92213
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • robgros
    #88669
    A BMP-k vagy a nyugati típusok küzdőtere nagyobb a méretet tekintve?
  • [NST]Cifu
    #88668
    Ez nem csak a BMP-1 esetében van így. Szinte minden tüzelőnyílásos megoldás rákfenéje a korlátozott kitekintési lehetőség (csőlátás) és eleve a fegyver korlátozott kilövési szöge.
  • robgros
    #88667
    Azt is olvastam a járművel -konkrétan BMP-1-el- kapcsolatban, a tüzelőnyílásokon keresztül célzott lövéseket bajosan lehetett leadni, inkább arra szolgált, egy adott területen a lehetséges ellenállást lefogják.
  • [NST]Cifu
    #88666
    Melyik BMP és milyen kontexusban? :)

    Ha a BMP-1-re gondolsz, akkor alapvetően egy könnyű, de zárt beltérrel ellátható harcjárműnek készült, amely a gyalogosokat és a személyzetet megóvhatja a sugárszennyezett harctéren való áthaladás járulékos terheitől. Legalábbis a legalapvetőbbektől.
    A BMP-1 ilyen szempontból a következő előnyökkel bírt:

    -Relatíve kis méret
    -Zárt beltér / küzdőtér (szemben a nyitott BTR-152-el)
    -Erős fegyverzet, amivel a gyalogságot támogathatja (73mm-es löveg, pct. rakéta)
    -Tüzelőnyílásokon keresztül a szállított gyalogság is tudott harcolni a beltérből
    -Úszóképes

    Hátrányok:

    -Gyenge páncélzat, amit oldalról/hátulról a 12.7mm-es NATO nehézgéppuskával simán, a 7.62mm-es géppuskákkal / puskákkal pct. lőszerrel közelről, ill. 7.62mm-es NATO lőszerrel fentről át lehetett lőni.
    -A harckocsiaknák és egyáltalán az aknák elleni védelme igen gyenge volt, de ez mondjuk minden korabeli járműnél így volt (ez Afganisztánban lett nagyon fájdalmas, mert ha a bal lánctalp alatt robbant az akna, akkor a sofőr és a parancsnok kb. instant pacalpörkölt lett)
    -Az 1973-as Jóm-Kipurri háborúig a 73mm-es löveghez csak kumulatív fejű lőszer volt, mert hát azzal számoltak, hogy járművek ellen lesz leginkább szükség. A repesz-romboló gránát (OG-15V) csak 1974-ben jelent meg, a tapasztalatok alapján.
    -A Maljutka pct. rakéta hatékonysága erősen kérdőjeles volt (ezt ugye kézzel, egy kis botkormány segedelmével vezérelte repülés közben az irányzó)
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 15:10:25
  • robgros
    #88665
    Nincs tervben semmilyen vh-s novella :D
    Más: mik voltak a BMP pozitívumai és negatívumai?
  • [NST]Cifu
    #88664
    Röviden: Igen.

    De persze függően milyen környezetben használod. Amennyire én emlékszem korábbi olvasmányaimból, az I. világháború idején a búvárhajó volt a bevett elnevezés. A II. világháború idején már a tengeralattjáró volt az általánosan használt a magyar nyelvben. Szóval ha I. vh-s novellát írsz, akkor inkább búvárhajó az odaillő szó. ;)
  • robgros
    #88663
    Vagyis mindegy, melyik elnevezést használom a világháborúknál?
  • [NST]Cifu
    #88662
    A búvárhajó a víz felszíne alatt közlekedő jármű régies elnevezése. Más szóval a tengeralattjáró szinonimája. Technikai szempontból nincs a kettő megkülönböztetve.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 13:40:45
  • [NST]Cifu
    #88661
    Hmm... mindjárt kijavítom.
  • robgros
    #88660
    Technikai szempontból mikortól beszélhetünk tengeralattjárókról búvárhajó helyett?
  • JanáJ
    #88659
    Ennek így mi értelme? A PKM szuper, a PKP (?) frissítette. Kell rá egy dot, meg egy rendes rakasz és kész. Ha beleférne, akkor egy széteső heveder. Minek a hátitatyó? Valaki Predator fan volt a fejlesztőknél?
  • JanáJ
    #88658
    (Lehet nálam a bibi, de telefonról két letiltott képet látok, notiról meg egy megjelenőt.)
  • [NST]Cifu
    #88657
    Összesen 20 000 darabot akar a hadsereg, legalábbis 2024-ig. És igen, az ára a durva...
  • [NST]Cifu
    #88656
    LoL. Aranyos. :D
  • molnibalage83
    #88655
    Nem gyenge mennyiség.. Az ara kétszerese a hellfire-nak.
  • qtab986
    #88654
    Simple History youtube channel




  • qtab986
    #88653
  • [NST]Cifu
    #88652
    A Horvát VHS-2 gépkarabély:

  • [NST]Cifu
    #88651
    Ehhez kapcsolódó, hogy az US ARMY az FY19-es igénylistán szerepelteti a Hellfire-utódnak szánt JAGM rakéta első sorozatának megrendelését. A 6741 rakétáért 1.6 milliárd dollárt fizetnének, vagyis cirka 237 ezer dollárba kerül egy JAGM...
  • [NST]Cifu
    #88650
    Sajnos még mindig nem tudok rendesen írni, de azért kicsit felhozom a topicot. :)

    AH-64E v6




    Az US ARMY nem akarja elengedni az Apache kezét, továbbfejlesztése mellett döntöttek. Az 'Echo' v6 csomag főbb elemei:

    -Megduplázott tűzvezető-radar hatótáv (8-ról 16km-re)
    -MUMT-X adatkapcsolat különféle UAS / UAV / UCAV járművekkel
    -Közvetlen rádiókapcsolat a gyalogsággal
    -AGM-114R Hellfire Romeo integráció
    -Stinger integráció



    A tervek megvannak arra, hogy az Apache 2048-ig hadrendben lesz, 2026-ig pedig biztosítottnak tűnik az AH-64E gyártása, és az utódjának tervezett hadrendbe állása jelenleg 2034...


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.08.21. 06:50:21
  • [NST]Cifu
    #88649
    Én is, és gondolom kivitelezhető is lenne....
  • molnibalage83
    #88648
    Visszatérve a legatyásodáshoz, féloff.

    A '70-es é '80-as évek new yorki és egyéb jenki nagyváros fotóin azért látni, hogy ott sem volt kolbászból a kerítés. A hh vége óta lendült meg ott is sok téren leszakadt városrészek fejlesztése. Sok helyen a fejlett nyugat sem tért el attól, mint ahogy Bp leglepukkantabb helyei néztek ki.

    Egy idő után ott is kevésbé szórták számolatlanul a pénzt fegyverkezésre...
  • [NST]Cifu
    #88647
    Ebben van valami. Bár adott esetben a brit avionika egyben jelenthetett volna fejlesztéseket is. Az F-117A fejlesztésének elmaradása szerintem nem kis mértékben az F-22A / F-35 programra kenhető, mert hát ha ott van az F-22A és majd a JSF, akkor nem kell az F-117A.
    Csakhogy a briteknek nincs alternatívája, illetve az F-35B lesz majd.

    Persze, utólag alátámasztható a döntés, mert hát mikor lett volna rá szükség? 2003-ban megoldották nélküle is....
  • molnibalage83
    #88646
    ATGM helyett én MANPAD-ot tennék rá.
  • molnibalage83
    #88645
    Üzem közben a radar forog, azt ne tudod álcázni legfejebb, ami alatt van.
  • [NST]Cifu
    #88644
    A lényeg a lehetőség, a torony első sorban egy 30mm-es gépágyúval bír. Az ATGM pedig adott esetben használható lassú légi célpontok ellen is...
  • [NST]Cifu
    #88643
    Nincs ARM feje, tudomásom szerint a JSM egy nagy felbontású képalkotó IR érzékelővel bír, ezen túl GPS / INS navigációval és kétirányú adatkapcsolattal. A teszt a kiszemelt célpont automatikus felismerésére és kiválasztására vonatkozott. Tehát a JSM ez esetben pusztán a kinézete alapján azonosította a célpontot.

    Ami felmerül, hogy láthatóan nem volt minimálisan se álcázva, pedig hát az olyasmi szokás..
  • molnibalage83
    #88642
    Utólagos bölcsességgel az angolok jól választottak. Nagyon drága és problémás lett volna és már elavult lett volna a gép. Se RWR, egyfeladatos típus. Már a Tornado-kat is szórják ki, akkor ma ennek se híre, se hamva nem lenne. A britek a saját SSBN programot is alig tudták már finanszírozni.

    Néha egészen megdöbbentő látni, hogy UK mennyire le volt gatyásodva más fejlett országokhoz képest a '80-es években...
  • molnibalage83
    #88641
    Mi a frásznak kell ATGM torony egy harckocsira...? Akkor lövegcsőből indítható ATGM és kész. Ja, igen, a 120/125 mm mellett a átütés korlátozott. Csak akkor meg minek rá löveg? ATGM rá és fire supporta meg kisebb löveg?

    Nekem elég idióta ötletnek tűnik. Gépágyút anno terveztek az MBT-70-re, de aztán abból ugye semmi nem lett...
  • [NST]Cifu
    #88640
    Számomra meglepő, mert lehetett volna high-low koncepciót építeni köré.
    Plusz extra meglepő, mert akkor az Eurofighter program még éppen elkezdett elindulni (abban az évben szállt fel az EAP), tehát bőven beleférhetett volna, hogy újragondolják, van-e értelme egy 4. generációs gépet kifejleszteni, lopakodóképesség nélkül..
  • [NST]Cifu
    #88639
    Érdekes felvetés arról, hogy visszatérne a kvázi multi-tornyos megoldás a harckocsikra. A lényeg a most már szinte "kötelező" távirányított fegyvertorony, csakhogy erre nem 7.62 - 14.5 mm-es géppuska, hanem 20-30mm-es gépágyú és akár független ATGM / MANPAD indító is mehetne. A tornyot a parancsnok irányítja, és felhasználható légi célpontok, illetve olyan célok ellen, ahol a 120mm-es fő löveg "overkill" lenne, például egy nem vagy csak könnyen páncélozott terepjáró ellen. A koncepció a Valhalla cég Midgard 300 tornyára vonatozik, a kitéríthetőség (ha a kocsiszekrény / torony engedik) -23° tól +75°-ig terjed.



  • molnibalage83
    #88638
    Arra célzol, hogy ARM feje van?
  • molnibalage83
    #88637
    Kb. 1 éve olvastam róla először. Sanszosan a gazdasági problémáik miatt nem telt erre a hóbortra.
  • [NST]Cifu
    #88636
    A JSM tesztelésekor készült videó, ajánlom figyelni, mit imitál a célpont...

  • [NST]Cifu
    #88635
    Nekem új volt, hogy a Reagen adminisztráció felajánlotta az F-117-est a briteknek. Az 1986-ra datált ajánlat szerint a F-117C jelű változat EJ200 hajtóművekkel és brit avionikával bírt volna, a sárkány viszont maradt volna amerikai. Arról nem szól a fáma, hogy a radarabszorbens festéssel hogy lettek volna ellátva. A britek egyébként visszautasították az ajánlatott...
  • millerius
    #88634
    Akkor a kínaiak, nekem mindegy, a Jimmyknek nem mindegy, mert nem véletlenül keresték meg a roncsot. Ha meg egy ép AMRAAM-fej valaki SZAKÉRTŐNEK a kezébe kerül, akkor meg tudják állapítani hogy milyen sokáig működőképes a mini-radarja, milyen üzemmódban és hullámhosszon üzemel, mekkora a látószöge ( az antenna-kitérése), hány másodpercre (vagy manőverképtelenre csökkent sebességre?) van beállítva az önmegsemmisítés (tehát a célbavett pilóta ettől kezdve tudhatja, hogy meddig veszélyes rá a rakéta), meg tudják állapítani a kormánylapok kitérési szögét, amiből lehet következtetni a rakéta manőverképességére, milyen üzemmódban és hullámhosszon dolgozik a közelségi gyújtó (vagyis ebből rájöhetnek hogyan zavarható/csapható be), irányított-e a repeszképzése (formázott-e a robbanófej vagy nem), stb. Nekem, a LAIKUS érdeklődőnek ennyi jut hirtelen eszembe, egy szakértőnek/felhasználónak/célpontnak nyilván sokkal több kérdése lesz, és ha csak a felére választ kapnak, az is jóval több mint az a tudás az AMRAAM-ról amit a net-ről össze tudsz szedni. Sokkal többet is ér ...
  • JanáJ
    #88633
    Lehettek azok a kínaiak is. Az F-117 is arra szivárgott állítólag.
    Szerintem a hol tart a másik nem annyira játszik, mert tudják, hogy előttük. A mire mennek vele arra gondolok, hogy mondjuk egy ellenséges tankot szétvághatsz, letesztelheted mit lő át, menyire pontos, mi a gyengéje. Egy rakétával ezt nem tudod eljátszani. A mechanikus dolgok másolhatóak, meg biztos sok ötlet lopható, de a lényeg szerintem már az elektronika lehet. Az meg hogy fejtik vissza? Az persze nagy fegyvertény lehet ha tudnának tippelni a hatótávra és egyebekre.
  • molnibalage83
    #88632
    Meg az ember pusztán kíváncsi és láthatja, hogy az ellenfél technológiai szintje hol van. Lásd Vitkor Belenko és MiG-25. A jenki titánra és félvezető elektronikára számított, azt elektroncsöves avionikát és hőálló acélból készült gépet láttak. ---> Hurrá, rohadtul nem annyira fejlettek a szovjetek, mint gondoltuk.
  • millerius
    #88631
    A Szerbiában lelőtt gép roncsát később megtalálták, a fotók szerint rajta volt az AMRAAM és nagyjából épen is maradt (a másik szárnnyal fogott talajt a gép), de addigra már csak a hajtómű-szekció volt a szárnyvégen, az előtte lévő rész hiányzott, a szerbek (oroszok?) szép szabályosan leszerelték és elvitték ismerkedésre. A lemásolásnak se biztos hogy Jimmy nagyon örülne, de az igazi gond az, hogy ha tudják pl. a végfázisban vezérlő rakéta-radar és a közelségi gyújtó paramétereit akkor sokkal könnyebb az ellentevékenység/zavarás ellenük. Indulj ki abból, hogy az ellenség technikai felszerelésének ismerete még soha nem vált hátrányára a másik félnek. Ráadásul a békeidőben megszerzett információ az igazi aranybánya, mert a mai háborúk korában mikor már lőnek, akkor nem biztos hogy bármilyen új felismerést lesz idő hasznosítani az általában rövid ideig tartó háborúban. Békében meg van idő vizsgálgatni, kiértékelni majd felkészülni ellene, esetleg még gyártani is saját maguknak ha képesek rá ...
  • molnibalage83
    #88630
    Igen valószínű, hogy C5 vagy C7. Mára ezek elterjedtek.

    A mekkorára legfeljebb az illetékesek tudnak válaszolni, én nem.

    F-15E perecelt le Líbiában. A jenkik szerint asszim konfigban és pilótahiba miatt, más szerint ez csak duma és lelőtték.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.14. 09:38:00