Haditechnikai Topic

Nem tudom ki a fasznak jutott eszébe a higany? Annyi méreg van a földön, annyi anyag ami könnyen vérmérgezést okoz. Sima töltény is el tud mérgesedni.. annyi bajjal jár egy lövés hogy azt fokozni méreggel már felesleges...

Az M60A3-as harckocsik ott vannak a török hadseregben, a felújításukat, modern eszközökkel való felszerelését vette volna meg az Izraeliektõl a török hadsereg. A cél pedig az, hogy olcsón hatékony harceszközökhöz juthassanak. Egy ilyen felújítás nem olcsó dolog, de modern tûzvezetõ rendszerekkel ugyanúgy képesek lehetnek mozgás közben nagy pontossággal lõni, mint a legmodernebb harckocsik, a reaktív páncélzat a túlélõképességet növeli meg, és így tovább. Noha valóban nem azonos egy teljesen új, modern harckocsival, de ár/értékben nagyságrenddel jobban jönnek ki. Egyébként a Törökország Dél-Koreától megvásárolt licenc alapján fejleszti az Altay fantázianevû saját harckocsiját.


Az Altay fantáziarajza

Egyébként a Török-Izraeli kapcsolatok megromlása közös üzleteket is romba dönthet, Kolumbiába például közösen pályázott az M60-as felújításra az Izraeli IMI és a Török Aselsan cég...

Amilyen a nem felturbózott is csak jobban. Milyen funciót lát el egy F-15C? Ugynazt, mint egy régebbi F-15A, csak hatékonyabban, nagyobb harcértékkel. Nem értelek...

Szóval tehát a felturbózott M60-asok amiket végülis nem vesz meg Törökország, milyen feladatot láthatnának el a Közel-keleten? :o

Már ne is haragudj, de innentõl nagyon komolytalan az egész, hogy töriórán kispajtásod mit állított...

A JHP/HP lövedékkel ott bukik meg a dolog, hogy ha az üreget feltöltöd, akkor nem fog szétnyílni. A JHP lövedékek száját néha védik is, egy mûanyag "labdácskával" bedugaszolják, mert a kilõtt lövedék üregébe a célszemély ruhája is bejuthat úgy, hogy szinte kitölti az üreget, amitõl a lövedék a testbe jutva nem fog szétnyílni/expandálódni => nem adja le a mozgási energiájából az elvárt mennyiséget. Ritka jelenség, de elõfordul. Az üregbe a levegõnek kell beszorulni, összepréselõdni, és akkor mûködik a lövedék az emberi vagy állati testben, ami azt jelenti, gyors alakváltozáson megy keresztül.

Ez a kép a nyílás védelmére példa.

(Kép forrása.)

Már írtam,hogy csak "mûkedvelõ" amatõrnek számítok a témában,a fizikával pedig nem állok le vitatkozni😊
Elõször is:a NATO-lõszert pusztán csak példaként hoztam fel,az perszehogy átviszi a mellényt,de ha egy 9 mm-essel csinálod meg ugyanezt...
Másodszor:Hogy mitõl szakadna szét becsapódáskor?Passz,ehhez ennyire nem értek,csak azt tudom,hogy szétszakad.Vagy elõ is készítheted a köpenyt hozzá.Vagy egy hollow pointból csinálod meg.
Harmadszor:egy kedves vadász kolega mesélte anno a 100 m-t,aki ezt ki is próbálta-persze csak döglött disznón😊Nem "ki tud nagyobbat mondani"címszó alatt.Valahogy elõkerült a lövedékek témaköre az egyik töriórán,erre a srác csak úgy benyögi,h õ lõtt higanyossal is-mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne,h van ilyen lõszer.Erre a tanár közölte vele,h az nem éppen legális,a srác erre kicsit kifehéredett.Különösen akkor,amikor a tanár megkérdezte,h ez biztonságos-e egyáltalán.(Nem akartam ezt leírni,mert utána megint csak jönne a kérdezõsködés,h mit,merrõl,h méterrõl,meg miért,hogyan,stb.Meg az illetõre sem vetne jó fényt-még így anonimban sem)
Negyedszer:biztos van szakirodalma.Csak pipogya civilként tutira nem férnék hozzá.Annyi minden "hülyeséget" kitaláltak és leírtak már az emberek a történelem folyamán.Ennek ne lenne?😉Nektek szerintem több idõtök lenne utánanézni,mint nekem.Amcsiországban szinte biztos találnál róla valamit-na nem a neten gondoltam.
Ötödször:igen,a higany amalgámot alkot egy csomó fémmel.Erre csak azt tudom válaszolni,hogy ne hagyd benne az ólmot.És ne ólommal zárd le.
De az lenne a biztos,ha mi is kipróbálhatnánk az összes "robbanónak" elnevezett töltényt.Nem?
Nem ide:teflonos folyadék?Olyanról hallottam/olvastam,h teflonnal vonják be a lövedéket,h becsapódáskor ne torzuljon.
A következõ pár hétben meg nem leszek,de érdeklõdve várom a folytatást.
UI:egyik filmet sem láttam😊

A higanyos lõszerhez azért eléggé brutális környezetszennyezés társulna. A nem emberi testet ért lövedékbõl szépen elfolyna a higany, bele a talajba, onnan a vízbe, és rövid idõn belül mérgezett lenne a vízbázis a környéken. Statisztikák szerint a II. vh-ban csak minden 500.000-ik lövés talált.
Ha bevezetnék a higanyos lõszereket, akkor a Mexikói-öbölbeli olajfolyás pár év múlva már csak mint a "régi szép idõk" lenne a világ emlékezetében.

Apropó, a General Motors megcsinálta a vízzel hajtott autót. Egy feltétele van, a Mexikói-öbölbõl származó vízzel kell tankolni.

Egyszerûen csak kifúrod a töltény belsejét-vagy kiszeded,ami benne van,beletöltöd,lezárod

Egyáltalán hogyan van ez? Pl. egy FMJ lövedékrõl lehámozod a réz köpenyt? Hogyan? Jó, otthon a gázon kiolvasztod az ólmot. Megtöltöd higannyal és lezárod? Hogyan? Oké, ólomdugót öntesz rá. Lesz neki szilárdsága, hogy lövésnél belesajtolódjon a csõ huzagolásába? Kipróbálta valaki? Én se fogom kipróbálni, de elsõre ostobaságnak tûnik.

Kiskedvenc NATO 7.62-esünk kb 100 m távolságból(nem biztos,h jól emlékszem,de asszem 100 m volt)könnyedén letépi egy ember karját,elég ha eltalálod a vállát vele.Nem is kell csontot érnie,ha elég az útja a húsban.

Hiszem, ha látom. Egy repülõgép-hordozóról szóló filmben a fékezõkábelek környékén dolgozó zöld ruhás azt mondta, ha elszakad a kábel úgy csapódik, mint az ostor és kettévágja azt az embert, akit eltalál. A mítoszrombolók ezt megcáfolták. Disznót próbáltak ketté vágni, és nem sikerült.

Mind az angolok, mind a franciák pont azért tértek át az 5.56x45mm-es SA-80 ill. FaMAS gépkarabélyokra, hogy ezt a problémát orvosolják. 😊

Üdv

Ha jól emlékszem a Forsyth könyvben teljes mértékben speciális alkalmazásra csinálta a fegyvermester a Sakálnak a higanyos lövedéket,gyakorlatilag egy fejlövésre,merénylet céljából,amolyan szegény ember glaserének.
Ezeket a biztonsági lövedékeket amugy használják szerintem bõszen,légi marshallok,swat egységek,a sereg is ,tudtommal jópár ország gyártja,zsidók,francik is,mindenfajta kaliberben.....még a Vörös sárkány ellen is😊)
Amugy a dinnyét hasonlóan viszi,mint az eredeti sakál filmben.A de Gaulle-osban.
Nagyon nem vágom,de hallottam valami teflonos folyadékról.Gondolom nem kell higanyal xarakodniuk,ezek is megteszik😊

Két különbözõ fegyverrõl azért eszembe jut Falkland,ott sok katona vitt L1A1 et meg Sterlinget,illetve a franciáknál a FAMASig ment a MAT49- MAS56 párositás.
Nem mondom hogy mindig,de sok képen lehet látni a két fegyvert egy enbernél.

Városi harcra a ruszkik képesek voltak lépni, az amcsik azóta sem és egyre gyakrabban sírják vissza a régi M14 szerû puskáikat a nagy lõtávot igénylõ harcérintkezéseknél.

Ha csak ez lenne a probléma, akkor ott vannak a sima géppisztolyok, vagy az FN P90 szerû PDW-k. Ám ezek "sima" katonák számára való rendszeresítését sem fontolgatja az USA. Sem más állam, tudtom szerint. Azért amennyire lehet, mindenki igyekszik egy fegyverrel megoldani a két feladatot.

Az 5.56x45mm egy jó köztes lõszer lenne, kompromisszum a kettõ között, elméletben, de sajnos a gyakorlatban nem az, vannak nála sokkal jobb lõszerek, de mivel egy lövéssel nem lehet velük leszedni egy harcihelikopert (kicsit szarkasztikusan megfogalmazva), így nem elég jó az USA hadvezetésnek annyira, hogy megérje lecserélni az 5.56x45mm NATO lõszert. Anyagi okok többnyire.

Azért egy ilyen csere nem csak anyagi, de logisztikai szempontból sem piskóta. Plusz ugye ott a NATO-szabványosítás problémája. Az USA katonai segélyeinek tekintélyes részét 5.56x45mm-es kézifegyverek adják. Egy lõszer és fegyvercsere az USA számára komoly következményekkel járna, ráadásul a baráti országok könnyen beinthetnek egy újabb szabványosítási procedúránál, ahogy a németek tették a 9x19mm-es leváltását célzó teszteken...

Picit úgy érzem elbeszélünk egymás mellett :-) Valóban, az afgán szituból indult ki az egész, erre írtam, hogy az ottani tipikus lõtávokra nem megfelelõ az 5.56x45mm, viszont a városi harcra sem az. Városi harcra a ruszkik képesek voltak lépni, az amcsik azóta sem és egyre gyakrabban sírják vissza a régi M14 szerû puskáikat a nagy lõtávot igénylõ harcérintkezéseknél. Az 5.56x45mm egy jó köztes lõszer lenne, kompromisszum a kettõ között, elméletben, de sajnos a gyakorlatban nem az, vannak nála sokkal jobb lõszerek, de mivel egy lövéssel nem lehet velük leszedni egy harcihelikopert (kicsit szarkasztikusan megfogalmazva), így nem elég jó az USA hadvezetésnek annyira, hogy megérje lecserélni az 5.56x45mm NATO lõszert. Anyagi okok többnyire. Tökéletes és mindenre alkalmas lõszer és fegyver nincs! Ezért kell több féle cuccot rendszeresíteni, már ahol lehetséges.

Városi harcra nem elég a maximális 400 méter?

Alant az volt a gond, hogy az 5.56x45mm nem megfelelõ Afganisztánba, mert kicsi az effektív lõtávolsága, ezért van szükség az L129A1 és hasonló fegyverekre. A 9x39mm valóban ideális városi harcra, de például Afganisztánba semmivel sem jobb, mint bármelyik "kis" köztes lõszer.

Azért ne feledjük el, hogy az SP-5 lövedéke közel négyszer(!!!) nehezebb, mint az M885-é, ahhoz képest a cirka 700 zsuzsi eléggé meggyõzõ!

Azt jelenti, hogy a lövedék a mozgási energiáját lassabban veszti el, de mivel a torkolati sebessége jóval kisebb, így a ballisztikája is jóval kedvezõtlenebb. Épületharcnál, rövid távon valóban nagyon jó dolog, szó se róla.

Amolyan "nehéz géppisztoly" kategóriát megteremtve ezáltal. Nagyon kedvezõek a tapasztalatok a városi harcokban ezekkel a lõszerekkel.

Ismét: ezt nem vitatom el tõle, de onnan indultunk, hogy Afganisztánban kevésnek tartják az 5.56x45mm-est, és hogy mit lehet ez ellen tenni. Az még az USA-nak is luxus, hogy minden katonának két fegyvert biztosítson, egyet városi harchoz, és egyet nagy lõtávra...

Ezért volt komolytalan az egész, maguk sem tudták mit akarnak, csak annyit, hogy über hightech legyen, ami megrengeti a harcteret.

Nem feltétlenül voltak über-hightechek, lásd a Steyr ACR flechett (apró nyilakra szétválló lövedék), vagy a Colt egy lõszerben három lövedék megoldása. Az elvárás pedig valahol érthetõ, az volt az elvárás, hogy ha már komplett fegyver és lõszercserét hajtanak végre, akkor az valóban minõségi elõrelépés legyen...

Nem sci-fi a higanylövedékes lõszer.

De! Mutass egyetlen szakirodalmat, ahol csak meg lenne említve, mint ötlet. Képet, leírást nem is kérek.

Amikor lõsz vele-persze felforrósodik,meg minden,meg jóval nehezebb is,mint a "normál"-tehát kisebb is lesz a sebessége,de ha eltalálsz vele valakit...

Aha... Mi az a "normál"? A higany éppen hogy sûrûbb, mint az ólom, majdnem egymás mellett vannak a periódusos rendszerben, vannak nála sokkal nehezebb elemek is. Mibõl gondolod, hogy szignifikánsan eltérne egy ólommagtól a hatása?

A golyóálló mellények pedig hiába fogják meg,mert súlyos bordatöréseket okoz-bár ez nyilvánvalónak tûnik.

Nyilvánvaló baromságnak tûnik. Energiaelnyelõ rétegek ugye már 40+ éve léteznek.

Repülés közben-bezárva a lövedék belsejébe-szilárd test módjára viselkedik.Amikor becsapódik,a higany is úgy viselkedik,mint egy folyadék-akárcsak az emberi test.

Mondd már, mitõl szabadul ki a köpenybõl? Az FMJ lövedékek gyakorlatilag egyáltalán nem deformálódnak, pláne nem esnek szét!


Kiskedvenc NATO 7.62-esünk kb 100 m távolságból(nem biztos,h jól emlékszem,de asszem 100 m volt)könnyedén letépi egy ember karját,elég ha eltalálod a vállát vele.Nem is kell csontot érnie,ha elég az útja a húsban.

Miért, robban a lövedék vagy mi? 120 tonnás tehervonattá változik a levegõben esetleg? Valami forrás érdekelne, hogy honnan emlékszel erre az "asszed 100 méterre".

Egyetlen apró probléma, hogy a higany amalgámot alkot az ólommal és egy elég törékeny, nem igazán lövedéknek való anyag az eredmény. Maradjunk abban, hogy ez leginkább urban legend kategória.

szoval visszatérve megin a k-11-re : egy jövõbeni könnyû lövész dandárral kapcsolatban, ha például hozzájuk kerülne pár száz/ezer abba mondjuk semmi rizikót nem látnék

.Egyszerûen csak kifúrod a töltény belsejét-vagy kiszeded,ami benne van,beletöltöd,lezárod(le is forraszthatod-bár ez a módszer nem életbiztosítás,mint azt gondolom sejtitek is)

A standard 7.62x51mm NATO ball (FMJ) lövedék, amit felhozol példának, ólommagvas, sárgaréz teljes köpennyel.

meg minden,meg jóval nehezebb is,mint a "normál"

Kezdjük elõröl. Miért is jóval nehezebb? A legáltalánosabb lövedékmag ólomból készül. A higany a periodikus rendszerben a 80-as számot viseli. Az Ólom a 82-est. A sûrûsége egy kicsivel nagyobb, az ólom 11,34 g/cm³, míg a higany 13,6 g/cm3. Vagyis egy lövedék esetén mondjuk lehet nyerni vele 2-3 grammot. Ha valóban csak a nehézsége számít, akkor tényleg sûrû anyagot kellene belerakni, mint az U238 (ie.: gyengített uránium, szegényített uránium), ami már valóban jelentõsen nehezebb, 19,1g/cm3. Ezért használnak a páncéltörõ lövedékeknél U238 vagy wolframkarbid magot, mivel nagyon sûrû...

Másodszor, tegyük fel, hogy tényleg nehezebb, nos ez alapból problémát is jelent, hiszen a nehezebb lövedék kisebb torkolati sebességet és megváltozott ballisztikát is jelent. A lõfegyvereknél a lövedék tömegét grammban vagy grainben adják meg. Hogy a szórásképet csökkentsék, illetve a fegyver mûködését minél megbízhatóbbra készítsék, minden lõszernél alapból vannak megállapítva az ideális lövedéksúlyok. Ha valami ettõl jelentõsen eltér, az nem lesz elõnyös. Anno mikor az M16A1 illetve az M16A2 esetén új lõszert vezettek be, és változtattak a csõ huzagemelkedésén, elég sokat dolgoztak vele a mérnökök, és mégis jelentõsen változott hátrányára a szóráskép, ha az M16A1 az új, M855 jelû lõszert tüzelte. Márpedig egy lõszernél azért a legfontosabb még mindig az, hogy eltalálja a célt...

Harmadszor a sûrûség egy dolog, a lényeg, hogy átad az energiát a célpontnak. Az FMJ (teljesköpenyes) lövedék az energia csak egy kis részét adja át, emiatt viszont jó az átütõképessége (errõl mindjárt). A JHP (félköpenyes) és hasonló lövedékek orrán nincs köpeny, a lövedék a célpontba csapódva gombásodni kezd, és a nagyobb felületen jobb hatással adja át a mozgási energiát a testnek, mint az FMJ, amely alig változik és hegyes marad az orra. Az FMJ viszont emiatt jobb például a ballisztikai mellények ellen, vagy egy vékony fal mögött álló ellenfél ellen. Átüti a falat, és még van annyi energiája, hogy a célpont testében is károkat okozhasson.

Itt egy kis összefoglaló a fõbb kézifegyver-lövedék fajtákról.

Repülés közben-bezárva a lövedék belsejébe-szilárd test módjára viselkedik.Amikor becsapódik,a higany is úgy viselkedik,mint egy folyadék-akárcsak az emberi test.

Ezt nem értem. A lövedék lezárt külsõ köpenye alatt van egy folyékony higanytöltet. A lövedék becsapódik az emberi testbe. Ha a lövedéktest nem szakad szét, akkor a higany marad ahol van, a lövedéktest belsejében. Márpedig a 7.62x51mm-es lövedéke az emberi testbe csapódva egyben marad, nem esik szét...

Itt egy kép a Wikirõl az emberi testet imitáló zselatintömbe lõtt 7.62x51mm-es lövedékrõl. Amint lehet látni, semmi sem történt, a lövedék formája alig változott...

NATO 7.62-esünk kb 100 m távolságból(nem biztos,h jól emlékszem,de asszem 100 m volt)könnyedén letépi egy ember karját,elég ha eltalálod a vállát vele.Nem is kell csontot érnie,ha elég az útja a húsban.

.30-06-os vadászpuskával vadászok nagyvadra, ez a 7.62x51mm-esnél egy fokkal erõsebb lõszer, ugyan az, amit az amerikaiak II.Vh-s Garand puskái köpködtek. Kifejezetten jól gombásodó, JHP (félköppenyes), nehéz (220 graines) lõszert használunk vadászaton, hiszen a cél az, hogy a vad a lehetõ legnagyobb szövetkárosodást szenvedje, vagyis az elsõ (jól elhelyezett) lövésbe lehetõleg elpusztuljon, ne szenvedjen feleslegesen. Eleddig nem láttam olyat, hogy a .30-06-os az általad leírt hatást váltaná ki, pedig már lõttem le különféle termetû vadakat vele, sikerült lapockán, mellkason és fejbe is lõni vele vadat. A lapockán lõtt õz végtagja sem szakadt le, igaz a szövetkárosodás igen jelentõs volt (ie.: a végtagot a bõr tartotta a helyén).

Nem tudom, hogy miért szakadna le bárki karja is, ha eltalálja egy 7.62x51mm-es FMJ (tehát nem gombásodó) lövedék, ezek a lövedékek épp arról híresek, hogy átmennek az emberen, nagyobb károsodást inkább azzal okoznak, hogy megfordulnak a testben, vagy elkanyarodnak, nagyobb, hosszabb sebcsatornát vágva. Továbbra sem értem azt sem, hogy mit számít, ha a lövedék belsejében higany van, hiszen az csak akkor szabadulhat ki egy FMJ lõszerbõl, ha a lövedéktest szétszakad. Az pedig, hogy egy kicsivel nehezebb a lövedék, még nem jelenti azt, hogy letépné egy ember karját. Akkor erõsebb lõszert használj és kész. Vannak nagyon brutális afrikai nagy-vadakra való lõszertípusok, ezek tényleg brutális energiával bírnak, és gombásodó lövedékeik miatt valóban képesek lehetnek erre. Miután a céljuk az, hogy egy elefántot vagy egy rinocéroszt leterítsenek egyetlen lövéssel...


Egy .577 Tyrannosaurus lõszer, a torkolati energiája ~13.800 Joule, ez hatszorosa a 7.62x51mm NATO lõszerének

A golyóálló mellények pedig hiába fogják meg,mert súlyos bordatöréseket okoz-bár ez nyilvánvalónak tûnik.

Ismét: a higany könnyebb, mint az ólom, vagyis a lövedék mozgási energiája nem lesz nagyobb a higany-magtól. De ha nagyobb is valamivel (legfeljebb pár grammos eltérésrõl beszélhetünk), az nem okoz ennyire drasztikust változást a lövedék hatását tekintve.

A ballisztikai mellények magukban amúgy sem fognának meg egy 7.62x51mm-es lövedéket, ehhez un. ballistic-plate (kb. ballisztikai védõ-lemez) kell, amit a mellény elején és hátulján, néha pedig az oldalán is lévõ zsebekbe lehet behelyezni. Ezek a kompozit-kerámia-lemezek a lövedék mozgási energiáját nyelik el.


Egy ballisic plate teszt eredményei, a lemez eleje és hátulja lefotózva

Mérgezéses sebzés?Na ez viszont messze hülyeség.Annyi higany úgy sem marad a célpontban-vagy csak nem él annyit...×D

Akkor mi értelme is a higanynak? Annyival nem nehezebb, mint az ólom...

A "The Day of the Jackal" c. filmben úgy volt bemutatva a higanylövedék, hogy kis méretû lövedékkel lõtt a célpontba és ott robbanásszerû hatást produkált. Hibás volt a bemutatás, van ilyen.

Az L129A1-et valóban az L96 leváltására szánják, de a raj szintû támogató lövészeknél, a mesterlövészek továbbra is az L115A3 puskát használják.


A 9x39mm egy szubszonikus lõszer, effektív hatótávolsága az AS Val-al 400m hivatalosan, de a kis csõtorkolati sebesség és a viszonylag nehéz lövedék miatti nagyon meredek ballisztikája miatt még ezt is soknak tartom. Az SP-5 lõszerrel a torkolati energiája mindössze ~700 Joule, ennél még az 5.56x45mm is jobb azért általános használatra...


Városi harcra nem elég a maximális 400 méter? Szimplán városi harc témakörben jön nálam szóba a 9x39mm. BTW sztem is kissé túlzónak hat ez a 400 méter, ha 200 méterre oké már az is jó. Azért ne feledjük el, hogy az SP-5 lövedéke közel négyszer(!!!) nehezebb, mint az M885-é, ahhoz képest a cirka 700 zsuzsi eléggé meggyõzõ!

A 9x39mm kifejezetten szubszonikus csõtorkolati sebességre, hangtompítós fegyverekre lett tervezve. Aligha hiszem, hogy erre váltanák le az AK-74-eseket...


Általános gyalogsági fegyverként nem is, de rengeteg egységnél megtették, fõleg a csecsenföldi tapasztalatok miatt. Amolyan "nehéz géppisztoly" kategóriát megteremtve ezáltal. Nagyon kedvezõek a tapasztalatok a városi harcokban ezekkel a lõszerekkel.

ACR: Ezért volt komolytalan az egész, maguk sem tudták mit akarnak, csak annyit, hogy über hightech legyen, ami megrengeti a harcteret. Szvsz a "nagyságrend" kifejezéssel sem lehettek tisztában, hogy az mégis mekkora szintû elõrelépést jelentsen. A Remington/Bushmaster ACR a polgári piacon is frankón megbukott a 3000 dolcsis árával, muhaha.

Elõre bocs a szakszerûtlen megfogalmazásért.😄
Nem sci-fi a higanylövedékes lõszer.Egyszerûen csak kifúrod a töltény belsejét-vagy kiszeded,ami benne van,beletöltöd,lezárod(le is forraszthatod-bár ez a módszer nem életbiztosítás,mint azt gondolom sejtitek is).Amikor lõsz vele-persze felforrósodik,meg minden,meg jóval nehezebb is,mint a "normál"-tehát kisebb is lesz a sebessége,de ha eltalálsz vele valakit...Csak ne amatõr módon legyen megcsinálva,mert akkor vagy a csõben,vagy a csõszájnál szétszáll...😄
Repülés közben-bezárva a lövedék belsejébe-szilárd test módjára viselkedik.Amikor becsapódik,a higany is úgy viselkedik,mint egy folyadék-akárcsak az emberi test.Kiskedvenc NATO 7.62-esünk kb 100 m távolságból(nem biztos,h jól emlékszem,de asszem 100 m volt)könnyedén letépi egy ember karját,elég ha eltalálod a vállát vele.Nem is kell csontot érnie,ha elég az útja a húsban.
A golyóálló mellények pedig hiába fogják meg,mert súlyos bordatöréseket okoz-bár ez nyilvánvalónak tûnik.
Mérgezéses sebzés?Na ez viszont messze hülyeség.Annyi higany úgy sem marad a célpontban-vagy csak nem él annyit...×D
De mondjuk egy volfrám-karbid hegyû lövedék,aminek a magja higany...hmmm...<#wink>
UI.félreértés ne essék,én itt amatõr vagyok és semmit sem osztásból írok.

A britek most próbálkoznak az L129A1 formájában a dologgal (ami messze nem ugyanaz, mint az amcsik M14-es visszahívása),

Nem ugyanaz, ám mégis nagyon hasonló, hiszen nem az egyszerû bakák kapják, hanem a támogató-mesterlövészek L96-os toló-forgózáras puskáit váltja, és csak kis példányszámban kerül rendszerbe.

a ruszkik meg ugye a korábban említett 9x39mm-es kaliberekkel.

A 9x39mm egy szubszonikus lõszer, effektív hatótávolsága az AS Val-al 400m hivatalosan, de a kis csõtorkolati sebesség és a viszonylag nehéz lövedék miatti nagyon meredek ballisztikája miatt még ezt is soknak tartom. Az SP-5 lõszerrel a torkolati energiája mindössze ~700 Joule, ennél még az 5.56x45mm is jobb azért általános használatra...

Utóbbiak specforce only bevetése csalóka, hiszen ez is pénz kérdése, ha lenne rá elég lóvéjuk, akkor nem csak az úgymond különlegesek kapnák meg, egyébként megjegyzem nem csak õk kapják meg, csak õk elõször. Groznijban már az átlagos bakánál látni AS Val-t vagy egyéb 9x39mm-es Kalasnyikov klónt és gyakran voltak ott is erõs hangok a régi M43 lõszer vissza hozatala mellett.

A 9x39mm kifejezetten szubszonikus csõtorkolati sebességre, hangtompítós fegyverekre lett tervezve. Aligha hiszem, hogy erre váltanák le az AK-74-eseket...

Gyakorlatilag a SCAR, az OICW és az IAR tenderen kívül totál komolytalan volt az összes amcsi fegyverpróba, már ami az új típusokat érintette és gyakorlatilag egyik sem az új lõszer bevezetése miatt került szóba, hanem az AR15 család leváltása miatt.

Az ACR tender kifejezetten az új technológiákat hivatott vizsgálni. De elvárás volt, hogy az AR-15 családnál egy nagyságrenddel jobb tulajdonságot érjenek el, ez indokolná a leváltást...

A britek most próbálkoznak az L129A1 formájában a dologgal (ami messze nem ugyanaz, mint az amcsik M14-es visszahívása), a ruszkik meg ugye a korábban említett 9x39mm-es kaliberekkel. Utóbbiak specforce only bevetése csalóka, hiszen ez is pénz kérdése, ha lenne rá elég lóvéjuk, akkor nem csak az úgymond különlegesek kapnák meg, egyébként megjegyzem nem csak õk kapják meg, csak õk elõször. Groznijban már az átlagos bakánál látni AS Val-t vagy egyéb 9x39mm-es Kalasnyikov klónt és gyakran voltak ott is erõs hangok a régi M43 lõszer vissza hozatala mellett.

Gyakorlatilag a SCAR, az OICW és az IAR tenderen kívül totál komolytalan volt az összes amcsi fegyverpróba, már ami az új típusokat érintette és gyakorlatilag egyik sem az új lõszer bevezetése miatt került szóba, hanem az AR15 család leváltása miatt.

A higany lövedékes lõszer legalább akkora sci-fi, mint a Terminátor plazmapuskája.
Mérgezéses sebzés lövésnél? Mekkora bullshit, az azonnali stophatás a lényeg a tûzharc során és nem az, hogy pár perc vagy óra múlva pusztul el valamilyen mérgezésben a delikvens.

szerencsétlenbe nemhogy bele lõnek, még mérgezett is legyen a golyó??? beteg... 😄

Ezt a higany-lõszer mítoszt sose értettem, pedig unos-untalan elõkerül. A higany erõsen mérgezõ nehézfém, oké. De szobahõmérsékleten folyékony, egy lövedék pedig ugye még ennél is jobban felmelegszik. Magyarul a folyékony fémet a lövedéktestben kellene tartani úgy, hogy majd a becsapódáskor kikerüljön onnan, bele a szervezetbe. Eddig oké, de most jön a probléma: mikor engedje ki a lövedéktest a higanyt? Az FMJ lövedék legnagyobb elõnye az átütés, vagyis egy vékony falon, fémlemezen, üvegen átütve is képes sebzést okozni. Egy olyan lövedék, ami kiengedné a higanyt leginkább egy erõsen gombásodó, üreges hegyû (Hollow-point) lövedékhez hasonlítható, amely a lövedéktest szétszakadásával engedhetné ki a lövedéktestbe zárt higanyt. Ezzel annyi a probléma, hogy ez sem "ideális", mert az ilyen lövedék viszont pocsék átütõképességgel rendelkezik. Mellesleg pedig az ólom is erõsen mérgezõ, és ugye a legtöbb gombásodó lõszer magja ólom és ha már bele akarunk tölteni valamit, akkor miért pont higanyt, miért ne mondjuk arzént vagy hasonló, a higanynál is mérgezõbb (és könnyebben kezelhetõ) mérget...

Szóval én ezt a Higany-lövedék dolgot elég irreális dolognak tartom (ha jól tudom a köztudatba is a Hollywoodi filmek (Cápa 2, A Sakál, stb.) hozták, ami megint nem egy jó ómen a realitások terén). Fõleg amiatt, mert ugye a lövedékgyártás nem olyan iszonyú bonyolult dolog, tehát aki akarja, le is gyárthatna ilyen lövedéket, jogszabályok, nemzetközi egyezmények figyelembe vétele nélkül - és ugye mindig voltak, vannak és lesznek ilyen emberek. 😊

Lehetne "ideális" lõszert csinálni.Nem is lenne sok pénz,de az garantált,hogy ez az íratlan szabályok megszegése lenne.
Ja,és nem is legális sehol😊-nálunk minimum 5 év jár érte,ha egy ilyen preparált tölténnyel kapnak el-és most nem dumdumra vagy ilyesmire gondolok,hanem higanyra.

A csehek a VZ–52-nél ragasztóval behelyeztek a töltényûrbe egy filléres valamit, amit az egyszerûség kedvéért "alátétnek" nevezek, mert kb olyan egyszerû, mint egy alátét, és a 7,62x45 mm-es fegyverbõl 7,62x39 mm-es lett. Szemtelenül egyszerû megoldás, de állítólag bevált. Kicsit agyal rajta valaki, és megoldja, hogy oda-vissza alakítható legyen egy fegyver csõcsere nélkül eltérõ lõszerekhez, amennyiben a lövedék átmérõje nem változik.

1.: Nem tudok olyan hadseregrõl, ahol a sima katonák kezébe két eltérõ fegyver kerülne függõen a hadszíntértõl. A 9x39mm-eshez hasonló fegyverek is csak a különleges erõknél fordulnak elõ. A városi hadviselésben az épületharc is benne van, márpedig emiatt (is) tértek át a hosszú M16-osról a rövid M4-esre az US ARMY / USMC erõk.
2.: Szvsz nem kivitelezhetõ egyszerûen egy eltérõ lõszeres megoldás. Itt nem elég az, hogy babrálunk valamit a gázvisszavezetõ csövön. Szerintem ehhez csõ és zárcsere is szükséges lenne. Mellesleg a SCAR esetében is ezen buktak el részben a közös alapú fegyver-elképzelések.
2.a.: Az 5.56x45mm gyakorlatilag utat talált magának az egész NATO-ban. Még a nehezen engedõ Franciák, a korábban saját lõszert favorizáló Németek, és a G3-hoz iszonyatosan ragaszkodó Norvégok is beadták a derekukat. A NATO számtalan tenderen próbált új megoldások felé fordulni (ACR tender, OICW program, HK G11 a németeknél) és a nem-NATO országok is próbálkoztak mindenfélével (pl. svéd 4,5x26mm), jelenleg általánosan még is az 5.56x45mm és a hozzá nagyon hasonló lõszerek (orosz 5.45x39mm, kínai 5.8x42mm) amik elterjedtek és élnek, virulnak most is.

1, Az 5.56x45mm-es lõszer nem alkalmas városi harcra, tehát ezt biztosan nem találják ki. Oda valami olyasmi való, mint a ruszki 9x39mm-es gépkarabélyok vagy a klasszikus géppisztolyok, hiszen az AR15-ösöket, pláne az M4-et városi harcban is ugyanúgy kritizálják, mint a nagyobb lõtávokon.
2, Nem feltétlenül egy új kaliberben kell gondolkozni mindig, elég lenne a már meglévõ lõszerek lövedékeinek tömegével játszadozni, közelre elég lenne egy nagyobb tömegû csökkentett lõportöltetû lõszer, távolra meg egy könnyebb lövedékes teljes lõportöltetes. A csökkentett lõportöltetûnél a nagyobb méretû és nehezebb lövedék kerülhetne a kiszedett lõpor helyére. Persze ehhez optimális huzagolású csõ is szükséges és olyan zárszerkezet, ami képes kezelni az ilyen ingadozásokat. Az 5.56x45mm-es lõszert viszont szvsz sürgõsen el kell felejteni, mert nem hogy nem mindenre megfelelõ lõszer, de egy tartományt nem lehet mondani, amiben a legjobb lenne, vagy legalábbis ideális (maximum sport célra). 60-as években talán volt, most már nincs. Nincs minden feladatra megfelelõ lõszer és fegyver, erre szükség sincs, csak nem igazán látnám, hogy optimalizálnának az utóbbi 20-30 évben a NATO erõk, a próbálkozás sem igazán látszik, az a baj, néha-néha a 7.62x51mm-hez nyúlnak vissza, de ez kevés.

"az benne az okosság, h az 5,56 és a 7,62 között 500 méteren semmi különbség nincs, 5 és 600 m között jobb a 7,62
ezek a hivatalos doktrina szerinti hatékony lõtávok
csak épp az ami katonák max 300m-re tanulnak lõni
míg az afgánok rá vannak kényszerítve 50 éve, hogy messzire lõjjenek
meg, h kb pontosan, mivel nem stabil a lõszer utánpótlásuk
ennyi a különbség"

minden katonának 2 db fegyver iszonyat pénz

Nem lehetne - e megoldás, amit mostanában is alkalmaznak a gyártók, miszerint egy modellbõl két kalibert készítenek (ld. HK416/417). Nyílván logisztikailag nem a legjobb, de pl. ha városba mennek, akkor a kisebb kaliberût viszik, ha terepre, akkor a 417-et.

Mások az orosz 7.62x39-et tartják az ideális karabély lõszernek, az nem jó ?

Y

Egy aprócska gond van csak - ha ma bevezetnek egy új nagy energiájú lõszert (akár a javasolt GPC-k valamelyikét), és mondjuk 5 év múlva ismét városi harcra kerül sor, átlag 50-100 méteres lõtávokon, ahol a kisebb kaliber is megfelel, akkor mi lesz? Újra kitalálják, hogy elég ide az 5.56x45mm, sõt még kisebb energiájú, de nagyobb átmérõjû lövedékre lenne szükség?

Minden háborúban elõkerülnek ezek a problémák, és szinte mindenhol elõkerülnek a kritikusok és a csodát ígérõ megoldások. Lássuk be nincs minden feladatra megfelelõ lõszer és fegyver...

A 7.62x51mm NATO nem rossz lõszer és Afganisztánban szükség is van rá, mivel a tálibok gyakran olyan nagy távolságokról nyitnak tüzet PKM géppuskákkal és egyéb 7.62x54mm-es fegyverekkel a NATO katonákra, hogy azok képtelenek viszonozni a tüzet az 5.56x45mm-es kaliberû fegyvereikkel, a Britek léptek is az ügy érdekében a közelmúltban (L129A1).

Új igény kezd kialakulni Afganisztánban, mely lehet, hogy áttörést hoz idõvel az újabb 6mm körüli köztes lõszerek elõtt elterülõ "jégpáncélon". A 6.5x38mm Grendel lõszernek bizonyos távolságon túl gyakorlatilag ugyan olyan a becsapódási energiája hasonló lövedék tömeg mellett, mint a 7.62x51mm NATO-nak, persze 300 méteren belül kb. csak a kétharmada, de azon túl már meggyõzõ a hasonlóság és kisebb lõszerrõl van szó.
Itt van egy jó kis tanulmány az ügyben, még viszonylag friss ropogós: http://www.quarry.nildram.co.uk/The%20Next%20Generation.htm

Nem, de az általad belinkelt Project 885 / Szeverodvinszk / Jaszen / Graney osztály kvázi ezeket is váltja. A torony mögött 8 indítócsõ található (más információk szerint 8x3, vagyis 24) a P-800 Onyx hajó elleni robotrepülõgépek számára.

Nem tudom. Egyáltalán azonos feladatkörûek ezek?

Egy bizos. Az oroszok olyan ütemben sem szerizk be a vasakat, amilyen ütemben az idõ eszi meg õket. Ez igaz a légierõre is.

na de legalább költenek rá, Kurszk-ot pótolták?

Errõl már írtam korábban. Ezek olyan egységek, amelyeket még az 1980-as évek végén kezdtek el tervezni, és az 1990-es évek legelején építeni. Azóta többször áttervezték, az építése pénzhiány miatt állt, stb.

Ébredezésnek nem nevezném, egyszerûen szükségük van ezekre, mert a Victor III. osztály lassan teljesen kikopik (még 4 van aktív szolgálatban, a legöregebb már 22 éves, a legfiatalabb is 18), és már az Akula osztály is lassan kiöregszik (a 8db Akulából csak egy 10 évesnél fiatalabb, a többi 15-20 éves).

Nem.

A 7.62x51mm NATO egyedi eset volt, kellett egy közös lõszer a NATO-n belül, és lett is. Az 5.56x45mm NATO esete már kevésbé volt egyértelmû, hiába jelent meg az 1960-as évek végén, a legtöbb NATO ország évekkel késõbb vette rendszerbe. A németek az 1980-as évek végén a G11-essel teljesen új, hüvely nélküli lõszert rendszeresítettek majdnem helyette, és végül csak az 1990-es évek közepén, a G36-ossal együtt került rendszerbe náluk. A norvégoknál csak tavaly váltotta le a G3-asokat a HK416 és került náluk is elõ az 5.56x45mm a 7.62x51mm helyett.

Ma is vannak "egyedi" jelenségek, a NATO a 9x19mm lõszer leváltását tervezte már jóideje, a két pályázó az FN 5.7x27mm és a HK 4.6x30mm volt, és bár kihozták az FN-t gyõztesnek, a németek ellenállása miatt nem lett NATO szabvány, sõt, a Bundeswher rendszeresítette is a HK MP7A1-est (az FN Five-Seven és a P90 már egyes katonai egységeknél rendszerben volt Franciaországban, Belgiumban, Németországban és az USA-ban).

Igen, az angolok csináltak egy köztes lõszert, amit nem lett volna rossz ötlet akkor rendszeresíteni, de az USA lenyomta a többi NATO tag torkán a 7.62 NATO lõszert. Különös lenne a sorstól, ha most az 5.56 NATO kimúlna és visszatérnének a 7.62 NATO lõszerhez, mint a gyalogság általmos lõszere.
(Nyilván egyszerûbb lenne mindenkinek, mint bevezetni egy új köztes lõszert. A katonákat kivéve, akiknek cipelni kell.)

Jól rémlik, hogy az ötvenes években pont az amerikaiak utasították vissza a közteslõszer kiválasztásánál a jelölteket, és végül ezért maradt a NATO a standard puskalõszernél? Végül is azt is meg tudták indokolni, és lehet, hogy nem is volt rossz döntés a maga módján.

Én is megvárnám a hosszú távú tapasztalatokat inkább. Az tény, hogy Korea technológiai téren lépett egy szép nagyot. De az ilyen kombinált fegyverek az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején voltak "népszerûek". Jelenleg a könnyû, ergonomikus gépkarabélyok és az azokra szerelt optikák, sisak-kijelzõk, adatkapcsolatok jelentik a "slágert".

valahol olvastam hogy azért húzták a szájukat õk is

Dél-Koreai K11 reklám.

http://www.thefirearmblog.com/blog/2010/06/14/k11-grenade-launcher-rifle-brochure/

http://www.thefirearmblog.com/blog/2009/12/01/korea-deploying-k11-airburst-assault-rifles/

Érdekes, hogy az átlagban kisebb termetû távol-keleti katonákat (vagy legalábbis a döntéshozókat) nem zavarja eme nagy és nehéz gyalogsági fegyver, az amcsik meg beintettek a projektnek.

Ezt a teóriát támasztja alá (különösen annak fényében, hogy a kormányzati oldalak szemantikai szempontból általában nem túl erõsek), hogy az nem "félkövér", hanem "strong".

Pedig a szervezõk tervezik, hogy egy komplett kongás zenekart felpakolnak az egyik C-130-ra, mellérakják Ringo Starrt és Szakcsi-Lakatos Béla népi zenekarát 2 cimbalommal, mert most valami tényleg nagyon ütõset akarnak kihozni. Egy magát megnevezni nem kívánó személy szerint még Erdei Zsolt bevetése is várható egy Ancsa fedélzetén egy speciális címegyesítõ meccs erejéig, mert állítólag õ is elég ütõs, pláne, ha ketten vannak.
Ha meg másképp nem megy, akkor a légierõben rendszeresítik a gépek fedélzetén az M96-os mintájú norvég teleszkópos terepszínû baseballütõt a hozzá illõ piros-fehér-zöld bõrtokban, azzal pedig a magyar légierõ tényleg minden gépe abszolút ütõssé válik.

"Az "ütõs" lesz kiemelés azért butaság, mert egy C-130-on vagy egy AN-2 szereplésen semmi ütõs nincs."

Ott a pont. :-)