92646
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #89096
    Valós veszély a swarm, de azokat először a közelükbe kell juttatni. Tehát egy ilyen mini drón seregnek alsó hangon 20-50 km-es repülési táv kell, hogy Sz-300/400 ellen horizont alól legyen szórható vadászgépekről. Nagy mennyiségű kis célra nincs a világon felkészült légvédelem ma, ami megsemmisítéssel operálna. Ha robbantasz pár kis lyukat egy radarra, akkor működésképtelenné válik az egész Sz-300/400 osztály. Persze a Pancírokat is meg kell bénítani. Aztán, ha ez megvan, akkor egyetlen SDB salvo két gépről eltörli az egész osztályt.

    Persze ez még ma sci-fi.

    Viszont itt jön ki az, hogy a földön levő járművek ellen működik a drón swarm, de még helik ellen sem. Túl lassúak. ---> A repcsik földön szétlövése még nagyobb veszély. ---> Minden gépnek betonfedezés. Az ellen egy mini drón nemigen tud mit tenni.
  • aksurv2
    #89095
    Szerintem mennyit er az legvedelmi osztaly ami ellen sufnitunning dronok helyett HT muanyagtestu csucs vezerlesut eresztenek.
    Mondjuk kommunikacio nelkul autonavigacioval rarepulnek az osztalyra es csak az utolso par meteren komunikalnak. 1-2 kg robbanoanyaggal v. formazott toltettel barmit ki lehet iktatni.
  • Hpasp
    #89094
    Nem tűnik vészes problémának, feltehetően túl agresszíven programozták le a célsebesség alsó határát, és ha mondjuk 50 km/h alatti a célsebesség, akkor a rendszer automatikusan figyelmen kívül hagyja.



    Célokat radiális sebesség szerint azért van értelme szűrni, mert így kis-magasság esetén, a földről visszaverődő állójelek problémájával nem kell foglalkozni.
    Egy-helyben lebegő helikopter doppler szűrés esetén szintén nem jelent problémát felderítési szempontból, mert annak rotorja nagy sebességgel forog, így az általa képzett céljel nem kerül kiszelektálásra.

    Az újabban elterjedt kisméretű drónok ebből a szempontból meg nehéz esetek, mivel radar-keresztmetszetük, és sebességük is lehet hasonló egy jól megtermett madárhoz (lásd sirály).
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.06. 08:12:42
  • molnibalage83
    #89093
    Pontosan ezt írtam le virágnyelven. Csak az irodák torzsalkodása miatt létezik... Értelme kurvára semmi szerintem...
  • [NST]Cifu
    #89092
    Mert az egyik az Almaz-Antej iroda terméke, a másik meg a KBP-é? :D
  • molnibalage83
    #89091
    A Pancír Sz-300/400 osztályok védelmére készült. Igen, igen elméleti jelentősége van annak, hogy helikopterre tüzeljenek vele.
    Azon már bőven lehet lamentálni, hogy mi értelme volt kifejleszteni, amikor a Tor-M1/M2 is használható lenne ugyanerre a célra...
  • [NST]Cifu
    #89090
    Nem tűnik vészes problémának, feltehetően túl agresszíven programozták le a célsebesség alsó határát, és ha mondjuk 50 km/h alatti a célsebesség, akkor a rendszer automatikusan figyelmen kívül hagyja.

    Mondjuk ez azért tűnik furinak, mert így egy lassan haladó helikoptert se lehetne lelőni vele...
  • aksurv2
    #89089
    linkAz FB-rol.
    Kotty: a Pancir-Sz1 légvédelmi rendszer szíriai problémáiról posztolt egy ismert katonai szakújságíró a "haditudósítók" nevű Telegram-csatorna információi alapján majd a posztot következő nap törölte. Ezt egy másik szakújságíró vette észre.
    Annyi kiderült, hogy a lassú, kisméretű célokat "nem látja", azokat nehéz leszedni vele, míg a nagyobb madarakra rendszeresen "bejelez". Júliusban egy, a hmejmimi bázis fölé bejövő hármas drón-raj kilenc, IED-t dobott le, a három drónt ezután, négy rakétaindítással tudták leszedni Tor-M2U-val.
    Később egy négyes drón-rajt a Pancirral csak tizenkét indításból tudták letakarítani az égről.

    A cikk anonim forrásokra és egy már letörölt hírre hivatkozó katonai tudósítóra hivatkozik.
    https://m.lenta.ru/news/2018/11/04/udoli/?utm_medium=social&utm_source=facebook

    Utoljára szerkesztette: aksurv2, 2018.11.05. 06:14:41
  • Hpasp
    #89088
    Meg lehet venni óccóbban Kínai alkatrésszel is...
    ...kérdés, hogy lesz-e benne extra kém chip?
  • molnibalage83
    #89087
    A feleslegesen túltolt engedélyezi marhaságok a civil ipartól sem áll távol. Papírgyártás a semmire. Cserébe pénzbe kerül.
  • F1End
    #89086
    Nekem rémlik valami olyasmi, hogy a szigorú szabályzások miatt nagyon nehéz USAF beszállítóvá válni, elég sok a bürokratikus akadály (jelentős része nemzetbiztonsági okokból). Ez nyilván eléggé megdrágítja a dolgokat, de nem csak mint költségként, hanem mert egy-egy eszköz tekintetében monopol helyzetben lehetnek a beszállítók.
    El tudom képzelni, hogy bizonyos feltételek miatt (pl. xyz országokból egyáltalán nem jöhet beszállító; a,b..n feltételeknek meg nem felelő cégek még alkatrészeket sem szállíthatnak az USAF repülőgépfedélzeti eszközei számára stb.) nincs más cég, amitől az USAF hivatalosan vásárolhat gépeken is használható poharakat.
  • fonak
    #89085
    Nyilván a profitot próbálják kevésbé pofátlannak feltüntetni alkatrészek felülárazásával. Ahogy pl. a magyar TV szervíz is sok száz forintos árakat szerepeltetett az elektronikai boltokban 10-40 Ft-ba kerülő alkatrészekért a javítási számlán anno (90-es évek, saját példa) és így mondjuk 3000 Ft munkadíjat írhatott rá 5000 Ft helyett... Talán adózási okból is.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.11.03. 09:15:36
  • [NST]Cifu
    #89084
    Oké, hogy elektromosan melegíti a benne lévő folyadékot, de ezzel együtt is "picit" túlárazott. :)

    Itt még vannak érdekes példák, 10 000 dolláros WC ülőke a C-5 Galaxy tehergépekre (de a légierő büszkén jelenti, hogy 3D nyomtatással már csak 300$-ba kerül a pótlásuk), meg 1000%-al túlárazott helikopter-alkatrészek fordulnak elő.

    Ezzel együtt máshol is vannak gondok. A németeknél most azon áll a bál, hogy a 2017-ben leszállított katonai járművek 39%-a nem bevethető.

    Számszerűleg a 2017-ben a hadseregnek átadott:

    -71 Puma lövészpáncélosból csak 27 bevethető.
    -8 A400M tehergépből csak 4 repképes.
    -7 Tiger harci helikopterből csak 2 bevethető.
    -7 NH90 szállítóhelikopterből csak 4 bevethető.
    -4 Eurofighterből csak egy bevethető (a többinek új fedélzeti számítógép kell)
  • molnibalage83
    #89083
    Azért ilyen eseteknél tényleg pislogok, hogy ezt hogyan képzelték. Ennyiért színarany lehet az a pohár szinte.
  • ximix #89082
    CNN cikk
    Air Force paid $1,280 apiece for coffee cups. Lawmaker wants to know why.
    link
  • z0ty4
    #89081


    forrás
  • [NST]Cifu
    #89080
    Elviekben a koncepció szerint a külső burkolat "végig" érzékelő, vagyis bele vannak integrálva a hidrofonok, bár ezen az ábrán van egy "flank sonar" (oldalra néző szonár) is.
  • Hpasp
    #89079
    Hidegháborús NATO terminológia szerint: Southern Group of Soviet Forces (SGSF)
    Oroszul: Южная Группа Войск (ЮГВ - YuGV)
  • fonak
    #89078
    Southern Group of Forces formában találkoztam csak vele.
  • molnibalage83
    #89077
    A Szovjet Déli Hadseregcsoportnak mi lenne a helyes angol fordítása?
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.02. 14:00:14
  • fonak
    #89076
    Oldalt van a rajzon a vezérlő mellett egy "flank sonar array" feltüntetve.
  • Palinko
    #89075
    Nem tudom azokat a csapóajtó illesztéseket vajon festékkel tehették-e ilyen nevetségessé valamiért, de hogy tényleg akkora rés legyen fura elképzelni :D
  • fade2black
    #89074
    Szonár nincs? MIvel érzékel?
  • [NST]Cifu
    #89073
    Kínai J-20 vadászgépek a Zhuhai légishown:








    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.02. 07:46:11
  • [NST]Cifu
    #89072
    HiSutton ábrája az SMX-31-ről:

  • [NST]Cifu
    #89071
    A különbség az, hogy a csatahajókon erős válaszfalak és vízhatlan rekeszek vannak. Azoknak a hajóknak (nem csak csatahajóknak) az elsüllyedése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a vízzáró ajtók szinte kivétel nélkül nyitva voltak, mert hát nem harcra készültek, hanem biztonságos kikötőben horgonyoztak. Ha lezárod a sérült részek búvárokkal, és a többi rekeszből kiszivattyúzod a vizet, akkor az úszóképpeséget visszaállítod.

    Ezek az úszódokkok hatalmas ballasztartályokra osztott úszótesttel bírnak, ha valamelyik ballaszttartály megsérül, akkor ott ciki van, mert lehet víz alatt hegeszteni vagy más módon lezárni a sérült részt, hogy aztán ki tudd szivattyúzni belőle a vizet...

    Még egy apró különbség: az egyik egy kifejezetten meleg éghajlaton fekvő sziget kikötőjében történt, a másik pedig Murmanszkban, ahol jelenleg fagypont körüli a hőmérséklet, és éppen jön a tél, ami átlagosan -15°C-os levegő és fagypont alatti tengervíz hőmérsékletet jelent.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.10.31. 09:06:54
  • molnibalage83
    #89070
    HTKA.hu-ról.

    30 m mélységben van az úszódokk és oldalára fordulva. 0,5-1 év-re tippelik a kiemelését.
    Számomra meglepő, hogy ilyen sokáig tart. Ennél gyorsabban emeltek ki a jenkik csatahajókat PH után.
  • fonak
    #89069
    Ja, valahol azt írták, fél év kell a dokk kiemelésére majd. Azok a daruk meg nem papírból vannak, elég nagy kárt okozhatott ha rádőlt valamelyik a hajóra.
  • ximix #89068
    Az úszódokk nem annyira érzékeny eszköz szerintem, ha el is süllyedt, pár búvár és kompresszor kell csak elvileg, meg sok idő, türelem mire újból felemelkedik.
    Üreges szerkezetű és a működése is ezen alapszik, miszerint vizet szivattyúznak bele és belőle, így süllyed vagy emelkedik.
    Ami necces lehet, ha nagy volt alatta a vízmélység és feltudott gyorsulni süllyedés közben és esetleg szögben fogott talajt akkor lehet meggyűrődött, eltört itt-ott, de partközelben valószínűleg nincs olyan vízmélység így akár jól is viselhette a sülyedést.

    Valószínűleg a dokk végén lévő két daru közül valamelyik dőlhetett rá tippre.

    forrás
  • savaz
    #89067
    Az uszodokk elvileg teljesen elsullyedt. A hajot elvileg idoben ki tudtak usztatni, A hivatalos kozlemenyek szerint minden Ok,de lattunk mar falon pokot. Murmanszkban sotet van, nem lehet tudni, hogy ki volt-e nyitva valahol a hajo alja valami szereles miatt, vagy csak festettek. Holnapra kiderul.
  • fonak
    #89066
    Az úszódokk menthető, vagy károsodott?
  • pbsb4
    #89065
    Értem. Jópofa ez a bója is. :)
    Talán az tévesztett meg, hogy I.VH előtt kisérleteztek torony nélküli verziókkal, de a hullámzást nehezen bírták ezek a típusok. Olvasmányaim alapján.
    Bár mivel akkoribban az idejük 95%-át felszínen töltötték, sokkal sarkalatosabb lehetett ez a probléma..
    Érdekes látni, hogy hová tart egy fegyverrendszer evolúciója.
  • JanáJ
    #89064
    Csak arra céloztam, hogy felesleges egy gép RCS-ét kemény pénzért csökkenteni, ha utána az első függesztmény megduplázza azt. :-)
    Az utolsó mondatod lesz a megoldás, hogy miért nincs fegyver tér. :-)
  • JanáJ
    #89063
    Szerintem esélytelen hogy ez ússzon. Nehéz és magas, valamint a leírt feladatok után nincs is szükség rá, mert a LR SAM-ek sem úsznak túl jól.
  • [NST]Cifu
    #89062
    Persze, mert a Lockheed segít a legyártásában, feltehetően ezért emlékeztet az F-22A-ra. A Rafale azért az 1980-as években lett papírra vetve, az akkori tudásszint szerint készült, ma feltehetően másképpen nézne ki. A KF-X egy ilyen átmeneti megoldás lehet, alacsony radarkeresztmetszetű sárkány, de külső fegyverfüggesztmények. Egyébként téma volt, hogy lesz belső fegyvertere, de végül úgy tudom, erről lemondtak.

    Tippre a Lockheed nem akarja az F-35A esélyeit rontani, tehát nem vesz részt olyan gép fejlesztésében, amely a saját exportlehetőségeit rontja, és a koreaiak nem fizetnek annyit, hogy ezt bevállalja mégis....
  • [NST]Cifu
    #89061
    A kipufogó elhelyezése alapján nem hinném, hogy úszóképes, de a festése alapján a haditengerészethez tartozik, tehát gondolom én a partraszálló erők közé tartozik, ám partraszálló hajók viszik, és nem önerőből jut el oda...
  • [NST]Cifu
    #89060
    Valami ilyesmi. Tudni kell, hogy eredetileg szinte minden "fő" elem (hajtómű, AESA radar, IRST / EO, ECM, stb.) az Egyesült Államokból érkezett volna, de végül a hajtóművön túl semmit sem kaphatnak (hogy ebben mekkora rész az, hogy Indoznéziával közösen fejlesztik, nem tudni). Szóval az AESA radart, az elektron-optikai érzékelőket, ECM / ECCM rendszereket dél-koreai cégeknek kell kifejleszteni és legyártani.
  • JanáJ
    #89059
    Fura. Azt értem, hogy törekedni kell a kisebb radar keresztmetszetre, csak szemre - nem röhög - ez sokkal jobban hajaz az 5. gen gépek sárkányára mint egy Rafale. Mondjuk biztos gondolnak ilyen apróságokra.
    Amúgy mire kell? Olcsó bomb truck a Villámok mellé?
  • F1End
    #89058
    Ez vajon úszóképes-tengerész gyalogos harceszköz akar lenni?
  • F1End
    #89057
    Végülis akkor most a koreaiak a saját F-16 -osukat csinálják meg.
    Ami kb úgy viszonyul majd az importált F-35 -höz, mint jelenleg a T-50 harci változata az F-16 -hoz.