Gazdasági világválság

Tévedés.

Én is multinál dolgozom és biza túlórát szépen lecsúsztatom.. ha egyik nap 8-ig bent vagyok akkor én 1-2 nappal késõbb csak 10-re vagy délre megyek dolgozni.

Persze ehhez olyan munkát kell végezni, hogy ne a bent töltött órák alapján döntsék el, hogy érdemes-e megtartani az állásomban vagy nem és nem találnak a helyemre minden sarkon ugyanolyan jó munkát végzõ gyorsan betanítható embert. (spec az én állásomba a kiválasztási folyamat legalább 3 hónapig tart a betanítás pedig fél év jó esetben. rossz esetben 8 hónap (ha kicsit lassú a jelölt) A cég pedig jó ha 1-2 hétig képes elviselni a kapacitáshiányt ha nincs egyikünk az osztályon. De ez a cég hibája is mi pedig ezt kihasználjuk. )

Szóval ha hagyod, hogy zsaroljon a multi azzal, hogy nem végzel jó munkát akkor zsarolni fog, de amíg nem keres a pozíciódra embert addig csak blöfföl.

Ha koteleznek a tulorara, ki kell fizetni. Na a multi kotelez, de nem fizeti ki.
Torvenyek felett allnak. 😞

Okkultisttal privátban váltottunk egy-két szót. Szóbakerültél (a bannal kapcsolatban) Bucser.A válaszom egy részét bemásolom ide, hogy az én álláspontom a jelenlegi pénzügyi rendszerrel kapcsolatban érthetõbb legyen:

"Bucser nem hülye, ért a pénzügyhöz, gazdasághoz. De mivel a jelenlegi pénzügyi rendszer ellentmond a józan észnek, az, hogy "ért hozzá" csak azt jelenti az én értelmezésem szerint: jól felmondja a leckét, amit megtanítottak.
Kb. mint amikor Bokrossal példálóznak: Bokros Lajos része a rendszernek, a rendszeren belül a rendszerért tevékenykedik. Érthetõ, hogy minden hivatalos forrásban miért dícsérik a tevékenységét-hozzák is át a közbeszédbe, hogy milyen meg nem értett zseni volt a csomagja idejében.
Az Okkultist és általam is belinkelt Varga István elõadás a józan ész szerint érvel (nem volt még rá reagálás), hétköznapi nyelven magyarázza el a válság okait. Ebben elhangzik: a pézügyi rendszer egy mûvi dolog, emberek alkották. Jelenleg az emberek életét igazítjuk a pénzhez, pedig a pénz csak eszköz. Épp fordítva kellene lennie: ha a rendszer rossz, talán azt igazítsuk az emberekhez, ne a GDP, hókuszpókusz meg pukkasztottkilences szerint éljék az életüket, menjenek tönkre (egészségileg, mentálisan-nem feltétlenül anyagilag), hogy a hazugságra épülõ rendszer számaiban nehogy hiba legyen.


Ez ilyen hibrid válasz: neked kezdtem írni, aztán belefeledkezve egy átlag fórumhozzászólássá érett; be is teszem a gazd és NWO fórumba 😊 "

Ugyanígy az embereket is meghülyítik, hogy a hülye rendszert fenntartsák...hamarosan a gondolkodó, józan ész szerint élõ, azt hirdetõ emberek "közveszélyesek lesznek? Mint a Brazil c. filmben, az egyetlen józanul gondolkodó csak néz ki a fejébõl a sok hibbantra ("Nem kér egy kis szaaaart?"), nem tud lépést tartani a kifacsart gondolkodással.


Ha a linkrõl eltûnne a videó, nagyon szívesen feltöltöm valahova.

De gondolom nem is írták elõ, hogy milyennek kell lennie az öltönynek magának... Ha meg szarul fizetnek gondolom nem veszel 200-300K-s Hugo Boss öltönyt... (én sem vettem félreértések elkerülése végett miután nem vagyok saleses)

Amennyiben köteleznek formaruha viseletére a formaruha tisztításáról és biztosításáról a munkáltatónak kell gondoskodnia.

Tessék az államcsõdöd...

Azért mielõtt hülyeségre szólítanád az embereket javasolnám, hogy legyél tisztában azzal a pici ténnyel, hogy az állam esetleges államcsõd esetén az összes DEVIZÁT ami magyarországi számlán található LEFOGLALJA. Valamint Korlátozza a devizakivitelt és behozatalt, hogy megakadályozza a devizatartalékai további csökkenését. + nem beszélve arról, hogyha az emberek tömegesen kezdenek forintot devizára váltani végleg padlóra küldi a forintot... (azaz minnél többet vált át az ember devizára annál kevesebbet ér a forintban kapott fizetése.)

Mielõtt tanácsot osztogatsz gondolkozz is kicsit.. (mellesleg ha én olyan mély armageddonista lennék mint ti, nem sok értelmét látnám a papírpénzrõl papírpénzre váltást, hisz mindkettõ csak arra lesz jó, hogy kitöröld a hátsódat vele hosszútávon az általános álllamcsõdtõl félõk nézetei szerint).

"A kötelezõen öltönyben járó embereket meg emgfizetik úgy, hogy legyen minbõl öltönyt venniük."

Vagy nem. 2 multinal is dolgoztam, ahol az elvaras megvolt az oltozkodesre, csak nem volt ruhapanz es szar fizetes volt melle. Ja es persze ingyen kellett kotelezoen tulorazni.

Persze mindket multi talicskaval tolta ki a penzt az orszagbol.

A Times velünk ijesztegeti Amerikát

"Magyarország példáját hozta az amerikai pénzügyi ösztönzõ csomag és a bankmentõ program kapcsán a The New York Times csütörtökön: mint a lap írta, ezek költségeit alapul véve az Egyesült Államokban a GDP-arányos államadósság egyre duzzadni fog, és 2011-re elérheti a jelenlegi magyar mutatót, amely a tékozló költekezés és a "központilag tervezett pazarlás" maradványai miatt az egekbe szökött.


"Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk" - idézte a tekintélyes liberális napilap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 májusi balatonõszödi beszédébõl a magyar költségvetési politikára vonatkozó értékelést. "Az amerikai döntéshozók 2012-ben majd az õ szavait visszhangozhatják" - hívta fel a figyelmet az újság, amely fotót is közölt a magyar kormányfõrõl azzal az aláírással: Gyurcsány Ferenc a magyar költségvetési politikát "böszmeségnek" nevezte.

"Az amerikai államadósság utoléri a magyart" címû cikkben a szerzõ kifejtette: miközben más fontos tényezõk is szerepet játszanak, a jelenleg magasan jegyzett amerikai kincstárjegyek hitelbesorolása a magyar államkötvények szintjére süllyedhet. Ez még nem teljes katasztrófa, de azt jelenti, hogy az amerikai kincstárjegyek sem fognak biztos befektetésnek számítani - állapította meg a lap.

Amennyiben az amerikai kongresszus költségvetési irodájának elõrejelzése a 2009. és 2010. évi hiányra vonatkozóan helyes, akkor ahhoz hozzáadva az ösztönzõ és a bankmentõ csomag költségeit, valamint a hitelezési kiadásokat, a GDP-arányos államadósság a 2008 szeptemberi 41 százalékról három év alatt 70 százalékra fog felszökni. Ez nagyjából megegyezik Magyarország 2008 decemberi adatával (a legfrissebb adatok szerint ez a mutató 73%).

A költségvetési iroda optimista becslése szerint a GDP-arányos államadósság 2011 után ismét csökkenni fog, 2012 után az államháztartási hiány várhatóan 2 százalék alá szorul, és a bankmentõ csomag keretében a bankrendszerbe pumpált pénzek akkorra már némi eredmény is fognak hozni az adófizetõknek.

Az újság ugyanakkor figyelmeztetett, hogy jelentõs kockázati tényezõk vannak. A jelzett költségvetési elõrejelzés derûlátó feltételezéseken alapszik: 2011 és 2014 között a növekedés átlagosan el fogja érni az évi 4 százalékot, a Bush-féle átmeneti adócsökkentések érvénye 2010 decemberében lejár, a diszkrecionális kiadások 2010 után csak az infláció mértékében fognak növekedni. Ha azonban a recesszió tovább mélyül, vagy 2010 után is még tartani fog, akkor magasabb költségvetési deficittel kell számolni, továbbá az sem bizonyos, hogy a kamatok alacsonyak maradnak az Egyesült Államokban - jegyezte meg a The New York Times."

A nagytudású szakértõ uraskodók igazán lehetnének oly kedvesek hogy legalább megpróbálnának magyarázattal szolgálni az úton útfélen felmerülõ kérdésekre, ideértve a #1835 számú hozzászólást is, amire még most sem sikerült választ adni.

AZ nem válasz, hogy hülyék vagyunk, és nem értünk hozzá !

Ha olyan nagyon okosak vagytok, és olyan nagyon szétmûveltek, legyetek kedvesek érthetõen megmagyarázni miben tévedek, és nem elintézni annyival hogy azt mondjátok rám hogy hülye vagyok és én nem is tudhatom mert nem és kész !

Államcsõd tömören:


1990-1994 között Argentína sikeres gazdasági növekedéssel és stabil árakkal büszkélkedhetett. A felgyorsított privatizációs folyamatok bevételeit azonban nem a már akkor is jelentõs adósságállomány lefaragására fordították, és a privatizált cégek nyereségeiket külföldre vitték, ami a fizetési mérleg romlását eredményezte. Menem elnöksége alatt a gazdasági növekedés és a privatizációból származó bevétel a központi költségvetést majdhogynem egyensúlyban tartotta. 1994-tõl a költségvetés folyamatosan deficites volt, még a pozitív gazdasági növekedés éveiben is. Az év végére az adósság elérte a 70 milliárd dollárt, majdnem meghaladva azt a szintet, amikor Menem átvette az ország irányítást.


Összességében azt mondhatjuk, hogy 1998-ig a stabilizációs és gazdasági intézkedések sikeresnek tûntek, az árak stabilak voltak, az export és a gazdasági növekedés stabil volt így Argentína joggal lehetett Latin Amerikában a gazdaság fejlõdésének példaképe. A 90�-es évek elején kétségtelenül a hatalmas tõkebeáramlás következtében a gazdaságnak elegendõ megtakarítása volt, hogy a

gazdaságot az infláció veszélye nélkül dinamikussá tegye, hiszen árfolyamának köszönhetõen a nemzetközi inflációs trendeket követte.


1997-tõl nem mentek olyan jól a dolgok. Ott volt az Ázsiai válság, az orosz válság, amely ismét tõkekiáramláshoz és nehezen elérhetõ hitelekhez vezetett. Az egyik legsúlyosabb probléma az volt, hogy a kölcsönök egyre drágábbak lettek és a válság

utóhatásaként nõttek a kamatok és a tõkekivitelek, mindez teljesen lerontotta Argentína likviditását.


1998-ban az államadósság a GDP 40%-a volt. Az 1999-es évek végén, a 2000-res év elején látszó javulást a következõ kormány adónövelése teljesen porrá zúzta. Ahogy a gazdaság egyre jobban süllyedt az adók miatt, a kormánynak egyre nehezebb volt

tõkésíteni adósságait, mert a potenciális kölcsönöket biztosítók egyre inkább tartottak a fizetésképtelenségtõl. Nem meglepõ, hogy a megnövekedett adók súlyosbították a válságot, hiszen a társadalombiztosítás és az orvosi ellátás adója 31,9 %-os lett.


Miután Cavallo még a nyáron bejelentette, hogy az ország nem vesz fel újabb hitelt, mert már nem képes azt 14 %-os kamattal fizetni, az immár 130 milliárd dolláros adósság törlesztését illetõen a befektetõk igen kétségbe estek.


Cavallo célul tûzte ki hogy drasztikusan lefaragja a központi kiadásokat, azaz csökkenti a közalkalmazottak bérét, a közalkalmazotti nyugdíjakat, keményen megakadályozza az adófizetés elkerülését, viszont a szociális kiadásokra szánt összeg nem csorbul és elbocsátások sem lesznek.


....nem sikerült meggyõzni Amerikát, és elérni, hogy járjon közre az IMF-nél, hogy a kormány minél hamarabb megkaphassa a 4.3 milliárd dollárod segélyt. Amerika nemleges válaszát azzal magyarázta, hogy a kormánynak maga elõtt kéne tartani az IMF által kitûzött �zéró deficit� koncepciót, vagyis a kiadások és a bevételek egyensúlyban tartását, hogy a segélyt megkaphassa. A szeptemberben nyújtott 8 milliárdos hitel az IMF-tõl ugyan esélyt adott a fizetõképesség megõrzésére, de a cserébe ígért költségvetési fegyelem és bérstop nem valósult meg.


�December 1-én bevezették a �corallitio� (kicsi korall) reformot, melyben olyan banki szigorításokat hoztak, melyek meghatározták a pénzkivétel mennyiségét.


A válságnak köszönhetõen az ötéves peso-kötvény 65%ig emelkedett, emiatt az állam nem bocsáthatott ki újabb kötvényeket, hiszen legalább annyit kellene kínálnia magának is. Az adósság csökkentésének azonban innentõl nincs más módja, mint a

fizetésképtelenség bejelentése, illetve nemzetközi intézmények segélye. A hitelminõsítõ intézmények bejelentése után, miszerint az ország fizetésképtelen, nincs olyan szereplõ a piacon, aki hitelezne Argentínának. Olyannyira, hogy az IMF is egyetértve a hitelminõsítõ intézményekkel- és az említett adósságcsere programot is fizetésképtelennek tartva leállította a decemberre esedékes 1,3 milliárd dolláros hitelcsomag átutalását. Követendõ példaként a Világbank és az Amerikaközi fejlesztési Bank is egyenlõre leállította az 1,1 milliárd dolláros hitel folyósítását. �Ezt követõen az argentin kormány bejelentette, hogy megszünteti a magánszektor

bizonyos kedvezményeit, és egy olyan szigorú költségvetést terjesztett a elõ, mely a kiadások egyötödét, mintegy kilencmilliárd dollárt megspórolna. Az intézkedés célja az úgynevezett � zéró deficit� elérése, melyhez vagy az említett adósság-csere program beindítása szükséges külföldi hitelezõkkel, vagy a levegõben lógó IMF segély átutalása.


A nép bizalmatlansága nõtt és a közelgõ leértékelést látva egyre inkább elszaporodnak a tüntetések, az élelmiszer lopások. Egyes tartományokban élelmiszercsomagot osztottak, hogy az erõszakot elkerüljék, de a helyzet sokakat a nyolcvanas évek hiperinflációs idõszakára emlékeztet. A levegõben érezhetõ leértékelés következtében viszont az emberek el kezdték kivenni pénzeiket a

bankokból, mellyel fiskális válsághoz vezették az országot.


December 19-én az argentin társadalom fellázadt és az utóbbi évek legnagyobb szociális tiltakozását provokálta, mely a De la Rúa kormányzat végéhez vezetett. Ez volt a �fény� a közvéleményben, hiszen nagyon magas volt a munkanélküliség, az állami költéseketés a fizetéseket megnyirbálták, keresve a fiskális egyenlõséget és biztosságot- és most azt is megtagadták tõlük, hogy saját megtakarításaikat használják.


A külföldi adósságállomány ekkor 139 milliárd dollárra rúgott, a munkanélküliség aránya 18 százalék.


2002-re az adósság 141 milliárd dollár, a munkanélküliségi ráta 22 százalékos és a lakosság 45 százaléka a hivatalosan megállapított szegénységi küszöb alatt él.

�A bankrendszer összeomlásának elkerülése érdekében a kormány úgy döntött, hogy egy ideig zárva maradnak a bankok, hiszen egy nap alatt akár 200 millió dollár is képes elhagyni a bankszámlákat, ezzel azonban a pénzügyi rendszer iránti bizalom folyamatosan gyengül.� A nagy mennyiségû pénzfelvétel miatt megnõtt a kereslet a dollár iránt, ami végül a pénzügyi rendszer összeomlásához vezetett volna. A kormány azt tervezi, hogy a bankbetétek túlnyomó többségét 10 éves futamidejû állampapírrá alakítja, vagyis az emberek megtakarításaikhoz a jövõben nem férhetnek hozzá.


Májusra az inflációs ráta �41 százalékra ugrott, az árak 75 százalékkal drágultak, nõtt a feketegazdaságban foglalkoztatottak száma, a nemzeti valuta dollárhoz viszonyított értéke a negyedére zuhant, az export 56,3 százalékkal csökkent, az import közel 40 százalékkal nõtt, fõleg a mezõgazdasági termékbõl


Argentína a modern gazdaságtörténet legnagyobb államcsõdjét éli. �A pénzintézetek nincsenek olyan állapotban, hogy a valamennyi betétest egy idõben kifizessenek, a júniusban életbe lépõ �kötvényesítési terv� értelmében 16 milliárd dollárnak megfelelõ összegû betétet ugyan továbbra sem fizetnek ki, de az illetõk választhatnak három-öt vagy tízéves lejáratú dollár-, illetve pesokötvények

között. Akik nem kívánnak betétük helyett kötvényt, készpénzpótló eszközöket, úgynevezett certifikátokat ajánlanak fel, amelyeket meghatározott nagy értékû cikkek � ingatlanok, jármûvek � vásárlására, valamint adótartozás kifizetésére lehet felhasználni. A kormány abban reménykedik, hogy a gazdaság konszolidálódik, mégis sokan úgy vélik, hogy a betétesek tömegei nem fogadják el a kötvényeket.�


Szeptember 25-én kialudtak a fények Buenos Aires utcáin. A kormány ugyanis megemelte a közszolgáltatások tarifáját: a nemzetközi hívásokét 275%-al, a fûtést 50%-al és az áramot 35%-al.


A munkanélküliek tüntetése általánossá vált. A betétek befagyasztása és a súlyos recesszió vállalkozások ezreit tette tönkre Argentínában.


A munkanélküliségi ráta májusra 25 százalékosra emelkedett, több millió ember már egyáltalán nem rendelkezik készpénzzel, melynek szerepét az árucsere vette át.



A négy éve tartó gazdasági recesszió miatt egyre többen élnek a szegénységi küszöb alatt. A társadalom tehetõsebb rétege megtermeli a szemetet és a szegények gyorsan gyarapodó serege pedig átkutatja a hulladékot, reménykedve, hogy talál valami értékeset használhatót. Felmérések szerint Buenos Airest 40 ezer guberáló árasztja el éjszakánként, a lakosság 60 százaléka a szegénységi küszöb alatt tengõdik.

Ilyen még nem volt! Alan Greenspan, az amerikai magántulajdonú jegybank, a FED volt elnöke javasolta az átmenetileg bevezetendõ bankállamosítást!


Hát ehhez valóban pofa kell.
1913-ban megtévesztéssel és hazugsággal vették rá az amerikai törvényhozást az úgynevezett Szövetségi Tartalék Alap létrehozására, amely azonnal átvette az állami jegybank funkcióját, s vele a dollár kiadásának jogkörét is. FED-et létrehozó bankárok - ettõl a pillanattól kezdve - magának az amerikai államnak is, csak kamatra adtak pénzt. Könnyû belátni, hogy így, folyamatosan csapolni tudták a költségvetést. Be is kellett vezetni azonnal a személyi jövedelemadót, ami addig nem is létezett az USA államaiban.

Most pedig, amikor baj van az amerikai pénzügyi rendszerrel és a hitelpiac befagyásának vagyunk szemtanúi, akkor a magántõke a sok évi sarcolás után hajlandó a kamatszedésrõl - a rizikósnak látszó idõszakban - lemondani. Átmeneti bankállamosítást javasolt Alan Greenspan, aki éveken keresztül szajkózta a neoliberális gazdaságpolitika különbözõ trükkjeit és a semmibõl teremtett pénz utáni kamatlábakat ismertette az amerikai Tv nézõk millióival. A matuzsálem korú pénzguru a mostani interjújában arról beszélt, hogy "szükség lehet bizonyos bankok ideiglenes államosítására pénzügyi rendszer gyors és rendezett szerkezetváltásának elõsegítésére".

Érdekes! Évek óta mondogatja Magyarországon egy tucatnyi szakember, aki nem csak a pénzügyekhez, hanem a gazdasághoz és a tisztességes, a közjót képviselõ államhoz is ért egy kicsit, hogy: közpénzrendszerre van szükség. (Csath Magdolna, Bogár László, Drábik János, sõt a Visegrádi 12+1 pontos célkitûzésünk is tartalmazta!) Nem ideiglenesen kell tehát a bankállamosítást végrehajtani, hanem a jegybanknak minden körülmények között az államot létrehívó közösséget szolgáló – közellenõrzött - intézménynek kell lennie!

Márpedig egy magánbank, vagy olyan „független” jegybanki intézmény, amely nem a közjót szolgálja: nem lehet egy államnak a nemzeti jegybankja. Ha ugyanis a „függetlenség” olyan mértékû, hogy pl. az Állami Számvevõség nem tudja kideríteni, hogy kik voltak a felelõsök, akik a bécsi CW bankban lévõ és a magyar nemzet tulajdonát képezõ milliárdokat elsíbolták, akkor az úgynevezett „függetlenség” káros a magyarságra nézve. Ma az MNB ugyanis nem köteles elszámolni senkinek! Ha hiányt termel, akkor a parlamentnek kötelezettsége a hiányt a költségvetésbõl pótolni. Ha viszont nyereséges, akkor nem kell elszámolnia és a nyereséget beadnia a közösbe! Ugye milyen trükkös!?

Most hogy gyengélkedik a gazdaság, s így nem lehet a reálszférából a profit nagyobb részét átszivattyúzni a magán, vagy felelõtlen kezekben tartott „banki” pénzgazdaságba, Greenspan úr is döntött: mehet vissza a felelõség államhoz, és a veszteségeket fizessék csak az adófizetõk! Milyen ismerõs gondolatok!

Nem rokona ez a Greenspan véletlenül a Fletónknak? Hiszen õ is a trükkök százait alkalmazta idáig, azért, hogy a kamatokat söpörjön be olyan pénz után, amely valójában nem is a bankároké, sõt nem is létezõ. (hanem virtuális) Most azért alkalmazza a trükkjeit, hogy a veszteséges idõszakot kibekkelje, nehogy a szentséges magántõke megszenvedje a saját maga okozta pénzügyi válságot! A pénzháttérhatalom urai és az alkalmazásukban álló liberális közgazdászok ezt a módszert nevezik a versenyképességet növelõ modernizációs reformnak….

Az 1987 és 2006 közötti FED-elnök – szinte gyurcsányi - trükkössége abban áll, hogy elhiteti az amerikai polgárokkal, hogy az lenne a legkevésbé rossz megoldás, ha az állam beavatkozna és fizetne! A közpénzekbõl már eddig is több jutott a bankároknak, mint a szegényeknek, de ezek után méginkább ez lesz a trend. Az új amerikai pénzügyminiszter sem egy meggyõzõ pénzügyi szakember, hiszen még a pénzhatalom zsoldjában álló elemzõk is homályosnak becézték a gondolatait. Tim Geithner bankmentõ elképzelései nem adtak választ számos problémára, például a kereskedelmibankok lecsökkent aktivumának, vagy a hitelpiac iránti bizalom növekedésének kérdésére. A pénzügyminiszter azonban nem a legautentikusabb személy amerikában a pénzügyi válság kérdésében. Sokkal inkább Alan Greenspan, a magántulajdonú jegybank, a Fed volt elnöke az, aki megmondja a „frankót”! Sajnos a globalista fogyasztás és pénzháttérhatalom hazai képviselõje már megmondta , sõt naponta változtatja.

Lehet, hogy a nyakunkon az összeomlás, és csak az idõhúzás megy? Hiszen az állami ellenõrzést már régen megvalósították, sõt Simor András – MNB elnök - fizetése a háromszorosa a FED elnöki fizetésének. Vajon miért kell ennyire alaposan megfizetni?

Vajon mit tud ez az ember? (eltitkolni?)



Szeged, 2009-02-18

Dr. Bene Gábor S.

Nocsak nocsak, tán nem ??

GLOBÁLIS GAZDASÁGI MODELL JÖHET !!!

http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090220-globalis-gazdasagi-modell-johet.html



Nem gondoljátok hogy ez csak egy átlátszó manipuláció ami arra megy ki hogy a Magyarországon jelenleg készülõdõ NAGYON RADIKÁLIS NEMZETI KORMÁNYZÁST egy szintre süllyesszék a fasiszta olasz és a náci németország rémtettekkel terhelt egykori kormányaival, azt sugallva hogy Magyarországon a magyarokat és egyébként ettõl függetlenül európát is bármi áron meg kell védeni az indokolatlan rasszista fasiszta nacionalista alakulóban lévõ kormányunktól ? Bármi áron ?

Merthogy mi csak bûnbakot keresünk és nem az bisszant minket hogy már évek óta a cigányok lopnak rabolnak ölnek, félelemben tartanak minket ?

Nem, nem az a baj, hanem hogy mi bûnbakkeresõ aljanép vagyunk, rohadtabb mint a világ bármely más népe ?

És tudjátok mit ? Egyetértek ezzel mert ennyi nyugatmajmoló, elvakult korcs taknyot, mint idehaza, keresve sem találhatnánk öt másik országban sem.

Államcsõd lesz idehaza.

Nézitek a forint zuhanását?

MINDENKI AKI MÉG TEHETI, FORINT ÉRTÉKEIT, MÉG MA, VAGY HÉTFÕN VÁLTSA ÁT AZONNAL BIZTONSÁGOSABB VALUTÁRA.

Errõl beszéltem, korábban.
Egyik rokon autóbizniszben dolgozik.
Õ ugyan ezt csinálja, idehaza, papíron veszteséges a cég, mindig panaszkodik állandóan,hogy nem megy, nem megy, ne kérjenek tõle kölcsön, meg ne szálljanak rá. Közben meg milliomosra keresi magát a nagy semmit tevéseben 😄

De ugyan ezt csinálja a posta, a malév, az ikea, a médi markt, meg a többi szemét óriás.

Persze Kis jánosnak az ilyen nincs meg engedve, meg nincs is elég pénze,hogy külföldön céget jegyezzen be, sem nemzetközi jogi alap tudása sincsen. Szóval nem úgy megy ám az,hogy elvesszük a polcról.

Már régóta megtörtént, csak még "nem kommunikálták le" (nincs bejelentve).

Srácok, ÁLLAMCSÕD lesz !!!!

Továbbított üzenet:

Magas költség, alacsony bevétel (hogyan szivatják az országot a multi-offshore cégek)

Az offshore cégek alapításának célja általában az anyaországban magas adók kikerülése, illetve csökkentése. Ezt úgy tudják elérni, hogy a vállalati nyereséget átcsoportosítják az alacsony - vagy éppen nulla - adózású adóparadicsomba. Adózási szempontból a tulajdonos érdeke nyilvánvalóan az, hogy az anyaországban adózás alá esõ jövedelme a lehetõ legkisebb legyen. A vállalati nyereséget egyrészt a bevétel oldaláról, másrészt a költségek oldaláról lehet befolyásolni.

Hogyan importálhatunk árut a költségek növelésével? Vegyünk például egy magyar kft.-t, offshore cég nélkül. A magyar kft. vásárol külföldön például látcsövet 1000 forintnak megfelelõ valutáért. Ezt a terméket Magyarországon 2000 forintért tudja eladni, tehát egy termék eladásából (a fuvar- és tényleges egyéb forgalmi költségeket most nem számítva) 1000 forint nyeresége lesz, amely után 18 százalék, azaz 180 forint nyereségadót fizet, így adózott eredménye 820 forint.

Ezek után tegyük fel, hogy a kft. tulajdonosai egyben tulajdonosai egy adóparadicsomi cégnek is. Most az adóparadicsomi cég vásárolja meg 1000 forintért a látcsövet, majd továbbadja azt a magyar kft.-nek megemelt, 1600 forintos áron. A kft. ezúttal a tulajdonosok saját, adóparadicsomi cége számlájára fizet. A kft. itthon továbbra is 2000 forintért forgalmazza a terméket, vagyis 400 forint nyeresége lesz, amely után az adó 72 forint, tehát az adózott eredmény 328 forint. Az adóparadicsomi cégnél 600 forint nyereség képzõdött, azonban az adóparadicsomban nincs nyereségadó, tehát így az összesített nettó eredmény 928 forint.

Nagyobb össznyereség érhetõ el úgy is, ha a bevétel csökkentése mellett kerül sor exportra. Például a magyar kft. paprikát exportál az Egyesült Államokba, ahonnan évi 10 millió forint árbevétele származik. Az export közvetlen önköltségen nyilvántartott értéke 7 millió forint. Ekkor a társaság nyeresége 3 millió forint, amely ugyancsak adóköteles, azaz 0,56 millió forint társasági nyereségadót kell fizetni. A vállalkozás adózott eredménye így 2,48 millió forint lesz.

Rövidesen azonban a magyar kft. tulajdonosai egyúttal haszonélvezõi lesznek egy bahamai cégnek. Elsõ lépésként eladják a teljes exportjukat ennek a cégnek 7,1 millió forintért. Az offshore cég továbbra is 10 millió forintot kap az amerikai vevõtõl. Az offshore cégnél jelentkezõ 2,9 millió forintos nyereség adómentes, a magyar kft.-nek csak a Magyarországon képzõdõ százezer forint nyereség után kell adóznia 18 000 forintnyi társasági nyereségadót, tehát 82 000 forint adózott nyereséget könyvelhet el. Az összesített nettó nyereség így 2 982 000 forint lesz. Az adómegtakarítás az elõzõ változathoz képest 2 982 000- 2 480 000 = 502 000 forint.

Itt egy kiváló elemzés: (ÁSZ és PF idézetekkel, hivatalos adatokkal!!!)
Varga István AOSZ alelnöke elemzi a globális pénzügyi rendszert
Bárcsak ne lenne igaza, de sajnos a valóság nem bucsert és a hasonlókat igazolja. Nem baj majd, majd átképzik a bankosokat mezõgazdasági munkásnak, kapálni csak jók lesznek.

Hagyad õket õk az értelmes világban,élnek akik mindent tudnak,még eszmecserére sincs szükségük.

Nem örülök annak hogy összemosol másokkal. És még egyszer leírom, hátha eljut hozzád: én Bucserrel privátban próbáltam a FÉLREÉRTÉST tisztázni, mert nyilvánvalóan nem egyrõl beszélünk, hiszen õ az alap felvetésemre még nem válaszolt. Mindig válaszol, amiért elismerés illeti, de nem arra amit felvetek, ezért tisztázni kell a félreértést. Január 20-án írtam neki legutóbb, amire február 13-án válaszolt (hosszút, amit még nem volt idõm elolvasni). A lényeg amit meg kellene érteni: nincs itt arról szó hogy valamit már ezerszer megmagyaráztak volna és ÉN (nem MI, hanem ÉN) nem értenék. Olyan van, hogy felvetettem egy témát amire még nem kaptam választ. Az ügy folyamatban van, várd ki a végét, és ne ítélj elhamarkodottan. Ha azt hiszed hogy egy lezárt témát hozunk fel újra és újra, akkor nem érted hogy mi a téma.

elég volt a topicot olvasni és láttam amit láttam, én nem fáradok veletek és meg sem tudnám olyan érthetõen magyarázni az biztos mint ahogy elõttem megtették de látom hogy mit csináltok amint írtam van mindék 3 kérdés amin lovagoltok és egymást követõen felrakjátok õket, meg lesz magyarázva akkoris, szóval értelemes beszélgetés nem alakulhat ki mivel ez az egyik alapfelfogása az írásaitoknak. meg aztán látod mit ír Frayer is:
" De pedig az SG forumon sokkal okosabb emberek megmondták,hogy ingyen van az euro hitel."

ilyent nem mondott senki kiforgatjátok a szavakat és meg sem akarjátok érteni szóval hogy lehet így valamirõl beszélgetni tapasztalatokat cserélni, sehogy ezért is lehet jobb ha befogom a számat, mert magyarázni én nem akarok, ilyen spamre mint ez is nincs szükség, bár örülnék ha kicsit elgondolkoznátok ezen is.

Te, kívülálló, honnan tudod hogy mi zajlik itt a beszélgetõpartnerek között euró ügyben? Bucser leírta hogy õ már ezerszer elmondta és nem érti mit nem lehet érteni, és te ezt készpénznek is veszed. Fõleg azért nem értem az álláspontodat mivel mikor legutoljára eltu"nt Bucser innen a fórumról, én vele privátban tovább folyatattam a beszélgetést euró témában, amit te nem láthattál. Tehát miért vagy olyan biztos a dolgodban?

"Nem. ugyanis a bankok egyik legfontosabb elve, hogy kiszámítható legyen a mûködésük. A bank mûködése akkor kiszámítható ha minden ügyfél pontosan fizet és a problémás ügyfelek gondjai is gyorsan megoldódnak."

Azért nem érted hogy mirõl szól a pénzügy, mirõl szólnak a bankok, mert te egyfolytában helyi kis utolsó bankocskák szintjén gondolkodol. Nem látod a fától az erdõt.

Ezért mivel magad nem tudsz példát mondani, mondok én. Az üzleti életben, mikor az több hasznot hoz hogy a másikat tönkretesszük annál, hogy versenyzünk vele, akkor a tönkretételt választjuk. Ez olyan egyszeru, mint hogy 1+1=2, azaz valószínüleg Molnibalage is érteni fogja. Competition is a sin. -John D. Rockefeller
És a tönkretétel egyik módja az a hitelkihelyezés. A bank veszít az egyik ügyleten, hogy aztán 1000x annyit nyerjen a másikon. Szerinted megéri neki? Nem is tudom, nézzük: elköltünk 10 milliót a versenytárs tönkretételére, amely BEFEKTETÉS aztán 10 milliárdot hoz. Te, mint racionális üzletember, hogyan döntesz?

Hogy ez a gyakorlatban nem így van? Hehe. A VILÁG egy nagy üzlet - ebben a szép új globális rendszerben. A profitmaximalizálás nem válogat eszközökben, mert miért is tenné? Nincs rákényszerítve. A cégek dolga profitot termelni, és semmi más. SEMMI MÁS. Mondom: SEMMI. Nem érthetõ? A semmibe az is beletartozik hogy te élsz-e vagy halsz, hányféle betegségtõl szenvedsz és meddig élsz. Ha azon lehet keresni hogy kiirtjuk fél Afrikát betegségekkel, háborúkkal, akkor azt csináljuk, és utólag a nyuszira fogjuk. Merthogy nekünk zsoldosoknak, és a cégeknek akik a világunkat irányítják és minket alkalmaznak, "természetesen" ehhez semmi közük. Soha semmihez nincs közük, ami rossz, amiért felelõsségre akarná õket valaki vonni. Nem. Az egyetlen amihez közük van, az a profit. Mikor be kell hajtani a havi esedékes védelmi pénzt, akkor mindjárt aktivizálják magukat. Dehát ez természetes, mert ez az egyetlen dolguk. Az EGYETLEN. Nem világos még mindig? Sajnálom.

A bank általad leírt definíciója jól mutat a könyvekben. Azokat érint csak akik banki alkalmazottak. Akinek ki kell osztani a rájuk esõ feladatot. Meg akik PR munkát végeznek, mint te is itt a fórumon. PR. Szép dolog is az. Public relations. Régebben, a kapitalizmus hatalomátvétele elõtt úgy hívták hogy propaganda. Propaganda. Azaz végsõ soron a tömegek irányítása.

propaganda (uncountable)
1. A concerted set of messages aimed at influencing the opinions or behavior of large numbers of people.

public relations (uncountable)
1. Communication by a person or an organization with the purpose of creating a favorable public image; commonly referred to as PR.

De mivel a propaganda szóról tudodkik jutnak eszünkbe, ezért kellett helyette egy jobb szó. Amihez még nem tapad vér. De most már tapad hozzá. Nem is kevés... És de régóta is megy már ez! Csak kollektíven azt hazudjuk, hogy az egész amirõl beszélek, nem is létezik. Hisz a kollektív hazudozás tesz minket társakká, partnerekké, azaz a hazudozás közösségformáló tényezõvé válik.

Errõl jut eszembe. Itt is ajánlok egy filmet. Nem gazdasági témáju, hanem a világ dolgairól szól. Benne rólunk, emberekrõl, és arról hogy mennyire szeretünk hazudni magunknak.
A film amirõl beszélek az a Revolutionary Road.

Aki a film végén azt gondolja, hogy April õrült volt, az valószínüleg azt sem érti - vagy nem ért egyet azzal - hogy mirõl beszélek a gazdasággal kapcsolatban. Aki úgy gondolja hogy a világ õrült meg, az a gazdasággal kapcsolatos álláspontomat is nagy valószínu"séggel érti/megérti.
Jó szórakozást a filmhez!

Te tényleg beszopod ezt a hülyeséget,hogy az euro nem hitelpénz?
Akik ezt állították eddig, mindig önmaguknak mondtak ellent.
Onnan meg már nem lehet kijönni jól ha az ember egyik szavával üti a másikat.

Nekem el lehet mondani ezerszer is,hogy az euró nem hitelpénz, de ha bemegyek egy bankba, és kamat nélkül kérek "KÖLCSÖN" euró pénzt, engem körberöhögnek, hiába hivatkozok rátok,hogy : De pedig az SG forumon sokkal okosabb emberek megmondták,hogy ingyen van az euro hitel.

Az eszem megáll mostmár.
Olyan mintha ellent mondanál a gravitációnak. Mintha ki akarnád jelenteni,hogy a gravitáció nem létezik, miközben téged is ugyan úgy vonz a föld mint mindenki mást.

A világ összes pénzrendszere, egy kaptafára mozog, leszámítva egyes jelentéktelen kirugaszkodásokat amik elhullanak idõvel.

DE ÉN, meggyõzhetõ vagyok. Nyitott vagyok mindenre, csak kérlek olyannal próbálkozzatok meggyõzni ami kellõen szilárd tényen alapul, nem ellentmondó önmagának, és közben ne nézz hülyének, ne próbálj megzavarni. Ha ezt betartod, meggyõzhetsz.

hát én meg azt bírom hogy valamit 100 szor elmagyaráznak neked is többek között és nem vagy képes felfogni, hanem eltereled a témát, majd megint vissza hogy 101 is elmagyarázzák, lásd az euró kérdése. aztán meg még te csodálkozol legjobban hogy egy idõre itthagynak benneteket, ki bírja szerinted ezt hogy milliárdszor elmagyarázzon valamit olyanoknak akik okosnak meg tájékozottnak gondolják magukat közben meg õk vannak megvezetve egy film, egy halucinált írás által.

Ezt bírom benned. Hogy értelmes keretek közt a végletekig elmész,hogy felvilágosíts olyan embereket is, akik abszolút de elutasítóak.
Aztán mikor már kifogynak az érvelésbõl, és megdõlni látszik a szép kis álomviláguk amit odaképzelnek, szépen el el tünedeznek ezek az emberek, az értelmesebbje felszívódik, a bukóbbja meg elkezdi ész nélkül a demagóg tagadást, netán anyázást, meg a, "csak azért is nekem van igazam"-ot.

De nehéz olyan embert megváltani, aki kifejezetten nem akarja ezt.
Nem is azért mert nem akarja tudni az igazságot, hanem mert ilyen az emberi természet. Nem tûri el ha nem neki lehet igaza, és ilyenkor már nem számít,hogy mi az igazság. Itt már csak az erõszak és demagóg görcs számít nekik.

Szóval, akár hogyan erõlködsz, nem fogod tudni rávenni arra,hogy helyeseljen, mert ezzel elismernék saját tévedésüket, még akkor sem sikerülhet, ha a belsõ gondolat menetüket megingatod fix érvekkel, tényfeltárással. Talán majd idõvel, fokozatosan, lassan megváltozik a gondolkodása az illetõnek, de nem feléd kimutatva.

Behaviorisztikus pszichológia. Egyszerûen az átlag ember nem képes beismerni a tévedéseit, még akkor sem ha közben rájön,hogy nem neki van igaza. Ez okozza az emberek közti konfliktusok több mint 80% át.

Most mit akarsz válaszul a fröcsögésedre? Újabb fröcsögést? Azt nem kapod meg.

Egyégként meg neked is, és mindenki másnak is akinek nem tetszik az amit írok azt üzenem, hogy írja le hogy konkrétan mi nem tetszik. Mi az amit leírok, és nincs értelme, nem logikus, vagy további magyarázatot igényel. Hidd el, ha van rá igény, el tudom magyarázni a dolgokat bárkinek a szintjén. De amíg nincs rá kereslet, addig úgy írom le ahogy nekem tetszik. Hiszen általában úgyis csak magamat szórakoztatni járok ide, érdemi beszélgetés hiányában (lásd. pl. azt hogy mikor szóltam utoljára hozzá... régen - merthogy minek?).

Bár annak örülök hogy megjegyeztél magadnak, így legalább biztos lehetek benne, hogy hatással voltam rád. <#wink>

Így összegzed a privátban folytatott beszélgetésünket, hogy "te elmodtad ezerszer"? Érdekes, de logikát nélkülözõ kijelentés.

Én teljesen érthetõen leírtam legutolsó üzenetemben hogy nem egyrõl beszélünk. Az álláspontomat tisztázandó feltettem újabb kérdéseket, és leírtam hogy miben beszélünk el egymás mellett. Azaz a beszélgetés még tartott, de megszakadt - nem az én hibámból.

Majd ha egyrõl beszélünk, és arról a bizonyos dologról két különbözõ álláspontunk lesz, akkor mondhatod el, hogy te elmondtad hogyan látod, azzal meg nem tudsz vagy nem akarsz mit kezdeni hogy én nem úgy látom, azaz patthelyzet. Addig nem.

De ne veszekedjünk. Végül válaszoltál, és ez a lényeg. Annyit érts meg, hogy a beszélgetés még tart. Nincs konkluzió.

Élettartamuk tizede, és a felébe-harmadába kerülnek, mondjuk ez az élettartam kitolható a tönkremenõ cuccot ki lehet cserélni, de kinek van kedve évente-félévente szerelni. (a 30ezer a garantált, ált. többet tudnak, csak már csökkenõ teljesítménnyel)

Élettartamuk hatoda, viszont gondolom kb. tizedannyiba kerülnek.

TROLL vagy, Made in USA gépekkel dolgozom, szerintem ezek voltak az utolsók amit még ott gyártottak (10éves), de meg is látszik rajtuk. A kínaiaik is gyártanak gépeket (teljesen kínai fejlesztés) ami olcsó, de 3-5000 üzemórás bennük a kulcsfontosságú részegység, míg az amerikai/német ugyanilyen cuccban 30ezer üzemóra, és utána sem elromlás, hanem teljesíménycsökkenés van, nem írom le konkrétan mirõl van szó, de majdnem minden hasonlóan mûködik.

Látszik olyanról beszélsz megint amirõl csak olvastál valahol valamelyik armageddonista vagy moonhoax lapon. (mert hogy részed nem volt benne az tuti)

Láttam, nem annyira nehéz, mint a többi, mert mûanyag, de látom fogalmad sincs mirõl beszélsz. A minõség az a Made in USA, meg a Made in W.Germany volt.(én még azzal mûködök szerencsére) Gratulálok, hogy a gazdáid adnak öltönyrevalót is. (mondjuk abból az adókedvezménybõl akár helikoptert is adhatnának.) Nyilván a piramisban följebb levõ rabszolgák több juttatást kapnak, de a multik 90%-ban 3mûszakos bérrabszolgákat alkalmaznak. És különbenis te csak egy hulladék KEurópai senki vagy a felsõbbrendû indiai/néger (angol vagy német állampolgár!!!) fõnökeidhez képest. Vagy lehet, hogy fehérek, de akkor büntetésbõl vannak Magyarországon. (alkoholizmus, nõügyek, alkalmatlanság, stb..) Jó lehet ilyen menõ multikulti állatkertben dolgozni.

Láttál te Kínában gyártott (nem ott tervezett) nehézgépet? Mert akkor gõzöd sincs mit jelent a kínai minõség. (nem német, de van olyan mint a magyar).

A kötelezõen öltönyben járó embereket meg emgfizetik úgy, hogy legyen minbõl öltönyt venniük.

u.i.: Jó lenne ha elkezdenél értelmesen tagoltan írni int aki tanult magyar nyelvtant nem csak hallott róla a google-al...

NEM, megint félrebeszélsz. Ingolstadtban a megélhetési költségekhez és az életszínvonalhoz képest vannak a fizetések belõve. Itthon is, Kínában is. Kínában a havi 10ezr Ft jó fizetés, mert meg lehet élni havi 5ezerbõl is, de itthon nem jó a havi 80-100ezer, mert abból alig marad, relative lehet, hogy a magyar bérrabszolga rosszabbul jár, mint a kínai, mert az arányok itt a sz*rabbak. Nem beszélve arról, hogy az itthoni minõség azért még mindig jobb, mint a kínai, de itthon a rezsiköltségek a kínainak a sokszorosa, víz, gáz, villany, kaja, közlekedés, ezt mind a munkavállaló kell, hogy fizesse a fizetésébõl. Ezeket sz*rja le nagyívben a sok multicég. Sõt sok helyen követelõznek olyanokkal, amik szintén a munkavállalónak kerülnek pénzbe, de persze ezt nem ismerik el semmiben, fõleg nem fizetésben. Pl.a munkaruhát meg kell venni a dolgozóknak (eszem f*szom megáll) vagy irodai patkányoknál az öltöny a kötelezõ, stb.... Degenerált és egyben cinikusan perverz hozzáállás a maunkaadók részérõl.

Haly!
Új vaok, de ez igaz!
Gugliba vele: Bilderberg-csoport tagjai.
Wiki-n a tagok, igaz szabadon szerkeszthetõ, de nem hinném, hogy hasraütésbõl van a lista!

Nem igazán fogod fel mit jelent a versenyképességi tényezõ...

Vajon Kínában miért lehet 1 dolláros órabérrel dolgoztatni az embereket az autógyárban? Azért mert sok munkás van akinek nincs munkája ezét szarért húgyért is dolgoznak.. Ingolstadtban pedig ha nem ad annyit Günthernek az Audi amennyit kér akkor elmegy máshova ahol adnak elég pénzt.

Egy ismerõsöm mondta mikor fizetésrõl beszéltünk: "Nem tetszik mennyit keresel? Menj el olyan helyre dolgozni ahol annyit fizetnek amennyit szeretnél keresni."

Hogy jön ide a balf*sz állam? De nézd már meg egy ugyanolyan multidolgozó lapját SVÉDORSZÁGBAN! Ott levonnak, kicsivel mégtöbbet mint itthon, de mégsem annyit keresnek , mint itthon. Nekem az a pofátlan cinizmus, hogy az az AUDI dolgozó, aki pontugyanazt csinálja, mint Günther Ingolstadtban, az miért kapja a töredékét???? Vagy lehet, hogy csak és kizárólag ezért jönnek ide a multik? (csak nem?) Az állam meg kb. úgy viselkedik, mint a KURVÁKAT futtató STRICI, ahol a fizetõvendégek a MULTICÉGEK, és a bennszülöttek a RIBANCOK. (aki magánvállalkozóként saját magának dolgozik, az is kurva, csak õ már strici nélkül is képes mûködni. Attól viszont még messze vagyunk, hogy ne mint kurva mûködjünk)

Neked szerintem csak annyi bajod van a mai helyzettel, hogy nem te vagy a haverjaid vagytok hatalmon.

Már a kis utópista vágyálmaidban is az szerepel, hogy Majd te meg megmondod ki lehet tagja az utópiádnak...

Te vagy a legnagyobb "disznó" az egész "farmon" öregem.. csak te még nem jutottál hatalomra.

Elvtársad a radai rosseb...

Mi történt megint rohamod van?

aki 10éves adómentességet kunyerál, nem alkalmacsak 3mûszakos bérrabszolgákat, sz*rért-húgyért

Már megint ezt a fantazmagóriádat hangoztatod. Van kimutatásod arról, hogy adott adókedvezmény mellett egy külföldi multi mennyit fizet az alkalmazottaknak? Elhiszem, hogy van minimálbéres szalag mellett dolgozó júzer is, de az ismerõsi körömben nem egy

- adókedvezményes multinál
- három mûszakban
- havi 300-ért dolgozó

ember is van. Mint ahogy én sem minimálbéren tengetem a napjaimat egy húdegonosz (sic!) multinál.

Számold már ki, hogy a bérünk után ugyan mennyi adó folyik be az államkasszába! Sírni tudnék, mikor ránézek a fizulapomra!

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a multitól kapott fizetésem el is költöm, áfát, útadót, biztosítást, benzint, illetékeket, akármit fizetek, ami megintcsak jó az államnak. Ennyit a gonosz multikról.

Igazából nincs ilyen szám, senkit nem érdekel, hogy egy magáncég, magántõkébõl mit épít, lehetne példálózni a CPU gyárral, az több milliárd USD, ott egy munkahely (értelmetlen ezzel számolni!) 100millió Ft. Sokkal inkább számít az, hogy a betelepülõ bármilyen cég sem kaphat nagyobb kedvezmény semmiben, mint az aki már 40éve itt van, mert bennszülött, és olyan cég sem igazán kívánatos, aki 10éves adómentességet kunyerál, nem alkalmacsak 3mûszakos bérrabszolgákat, sz*rért-húgyért, meg 10perc alatt össze tud pakolni és lelépni, errõl a kurvák jutnak eszembe, csak õk nem ingyen dolgoznak. Magyarország lassan egy ingyenes ribancként kezd viselkedni. Nem nyerõ. Még stricinek lenni sem jó, egy ilyen helyzetben.

OLYASMI, HOGY INGYENEBÉD NEM LÉTEZIK!!!!
Jó lenne, ha a bankosk*cs*gök is felfognák ezt, olyan nincs, hogy a magáncégeket az állam kisegíti az állampolgárok (mindenki) pénzébõl, a bankosk*cs*gök meg azt sem mondják, kösz, és minden mehet tovább! Államosítás a minimum. (nem kellett volna elqúrni, akkor ugathatnának a bankárok, hogy kisegítjük a világot, ha ezmegaz, stb... FORDÍTVA ülnek alovon, õk akarnak elsõnek becsõdölni és rántanák magukkal a világot) Hogyvanez bucser elvtárs?

Ugye tudod mennyibe kerül pl a kecskeméti mercedes gyár felhúzása? számold ki, hogy az mennyibe kerül / munkahely.

Röhögnöm kell rajtad, okkulton, remarkon és még sainton is és még pár megveszekedett emberen. Tök érdeks, hogy csak Bucser érvel összetten. Ti csak förcsögtök..

Ott a különbség, hogy míg 10 munkahelyet különösebb gond nélkül bármilyen szakmában teremtesz olcsón, 1000-et már nem. Ott már nem 1-2 milla lesz a költség/munkahely.
10 embert bármelyik régióban találsz bármelyik szakmára. Az nem költség.
Viszont ha szakképzett munkaerõre van szükséged nagy mennyiségben, nem segédmunkásra, akkor az már _sokkal_ drágább lesz.

Nagyon nem lineáris az összefüggés.

Komoly értékteremtõ munkahely létrehozására nem kell 20 millió forint.
Tapasztalatból beszélek, olyan cégbõvítésnél ahol 10 új munkahelyet hozunk létre, elég munkahelyenként alsó hangon is 1-2 millió forint. És, ez lehet még kevesebb is, területtõl függõen. Persze területtõl függõen lehet, 100 e ft "adat operátor", vagy akár több milliós költség is "fuvarozó cég".

Te mint a gazdaságtudományok doktora mennyi pénzbõl kreálnál zöldmezõs beruházás során egy munkahelyet? (és nem utcaseprõre gondolok)

Jó lenne arcból visszavenni, és inkább a józan észt elõtérbe tolni (ha van) és úgy válaszolni, árulkodni, nagyképûsködni, közgázos mambo-jambo dumát nem idesz*rni. Akkor esetleg még értelme is lenne. Bár aki még mindig a bankároktól és bankoktól várja a megváltást, ott valami javíthatatlan károsodás történt az agyban. (mint a **kerületi polgármester MELLETTI szimpátiatüntetés, arról a polg.mesterrõl van szó, aki sitten van, mert eladta a kerület épületeit a haveroknak. Nem véletlen a bankárhasonlat, õk általában a betétesek pénzeit szokták eltüntetni, meg magángépet akarnak venni az állami segélybõl.)

Asszem most inkább nem süllyednék le a szintedre egy "De nem mert te vagy a hülye, és az én apukám úgyis erõsebb!" hozzászólással.

Viszont annak a mondatnak a magyar nyelv szabályai szerint nincs értelme. Mondjuk tõled nem lep meg, ha habzó szájjal zagyválsz.
Élõben lehetsz érdekes: dührohamok, a legváratlanabb pillanatokban felcsattanó mániákus kacaj, összefüggéstelen beszéd. Szád szélén csorog a nyálhab, és amikor nagyon belelovallod magad, akkor be is szarsz.

Legalábbis az itteni megnyilvánulásaid alapján ez a kép van rólad a fejemben...