14127
A repülés szerelmeseinek topikja.
-
#6254 Jól. Olyannyira, hogy az Lockheed F-35-ben már ezt fogják használni ha minden igaz. Ha jól tudom az Airbus A380 kormányrendszerének egyik tartalék köre szintén ezt a megoldást használja. -
#6253 Apropó flájbájvájör. Hol tartanak a Power by Wire kisérletek? Egy régebbi aranysásban volt róla szó (de lahat hogy még top gun vót:) -
#6252 SU-30MKI Demo - MAKS 2005 Elég durva! :))
Zeltweg 2005
-
Nyiri #6251 Olimpiai 5 karika -
#6250 Találtam egy gyöngyszemet, remélem még nem ismeritek...
Sukhoi Aerobatics featuring Svetlana Kapanina and Jurgis Kairys (többek közt :) ) -
#6249 Hát gondolom minden létező trükköt kipróbált a pilóta, mielött végül mégis megkisérelték a kényszerleszállást. -
#6248 Nem tudta volna kirázni? Annó a 154-esnél ez bevett szokás volt hogyha nem jött ki akkor megrázták a gépet, ilyenkor a tömegénél fogva kijött és még kinti helyzetzárban rögzült is. -
#6247 A korábban már beszúrtam a beragadt orrfutójű brit Eurofighter kényszerleszállás utáni képeit. Itt vannak a leszálláskor készültek is:
[center]
-
#6246 Irónia? :) -
#6245 Szépek... -
#6244 azt a tipust nem ismerem -
#6243 Deja Vu... :) -
#6242 a corsair egy b25ösböl van fotozva sztem! -
#6241
-
#6240 jajjj -
#6239 kösz :). az sz-t én is viccesnek találtam -
#6238 kösz :). az sz-t én is viccesnek találtam -
#6237 kösz :). az sz-t én is viccesnek találtam -
#6236 Nos a cikk idevágó részét elolvasva a cikkírónak se sok fogalma volt a statikus stabilitásról (ő ezt ráadásul sz-szel írja, már ez is megkérdőjelezi hogy tudta mit ír). Ettől függetlenül mondjuk jó amit ír a súlypont helyzet manőverező képességre való hatását illetően.
De ha bizonyíték kell, akkor Műszaki Tankönyvkiadó 39825-ös raktári számú könyve 153-186. oldal. (Csak a te kedvedért előkerestem. :-) ) -
#6235 két külön világban élünk :D
te az utasszállítókéban én a vadászgépekében... -
#6234 ja és az instabilitásról ott ír mikor a fly-by-wire-t taglalja -
#6233 A kormányszervek továbbra is bowden mozgatásúak mivel így a legkönnyebb és leghatékonyabb. A gázkar helyzetének átvitele fly-by-wire-ös pl.
A pilóta amúgy meg nem repül, ez a robot dolga. Ő csak maximum taxizik, felszáll, leszáll, kávét iszik, beszélget az utasokkal... -
#6232 megjegyzem (csak nem hagyom annyiban :D):itt egy "bizonyíték" az én állításomra (innen is vettem a nyomásközéppont szót, jobb nekem se jutott az eszembe)
na persze ez sem bizonyíték, csak egy alátámasztás, de még mielőtt ezt elolvasdtam volna, már akkor kapásból ez a verzió ugrott be nekem... -
#6231 rendben, de annyiban előnye van egy "pilóta álatal irányított géppel" szemben, hogy sokkal kevesebb a reagálási ideje a gép helyzetváltoztatására nézve. én így gondoltam -
#6230 ok, én az én állításomat olvastam és hallottam, de hát ez ugye nem jelenti hogy úgy is van, én elfogadok más állításokat is... -
#6229 De mondom hogy a fly-by-wire-nek semmi köze a stabilitáshoz, az csupán bizonyos mechanikai összeköttetést vált fel digitálissal. -
#6228 igen, persze ezt tudom én is, de mint te is írtad, az instabil gép írányításához szükséges a fly.by.wire, én is cak erre akartam kilyukadni -
#6227 Bocstok, de látom a stabilitás környékén is gondok vannak.
A pozitív V-beállítás NÖVELI, míg a negatív csökkenti a stabilitást.
Úgyan így a nyilazási szögnél is. A pozitív nyilazási szög, tehát a hátranyilazott szárnyak növelik, míg a negatív azaz előrenyilazott csökkenti.
Persze ezek közül egyik se felel magában a gép stabilitásáért. Ezenkívül még a törzsnek, vezérsíkoknak, hműveknek is van hatása a stabilitásra, és ezek együttes hatása adja , hogy hogy viselkedik a gép.
Narazzino:
De.. sajnos.Általános érvényű megállapítás, hogy minnél előrébb van a súlypont, annál stabilabb a gép. Tehát ebből kiindulva amit állítasz az rossz.
A súlypont elhelyezkedhet az AC pont (ez a felhajtóerő támadáspontja) elött illetve mögött is, a gép mégis stabil marad. Nem az AC pont szabja meg, hogy adott körülmények között a gép stabilan, semlegesen ,vagy instabilan viselkedik, hanem két másik pont. Ebből a melső pont, az első semleges pont. Ez az a pont ,ahol a magassági kormány teljesen felfelé kitérített állapotában maximális felhajtóerő-tényező mellett(értsd: mondjuk átesési sebességgel repülve) még stabilan lehessen repülni. Illetve a hátsó semleges pont, az a pont, amikor a stabilizáló nyomaték (remélem érthető mit akar jelenteni, mert nem akarok oldalakat írni) már ne mfügg a gép állászögétől. Tehát a gép nem reagál magától a megválozott körülményekre. HA nem vili ,akkor talán majd valaki más máshogy fogalmazva érthetővé teszi. -
#6226 De az is befojásolja nem, hogy a szárny hol van elhelyezve a törzsön, úgyértem, hogy a törzs feletti szárnyszerkezetű gépek nagyon stabilak, míg a törzs alatt lévő szárnyelrendezésű gépek insabilabbak, persze egy bizonyos határon belűl, és nem annyira, mint pl egy még előrefelé is nyilazott szárnyú gép!
-
#6225 A fly-by-wire nem ehhez kapcsolódik, az teljesen más. A fly-by-wire gépek esetében pl a gázkar állása már nem bowden drótokon keresztül jut el a hajtóműhöz hanem a gázkarpult alatt lévő számítógép egy digitális jelet küld az EEC-nek (Electronic Engine Control) ami vezérli a többi alegységet. -
#6224 remélem nem írtam túl nagy hülyeséget -
#6223 egy repülőgép akkor lesz instabil, hogyha a felhajtóerő nyomásközéppontja (remélem nem túl hülye szó, de úgyis értitek) a repülőgép súlypontja mögött található, ha előtte akkor stabil. Az ilyen instabil gépekre jó a fly-by-wire, ami folyamatosan korrigálja a gépet. -
#6222 Polgári gépeken persze nem a nyilazottságtól hanem a V-be állítástól függ hogy egy gép stabil vagy instabil. Az orosz gépek általában negatív V-be vannak állítva, eléggé stabilnak mondhatóak viszont a hirtelen manővereket nem szeretik. Az amerikai gépek pozitív V-ben állnak, instabilak de a robot(esetleg 2 vagy 3) viszont folyamatosan korrigál így a gép stabil és a hirtelen manőverezést is bírja.
Tendencia napjainkban a pozitív V, az európai és amerikai gépek már csak így épülnek. -
#6221 Bár ha belegondolunk a lényeg ugyanaz, csak én kizárólag negatív jelzőként képzeltem el. -
#6220 Ja ezt tudtam, csak fogalom azvar volt nálam. Én úgy gondoltam, hogy az instabil a gépeknél az, ha a gépet baromi nehéz kordában tartani, vezseélyesek vele a manőverek stb, tehát csak negatív értelemben gondoltam. -
#6219 Tehát alaphelyzetben a stabil gépnél el lehet engedni akár a kormányszerveket, a gép többé-kevésbé egyenes vonalú egyeletes mozgást fog továbbra is végezni, nem fordul semerre, nem orsózik, nem emelkedik vagy süllyed. Ennek előnye, hogy "bolondbiztosabb", tehát a gép tényleg csak akkor fog irányt változtatni, ha a pilóta határozottan kitéríti a kormányszerveket. Ilyenek az utasszállító és az általános célú repülőgépek többsége.
Az instabil gépeknél folyamatosan ki akar törni a gép, tehát orsózni kezdene, kicsit emelkedik, máskor süllyed, elfordulna minden irányba. Emiatt a pilótának folyamatosan korrigálnia kell ezt, tehát állandóan "vezetnie" kell a gépet, nem nagyon lazíthat a levegőben. Ugyanakkor éppen emiatt a gép sokkal jobban és gyorsabban végezheti el a manővereket. A második világháborúban már akarattal instabilnak tervezték a vadászgépek jó részét, hogy minél mozgékonyabbak legyenek.
A mai modern vadászgépek egy részénél már akarattal szélsőségesen instabillá tervezték a gépet, és számítógép nélkül szinte lehetettlen lenne egyenesben tartani a gépet, mert annyira "ficánkolna". Cserébe ezen gépek, mint az F-22A vagy az Eurofighter, hihetettlenül jó manőverezőképességel rendelkeznek. -
#6218 Ja értem. -
#6217 Azt hiszem, az instabil gépet könnyebb az egyenes vonalú repülésből kimozdítani, mint a stabilat. Nem a szó klasszikus értelmét jelenti a repülésben. Stabil gép pl. egy Cessna 172, instabil egy Extra 300 műrepülő. -
#6216 Instabil nem azt jelenti, hogy nehéz kordában tartani. Magyarul rengeteg elektronika kell majd ahhoz, hogy egy fordulót pl. hatékonyan tudjon bevenni? -
#6215 Instabil gép = nagyon jól manőverezőképességel rendelkezik. Így már érthető talán, miért kisérleteznek vele. :)