14127
A repülés szerelmeseinek topikja.
-
jefferson83 #10033 Kis érdekesség, F-35 tesztrepülés megvolt. -
#10032
Az túlzás hogy dolgozom de...mondjuk úgy, néha besegítek nekik. :)
Én úgy tudom, hogy azt a wingletet az Opiczos 4421-es 2B-re csinálták. Minőségre űberklasszis, felveszi a versenyt bármelyik nyugati cuccal (Discus, Ventus stb.) de én személy szerint sosem láttam vele repülni a 2B-t. Ami persze nem zárja ki azt, hogy nem is történt meg. De legkésőbb a 7végén találkozok a Kistégláékkal, és rákérdek mi lett a dologból. -
Baluxx #10031 Ott dolgozol Teglacieknel? :) Na, akkor elso kezbol tudsz ra valaszolni, szoval, milyen lett a Jantar? -
#10030
;-) -
#10029
Az akkor nem rendeltetésszerű használat már :D -
Baluxx #10028 ld. Discus 2b szarnya. Tavaly Teglaciek LHDK-n rahegesztettek egy winglet keszletet egy hosszu Jantarra. Meg kene nezni a gepet, hogy hogy valtoztak a teljesitmenyei.:) -
#10027
Ja, de ha kiegyenesítik, akkor meg vagy 6 méterrel. :-) -
#10026
Oroszoknál két véglet van. Vagy baromi szép valami, vagy rohadt ronda.
Burán a másodikba tartozik :P Mint valami vidámparkban egy szimulátor. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#10025
Nekem meg nem annyira 
![]()
-
Baluxx #10024 Egy pillanatra neztem, hogy Omanban hogy a rakban lehet OK-s nemzeti lajstromu gep, aztan megvilagosodtam, hogy Travel Service-s 
-
#10023
Nekem ez a OK-TVA eléggé repképesnek tűnik...
-
#10022
Khmm... Az OK-TVA-ról beszélsz, de az sose volt repképes, csak egy statikus tesztpéldány volt. Négy repképesnek szánt példánya jutott el valamilyen szintre, az OK-1K1 "Buran", e felett omlott be a hangár 2002-ben, az OK-1K2 "Ptichka", ami Bajkonurban van, az OK-2K1, amit 2001-ben elárvereztek, és egy német múzeumba került, továbbá az OK-2K2, ami részben szétszerelve van Moszkvában. Az ötödik példány sose jutott el komolyabb fázisba, szétszerelték. -
#10021
Egy másik még létezik. Kávézóként üzemel Moszkvában... -
#10020
A winglet is kb 1-1 méterrel toldja meg a fesztávot. -
#10019
Reklámozzák persze (bevétel), és nem vitatott, hogy csökkenti a fogyasztást, növeli a hatótávot, de hogy mennyire, azt a winglet kialakítása nagyban befolyásolja. A cél az, hogy csökkenjen az indukált ellenállása a gépnek, és ezt el is lehet érni vele, de emellett növekszik a surlódási ellenállás a szárnyon a megnövekedett "nedvesített" felület miatt, növekszik az interferencia ellenállás, növekszik a gép tömege a winglet, és a csatlakozása miatt, továbbá amiatt, hogy a szárnyat a winglet miatt erősebbre kell építeni, mert megváltozik a terhelés eloszlása szárnynak. Jelenleg sokkal hatásosabbnak mutatkozik a raked tipnek nevezett kialakítás, ami ugyan nagyobb fesztávot eredményez, és nagyobb szárnyterhelést, de összességében nagyobb ellenállás csökkenést, és nagyobb felhajtóerő növekedést. -
#10018
Érdekes, mert a gyárak általában hülyére reklámozzák a wingleteket, hogy mennyivel csökkentik a fogyasztást, és hány út alatt behozza az árát.
Igaz persze az is, hogy sok olyat is hallottam, hogy konkrétan semmi effektív hatása nem lett a wingletnek, de azért felrakták a gépekre, mert divat, és komoly gép már nem jön ki winglet nélkül (asszem tán a C-17-es esetében volt ilyen megállapítás). -
#10017
Szerintem te is hallottál róla. Ráomlott a hangár Bajkonurban. -
#10016
Mi lenne? Egyfelől nincs Enyergia hordozórakéta, lassan 30 éve gyártották az utolsót. Másfelől nincs miért feléleszteni, mert az a fajta űrsiklódesing, ami a Space Shutle ill. a Buran féle rendszer sajátja (miszerint nagy méretű raktere van, ahol műholdakat/űrállomás darabokat lehet felvinni ill. lehozni), sajnos nem vált be. Harmadrészet pedig ahhoz jóóó sok pénz kellene, hogy feltámasszák az orosz űrsikló programot. Sokkal több, mint amennyit oroszország jelenleg erre szán. Elég belegondolni a Kliper program buktájába... -
#10015
Az ACE hangár mellé építettek pár hónapja egy gurítóradart. -
Baluxx #10014 Zacsi azert terjednek a gurito radarok es lassan mar az utolso libalegelon is lesz gurito radar.
Mondjuk igazad van, a ket gep kozotti tavolsag is eleg kicsi vot, a latasrol nem is beszelve.
Mondjuk azzal azert megelozhette volna a holland, hogy esetleg bofog valamit a radioba. -
#10013
Köd volt, mire meglátták a gépet már csak annyira volt elég idejük ,hogy azt monják "bzmeg". Mire felpörögtek volna a 747 hművei az általad említett TO teljesítményre, már rég átment a KLM kapitány a törzsön a gépével együtt, sőt megfordult és még kétszer megismételte. Hozzáteszem az amcsik elkezdtek kifordulni...
Pluszban mint azt a lenti példa (KPVD) is mutatja nincs minden reptéren gurító radar, illetve ha van is, egy eltévedt gépet nem feltétlenül lehet beazonosítani rajta. Pl a ferihegyi radar, amit remélem már lecseréltek. -
Baluxx #10012 Te, egy esetbol ne induljunk ki, a tenerifei eset tobb tenyezon mulott. Pl. nem volt megfelelo a kommunikacio, a KLM jarat kapitanya nem kert engedelyt a felszallasra, hanem megfordult es raszurta a gazt. (gy.k rolling takeoffot csinalt nagyban...) mert jaj, a munkaido lejar. (Le bazdmeg legfeljebb ott maradsz es alszol. Akiknek az eleteert meg felelsz, azokat meg hazavarjak. Szokta ezt mondani egy kicsit nyers oktatom:)) Meg azert, ha az ember rolling takeoffot csinal azert mikor egyenesbe lepi a gep orrat, azert illik visszaolvasni a felszallasi engedelyt. Es ha azt mondjak hogy ne b...meg, akkor nem toljuk ra.
Masik, hogy az ottani iranyitok angolfonia-tudasa khm. kicsit kivannivalot hagyott maga utan - amugy nemely nemzet fiai remesen tudnak radiozni. A franciaknal pl. az ember ul, es "b.zmeg, ez mondott valamit?", es bizony sokszor hangzik el felejuk, hogy "again, please". :)
Harmadreszt meg az amerikaiak voltak rugalmatlanok. Mert ott volt elottuk a gurulo, amin ugyebar nem tudtak volna legurulni, mert rossz szogben volt. Es lattak, hogy jon a hulye holland, a hulye holland meg probalta a levegobe eroltetni a gepet, de ha csontszarazak lettek volna a tartalyok, akkor se tudott volna ilyen rovid palyan felszallni.
Ha meg latom, hogy jon egy rakat iranyfeny, akkor inkabb felszalloteljesitmeny, es koppig a pedalt. Legfeljebb vontatoval huznak ki, de nem jonnek belem.
Negyedreszt meg ott van az a szerencsetlen a toronyban, es van elotte egy guritoradarnak nevezett cajgnak a kepernyoje. Ha ugyis van mellettem/elottem/mogottem valaki, akkor benyomja a 121.9-en hozzadbofogi, hogy "he, ne gurujja, mert vannak elotted".
Meg kitalaltak a marshaller intezmenyet is, ugyhogy hot folosleges lenne az a cucc. -
#10011
Végülis erre gondoltam, de a CAT III/C-nek ez egy továbbfejlesztett változata lenne. -
#10010
Nem értem, hogy mi abbana túlbonyolítás, hogy egy kijelzőn villog a géped helyzete, és a többi gépé is, amik a földön vannak, vagy épp leszállnak. Így eszébe nem jutna majd egy pilótának sem kitaxizni egy másik gép elé, csak mert köd van, vagy hó.
Szerintem meg az a pilóta ne repüljön, aki egy ilyen kis grafikus kijelzőt bonyolúltnak fog fel :) -
#10009
Jó, ezt mondd a Tenerifeieknek. -
Baluxx #10008 Az meg minek? Elokapod a Dzsepit, es megnezed. Ez mar tulbonyolitas, egy utasszallitoval nem repulsz ugy, hogy allandoan a szemed elott kell lenni az adatoknak... Ha meg nem tudod megjegyezni, hogy pl. a B2 gurulon gurulj le, akkor ne repulj. -
#10007
Mondom, nem a GPSen van a hangsúly, hanem a vizuális útvonal kijelölésen, és információ visszacsatoláson.
Amúgy meg hegesztik már a Galileot (Európa) is, de Kínának, Oroszországnak, Indiának is lesz saját GPS rendszere. -
Baluxx #10006 Navigalni altalaban VOR/DME-vel illetve INS-el illik, mivel a GPS azert nem teljesen megbizhato. Gondolj bele, az amerikaiak gondolnak egyet, majd lekapcsoljak a fel halozatot, akkor meg leshetsz. Az inercialis rendszer meg megbizhato. Foleg ezek a modern lezeres cuccok. Ha meg pontositas kell, azert egy par szaz kilometeren belul mindig talalsz egy VOR-t. -
Baluxx #10005 Te, szerintem a CAT IIIc-re gondolsz, annal a robot elvegzi helyetted a lebegtetest es a kozepvonalon tartja a gepet. Bar ilyen meg elvileg nincs rendszerben sehol. (Se repter, se gep, se szemelyzet jogositas). -
#10004
Ja valószínű, hogy a költség gond lenne, mégha a reál költség elenyészlő is lenne.
gondolom hasonló a helyzet mint az autópiacon is: gyárilag beépített ultragyenge cd-s fejegység 140ezer forint, míg ha külön veszi az ember 40ből sokkal jobbat kap, a beszerelési költséggel együtt is 40%ából kijön az egész. -
#10003
Ezért van nekik a Jeppesen könyv, abban benne van minden taxiút és állóhely az adott reptérről.
Amúgy értem, hogy mire gondolsz, de ezt nagyon költséges kiépíteni és nagy valószínüséggel ez csak opció lenne a gép gyártásánál (nem is olcsó opció) ezért nem ugrana rá nagyon sok légitársaság. A Malév NG-jein pl még kibocsátható lépcső sincs mert az drága volt, nemhogy winglet vagy akár HUD a pilótáknak. -
#10002
Itt nem a GPSen van a hangsúly, hanem egy kommunikáción irányítók, és gépkezelők közt, ami GPS kösöznhetően egyszerűen lehetne megvalósítani grafikusan, útvonal kijelölésekkel. -
#10001
Bocsánat Airport Controlra gondoltam. -
#10000
Van GPS a mai gépeken is.
10000 :P -
#9999
ja és az a vicc az egészben, hogy pl a nagy fuvarozó cégek már évek óta használják az ehhez hasonló rendszereket. Minden járműben van egy jeladó. Központba elküldik a jelet, és ott feldolgozzák. Látják, hogy merre halad a flotta, mikor állt meg pihenni, ha megállt egyáltalán, milyen az átlagsebessége, stb. Sőt még olyan adatokat is küldenek ezek a mezei rendszerek, hogy keréknyomás, üzemanyag, fordulatszám stb. -
#9998
Az ATC működése különböző feltételekhez van kötve amik kizárják a földön a használatát pont azért, hogy a levegőben lévő gépeket ne zavarják a földön álló vagy guruló gépek. -
#9997
Erről beszélek én is. Ha egy autóba egy átlagos magyar, többgyerekes családapa megtudja venni a 80ezres GPS-t a kocsiba, akkor nehogymár egy több milliárdos gépbe ne jusson egy ilyen mezei rendszer.
Bár biztos lenne egy kezdeti költsége a rendszer kiépítésének, de utána a fajlagos üzemeltetési költség szerintem minimális lenne, miközben a biztonságot hihetetlen módon növelné, és nem veszne el semmilyen llétfontosságú infó az éterben. -
#9996
Stephen Barlay könyve is pont ilyen kérdéseket feszeget. Ilyen pl. hogy a repülőgépek nagy többségéban a pilótafülképből nem látni a hajtómveket, csak a műszerek adhatnak információt a hajtóművek állapotáról. Felmerült, hogy két kamera kéne csak ami a hajtóművekre van irányítva. Asszem ebből se lett semmi, de arra van pénz hogy darabonként 500-1000 dolcsiért LCD TV-ket építsenek az utasüléseke és hasonlók.
Csak ha már vér folyik... -
#9995
Az ATC meg kitudna jelölni a térképen taxizásra útvonalat, így gyakorlatilag csak követnie kell a jelet. -
#9994
Minden gépen lenne egy jeladó. Az ATC az összes irányítása alatt lévő gép jeladóját befogná, és ezt az összesített képet rádiójel formájában juttatná a gépek cockpitjére. Szóval szó sincs itt gépek összekötögetéséről.
