1398
-
utility #498 Szemléltetés a vissza fele haladó fényhez :
két jobbra tartó hullám összege balra tart, ha megfelelő a fáziskésés.
![]()
-
utility #497 ...még énse írok tökéletesen, nehéz ehhez a szemét bolygóhoz akklimatizálódni... -
utility #496 Tiberiusznak írtam... anúgy te melyik galaxisból jötték? -
feketeribizli #495 Igen, mert nem szeretem, ha félbeszakitják a gondolatmenetem, vagyis ha a gondolatom már bozon, s azt valaki megspineli, akkor én lassan bosszus leszek.
Viszont ilyen félspinű elektronokkal azután sok hasznos dolgot cselekszem, amit anélkül, meg sem probáltam volna, mert eszembe se jutna.
Tehát egy spin meg egy bozonra vágyó gondolat az két spin? -
utility #494 Mindig ezzel a spinnel vagy megakadva...
Itt van minden róla:
wikipedia spin
-
feketeribizli #493 A jelnhez közelebb lesz a mult, ha felidézem. -
utility #492 Nemértelek de mindegy, megpróbálom bemutatni a kétréses kisérletet... -
feketeribizli #491 Én szerintem a mult is halad előre, vagyis 12 órakor a Nap fenn van az égen és elhuzzák a sötétitőt az üvegmenyezeten, s én ott ülök a gép előtt, s közbven itt már eltelt 7 óra hossza pontosan. -
utility #490 Szerintem ilyesmi egy foton kibocsájtás-elnyelődés:
Előszőr az időben visszafele haladó/megerőssítő/ hullám látszik, utánna jön a rendes.
![]()
-
utility #489 Akkor idézek még
"
De vajon mi a helyzet a Bell-egyenlõtlenséggel, az Einstein-Podolsky-Rosen-kísérlettel és az Aspect-kísérlettel? Végül is ezek keltették fel újra az 1980-as években a kvantummechanika jelentése iránti érdeklõdést. Az abszorberelmélet szempontjából semmilyen nehézséget sem okoz a történések megértése. Képzeljük el (továbbra is a pszeudoidõ fogalmaiban gondolkozva), hogy a két fotont kibocsátani készülõ, gerjesztett atom különbözõ irányokba különbözõ polarizációs állapotú ajánlati hullámokat küld ki. A tranzakció csak akkor fejezõdik be, és a fotonokat ténylegesen csak akkor sugározza ki, ha a megfelelõ abszorberpár az idõben visszafelé haladó avanzsált visszaigazoló hullámot visszaküldi a fotonokat kisugárzó atomnak. Mihelyt a tranzakció teljessé válik, a fotonok kisugárzódnak, megfigyelik õket, miáltal kettõs detektálás következik be, jóllehet a két észlelt foton egymástól térben távol tartózkodik. Ha a visszaigazoló hullám nem felel meg egyik megengedett polarizációs állapotnak sem, akkor ez a tranzakcó nem valósulhat meg, vagyis elmarad az egyezséget megpecsételõ kézfogás. A pszeudoidõ szempontjából nézve a fotonpár mindaddig nem sugárzódhat ki, amíg nem születik megegyezés arról, hogy a fotonok el is fognak nyelõdni, amely elnyelõdés során meghatározódik a kibocsátott fotonok polarizációs állapota, bár kibocsátásuk az elnyelésük „elõtt” történt. A szó szoros értelmében lehetetlen, hogy az atom olyan fotonokat bocsásson ki, amelyek állapota nem felel meg a detektor által megengedett abszorpciós állapotoknak. Valójában az abszorber modell szerint az atom csak akkor tud fotont kisugározni, ha megegyezés született a foton elnyelésérõl." -
utility #488 Én már értem, ne mond hogy te nem...
"Ez az átütõ erejû siker, amit a tranzakciós értelmezés a kvantummechanika összes rejtélyének megoldásában elért, egyetlen, a józan ész felfogásával homlokegyenest ellentétesnek látszó ötlet elfogadásának köszönhetõ - nevezetesen annak, hogy a kvantummechanikai hullám ténylegesen képes az idõben visszafelé haladni. Elsõ pillantásra ez szöges ellentétben áll a józan ész diktálta felfogásunkkal, amely szerint az oknak mindig meg kell elõznie az okozatot. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük a helyzetet, akkor kiderül, hogy az idõutazásnak a tranzakciós értelmezés által megkövetelt fajtája végsõ soron nem sérti meg az okság mindennapi fogalmát. Hasonlóképpen, ez a Világegyetemen keresztül létrejövõ kézfogás nem szükségszerûen foszt meg bennünket attól, amit emberi sajátosságaink közül a legfontosabbnak tartunk: a szabad akarattól." -
utility #487 "ismerem a tranzakciós elméletet"
Biztos vagy benne. Szerinted mi a lényege?
Miért nem tetszik? -
utility #486 http://img82.imageshack.us/img82/1616/animationwizard23ro.gif
-
utility #485 itt -
utility #484 Na itt egy fotoncsere Feynman elmélete szerint.
Amikor egy multba tartó hullám generál egy jövőbetartót.
![]()
-
Tiberius B #483 akkor mia spin, és egyáltalán mi a fenéért híjják így, ez csak egy ötlet volt -
utility #482 Miért lenne periodikus, megméred vagy erre áll vagy arra. Menet közben nem tudod megmérni, tehát nem tudsz periodikusságot kimutatni, hogy na ilyen volt, de mikorra megérkezett ilyen lett. Nem így van. Amikor elkaptuk, akkor erre áll a spinje . Ennyi. Ezért nem szeretik ha forgással hozzák kapcsolatba. Forgott valami? Én nem láttam forgást. -
Tiberius B #481 gondolom a spin is olyan, mint a hullám, meg a rezgés stb. gondolom az is egy periodikusan változó tulajdonság -
utility #480 A foton egész spinű az elektron feles... :))))) vajon miért? Csak nem eltört? -
utility #479 Meg ugye ott a spin, forgás is meg nemis. Szerintem egyszerűen az elektron-elektron ütközés iránya, semmi több. -
utility #478 Gondolj bele, nemcsak minden emissziót követ egy elnyelés, hanem minden elektron pozitron szétsugárzást követ egy párkeltés. Ugyan az mint a sima elektronpálya törése, csak mint Feynman megmutatta, itt az időben visszafele halad tovább az elektron.
Szerintem az a gamma foton a többivel együtt csak illuzió. Reális de mégis csak illuzió. -
Tiberius B #477 A világ egyszerűbb, mint bárki gondolná, mindössze fel kéne már végre rendesen deríteni.:-) -
utility #476 Nekem van egy sejtésem, szerintem egyszerűen csak ütköznek az elektronok.
Ekkor ugyanolyan szögben törik meg mind két elektron világvonala, ami megfelel egy foton leadásának és elnyelésének.Minél nagyobb a visszapattanás szöge, annál nagyobb energiájú a közvetítő foton.
Van ugye az időben előrehaladó és visszafele haladó hullámok Feynman elméletében, amiből következik, hogy a két fotont cserélő részecske időtlen kapcsolatban áll, hiszen abban a pillanatban érkezik a megerőssítő hullám, amikor indul a kérést közvetítő.
Szerintem meg egyszerűen nincs távolság két foton cserélő elektron között.
De akkor mégis hogy lehet az, hogy a napon lévő elektron fotont cserél mondjuk a szememben lévővel? Erre egy megoldás van, a két töréspontot különböző megfigyelők szeparáltnak, elkülönültnek látják. Ezt a Lorentz transzformációk biztosítják. Tehát mi csak egy hologrammot látunk, ami különböző nézőpontból nézve más és más. -
Tiberius B #475 szerintem elkezdem boncolgatni a tankönyvemben a modern fizikát, mert vacak az, ahogy haladunk:-(
11.-es vagyok, és még a váltóáramnál se tartunk:-(((
Nagyon szomorú vagyok e miatt, ovasni meg még nem akarok nyárig. Nem tom miért nincs kedvem:-( Na de majd akkor:-) -
Tiberius B #474 Köszönöm mindenkinek, ismerem a tranzakciós elméletet, tudok arról, hogy fotoncsere történik, sejtettem, hogy a mezőt sok-sok lehetőség teszi ki, én csak arra lennék kíváncsi, hogy MIÉRT cserélnek fotont az elektronok (tranzakciós-elmélet vmiért nem tetszik:-(), meg hogy hogyan meg végbe egy-egy fotoncsere különböző töltött részecskék közt. De lehet, ennyi erővel kérhetném a szupergravitációt is holnap reggelre, vagy nem?:-) -
utility #473 Még a könyv felénél járok, de dúrva... Sokszor találkoztam halvány utalásokkal Feynmanra, de hihetetlen hogy egy ilyen régi és jó elméletről ilyen keveset hallani.
Ha belegondolok, hogy az agyamban az elektronok mozgása függ az univerzum távoli jövőjétől és a távoli múltol is, hááát....
Azért érdekelne, hogy ilyen lassan olvastok, vagy sokkot kaptatok megint, vagy atomcsapás volt? :DDD -
utility #472 Minden ember látja a jövőt, csak legtöbben megijjednek tőle vagy csak nem értik az üzenetet, mert nem ismerik a múltat.... -
utility #471 "A „Wheeler-Feynman-féle elnyelési elméletként” ismert elmélet legújabb változatában (a témavezetők mindig megtalálják a módját annak, hogy az ő nevük kerüljön előre, ha az irányításukkal dolgozó egyetemi hallgatóval közösen felfedeznek valamit) a rezgő elektron retardált és avanzsált hullámokat egyaránt kibocsát (a jövő, illetve a múlt irányába). Ha ezek a hullámok bárhol (térben és időben egyaránt értve) a Világegyetemben összetalálkoznak egy elektronnal (pontosabban szólva, bármilyen elektromos töltésű részecskével), akkor a másik elektront rezgésre késztetik. Ez a rezgés azt jelenti, hogy a másik elektron is sugárzást bocsát ki, természetesen mind a jövő, mind pedig a múlt irányába. Ennek eredményeképpen az elektromágneses hullámok egymást átszövő tengere jön létre, amely hullámok - az egyetlen elektron rezgésének eredményeképpen - az egész Világegyetemet kitöltik. A hullámok nagyrészt kioltják egymást, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fényvisszaverődésének kvantummechanikai leírásánál láttuk. Egynémely hullámok azonban, a jövőből és a múltból egyaránt, visszatérnek az eredeti elektronhoz, és kifejtik azt az ellenállást, amire az elektronok gyorsítással szemben mutatott viselkedésének magyarázatához szükségünk van." -
utility #470 "újból megkédezem: vki elmagyarázná érthetően, hogy is megy az elektromágneses-kölcsönhatás?"
hmm :))))))
"A Wheeler-Feynman-elmélet továbbra is a legjobb magyarázat arra, miért lép fel a sugárzási ellenállás, és hogyan cserélnek fotont a töltött részecskék, bár erre soha nem jönnénk rá abból, ahogyan a legtöbb középiskolában és egyetemen a fizikát tanítják. "
Keresd meg ezt a fejezetet: Fény a jövõbõl
-
utility #469 "Olyan e.m. hullám nem létezhet Maxwell bácsi elmélete szerint,
amely csak egy adott irányba halad."
haha, akkor ez mi?
![]()
![]()
![]()
![]()
az alábbi képletek alapján eccerű megírni:
xk=x-xp
yk=y-yp
t=sqrt(xk*xk+yk*yk)
amp+=sin(t*pi/10)
Ha csak egy forrást jelenítesz meg , megkapod a gömbhullám 2d vetületét. Sajnos nincs 3d monitorom...minél többet adsz össze, annál inkább egyirányú lesz a fény. Meg lehet nézni, ha pl elrontod a fázist , akkor jobban szét fog tartani a sugár, épp úgy , mint a lézernél... -
utility #468 OFF
egy kérdés: mivel tudok tga-kból animált gif-et készíteni? -
utility #467 Ezt a könyvet mindenképp érdemes elolvasni...
John Gribbin:Schrödinger kiscicái és a valóság keresése -
utility #466 Tudsz valamilyen szinten programozni?
Meg tudom neked mutatni, hogy folyamatos minden irányban terjedő gömbhullám is mehet egy irányba. -
utility #465 A ledről jöttem rá... -
utility #464 Tudom ám kivagy.. :DD -
utility #463 ...elektromágneses kölcsönhatás? Hm már írtam, fotoncsere. Mi nem tetszik rajta? -
utility #462 Na visszajöttem..
Mi az hogy dinamikus gravitáció? -
Albertus #461 Szia!
Amikor annak idején Maxwell bácsi megalkotta az em. mezőt leíró képleteit,
akkor megfeledkezett arról a tényről, hogy nem egy, hanem milliárdnyi
elektron hatását érzékeljük egyszerre.
Így azok számára akik nem tudják (vagy nem akarják) felfogni, hogy minden egyes elektron kibocsátja a maga fotonját, ez a gigantikus foton halmaz mezőként érzékelhető.
Sokkal tisztábban látható az egyes fotonok viselkedése és hatása ha olyan folyamatokat vizsgálunk ahol valóban csak egy-egy foton érkezik.
Ilyen folyamatok az egyetlen elektront adó béta sugárzások és az egyetlen
fotont adó gamma bomlások.
Tudom, hogy ezek a "konyhában" ritkán előfrduló ill. nehezen beszerezhető
anyagokkal valósíthatók meg. Így megpróbálom olyan jelenségeken keresztül elmagyarázni, amik ugyan nem egy-foton ill. egy-elektron típusúak, de
a mutatott hatásban felismerhető. Így akár otthoni kisérletezgetéssel is
láthatod és (át)érezheted akár a saját bőrödön a jelenségeket..
Először is: Olyan e.m. hullám nem létezhet Maxwell bácsi elmélete szerint,
amely csak egy adott irányba halad. Mégis az összes led ilyet állít elő, sőt!
Ha lézerpointert sikerülne a piacon venned, akkor megfigyelhetnéd, hogy
csak nagyon szűk irányban jön létre a fénykibocsájtás..
Vegyünk egy nagyobb 30-60 kulcsszámú fotós vakut.
( A digitális gépek vagy az autómata fényképezőgépek 2-10 kulcsszámú vakui nagyon gyengék ehhez!)
És villantsunk bele a tenyerünkbe! Rácsap a fény.. Tegyük ezt üveglemezeken át (ablaktáblán) is. Ugyanúgy ráüt.. Fogjunk egy fémlemezt ( fémtálca, fedő stb.) függesszük fel cérnára és vele is végezzük el a kísérletet..
Hangos megcsendülést tapasztalunk... Tehát elmondhatjuk, hogy
az energia megérkezett.. Odaütött, vagyis impulzust hordozott...
Eddig érthető és világos?
-
Tiberius B #460 képzettség nuku, érdeklődés nagy, matematikai apparátus 11.-es
de inkább az elmélet, mint a matematikai modell érdekelne, mert a matek-modell fenn van a wiki-n, a hatásmechanizmus meg nem -
Tiberius B #459 A mező és a kvantum között mi a különbség???
EM-mező van, de mégis fotonkicseréléssel megy a kölcsönhatás.
Amúgy úgy értem, hogy mi van, ha nem csak a térgörbítéses (ált. rel.-elm.) gravitáció van, hanem mondjuk normál mező-kvantum (nevezd ahogy akarod) is van, meg mondjuk nemcsak a tömeg okozhat térgörbületet?
