-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#91080
Ha engem kérdezel, akkor a ZSU-23-4 és a Tunguszka lövegénél látott szórással, akkor a válaszom az, hogy ebben ne nagyon tessék bízni.
A 30-40 centis átmérőjű rakétáknál is inkább M1.0 sebességig jók igazán. A bibi az, hogy az TOW, ami egy nagy darab valami csak 15 cm átmérőjű. Még, ha érzékeli a rendszer radarja - képes rá...? - elenyészően kicsi a találat esélye. HTKA-ra készül egy cikk, ami ezt számítással, statisztikailag matematikai próbál ennek utánajárni a Silka paramétereit felhasználva. Azt felhasználva egy gyors erős becslés.
Röviden, a Silka oldalszög mérési hibája akkora, hogy az már önmagában zizis amiatt a siker. De, OK, tegyük fel, hogy 0 oldalszög mérési hiba van kis távolságon a löveg szórásánál kisebb, csak a célpont méretéhez viszont rohadt nagy is lehet méterben kifejezve...
Akkor is az jön ki, hogy annak szórásával 700-500 méter és 1-1,2 sec tűzcsapás alatt a kumulatív esély LEGALÁBB egy találatra csak 26% 5000 RPM mellett. Úgy, hogy az 500 méternél érvényes löveg szórással számolok végig, tehát optimista még ezen a téren is a modell, mérési hiba nélkül. Ha mindkét AK-630 egy célra lő 45%, de ez nulla mérési hiba esetén.
Olyan rohadt kicsik a célok, hogy több száz lövedéket kilőve is a kumulatív találat esélye 1000 méter felett 2-3 sec tűzcsapással is bőven 15% alatt van, ergo felesleges erőlködni. 270 m/s célsebességet feltételezve (TOW) az utolsó kb. 100-350 méter távolságon ~1 sec tűzcsapással 0 mérési hibával a siker esélye 70% tája. A modell lényegében azt hozza ki, hogy az ATGM ellen kb. 600 méter távolságban van értelme tüzet nyitni és utána 2-3 másodperces folyamatos lövedékfolyammal van esély arra, hogy 100-200 méter távolságban van sansza a lelövésnek főleg, ha [b]mindkettő[b] AK-630 tüzel.
A kérdés az, hogy ATGM méretű célt egyáltalán milyen távolságról képes követni a rendszer, meg hogy a stabilizáció a vízen mennyire rontja a szórást a Silkáéhoz képest + mérési hiba. Videók alapján a Tunguska szórása kb. azonos a Silkáéval, ami kb. azonos GAU-8-cal 1200 méteren. AK-630 és GAU-8 közé mondjuk akkor tegyünk egyenlőség jelet.
Én nem fogadnék nagy összegben a sikerre.
Az én véleményem az, hogy ATGM leszedésére AHEAD lőszer kellene. Annak viszont gyerekjáték, ha érzékeli. 163 mm-es Falcon rakéta testet úgy kapta szét, mint kutya a lábtörlőt.
5. oldaltól.
![]()
A szórásképen nem tudom, hogy méter vagy láb a skála, de tök mindegy. Ezen a repeszfelhőn át nem jön a ATGM és ASM, akár 1 km távolságban produkálja ezt akár 2 km-en.
A gyalogsági szállító harcjárművek (IFV) fő lövegei, amik 25-40 mm űrméret közé esnek. Ezekről kevés adat áll rendelkezésre, de jellemzően 1-1,5 mil (3,38-5,07 MOA) értéket adnak meg, viszont ezek tűzgyorsasága számottevően alacsonyabb a légvédelmi gépágyúhoz képest.
A ZsSzU-23 Silka önjáró lövegnél 1000 méteren 2,8 méteres a szórás, tehát az ebből számolt MOA érék 9,45, azonban a távolsággal nem állandó a szórás.
Ennek fényében a szóráskép skálázása lehet méter és láb is, mert távolságot nem tüntettek fel. Ha láb, akkor 1000 méter lőtáv, 2000 méternél meg méter.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.06.04. 11:09:40
