatban indult sötétkék fény a (D)
méretű képet fogja adni. Mivel a fotógép előre nézett, a ccd helyét a D fehér vonalon átmenő zöld vonal jelzi. Itt jön létre a kép.
A lift hátuljából érkező (B) pillanatban indult világoskék fény pedig az (E) kis méretű képet adja.
Nem csoda hogy kisebb ez a kép, hiszen a (B) pillanat térben messzebb van (A)tól mint a (C) pillanat.
Most a gép hátrafele nézett, igy a ccd helye az a zöld vonal, amelyiken az (E) kép van.
Most mozogjon a fotógép a lifttel együtt a lila vonalon. Az egyszerűség kedvéért a ccd helyei legyenek a lift falánál,
tehát a sárga vonalakon.
A lift elejéről érkező (C) pillanatban indult sötétkék fény a újra (D) méretű képet fogja adni.
A lift hátuljából érkező (B) pillanatban indult világoskék fény pedig az (F) méretű képet adja, mert a fény csak a (G) pillanatban éri
utól a ccd-t.
Az (F) kép UGYAN AKKORA mint a (D) kép, annak ellenére, hogy (A) tól a (B) esemény térben meszebb volt, mint a (C).
Mi következik ebből?
A lifttel együtt mozgó fotógép a ccd mozgása miatt az torzítja a távolságokat.
- A torzítás mértéke ugyan annyi, mint amit a Lorentz-transzformáció ad az esemémyek térbeli koordinátájára. -
Emiatt az (A) pillanatban levő megfigyelő a (B)(C) eseményeket nemcsak hogy egyszerre látja, de az ott lévő szélességeket
is egyforma nagyságúnak LÁTJA, ami miatt azt HISZI , hogy egyforma térbeli távolságra vannak tőle.
Emiatt úgy gondolja, hogy helyesen teszi, ha a lift két végében levő órán egyazon időpontot állít be.
- Csakhogy egy optikai csalódás áldozata ! -
És azt számolja, hogy mind a két pontból c-vel érkezett hozzá a fény.
- Csakhogy torz értékekkel számolt ! -
Miután sikeresen összekavart mindent, ezután már mérni is c-nek fogja mind két irányban saját magához viszonyítva a fény sebességét.
Csakhogy ez egy ILLÚZIÓ, és nem a valóság.
___________________________________________
Na ez a Lorentz-transzformáció valós fizikai háttere.
___________________________________________
Semmiféle téridő nem létezik a fizikai valóságban.A téridő kitaláció.
A relativitás jól írja le a valóságot, szép elmélet, de hazugságra épít. Nem megcáfolható, mert mindig minden úgy torzul,
mintha az események ténylegesen egy négydimenziós téridőben lennének.
A valóság nem megérthető, ha tévútra terelnek nem valós részletek.
Newton rulez.
Miért jár lasabban a mozgó óra?
Nézzük meg, mi van akkor, ha áll a lift. Bal felső ábra.
A lift közepéről (Y) pillanatban két fényjelet küldünk előre és hátra. Ezek visszaverődnek a falakról, és (X) pillanatban találkoznak újra.
Ha a lift mozog, akkor (Z) a küldés pillanata, és (A) a fényjelek visszaérkezésének a pillanata.
Jól látszik a rajzon, hogy mindenféle Lorentzes bűvészkedés nélkül is a mozgó liftet kivülről szemlélve a liftben lasabban folyik le
ugyanaz a folyamat. (Y)(X) események között kevesebb idő telt el, mint a (Z)(A) között.
( annyi a matematikai háttere ennek, hogy ha két pont között oda-vissza
haladunk, akkor a legkevesebb idő alatt akkor tesszük meg
a távolságot, ha oda-vissza egyforma sebességgel megyünk.
Ha oda c-v vissza c+v a sebesség, akkor mindenképp több idő kell a táv
megtételéhez. Számolás nélkül is könnyű belátni hogy ez így van.
Legyen c=50 km/h, v=25 km/h és az út 50 km .
Ekkor már odafele 2 óra kell az utazáshoz, és még vissza is kellene jönni.
De ha egyenletes c-vel haladunk, akkor oda-vissza összesen 2 óra az út. )
- NEM az idő telik lasabban ! Az idő abszolút, és Newtoni. -
Azok a folyamatok, amelyekben a fény is résztvesz, azok fognak lelassulni.
Ha a fénnyel szinkronizáljuk az órákat, akkor TERMÉSZETESEN összevissza fognak járni az ÓRÁK, és nem az idő fog összevissza járni.
És mindennek az oka az, hogy a fény sebességéhez nem adódik hozzá a forrás sebessége.
- A fény az abszolút térhez képest halad állandó sebességgel ! -
De minden úgy torzul, hogy minden mozgó is állandó sebességet MÉR a fényre.
De ez nem azt jelenti, hogy nincs abszolút álló tér !
Vegyünk egy pillanatot, amikor nem mozog semmi. Na ami ebben a pillanatban bennemarad, az az abszolút álló tér.
A relativitás térideje csak az órák által mért idők ÉRTÉKEIBŐL , és a méterrudak és a fény futási idejével mért távolságok ÉRTÉKEIBŐL
áll. Csak ennyit tud elmondani nekünk a valóságról, hogy ha mérünk, akkor milyen értékeket fogunk kapni.
De a valóságban NINCS téridő. A relativitás matematikai hátterének semmi köze a fizikai valósághoz !
Ami pedig nincs, azt nem lehet görbíteni, és nem lehet utazni benne.
A méterrudak sem mérvadóak. Csak bele kell gondolni abba, hogy az elektromos erő távolságfüggő.
Mivel a foton közvetíti az elektromágneses teret, a fotonnak kell valahogy ezt a távolságfüggést közvetítenie.
Mivel a foton energiája nem csökken haladás közben, egy megoldás marad, a térbeli szétszóródás.
De ha szóródik, akkor ugyan az fog történni, mint a fotógépnél. Az atom nem a valós távolságot fogja 'észlelni'.
Ha mozog, akkor messzebb látja a többi atomot, emiatt közelebb KELL mennie a többihez.
A mozgó testek összehúzódnak.
A relativitás nem érthetetlen, csak rettentően összekeveri a dolgokat. Az a gyanum, hogy a kvantummechanika is ezt teszi.
A gravitáció a téridő görbülete? Hát nem hinném.
A relativitás egy szép és szimmetrikus látszatvilág, aminek a hátterében összetett newtoni folyamatok zajlanak.
Nem továbbfejlesztése Newton fizikájának, hanem annak elrejtését szolgálja.
Ennél érthetőbben nemtom leírni. Sorry.
![]()
