3511
A nagy Gazdasagi Világválsag
-
OKkultist #2471 Larry nagyon keményen beszólt!!!!!!!!!, hahahahaha, hasonlót ki tudna itthon elmondani, és hol??????? Be sem engednék az egyetemre, nemhogy beszédet mondhatna, vagy még rosszabb, itthon a legbetokosodottabb agyú osztaná (osztja) az észt, aki a legkevésbé kreatív, és mindig a tanárok kedvence volt, nézzük meg a magyar elitet, mindenki eminens, soha semmiben nem tudtak kitünni, hacsak abban nem, hogy ki a leggerinctelenebb, legaljasabb, legmocskosabb, hazudozó, tolvaj. (Bayer után, nekünk még komcsiból/KISZesből is a legalja jutott) -
Saintgerman #2470 Remélhetőleg majd az is megérti aki(k)nek szól... -
backup6od #2469 Lawrence "Larry" Ellison, az Oracle cég vezetője mondta el a következő beszédet a Yale Egyetem végzőseinek. Nem tudta befejezni, mert...
"Tisztelt Yale Egyetem végzősei, elnézést kell kérnem, hogy már többször el kellett viselniük ehhez hasonló bevezetőket, de szeretném, ha megtennének nekem valamit.
Kérem nézzenek jól maguk körül. Nézzék meg a baljukon ülő évfolyamtársukat. Most nézzék meg a jobbjukon ülő évfolyamtársukat.
Most gondolkodjanak el a következőn: 5 év múlva, 10 év múlva, még 30 év múlva is, nagy az esély arra, hogy a baljukon ülő személy vesztes lesz. Viszont a jobbjukon ülő személy, az is vesztes lesz.
És maguk, ott középen? Mire számíthatnak? Vesztesek lesznek. Vesztes Cum Laude. Ha előre tekintek, nem látok fényes jövőt, nem látok ezernyi kiemelkedő ipari vezetőt. Most fel vannak zaklatva. Ez természetes. Mégis, hogy jövök
én, Larry Ellison, aki kibukott az egyetemről, ahhoz, hogy ilyen módon ítélkezzem a nemzet egyik legnagyobb presztízsű egyeteme végzősei előtt? Megmondom. Mert én, Lawrence Ellison, a bolygó 2. leggazdagabb embere, kibuktam az egyetemről, és maguk nem.
Mert Bill Gates, a bolygó leggazdagabb embere kibukott az egyetemről és maguk nem.
Mert Paul Allen, a harmadik leggazdagabb ember, kibukott az egyetemről, és maguk nem.
És azért mert Michael Dell, aki jelenleg a kilencedik helyen áll, is kibukott. És erősen tör felfelé. Most nagyon fel vannak zaklatva. De ez természetes. Hadd bátorítsam önöket azzal, hogy nem hiába szerezték meg keserves munkával a diplomájukat. Nem hiába töltöttek el 5 évet itt azzal, hogy jó munkamorált tanuljanak, kapcsolatokat fejlesszenek ki, és egy életre megismerkedjenek a terápia szóval. Mindez nagyon jó. Kell is majd a jó munkabírás. Kellenek is majd maguknak a kapcsolatok, és bizony, kell is majd a terápia. Mert maguk nem buktak ki, és sosem lesznek a világ 10 leggazdagabb embere között.
És bele kell törődniük egy patetikus, évi 200 ezer dolláros állásba, ahol is a fizetési csekküket egy volt évfolyamtársuk írja majd alá, aki két éve kibukott. Most azon méláznak, hogy van-e még remény? Nincs. Maguk már végeztek. Túl sokat abszorbáltak. Már beépített sisakot viselnek.
Most azokhoz szólok akik még nem végeztek: ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Pakoljanak össze! Menjenek el! Ne jöjjenek vissza! Valósítsák meg álmaikat! Mert bizton mondhatom, hogy az a beépített sisak úgy fogja lehúzni magukat, mint most ezek a biztonsági őrök engem....."
szabadforum.hu -ról -
#2468
"Vlagyimir Putyin miniszterelnök davosi beszéde "kötelezõ darab" azok számára, akik ismerik a világ bajainak gyökerét. Putyin ezekbõl jó párat ki is mondott. Felhívta a figyelmet, hogy az egyetemesülõ világnak vesztesei is vannak, továbbá az eddigi nyertesek, akik állva maradtak a válság közben, el is bukhatnak. A tõkefelhalomzás és haszonkergetés felülmúlta a jólét növelését, és a munka által termelt javak növekedését is. A megoldás mindazonáltal nem az elszigetelõdés, hanem az állam védõen beavatkozó szerepe.Túl kell továbbá lépni mindazokon az üzleteken, kölcsönökön és hiteleken, melyek "rosszak", azaz a virtuális pénz világához köthetõek. Amíg ez nem történik meg, a válság csk rosszabbodni fog. Putyin tehát kimondta, amit mindenki tudott, mégse ismert be: elég a hauzgásgból, világunk nem létezõ pénzre épülõ ügyleteken nyugszik, ennek vet véget a válság. "Véleményünk szerint a jövõ gazdaságának valódi javak gazdaságává kell válni."
http://astro.elte.hu/~hetesizs/hir.html -
remark #2467 Palinkonak:
Mivel ez a kérdés már nem fog lezárulni, mert Bucser nem válaszol, ezért az utolsó üzenetemet most megmutatom neked, meg annak akit érdekel. Itt tartott a pénzrendszerről folytatott beszélgetésünk, aztán Bucser elhallgatott. Ha már õ nem magyarázta el hogy miben tévedek, akkor talán valaki más el fogja. Várom a korrekciókat.
Tehát az üzenet amit én írtam neki - idézõjelben az õ szavai, azon kívül meg az én reakcióm:
====================================================
"Tisztázzuk miről beszélünk mikor pénzről beszélünk?"
Alapvetõen az M-es osztályozás nem arra van kitalálva amirõl én beszélek.
De ha osztályozni kell, akkor M1 és a felettrõl beszélek, az M0 nélkül. De egyrészt ilyen kategória nincs, másrészt ez sem pontos, mert M0-ban nem csak kp. van ("Az M0 összetevői: a forgalomban lévő készpénz, az egyéb monetáris intézmények jegybanknál lévő bankszámlabetéteinek és egynapos betéteinek havi átlagállománya.")
A lényeg inkább a következõ:
M1, M2 és M3 nem létezhet ha nincs mögötte pénz. Úgy logikus, hogy ha kiadok állampapírt vagy kötvényt, de nem veszi meg senki akkor nem létezik, tehát nincs benne egyik M-ben sem.
Tehát bármi is van M1, M2 és M3-ban, az egész mögött ugyanekkora mennyiségu", a központi vagy a kereskedelmi bankok által elõállított "pénz" áll. Pontosabban számlapénz. Erre a bizonyos számlapénzre vonatkoznak az állításaim.
Azt állítom hogy ilyen számlapénzt bizonyos mennyiségben bocsájthatna ki "az állam" kamatmentesen (az állam bankja) de nem teszi.
"Még mindig nem értem, hogy miért lenne hitelpénz az Euro hisz csak állami bondok vagy devizatartalék terhére bocsátható ki belőle."
Ha az az "állami bond" vagy devizatartalék (nem valutatartalék!) kamattal terhelt, akkor a kibocsájtott pénz (lásd pénz fenti definícióját) is kvázi kamattal terhelt lesz, hiszen a rendszer egészét nézve a kamat megfizetéséhez nem elegendõ a jelenleg megteremtett pénz, hanem újakat kell teremteni, mert a mindenkori állomány a jövõbeli kamatokat nem fedezi. Ez az új pénz is csak kamattal terhelten teremthetõ meg, így a kamatot is csak újabb kamatok bevállalásával lehet fizetni, azaz az adósságállomány folyamatosan nõ. (Ha ez a megfogalmazás nem érthetõ, akkor olvass tovább, leírtam ugyanezt többször - másféleképpen, talán valamelyik megfogamazás telibetalál.)
Pl. ha kibocsájtok 100 foritos államkötvényt aminek 10% a kamata, és így 100 forintnyi pénzt az a bank ki tud bocsájtani aki ezt a kötvényt megveszi, akkor látszólag minden rendben, mert ez ugyanolyan mintha az állam kibocsájtott volna 100 forintnyi pénzt direktben. Egy részletkérdés kivételével, ez pedig a kamat. Mikor eljön a visszafizetés napja, akkor mibõl fog az állam kamatot fizetni? Vagy kivonja a gazdaságból ezt a pénzt (amit aztán pótolnia kell újabb kötvénykibocsájtással) vagy azonnal a kötvénykibocsájtás mellett dönt. Ez ígyis-úgyis adósságspirál, amibõl nincs kiút.
A fenti példában ki kapja meg a kamatot? A bank. Ha nem növeli a rendszerben lévõ pénz mennyiségét az állam újabb kötvénykibocsájtással, akkor a bankot a rendszerben lévõ pénzbõl kell kifizetnie. Tehát az állam adót vet ki, és kivon év végéig 10 forintnyi pénzt a gazdaságból, majd ezt a 10 forintot odaadja a banknak. Így van az, hogy az a 100 pénz ami felett eredetileg az állam rendelkezett, mind a bank kezébe kerül (idõvel, minden évben megkaparintva egy részét), és innen kezdve õ fog vele rendelkezni. Megmondja hogy ki kaphatja meg, és ki nem. Kinek lehet életképes az üzlete, és kinek nem.
Bár most azt hiheted hogy ez a vita a kapitalizmus vs. kommunizmusról szól (privát vs. állami irányítás), de nem. Szimplán elviekrõl beszélgetünk, melyek lehetnek akár jók, akár rosszak.
A kérdés csak annyi, hogy látod-e hogy végeredményben a privát bankok lesznek azok melyek a számlapénz felett fognak rendelkezni, miközben a gazdaság egészét terhelõ adósság egyre nagyobb, amellett, hogy az a pénz melybõl az adósság visszafizethetõ lenne, nem teremthetõ meg, hiszen az alapfelállás szerint pénz vagy államkötvény vagy más ország államkötvényényének fedezetére kibocsájtott pénz - "más szóval" deviza - fedezetére bocsájtható ki, azaz valaki mindenképp kamatot kénytelen fizetni, amit ez a valaki a pénz használói között fog szétteríteni (az állam pl. mindenkit megadóztat, a gazdasági egység beépíti az áraiba stb.)
Egy olyan rendszerben ahol azt a bankok mondják meg hogy ki az aki pénzhez juthat és ki az aki nem, a bank irányít. Az állam nem bocsájthat ki szabadon pénzt még akkor sem ha hajlandó kamatot fizetni, lásd Németország esete aki kiadta a kötvényeit és nem vették meg. Ezzel szemben ha végiggondolod, hogy ha lett volna aki megveszi, és a németek vissza tudták volna fizetni ezt, akkor azt mondanád, hogy a németek felelõsségteljesen döntöttek, és jó ötlet volt a kötvénykibocsájtás, mert megvolt a gazdaságban az erõ arra hogy ezeket a kötvényeket visszafizessék úgy, hogy a gazdaságra ez ne legyen káros. Ha viszont olyan rendszerben élnénk, ahol a németek ugyanilyen felelõsségteljesen közvetlenül pénzt bocsájthatnának ki, arra azt mondod, hogy ez nem jó mert az állam csak ne bocsájtson ki pénzt akkor sem, ha arra van fedezet (tehát akkor sem, ha nincs belõle infláció), mert ebbõl korrupció lesz meg még szoktak mondani hasonlókat. És közben mindkét esetben az állam vállalta be a terhet, csak éppen a végsõ szót egy idegen pénzhatalom mondta ki, az a pénzhatalom akinek kellõ mennyiségu" szabad tõkéje volt hogy állampapírokat vegyen.
Ha az állam bocsájthatna ki kamatmentes pénzt, a költségek jóval alacsonyabbak lennének. (Ez most szimplán elmelet, rendben?) De most nem bocsájthat.
Ez számomra érthetetlen.
Az állam bocsájthasson ki maga, a maga hatáskörében, kamatmentesen pénzt a gazdaság teljesítményének függvényében. A pénz fedezete a gazdaság. Csak azért mert valaki más bocsájt ki pénzt, attól még semmi sem válik jobbá, kizárólag rosszabbá, mert így felesleges költségek tehelik a pénzkibocsájtást, ráadásul nincs döntési jogköre az országnak magának arra vonatkozóan hogy bocsájt-e ki pénzt vagy sem. A kockázatot az adófizetõ állja ígyis-úgyis. A döntést most ki mondja ki? Egy, a helyi érdekek iránt teljesen közömbös külsõ pénzhatalom, aki a saját érdekeit szem elõtt tartva vagy megadja az ország számára amit kér, vagy nem, attõl függõen hogy õ melyikkel jár jobban. (Amikor a gazdaság szárnyalásával jár jól, akkor azt idézi elõ, mikor a gazdaság visszaesésével jár jól akkor meg azt idézi elõ.)
"A Valutának annyi az értéke amennyi jószágot meg tudsz venni belőle."
Vagy ahogy én írom: a pénz fedezete a gazdaság teljesítménye.
"Azt mondod hitelpénz az Euro. Azért, mert euro alapú bondokat bocsátanak ki azért, hogy a költségvetést pénzzel lássák el hiány esetén?"
Azért, mert a bondnak van kamata. A költségvetés kér 100 forintot, mert pl. ennyivel fog bõvülni, és hogy ne legyen defláció, ennyi új pénz kell a gazdaság számára. Kap is 100 forintot, de neki ez 10 forintjába kerül, ráadásul évenként!!!!! Ami borzalmas nagy összeg, hiszen ezt a pénzt örökre vette kölcsön, hiszen ha visszafizetné (lejáratkor pl.), elõállna az a defláció amit épphogy el akart kerülni.
Tehát a költségvetés magára vett egy plusz terhet: hitelt vett fel. Mikor azt mondod hogy bondot bocsájt ki, azt kellene mondanod, hogy hitelt vett fel. Merthogy ez történik, csak elneveztük máshogy, hogy jobban nézzen ki.
"Azt mondod van egy globális gazdaság ahonnan + forrás nem érkezhet. + forrás valóban nem érkezik. ellenben az eszközök értéke növekedhet. A plusz forrás onnan jön, hogy valaki azt az értéket amit előállított nem éli fel, hanem tartalékolja, vagy kölcsön adja annak aki forrásszűkében van."
Ha valaki tartalékol vagy kölcsönad (a kettõ ugyanaz, nem?), akkor ugyanennyi pénzt is tartalékpályára kellene állítani (ami meg is valósul, ha a párnájában tartalékol valaki), különben zavar keletkezik a rendszerben: aki tartalékol azt gyakorlatilag kifoszthatják azok akik viszonyt költenek. Mert aki utolsónak marad az nem tud költeni, egyrészt mert nem lesz mit megvenni, másrészt nem lesz pénz sem amivel fizetni lehessen (ezt vezessem le?).
Ezért igaz az amit mondok: ma a jövõnket költjük el. Az a hitel aminek a fedezete olyan idõben távoli teljesítmény hogy azt én meg sem érem, az nem más mint a jövõ generáció kizsákmányolása. Legyártunk pénzt, arra hivatkozva hogy majd az "állam" 100 év mulva megfizeti, és megvesszük azt az árut amit ma nem akar megvenni az aki viszont tartalékol. Mindezért cserébe megígérjük, hogy 100 év mulva majd az állam visszadja a pénzt, és azért a pénzért cserébe az addig tartalékoló majd megveheti azt amit ma nem vett meg. Tehát kvázi garanciát adunk arra hogy nyugodtan halassza el a vásárlását, nem kell félnie, lesz 100 év múlva is még mibõl válogatnia. És? Így van ez? Azt se tudjuk mi lesz 1 év múlva. Ez egy fals ígéret, és aki olyat tud ígérni amit a másik elhisz, az ki tudja fosztani a másikat. Mert a másik igaz hogy kevesebbet fogyaszt, viszont ugyanannyit dolgozik! Tehát az értéket megteremti, de nem használja fel. Fel az használja, aki hitelt vesz fel. Ez egyfajta kizsákmányolás. Az ígéretet tevõ most gazdagodik (nem pénzzel, hanem valós értékkel), aki meg elhiszi az ígéretet, az csak pénzzel "gazdagodik" (kap egy csomó ígéretet hogy majd a jövõben megkapja azt amit ma nem kapott).
"De ettől még nem lesz hitelpénz az Euro hisz akkor max a hitelt felvevő nagyobb eredményességre van kényszerítve, hogy a kamattal terhelt pénzt is vissza tudja adni és még profitja is legyen belőle."
Akinek itt kamatot kell fizetnie, az az állam (ha a bond a fedezet). Tehát az a pénz amit a bondra adtak ki, hitelpénz, vagy ahogy én fogalmazok: kamattal terhelt pénz. Mert utána kamatfizetési kötelezettség áll fenn!
Ha mindenkinek ilyen pénze van csak, és a rendszer zárt, akkor nincs olyan hogy mindeki nagyobb eredményességgel dolgozik és visszafizeti a kamatokat. Az hogy te megfizeted a kamatot, azt jelenti hogy vlakitõl elveszed azt (a te profitod amibõl kamatot fizetsz lesz az õ költségére). De olyan nincs hogy mindenki elveszi a másiktól körbe-körbe és mindenki többet fizet vissza mint amit felvett! A visszafizetés csak akkor valósulhat meg ha a kamat összegének megfelelõ újabb hitelt adunk ki. De ez azt jelenti hogy az adósságállomány csak egyre nõ, mert a kamatra kiadott hitel is hitel, annak is van kamata, az egész egyszeru"en sosem áll meg. Egyének szintjén (ahogy láttuk: a másik kárára) megállhat, de globális szinten az adósság csak nõ.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a kamat fedezetéül egyrészt a bedõlõ hitelek szolgálnak (a bedõlt hitel fedezetének megfelelõ pénzmennyiséget valaki más hiteltörlesztésre használhatja fel, tehát ennyivel kisebb az az összeg amivel a pénzmennyiséget növelni kell), másrészt a "növekedõ gazdaság terhére" újabb pénz (államkötvény) bocsájtható ki (ugye ahogy mondani szoktam, a pénz fedezete a gazdaság maga) ami pénzen lehet a hitelt törleszteni (ez meg ugye azt jelenti szó szerint hogy a hozzáadott érték egy része megy a "bankokhoz", azaz megy ahhoz akit a bank az eddigeknél nagyobb mértékben költeni enged = akinek hitelt ad).
"Ami a kettő között keletkezik az minden csak nem kamatterhelt. Azt a hitelfelvevő állította elő mint hozzáadott érték."
A kettõ között termelõdhet valami, de hogy azt a valamit te pénzben ki tudd fejezni, ahhoz pénz kell. És azt a pénzt ki fogja kibocsájtani? A bank. Milyen formában? Hitelként. Tehát amíg nem viszed a piacra a megtermelt értékedet, addig az nem is lesz kamattal terhelve. Ezért jó a barter. Ezért használnának sokan nem pénz alapú elszámolórendszereket, mert ezekben elég a megforgatott áru töredékére olyan hitelt felvenni amire aztán kamatot kell fizetni.
"és ez a hozzáadott érték növeli a gazdasági teljesítmény ami által növekszik akár az össze eszköz állomány."
És ezen növekmény aztán fedezete lesz az újabb hitelkibocsájtásnak. Mert ha nincs újabb hitel, a növekménnyel nem lehet kereskedni, mert a pénzen (bankon) kívül nincs más elszámolórendszer.
"Nem értem ebben mit nem lehet érteni. a zárt rendszerben az egyetlen szaporodó erőforrás az az emberi. és az emberi erőforrás minősége határozza meg a hozáadott érték nagyságát."
De a hozzáadott érték nagysága utána pénzben lesz kifejezve. Amíg csak elméletben kifejezem, de nem viszem piacra, akkor addig nem is kell a bankba menni pénzért. De mi van ha el akarom adni? Végülis csak akkor érték, ha hozzáférést adok másoknak. Tehát eladom, bérbe adom, tökmindegy. A globális gazdaságban az össz-érték mennyisége megnõtt. Hogy ezt el is tudjuk számolni, ennek megfelelõen új pénznek kell megjelennie (feltételezve hogy minden más változatlan maradt a rendszerben). Ki fogja ezt az új pénzt megteremteni? A bank. Ingyen? Nem. Hanem kamatot fog kérni. Akkor a hozzáadott érték kamatmentes? Nem az, mert a bank leveszi a maga sápját az én hozzáadott értékembõl.
Ez a kamattal terhelt pénz-rendszerének szépsége. Bármit is csinálsz, a bank egy darabot mindenbõl kap, ráadásul mivel õ dönti el hogy ki kapja meg az újonnan teremtett pénzt, kontrollja is van a dolgok menete felett. Az meg hab a tortán, hogy mivel a hitelek minden egyes lejáratkor megújítandóak (annak érdekében hogy a money supply legalább szinten maradjon és ne legyen defláció meg krach), ezért a bank folyamatosan megszabja hogy ki viheti tovább a stafétabotot, és ki nem. Aki kiesik a kedvezményezettek közül, azt szimplán azzal hogy nem újítjuk meg a hiteleit (vagy a vevõi hiteleit), félre tudják állítani. Békés eszközökkel. Régebben háborút kellett vívni minden ilyen beavatkozásért, ma már az élet természetes velejárója lett a hitelek miatt.
Persze nem olyan dolgokról van szó hogy ki javíthatja Szolnokon a cipõket, hanem pl. arról hogy ki kaphat atomerõmu"vet. Vagy ki kaphat fegyvereket. Egy közösség sorsa ilyeneken dõl el. Nem a bagatel hétköznapi dolgokat irányítják a bankok, hanem ennél jóval nagyobb volumenu" ügyletekbe tudnak beleszólni.
Ez az a híres összeesküvés elmélet. Lecsupaszítva tök egyszeru" "hétköznapi" dologról van szó: kinek a joga a pénzkibocsájtás?
"Én így látom ezt az egész témakört. igaz nagyon sokára messzire kell visszanyúlni ahhoz, hogy átlátható legyen, de úgy látszik nem dőltél eléggé hátra, hogy lásd a teljes képet."
Na persze. ;-) -
OKkultist #2466 Ha egy évvel ezelőtt 1000 dollárnyi Nortel részvényt vettél volna, most 49 dollárod lenne. Ha Enront, akkor 16. Ha az 1000 dollárból WorldComot vettél volna, most kevesebb, mint 5 dollárod lenne. Ha United Airlines-ból vettél volna, most semmid sem lenne. Ha viszont 1000 dollárnyi sört vettél volna, és az üres üvegeket visszavitted volna, most 214 dollárod lenne.
Hiába a legjobb befektetés az ivás... -
remark #2465 Ez a gondolati séma visszaköszön mindig, ami abból indul ki hogy van egy végcél, és abból indul ki hogy ez a végcél a mai tudásunkkal is világosan látható, felfogható, egzakt módon leírható.
Ezzel szemben Madách verziója szerintem jobban leírja a valóságot: "Ember küzdj és bízva bízzál".
Sokak számára ez felfoghatatlan és megfoghatatlan, de valójában teljesen jól leírja akár azt is hogy a hétköznapjainkat hogyan éljük. -
remark #2464 Bevallom nem olvastam a könyvet, de így látatlanba hadd tippeljek hogy miért omlott össze a társadalom: nem volt hova tovább fejlődni. Én úgy gondolom hogy mindig van hová fejlődni, és az ember, vagy az amivé fejlődünk, mindig motivált lesz. A világban a változás meg nem szűnik, így egy olyan elképzelés téves mely abból indul ki hogy elértük amit akartunk, és ez a végleges stabil társadalmi forma amit mindig is akartunk. És ebből mindig következik az a negatív gondolat is hogy akkor innen már csak lefele lehet menni a lejtőn. Eközben szerintem nincs olyan hogy végleges forma, nincs olyan hogy végcél, amitől félni kellene hogy elérjük (gondolom Asimov is félt volna attól hogy elérünk egy ilyen állapotot amit felvázolt, máskülönben nem írt volna róla ilyen negatívan).
De mondom: csak találgatok. Valójában nem tudom hogy Asimov miről beszélt.
-
#2463
Igen, Aurora az első benépesített bolygó, de nem ez a fontos. Aurora egy olyan világgá vált, ahol a kulimunkákat teljes egészében robotok látták el, teljesen önellátó volt a gazdasága, illetve minden technológia tekintetében messze megelőztek bármely más akkori társadalmat.
Egy emberre több száz jutott, hogy minden igényét kielégítse, a fejlett orvostudománynak köszönhetően kb 4-500 évre kitolódott az átlagéletkor, betegségek megszűntek, az embereknek a dugáson, és műalkotások készítésén kívül semmi dolga nem volt (és itt nem volt semmi Szép új világ-os szóma tabletta, illetve mesterségesen kreált szükséglet), gyakorlatilag mindenki többé kevésbé egyenlő volt, magas életszínvonalon, teljesen megőrizve a szabadságukat.
Asimov pedig bemutatja, hogy az ilyen civilizáció miért van hosszú távon halálra ítélve. -
#2462
Erről írhatnál bővebben. Erről a bolygóról még nem olvasta. Asimov művében ez volt ugye az első lakható bolygó amit benépesítettek.
Mesélhetnél az állami berendezkedésről, meg stb -
#2461
A felolvasó esthez Orwell és a Star Trek mellé érdemes hozzávenni Asimov Aurora világát (több könyvében is van róla szó, hogy pontosan melyikben részletezi az most nem jut eszembe). -
OKkultist #2460 HAHAHAHAHA
- Elvtársak! - kiáltotta Süvi. - Remélem, nem képzelitek, hogy mi, disznók, ezt önzésből csináljuk, vagy előjogokat akarunk biztosítani magunknak? Sokan közülünk egyenesen utálják a tejet meg az almát. Én sem szeretem. Egyedüli célunk az, hogy megóvjuk egészségünket. A tej és az alma (ezt bizonyítja a Tudomány, elvtársak) olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a disznók egészséges táplálkozásáshoz. Mi, disznók, szellemi munkások vagyunk. Ennek a tanyának az egész vezetése és szervezése a mi vállunkon nyugszik. Éjjel-nappal a ti jóléteteken őrködünk. A ti kedvetekért isszuk a tejet és esszük meg az almát. Tudjátok, mi történne, ha mi, disznók, elhanyagolnánk kötelességünket? Visszajönne Jones! Igen, visszajönne Jones! Biztos vagyok benne, elvtársak - kiáltotta Süvi, szinte könyörögve, ide-oda ugrálva és a farkát tekergetve -, biztos vagyok benne, hogy nincs köztetek senki, aki Jones visszatérését kívánná!
RASSZISTA, és ez bizony gyűlöletbeszéd a disznók ellen, szilvási meg bárándi disznók már vinnének is.
Pedig a cél az állatfarm, de a DISZNÓK NÉLKÜL! (sajnos a kergebirkák ezt nem bírják elképzelni, és még ellenzik is) -
remark #2459 Orwell nagyon jól látta a dolgokat. A fórumozók is eldönthetik hogy ebben a nagy gazdasági világválságban kire milyen szerep jut. Ki melyik kategóriába tartozik: az immáron "egyenlõség" ellen gazdasági eszközökkel küzdõ közép- és felsõosztály (amibe durván egész Európa, beleértve Magyarországot is beletartozik) vagy a jobb világban bízó közép-/alsóosztály tagjai közé sorolja önmagát? A döbbenet ott kezdõdik, mikor az ember ráeszmél, hogy a többség valójában vagy a felsõosztály sorai közé akar beférkõzni vagy egy olyan, a felsõosztályba tartozó mester/úr szolgálatába akar szegõdni, ki megteremti számára a vágyott jólétet, de legalább annak látszatát. -
#2458
1984 -
- Hogyan érvényesíti a hatalmát egyik ember a másik fölött, Winston?
Winston elgondolkodott.
- Úgy, hogy szenvedést okoz neki - felelte.
- Helyes. Úgy, hogy szenvedést okoz neki. Az engedelmesség nem elég. Amíg nem szenved, hogyan lehetne bizonyos az ember afelől, hogy az illető az ő akaratának engedelmeskedik, s nem a sajátjának? A hatalom a fájdalom és a megalázkodás előidézésében rejlik. A hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk. Kezded már érteni, miféle világot teremtünk? Pontosan az ellenkezőjét azoknak az ostoba hedonisztikus utópiáknak, amelyekről a régi reformerek képzelődtek. A félelem, árulás és fájdalom világát, az elnyomás világát, olyan világot, amely nem irgalmasabb, hanem könyörtelenebb lesz, ha kiforr. A haladás a mi világunkban a több fájdalom felé való haladás. A régi civilizációk azt állították magukról, hogy a szeretetre és igazságra épültek. A miénk a gyűlöletre épül. A mi világunkban nem lesznek más érzelmek, csak a félelem, a düh, a diadalmaskodás és a megalázkodás. Minden más érzelmet ki fogunk irtani - mindent. Már le is törtük azokat az eszméket, amelyek a Forradalom előttről maradtak fenn. Elvágtuk a kötelékeket gyermek és szülő, férfi és férfi, férfi és nő között. Senki sem mer többé bízni feleségben, gyermekben, barátban. A jövőben nem is lesznek feleségek és barátok. A gyerekeket megszületésükkor elvesszük az anyjuktól, mint a tojásokat a tyúktól. A nemi ösztönt gyökerestül kiirtjuk. A nemzés évenként megismétlődő formaság lesz, mint az élelmiszerjegyek megújítása. Az orgazmust megszüntetjük. Neurológusaink most dolgoznak rajta. Nem lesz hűség, csak a Párt iránt. Nem lesz szeretet, csak Nagy Testvér iránt. Nem lesz nevetés, csak a megsemmisített ellenség fölötti diadal kacaja. Nem lesz művészet, irodalom, tudomány. Ha egyszer mindenhatók vagyunk, nincs szükségünk többé tudományra. Nem lesz különbség szép és rút közt. Az élet folyamatában nem lesz semmi érdekes, semmi szórakoztató. Kiirtunk minden versengési kedvet. De mindig meglesz - ezt ne felejtsd el, Winston - a hatalom mámora, amely állandóan növekedni fog, és egyre kifinomultabbá válik. S mindig, minden pillanatban meglesz a győzelem izgalma, az az érzés, hogy ellenségen taposunk, aki tehetetlen. Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.
- - -
Amikortól írásos emlékeink vannak, de valószínűleg már a neolit korszak végétől fogva, háromféle ember élt a világon: felül, középen és alul lévő. Sokféleképpen osztályozták őket, számtalan különböző elnevezésük volt, számarányuk és egymáshoz való viszonyuk korszakról korszakra változott; a társadalom lényegbeli felépítése azonban sohasem változott meg. Még óriási földrengések és látszólag visszafordíthatatlan változások után is mindig visszaállt ugyanez a képlet, éppen úgy, ahogy a giroszkópnak mindig helyreáll az egyensúlya, bármennyire kibillentik is valamelyik oldalra.
E három embercsoport céljai teljesen összeegyeztethetetlenek. A felül lévő célja az, hogy ott maradjon, ahol van. A középen lévőé, hogy helyet cseréljen a felül lévővel. Az alul lévők célja az, ha van céljuk - az alul lévőket ugyanis nagyon összetöri a robot, s csak időnként ébrednek a tudatára valaminek, ami mindennapi életükön kívül esik -, hogy eltöröljenek minden különbséget, s olyan társadalmat teremtsenek, amelyben minden ember egyenlő. Így aztán az egész történelem folyamán újból és újból megismétlődik egy fő körvonalaiban mindig azonos küzdelem. A felül lévők hosszú időszakokon át látszólag biztosan hatalmon vannak, de előbb vagy utóbb mindig elkövetkezik egy pillanat, amikor elvesztik vagy az önmagukba vetett hitüket, vagy azt a képességüket, hogy eredményesen kormányozzanak, vagy mind a kettőt. Ilyenkor megbuktatják őket a középen lévők, akik a maguk oldalára állítják az alul lévőket, azzal, hogy úgy tesznek, mintha a szabadságért és az igazságért harcolnának. Mihelyt a középen lévők elérték céljukat, az alul lévőket visszataszítják régi szolgai helyzetükbe, s belőlük lesz a felsőréteg. Nemsokára egy új középső csoport válik ki a másik két csoport valamelyikéből vagy mindkettőből, s a küzdelem újból megkezdődik. A három csoport közül egyedül az alsó az, amelyiknek sohasem sikerült, még átmenetileg sem, elérni céljait. Túlzás volna azt állítani, hogy anyagi értelemben nem volt fejlődés a történelem folyamán. Még ma is, amikor hanyatlási szakaszban vagyunk, fizikailag jobb helyzetben van az átlagember, mint néhány évszázaddal ezelőtt volt. De sem a jólét növekedése, sem a bánásmód enyhülése, sem a reform vagy forradalom nem hozta soha egy milliméterrel sem közelebb az emberi egyenlőséget. Az alul lévők nézőpontjából egyetlen történelmi változás sem jelent sokkal többet, mint uraik nevének változását.
A tizenkilencedik század végétől fogva sok megfigyelő számára nyilvánvaló lett ennek a sablonnak az ismétlődése. Ekkor filozófiai iskolák keletkeztek, amelyek ciklikus folyamatként értelmezték a történelmet, s igyekeztek kimutatni, hogy az egyenlőtlenség az emberi élet megváltoztathatatlan törvénye. Ennek az elméletnek persze mindig voltak követői, most azonban jelentős változás mutatkozott a módban, ahogyan jelentkezett. A múltban a hierarchikus társadalmi forma szükségessége jellegzetesen a felsőosztály tanítása volt. Ezt prédikálták királyok és arisztokraták, papok és jogászok, s mindazok, akik rajtuk élősködtek, s általában ígéretekkel enyhítették, azzal, hogy egy síron túli képzelt világban majd kárpótlás jár érte. A középső réteg, amíg a hatalomért harcolt, mindig olyasféle jelszavakat használt, mint "szabadság", "igazság" és "testvériség". Most azonban az emberi testvériség fogalmát olyan emberek kezdték támadni, akik még nem voltak abban a helyzetben, hogy parancsolhassanak, csak remélték, hogy hamarosan eljön ez az idő. A múltban a középső réteg forradalmakat csinált az egyenlőség zászlaja alatt, aztán új zsarnokságot teremtett, mihelyt a régit megdöntötte. Az új középső csoportok lényegében előre meghirdették zsarnokságukat. A szocializmus elmélete, amely a tizenkilencedik század elején tűnt fel, s az utolsó szem volt egy eszmeláncban, amely az ókori rabszolgalázadásokig nyúlik vissza, még mélyen meg volt fertőzve az elmúlt korszakok utópizmusával. A szocializmusnak körülbelül 1900-tól fogva feltűnt valamennyi változatában azonban egyre nyíltabban feladták a szabadság és egyenlőség megteremtésének célkitűzését. A század közepén feltűnt új mozgalmaknak - Óceániában az Angszocnak, Eurázsiában a neobolsevizmusnak, Keletázsiában pedig, ahogy nevezni szoktuk, a halálimádatnak - már a szabadságnélküliség és az egyenlőtlenség állandósítása volt a tudatos célja. Ezek az új mozgalmak persze a régiekből nőttek ki, igyekeztek megtartani nevüket, s színleg hűek maradtak azok ideológiájához. A célja azonban mindegyiknek az volt, hogy feltartóztassa a fejlődést, s egy megválasztott időpontban befagyassza a történelmet. A szokásszerű ingalengés még egyszer megtörtént, s aztán megállt. Mint máskor is, a középső csoport kilökte helyéről a felsőt, s belőle lett felső; ezúttal azonban, tudatos stratégia révén, a felső csoport állandóan meg tudja tartani pozícióját.
A új tanok létrejöttének oka részben a történelmi tudás felhalmozódása és a történelmi érzék megnövekedése, ami a tizenkilencedik század előtt alig létezett. A történelem ciklikus mozgása érthető lett, vagy annak tűnt; s ha érthető, akkor megváltoztatható. A legfőbb, az alapvető ok azonban az, hogy már a huszadik század elején technikailag lehetségessé vált az emberi egyenlőség. Az még mindig igaz volt, hogy az emberek velük született képességei nem egyformák, s hogy a munkaterületek olyan módon specializálódtak, hogy az bizonyos egyéneknek a többiek rovására kedvez; de nem volt többé szükség osztálykülönbségekre vagy nagy eltérésekre a jólét területén. A régebbi korokban az osztálykülönbségek nemcsak elkerülhetetlenek voltak, hanem kívánatosak is. Az egyenlőtlenség volt a civilizáció ára. A gépi termelés fejlődésével azonban megváltozott a helyzet. Bár még mindig szükséges volt, hogy az emberek különböző fajta munkákat végezzenek, nem volt többé szükségszerű különböző társadalmi vagy gazdasági színvonalon élniük. Ennek következtében azoknak az új csoportoknak a szemszögéből, amelyek éppen azon a ponton voltak, hogy magukhoz ragadják a hatalmat, az emberi egyenlőség nem eszménykép volt többé, amelyért küzdeni kell, hanem veszély, amelyet el kell hárítani. Primitívebb korszakokban, amikor az igazságos és békés társadalom tényleg megvalósíthatatlan volt, nagyon könnyű volt hinni benne. Évezredeken át kísértette az emberi képzeletet egy földi paradicsom eszményképe, amelyben az emberek a testvériség állapotában, törvények és állati robot nélkül élhetnek együtt. S ez a látomás bizonyos fokig még azokat a csoportokat is hatalmában tartotta, amelyek az egyes történelmi változásokból hasznot húztak. A francia, angol és amerikai forradalmak örökösei részben hittek az emberi jogokról, a szólásszabadságról, a törvény előtti egyenlőségről és egyebekről szóló frázisaikban, s még azt is megengedték, hogy e frázisok bizonyos mértékig befolyásolják magatartásukat. A huszadik század negyedik évtizedétől kezdve azonban a politikai gondolkodás minden fontosabb áramlata tekintélyelvű lett. A földi paradicsom pontosan abban a pillanatban vesztette hitelét, amikor megvalósíthatóvá vált. Minden új politikai elmélet, bármilyen néven nevezte magát, a hierarchiához és az osztályokra tagozódáshoz vezetett vissza. S a látóhatár általános elsötétedése idején, amely 1930 körül következett be, nemcsak hogy újból mindennaposak lettek olyan eljárások, amelyekkel már régen, bizonyos esetekben évszázadokkal azelőtt felhagytak - az ítélet nélküli bebörtönzés, a hadifoglyok rabszolgamunkára fogása, a nyilvános kivégzések, a vallomások kicsikarására szolgáló kínzás, túszok szedése és egész népek deportálása -, hanem olyan emberek is megtűrték, sőt védelmezték ezeket az eljárásokat, akik felvilágosultnak és haladó szelleműnek tartották magukat.
A múlt megváltoztatása két okból szükséges. Ezek közül az egyik másodlagos, s hogy úgy mondjuk, óvintézkedés jellegű. E másodlagos ok az, hogy a párttag, akárcsak a proletár, részben azért tűri el a jelenlegi állapotokat, mert nincs mivel összehasonlítania őket. El kell vágni őt a múlttól, éppúgy, mint az idegen országoktól, mert azt kell hinnie, hogy jobban él, mint ősei, s hogy az anyagi jólét átlagszínvonala állandóan emelkedik. A múlt kiigazításának sokkal fontosabb indítéka azonban az, hogy meg kell őrizni a Párt csalhatatlanságát. Ez nemcsak azt jelenti, hogy mindenféle szónoklatot, statisztikát és feljegyzést állandóan az adott helyzethez kell igazítani s így mutatni meg, hogy a Párt jóslatai minden esetben beteljesedtek. Azt is jelenti ez, hogy soha nem ismerhető be semmiféle változás sem az elméletben, sem a politikai vonalvezetésben. Mert aki megváltoztatja véleményét vagy éppen a politikáját, gyengeségről tesz tanúságot. Ha tehát például Eurázsia vagy Keletázsia (akármelyik lehet) a jelenlegi ellenség, akkor mindig ennek az országnak kellett az ellenségnek lennie. S ha a tények mást mondanak, akkor a tényeket kell megváltoztatni. Ilyenformán állandóan újraírják a történelmet. A múltnak ez a napról napra folyó meghamisítása, amelyet az Igazság-minisztérium hajt végre, éppoly szükséges a rendszer szilárdságához, mint az elnyomó és kémkedő tevékenység, amelyet a Szeretet-minisztérium végez. -
#2457
Idézetek az Állatfarmból, amit Orwell bácsikánk írt, még nagyon nagyon régen.
Nemsokára tisztázódott a tej eltűnésének rejtélye is. Mindennap belekeverték a disznók moslékába. Éppen érett a korai alma, a gyümölcsös pázsitja teli volt hullott gyümölccsel. Az állatok természetesnek tartották, hogy egyenlően osztozhatnak rajta, egy szép napon azonban rendelkezést adtak ki, hogy a gyümölcsöt össze kell szedni, és be kell hordani a szerszámoskamrába a disznók számára. Egyes állatok morogtak emiatt, de hasztalan. Ebben a kérdésben valamennyi disznó egyetértett, még Hógolyó és Napóleon is. Kiküldték Süvit, hogy lássa el a többieket a szükséges magyarázattal.
- Elvtársak! - kiáltotta Süvi. - Remélem, nem képzelitek, hogy mi, disznók, ezt önzésből csináljuk, vagy előjogokat akarunk biztosítani magunknak? Sokan közülünk egyenesen utálják a tejet meg az almát. Én sem szeretem. Egyedüli célunk az, hogy megóvjuk egészségünket. A tej és az alma (ezt bizonyítja a Tudomány, elvtársak) olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlenek a disznók egészséges táplálkozásáshoz. Mi, disznók, szellemi munkások vagyunk. Ennek a tanyának az egész vezetése és szervezése a mi vállunkon nyugszik. Éjjel-nappal a ti jóléteteken őrködünk. A ti kedvetekért isszuk a tejet és esszük meg az almát. Tudjátok, mi történne, ha mi, disznók, elhanyagolnánk kötelességünket? Visszajönne Jones! Igen, visszajönne Jones! Biztos vagyok benne, elvtársak - kiáltotta Süvi, szinte könyörögve, ide-oda ugrálva és a farkát tekergetve -, biztos vagyok benne, hogy nincs köztetek senki, aki Jones visszatérését kívánná!
A disznók maguk nem dolgoztak, csak irányították és ellenőrizték a többieket. Felsőbbrendű tudásukból természetesen következett, hogy magukra vállalják a vezetést. Bandi és Rózsi befogták magukat a fűkasza vagy a fogatolt rendsodró elé (zablára meg gyeplőre persze már nem volt szükség), és fáradhatatlanul jártak körbe-körbe a mezőn, miközben egy disznó ott baktatott mögöttük, és oda-odakiabált nekik: "Gyia, elvtárs!", vagy: "Hőha; elvtárs!", ahogy a szükség kívánta.
A határozatokat mindig a disznók terjesztették elő. Azt a többi állat is megértette, hogyan kell szavazni, de soha eszükbe se jutott volna javaslatokat kigondolni. A vitákban mindig Hógolyó és Napóleon voltak a legaktívabbak, de észre lehetett venni, hogy sohasem értenek egyet: bármilyen javaslattal állt elő az egyik, számítani lehetett rá, hogy a másik ellenezni fogja.
Elfogadottá vált, hogy a gazdaság vezetésének minden kérdésében a disznóknak kell határozniuk, hiszen nyilvánvalóan okosabbak a többi állatnál, de határozataikat azért szótöbbséggel jóvá kell hagyni. Ez az elrendezés elég jól működött volna, ha Hógolyó és Napóleon között nem dúlnak állandó viták. Mindenben különbözött a véleményük, amiben csak véleménykülönbség merülhetett fel.A Nagygyűléseken Hógolyó gyakran megnyerte a többséget ragyogó szónoklataival, de Napóleon a köztes időben ügyesebben agitált, hogy őt támogassák. Különösen a birkák között aratott sikert. Az utóbbi időben a birkák ha kellett, ha nem, elkezdték bégetni, hogy "Négy láb jó, két láb rossz!", és ezzel gyakran megzavarták a Nagygyűlést. Azt is észre lehetett venni, hogy különösen Hógolyó szónoklatainak döntő pillanataiban kezdték el harsogni, hogy "Négy láb jó, két láb rossz!".
Hogy, hogy nem, a gazdaság egyre gazdagabb lett, az állatok mégsem gazdagodtak - kivéve persze a disznókat meg a kutyákat. Ennek részben talán az volt az oka, hogy olyan sok volt a disznó meg a kutya. Nem mintha ezek az állatok nem dolgoztak volna, a maguk módján. Az ő munkájuk, mint Süvi fáradhatatlanul magyarázta, a gazdaság felügyelete és szervezése - soha véget nem érő munka. Ennek a munkának a nagy részét a többi állat tudatlansága miatt fel se tudta fogni. Süvi elmondta például, hogy a disznóknak nap mint nap hallatlan munkával olyan rejtelmes dolgokat kell összeállítaniuk, mint a különböző "dossziék", "jelentések", "jegyzőkönyvek" és "emlékeztetők". Ezek nagy papírlapok, melyeket tele kell írni, aztán mihelyt teli vannak írva, el kell égetni a kazánban. Mindennek mérhetetlen nagy a jelentősége a gazdaság jóléte szempontjából, mondta Süvi. De sem a disznók, sem a kutyák munkája nem termelt semmiféle eleséget, márpedig nagyon sokan voltak, és mindig nagyon jó volt az étvágyuk.
A többiek élete, amennyire fel tudták mérni, olyan volt, mint mindig. Általában mindig éhesek voltak, szalmán aludtak, vályúból ittak, dolgoztak a mezőn; télen a hideg gyötörte őket, nyáron a legyek. Az öregebbek néha összeszedték homályos emlékeiket, és megpróbálták megállapítani, hogy vajon a Forradalom első napjaiban, közvetlenül Jones elűzése után, jobban vagy rosszabbul mentek-e a dolgok. Nem tudtak rá visszaemlékezni. Semmivel sem tudták összehasonlítani jelenlegi életüket: semmihez sem tudtak igazodni, csak Süvi számoszlopaihoz, amelyek kivétel nélkül mindig azt bizonyították, hogy minden egyre jobb és jobb lett. Az állatok megoldhatatlannak találták a problémát, és mostanában már egyébként is nagyon kevés idejük volt ilyen dolgokon töprengeni. Csak az öreg Benjámin állította, hogy hosszú életének minden részletére emlékszik, és tudja, hogy a dolgok sohasem mentek, és soha nem is mehetnek se jobban, se rosszabbul - az éhség; a szenvedés és a csalódás, mondta, az élet megváltozhatatlan törvényei.
Ugye magunkra ismerünk az állatokról??
-
#2456
Abba érdemes aminek az árfolyama emelkedő trendet mutat.
-
#2455
ha valaki angliába készül, akkor a pénzének egy részét angol fontba valo átváltáson kívül érdemes euroba is átváltani ?
[totál hülye az egészhez igazából] -
vps007 #2454 Száguldunk a POKOL felé!!! :) -
OKkultist #2453 Hogyne, persze, nézz már rá a tőzsdére (buksz, haha) és meglepetten fogod látni, hogy az árfolyam hullámzása nem áll semmilyen viszonyban sem a cég termelésével, sokkal inkább a tőzsdét mozgató erők hangulatával és céljával. De brókerekkel, közgázosokkal, globalistákkal nem vitatkozok, és nem állok szóba. -
kocsisgabor9999 #2452 :D:D:D -
#2451
"hanem az értékalapú rendszert visszaállítani, ahol egy cég értéke nem csökkenhet (a tőzsdén sok olyan TERMELŐ cég van, aminek az értéke ott már csak a töredéke, holott a cég azóta is jól működik és termel) azért mert ballábbal kelt fel pár f*szfej. (akik éppen brókerként trógerkednek)"
sikerült megint téves dolgot írnod.
1. nem kötelező értékpapírokat kibocsájtani
2. ha egy vállalat tényleg termel és bevétele növekszik, annak általában nőni fog az értékpapír ára, szóval gondold te ezt át még párszor -
OKkultist #2450 Nem elemezni kell, meg bohóckodni (kivéve az igazi HACKER mentalitást, aki a tudásával leszüreteli a rendszert, miközben ő maga a rendszer felett, azom kívül marad) hanem az értékalapú rendszert visszaállítani, ahol egy cég értéke nem csökkenhet (a tőzsdén sok olyan TERMELŐ cég van, aminek az értéke ott már csak a töredéke, holott a cég azóta is jól működik és termel) azért mert ballábbal kelt fel pár f*szfej. (akik éppen brókerként trógerkednek) -
#2449
Valami cucc túrja az egész internetet, kulcsszavakat keresgél, cikkeket "olvas"
Ezt az eljárást datamining-nek hívják, és elég új, még gyerekcipőben járó technológia. Izgalmas és érdekes, viszont hatalmas kapacitás kell hozzá. -
#2448
Ja, egyébként erről a Frayer-féle világelemző algoritmusról volt itt 1-2 éve cikk az SG-n (de az is lehet, hogy az Indexen), hogy nagy befektetési cuccok így tőzsdéznek. Valami cucc túrja az egész internetet, kulcsszavakat keresgél, cikkeket "olvas", és abból hoz döntést.
Szerény véleményem szerint ez nem fog menni garázsprojectként, és ha véletlenül meg is íródik a szoftver, nem lesz alá vas. Sem hardver, sem megfelelő sávszélesség. Emellett szerintem ezt egy embernek megírni több éves munkája.
Akkor inkább a technical bűvészkedés, részemről.
Bocs az offért, befejezem a tőzsdés témát... -
#2447
A vonalam maga az árfolyam... Az meg annyi, amennyi, akár válság, akár nem. MINDEN indikátornak az árfolyam az alapja egyébként, gyakorlatilag az egész technical trading egy nagy bűvészmutatvány _ugyanabból_ az egy adatsorból.
Viszont épp ezért rohadt mindegy, hogy válság van-e, vagy nem. Az viszont igaz, hogy azok a szabályok, módszerek, stratégiák, amik "normál" módban működtek, válságban beborultak. Van egy überstratégiám, ami '99-től 2008.04.-ig 10e$-ból 170M$-t csinál, aztán egy év alatt elbukja mindet... Hát igen, szar az élet. Kár, hogy most szántam rá magam, hogy rakjak bele "igazi" cash-t...
De ha ugyanezt kézzel kéne csinálni, még szarabb lenne. Annyi van, hogy most megint nullán vagyok, kezdhetek neki megint kidolgozni egy új stratégiát. De ezt is automatikusra fogom írni, eszemben sincs kézileg csinálni. -
#2446
dupla 0
" Az mnb, a központi bank, ugye teljesen függetlenül gazdálkodik a magyar állam pénzével, a magyar állam nevében, számára szokott felvenni hiteleket. Mert, ez az ő feladata. Úgy lehet tekinteni a központi bankot, mint egy vállalatnak a pénzügyi osztályát. " -
#2445
Kár, hogy a vonalad még soha nem dolgozott deflációs és világgazdasági+nyersanyag válságban korábban.
Ergo lehet, hogy a vonalad emelkedik tovább, közben meg a tőzsde szépen süllyed már rég...
Jó dolog a technikai elemzés, de akkora szamócát lehet fogni vele, hogy öröm nézni... -
#2444
Nem érzem az előnyét az agy jobb feldolgozó képességének. Van egy vonalam, amiből kiszámolok ezt-azt, amik ha elérnek egy bizonyos értéket (több ilyen számolt szarság, egyszerre, különböző feltételeket), akkor szállok be a trade-be. Asszem meg is őrülnék, ha a nap 24 órájában a vonalakat bambulnám, hogy mikor metsződnek...
Nem, egyáltalán nem érzem, hogy fejben ez jobban menne. Túl kevés, túl átláthatatlan a bejövő információ, a kimenő jel meg nagyjából a "vesz vagy elad"... És akkor a moneymanagement számolgatása, vagy a sok számolgatás miatt lecsúszni a trade-ről... Nem jó. Nem is értem, hogy ezt hogy csinálják kézzel "a nagyok"...
Emellett millió helyen olvasom, hogy alapszabály, hogy a "zsigerből meglépett trade-ek 90%-a bukó"... -
#2443
? Tényleg?
Aszittem ezek ilyen amíg a vas bírja, kiszámolják előre az összes lehetséges lépést... Már nem ilyen? Pedig egyre durvább a hardver... -
#2442
Chart = chart + az összes indikátor, amit akarsz... Ne szőrszálhasogass! :D -
#2441
Mem beszélve arról, hogy a "sakkgépeket" "tanítani kell" attól függően, hogy kivel játszanak...
Minden sakkozónak van egy stílusa. Ha Kaszparov mondjuk elkezd máshogy játszani mint ahogy korábban tette akkor a sok idő amit a gfép taníttatására fecséreltél el is veszett. míg egy másik világsakkozó egyszerűen változtat azon ahogy játszott. -
#2440
Ha csak a chartot nézed az már régen rossz... -
#2439
Szerintem a problémát csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha maga a program állítja elő a modelleket is, de onnan meg már csak egy lépés a skynet. -
#2438
Az agynak rengeteg előnye van sok esetben egy számítógéppel szemben. Gondolj például a sakkgépekre. Igaz, hogy ma már eljutottak odáig, hogy akármikor legyőzik az aktuális világbajnokot, de teszik ezt hatalmas számítási teljesítmény árán, olyan algoritmusokkal, amiken szakemberek nagy csoportja dolgozott durván évtizedeken keresztül.
Pedig a sakk egy körülhatárolt környezet, egyértelmű szabályokkal. Ha egy ilyen helyzetben ekkora erőfeszítésbe kerül a gépnek, hogy felül kerekedjen az emberi intuíción, kreativitáson, akkor vajon mi várható egy sokkal nagyobb, komplexebb, kiszámíthatatlanabb, rengeteg nyitott kérdést tartalmazó rendszer esetén? -
#2437
Ha úgy tetszik és ragaszkodsz a modell szóhoz.
Akkor csak egy modellt fog használni a rendszer, magát az árfolyamokat, és a hozzá tartozó részinformációkat amik jól kiegészítik.
Pl, banki alapkamat ráta, libor, egyéb hivatalos váltóráták, foglalkoztatottság-munkanélküliség, üzemanyag ár, vállalkozások száma, csőd eljárások száma stb stb.
Amit természetesen be lehet szerezni hivatalos utakon, statisztikai hivatal, elemző cégek, stb stb.
Ezeket mind meadni a programba feldolgozásra. És elérhetővé tenni a mindenkori azonnali információkat ezekre vonatkozóan.
Tehát nem árt ha online real-time elérhetőek, azt egyszerűen elkapja egy program, és feldolgozza. A szerint kereskedik.
Az még jobb ha a források több helyről származnak, mert úgy egymást megerősítik, ha meg csalás van kilátásban, akkor azt azonnal jelzi is. Ami alapján már megy is a feljelentés. És hasonló ilyen megoldások. -
#2436
"A múlt adataiból, és jelen adott pillanatban elérhető adataiból következtetéseket von le, prognózisokat állít fel a jövőt illetően, és ott ahol a becslések a legpontosabbra számíthatóak, ott kezd el spekulálni."
A modellek is pont ugyanezt csinálják.
Amit te akarsz ahhoz végtelenül sok paramétert kellene figyelembe venni rendkívül rövid idő alatt, ami több helyen is megbukik. Ezért kell egyszerűsíteni a modellekkel.
Ez más területre is igaz. Például azt se lehet megmondani egy adott pontra több napra előrevetítve az általad meghatározott 80%os pontossággal, hogy milyen erős, milyen irányú szél fog fújni, pedig ezt még nem is befolyásolja közvetlenül az emberi tényező. -
#2435
Az nem jobb. Csak nem kell ott ülnöd álló nap, esetleg nem lankad a figyelme a programnak és nem hibázik.
Egy olyan program ami előre programozott feltételek alapján működik, nem tudja teljesíteni a hosszú távú profitabilitást.
A programnak inkább a céllövöldére kell hasonlítania, ahol idővel egyre jobb találatok születnek, ahogy tapasztaltabb és ügyesebb leszel benne.
-
#2434
Nem értem, hogy szerinted az miért jobb, ha a saját két szememmel nézem a chartot és kézzel klikkelem be a trade-et annál, hogy a saját két kezemmel megírt programom figyeli ugyanazokat a feltételeket az én beavatkozásom nélkül... -
#2433
Igen ezt én is felfogtam.
A kereskedési modellek, egyáltalán az hogy modell szerint működjön ilyen, az az elv rossz.
A modellek egy korlátai is a lehetőségeknek.
A piac folyton változik, a modellek nem. Nem csak az árfolyamok változnak állandóan, hanem az azokat mozgató több ezer fontos folyamat is ami az árfolyamot befolyásolja.
Hiába beszélnek modellekről az ezzel foglalkozó könyvek 100% ában.
Számomra, kiröhögtetik magukat, ha tényleg ezzel akarnak elérni valamit a kereskedésben.
Az a koncepció rendszer ami alapján csinálnám a progit, nem használna modelleket. Most hosszú lenne leírni,hogy mi alapján működne.
Nagyjából körül írom.
A múlt adataiból, és jelen adott pillanatban elérhető adataiból következtetéseket von le, prognozisokat állít fel a jövőt illetően, és ott ahol a becslések a legpontosabbra számíthatóak, ott kezd el spekulálni.
Kulcsszó, az információ. A cél, olyan többlet információ szerzése a gazdaság, kereskedés állapotáról, amelyekkel a kereskedők túlnyomó többsége -nem rendelkezik-. A plusz információt, valódi pénzre lehet váltani, a piacokon. -
#2432
"Lecsusztatasbol nem tudom kifizetni a szamlaimat. "
nem is abból kell... Ezzel csak elkerülöd, hogy tényleges túlórád legyen.