Időutazás

Szia!

Félek valamit nagyon félreértettél..

A szembõl jövõ világ képét láthatja, az hathat a fotonra..

Oldal az határ eset.
A világ számára oldalról nézve a zéró vastagságtól a látható hatásokig..
Hiszen ha a fotont oldalra hagyná el a fény akkor nincs semmi ok,
hogy ezt megcáfoljuk.. és a kintrõl jövõ fénnyel éppen ott találkoznak
még éppen láthatná a foton... hátúlról már nem érheti utol a fényt a fény sem..
A foton számára elõrõl mindent "lát",egészen 180 fokban,
hátulról pedig semmit...

Az hogy a foton számára nincs idõ, nem azt jelenti, hogy számunkra sincs...

Mondtam már, a múltba max 1 fotonelnyelõdésnyire lehet visszahatni, az pedig a Földön kb 42000/300000 másodperc alatt mindenképp végbemegy. Ráadásul nem is tud körbe-körbe menni a fény a Föld felületén. <#zavart1>

Ujra fáj a fogam és ujra müködik a presszó, de van e összefüggés a két dolog között?!

Nem járok a presszóba, de a zene szól a presszóban és talán a multbeli idõszálakat is megrezgeti, igy a fogam a zezgésektöl a jelenben fájhat.

Talán azt lehetne mondani, a fotonnak nincs sebessége az idõben, a többinek van. De ehhez kell még egy koordináta a 3tér és egy idõkoordinátához...

Magyarul a fotonnak számunkra van sebessége és idõkoordinátája, de önmaga számára nincs sebessége se idõkoordinátája. Az elsõ még érthetõ is, hiszen önmagához képest semmi nem mozog.
A második érdekes ...

A másik topikban már írtam, hogy a Lorentz transzformáció a térkoordinátákból idõkoordinátákat csinál és fordítva. Igy lehet a fotonnak idõkoordinátája a mi inerciarendszerünkben.

Nem baromság, csak nem veszed figyelembe, hogy minden mozgó rendszernek sajátideje van.
A foton saját rendszerében nem telik az ideje. De a mozgásirányban a foton számára a világnak nincs is kiterjedése...<#wow1>

huhh kezd elmenni a totyik a témától.

laikus kérdésem:
Ha azt vesszük,hogy fénysebességnél nem telik az idõ,akkor egyáltalán miért beszélünk fénysebességrõl?A sebesség a fizikában az idõhöz is kötve van ugye (m/s,km/h,stb)Hiszen az adott dolog ami fénysegességgel utazik azonnal bárhol ott van lévén nem telik számára az idõ,vagy az idõt mint olyan külsõ szemlélõként,vonatkoztatási pontból értelmezzük?

Biztos baromságot kérdeztem,mondom laikus vagyok...

Probléma?

Ezt ugye nem mondtad komolyan??

A megoldás egyszerû, egy detektort használj, és mozgasd. Úgy biztos nem lesz áthallás. Meg akkora árnyékolást raksz köré amekkorát akarsz. /birsz/
Minden deteknálásnál fel kell írni a detektor pozicióját, majd a végén fel lehet rajzolni az eredményt.

Már keverem.. Több fórumon beszélgetek szimultán.. És egy másik helyen a
Faraday effektusról volt szó, és megfeledkeztem, hogy itt egy felsorolásban
említettem Faraday nevét...

Pontosítsunk: bizonyítottan egyfoton interferenciát még senki sem csinált..

Sõt! Még az egy elektronos is erõsen vitatott! Bár éppen nemrég (néhány hónapja) publikáltak ilyen kisérletekrõl készült filmfelvételt. Mit is mondhatnék.. Nem igazán meggyõzõek a képek..

Egy foton interferenciát rengeteget csináltak. Hogy jött most ide a polarizáció?

Jaa és akkor is csupán ezredére csökkenne a szomszédra ható foton hatása..
Megemlítem, hogy nincs is szükség ilyen szigetelésre, mert a gamma fotonoknál,
a valóban egy foton- egyszerre feltétel miatt nem jön létre interferencia
a kétréses kamrában..

Ne keverjük! A polarizáció egy dolog, az interferencia egy másik..
Egymástól független jelenségek..
Egy-egy detektor átmérõje kb 4 cm.Érdekes lenne egymástól 30-40 cm-re vagyis
8-10 detektornyi távolságra elhelyezett detektorokkal kisérletezni...

Nos te gamma fotonokról beszélsz, azokhoz meg köze nincs Faradaynek. Már egy kb 2 cm vastag ólomlemezben a gamma sugárzás intenzitása a felére csökken. Nincs ólomlemezed? Na az lehet.
Nem fér be két detektor közé? Dehogynem.

Minden árnyékolás arról szól, hogy az adott hatást, minél jobb hatásfokkal
szigeteljük el..

No de hogyan?? Pl. úgy hogy a hatással ellentétes hatást generáltatunk.
Szerencsére Faraday, Lenz és a többiek ehhez nagyon sok segítséget nyújtanak..
Olyan kutatókról nem is szólva mint Yagi, akit annak ellenére, hogy
majdnem mindenki használja a szabadalmát, még a nevét se nagyon ismerik..

Figyelj !

Van 1 db foton, "becsapódik" valahova milliárdnyi elektron közé..
Te komolyan gondolod, hogy csak arra az egyre hatna???

Mindegyikre fog hatni! De a falazat, a szigetelés elektronjaira is!

Mert árnyékolni nagyon nehéz...nefárassz

Most erre mit mondjak. Elrontottál valamit...másoknak sikerült 😄D

Még életedben nem próbáltál árnyékolni...

Különben nem írnál ilyeneket...

Én arról beszélek ha sok fotondetektort egymásmellé raksz. De a kedvedért rakjunk közéjük árnyékolást. Akkor szerinted hogy terjed át a te hullámod az egyik detektorrol a másikra?

Co-60 gamma forrásból származó fotonokat vizsgáltam.. A kétréses kisérlet
nem okozott interferenciát a detektorokon.. hiába ismételgettem a kísérleteket.
Ennek az lehet az oka, hogy ott valóban 1 foton érkezett 1-3 másodpercenként.
Viszont minden olyan esetben, amikor nem garantálható az egy idejûleg
egy foton kibocsátása, létrejön az interferencia kép..
Nem érdekes ez?
Amikor garantáltan egy foton van akkor nincs interferencia, de amikor
csak feltételezhetõ, hogy egy elektron van akkor megjelenik!!!???

Én ebbõl arra következtetek, hogy a kétréses kísérletekben mégsem
egyfotonos az amit annak feltételezünk...

Szia!

Sajnos nagyon félreérted Te is... Hova is érkezik az a szegény foton??
Nem valami anyag féle ernyõre??
Érdekes.. Ennek az ernyõnek nem lennének milliárdnyi elektronjai...
Megnyugtatlak, vannak, sõt! Sokkal több is! Ezek közül elegendõ egyetlen
egyre hatni, és ez az energia amíg nem oszlik el egyenletesen a teljes
testben addig össze-vissza sugározgatja az energiát az a sok-sok
elektron.
Így nagyon távoli detektorokra is eljutnak a fotonjaik..
És mi több! Minden generált sugárzás fázisa szoros összefüggésben áll
a bejövõ fotonéval!

Teljesen mindegy hogy kavarod meg, a kétréses kisérlet és a foton az általunk ismert hullámfogalommal nem értelmezhetõ. Vannak akik azt mondták, hogy az egyenként érkezõ fotonok hullámzást indítanak az ernyõn, és emiatt van interferencia. Egy probléma van ezzel, hogy különálló fotondetektorokkal is el lehet végezni a kisérletet. Ott pedig nem keletkezhet a térben szeparált detektorok közt semmilyen hullám.
Azt is mondhatod, hogy mialatt egy foton van a berendezésben valójában több részecskére bomlik, de ha elkapunk egyet a többi akkor is el kell hogy tünjön.

Nemtod mi 😄DD

és mi történik a kétlyukú kisérletnél ha csak egy foton van a berendezésben?

A model neve: "Hullámdinamikai részecske model"

Nagyjából azt írja le, hogy ha mozog egy részecske akkor
mozgó em. hullámteret létesít. Az ezzel a dinamikus térrel együtt mozgó
más (kisebb) részecskék befogják és szinték kisugározzák az energiát
az szerint, hogy a saját energiaállapotuk (frekvenciájuk, hullámhosszuk)
hogyan viszonyul a stabil rezonancia állapotokhoz.. Így minimális
energia vesztéssel 10^9 évnél hosszabb ideig is stabil maradhat egy-egy
részecske ( proton ill. elektron, stb..)
Az energia vesztést a környezet mezõként "érzékeli". Így töltést,
a gyenge és erõs valamint a gravitációs kölcsönhatásokat.

Nem azt kérdeztem mirõl nem beszéltél. Az amúgy messze több mint amirõl beszélsz, mert az csak egy. 😄DD

Nem a QED -rõl beszéltem..
Az SR idõ fogalma lehet, hogy nehezebben érthetõ, de ha nem akarjuk másnak
látni mint ami akkor világosan kövthetõ.. szerintem.

Természetesen rengeteg elmélet van, de gyorsan lehet szelektálni közöttük, ha valaki ismeri a kisérletek eredményeit. Pl az idõdilatációt ezerféleképpen kimutatták már. Az étert sehogy. Namost Einstein relativitása és Lorentz elmélete ekvivalens, de Einstené egyszerûbb pusztán az idõ hagyományos értelmezését kell elvetni. Sok embernek ez nem tetszik, mert nem ismerik azt a téridõt leíró geometriát, ami bõven kárpótol az elveszett idõfogalmunk miatt.

Te most a kvantummechaniáról beszélsz? Mert ott nincs hullámszerû pálya, csak egyszerûen egy hullámfüggvény, amivel annak a valószínûségét tudjuk meghatározni, hogy hol fogjuk megtalálni a részecskét.

"A "nagyobbak" hullámain "úsznak" a kicsik" ezt totál nem értem, bõvebben? Milyen elmélet ez?

A vikipédia linket csak azért adtam hogy tájékozódj a dologról.

Szia!

Érdekes, hogy a "Fizika" nagy "F"-el wikipédia szinten ismert számodra.
Igen, a hetvenes évek elején a hullámdinamikai részecske modellek voltak
a "fizika" - és a "kémia" számára a leg elfogadhatóbbak..
Az más kérdés, hogy ki és mennyire ismeri a létezõ elméleteket..
Bevallom nem kerestem a neten ilyen publikációkat, így fogalmam sincs,
hogy hol találhatók.
Az einsteini statisztikai szemléletbõl Schrödinger és Heidelberg
alapjain továbbhaladva az elektronszkópos ill. az ionoszkópos
vizsgálatokat felhasználva született az elmélet. (Nem elektron mikroszkóp!)
A szükített lényege az elméletnek, hogy minden részecske csak
hullámszerû pályán halad. A "nagyobbak" hullámain "úsznak" a kicsik..
Alap a mindenkori rezonancia, ami a szinte folyamatosan fellépõ
fáziseltérések miatt interferenciákat és ezzel energia transzportokat
okoznak..

A "fizika tudja" kifejezéssel kapcsolatban megjegyezném, hogy vannak
favorizált és nem favorizált tudósok és elméletek.
Egyikük sem maga "a fizika" vagy "a kémia"..
Így ilyen módon hivatkozni a "fizikára" nem helyes..

"létrejönnek akkor gyakorlatilag azonnal reagálnak a környezetükkel.."

Felsírnak? <#vigyor3>

A legtöbb fizikai törvény idõtükrözésre invariáns.
Idõtükrözés A Wikipédiából

Még Feynman mutatta meg ,hogy a pozitron lehet elektron csak idõben visszafele halad.

"rezonáns tulajdonságaik "ellentétesek".." hmm ez valami új fizika?

Nem értem, hogy mibõl gondolod, hogy az "anti" részecskék
ideje fordítva múlik?
Az antiproton, a pozitron, pontosan olyan részecske mint a proton és az
elektron, csupán rezonáns tulajdonságaik "ellentétesek"..De ettõl még
az idejük ugyanabba az irányba "folyik" mint normál társaiké..
Az, hogy a mi környezetünkben kicsi az elõfordulási valószínûsége
az antirészecskéknek, az abból adódik, hogy ha létrejönnek akkor
gyakorlatilag azonnal reagálnak a környezetükkel..
Elvben lehet olyan galaxis ahol pont fordítva van az arányuk...

Magával az idõvel nem tudsz szembe haladni. Ha antiatomokból állnál, azt érezhetnéd, hogy minden visszafele halad az idõbe.

Egyes elméletek szerint az õsrobbanás szingularitás mozgással járt.
Az entropia "iránya, elõjele" a szingularitás egymással szemben lévõ
frontjain ellentétes irányú.
Így õsrobbanásonként elõjelet vált az entrópia is...

De ugyanakkor ha pl. áthaladunk egy feketelyuk szingularitásán akkor a mi "idõnk" is az ellenkezõ irányba fog haladni mindaddig amíg el nem éri
a rendszerünk (pl. az ûrhajónk) határát (falát).
Mert ekkor a részecskéink szembekerülnek a környezet "fordított idejû"
részecskéivel...És akkor annyi...

De lehet hogy elég egy memóriát csinálni belõle...<#wow3>

Ha antianyagból sikerülne összerakni egy embert, az mesélni tudna nekünk a jövõrõ...

hmmm.. érdekes

A jövõ folyamatosan befolyásolja a multat, igy lehetséges az, hogy a jövöbõl önmagunkat materializáljuk a multban, vagyis a mult olyan lassu és hosszú, hogy vissza lehet kanyarodni egy gyorsabb eseménylánccal bele.

Bõvebben ??<#idiota>

Hogy lehetne rávenni egy egész tárgyat arra, hogy leadja így az energiáját?

Galaktikus röppállyamodósitás?

hmmm pozitronnal lehet a múltba üzenni... no akkor gondolkozzunk...
Nem csodálnám ha megint hírtelen eltünnének a beírásaim...😄DDD

Hoppá, nem is adjuk neki, hanem elvesszük tõle...

A fénysebességre nem gyorsítható az elektron, de meg lehet fordítani haladását az idõben, eccerûen adunk neki egy 2me*c2 energiát. Igy a múlt fele fog haladni.
Az idõutázas eddig is ismert volt, és nem más, mint a eletron és a pozitron szétsugárzása fotonná. Csak senki nem gondolt rá.
A foton pedig a jelenbõl hiányzó elektron 'árnyéka' a világunkban.

Gyorsulással, soha nem lehet elérni...<#szomoru1>

De aztán visszanyernénk az idõt 😄

Ez nem úgy megy, hogy hipp-hopp fénysebességgel megyek, jajjdejó.
Csak a fénysebességre való felgyorsítás is több évtizedig tartana.

Hát ez az... de jelenben a tudat sem mozog, nem figyelhet meg, nem hasonlíthat össze, mert azt csak akkor teheti meg ha mozgás van, össze tud hasonlítan. Tehát a jelenben egyáltalán nincs semmiféle mozgás.