1398
-
#1154
Lehet-e a gravitáció a téridő görbülete?
A speciális relativitás a fényről szól. Az időt a fényúttal írja le.
A távolságok látszólag rövidülnek. A mozgó testek valójában összemennek.
A mozgó órák lassabban járnak. Ennek következménye, hogy az látszólagos távolságlülömbség a különböző sebességgel haladók számára reális külömbséggé válik.
Az időt térszerűvé tesszük azzal, hogy beszorozzuk a fény sebességével.
Az idő a speciális relativitásban a fényút.
Ha ezen a négydimenziós teren görbületet veszünk fel, akkor megkapjuk a gravitációt helyettesítő leírásmódot, ahol nincs gravitációs erő, csak görbült téridő, aminek a görbületét az anyag-energia térbeli sűrűsége határoz meg.
Ha speciális relativitás a fényről szólt, akkor nem kellene-e az általános relativitásnak is a fényről szólnia?
-
#1153
Nem írom be mégegyszer.
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1180697371
#1610
-
HUmanEmber41st #1152 ÁÁá 1 centi nem centi :D -
Albertus #1151 Szia!
Látom tanultad, de egyáltalán nem érted.. Ha esetleg egy könyvet vennél a kezedbe??
Az sokat segíthetne!
-
#1150
elírás történt, helyesen t=-abs(x)/c
Emiatt a két x' felcserélődött, de nem lényeg. -
#1149
Akkor számoljunk.
A Lorentz-transzformáció
x'=(x-vt)/(1-v2/c2)
t'=(t-vx/c2)/(1-v2/c2)
Villantsunk a Holdon egy lézerrel.
Az esemény térbeli koordinátája x=-384000e3 méter, az időkoordináta t=-x/c mert az origó a jelen lesz.
Tehát én az x=0 t=0 pillanatban mérek, sebességem most v=0.
Most legyek a térnek ugyan azon a pontján ugyan abban a pillanatban mint az előbb, de legyen a sebességem v=0.8c.
Távolodom a Holdtól. Ekkor át kell transzformálni az előbbi koordinátákat, amiből
x'=-1.152000e+09 . Távolabb ugrott a Hold? Nem, mert az álló mérése még mindig 'reális'.
Most közeledjek a Holdhoz. v=-0.8c
x'=-1.280000e+08 . Közelebb ugrott a Hold? Egyáltalán, most akkor hol van a Hold?
A három mérés ugyan azon a helyen ugyan abban a pillanatban történt.
Gyakorlatilag ezt nehéz lenne megvalósítani, de ez részletkérdés.
3 különböző távolságot MÉRTÜNK. NEM 3 különböző távolságra VAN a Hold.
Ez egy látszat. Ebből van aki azt a következtetést vonja le, hogy akkor az idődilatáció is az. Az idődilatáció valós.
MINDEN ÚGY MŰKÖDIK, AHOGY A SPECIÁLIS RELATIVITÁS LEIRJA.
A speciális relativitás azt mondja, hogy a mozgó óra lasabban jár.
És ez így is van.
Az egész következik a newtoni fizikából. Az idődilatáció is.
Hogy lehet az, mikor a newtoni idő abszolút?
Már leítram, mi a relativitás IDŐdimenziója. Órák által mutatott értékek halmaza. A kettő nem ugyan az.
-
#1148
Ez tiszta newtoni fizika és optika.
Az egészet legegyszerűbben a Lorentz-transzformációval lehet leírni, ha az időt úgy kezelem, hogy ugyanezekkel a fénysugarakkal SZINKRONIZÁLOM az órákat, és az ezek által mutatott értékeket használom a képletben.
Semmilyen idősíkról meg hasonló dologról szó nincs . -
#1147
Az ábrán látszik, hogy a végéről visszapattanó foton hosszabb utat tett meg visszafele, mint az elejéről érkező.
Távolabbinak kellene látnom a vonat végét, mint az elejét.
Kérdés, láthatom az elejét és a végét egyforma távolságra ha minden az ábra szerint történik, és az állomáshoz képest halad a fény állandó sebességgel?
A válasz, igen.
A világoskék vonalak találkozásánál még nem látom a fotont, ott még csak átment a szemem lencséjén. Itt egy pontba kerül az összes foton,
olyan ez mint egy fotógép. Ezután még át kell haladnia az üvegtesten, és ezután éri el a látóidegeket. De ez idő alatt már szétnyílik a fénysugár, egyre növekedni fog a kép mérete. Én eközben tovább mozgok a vonattal együtt, emiatt hosszabb utat kell megtennie a fénysugárnak, mintha állnék. Nagyobbnak fogom látni a vonat végét, mintha állnák.
Könnyű belátni, hogy az elölről érkező fénysugarakkal pont fordítva történik a dolog, ráfutok a szememben haladó képre, ami miatt az kisebb lesz.
És ez nem csak valamiféle biológiai effektus, hanem optikai.
Ez történik a fotógéppel, és MINDEN MÁSSAL, AMIVEL TÁVOLSÁGOT TUDOK MÉRNI.
Mert távolságot vagy háromszögeléssel mérsz vagy Dopplerrel. Az utóbbival csak akkor tudsz mérni távolságot, ha van referenciád.
A csillagászatban fényerővel is szokás távolságot becsülni, de arra is érvényes ez a hatás. -
#1146
Idehozom a képet:
http://img0.tar.hu/foton888/img/28106662.gif#3
Szóval.
Fogok egy zseblámpát. Kettőt.
Állok egy majdnem fénysebességgel haladó vonat közepén. (haha)
Villantok egyszerre előre és hátra.
Ezután azt látom, hogy EGYSZERRE megjelenik a fényfolt a kocsi első és hátsó falán. Nem csodálkozom ezen, hiszen tudom hogy a közepén állok, és a fény hozzám viszonyítva halad fénysebességgel.
Csakhogy az ábrán is ugyan ez történik, pedig nem hozzám képest halad a fénysugár c-vel, hanem az állomáshoz viszonyítva.
Látszik hogy a két jel egyszerre indult és egyszerre érkezett vissza hozzám. EGYSZERRE LÁTTAM A FÉNYFOLTOKAT A VONAT VÉGEIBEN pedig nem egyszerre tükröződtek vissza.
Ez az egyidejűség relativitása.
-
#1145
Elolvastam újra amit írtam a #1143 ban, nem csodálkozom ha nem érted..
hehe
Nehéz leírni ezt szavakkal. -
#1144
Neo, kövesd a fehér nyulat.. -
#1143
Akkor kédezek én.
A két világoskék vonal találkozásánál álló megfigyelő szerinted mit lát?
Nem a két világoskék vonalon érkező fotont?
Mert akkor a vonat végét meszebb kellene hogy lássa, mint az elejét, mert az a foton távolabbról indult.
De mégse látja meszebb, mert elfut a fény elöl, ami emiatt jobban szét fog tartani. Nem egy foton, hanem mondjuk a hátsó ajtó képe.
Pont annyival fogod nagyobbnak látni, mint amenyivel meszebb vagy.
A két végét egyforma nagyságúnak fogod látni a közepéről, pedig nyilvánvalóan a vége meszebb van.
De számold ki, a Lorentz-transzfomáció ugyan ezt adja. -
#1142
Pontosan.
Ezt van lerajzolva a #902 ben. Nézd meg a képet és olvasd el még egyszer amit ítram. Utánna jöhet a következő kérdés.
Ha még lesz. ;) -
#1141
nem ugyvan hogy a vonatban ülőnek ez nem tűnik fel?...mert neki olyan, mintha a a vonat nem mozogna.
Csak a külső szemlélőnek.
Mert einstein szerint relatív hogy a vonat megy az állomásba vagy az ékkomás a vonat alá, szvl aki a vonatban annak a vonat állónak tűnik, s mivel c mindig = c az órák számára ugyanannyit fognak mutatni.iker paradoxon -
#1140
Az idő pedig azért relativ, mert ha egy mozgó vonat közepéből előre és hátra kiküldök fényjelet, akkor a végéhez hamarabb fog odaérni, mint az elejéhez. Ugyan az történik mint az előbb, az eleje elfutott a fény elöl a vége meg belefutott.
Ha ez a jel azt jelenti, hogy most 12:00-ra kell állítani az órákat, akkor a végében hamarabb fogják 12:00-ra állítani az órát, mint a vonat elejében. Mert ugye a vonat KÖZPÉN állok, és azt hiszem hogy mind a kettő ugyan olyan távol van tőlem. Sőt azt is látom, pedig nyilvánvaló, hogy a végéből érkező fény jóval hamarabb indult, mint az elejéből hozzám érkező. De mint alább írtam a távolságok torzultak.
És mindez sima newtoni fizika és optika.
És mindez a specális relativitáshoz vezet.
Most nevess hatudsz.
-
#1139
"Ebben az esetben egy űrhajós elméletileg még az elindulása előtt megérkezne a célállomásra."
Ez Einstein elméletének hibás értelmezéséből levont hibás következtetés.
A téridő egy modell, ha szigorúan veszem, és az időt valós térbeli dimenzióként kezelem, akkor ilyen baromságok jönnek ki belőle.
A téridőt stopperórák és fényjelek alkotják. Ezekre vannak mérési utasítások a modellben. Se sárga villamos se más egyéb nincs a modellben.
De továbbmegyek. A newtoni fizika kiegészítve a véges fénysebességel kiadja a speciális relativitás téridejét.
Nem egyszerűen arról van szó, mint ahogy itt is leírták más, hogy a Lorentz-elmélettel teljesen megegyezik.
A newtoni fizikából szükségszerűen következik a speciális relativitás.
A speciális relativitás lényege, hogy elfut a mozgó megfigyelő a hátulról érkező fényjel elöl. Emiatt a fénysugár szétnyilik, és a távolságok transzformálódnak. A tárgy közelebbinek fog látszani.
Ha a fényjel elölről érkezik, akkor ráfut a megfigyelő, emiatt az kevésbé tud szétnyilni, a tárgy távolabbinak látszik.
Mi ezen a bonyolult?
-
#1138
ez érdekes mert akkor az otazási időt -(minus)-ba számolnánk?? pls -2 óra af öltől az andromeda galaxisig:D:D:D érdekes 
-
lee56 #1137 kikészíted szegényt 
-
Anotino #1136 meg az elindulasod elott felerhetsz a fara :) -
Locutos #1135 Biztos nem csak az alagut effektus lepett ott fel? -
neoG #1134 "Ebben az esetben egy űrhajós elméletileg még az elindulása előtt megérkezne a célállomásra. "
[email protected] lett elegem az egészből.megyek vissza a fára
-
tomcat1 #1133 Átlépték a fénysebességet?
A fizika egyik alaptörvénye látszik megdőlni, két német kutató ugyanis azt állítja, hogy lehet a fénysebességnél gyorsabban utazni. Kísérletükben fotonok száguldoztak kvantumalagutakban.
Einstein speciális relativitás-elmélete szerint végtelen mennyiségű energia szükséges ahhoz, hogy egy tárgy a fénynél is gyorsabban haladjon. Gunter Nimtz és Alfons Stahlhofen német kutatók ugyanakkor azt állítják, hogy nekik ezt két prizmával sikerült elérniük.
A koblenzi egyetemen elvégzett kísérletben fotonok utaztak két prizma között, írja a brit Telegraph című lap. Egy detektorral megpróbálták elcsípni a prizmáról visszaverődő fotonokat, és a többségüket sikerült felfogni. Néhány foton azonban elég furcsán viselkedett: a tudósok szerint a szó szoros értelmében azonnal megtették az utat az érzékelőig, tehát a fénynél gyorsabban haladtak. A fény sebessége körülbelül háromszázezer kilométer per másodperc. Azt nem tudni, hogy milyen műszerrel lehetett megbízhatóan megmérni a fénysebességnél gyorsabb haladást.
Elég bizarr következményei lehetnek annak, ha valóban lehet fénysebességnél gyorsabban utazni. Ebben az esetben egy űrhajós elméletileg még az elindulása előtt megérkezne a célállomásra. A német tudósok szerint a kvantumalagutak tehetnek mindenről, amelyek segítségével a szubatomi részecskék megdönthetik a megdönthetetlennek látszó fizikai törvényeket.
Nimtz azt nyilatkozta a New Scientistnek , hogy most először sikerült megdönteni a híres elméletet.
-
rikox #1127 A vakum az tényleg nem üres,mert az univerzum tágul és a tágulásának üteme nem lassul hanem még gyorsul is.
Ez azt jelenti,hogy a vakumban nagy energia van ami ezt a tágulást elő idézi és lehet,hogy ez az energia nem más mint a vakumban lévő virtuális részecskék mozgása. -
Albertus #1125 Vákum az amit létrehozunk olyan helyen, ahol gázzal, porral, gőzökkel van tele a tér.
A vákum nagysága-erőssége a telepakolt tér kiürítésére való törekvés minőségének mércéje.
Pl. a monitor vákumában még 10-30 db atom lehet (ill. van gyártáskor).
Egy elektronmikroszkópban ugyanez az atomszám a minta szétrombolását okozná.
A tér fogalmát használják még, az udvar kifejezés helyettesítésére, az anyagot körülvevő térrész jelölésére is.
A tér kifejezést (pl. Hősök tere) alkalmazza a köznyelv a települések
tágas-beépítetlen részeinek jelölésére is.
-
icelandic #1124 "A valós fizikai tér üres"
A valós fizikai tér a vákum. Az pedig nem üres. -
Albertus #1116 Szia!
A fotonnak két állapota van: a haladó ekkor nevezzük fotonnak,
és a zárt (általában gömb) pályán haladó, ekkor nevezzük anyagnak.
Fénysebességgel így az anyag nem haladhat, így nem sugárzódha, csak áramolhat..
Haladó fotonnak pedig a befogódás elött nem lehet kölcsönható
tere, mezeje..
-
Albertus #1115 Néhány hónapja tele volt a szenzációs felfedezéssel a sajtó:"Megtalálták a Higgs bozont!" címmel..
Hol jártál, hogy nem olvastad a cikkeket?
-
shakwill #1114 Én a legerősebb, legelemibb anyagi kölcsönhatást fenntartó részecskékre gondoltam. Ezek nem lehetnek fotonok.
-
shakwill #1113 Az Origo chat vendégszobában egy ideig követtem a Nagy Bumm vendégszereplését. Nagyon hamar unalmassá vált.
Egyáltalán nem serkentett gondolkodásra, hanem egyszerűen sulykolta a manapság tanított kozmológiai mainstream elméletet.
Mivel én nem tanultam magasabb matézist, ezért, ha gondolkodni akarok fogalmi rendszerben kell felállítanom azt a logikai sort, amelynek segítségével leképezhetem a valóságot. Nyilvánvaló hátrány ez, mert az absztrakció bizonyos fokán túl már csak a matematika eszközei alkalmazhatóak.
Mindezen hátrányokat belátva, szerintem a "semmi" nem létezik. Minden amit mérni tudunk "valami". Ezért a tér mindenképpen fizikai tér. Még akkor is ha jelenlegi értelmezéseink szerint nem tudunk kölcsönhatást érzékelni benne. A Nagy Bumm nem lehetett előzmény nélkül,szerintem az idő fogalmát fel kell váltani az okság fogalmával, és akkor talán megszűnik az a kényszeresség, amely a tudományos gondolkodást fogva tartja. Talán ez oldhatja fel az ellentmondást ennek a topiknak a címében is. Einstein zseniális, de antropikus gondolkodó. Szerintem a világegyetem helyesen csak holisztikusan képezhető le. -
icelandic #1112 " Higgs bozonok szintén matematikai modellek. Néhány hónapja megtalálták őket"
Elkallódtak a modellek, mi?
Kihagyják az LHC tesztüzemét
"Az idén mégsem kapcsolják be a CERN várva várt részecskegyorsítóját, ami többek közt az anyagok tömegét biztosító, rejtélyes Higgs bozonok után fog kutatni."
Tudod mit jelent az a szó, hogy 'fog'? LOL
Néha lépj ki a saját fantáziavilágodból.
-
Albertus #1111 Ne keverjük.
A tér egy fogalom: a jelenségek, anyagok, helye.
A tér anyag és foton nélkül üres.
A Higgs bozonok szintén matematikai modellek. Néhány hónapja megtalálták őket, aztán kiderült, hogy azok nem bozonok voltak.
A fotonoknak nincs tere. Az anyagi részecskék terét, a haladó fotonok képezik.
Az pedig, hogy milyen elv szerint keressük a metagalaktika tömegének
90%-át, önmagában is vitatható. -
icelandic #1110 Ezek 'görbülhetnek', mint tér.
De biztos nem a szó hagyományos értelmében. -
icelandic #1109 Igy van, ezek csak modellek.
De nem jelentheted ki, hogy a tér üres. Ott vannak pl a virtuális részecskék, amelyek képesek erőket létrehozni , vagy a skalár Higgs-bozon, aminek az elméletek szerint a térben mindenütt jelen kell lennie. -
icelandic #1108 De ha jól megfigyeled az ábrákat, akkor pl a #902-esen láthatod, hogy a test megrövidült. Ha nemlátod, akkor szétszedhetjük az ábrát, hogy mit is mutat.
-
Albertus #1107 Szia!
Nem szabad elfelejteni, hogy a specrel és az áltrel csupán egy matematikai model, egy közelító model a valóság leírására és
semmi köze a valósághoz!
A valós fizikai tér üres, a meghajlíthatatlan semmi van benne.
-
icelandic #1106 A Minkowski-féle téridő, ami a relativitás alapja, egy másfajta geometria, amit nem lehet szavakból megérteni.
Csak számolással, példákon keresztül juthatsz közelebb a megértéséhez. -
icelandic #1105 Nem tudom mit fejthetnék ki ezen jobban.
A gravitációt leíró általános relativitás energia-impulzus tenzorral számol. Ez adja meg a téridő 'görbületét' amit végül is a gravitációt írja le.
Tehát ha növelem a rendszer belső energiáját, szükségszerűen nő a tehetetlensége és a téridőt is jobban 'görbíti'. Emiatt nő a gravitációja is.És ez független attól, hogy hogyan növeltem az energiáját.
-
icelandic #1104 Igen.
Az itt levő ábrák helyesek, de félrevezethetnek.
Ezek nem tárgyakat ábrázolnak, hanem pillanatszerű események téridő pontjait. Másszóval hely és időkoordinátákat.
Ha ezeket áttranszformáljuk egy másik inerciarendszerbe, akkor az események távolabbra kerülnek.
De a testek hossza az már más kérdés. Azok rövidülnek. -
Albertus #1103 Szia!
A tanulás sohasem árt. Kérdezz, ha elakadsz, segítünk. -
Albertus #1102 Szia!
Ezt kifejthetnéd!