95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#76875 Megfelelt volna, de akkor már régen nem volt hadrendben a hadseregnél. Az 1990-es években általánosan lecserélték a maradékot, és csak a TOW-2 változatok voltak hadrendben.
Még a szíriai lázadóknak is BGM-71E-t adtak... -
#76874 AN/APQ-181
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#76873 Nem kell csilvili TOW2. Ha volt (?) raktáron egy rakás ősrégi TOW az is megfelelt volna a célnak. -
#76872 A magas freki esetén viszont nem csökken a távolság? Tehát nagyobb erővel kell sugározni, emiatt bukta el tudtommal az alakfelismerő AA radarok, mert 15-20 km távolságból is rémesen gyenge teljesíményük volt. -
#76871 Irakban két opciója volt erre az US ARMY-nak az első időkben. A TOW (kissé drágán) vagy az Abrams. Na az Abrams puffogtatta az M830A1-eseket, de vasbeton épület ellen konkrétan nem sokat ért. Faja kis lyukakat vágott rajta, de ennyi. A britek büszkén mondták, hogy hát igen, az amerikaiak mennyire irigyelték a 120mm-es HESH gránátjaikat. Na azokkal lehetett épületet bontani...
Az US ARMY válasza erre a 105mm-es ágyúval felszerelt Stryker MGS volt, ami azonban sok sebből vérzett. Nem is terjedt el. Aztán jött az M908 HE-OG-T. Amennyire hallani lehetett, bevált, de későn jött. -
#76870 Ráadásul J-band (12.5 to 18 GHz) vagyis marha magas a ferkije a normál radarokhoz (3..10 GHz) képest. (ez is jót tesz a felbontó képességnek, és az LPI-nek)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.09.07. 17:46:25 -
#76869 A végén levő műszaki paraméterek odabaszósak. Nagy test, nagy élvezet. :) -
#76868 Azért ez nem egy taktikai kerregő antennája, hanem egy BOMBÁZÓÉ...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
APQ-181 has 21 distinct operating modes, including two versions of built-in-test for fault detection
and isolation to a Line-Replaceable Unit (LRU), or in the case of the antenna a line-replaceable module.
Each mode has its own software programme, which is an assembly of functional code modules that
provides detailed radar instructions. In fact each mode has two sets of software; one for the Radar Data
Processor (RDP), which is a militarised general purpose computer and one for the Radar Signal
Processor (RSP), which is a high-speed special purpose computer. The RSP is programmed in
high-efficiency machine language to maximise signal processing throughput.
In addition to the signal and data processors, there are three additional units in a `radar string':
antenna, transmitter and receiver/exciter. There are two of each unit arranged in a string in a B-2 aircraft
set. The strings are functionally connected so that any antenna may be connected to either of the four
units in a string. This approach to redundancy maximises the radar mission probability of success.
The radar equipment is installed in the aircraft in three zones. Each antenna is mounted in a cavity
behind a large radome, approximately 2.4 m outboard of the aircraft centre line and below the leading
edge of the wing/body. Each antenna has a large unobstructed field of view forward and to the side of
the aircraft fuselage reference line. Six units (two each of the transmitter, receiver and RSP units) are
located symmetrically in openings in each side wall of the nose wheel well; the two RDPs are located
one above the other in an opening in the aft wall of the nose wheel well.
The antenna is electronically steered in two dimensions and features a monopulse feed design to
enable fractional beamwidth angular resolution. It includes a beam steering computer that determines
and commands the phase settings of the beam steering phase shifters in response to a pointing direction
command from the RDP. The antenna is fitted with a motion sensor subsystem, which is a modified
strap-down inertial platform used to measure antenna motion to enable compensation during SAR mode
operation. The antenna is equipped with its own power supply and is liquid cooled. It is designed to
have carefully controlled and very low scattering performance (low radar cross-section) with respect to
both in- and out-of-band Radio Frequency (RF) illumination.
The radar transmitter is a single unit and includes its own high voltage power supplies within its
chassis. It employs a gridded travelling-wave tube RF amplifier, similar to other Hughes radars.
Because it is such a high-power density package it is liquid cooled.
The receiver/exciter LRU performs several functions usually requiring more than one LRU in
contemporary radars. These include generating RF waveforms for amplification by the transmitter
(exciter) and amplification, detection and frequency down-conversion to baseband (receiver) of signals
received from the antenna. The receiver/exciter also digitises the received signal stream and performs
pulse compression to enhance range resolution.
The radar signal processor extracts target images and measurement information from the digitised
signal stream and converts this information into a format usable by interfacing avionics or displays. In
addition to a digital data output bus, it has also a video output bus that enables direct drive of cockpit
displays. The RSP is fully programmable.
The radar signal processor is a dual central processor unit general purpose type computer. It is the
command controller for all radar units and serves as the radar terminal on the B-2 avionics databus. It
has a throughput of 2.5 Mips and a one million, 16-bit word (16 Mbits) bulk memory.
Specifications
Number of LRUs in one aircraft set: 10
Total weight of an aircraft set: 955 kg
Total volume of an aircraft set: 1.485 m3
Operating prime power demand: 22 kVA AC; 500 W DC
forrás: Jane's Radar and Electronic Warfare Systems -
#76867 Az anetanna mérete miatt ilyen jó a felbontása? Mert a hasonló technológiát jelentő AN/APG-70 közelében nincs a 30 cm felbontásnak még 25 km-ről sem, nemhogy 100 km-ről. Igazság szerint ekkora felbontást az F-35-ben levő radartól sem láttam még. -
#76866 Abban mennyire új radar van?
AN/APQ-181 multimode radar
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Type
J-band (10 to 20 GHz) multimode radar for the B-2 strategic bomber.
Development
Hughes (now part of Raytheon Electronic Systems) is reported to have begun work with Northrop (now
Northrop Grumman) in the early 1980s to develop radar concepts for what was then known as the
Advanced Technology Bomber. The prototype radar first flew in 1987 and the first AN/APQ-181
production contract was proposed in 1986, authorised in 1987 and fully negotiated in 1988. Ten
pre-production radars are understood to have been delivered during the early 1990s and the system is
thought to have been in full scale production by 1995. -
#76865 Nevetni fogsz, ez így van. Ha a bomba kinematikai korrekcijóán belül van és a kezdeti paramétereket megadod neki, akkor egy megfelelően beműszerezett An-2 is 6-8 méteres pontossággal találna el ÁLLÓ célt. -
#76864 Ezt az anyagot tudod linkelni? -
#76863 Elég jó, hogy az F35-től egy egész USAF-ra vonatkoztatod a kérdést. ÉS mint látszik, nem is volt olyan egyértelmü és hülye a kérdésem, hogy lehet pontositani a GPS-en is
Meg azért nem mindegy, hogy milyen a hordozó gép sem. Ha csak a bomba számitana akkor akár bármelyik repülő eszköz képes lenne a prec bombavetésre, csak épp a felszállás elött a bombába kéne táplálni a kordinátát.
És itt nem mindegy, hogy az F35-ös a szenzorok révén milyen pontossággal tudja levenni és továbbitani a jelet a bombának , ha bevetés alatt derül ki a célpont. -
#76862 További bibi, hogy mi értelme a steath képességnek, ha csak úgy nekiáll sugározgatni egy steath csapásmérő? Vadászbombázó gépeknél a radarozgatás lazább, mert van repteljesítmény és manőverező képesség...
Le van írva az anyagban. Összesen 2db (alighanem) Spotlight SAR képet csinál az ismert geo-lokációjú célról.
A felbontás itt akár 30cm is lehet 100km-en. Ha csak nem a célponton állsz, aligha fogod a jelet...
... ha meg rajta akkor.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.09.07. 17:10:35 -
#76861 A valóság az, hogy igenis feladata. Falúddzsában is azt csinálták. Talán Cifu írta azt, hogy az egyik harckocsizó azt írta le a könyvében vagy valahol, hogy reménykedik abban, hogy hazavezénylés előtt 1-2-őt talán lőhet élesben. Aztán közölte, hogy valami 26 célra tüzelt ő egyedül.
A hk. mai napig elsődleges mobil tűztámogató, mert erős gyalogsági kíséret mellett nehéz ám kilőni. Ha a gyalogság nagyon komoly falba ütközik, akkor jön és durr. Ha normális gránát van hozzá, akkor csak nagyon komoly épületek képesek ellenállni egy hk. tűzerejének. -
JanáJ #76860 Szerintem nem feladata egy HK-nak a ház rombolás. Ha meg mégis kell, akkor lőjön 2-őt. Az Oszamás SEAL-es könyvben a srác azt írta, hogy egy - szerencséjére - elbénázott rajtaütést úgy zártak le, hogy két Bradley kitárazott az épületre. Utána fel akarták robbantani, de nem volt mit. A magyar épületharc eljárás volt (?) az hogy a jármű beküld egy páncéltörőt, utána megy a lukon a repesz romboló, majd a gyalogok akik szórják maguk előtt a kézigránátot. Persze ez egy egész városra nem alkalmazható.
Az AMP megint jó lesz. :-( -
#76859 Abban mennyire új radar van? Mert, ha gyártás idejei, akkor kb. 2-3 méteres felbontása lehet 20-30 km-en. 14-15 km magasról dobálva a bomba elrepül ennyire. Ezen felül nem árt, ha ekkora elevation esetén is rálát a B-2 radarja a célra.
További bibi, hogy mi értelme a steath képességnek, ha csak úgy nekiáll sugározgatni egy steath csapásmérő? Vadászbombázó gépeknél a radarozgatás lazább, mert van repteljesítmény és manőverező képesség... -
#76858 Okés én eddig a B2-ről beszéltem. -
#76857 Ne ennyire elméleti úton közelítsük meg. A USAF gépek nagy részében elég koros radar van ahhoz képest, hogy a top gépekben mi van. Azok felbontása legfeljebb méteres. (Kivéve F-15C GE nuku csapásmérés, és talán néhány F15E kapott már AESA radart). Az F-35A tud többet és Super Hornet elvben. -
#76856 Ez azért furcsa így általánosan, mert a SAR kép felbontása csak igen kis távolságon éri el a méter alattit. 20-30 km-es távolság és siklóbomba esetén a SAR felbontás a GPS felbontásnál tudtommal rosszabb.
Tankönyvi példa szerint inkább attól függ hogy melyik fajta SAR-ról beszélünk...
SLAR, DBS, Unf.Str. SAR, Str. SAR, Spt.SAR
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Az AESA radar tervező slideon, 20NM - 2,5ft a SAR felbontás...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.09.07. 16:26:23 -
#76855 Pont ez az, hogy kiderült, hogy legalábbis az eddigi HEAT-MP gránátok korántsem olyan jók, például épületek lerombolására kvázi használhatatlanok, ugyanis nem nagyon lehet késleltetést használni (hiszen letörik a gránát orra, amiben a gyújtó is található). Vagyis a ház falán elműködik, aztán vagy sikerül átütnie a falat a robbanásnak, vagy csak a falon csinálsz egy kisebb bombatölcsért. Ezért készült az M908 HE-OG-T gránát, az orrán egy fém kúppal, ami lehetővé tette, hogy a gránát keresztülrepüljön a falon, és már odabent robbanjon fel.
Most csak azért is meg akarják csinálni a "mindenre jó" programozható gránátot, az AMP (Advanced Multi-Purpose). Kérdés sikerül-e... -
JanáJ #76854 A 5 gen hogy jön a JDAM pontosságához? Szerintem mindegy hogy 1 méter vagy 1 cm. HK.-ra meg elég a kisebb bum is.
-
JanáJ #76853 Nagyon jó a listád, mert nekem pont az jön le belőle, hogy egyre kevesebb fajta kell a kombinált/több funkciósok miatt. Meg szerintem egy 120 milis HEAT mellett nem kell kartács. Max kettőt lősz. :-) -
#76852 Pont ezt akartam írni. Azért ne már az első gen. JDAM és akkori GPS legyen a mérce. Akkor valóban pontosabb volt a SAR. Az anyag viszont jó, mert a kép remek illusztráció arra, hogy egy pass alatt 6 db célpont lőhető ki, míg LGB esetén ehhez 6 db gép vagy 6 db rárepülés kéne. -
#76851 A GATS azonban a GPS korai verziójához készült, a Block IIR, majd IIF és végül a hamarosan érkező Block III műholdakkal a GPS pontossága szignifikánsan javult, így (szerintem) a GATS-nak már nincs komoly jelentősége, vagy legalábbis nagyságrendekkel más jellegű. -
#76850 Been there, done that... -
#76849 Ez azért furcsa így általánosan, mert a SAR kép felbontása csak igen kis távolságon éri el a méter alattit. 20-30 km-es távolság és siklóbomba esetén a SAR felbontás a GPS felbontásnál tudtommal rosszabb. -
#76848 GATS
Nem azt mondod meg a JDAM-nak hogy melyik GPS koordinátára essen, hanem megméred az aktuális bombázó GPS koordinátát, és térképező radar segítségével kijelölöd a célt, majd átszámítod annak koordinátáit az aktuális GPS által megadottba.
Ezzel a GPS statikus hibáját (a térképező radar felbontásáig) teljesen el tudod tüntetni, és csak a JDAM esése közben fellépő dinamikus GPS hiba marad.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
#76847 SAR kép segítségével szokják pontosítani a JDAM szórást.
Így feleakkora lesz a hiba, mint amit éppen ott és akkor a GPS tud.
The B-2’s GPS-Aided Targeting System (GATS) used the radar to achieve circular-error probables (CEPs) less than 1/2th those of unaided JDAM.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.09.07. 15:44:30 -
#76846 A videó felvételeken általánban csak a telitalálatokat írják. A valóság ennél árnyaltabb. A '80-as évek LGB-jének szórása 6-8 méter is volt. Ez egy HAS ellen az esetek 99%-ban elég, de azzal hk-t nem mindig találtak telibe. Lásd az F-111-es írást a HTKA-n. A mostani 1-2 méteres szórással már igen nagy az esélye annak.
A pontosítás nem megy lézerrel, kombinált rávezetéssel lehet még gyúrni, de a GPS mérés az folyamatos és a hiábja annyi, amennyi. Ha oldáskor a "háló" 2 méteres febontású, akkor a GPS fegyver ennyit tud... -
#76845 A (katonai) Navstar GPS-nél pontosabb navigációs rendszer nem nagyon van. A JDAM rendszernél pontosabb így maximum az aktív célrávezetés vagy önrávezetés (lézer, radar, IR/EO) lehet. A célrávezetésnél egyszerűbb a rendszer, mivel fire-and-forget, az önrávezetésnél meg általánosságban olcsóbb...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.09.07. 15:19:37 -
#76844 Azt gondoltam, hogy az oldás elött azért afedélzeti célzó eszközzel pontositanak a holdak által kapott adatokon , de mint irtam, nem rossz ez sem, csak még is egy 5th gen ről beszélünk , ezt a pontosságot meg bármelyik tipus hozza már -
#76843 A Leo2 és az Abrams esetében egészen a közelmúltig csak zömmel csak kétféle lőszer volt, APFSDS-T és HEAT-MP-T, illetve ezek gyakorló-lövedék változata. A gránátok fejlődtek, például volt, hogy vegyesen volt M829 és M829A1 APFSDS-T az Abramsba, ahogy arra volt/van példa, hogy vegyesen van DM53 és DM63 APFSDS-T a Leo2-ben. De ettől még APFSDS-T gránát mindegyik.
Az Abrams esetében jött az M908, ami egy M830A1 egy fém kúppal az orrán, és a németeknél pedig egy dedikált HE lőszer.
Papíron volt még pár másik, például elvben volt kartács lövedék az Abrams-hoz, de ez sose került harctérre.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.09.07. 15:05:27 -
#76842 US-ARMY harckocsi javadalmazás az NSzK-ban 2 és 5 típus egy időben, aktuális évtől függően.
1980-81 M-60A1 Patton: 27pcs M728 (APDS-T), 23pcs M456 (HEAT), 13pcs mix of M393 (HEP) and Smoke
1982-83 M-60A3 Patton: 30pcs M735 (APFSDS-T), 20pcs M456A1 (HEAT), 13pcs mix of M393 (HEP) and Smoke
1984-86 M-60A3 Patton: 30pcs M774 (APFSDS-T), 20pcs M456A2 (HEAT), 13pcs mix of M393, Smoke, and M735
1987-1990 M1A1 Abrams: 29pcs M829 (APFSDS-T), 11pcs M830 (HEAT)
Desert Storm - M1A1 Abrams: 17pcs M829 (APFSDS-T), 12pcs M829A1 (APFSDS-T), 11pcs M830 (HEAT)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.09.07. 14:53:37 -
#76841 A GPS vezérlésű fegyverek max. garantált szórása méteres nagyságrendű. Ez a gyárt értéken belül van. Ezen felül magától GPS holdak helyzetétől is függ a pontosság. A világnak van olyan része, ahol nem túl gyakran látni rá 5-7 holdra, csak 2-3-ra. Akkor pontatlanabb a rendszer. Az iraki háború idején kis pályamódosításssal Irak felett sűrűbb volt a rendszer tudtommal. -
JanáJ #76840 Ó, értem, köszi. Gondolom ezt is kitapasztalták.
@fonak: Ez nekem új. Mennyivel van többféle lövedék a nyugati vasakban? A HEAT, APFSDS, HEF-en felül mi kell még? Én csak arról tudok, hogy az automata töltő korlátozza a APFSDS nyilának a hosszát. -
JanáJ #76839 Miért gáz? Szemre a dupla dobás az két GBU-32-es, abban meg van 240 kg TNT mix. Szerintem két ilyen elég egy Duna hídra. -
#76838 Egyébként az automata töltő miatt van csak 3 féle lövedéktípus tudtommal, illetve nyugaton ezért vetették el többek között az automatát, mert nagy, rugalmasan variálható választékot akartak gránátokból.
Azért volt nyugaton is automata töltőberendezés:
Svéd Stridsvagn-103 három féle lőszerből (APDS, HE, Smoke) tudott választani, és összesen 50 volt betárazva.
Ami számunkra érdekesebb az az Osztrák SK-105 ami 12 lőszert tárazott, elvileg (?) két féléből. Hasonló volt az AMX-13 is. -
#76837 Az Automata töltőberendezés töltésekor megfelelő állásba kell helyezni a lőszertároló kapcsolóját, ezt megjegyzi az automata töltő (a memóriamodulja a töltő közepén van). Amikor az irányzó az adott lőszert kiválasztja, akkor a lőszertároló elkezd forogni, amíg a töltőnyílás alá nem kerül egy megfelelő lőszer. Mivel egy irányba képes csak forogni, ezért az, hogy mennyi idő alatt történik ez meg, a töltési sorrendtől függ, a forgási sebessége ~70 fok per másodperc. -
#76836
Azt gondoltam, hogy azért nagyobb pontosságban talál célba a JDAM, mint az utolsónál. DE , hogy a konténert csak mellébe érte el ? Persze még ez is bőven a találaton belül van csak hát na.