5506
szerinted?!
-
#5346
Nem érted hogy nem azért hisz valaki hogy boldog legyen? Azért hisz valaki valamiben, mert azt tartja valószínűnek. Miért hinne másban, mint ami a számára valószínű? hm? Te hinnél olyanban ami neked valószínűtlen? Te ilyen fiatalokra jellemző felfogást mondasz, hogy "gondolj szépre, és majd jobb lesz".
Ez egyébként nem rontja az esélyeimet, mert csak sajnálom, és élek tovább. Amúgymeg a világért sem lennék öngyilkos, mert jobban tartok a haláltól, érted már? Éppen arra int, hogy éljek teljesen, meg jobban vigyázzak a veszélyekre.
Te azt mondtad hogy "mindenki abban hisz, ami a DNS programja alapján boldogabbá teszi". Így ellentmondtál magadnak azzal, hogy hirtelen egyet értettél a mondatommal, ami az ellenkezőjét állítja, hiszen ezzel azt mondtad, hogy mégsem a DNS program alapján történik, hanem szabad akaratból következően megy végbe.
És megintcsak nem a DNS tesz boldoggá, az csak egy következmény. (ja és még így is szendvedhetsz ha olyan a környezeted, vagy hogy nem is tudsz továbbörökíteni) -
#5345
Hiába származik a DNS-en kívül más forrásból is az, ami a túlélésből szükséges, továbbra sem te változtatod meg a DNS-t! (nem a farok csóválja a kutyát). Ha a Tajgetoszról ledobod a gyereket az az ő DNS-e, az övét nem tudod megváltoztatni, csak eldobni. Különben a természetnek van fő prioritása a halálozásokban, és nem az embernek. Maximum ezt tudod csinálni hogy egy csoportnak ne legyen ilyen ágense, és ezzel sem a többiek génjét változtatod meg, főleg nem a fő irányt, merre haladjon a faj. (ugyanúgy nem a farok csóválja..)
Annak hogy te hiszel valami értelmet a tetteidnek, csak egyéni elgondolás, nem mond semmi konkrétumot a valóságról.
Nem milliomodik lépésről beszéltem. Ez az összes lépésről együtt, ami jelentené az összes értelmét, ha meg lehete válaszolni, ami nem kontextusfüggő, hogy "ebben a pillantban én ezt hiszem"
Aki depressziós, annak a DNS-e tette ilyenné, és az a DNS-el együtt elhullik. Tehát nagyon nyugodtan kijelenthető, hogy a DNS nem törekedik senki boldogságára, mint ahogy mondtad. "A DNS semmit nem tud, és semmit sem gondol. Egyszerűen csak van."
"De az a "teljes szabadság" amiről te beszélsz, az nem létezik, az egy fikció"
Persze, hiszen korlátaid vannak (nyilván), és ezt te is elismered.
Már mondtam hogy a szenvedés lehet önakaratból származó is, meg nem is, vagyis a szenvedés nemcsak hogy nem a szabad akarat kérdése mindig, de főleg nem a forrása. -
remark #5344 Leírhatod akárhogy az álláspontodat, a lényeg nem változik: a hitedet fogalmazod meg. Amit én 100%-ig tiszteletben tartok, de azért azt megkérdezem, hogy ha már hinni akarsz valamiben, miért választasz egy olyan hitet, amitől félsz (boldogtalan leszel)? Az én hitem szerint ez a továbbörökítési esélyeidet rontja. (És mivel minden mindennel összefügg, így az én továbbörökítési esélyeimet is rontja.)
"A meggyőződésnek semmi köze ahhoz, hogy az minden esetben boldoggá tenne valakit."
Persze, hiszen a szabad akarat pontosan azt jelenti, hogy hihetsz olyan dolgokban is, melyek boldogtalanná tesznek. (Avagy: tévedhetsz is.) Talán már érthető ezek után hogy mit jelent a következő mondat: "Ezért én azt gondolom hogy a szenvedés, boldogtalanság stb. forrása nem a természet kegyetlensége, hanem a szabad akarat."
De ha a DNS életképes, akkor olyasmiben hiszel, ami boldoggá tesz, aminek a valósághoz van köze, ami előrevisz életed során, így a DNS továbbörökítési esélyeit növeli. Persze ne feledjük, hogy elméletem szerint a DNS csak az egyik információforrás a sok közül, ami az előzőeket meghatározza. Tehát pl. a társadalom (az egyik információforrás) életképessége úgy nyilvánul meg, hogy számomra olyan információforrásként szolgál, ami növeli vagy rontja a saját szaporodási esélyeimet. -
#5343
Én azt mondtam hogy "félek azt látni", ami azt jelenti, hogy az ismereteim a világról ezt láttatják, ennyit jelent amit mondtam.
Amit mondtam, annak van előjele számomra (aki meghal, ugyanolyan állapotba kerül, mint mielőtt megszületett, a teste ami táplálta az eszét is, elbomlik), és ez is a legvalószínűbb verzió, mint bármi más. Addig van tudat, ameddig a szervezet fenn tudja tartani, minden a szervezetben dől el, utána nincs semmi. Mindenki hihet amiben akar (hogyha ezzel nem veszélyes másra), nekem ez a véleményem, nincs mit ezen magyarázni.
Átfogalmazom, mert most másra válaszoltál:
A meggyőződésnek semmi köze ahhoz, hogy az minden esetben boldoggá tenne valakit. -
remark #5342 "1. Milyen más forrásról beszélsz?"
Oké, fogalmazzunk röviden: egy gyerek túlélési esélyei nem csak a szüleitől kapott DNS-től függ, hanem hogy pl. a szülei megtanították-e halat fogni. Tehát az információ, ami a túléléséhez szükséges nem csak a DNS-ből származik, hanem más információforrásokból is.
"A DNS-t nem lehet irányítani."
Nem így értettem. Hanem úgy, hogy ha (megint csak egyszerűen fogalmazva) a közösség úgy dönt, hogy az X génállomány nem elfogadható, akkor a gyereket ledobják a Taigetoszról. Így attól függetlenül, hogy a gyerek a DNS alapján alkalmas lett volna-t továbbörökítésre, vagy sem, a DNS-ben tárolt információkon kívüli információk döntöttek arról, hogy a továbbörökítés megtörténjen-e, vagy sem.
"És akkor sem tudod miért tetted naponta amit tettél, csak hiheted hogy minden napnak van célja a "kihívásaival", de ez viszont ugyanúgy nem magyaráz, nem bizonyít semmit, az élet értelmének kérdését sem."
Akkor, amikor megtetted, akkor tudtad, hogy miért tetted meg.
Nem értem mi a funkciója annak, hogy valaki annak a lépésnek az értelmét keresse, ami majd a mostanitól számítva a tízmilliomodik lesz.
A tények, a valóság, azaz az élet maga pedig arra tanít, hogy minden lépésnek az értelme csak akkor derül ki, amikor a lépéshez magához elértünk.
"A fajfenntartás az elsődleges, és a boldogság a vezető út a kényelmes élethez, ami a legnagyobb termékenység előfeltétele."
Megint csak egyszerűen fogalmazva, aki depressziós, annak kisebb esélye van arra, hogy továbbörökítse DNS-ét. De nem is kell depresszió: aki egyfolytában olyan dolgokat csinál, amitől boldogtalanságot érez, az az esetek többségében ront a szaporodási esélyein. Egy újabb egyszerű példa az, hogy ha valaki esténként felvágja az ereit (amitől boldogtalan lesz), annak a szaporodási esélyei alacsonyak lesznek.
"Figyelj jobban."
:-)
"Ez nem a teljes szabadság ahogy te is mondtad."
De az a "teljes szabadság" amiről te beszélsz, az nem létezik, az egy fikció. Az a szabadság, ami meg létezik is, az meg olyan, amilyennek leírtam.
"A szenvedés lehet önakaratból származó is, és nem is, vagyis hogy a forrása a szabad akarat (ami egyébként is bekorlátozott), az egyáltalán nem igaz."
Ha majd tisztázzuk az alapfogalmakat (lásd fentebb) akkor majd az is tisztább lesz, hogy mit értek az alatt hogy "Ezért én azt gondolom hogy a szenvedés, boldogtalanság stb. forrása nem a természet kegyetlensége, hanem a szabad akarat." -
remark #5341 A kérdésemet meg átugrottad: "Ilyesmiben hogy lehetsz most biztos?"
"Nem tudok hinni olyanban amit nem bizonyít semmi, és még előjele sincs, bármennyire is szeretném."
Pedig most is azt teszed: "félek azt látni, hogy semmit sem fogok érezni, miután meghalok, pont azt fogom érezni, mint mielőtt megszülettem: A nagy semmit."
Milyen bizonyítékaid vannak arra vonatkozóan hogy mit érzel, látsz vagy fogsz fel a születés előtt és a halál után?
"A meggyőződésnek semmi köze ahhoz, hogy boldogabbá tegyen valakit."
Már miért ne lenne? Van aki boldog, ha kap egy új Suzuki Swift-et, van aki meg nem. Az egyik meg van győződve arról, hogy neki most oka van boldognak lenni, a másik pedig meg van győződve arról, hogy semmi oka. -
#5340
Nem tudok hinni olyanban amit nem bizonyít semmi, és még előjele sincs, bármennyire is szeretném.
"Mindenki abban hisz, ami a DNS programja alapján boldogabbá teszi, avagy elősegíti a továbbörökítést."
A meggyőződésnek semmi köze ahhoz, hogy boldogabbá tegyen valakit. -
#5339
Fogalmazz rövidebben, mert rövidebben is le tudod írni amit szeretnél, nekem meg nincs annyira időm plusz mondatokat olvasni, amennyiben rövidebben le lehet írni, köszi :)
1. Milyen más forrásról beszélsz? A DNS nem úgy változik, hogy valamit teszel az életben, és megváltozik a DNS-ed. Egy emberi DNS átírásakor (DNS-szintézis) körülbelül 50 hiba bentmarad, 50 nukleotid hibásan épül be. Ez a mutációs ráta.
A DNS-t nem lehet irányítani. Aki rossz irányba fejlődött a természetben a mutáció miatt az kihalt, és a kihalásuk biztosította, hogy ma már ne legyen jelen a DNS-ük, ennyi, és a DNS nem irányítható az életmód szerint.
"3." Hozzátettem hogy "szerintem", így nem nagy bátorság kijelenteni.. olvass előbb. És akkor sem tudod miért tetted naponta amit tettél, csak hiheted hogy minden napnak van célja a "kihívásaival", de ez viszont ugyanúgy nem magyaráz, nem bizonyít semmit, az élet értelmének kérdését sem.
"4." Nem. A fajfenntartás az elsődleges, és a boldogság a vezető út a kényelmes élethez, ami a legnagyobb termékenység előfeltétele. Neked kell törekedni, erre, nem az élet fogja nyújtani, főleg nem a DNS. Figyelj jobban.
"És ebben rejlik a szabadság, hogy a célba úgy jutsz el, ahogy akarsz, ahogy tudsz."
Ez nem a teljes szabadság ahogy te is mondtad. Ez semmi összefüggésben sincs azzal amit mondtál, hogy:
"Ezért én azt gondolom hogy a szenvedés, boldogtalanság stb. forrása nem a természet kegyetlensége, hanem a szabad akarat."
A szenvedés lehet önakaratból származó is, és nem is, vagyis hogy a forrása a szabad akarat (ami egyébként is bekorlátozott), az egyáltalán nem igaz. -
remark #5338 "Én úgy vagyok, hogy szeretném, ha létezne Isten, közben meg félek azt látni, hogy semmit sem fogok érezni, miután meghalok, pont azt fogom érezni, mint mielőtt megszülettem:
A nagy semmit."
Ilyesmiben hogy lehetsz most biztos? Miért nem abban hiszel, ha már hinni akarsz valamiben, hogy miután meghalsz fogsz érezni mindent, egészen addig, míg újra le nem születsz a Földre egy újabb feladattal. Hinni ebben is lehet. Mindenki abban hisz, ami a DNS programja alapján boldogabbá teszi, avagy elősegíti a továbbörökítést.
Egyébként Istenben nem hiszek, mármint abban amit mások definiáltak számunkra. Én a magam Istenében hiszek, amit én definiálok a saját megtapasztalásaim alapján. -
remark #5337 "ez egy részlet volt Richard Dawkins: Folyam az Édenkertből c. könyvéből."
Meg voltam róla győződve, hogy ezek a saját gondolataid...
"1. A természetben nehezen táncolna a DNS úgy, ahogy mi fütyülünk, mert aki a DNS miatt rosszabbul alkalmazkodik, az előbb meghal. Ő rángat téged, nem pedig a farok a kutyát."
Ahogy arra céloztam is, én az embert többnek tartom egy bio-robotnál (biológiai alapú mechanikus gépezetnél).
Egy példa arra, hogy hol van ez a több: míg egyes állatfajoknál a szülők nem gondoskodnak az utódokról, úgy más fajok meg igen. Általában a komplexebb élőlények komplexebb módon gondoskodnak róluk. Ennek valahol egyetlen célja a fajfenntartás, kvázi a DNS továbbörökítése. De mivel az utódok életét meghatározó információ már nem kizárólag a DNS-en keresztül áramlik generációk között, így a DNS-nek nincs már kizárólagos szerepe akkor, mikor a fajfenntartás a kérdés. Mondjuk úgy, hogy a DNS feladata annyi, hogy a biokémiai folyamatok előállítsanak egy részben fehér lapot, amire aztán írni lehet. A lap csak részben fehér, mert valami már van rajta. De aztán erre a lapra azután kerül a többi információ, hogy a DNS szerepének lényegét betöltötte. A kérdés az, hogy az információ mekkora részét adja át a DNS, és mekkora része származik más forrásokból? Mert minél több származik külső forrásból, úgy a DNS szerepe úgy csökken. Mondjuk a DNS csak a számítógép összeállításáért felelős, de utána a felhasználón múlik hogy milyen programot telepít, mikor és hogyan futtatja azt a programot.
Jó kérdés az is, hogy milyen külső információforrások vannak.
A világnézetem szerint az információforrások csak egy része emberi eredetű, mert a napsugárzástól kezdve a gravitáció enyhe változásai vagy a mágneses mezők is hordoznak információt, mert mindegyik befolyásolja valamelyest az életünket. Ezen külső információforrásokra való hangolódás képessége már lehet a DNS feladata. Tehát előnyben van egy olyan DNS-ü ember, aki könnyebben hangolódik rá a fontossággal bíró információforrásokra, de mégis, az egyén életét alapvetően mégse a DNS, hanem az információforrások együttesen határozzák meg. (Pl. hogy megtanultad-e, hogy evés előtt moss kezet.)
Úgy is lehet tekinteni a DNS-re, mintha az önmagában is egy információt már magában is hordozó rádióantenna lenne, ami további információ befogadására képes. Valamint az a biológiai robot, ami a DNS alapján előállítódik, az is egy antenna csak, ami aztán a különböző információforrásokra hangolódik, mikor erre, mikor arra, ahhoz hasonlóan, ahogy a rádión a keresőgombot tekergeted.
Tehát ilyesmiről van szó, mikor azt mondom, hogy mi rángatjuk a DNS-t. Mert úgymond a különböző DNS variációkat versenyeztetjük, de nem csak mi magunk tudatosan, hanem a külső információforrások is. Tehát nem a DNS irányít, és szabja meg, hogy mi hogyan lehet és lesz, hanem a DNS csak kiszolgálja azon igényeket, melyek elvárják, hogy legyen valami. (Talán jó példa ide a Tajgetosz.)
"3. A továbbörökítés egyetlen célja egyenlő azzal hogy "mi az élet értelme"? A cél szerintem nem jelent többet önmagánál, ami elég ijesztő álláspont tud lenni."
Mindaz, amit az ember élete során célnak érez, az az élete célja. Ami viszont majd csak holnap lesz a célja, arról értelemszerűen ma még nem tud. Így elég nagy bátorság szerintem azt kijelenteni, hogy az élet célja önmaga. Ezt, hogy mi a célja, majd csak "holnap" fogod megtudni. Persze lehet már ma arról filozofálni, hogy mi lesz holnap, csak szerintem nincs sok gyakorlati jelentősége. Ez kb. olyannyira értelmetlen, mint ha ma este a holnapi vacsorádat akarnád megenni. Minek? Miért lenne ez jó neked? Mi értelme azon elszomorodni, hogy nem vagy képes a holnapi vacsorádat megenni? Hiszen ott van előtted a mai este ezernyi kihívása. Ma az a dolgot, hogy ma estére a megfelelő ételt készíts el odafigyeléssel, körültekintéssel.
"4. Az pedig, hogy az ember boldog, az többmindentől függ..."
De végeredményben te is csak azt írod, hogy a boldogság érzete az a fajfenntartás céljait szolgálja. Ha így van, akkor a DNS első számú célja/feladata, hogy "boldoggá tegyen minket", mert ha nem tesz, akkor ez azzal egyenértékű, hogy olyan rossz a kódja, ami már a továbbörökítést gátolja.
"Onnantól nem vagy szabad, hogy a körülményektől függ az életed és halálod, hogy enni akarsz amikor éhes vagy."
Körülmények mindig vannak, a szabad akarat azt jelenti, hogy mikor válaszút elé állít az élet, akkor rád van bízva a választás, és ez a válasz nem (de legalábbis nem kizárólag) a DNS-bõl ered. (Pl. választhatsz, hogy a lottószelvényen milyen számokat jelölsz meg.)
Azt értem, hogy az élet diktál (fizikai körülményekkel és információforrásokkal), nem is állítom, hogy a szabad akarat azt jelentené, hogy ezeket a körülményeket, vagy kényszerítő erőket mindig hatalmunkba lenne félresöpörni. Pusztán azt, hogy ha valaki mégis így dönt, akkor megteheti. Ergo tehet a maga érdeke ellen, és pl. elkártyázhatja a teljes vagyonát. Vagy okozhat magának tüdőrákot. Megpróbálhat bevenni egy kanyart 200-zal. Példákat lehetne sorolni. Az ember általában jól érzékeli azokat a körülményeket melyek úgy ahogy írod is, bekorlátozzák szabadságát. De egyrészt nem mindig érzékeli ezeket, másrészt nem hiszem hogy konkrétan meg lenne határozva az út is maga a körülmények (pl. a DNS) által, hanem csak a cél. És ebben rejlik a szabadság, hogy a célba úgy jutsz el, ahogy akarsz, ahogy tudsz. Tehetsz kitérőket, és megállhatsz bármikor gyönyörködni a tájban. De abban egyetértek, hogy a cél cél marad, és addig hajt a "véred", míg végül be nem teljesíted az. De hogy ez a cél teljesen a DNS-ben lenne lekódolva, ezt pl. nem hiszem.
"Nem vagy szabad, hogy mindent megtehess és azt a mindent bármikor(!) megtehesd. Ezt jelentené az igazi szabadság, de be vagy zárva egy testbe, be vagy zárva ebbe az életbe, és te csak ehhez tudod mérni azt a szót: szabadság."
Egyáltalán nem így definiálom én a szabad akaratot. A szabadságot sem. Senki se Superman vagy Isten... Viszont a lehetőségeinkkel, melyek megadatottak úgy élünk, ahogy akarunk.
Most rohanva így sikerült fogalmazni, talán nem tűnik túl nagy hülyeségnek első olvasatra. -
#5336
ez egy részlet volt Richard Dawkins: Folyam az Édenkertből c. könyvéből.
Megpróbálok válaszolni:
1. A természetben nehezen táncolna a DNS úgy, ahogy mi fütyülünk, mert aki a DNS miatt rosszabbul alkalmazkodik, az előbb meghal. Ő rángat téged, nem pedig a farok a kutyát.
2. Igen, szvsz minden érzelem, ami nekünk megvan (félelem, düh, szeretet, stb.), szolgálta és szolgálja most is, hogy sikeresen továbbörökítsük a DNS-ünket. Akinek valamelyikből szélsőség jutott (túlzott félelem, öngyilkosságra való hajlam), nem is lesz olyan sikeres.
3. A továbbörökítés egyetlen célja egyenlő azzal hogy "mi az élet értelme". A cél pedig szvsz nem jelent többet önmagánál, ami elég ijesztő álláspont.
4. Az pedig, hogy az ember boldog, az többmindentől függ. Boldog vagyok, ha éheztem és tudtam enni egy jót, esetleg meg is dícsérnek mellette, mert jó voltam a suliban / jó voltam a munkában --> Ez a kettő boldogságérzet is annak a példája szvsz, hogy a boldogságérzetek azt BIZTOSÍTJÁK, hogy törekedjünk rájuk. Mert ezek pont ahhoz szükségesek hogy mi mint élőlények, jó környezetet keressünk magunknak, ez pedig a boldogságérzetek mellett a termékenységünkhöz járul hozzá, ami a továbbörökítésnek kedvez.
5. "Az ember maga is egy komplex rendszer, szabad akarattal megáldva,"
Szabad akarat? Tudod te ez mit jelent? Onnantól nem vagy szabad, hogy a körülményektől függ az életed és halálod, hogy enni akarsz amikor éhes vagy. Ez a szervezeted kényszeríti rád (persze, mert ha nem ennél, elhullanál), és minden egyes ilyen dolog irányítja az akaratodat. Most is, minden egyes élőlény csak Korlátozottan rendelkezhet akarata felett. Ez egy erősen bekorlátozott "szabad akarat". Azt kell csinálnod, amit az élet diktál.
Innentől értelmét veszti az utolsó bekezdésed, mert az az érzés, hogy mégsem mered magadba szúrni a kést még ha meg is próbálod, az az azért van, mert Meghalhatsz tőle, és azért félsz ettől, mert nem vagy mindenható, nem vagy szabad.
Nem vagy szabad, hogy mindent megtehess és azt a mindent bármikor(!) megtehesd. Ezt jelentené az igazi szabadság, de be vagy zárva egy testbe, be vagy zárva ebbe az életbe, és te csak ehhez tudod mérni azt a szót: szabadság.
Én úgy vagyok, hogy szeretném, ha létezne Isten, közben meg félek azt látni, hogy semmit sem fogok érezni, miután meghalok, pont azt fogom érezni, mint mielőtt megszülettem:
A nagy semmit.
Érzések és tudat nélkül.
-
remark #5335 Nem olvastam az előzményeket, ezért bocs.
"...a természet haszonelvűsége a DNS fennmaradásán őrködik, ezt maximalizálja, nyilvánvaló hogy mindez nem épp a boldogság záloga."
"A DNS semmit sem tud és semmit sem gondol. Egyszerűen csak van. Mi pedig úgy táncolunk, ahogyan ő fütyül."
Pár kérdés:
-Mi van akkor, ha az egyenletnek nem csak a DNS a része? Mi van, ha a DNS táncol úgy, ahogy mi fütyülünk? (Persze a "mi" alatt nem primitív "mi"-t értem, és elnézést, ha esetleg a hozzászólásom további részében ezt nem mindig teszem világossá, hogy az ember alatt a DNS örökítő biológiai robotot vagy a kiterjesztett ember definíciót értem.)
-Előzőhöz kapcsolódik a kérdés, miszerint vajon szerinted minden, az ember által tapasztalt és emberekhez kapcsolódó jelenség megmagyarázható-e azzal, hogy a természet mechanikusan a továbbörökítéshez kapcsolódóan a hasznot maximalizálja (amely egy biológiai értelemben vett profitmaximalizációként is értelmezhető)?
-Ha a továbbörökítés sikeres, az ember boldog. Mit hagyok ki a számításból, ami miatt ezt az eredményt kapom, hogy hülyeség az, hogy a természet által diktált maximális haszon elve nem forrása a boldogságnak? Az én értelmezésem szerint a továbbörökítés egyetlen célja a boldogság. Amin esetleg vitatkozni lehetne, hogy egy komplex rendszerben mi számít sikernek...
Az ember egy komplex rendszerbe ágyazva létezik és maga is egy komplex rendszer, szabad akarattal megáldva, mely szabad akarat következtében megadatott neki az a lehetőség, hogy a boldogsága ellen tegyen. Ezért én azt gondolom hogy a szenvedés, boldogtalanság stb. forrása nem a természet kegyetlensége, hanem a szabad akarat.
Egyébként ezt valahol valami filozófiai vagy teológiai értekezés kapcsán is olvastam, hogy a világban biztosított annak lehetősége, hogy magad érdekei ellen tegyél, mert ha nem így lenne, akkor a szabad akarat pusztán fikció lenne. De nem az. -
#5334
Visszatérve e fejezet pesszimista hangütéséhez, miszerint a természet haszonelvűsége a DNS fennmaradásán őrködik, ezt maximalizálja, nyilvánvaló hogy mindez nem épp a boldogság záloga. Amíg a DNS továbbörökítődik, nem számít, ki és mi sérül meg közben. A Darwin által emlegetett fürkészdarázs génjei szempontjából előnyösebb, ha a hernyót elevenen és frissen falja fel, függetlenül attól, mekkora szenvedés az ára. A gének nem törődnek a szenvedéssel, mivel semmivel sem törődnek.
Ha a természet jóságos volna, legalább annyi engedményt tenne, hogy gondoskodna a hernyó elkábításáról, mielőtt belülről elevenen felfalják. Csakhogy a természet se nem jó, se nem rossz. Csupán akkor törődik a szenvedéssel, ha az befolyásolja a DNS fenmaradását. Könnyű elképzelnünk olyan gént, amely, mondjuk elkábítja a gazellákat a gyilkos harapás pillanatában. Vajon a természetes kiválasztódás előnyben részesít egy ilyen gént? Nem, csak ha a gazella elkábítása megnöveli a gén továbbadásának esélyeit. Nehéz belátnunk ennek szükségességét, s elképzelhetjük, milyen iszonyatos szenvedés és félelem vár a halálra űzött gazellákra. A szenvedés éves átlaga a természet világában minden képzeletet felülmúl. E pillanatban, hogy e mondatot papírra vetem, ezer és ezer állatot falnak fel elevenen; mások az életükért küzdenek, nyüszítve a félelemtől; megint másokat rágcsáló paraziták emésztenek fel lassan; ezren és ezren hullnak el éhínség, vízhiány és betegségek következtében. Ennek így is kell lennie. Ha egyszer valaha bőség köszöntene a világra, maga ez a tény addig növelné a populáció létszámát, amíg helyre nem állna az éhezés és szűkölködés természetes állapota.
A teológusok egyre a "gonosz" és a "szenvedés" problémáján rágódnak. Mikor ezt a bekezdést eredetileg írtam, az angol újságok mind egy buszszerencsétlenséggel foglalkoztak. A busz egy római katolikus iskola diákjait szállította, és minden látható ok nélkül karambolozott. A tömegszerencsétlenség során sok gyerek meghalt. Nem először fordult elő, hogy az egyház őrjöngve vetette magát az így felmerülő teológiai kérdésre, amelyet egy londoni lap (The Sunday Telegraph) újságírója a következőképpen fogalmazott meg: "Hogyan hihetünk ezek után egy mindenható Istenben, ha megenged ekkora tragédiát?" A cikk ezt követően az egyik pap válaszát idézi: "A felelet egyszerűen az, hogy nem tudjuk, miért enged meg Isten ilyen szörnyűségeket. Ám ez az iszonyatos baleset egyszersmind azt is sugallja a keresztény ember számára, hogy valódi - pozitív és negatív - értékek világában élünk. Ha a világmindenség nem volna egyéb elektronok halmazánál, fel sem merülne a gonosz vagy a szenvedés problémája."
Ellenkezőleg, ha a világmindenség csupán elektronok és önző gének halmaza volna, az ehhez a karambolhoz hasonló értelmetlen tragédiák nem jelentenének többet önmaguknál, s mi csupán az ugyanolyan értelmetlen jó szerencsében bízhatnánk. Az ilyen világmindenség se jó, se rossz szándékokat nem hordozna. Egyáltalán semmiféle szándékról nem árulkodna. A vak fizikai erők és genetikai replikáció világában egyesek megsérülnének, mások jobban járnának, és mi semmi ismétlődést, okot, igazságtételt nem olvasnánk az eseményekbe. A minket körülfogó világmindenség pontosan úgy viselkedik, amire akkor számíthatnánk, ha semmiféle tervszerűséget, célt, gonoszat és jót nem hordozna a mélyén, csupán vak, könyörtelen közömbösséget. Ez csendül ki A. E. Housman szomorú soraiból is:
Mert a szívtelen, oktalan természet
semmit sem tud, semmivel nem gondol.
A DNS semmit sem tud és semmit sem gondol. Egyszerűen csak van. Mi pedig úgy táncolunk, ahogyan ő fütyül. -
Mikoto #5333 Igen ez is egyfajta szemléletmód, és van is benne valami, bár én nem szűkítem le az emberiségre ezt a fejlődést.
Mindenképpen valami nagyobb egységre gondolok, ami felel az összképért. (Nem tudom jobban kifejezni.)
-
#5332
Én annyiban látom a tanulás útját, ahogy ez az állandó testi(genetikai változás) és értelmi tanulás együtt a későbbi fennmaradásunknak mindenképpen előfeltétele. -
Mikoto #5331 Az élet értelme a tanulás. Tanulás, de nem a hétköznapi értelembe véve. Entitások vagyunk, ha úgy tetszik van egy felsőbb Én, aki "eldönti" mit szeretne tanulni, és ez alapján választja a dimenziót.
Bármit, hogy tanulhasson.
Konkrét esetünkben a Földön élünk emberként. Megtanuljuk a szeretetet, gyűlöletet, éhséget, fájdalmat, pislogást, a szél simogatását a bőrünkön.
Ezeket nem olvastam valahol, egyszerűen Tudom, hogy így van.
Csupa "véletleneken" keresztül jutottam el idáig. Leginkább az Ouija tábla utáni kíváncsiságom vezetett ide, ami nem azt jelenti, hogy a tábla adta ezt a "tudást".
Ne gondoljatok nagyon idiótának, Köszi :))) -
paradan #5330 Az élet értelme az élet. Nothin' special. -
6teen #5329 igaz -
#5328
Érted, hogy élvezni kell az életet? -
#5327
hülye azért nem vagyok -
#5326
Jah, akkor vonulj be a börtönbe, tűrd el a sok genyaságot, ha már úgyis meghalsz. Remélem érezhető volt mit akarok ezzel mondani. -
#5325
"az élet egy biológiai folyamat ami elmúlik ezért a legjobbat hozzuk ki belőle"
de mért kellene a legjobbat kihozni, ha úgyis elmúlik. ki fog rád emlékezni a családodon kívül? sőt! pár generáció és ők is elfelejtenek és azt h mit tettél az életedben. lehet kicsit el tértem :D na az a lényeg sztem h mért kell kihozni magadból a legtöbbet ha úgyis meghalsz. ha nem csinálsz semmit meghalsz. ha nem ölsz meg senkit meghalsz. bármit csinálsz meghalsz.
lehet kicsit depis felfogás de azért remélem érted mire akarok kilyukadni. -
#5324
nem tudom, ti hogy vagytok, vele de szerintem az élet értelme ennék sokkal egyszerűbb, és nincs rajta ennyit mit beszélni.
Számomra az élet egy biológiai folyamat ami elmúlik ezért a legjobbat hozzuk ki belőle, mivel mi is csak állatok vagyunk és mivel az evolúciós elmélet mára már megcáfolhatatlanná vált, és az értelem az más állatoknál is fellelhető, az élet értelme a szaporodás és a faj fenntartás, csak sajna mi ezt mint csúcsragadozók, túlzásba is visszük, és tönkre is tesszük.
Az meg hogy isten létezik-e vagy sem azt nem tudom, de nem is vagyunk hivatottak rá, hogy ezt eldöntsük, attól mert hiszek benne vagy sem eredendően nem kezel másképp ha létezik sem, én az imádkozásra szánt időt, az életemre töltöm legyen az az idő csak átaludva vagy szórakozásra vagy tanulásra költve. -
#5323
"Ha az életnek van értelme, az végigkísér minket a kezdetétől fogva, nem?"
Igen, ha az életnek eredendő értelme van, amit nem mi választunk, hanem az univerzum vagy valami más, talán Isten. ki tudja ezt...
De én azt hiszem, hogy mindenki maga választja a saját életének értelmét.
Az túl ijesztő lenne ha nem így lenne. :D -
#5322
Ha az életnek van értelme, az végigkísér minket a kezdetétől fogva, nem?
Ezekszerint akkoris velünk van, amikor még nem vagyunk értelmes gondolkodó lények, hanem gyermeteg lelkek csupán. A választáshoz értelem kell, dehát ha van értelme alapvetően, és mi azt keressük, nem választunk magunknak másikat.. mit gondoltok?
Van, aki Tolsztoj vagy Dosztojevszkij feltevéseire az élettel kapcsolatban csak annyit mond hogy "pff, hülyék. engem nem érdekel,ha van, ha nincs, Szex, pia, haverok." de van akit a gondolat nem hagy nyugodni és átérzi ama lentebb említett ,,kemény kijelentést" a nap minden percében. Furcsa, de A szerzők szellemisége tovább él, mégha nem is feltétlenül művészi vagy/és tökéletességgel is.
Talán az ember nem képes arra hogy átérezze a célt, vagy ha igen, ha van is valami, szerintem az ember elméjének/tudatlanságának köszönhetően maga választja meg, mi az amit céljának választ; célnak megfelelően kezeli.
Ám még egy kérdés felvetődött. Eddig két féle célról beszéltünk. Amit az élet adott nekünk, s amit magunk szereztünk. Osho szerint az élet célja a puszta létezés, s ezt minden pillanatában eléri. Ezekszerint folyamatosan szolgálunk valamit, ha akarjuk, ha nem?:D Hiszen nem is élő.. miért lenne akarata? -
#5321
-
#5320
ez így igaz -
#5319
Persze az idézet egy kemény kijelentést tartalmaz, de mondjuk addig biztos nem lesz értelme az életnek amíg te nem adsz neki egyet, és ez mindenki szempontjából igaz. És lehet hogy önmagán nem mutathat túl semmi, azaz magasabb értelme nem feltétlenül kell, hogy létezzen. -
#5318
Tolstoy tévedett, mert még ezt sem tudhatjuk abszolút biztosra, sem semmilyen biztosra. -
#5317
![]()
-
#5316
Aki 15 evig nincs emberek kozott, az beszelni sem tud mar rendesen.. az IQja is csokken, akar jógi akar nem. Hajlektalanok nehany ev alatt megmakkanak. -
#5315
A zombisnak biztos sok a valosagalapja.. :) -
#5314
jaja.
Jópár hindu bölcs, illetve jógi volt pl önkéntes "száműzetésben" 15 évig egyedül a hegyekben, majd mikor eltelt az idő, visszatért a falujába, és csinálta tovább a "jó dolgát".. egy olyan váltás (vica és versa) elég necces lehet.. :))
15 évig nincs net, torrent, mónika só, stb stb...
-
#5313
hát én relatíve hosszabb ideig voltam egyedül, amennyire a társadalomban lehetséges, és úgy még rosszabb :) Bár a teljes egyedüllét persze más, de az igazi remeték nem tudom mennyire voltak/vannak egyedül pl., azt meg önként vállalják -
#5312
konkrétan én BIZTOSAN összeomlanék.
Ismerem magam, és nagyon szégyellem de ez lenne.
A számkivetettet láttad?
Nekem nem is a szigeten történtek voltak a legmegrázóbbak, hanem 2 dolog:
a dráma amikor elveszítette a labdát (Wilson), ép elméjének, emberi oldalának (társhoz való ragaszkodás) utolsó szalmaszálát, illetve ami a visszatérése után történt vele, újra a társadalom "hasznos" tagjaként.
A film nincs lezárva, gyakorlatilag arra ösztönöz, hogy akár napokig gondolkozz el, töprengj rajta... (nekem is beférkőzött a gondolat a kis qtyafejembe.. :))) utána kicsit másképpen csináltam olyan általános megszokott dolgokat mint lemenni a boltba, vagy tévét nézni, netezni.. stb) -
#5311
agreed :) -
#5310
"mégis kitart"
hát ezt azért nem tudjuk hitelesen alátámasztani mert nincs reprezentatív statisztikánk, nem tudjuk hogy 100 partra vetett emberből hány él túl, hány marad épelméjű, hány őrül bele.
De nézd meg pl a Cast Away-t (Tom Hanks).. ott elég reálisan mutat be egy általános és valószínű viselkedésválaszt a lakatlan sziget eseményre.
Vagy Robinson Crusoe..
Neki szerencséje volt, mert nem vesztette el a végső szalmaszálat.. ott volt Péntek meg a vademberek.. :)
Valószínűsítem hogy igazad van és 10-ből 8 ember utolsóként kitartana és megmaradna.. de hogy nem stabilan bírná a helyzethez való alkalmazkodást, és lennének pillanatnyi kirohanásai/megingásai abban szinte biztos vagyok (etológiai/pszichológiai tanulmányokat, viselkedéstant kell olvasni + van pár éves gyakorlati tapasztalatom khmm... "problémás" emberekkel...(konkrétan mentálhigiénés betegek))
[:nemvagyokorvos]
-
#5309
Szvsz az az ember olyan lenne mint valaki aki lakatlan szigetre kerül, az is nélkülözi a társat, mégis kitart még ha ott is hal meg a végén. -
#5308
"a "HANEM" után elkezdett jóval nagyobb mértékben csökkeni a dolgok valószínűsége"
"egyébként persze egy idegen faj megjelenése a Földön felfoghatatlanul kicsiny valószínűséget élvez "
Én teoretikus vagyok általában, most is. Nem az volt itt a lényeg hogy mennyi az esély a "körítésre", mennyire valószínű, hanem az etikai feltevés: MI LENNE HA?
Erre épül az összes Sci-Fi, és maga a filozófia is. Vagyis a lényeg maga a kérdezés. Ha teljesen földhözragadt materialista lenne az emberi elme (korlátolt) akkor nem lenne filozófia, művészetek, álmodozás, vallás.
Lentebbiekben nem a "hogyan" hanem a "MI LENNE HA" volt a lényeg.
A vázolt (irreális) helyzet csak arra volt jó, hogy elhelyezzem a történetben a sarokpontokat (nem kell nélkülöznöd, mindened megvan, de nincs embertársad soha többé)
lényegében ennyit akartam felvetni.
Röviden és parasztosan: ..szerintem mögőrűlne, na!
:))
szerencsére a teknős csávó jól van.. :) -
#5307
ez egy külön téma, de egyetértek maximálisan.
Statisztikailag elenyésző az esély. Gyakorlatilag 0.
