1091
Időutazás
-
#611
Ha más nem, gekko vágja a témát. :) -
tomcat1 #610 Még szerencse hogy a hozzáértésünk konvergál a nullához :) -
#609
Most tekintsünk el attól, hogy a Föld forog, kering... tehát vegyük állandónak, és ne legyen olyan jelenség, ami a kép torzulását vagy a fotonok elakadását eredményezi.
Mekkorának látjuk akkor Európát megelőzve a fotonokat? -
#608
Hát ez érdekes volt..
Nekem egyből az ugrott be, hogy miért kéne kisebbnek látni Európát 60 fényévnyire elutazva?
Úgy gondoltam el én is először, hogy olyan messziről a Föld csak egy parányi porszem (gyakorlatilag nem kivehető, de tegyük fel, hogy porszemként látjuk). De mi dönti el valójában, hogy mi mekkora távolságból mekkorának látszik? -
#607
Egy erdekes leiras mennyi foton jutna el hozzank kulonbozo
tavolsagbol.
http://members.aol.com/denjwebb/sppti/comp.htm
Olyan ritkan erkeznenek a fotonok pl egy harcterrol, hogy
mire keppe alnanak ossze, ahhoz tobb oraig-napig gyujteni
kellene azokat.
A kepen valami elkenodott mozgasokat ha latnank. Valoszinubb ,
hogy a bolygo mozgasai miatt semmi ertelmeset nem lehetne kivenni
rajta... -
#606
Erdekes toriorakat lehetne tartani.
De nem keletkezhetnenek ebbol is paradoxonok? -
#605
Vaaaaagy talan latszolagosan belelehetne nezni a multba.
Ehhez at kellene lepni a fenysebesseget, es megelozni a regebbrol indult
fenyjeleket. Jelenlegi tudas szerint ez lehetetlen. De mondjuk tevednek.
Akkor is mondjuk ha a masodik vilaghaborut akarnank megnezni, ahhoz tobb mint
60 fenyevnyire kellene elutazni fenysebessegnel gyorsabban.
Olyan messzirol Europa olyan kicsinek latszik, hogy egyetlen mai
tavcso se tudna egy pixelnel nagyobbra nagyitani. -
#604
Egyetlen realis lehetosege van az idoutazasnak, elore.
Fenysebesseg kozeli sebesseggel vagy nagy gravitacios mezoben. -
#603
A kvantummechanika mindenaron megerteni akarasa ilyen abszurdumokhoz
vezet, mint a multidimenziok, sokvilagelmelet vagy az idoutazas.
Az elektron nem egy pont es a hullamfuggveny nem csak ennek a mozgasat irja le.
A hullamfuggveny maga az elektron.
Einstein teridejenel a sajatido nem azt jelenti, hogy sok jelen van, es
az ido valamifele dimenzio.
Egyetlen jelen van, csak mindenkinek maskepp jar az oraja.
-
#602
Minden elagazasnal egy teljes univerzumnak kellene
szuletnie, ami hatalmas energiaba kerulne.
A sokvilag elmelet a kvantummechanika szulotte, mert
ha a hullamfuggvenyt szoszerint veszem, akkor pl az elektron
a terben kiterjedt hullamfuggvenyeben mindenhol jelen van.
Erre talaltak ki, hogy akkor legyen az elektron kulonbozo valosagokban,
amelyek hatnak egymasra, igy kepes interferenciara onmagaval. -
#601
Van egy olyan alternativ ertelmezes, hogy vissza mehetsz a
multba, de csak a maseba, a sajatodba nem.
Persze ez is paradoxonokhoz vezethet. -
#600
Az idoutazas lehetoseges komolyabban az Einstein altal felvazolt
terido adta. Itt terbeli dimenziova valik az ido, ami latszolag
azt jelenti, hogy lehet benne szabadon mozogni.
Ha az ido tenylegesen egy plusz terbeli dimenzio lenne,
akkor az univerzum egesz tortenelme egyszerre letezne, nem lenne
olyan hogy jelen. -
tomcat1 #599 Erre topictémára nagyon sok elmélet van. Az egyik legelfogadottabb szerint, olyankor amit te mondasz szétválik a valóság több lehetőségre és azok közül történik meg a választás. Mint egy fa, úgy lehetne elképzelni, lényegi kérdés persze az, hogy ezek között hogy lehet utazni.. -
Radee #598 Úgy látom, hogy itt a téma az időutazás. Nos, szerintem a múltba utazás eleve lehetetlen, mivel nagyon sok újabb és újabb ellentmondást vet fel. Például ha lehetséges lenne az udőutazás akkor már az is megváltoztatná a világot, ha (mondjuk) egy tudós feltalálná az időgépet. Mivel később úgyis használná az időgépet és (mondjuk) nyerne a lottón akkor már a jelenben is rögtön milliomos lenne hiszen az már a múltban megtörtént. Vagy nem?
Vagy mondok egy hasonlót. Valaki már feltalálta az időgépet. De a találmánya háborúkhoz és akár az emberiség pusztulásához vezetett. (Nem véletlenül írom múlt időben) Rájött, hogy hibát követett el és visszament az, megakadályozta az időgép létrejöttét. Ebből mi persze semmit sem érzékeltünk hiszen meg sem történtek azok az események.
Az elméletemre (igen az enyém) csak az hipotézis cáfolna ár ha léteznének párhuzamos univerzumok, amelyek hasonlóak de mégis mások valamilyen kisebb vagy nagyobb dologban. Például minden egy helyzet ahol döntenünk kelett annyi univerzumot teremtene ahány döntési lehetőségünk volt. Vagyis végtelen számút.
Akinek magvas véleménye támadna a dolgot illetően nyugodtan írja meg nekem.
-
#597
Az biztos :) Látható jele nem lenne a változásnak, csk néhány ideges okos fej :D -
#596
Nem fognak lepotyogni a muholdak ;) -
#595
Pedig érdemes lenne, mert ha más a sebesség akkor döl egy csomominden, és lehet gyorsabban tudunk majd menni mint a mi napunk sebessége. -
#594
Igen, megeshet. Csak nagyon kicsi annak a valoszinusege, hogy
a relativitas helytelen. Emiatt senki nem foglalkozik ilyenekkel,. -
#593
De tudtmmal még nem mértékmeg másik napbol eredő sebeséget, mivel gyenge volt ha jol tudom. Szóval még megeshet az, hogy minedn napnak a fényének más és más a sebessége. -
#592
Ilyen sebessegmerest eleg nehez lenne megvalositani. Meg nem is hallottam ilyenrol.
Az urben a tavolsagot a fenyyel merjuk, igy a specrel tokeletes.
De akar a specrelnek akar nekem van igazam, mindenkepp azonos sebesseggel
jon a tavoli csillagrol is a feny, mint a Napunkrol, fuggetlenul a
sebessegetol.
A kulombseg annyi, hogy en az okat is megmondtam, amit a specrel semmi
magyarazatot nem ad ra. -
#591
Hogy erted hogy allando sebesseghez keszultek?
Amugy a c 3e8m/s ami 300000000 m/s azaz 300000 km/s vagy 1080000 km/h.
Kicsit kevered. -
#590
Nem tul sokat eszel? -
#589
Az oké de a lent leirt képletek állandó sebeséghez készültek. -
#588
ezért nő egyre jobban a tömegünk. -
#587
Akkor a fény sebessége állandótlan. -
#586
Ha a fény sebesége nem állandó akkor mivan? :D -
#585
Kipukkadunk, vagy összesünk :D -
endrow #584 De mi van magával a világegyetemmel. Azt mondják, hogy gyorsulva tágul. Ha pedig hihetünk az ősrobbanás elméletben, akkor elég gyors volt már a sebessége az első másodpercekben is. Nem hiszem hogy ennyi idő után sem érte el a fény sebességét. -
#583
thx -
#582
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3098 -
#581
A föld minden ponján állandó a gravitáció? -
#580
Azt ugye tudjuk, hogy a fény sebesége 300.000 m/s (1080000 km/s), de mértek már meg más napból eredő fény pontos sebeségét?
Ugyananyival haaldnak a mi napunkbol származó fotonok mint a másiknapból érkezőével?
-
patiang #579 Hát Te annyira precízen leírod, hogy megemészteni is nehéz, nemhogy vitázni Veled.:)) -
#578
A masik, az MM kiserlet.
Csak akkor cafolna amit allitok, ha nagy gracitacios mezoben is elvegeztek volna
ugy, hogy nagy sebesseggel mozgatjak a berendezest.
Ez azt jelenti, hogy a Fold felszinehez kozel kellene nagy sebessegel mozgatni,
mikozben az interferencia biztositasa erdekeben rezgesmentesnek kellene
maradnia a berendezesnek.
Lehetetlen megvalositani. -
#577
Mivel nincs kerdes, folytatom.
Az elso, amit felhozhato lenne ellenem, a kettos csillagok fenye.
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/conrel.html#c2
Keringenek egymas korul.
Ha az egyik csillag kozeledik felenk es a masik tavolodik tolunk, akkor
a roluk erkezo feny nagy idokulombseggel erkezne el hozzank.
Nos ez magyarazhato azzal is amit irtam, miszerint a feny a gravitacios
terhez kepest megy allando sebesseggel. Mivel a kettoscsillag gravitacios mezoje
viszonylag rovid tavolsag utan egybefolyik, igy a roluk indulo feny sebessege
ennek megfeleloen kiegyenlitodik.
Emiatt nincs futasidokulombseg. -
#576
Marmint a nagyobb test gravitacios mezoje. Az a kituntetett rendszer. -
#575
"és miért telne az idő gyorsabban annak aki nem mozog?"
A kerdes rossz. Vegul is ki mozog? Ha az urhajon ulok, akkor a Fold.
Ha a Foldon akkor az urhajo. Kinek telik lassabban az ideje?
Ameddig nem talalkoznak ujra, addig akar latszatrol is beszelhetunk.
A lenyeg, ki ter vissza a masikhoz? Elegge valoszinutlen, hogy a Fold fog az
urhajoshoz menni. Es ez az ahol kapcsolodik a specrel a valosaghoz. Meg ahhoz,
amit irtam. A kisebb tomeg fog visszaterni a masikhoz, tehat annak a gravitacios
mezeje szamit, az donti el kinek fog az oraja kevesebbet mutatni a talalkozaskor. -
#574
Latom, valaki a teleportalast nagyon felreertelmezte. A kvantumteleportacio
annyit jelent, hogy vannak olyan fotonparok, EPR parok, amelyek osszefonodott
allapotban vannak akkor is, ha ket ellentetes iranyba haladnak.Leirhatoak
egyetlen hullamfuggvennyel. Ezt annyit jelent, hogy ha az egyik polaritasa
meroleges, akkor a masike vizszintes KELL hogy legyen, mert a ket tulajdonsag
osszegenek meg kell egyeznie a kiindulasi allapottal.
Tehat nincs semmifele teleportacio, talan tulajdonsagok teleportaciojarol
lehetne beszelni, de mivel veletlenszeruen dol el minden tulajdonsag,
emiatt meg ezt mondani is megteveszto.
-
#573
Az elektron is neha OLYAN MINT egy pont, neha olyan mint egy szetterjedo hullam.
De NEM AZ. Az elektron es a foton olyan, mint ahogy a kvantummechanika leirja.
Neha pontszeru, de az a pont nem terjed minden iranyba. Azt csak egy terido
ponton detektalhatod. Az a pont nem interferal onmagaval.
A hullamfuggveny az ,amit kepes tobb iranyba terjedni es interferalni onmagaval.
A hullamfuggveny amplitudojanak negyzete adja azt, hogy egy adott helyen milyen
esellyel detektalhatod a resszecsket. A hullamfuggveny maga nem valoszinuseget ir le.
Kerdezheted, akkor mit?
Jelenleg ezt senki nem tudja.
En lentebb irtam erre egy lehetseges megoldast. -
patiang #572 Sőt nemcsak a nap mellett, hanem minden tömeg mellett annak nagyságának függvényében, de mérés szempontjából elhanyagolható.