Legegyszerűbben úgy dönthetjük el, ha pl készítünk egy x-y kordinátarendszer rajzot.
Az y-helyére az időt "t"-vel jelölve írjuk. A helyes lépték-egység
alapja legyen a fénysebesség.
Így az időtengelyen c*t és az x tengelyen is a c*t legyen az egység.
Most jelöljük be azt a pontot ahol t=0 és x=0 kor kezdődik egy esemény ami t=1 -kor x=1 helyen fejeződik be.
(pl. egy villanás fénye x=1 -ig haladt és ott egy vetítővásznat elért.)
Ha az időkordináta teljesen egyenértékű a hely kordinátával, akkor ez az ábra akkor is pontosan ugyanezt a képet adja, ha felcseréljük a tengelyeket.
Szerintetek azonos képet kapunk?
Mert szerintem igen, azonos képet. Miután az idő éppen olyan kordinátája az eseményeknek, mint az x,y, vagy akár a z...
Minden esemény a három látott kiterjedés x,y,z és!!! a tapasztalt idő kiterjedés mentén történik.
Jó példa az s elektronpálya gömbhély alakja. Kívülről gömbnek látszik, gömbnek tapasztaljuk, de a gömb egyetlen pontja az ahol éppen akkor van az elektron..
No persze, csak a filmekben érvényes az, hogy
"Ó, hát akkor az üres részbe betolható végtelen számú világ, lásd a "Sliders" c. film)
sajnos nem tolható be.
Miért nem?
Azért nem, mert nem hobbyból csak egy elektron (ill. max 2 db) van ezen a hélyon, hanem azért mert annak az egy elektronnak az egész gömbre kiterjed a hatása.
Így csak akkor "fér el mellette" másik, ha a kettőjük spinje ellentétes irányú.. különben nem..
