95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #91089 Ezek szerintem partra szállnak. Utána a légpárnások hozhatják a tankokat. Utána lehet kikötőt, repteret szerezni és jöhet a lovasság. Nem velük kell megváltani a világot. -
#91088
A modell még azt is elhanyagolja, hogy minél gyorsabb a célpont, akkor a távolság és oldalszög mérési hiba az nem a találkozási pontból jön adat a tűzvezetéshez, ami még növeli a rendszer pontatlanságát.
Egy 280 m/s-os AGM-84-nél, ha pl. 1,5 km távolságban van az ütközéspont, akkor oda kb. 2 sec a lövedék repülési ideje tehát a célparaméterek a 2*280+1500 = 2060 méteres távolság és abban levő mérési hiba számít.
Na, akkor tessék ezt elképzelni 660-800 m/s sebességű célnál. Ott a 1,5 km távolságban számolt ütközési ponthoz a 2300-3600 méteren mért és nagyobb hibájú méréssel számolják az ütközési pontot. Tehát hiába ér egyre közelebb a cél mindig pontatlanabb céladattal kell tüzelni.
Okkal lett RIM-116 RAM, mert M2.0 célsebességnél nagyon vékony kezd lenni a AAA CIWS, még akkor is, ha 1 találat megsemmisíti a célt. -
Kurfürst #91087 Azért mert Afrikában a Toyota pickupok alapfelszereltségének része a tizennégyfeles. :D -
#91086
Mert ezek nem csak partraszálló járművek, hanem utána simán behajtják városba is meg mindenfelé. LAVból is van műszaki mentős, tankelhárító, aknavető de még légelhárító változat is, nyilván ezek a képességek korlátosak nagyon de látszik milyen sokoldalúnak kell lennie egy ilyen járműnek és iraki meg afganisztáni városokban igen csak furikáztak velük, nem csak x métert tettek meg. Pl a JLTV is már sokkal strapabíróbbnak néz ki mint pláne a sorozat eleji Hummerok voltak. -
JanáJ #91085 Miért kevés a 7.62? Jusson ki a partra és ott tegyen meg x métert, utána úgy is kidobja a katonákat. A 7.62 pedig simán viszi a nyulakat is. -
#91084
Azért a körkörös 14,5 már jónak hangzik, ha attól nagyobbal kerül szembe ott már valamit úgyis elrontott a légierő, vagy a felderítés vagy valaki. Csak kellenek akkor a kiegészítő elemek, mert hogy alapból csak 7,62-ig az nekem mindig is olyan fura volt pláne hogy mostanában városi harcnál használják leginkább és egy megbújó géppuskafészekből oldalba kapni elég könnyen kivitelezhető eshetőségnek tűnik. -
#91083
Az. Az én szememben ha valaki komolyan gondolja a védelmet, akkor önjáró AHEAD lőszeres AAA rendszernek kéne lennie.
Az, hogy meglevő repfedélzeti gépágyúkat elkezdtek CIWS feladatkörre használni az egy gyors és olcsójános megoldás volt. A lassú és 0,4 méteres átmérőig még jó kisebb távolságon, mert arra készültek, hogy repülőgépeket találjanak el vele, amik jellemző célfelület, amire a szórás illeszthető, nem 0,1 vagy vagy 0,25 méter sugarú hanem akár több méter is. Más kérdés, hogy egy találat nem szed le repülőt, de a hh alatt, 0 PGM korszakban a célra megfelel. Megzavarás, távoltartás, vagy sérülés miatt támadásból kiválás.
Egy ASM/ATGM/ drón ellen valószínűleg egy találat is elég, de annak esélye olyan elképesztően kicsi egy repülőgéphez képest, hogy az valami borzasztó. A cikk erre is kitér majd. Sőt, akkor a lenti esetet is bele vehetem gondolatkísérletkét.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.04. 11:34:36 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#91082
Ez mondjuk elég kiábrándító. Főleg, hogy TOW és Kornet szinte már a sarki fűszeresnél is van... -
#91081
Alapszinten 14,5mm-es nehézgéppuska ellen védet szemből és 7,62mm-es géppuska ellen védett körkörösen.
Elvi szinten felszerelhető komolyabb kiegészítő páncélzattal, mondjuk egy körkörös 14,5mm plusz szemből mondjuk 20mm szintre elég lehet. Esetleg szemből 30mm szint nagyon esetlegesen megvalósítható, csak szerintem akkor orrnehéz lesz a jármű, szóval ezt valami innovatív megoldással lehetne megközelíteni. -
#91080
Ha engem kérdezel, akkor a ZSU-23-4 és a Tunguszka lövegénél látott szórással, akkor a válaszom az, hogy ebben ne nagyon tessék bízni.
A 30-40 centis átmérőjű rakétáknál is inkább M1.0 sebességig jók igazán. A bibi az, hogy az TOW, ami egy nagy darab valami csak 15 cm átmérőjű. Még, ha érzékeli a rendszer radarja - képes rá...? - elenyészően kicsi a találat esélye. HTKA-ra készül egy cikk, ami ezt számítással, statisztikailag matematikai próbál ennek utánajárni a Silka paramétereit felhasználva. Azt felhasználva egy gyors erős becslés.
Röviden, a Silka oldalszög mérési hibája akkora, hogy az már önmagában zizis amiatt a siker. De, OK, tegyük fel, hogy 0 oldalszög mérési hiba van kis távolságon a löveg szórásánál kisebb, csak a célpont méretéhez viszont rohadt nagy is lehet méterben kifejezve...
Akkor is az jön ki, hogy annak szórásával 700-500 méter és 1-1,2 sec tűzcsapás alatt a kumulatív esély LEGALÁBB egy találatra csak 26% 5000 RPM mellett. Úgy, hogy az 500 méternél érvényes löveg szórással számolok végig, tehát optimista még ezen a téren is a modell, mérési hiba nélkül. Ha mindkét AK-630 egy célra lő 45%, de ez nulla mérési hiba esetén.
Olyan rohadt kicsik a célok, hogy több száz lövedéket kilőve is a kumulatív találat esélye 1000 méter felett 2-3 sec tűzcsapással is bőven 15% alatt van, ergo felesleges erőlködni. 270 m/s célsebességet feltételezve (TOW) az utolsó kb. 100-350 méter távolságon ~1 sec tűzcsapással 0 mérési hibával a siker esélye 70% tája. A modell lényegében azt hozza ki, hogy az ATGM ellen kb. 600 méter távolságban van értelme tüzet nyitni és utána 2-3 másodperces folyamatos lövedékfolyammal van esély arra, hogy 100-200 méter távolságban van sansza a lelövésnek főleg, ha [b]mindkettő[b] AK-630 tüzel.
A kérdés az, hogy ATGM méretű célt egyáltalán milyen távolságról képes követni a rendszer, meg hogy a stabilizáció a vízen mennyire rontja a szórást a Silkáéhoz képest + mérési hiba. Videók alapján a Tunguska szórása kb. azonos a Silkáéval, ami kb. azonos GAU-8-cal 1200 méteren. AK-630 és GAU-8 közé mondjuk akkor tegyünk egyenlőség jelet.
Én nem fogadnék nagy összegben a sikerre.
Az én véleményem az, hogy ATGM leszedésére AHEAD lőszer kellene. Annak viszont gyerekjáték, ha érzékeli. 163 mm-es Falcon rakéta testet úgy kapta szét, mint kutya a lábtörlőt.
5. oldaltól.
![]()
A szórásképen nem tudom, hogy méter vagy láb a skála, de tök mindegy. Ezen a repeszfelhőn át nem jön a ATGM és ASM, akár 1 km távolságban produkálja ezt akár 2 km-en.
A gyalogsági szállító harcjárművek (IFV) fő lövegei, amik 25-40 mm űrméret közé esnek. Ezekről kevés adat áll rendelkezésre, de jellemzően 1-1,5 mil (3,38-5,07 MOA) értéket adnak meg, viszont ezek tűzgyorsasága számottevően alacsonyabb a légvédelmi gépágyúhoz képest.
A ZsSzU-23 Silka önjáró lövegnél 1000 méteren 2,8 méteres a szórás, tehát az ebből számolt MOA érék 9,45, azonban a távolsággal nem állandó a szórás.
Ennek fényében a szóráskép skálázása lehet méter és láb is, mert távolságot nem tüntettek fel. Ha láb, akkor 1000 méter lőtáv, 2000 méternél meg méter.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.04. 11:09:40 -
#91079
A SuperAV is megmaradt azon a szinten hogy 7,62-ig vagy védve aztán csókolom? Vagy ezekben már a nehézgéppuskától sem kell tartani? -
#91078
Az AK-630 (illetve az A-213 komplexum) képességei terén nem vagyok biztos benne, hogy az ATGM elkapás reális esély. Bár ki tudja...
Hogy működhet-e? Hát, gyengébben felszerelt ellenség ellen igen. De egy rendes partvédelmi fegyverzettel bíró hadsereg szerintem lazán szétkaphatja... -
#91077
Eredetileg még a 2000-es évek végén így nézett volna ki az USMC tervezett járműcseréje:
Joint Light Tactical Vehicle (JLTV) – könnyű jármű, alaphelyzetben fegyverzet nélkül. Nem úszóképes.
Marine Personnel Carrier (MPC) - közepes jármű, alaphelyzetben fegyverzet nélkül, vagy minimális fegyverzettel (géppuskatorony) bír, de opcionálisan felfegyverezhető. 5 tengeri mérföldről kell elérnie a partot legalább, és 4 csomós sebességre van szüksége.
Expeditionary Fighting Vehicle (EFV) - nehéz jármű, 30mm-es gépágyúval felfegyverezve, legalább 25 tengeri mérföldről el kell érnie a partot, és 25 csomós sebsséget vártak tőle.
Ez a trió leváltotta volna a teljes USMC gyalogsági szállító járműveit, HMMWV, LAV-25 és AAV-P7 típusokat beleértve.
![]()
A mai állapotok: a USS Gunston Hall 'well-deck'-jén indulásra váró AAV-P7-esek
Csakhogy 2011-ben az EFV-t elkaszálták a magas költségek miatt. Az USMC egyből reagált, és 2011 februárjában kiküldték az RFP-t a gyártóknak, hogy egy 12 tengeri mérföldről partra úszni képes, legalább 8 csomós sebességel bíró járműre lenne szükségük. Ez az ACV (Amphibious Combat Vehicle) program.
Az ACV-t viszont kettéválasztották, egy "átmeneti" megoldásként kerekes jármű lett volna az első, legalább 10+3 fős személyzettel. A partraszállást szükség esetén az LCAC-hoz hasonló járművek biztosították volna, akár 100 tengeri mérföldes távolságból is. A második járműv lett volna a végleges megoldás, kerekes vagy lánctalpas megoldással, 13-15 csomós uszási sebességgel és ideális esetben akár 30-40 tengeri mérföldes távolságból is képesek elérni a partot. Az ACV mellett az MPC megmaradt volna, előbbi a "élboly", az utóbbi a főerő a már biztosított tengerpartra éréshez....
![]()
A Patria... izé Lockheed-Martin Havoc
Itt jött a szemöldökhúzogatás a törvényhozók részéről, hiszen az átmeneti ACV gyakorlatilag ugyanarra képes, mint az MPC. A párhuzamosságot szüntessék meg, volt a felkiáltás. Miközben az MPC tender négy pályázója (BAe/Iveco SuperAV, Lockheed Havoc (a Patria AMV licencváltozata), General Dynamic LAV-III és a SAIC/ST Kinetics Terrex) sikerrel teljesítette már az első teszteket....
Az MPC problémája az, hogy eredendően középre lőtték be, nem vártak el tőle semmi rendkívülit. Az ACV-től viszont azt remélte az USMC, hogy előbb-utóbb elérhetik a kívánt elvárást, hogy azért bőven 10 csomó feletti sebességgel érjenek partot. Ebből következett, hogy az MPC-t szüntették meg, és helyette az ACV-t reformálták meg. Ami viszont így csapdába esett, hiszen az átmeneti megoldásra nem volt lánctalpas megoldás fiókból előhúzhatóan. Ezért az ACV 1.1 elvárásait megemelték, amit viszont így az MPC-t még megugró esélyesek nem biztos, hogy tudták teljesíteni. Az úszási sebességigényt megemelték 8 csomóra és 14-15 tengeri mérföldről el kell érje a partot akár 3-as tengeri állapot (Sea State 3, max. 1.25 méteres hullámok) közben is, fegyverzet terén pedig távirányított 12,7mm-es géppuskát követelt meg. Ez pár opciót, mint a LAV-III vagy a Havoc AMV életét megnehezítette, így aztán a Lockheed ejtette a Patria féle együttműködést, és saját járműfejlesztésbe fogott.
![]()
A Lockheed "saját" ACV indulója 2015-ben
2015-ben két döntős lett, a BAe/Iveco féle SuperAV (amit az olaszok már meg is rendeltek maguknak) és a SAIC/ST-Kinetics féle Terrex II. Az ACV 1.1 (korlázott úszóképesség, legalább 5 tengeri mérföldről való partra úszás, legalább 7-8 csomós sebesség) és az ACV 1.2 (teljes értékű úszóképesség, akár 25-100 tengeri mérföldről való partra úszás és ehhez legalább 14-15 csomós sebesség) elvárást menet közben összeolvasztották egy középszintre belőtt úszóképességre, ami legalább 12-15 tengeri mérföldet és 7-8 csomós sebességet várt el, 10-13 fővel a fedélzeten. Itt egy komoly kritikát fogalmaztak meg, lévén az ACV 1.2-nek kellett volna váltani az AAV-P7-et, csakhogy az új elvárás azonos úszóképességet és kisebb szállítóható embermennyiséget állapított meg, miközben kétszer drágább volt a régi járműnél...
![]()
A BAe/Iveco SuperAV a tengeren
Ettől függetlenül az ACV 1.1 tendert megnyerte a SuperAV, és jelenleg 30 járműves elő-szériát rendeltek meg belőle... -
JanáJ #91076 Szerintem semennyire. Persze kérdés, hogy mennyire védett partszakasz ellen. A fő kérdés inkább, hogy minek akarsz erőszakosan partra szállni? Jó, 50-60 év múlva tök jó filmet lehet forgatni róla, de alapvetően elég szívás, hogy te mész a part felé védtelenül, miközben az ellen kényelmesen puffog rád. Szerintem ezt ilyen nevetséges országok ellen lehet max, mint anno volt Grenada. Kb mint a légidesszant, az is max egy reptér elfoglalására jó. -
F1End #91075 Légpárnás járműveket mennyire lehetne használni erőszakos partraszálláshoz?
A Zubr elég komolyan fel van fegyverezve. Vajon a 2 db AK-630 le tudna csapni egy közelgő ATGM -et?
![]()
-
#91074
Erről nem is tudtam hogy később is alkalmazták milyen jó a kép. Persze egy béna kacsa a megoldás már ránézésre is és mint kényszermegoldás nyilván nem is ideális, de akkor is elő lehetne venni, mert legtöbbször nyugodt körülmények között folyhat az átkelés nagyon harcolni nem kell senkivel ha már kell ott vannak a csónakok meg az egyéb partra szálló járművek. Egyszerű könnyen kivitelezhető, nem kell nagy súlyt cipelni, nem kell a vázat úgy tervezni hogy vízben is megfelelő legyen ezáltal esetleg sérülékenyebbé téve a találatok ellen és ahogy nézzük a könnyű járművek is egyre csak híznak és ez a trend nem fog megfordulni szóval előbb utóbb képtelenség lesz olyant tervezni úgyis ami biztosítja a megfelelő védelmet meg minden további nélkül úszkál is.
Egyébként ezt az ACV-t miért nem fejezik be soha? Mert MPC volt meg leállították aztán beolvasztották azt az ACV-be meg ki tudja követni hogy mit kevertek, de egy elég alap jármű designen mit tökölnek el 20 évig az kérdéses. -
#91073
A DD általános vélemények szerint egy hibás megközelítése a problémának. Egy nem úszó járművet akartak úszóvá tenni. Ráadásul mindezt tengeri körülmények között. Gyakorlatilag egyetlen jobban ismert "követője" volt, az Strv-103B/C, amely hasonló módon rövid távú folyóátkeléseknél, tóátkeléseknél használható megoldásnak tekintettek.
![]()
Érdekes, hogy úszóképességet javító "öv" sem merült fel, pedig az már elterjedtebb megoldás. Ezzel együtt a LAV-25 egy példája lett annak, hogy egy eredetileg önerőből partra úszni képes jármű menet közben átlényegűlt vészhelyzetben (talán) úszni képessé... -
#91072
Magyar Gripen költségek. -
#91071
F-35 HuAF ?
Lengyel vagy török kooperáció? -
#91070
Most ezzel valószínűleg hülyeséget fogok mondani, de annyira nem érdekel már a lyuk fúrás, héliumos kerekek meg a festés után sok szégyenkezni valóm már nem lesz, de miért nem oldják úgy meg mint a 2.vh-ban a duplex drive tankok esetében? Jó hogy sérülékeny, meg fura megoldás az az oldalfal de hát akkor is legalább úszik valahogy ami még mindig sokkal hasznosabb mintha balta módjára süllyedne el. -
#91069
Okas. -
#91068
Azonos szintű védelme van, mint a Strykernek, vagyis 14,5mm-es géppuskának kell ellenállnia szemből, és 7,62mm-es puskalövedéknek körkörösen. -
#91067
Az amerikai fregatt-tender kezd érdekes lenni. A Lockheed-Martin kiszáll a közvetlen tenderből, a jövőben inkább beszállítóként próbál ebben a tenderben bevételt szerezni.
A megmaradt pályázók:
Austal - az Independence-osztályú LCS továbbfejlesztett változatával
Fincantieri Marine Group - a francia-olasz FREMM "amerikaizált" változatával
General Dynamics / Navantia-Izar - a spanyol F100 (Álvaro de Bazán / Hobart / Fridtjof Nansen osztály alapja) változattal
Hunnington Ingalls - egy átszabott National Security Cutter változattal
A négyesből az F100 esélyeit alááshatja a KMN Helge Ingstad balesete, ugyanis a vizsgálat kivonata szerint súlyos tervezési hibáknak is köszönhető, hogy a hajó végül elsűllyedt.
Idézem (nem szó szerint): A hajónak három vízzáró rekesze sérült meg (hátsó generátor-helység, az egyik személyzeti helység és egy raktárhelység), ehhez képest a hajó hátsó részén még a leghátsó, a kormányszerkezetet tartalmazó helység is megtelt vízzel. A hajó legénysége ez alapján (a rendelkezésre álló dokumentációik alapján) "rossz stabilitás"-ra változott a hajó állapota, ami viszont még mindig azt jelenti, hogy tökéletesen úszóképes. Ha még több helység telt volna meg vízzel, akkor már 'a hajó elveszett' állapotot tudták volna megállapítani.
Csakhogy a legénység azzal szembesült, hogy az üreges tengelyen keresztül víz dőlt a sebességváltót tartalmazó helységbe, innen pedig az első és a hátsó gépterembe, a tengelyek melletti perselyeken keresztül. Ez már messze olyan szintű vízbetörés, ami kezelhetettlen és a hajó vesztét jelenti - végül emiatt döntött a kapitány a hajót elhagyni parancs kiadása mellett, és vezette a partnak a Helge Ingstad-ot... -
#91066
Akkor máshogy kérdezem. A 14.5 mm géppuska ellen legalább tud valamit? Vagy 12.7 mm ellen? -
#91065
Ahogy adott esetben a Boomerang vagy a Kurganec-25 is hasonlóképpen járna.
Nem tudsz 30mm-es gépágyú ellen védő páncélzatot építeni egy úszó járműre. Ez a PUMA és a CV90 szintű IFV-k territoriuma, amik viszont max. merülni tudnak, úszni nem...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.03. 16:36:24 -
#91064
Egy mai IFV cafatrokra lőné, de erős a gyanúm, hogy egy 35+ éves BMP-2 és25+ éves BMP-3 is. -
JanáJ #91063 Mit takar a mai fegyverek? Csak hogy visszanyaljon a fagyi. :-P Szerintem ez is olyan mint a légideszant meg a strat bombázó. Megmaradt, mert eddig is volt. Ahol partra tudnak szállni, azt máshogy is el tudják foglalni. -
#91062
Milyen fegyverzete lesz ennek az ACV-nek?
Egy távirányított fegyvertorony 12,7mm-es géppuskával vagy 40mm-es gránátvetővel.
22,5 milla egy járműért az nevetséges. Egy korszerű 0 órás hk nincs 10 misi sem.
De fele akkora a motorteljesítménye is, nincs behúzható futóműve, kibocsátható áramlásjavítói és így tovább. Az EFV egy top-notch harceszköznek készült, tengeren úgy mozog, mint egy motorcsónak, szárazföldön mint egy lánctalpas jármű. Ezt meg is csinálták. Csak hát rohadt drága dologok kellettek hozzá. Ezért bukott el...
Szép-szép, hogy horizont alul indul a partaszálló hadművelet, de a parthoz érve a helik iszonyatosan sérülékenyek. Erőszakos partaszállást a mai fegyverek mellett nem tudok elképzelni. Így nézve meg tökmindegy, hogy melyik mit tud.
Pro és kontra vannak érvek. Az USMC-nek viszont ez az alapvető célja, tehát ha azt mondják, hogy sorry, ez nem megvalósítható, akkor vége, nincs miért létezniük. :)
Minden esetre az alapvető megoldás továbbra is az lenne, hogy először különféle tengeri és légi tüzérségi megoldásokkal "megtisztítják" a part közvetlen körzetét az ellenséges erőktől, majd partra szállnak - vagy a part mögé, ha légi deszant elven mennek.
Az ACV 22 km után nem képes továbbhaladni vízen?
Ez a "hitelesített" képesség szintje. Az EFV is képes volt 96km-et megtenni a tengeren, de utána kiürültek az üzemanyag-tartályai....
Számomra a kérdés az, hogy ha úszik az ACV, akkor X idő alatt mennyi érhet partot és, ha helik állnak neki kipakolni, akkor X idő alatt mennyi erő jön ki.
A probléma a mozgékonyság kérdése. Az X idő nagyjából másfél óra, mivel hozzávetőleg 7-8 csomó, vagyis 12-15km/h sebességre képes az ACV. Viszont utána mehet amerre akar viszonylag nagy sebességgel (60-80km/h). Légideszant esetén másfél óra alatt a V-22 / CH-53K gépek kétszer is fordulhatnak minimum. Csakhogy utána marad a lábbusz alaphangon, mivel a CH-53K helikopterek száma határozza meg azt, hogy hány járművet tudnak szállítani....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.03. 11:01:43 -
#91061
Milyen fegyverzete lesz ennek az ACV-nek?
22,5 milla egy járműért az nevetséges. Egy korszerű 0 órás hk nincs 10 misi sem.
Szép-szép, hogy horizont alul indul a partaszálló hadművelet, de a parthoz érve a helik iszonyatosan sérülékenyek. Erőszakos partaszállást a mai fegyverek mellett nem tudok elképzelni. Így nézve meg tökmindegy, hogy melyik mit tud.
Az ACV 22 km után nem képes továbbhaladni vízen?
Számomra a kérdés az, hogy ha úszik az ACV, akkor X idő alatt mennyi érhet partot és, ha helik állnak neki kipakolni, akkor X idő alatt mennyi erő jön ki. -
#91060
A LAV-25 (valamint az AAVP7) utódja félig-meddig az ACV lesz. Csodára az sem képes, de hát anno az EFV programot elkaszálták (az volt ugye a "csodajármű", ami 2700 lóerőre felpiszkált MTU diesel-motorral 25 csomós sebességet volt képes elérni vízen, csak éppen ennek az ára 22,5 millió dolláros vételár volt), akkor ebbe az irányba mentek el.
Amúgy e téren is folyamatos a vita. Anno az USS America-féle "légi-LHD" koncepciója pont azért volt az, hogy a V-22 / CH-53K / AH-1 / F-35B mixtúra horizont alól indulhat partraszálló feladatokra, hogy ne legyenek kitéve a közvetlen tűznek a partraszállást biztosító hajóegységek. Az EFV ugye ezt nagy sebességgel és cirka 45km-es hatótávval, valamint a 25 csomós sebességével oldotta volna meg. Az ACV 22km-re képes és 8 csomóra. A két "iskola" (légi vs. tengeri) partraszállás képviselői pedig minden létező módon kritizálják a másik megoldást.... -
#91059
Hát basszus, ez egészen elképesztő. És akkor mi lesz ennek az utódja és az őskori AAVP7-nek? Mert ez utóbbi úszóképes megfelelő szinten, de egészen biztosra veszem, hogy mai szemmel a páncélzata és alapvető kialakítása a harctéren elégtelen.
Értem én, hogy a Stallion is képes partra tenni a LAV-25-öt (ezt az újat is?), de azért ez is szuboptimális.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.03. 10:17:17 -
#91058
Igen, ez eddig is így volt.
![]()
A maradék úszóképességét most a LAV A3 program keretében veszti el 66db, ami plusz védelmet nyújt a vékony bőr miatti problémák miatt... -
JanáJ #91057 Ugyan azt tudom mondani. Nem emeli a tétet. Nem három fegyvert fognak rád, hanem négyet. Sokat nem számít. Az USA meg szerintem meg sem érzi a szükséges ellen tevékenység költségeit. Ennél többet buknak egy -egy szuper fejlesztésen. :-) Szerintem ez sima keménykedés a saját és az ellen állampolgárainak. -
#91056
Az LAV-25 akkor csak helivel vagy LST szerűséggel tehető partra? Ház ez LOL.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.03. 00:58:57 -
#91055
Újabb mókás történetre bukkantam a neten a harcjárműfejlesztés hőskorszakából.
Tömören:
Egy mérnök karrierjének korai szakaszában külsős (szerződéses) alkalmazottja volt egy "nagy" cégnek, amely éppen megnyert egy több milliárd dolláros megrendelést, hogy leszállítson egy úszóképes, 8 kerekes könnyű páncélozott járművet az Amerikai Tengerészgyalogságnak. Nincs nevesítve, de ebből már egyértelmű, hogy a LAV-25-ről van szó, amit ugye a svájci MOVAG Piranha 6x6 alvázának áttervezésével fejlesztett ki a General Motors Canada.
Már sokezernyi órás munkaidő és hónapok teltek el, mikor egyszer csak tettek egy szörnyű felfedezést: a járműtest túl nehéz, hogy ússzon. Az USMC vezetése a hír hallatán megjegyezte, hogy az úszóképes (amphibious) szó azt jelenti, hogy nem merül el a vízben, tehát megoldást kellett találni a problémára. A történethez tudni kell, hogy hatalmas verseny volt, mivel ekkoriban még az USMC csak másodhegedűsnek számított a megrendelésben, mivel 744 járművet terveznek csak beszerezni, míg a US Army 2350 darabot. A két másik jelentkező a brit Alvis volt (az "S" családot hozták el, a Scorpiont 90mm-es löveggel, illetve a Stormer APC-t építették át 25mm-es gépágyúval felszerelt toronnyal ellátott változatra) illetve a Caddilac Cage a V-300-al, ami egy 6x6-os alvázra épült járműv volt, melynek alapja a 4x4-es V-150, ami nem aratott addig sok sikert. 1981-ben indult a három pályázó járműveinek tesztelése, ami 1982-ig tartott. A történet feltehetően ekkor zajlott.
![]()
A V-300 (alias LAV-300) volt a LAV-25 egyik indulója, nem aratott sehol sikert, noha harcokban szerepelt a mindössze 105 példányban épített típus: Panama volt az első vásárlója (az ország inváziójakor a legtöbbet az USA épségben megszerezte) illetve Irak és Kuvait... :)
Szóval a General Motoros Canada vezetősége végső kétségbeesésében egy memót küldött ki a mérnököknek a cégen belül, hogy dobjanak be ötleteket arra, hogyan lehetne csökkenteni a jármű súlyát...
Miután a beérkező javasalatok rendszerezésével és általános szervezésével nem foglalkoztak (feltehetően az ötlet kipattanása eleve egy utolsó mentsvárnak indult, így ilyen apróságokra nem is gondoltak), egy valóságos névtelen ötletcunamit keltettek életre. A javaslatok komolysága ebből már sejthető volt, a mérnök utólagos visszaemlékezésében csak három példát említett meg: a dobogó alsó fokára az az ötlet került, hogy fúrjanak lyukakat a testbe, így kikönnyítve azt (nyilván a rengeteg lyukon keresztül aztán befolyt volna a víz, dehát a kérdésre ez is egy logikus válasz volt, mert hát a tömeg csökkentése volt a cél, nem pedig az úszóképesség biztosítása).
Ezüstérmes lett az a javaslat, hogy a kereket héliummal töltsék fel. Azt hiszem erre több szót kár is pazarolni. :)
A mérnök kedvence az az ötlet volt, hogy a járművet könnyebbre kellene festeni, ami szójáték, lévén a 'lighter' szó jelent világosabbat és könnyebbet is...
Akárhogy is, a LAV-25 megnyerte a tendert, ám közben az US ARMY visszalépett a programból, úgy vélték, hogy az új HMMWV megfelelő megoldást fog nyújtani mindenre. Az USMC pedig elfogadta a LAV-25-öt, még úgy is, hogy az úszóképessége végül jelzés értékű lett, hiszen csak nyugodt tavakon és kis sodrású folyókon engedélyezett használata...
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.06.02. 17:20:43 -
#91054
Mondjuk legalább a csőemelkedéssel nem lenne gond :)
![]()
-
#91053
Az IFV-k radaros járművel kvázi a saját CIWS légvédelmüket látnák el. Durva. Eddig ilyen nem is volt. Legfeljebb Tor-M1 szintű izék lövöldözhettek volna AGM/LGB-re. -
#91052
Én nagyon kíváncsi lennék a lövedékek és a rendszer árára. Tippre a DAVIDE / Strales kapcsán is az a probléma, hogy magas a bekerülési ár, mert hát ugye keveset adtak / adnak el belőle, így az R&D költségeket ezeken kellene visszahozni. Így viszont a SeaRAM / ESSM, amelyek ugye nagy mennyiségben vannak gyártva, versenyképesek lehetnek az árak tekintetében. Ha sikerülne elterjednie az ilyen Strales szintű megoldásoknak, akkor a járulékos költségek megoszlanának, csökkentve a darabárat mind a fegyverrendszer, mind a lőszer kapcsán. Ördögi kör...
Amúgy a szárazföldön is téma, most ugye a Bradley "upgunned" koncepcióban 50mm-es löveggel szándékozzák felszerelni. Ez pedig a légvédelem terén is új lehetőségeket nyújtana, a SHORAD első "héjját" alkothatnák az ilyen löveggel felszerelt "Linebacker" légvédelmi Bradley-k. Az EAPS koncepció viszont nagyban függ attól, hogy az Army valóban vevő lesz-e az 50mm-es lövegre...
![]()
-
#91051
Nem létezik 100%-os védelem. Sehol. Így rakétavédelem terén sem. Igen, a tömegpusztítő fegyverek esetén ez egyben azt jelzi, hogy nyakig vagy a szószban. Ez sajnos ebben a milliőben ezzel jár... -
#91050
Nekem is a pénz jutott eszembe faktorként. Fontosabb a meglevő rendszerek megtartása és nem kidobása, meg az Sea Sp/ESSM vagy a jenkiknél az AEGIS kitolása.
Csak globálisan ez pazarlásnak tűnik. Egy AHEAD lőszeres CIWS 6 km-en belül legalább 2 célt leküzdene még M3.0 sebességnél is én úgy látom.
