-
shakwill #1011 Sziasztok!
Sajnos nem volt időm végigkövetni az eszmecserét.
Azt szeretném kérdezni, hogy az idő fogalma nem tévesen értelmezet-e? Most nem vulgáris ismeretterjesztésre vágyok, hanem annak kritikai átgondolására, hogy tudományos (relativisztikus) idődefiníciónk, nem az antropomorf megközelítésből ered-e? (Pld: A föld lapos, mert úgy látjuk.) Nyilvánvaló, hogy matematikailag hasznos a jelenlegi értelmezés. Ahogyan a nemlineáris megközelítés nem érvénytelenítette az ókori definíciókat, úgy az Eisteini megközelítés sem érvényteleníti a Newtoni definíciókat. Csak az érvényességi körük nagyobb. Az újabb elméletek jobb közelítést adnak a valóság leírására, azonban előbb utóbb kiderül, hogy szignifikánsan eltérnek a valóságtól. ( A hibaszázalék csökkenő tendenciát mutat.)
Tehát az idő önálló dimenzióként(a térdimenziók közé sorolva) való elképzelése, nem hamis-e? Lehetséges az, hogy a történések egymásutániságának oksági megközelítése, ennek az időfogalom helyébe való, matematikai behelyettítése, nagysádrendi áttörést eredményezhet? Ugyanez a kérdésem a tér hagyományos megközelítése szempontjával is. Lehetséges, hogy csak azért használjuk a bevezetett módon ezeket a fogalmakat, mert így alakult ki a tudományos definíciójuk? (Tekintély elv) Mert az első gimis fizikaórán így tanították? Még mingig az oksági dominóelvnél tartok! Amely talán a káoszelmélethez áll a legközelebb. A lineáris időfogalmat felváltottuk a nemlináris idő (és tér) fogalmakkal. De még ma is ott tartunk, hogy kibékíthetetlennek tűnő ellentmondások vannak a mikró és makró elméletek között. Nem lehet -e, hogy az elméletek közötti ellentmondás feloldható a valóság ezen nem is nagyon újfajta megközelítésével, amely talán feloldaná az antropomorf szubjektivizmust? Ismét mondom, hogy nem a regnáló elméletek magyarázata érdekel, hanem a kérdés kritikus átgongolása. Persze azt hiszem, hogy ezzel zseniális tudósoknak is több évi munkája volna. tehát a kérdés inkább gondolarébresztő, azért érdekel mit gondoltok erről?