1091
Időutazás
-
utility #331 A megoldás egyszerű, egy detektort használj, és mozgasd. Úgy biztos nem lesz áthallás. Meg akkora árnyékolást raksz köré amekkorát akarsz. /birsz/
Minden deteknálásnál fel kell írni a detektor pozicióját, majd a végén fel lehet rajzolni az eredményt. -
Albertus #330 Már keverem.. Több fórumon beszélgetek szimultán.. És egy másik helyen a
Faraday effektusról volt szó, és megfeledkeztem, hogy itt egy felsorolásban
említettem Faraday nevét...
Pontosítsunk: bizonyítottan egyfoton interferenciát még senki sem csinált..
Sőt! Még az egy elektronos is erősen vitatott! Bár éppen nemrég (néhány hónapja) publikáltak ilyen kisérletekről készült filmfelvételt. Mit is mondhatnék.. Nem igazán meggyőzőek a képek..
-
utility #329 Egy foton interferenciát rengeteget csináltak. Hogy jött most ide a polarizáció? -
Albertus #328 Jaa és akkor is csupán ezredére csökkenne a szomszédra ható foton hatása..
Megemlítem, hogy nincs is szükség ilyen szigetelésre, mert a gamma fotonoknál,
a valóban egy foton- egyszerre feltétel miatt nem jön létre interferencia
a kétréses kamrában..
-
Albertus #327 Ne keverjük! A polarizáció egy dolog, az interferencia egy másik..
Egymástól független jelenségek..
Egy-egy detektor átmérője kb 4 cm.Érdekes lenne egymástól 30-40 cm-re vagyis
8-10 detektornyi távolságra elhelyezett detektorokkal kisérletezni... -
utility #326 Nos te gamma fotonokról beszélsz, azokhoz meg köze nincs Faradaynek. Már egy kb 2 cm vastag ólomlemezben a gamma sugárzás intenzitása a felére csökken. Nincs ólomlemezed? Na az lehet.
Nem fér be két detektor közé? Dehogynem. -
Albertus #325 Minden árnyékolás arról szól, hogy az adott hatást, minél jobb hatásfokkal
szigeteljük el..
No de hogyan?? Pl. úgy hogy a hatással ellentétes hatást generáltatunk.
Szerencsére Faraday, Lenz és a többiek ehhez nagyon sok segítséget nyújtanak..
Olyan kutatókról nem is szólva mint Yagi, akit annak ellenére, hogy
majdnem mindenki használja a szabadalmát, még a nevét se nagyon ismerik..
-
Albertus #324 Figyelj !
Van 1 db foton, "becsapódik" valahova milliárdnyi elektron közé..
Te komolyan gondolod, hogy csak arra az egyre hatna???
Mindegyikre fog hatni! De a falazat, a szigetelés elektronjaira is!
-
utility #323 Mert árnyékolni nagyon nehéz...nefárassz -
utility #322 Most erre mit mondjak. Elrontottál valamit...másoknak sikerült :DD -
Albertus #321 Még életedben nem próbáltál árnyékolni...
Különben nem írnál ilyeneket... -
utility #320 Én arról beszélek ha sok fotondetektort egymásmellé raksz. De a kedvedért rakjunk közéjük árnyékolást. Akkor szerinted hogy terjed át a te hullámod az egyik detektorrol a másikra? -
Albertus #319 Co-60 gamma forrásból származó fotonokat vizsgáltam.. A kétréses kisérlet
nem okozott interferenciát a detektorokon.. hiába ismételgettem a kísérleteket.
Ennek az lehet az oka, hogy ott valóban 1 foton érkezett 1-3 másodpercenként.
Viszont minden olyan esetben, amikor nem garantálható az egy idejűleg
egy foton kibocsátása, létrejön az interferencia kép..
Nem érdekes ez?
Amikor garantáltan egy foton van akkor nincs interferencia, de amikor
csak feltételezhető, hogy egy elektron van akkor megjelenik!!!???
Én ebből arra következtetek, hogy a kétréses kísérletekben mégsem
egyfotonos az amit annak feltételezünk...
-
Albertus #318 Szia!
Sajnos nagyon félreérted Te is... Hova is érkezik az a szegény foton??
Nem valami anyag féle ernyőre??
Érdekes.. Ennek az ernyőnek nem lennének milliárdnyi elektronjai...
Megnyugtatlak, vannak, sőt! Sokkal több is! Ezek közül elegendő egyetlen
egyre hatni, és ez az energia amíg nem oszlik el egyenletesen a teljes
testben addig össze-vissza sugározgatja az energiát az a sok-sok
elektron.
Így nagyon távoli detektorokra is eljutnak a fotonjaik..
És mi több! Minden generált sugárzás fázisa szoros összefüggésben áll
a bejövő fotonéval!
-
utility #317 Teljesen mindegy hogy kavarod meg, a kétréses kisérlet és a foton az általunk ismert hullámfogalommal nem értelmezhető. Vannak akik azt mondták, hogy az egyenként érkező fotonok hullámzást indítanak az ernyőn, és emiatt van interferencia. Egy probléma van ezzel, hogy különálló fotondetektorokkal is el lehet végezni a kisérletet. Ott pedig nem keletkezhet a térben szeparált detektorok közt semmilyen hullám.
Azt is mondhatod, hogy mialatt egy foton van a berendezésben valójában több részecskére bomlik, de ha elkapunk egyet a többi akkor is el kell hogy tünjön.
-
utility #316 Nemtod mi :DDD -
utility #315 és mi történik a kétlyukú kisérletnél ha csak egy foton van a berendezésben? -
Albertus #314 A model neve: "Hullámdinamikai részecske model"
Nagyjából azt írja le, hogy ha mozog egy részecske akkor
mozgó em. hullámteret létesít. Az ezzel a dinamikus térrel együtt mozgó
más (kisebb) részecskék befogják és szinték kisugározzák az energiát
az szerint, hogy a saját energiaállapotuk (frekvenciájuk, hullámhosszuk)
hogyan viszonyul a stabil rezonancia állapotokhoz.. Így minimális
energia vesztéssel 10^9 évnél hosszabb ideig is stabil maradhat egy-egy
részecske ( proton ill. elektron, stb..)
Az energia vesztést a környezet mezőként "érzékeli". Így töltést,
a gyenge és erős valamint a gravitációs kölcsönhatásokat.
-
utility #313 Nem azt kérdeztem miről nem beszéltél. Az amúgy messze több mint amiről beszélsz, mert az csak egy. :DDD -
Albertus #312 Nem a QED -ről beszéltem..
Az SR idő fogalma lehet, hogy nehezebben érthető, de ha nem akarjuk másnak
látni mint ami akkor világosan kövthető.. szerintem. -
utility #311 Természetesen rengeteg elmélet van, de gyorsan lehet szelektálni közöttük, ha valaki ismeri a kisérletek eredményeit. Pl az idődilatációt ezerféleképpen kimutatták már. Az étert sehogy. Namost Einstein relativitása és Lorentz elmélete ekvivalens, de Einstené egyszerűbb pusztán az idő hagyományos értelmezését kell elvetni. Sok embernek ez nem tetszik, mert nem ismerik azt a téridőt leíró geometriát, ami bőven kárpótol az elveszett időfogalmunk miatt. -
utility #310 Te most a kvantummechaniáról beszélsz? Mert ott nincs hullámszerű pálya, csak egyszerűen egy hullámfüggvény, amivel annak a valószínűségét tudjuk meghatározni, hogy hol fogjuk megtalálni a részecskét.
"A "nagyobbak" hullámain "úsznak" a kicsik" ezt totál nem értem, bővebben? Milyen elmélet ez?
A vikipédia linket csak azért adtam hogy tájékozódj a dologról. -
Albertus #309 Szia!
Érdekes, hogy a "Fizika" nagy "F"-el wikipédia szinten ismert számodra.
Igen, a hetvenes évek elején a hullámdinamikai részecske modellek voltak
a "fizika" - és a "kémia" számára a leg elfogadhatóbbak..
Az más kérdés, hogy ki és mennyire ismeri a létező elméleteket..
Bevallom nem kerestem a neten ilyen publikációkat, így fogalmam sincs,
hogy hol találhatók.
Az einsteini statisztikai szemléletből Schrödinger és Heidelberg
alapjain továbbhaladva az elektronszkópos ill. az ionoszkópos
vizsgálatokat felhasználva született az elmélet. (Nem elektron mikroszkóp!)
A szükített lényege az elméletnek, hogy minden részecske csak
hullámszerű pályán halad. A "nagyobbak" hullámain "úsznak" a kicsik..
Alap a mindenkori rezonancia, ami a szinte folyamatosan fellépő
fáziseltérések miatt interferenciákat és ezzel energia transzportokat
okoznak..
A "fizika tudja" kifejezéssel kapcsolatban megjegyezném, hogy vannak
favorizált és nem favorizált tudósok és elméletek.
Egyikük sem maga "a fizika" vagy "a kémia"..
Így ilyen módon hivatkozni a "fizikára" nem helyes..
-
utility #308 "létrejönnek akkor gyakorlatilag azonnal reagálnak a környezetükkel.."
Felsírnak?
A legtöbb fizikai törvény időtükrözésre invariáns.
Időtükrözés A Wikipédiából
Még Feynman mutatta meg ,hogy a pozitron lehet elektron csak időben visszafele halad.
"rezonáns tulajdonságaik "ellentétesek".." hmm ez valami új fizika? -
Albertus #307 Nem értem, hogy miből gondolod, hogy az "anti" részecskék
ideje fordítva múlik?
Az antiproton, a pozitron, pontosan olyan részecske mint a proton és az
elektron, csupán rezonáns tulajdonságaik "ellentétesek"..De ettől még
az idejük ugyanabba az irányba "folyik" mint normál társaiké..
Az, hogy a mi környezetünkben kicsi az előfordulási valószínűsége
az antirészecskéknek, az abból adódik, hogy ha létrejönnek akkor
gyakorlatilag azonnal reagálnak a környezetükkel..
Elvben lehet olyan galaxis ahol pont fordítva van az arányuk... -
utility #306 Magával az idővel nem tudsz szembe haladni. Ha antiatomokból állnál, azt érezhetnéd, hogy minden visszafele halad az időbe. -
Albertus #305 Egyes elméletek szerint az ősrobbanás szingularitás mozgással járt.
Az entropia "iránya, előjele" a szingularitás egymással szemben lévő
frontjain ellentétes irányú.
Így ősrobbanásonként előjelet vált az entrópia is...
De ugyanakkor ha pl. áthaladunk egy feketelyuk szingularitásán akkor a mi "időnk" is az ellenkező irányba fog haladni mindaddig amíg el nem éri
a rendszerünk (pl. az űrhajónk) határát (falát).
Mert ekkor a részecskéink szembekerülnek a környezet "fordított idejű"
részecskéivel...És akkor annyi... -
utility #304 De lehet hogy elég egy memóriát csinálni belőle... 
-
utility #303 Ha antianyagból sikerülne összerakni egy embert, az mesélni tudna nekünk a jövőrő... -
utility #302 hmmm.. érdekes -
feketeribizli #301 A jövő folyamatosan befolyásolja a multat, igy lehetséges az, hogy a jövöből önmagunkat materializáljuk a multban, vagyis a mult olyan lassu és hosszú, hogy vissza lehet kanyarodni egy gyorsabb eseménylánccal bele.
-
utility #300 Bővebben ?? 
Hogy lehetne rávenni egy egész tárgyat arra, hogy leadja így az energiáját? -
feketeribizli #299 Galaktikus röppállyamodósitás? -
utility #298 hmmm pozitronnal lehet a múltba üzenni... no akkor gondolkozzunk...
Nem csodálnám ha megint hírtelen eltünnének a beírásaim...:DDDD -
utility #297 Hoppá, nem is adjuk neki, hanem elvesszük tőle... -
utility #296 A fénysebességre nem gyorsítható az elektron, de meg lehet fordítani haladását az időben, eccerűen adunk neki egy 2me*c2 energiát. Igy a múlt fele fog haladni.
Az időutázas eddig is ismert volt, és nem más, mint a eletron és a pozitron szétsugárzása fotonná. Csak senki nem gondolt rá.
A foton pedig a jelenből hiányzó elektron 'árnyéka' a világunkban.
-
Albertus #295 Gyorsulással, soha nem lehet elérni... 
-
#294
De aztán visszanyernénk az időt :D -
palack #293 Ez nem úgy megy, hogy hipp-hopp fénysebességgel megyek, jajjdejó.
Csak a fénysebességre való felgyorsítás is több évtizedig tartana.
-
#292
Hát ez az... de jelenben a tudat sem mozog, nem figyelhet meg, nem hasonlíthat össze, mert azt csak akkor teheti meg ha mozgás van, össze tud hasonlítan. Tehát a jelenben egyáltalán nincs semmiféle mozgás.