• Magnetic
    #54
    "Brans és Dicke már 1961-ben felvetette, hogy a gravitációs kölcsönhatás a téridő különböző pontjain eltérő lehet. Nem hittek az anyagi részecskék nyugalmi tömegének állandóságában, hiszen erre nincs is bizonyíték. Ezt a megkötést az Einsteini elmélet önkényesen, az idő definíciójával vezette be. Brans és Dicke a nyugalmi tömeg helyfüggését egy skaláris mezővel adták meg, amely egy új mozgásegyenlethez vezetett.

    (d/ds)(mui) - 1/2mgjk,iujuk - m,i = 0

    ahol

    m=m0f(x)

    Meg kell jegyezni, hogy ez a függvény különböző részecskék esetén nem feltétlenül azonos.

    Brans és Dicke [7] ezt a helyfüggést a gravitációs állandóba kívánta integrálni, és csak egy - gyenge mező esetén használható - közelítést adtak. Ezzel a közelítéssel számolt bolygópályáknak a mért értékektől való eltérése nagyobb volt, mint az Einsteini, így az elmélet nem hódíthatta meg a világot.

    Majd két évtizeddel később, 1977-ben Bekenstein [8] a részecske mozgásegyenletébe a tömeg helyfüggését skaláris függvény helyett egy dimenzió nélküli “tömeg tenzorral” írta le.

    Sajnos ezen megközelítések minden esetben új ismeretlent vezettek be; a függvények meghatározására analitikus módszer nem áll rendelkezésre, tapasztalati meghatározásuk pedig a szükséges pontossággal még manapság sem lehetséges.