1398
-
SoulSeeker #1101 Hmmm... Ez azt jelenti, hogy a külső szemlélő számára a közel fénysebességgel haladó objektum mérete a haladás irányában nem megnő, hanem lerövidül? Télleg tanulmányoznom illene még ezt az egész relativizmust :) -
icelandic #1100 A fotonnak nincs végtelen hossza.
A hullámfüggvényének van egy véges hossza ami nagyjából az adott fény koherenciahossza. A relativitás egyenletei nem alkalmazhatók semmi olyanra, ami c sebességgel halad.
Az elektronra főképp nem igaz amit írsz. Az atom körüli elektron sebessége kb c/137.
Számold ki erre a hosszkontrakciót.
-
icelandic #1099 Az energia ekvivalens a gravitáló tömeggel, emiatt minden féle energia gravitációt okoz nem csak a forgás. -
Albertus #1098 Szia!
Nos, igen. A "közvetítő" a fotonok gigászi mennyiségű áramlása.
Sajnos, a jelen ismereteink szerin "mechanikusan" azaz forgatással
nem érhető el, hogy polarizáljuk.
Pedig milyen szuper lenne a repülőszőnyeg készítése. -
shakwill #1097 Ha elfogadjuk, hogy a tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg egyenértékűek, akkor érdekes lehet az az okoskodás, hogy a gravitáció a perdületből származik, Mégpedig úgy hogy az anyagtömegeket felépítő elemi alkotók spinjei egymáshoz rendeződnek, hasonlóan mint amikor egy vasdarabot felmágnesezünk. Az összerendezetlen perdületek, hatásukban kioltják egymást, mint a rendezetlen elemi mágnesek.
Viszont az anyagi szerkezetbe rendeződő részek perdületeinek kötelező módon kell szinkronizálódni egymáshoz, egy vagy több nagyon erős törvény hatására. Talán éppen a kölcsönhatásokat közvetítő részecskék végzik el a szinkronozást.
-
Albertus #1096 Szia!
Kicsit kevered. Mindent egy nézőpontból hasonlíthatsz össze..
Majd ugyanezen tulajdonságok mindegyikét egy másikból.
A fény számunkra végtelenül lerövidült hosszú és végtelenül lelassult idejű.
A fény számára mi, végtelenül megnyúltak és végtelenül gyorsak vagyunk.
A szuperrotáció: a mozgási tehetetlen tömeg relativisztikus növekedése
az elmozdíthatóságra hat.
Az időlassulása miatt, a mi időegységeink alatt kevesebb fotont tud kisugározni, így a gravitáló tömege látszólag csökken.
-
SoulSeeker #1095 Ejj, még köszönni is elfelejtettem nektek, annyira a dolog hatása alá kerültem :D Szóval szevasztok! :)
Még egy dolog eszembe jutott a fénnyel kapcsolatban. Akkor fogant meg a gondolat, mikor olvastam az interferenciáról, amely a fénynek réseken való keresztülhaladásakor történik.
Fénytulajdonságok
Ebben volt egy olyan gondolat, hogy ha mérjük Egy foton leszakadva az őt kibocsájtó fényforrás felületéről ugye megkezdi útját a maga iszonytató sebességével. Einstein elméletében szereplő idődilattáció és távolságkontrakció szerint a hossza a sokszorosára nyúlik a haladási irányában, míg számára az idő rendkívül lelassul a külső szemlélő számára. Nem lehetséges, hogy azért viselkedik a fény a mérések szerint ennyire furán, mert a hossza nagyobbra nyúlik, mint amekkora távolság van a fénykibocsájtó eszköz és a mérés céljára szolgáló szerkezetek között? Tehát amíg elérné az ernyőt, tulajdonképpen még el sem hagyta teljes mértékben a fényforrást? (Valahogy úgy gondolom, mint a "Csillagok háborújában" a lézerpisztolyok :)
Kicsit másabb: az elektronfelhő az atommag körül nem azért tűnik felhőnek, mert az elektron olyan sebességgel mozog az atommag körül, hogy ennek következtében mozgásának irányában kinyúlik, és a "feje utoléri a farkát? Vagyis összekapcsolódik önmagával, nem lesz neki se eleje, se vége, és valóban minden pillanatban megtalálható a pályája minden pontján? -
SoulSeeker #1094 Igaz lehet, hogy az abszolút rotáció során a szerkezet kívülről nézve is tömegnövekedést produkál? Valóban érdekes, hogy egy forgó test a forgástengelyére merőleges erőhatással szemben konokul ellenáll; még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen abszolút rotációban mozgó test minden irányban ellenáll az erőhatásoknak, tehát nehezebb elmozdítani, felemelni mozgása közben. De az azért fura, hogy ez tömegnövekedéssel járna... -
Albertus #1093 Szia!
Már találkoztam az oldallal, más ajánlotta korábban.
Úgy látom, hogy bár zömében nem értek vele egyet, de mégis akad sok olyan részlet ami elgondolkodtató.
-
shakwill #1092 Köszönöm a választ!
Adok egy linket. Érdekelne a véleményed az ott közöltekről.
Persze sarlatánokkal tele van a padlás. Szakértelem híján nem tudom értékelni az ott leírtakat.
http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko2/index.htm
Persze csak akkor olvasd el, ha kedved és időd engedi.
Üdv: shakwill -
Albertus #1091 Szia!
Ha Maxwell szerint nézzük, akkor a tereket alkotó hatás fénysebességgel távolodik a forrásától.
Ha pedig az Einstein-i fotonokat nézzük, akkor szintén fénysebességgel távolodik a mezőt alkotó hatás a részecskétől.
Szerinted utolérheti egy részecske a tőle fénysebességgel távolodó hatását? Szerintem nem.
Szuperperdület.
Miért ne létezne? Létezik. Hogy van-e hatása a gravitációra?
A garvitációra sajnos nem sok. És főleg nem úgy mint ahogy a kérdés sugallja. -
shakwill #1090 Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy a mozgó részecske által generált tér, ha figyelmen kívül hagyjuk az egyéb terekkel való kölcsönhatást, visszacsatol e a forrásrészecskére, vagyis saját tere, külső kölcsönhatás nélkül befolyásolja e a létrehozó részecskét. A "részecske" kifejezést jobb híján használom. A térben mozgó valami talán jobb szó.
A másik kérdésem az, hogy fizikailag létezik e a "szuperperdület", amikor egy tömeg az összes tengelye mentén azonos momentummal forog, illetve a forgó tömeg generál e gravitációs hatást?
-
Albertus #1089
Én adott számú fázismaximum távolságát mértem meg időben..
Két pont között A-B irányban és B-A irányban. A kettő átlaga adja
a tényleges hosszot.
Miért Te hogyan méred? -
#1088
omg, délelőtt olvasgattam, de iszonyat fárasztóan hatott.. -
beela #1087 Na ezt ide akartam, de elkeveredett xD
A nyitott jövő problémája
Idevág ez a fejezet:
2.3. Megtudhatunk-e a relativitáselméletből bármit is a
térről és az időről?
-
beela #1086 És hogy senkiben ne legyen kétség affelől, hogy ha felgyorsulunk, akkor a mozgásirányban a látvány távolabb ugrik.
special relativity visualisation
Mi ez, ha nem látszat? -
beela #1085 És még azt mondja, hogy torz az ábrám.
Jé, a professzoré is pont olyan torz.
xD
Soha nem tudtam elfogadni a fénysebesség állandóságát.
És lám kiderült, az csak egy féligazság.
A fény NEM c-vel MEGY mindenhez képest, hanem mindenki c-nek MÉRI.
-
beela #1084 Ha a torzult eszközökkel végrahajtott méréseink eredményét nevezzük valóságnak, akkor a specrel a valóságot írja le.
Ha tudatosul bennünk, hogy torzultak az eszközök, akkor képesek vagyunk egy meglátni egy newtoni világot, amit a Lorentz elmélet is ad.
Ekkor mondhatjuk, hogy a relativitás csak egy illuziót ír le, és mi ezt az illuziót méricskéljük. -
beela #1083 Na és miért ugrott távolabb a Föld?
válasz: #1022
-
beela #1081 Érdekes, hogy régen nem merte lerajzolni senki az űrhajós rendszeréből az ikerparadoxont.
Mostmár az egyetemeken is lemerik, habár egyenlőre csak a távolodó szakaszt.
http://www.csupomona.edu/~ajm/materials/twinparadox.html
Ebből látszik, hogy ez az ábra helyes.
iker paradoxon 3 inerciarendszere
Most az utolsó kettőt, ami az űrhajósé, rakjuk egybe.
Ezt látja az űrhajós az útja során, pontosabban a piros világvonalakon érkező fotonokat.
űrhajós inerciális rendszerei egyben
A vak is látja, hogy a Föld térben távolabbra ugrott.
Most egy kérdés. A Föld csak úgy ugrál a térben?
Nekem nincs realitásérzékem.
LOOOoooooOOOL
-
beela #1080 Elsőre? LOL
Tudod mikor pár éve az indexen a két főokosnak lerajzoltam az ikerparadoxont Lorentzel, ott vergődtek hogy az nem jó, mert nem ugorhat arrébb a látvány az iker fordulásakor. Mutogattak nekem valami félresikerült rajzot valami katonai főiskoláról, ahol a vonalak össze vissza mennek.
Tavaj végre eljutottak arra a szintre, hogy felfogják mit is rajzoltam.
Érted, akik tanulták és értik a specrelt.
A többiekről akik szöveges feladatot csinálnak belőle, hagy ne beszéljek.
Különbenmeg számold ki egy konkrét helyzetre, minden úgy van ahogy meskhenet vagy kicsoda leírta.
-
Borg #1079 Nehogy azt hidd, hogy így tanítják. Egyszerűen csak nem tanítják sehogy, és aki nem tudja, annak így fog logikusnak tűnni elsőre. -
beela #1078 Te mi között méred? Két ruhaszárítókötél között? -
Albertus #1077 Nálatok magyarországon egy ideje így tanítják.
Megdöbbentő! Te vagy a sokadik aki szerint a fény sebességét, minden rendszerben, két anyagi pont között mérjük, és nem két fáziscsúcs között..
Egyszerűen megdöbbentő, mivé lett az egykoron oly színvonalas magyar oktatás! -
beela #1076 Ez nem más, mint a Lorentz elmélet ami teljesen ugyan azt az eredményt adja, mint a speciális relativitás.
Relativitás elmélet és a klasszikus fizika viszonya - esettanulmány -
beela #1075 quantum mechanics java applets and more -
beela #1074 Lehet hogy csak te nem tudsz olvasni?
LoL -
Albertus #1073 Szia!
Ez nagyon érdekes, mert Einstein szerint:
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/
vagy magyarul a wikipedia szerint:
"2. axióma (a vákuumbeli fénysebesség (c) invarianciája)
A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, nem függ a fényt kibocsátó forrás sebességétől sem"
Felhívnám a figyelmed arra, hogy ha az anyagtól mért sebesség szerepelne benne, ha igaz lenne az állításod..
De sajnos, tévedsz. Tudom, hazánkban több helyen úgy oktatják,
ahogyan mondtad.. nem tud mindenki olvasni. -
beela #1072 " A közeghez, vagy helyesebben az anyaghoz képest mért sebessége minden esetben c-től eltérő értékű."
Akkor én is helyesbítek, pont fordítva van minden.
Az anyaghoz képest mindig c-nek mérjük a sebességét. -
beela #1071 Nem variálom, csak leírtam, hogy tudd. -
beela #1070 Fénysebesség-váltás?
"
A princetoni kísérlet
Tulajdonképpen mit is értenek itt az impulzus sebességén? Az elejét, a végét, vagy a közepét?
P: No itt van a kutya elásva! Egyiket sem. A cikkben az úgynevezett group velocity-t, a csoportsebességet mérték, amely az impulzus csúcsának a haladási sebessége. Bár igyekeznek a kísérleteket úgy kialakítani (a kapszulában lévő anyagot úgy kiválasztani és előkészíteni), hogy az impulzus alakja ne nagyon változzon, amikor áthalad a kapszulán, de végül is ez kismértékben mindig megtörténik. A kilépő jel nem ugyanúgy néz ki, mint a belépő. Először is sokkal gyengébb. Ezen kívül minden valószínűség szerint a kilépő impulzus eleje egy kicsit meredekebbé vált, a csúcs a kilépő jelnek nem a közepére esett, hanem egy kicsit jobb oldalára, a farka pedig egy kicsit laposabb lett. Csiribá-csiribú, a jel csúcsa gyorsabban haladt c-nél, vagy akár hamarabb jelent meg a kapszula jobb oldalán, mint ahogy a bemenő jel csúcsa elérte volna azt.
" -
#1069
http://index.hu/tech/tudomany/feny070209/ -
Albertus #1068 Szia!
Nem baj, hogy mondod. Igaz, hogy tévedés, vagy rosszul értelmezett újságírói tévedés.
Fotont nem lehet lelassítani. Kilép és megy utolérhetetlenül.
Nincs olyan hatás ami utolérhetné. Gyakori tévedés, hogy a feketelyukak felszíni szökési sebessége miatt nem hagyhatja el a
foton a feketelyukat.
Miközben a gravitáció el tudja hatni.
A valóság az, hogy csupán az időlassulás miatt minden kilépő frekvencia
a nagyon nagy (gravitációs tartományú) hullámhossz felé lassult.
( Egy példával: sárga fényforrás -utcai Na lámpa- fénye sárga,
de ha a lámpa rendszerének idejét lelassítjuk akkor narancs, ha jobban akkor vörös, ha még jobban akkor infra (csak melegít, de nem látjuk) tartomány felé tolódik el a színe. Ezt egészen a gravitációs fotonok "színéig" eltolhatjuk ha még sokkal jobban lelassítjuk a rendszerét.)
-
Albertus #1067 Szia!
Gyorsan helyesbítsünk: a foton sohasem a közeghez képest mozog c sebességgel, hanem a pucér üres térben.
A közeghez, vagy helyesebben az anyaghoz képest mért sebessége minden esetben c-től eltérő értékű.
-
Locutos #1066 dopler ide-oda, a foton minden rendszerből az adott közegnek megfelelő fénysebességel megy -
Locutos #1065 Most nemértem mit kellett igy megvariálni...azt mondta Tommy, hogy gyufaszálhoz képest, gyufaszáklhoz képest milyen fény(foton) nem mehet fénysebességgel?
Hol mondtam én ilyesmit? akármi ilyet... -
beela #1064 Gyorsuló lassuló állapota az viszont tényleg nincs. -
beela #1063 Nagyon fontos hogy mindig megadd mihez viszonyitassz, honnan szemléled a dolgot.
A fénysebesség állandó minden inerciarendszerből megmérve.
Logikus, ha ehhez a rendszerhez képest mozog egy másik rendszer, ahoz képest nem mehet c-vel a fény az ELSŐ RENDSZER SZERINT.
A második rendszer ettől még mérhet c-értéket, de ha csak az első rendszerből szemlélődünk, akkor ez minket nem érdekel. -
beela #1062 Igaz, de az csak csopotsebességre vonatkozik.
Itt nem arról van szó. -
beela #1061 Nem ilyen egyszerű, albertnek valamennyire igaza van.
Ha egy külső referencia rendszerből nézel egy fotont és egy elektront ami mozog hozzád viszonyítva, akkor a foton az elektronhoz képest szerinted mint külső megfigyelő szerint c-től eltérő sebességgel mozog.
Most vegyünk egy második elektront, ami megint más sebességgel mozog.
Ez az elektron ugyan azt a fotont más energiájúnak érzékeli mint az első elektron a doppler miatt.
De az egészet fel lehet úgy is fogni, hogy nincs frekvenciája a fotonnak, hanem egyféle foton van, ami más sebességgel ütközött.
Emiatt más energiájú volt.
A fénysebesség állandósága a belső mérésre igaz.