94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • repvez
    #93733
    Az , hogy nincs neki, még nem zárja ki, hogy nem lehet mást is integrálni a rendszerbe.
    Én arra leszek kiváncsi ha már ennyire összehaverkodtunk a reinmetallal, hogy ezekbol valami majd megjelenik e nálunk .
    Akár fejlesztés vagy gyártás szinten vagy csak mint upgradelni a dolgokat.
  • [NST]Cifu
    #93732
    2025-re ígérik a bevethető lézerfegyver.
    2026-ra ígérik a kis méretű légvédelmi rakétát

    Ami hiányzik ebből, egy 20-50km szintű légvédelem, vagy azt már nem akarják beintegrálni?
    Persze a Rheinmetalnak nincs ilyenje, de úgy már tényleg több rétegű védelem lenne.
  • Hpasp #93731
    Drónok kedvéért...
  • SZUsszan
    #93730
  • ximix #93729
  • savaz
    #93728
    Ez sem kutya!

    Rosszkor, rosz helyen.
  • ximix #93727
    USS Buckley (DE-51) "story time"
    gugli fordítós
  • JanáJ
    #93726
    Én csak erről tudok. De tudtommal ezt a felmérést (?) "csak" a feltételezett harcok területére végezték el. Pl az elárasztott északi részek jó eséllyel nem szerepelnek benne. Nem tudom mire kell, de anno az M1/Leo 2 "méretezése" kapcsán jött elő, hogy mivel meddig kell majd ellőni.
  • SZUsszan
    #93725
    A svájci katona teljesen kakukk volt. Ráüt a kezelő sisakjára, hogy kész a töltés és tiszta mögötte a terep, mehet! Ezután lép be a halálzónába.

    Az első esetnél meg a kezelő is hibázott, hogy nem bizonyosodott meg arról, mi van a backblast területen, de ezek mind iskolapéldái a totálisan elkerülhető, figyelmetlenségből eredő halálos balesetnek.
  • ximix #93724
    Manapság egy algoritmust ez megoldaná sec-pec.
    Szinekkel jelölve akár magasságvonalas térképen, pozíciót megadva meg még azt is, hogy hova érdemes át mozogni egy jobb rálátás érdekében.

    A könyvben az The information follows kisebb betűvel szedet részek sem visznek előrébb ?



    Akkoriban az ilyen tanulmány az szerintem belső kutatás és infó volt, így azt megtalálni publikálva hát fene tudja.

    AMSAA WISIBILITY CHARACTERISTICS OFTERRAIN AND THEIR EFFECTS ONWEAPON-SYSTEM PERFORMANCE
    1980 marc pdf link

    ----------------------------------------------------------------------------------------------
    SYSTEM ERROR BUDGETS, TARGET DISTRIBUTIONS AND HITTING PERFORMANCE ESTIMATESFOR GENERAL-PURPOSE RIFLES AND SNIPER RIFLES OF 7.62 X 51MM ANDLARGER CALIBERS
    1990 may pdf link

    Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.12.22. 21:49:42
  • Hpasp #93723
    Egyenlőre csak ennyit találtam:

  • kiskorúbézoltán #93722
    Ja, hogy a "földön állva a látótávolság", na az nagyon nem ugyanaz mint a páncéltörő dolgok látótávolsága! :D
  • kiskorúbézoltán #93721
    A balesetek leírása igazán érdekes. Mindkét esetben felveti a lövők és/vagy a lövetők képzetlenségét és/vagy tapasztalatlanságát. Mindkét eset olyan, aminek a leírását és képet is(!) simán beletenném az oktatóanyagba ha még csinálnék ilyesmit.
  • Hpasp #93720
    Köszi, de nekem nem a páncéltörő fegyver effektív lőtávolságára lenne szükségem (mivel azt ismerem), hanem egy statisztikai eloszlásra hogy az adott földrajzi régióban (esetleg a Dél-Nyugati hadszintéren [Magyarország-Ausztria-Olaszország-Bajorország]) mennyi a földön állva a látótávolság. (az esetek x%-ban mondjuk 2km, y%-ban 1km, stb)
    Hiába tudunk mondjuk 2km-re is ellőni, ha a domborzat (hegy/fasor/gát/épületek/stb...) miatt a gyakorlatban csak párszáz méterre lehet ellátni.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.22. 16:55:36
  • kiskorúbézoltán #93719
    Nem igazán adat és a legkevésbé sem tanulmány, de nekem eu-i harctérre az 1km körüli átlag és "ritkán több mint" 2,5km rémlik.
    Az viszont biztos, hogy nagyon nagyon elméleti a dolog. Különösen ha valami konkrét dologról van szó. Egy-egy területen még az sem mindegy, hogy milyen hónap van és mit ültetett a paraszt a földbe. A konkrét technikai eszközben legalább ugyanekkora szórás van.
  • ximix #93718
    Használatit már találtam
    TC 3-22.84 M3 Multi-Role, Anti-ArmorAnti-Personnel Weapon System JULY 2019 pdf link

    Sokat nem változhatott a nyílt irányzékos eljárás, mert se jobb szemük nem lett a katonáknak se a célpontok nem lettek nagyobbak, ami változhatott az a célpontok védelme, leküzdhetősége.

    September 1987 ANTITANKWEAPONS Current and Future Capabilities pdf link

    SQUAD WEAPONSB2E2657Student Handout pdf link

    A régi rpg-s vidinyóban biztos mondanak adatot, a wikin Gustávra meg ilyeneket írnak
    Effective firing range

    350 to 400 m against moving vehicles[9]
    500 m against stationary vehicles[10]
    1000 m using smoke and high explosive rounds[11]
    2000 m using rocket-boosted laser guided ammunition



    ------------------------
    Angol gyakorlópálya leírások
    link

    18+
    Baleset képekkel, erős gyomrúaknak.
    link
  • savaz
    #93717
    Igen, de elvileg a V bombázók elsődlegesen radarral céloztak. Hogyan csinálhatták ezt egy Skyhawkban?

    II.Vhs FW-190 pilóták visszaemlékezése szerint állandó magasságon, alacsonyan repültek rá a célra és amikor a cél eltűnt az orr alatt, akkor oldották a bombákat. Ilyenkor pár km/h-s sebességkülönbség, vagy 1-2 fokos bedöntés is minimum 50m eltérést jelent a becsapódási pontnál. Isteni csoda, hogy valaha egyáltalán bármit is eltaláltak. Nekem legalábbis nem nagyon jött be szimulátorban.
  • Hpasp #93716
    Keresnék arra adatot / tanulmányt, hogy Európában (esetleg a Dél-Nyugati hadszintéren [Magyarország-Ausztria-Olaszország-Bajorország]) mennyi az átlagos (és maximális) látótávolság (lőtávolság) közvetlen irányzású páncéltörő eszközök alkalmazása esetén?
  • [NST]Cifu
    #93715
    A V-bombázóknál II.Vh-s Mk.XIV. bombacélzók voltak eredetileg (a Sperry T-1 kicsit módosított változata), mivel aztán atombombázásra készültek, 1965-ben ezek kikerültek a gépekből, és nem volt bennük ilyesmi (lévén atombombához nem volt szükség rá). Volt is problémájuk bőven a Falklandi támadás kivitelezésekor, jól jellemzi a helyzetet, hogy a 21db 1000 fontos bombához szükséges bombarögzítők és a hozzájuk használt "90 way" (ennyi elektromos csatlakozási lehetőség volt szükséges a bombavetőkhöz) elektromos kezelőpanel egyáltalán nem volt, szó szerint roncstelepeket túrtak fel, hogy szerezzenek belőle eleget. 1000 fontos bombából sem álltak jól, mindössze 167db-ot tudtak felhajtani összesen...
  • aksurv2
    #93714
    Nos ilyenek voltak a dok. filmben.
  • savaz
    #93713
    Azt hiszem Líbiában Kazettás bombákkal mentek kisebb őrhajók ellen, De valahol lézeres bombákat is használak mozgó hajók ellen.

    HUD +CCIP kijelzéssel elég pontosan lehet bombázni hajókat és nem kell annyira ragaszkodni az egyenes vonalú megközelítéshez. A Harrier talán tudott ilyet de a Buccaneerek és a Phantomok tudtommal nem. A Skyhawkok és a Daggerek sem tudtak hasonlót, anélkül azért elég nehéz eltaláni bármit buta bombákkal.

    Nincs valakinek forrása arra, hogy a korai vadászbombázók hogyan céloztak bombákkal? A Vulcanokról írta valamelyik pilóta, hogy pont ugyanaz volt a módszer, mint a Lanchasterekkel a II. Vh-ban, csak a radar jobb volt.



  • Hpasp #93712
    Ez a támadás volt a Britt flotta számára tán a legmeredekebb.
    Ekkor a szigetektől 60 mérföldre Észak nyugatra hajóztak, és a térkép bal alsó sarka irányából várták a támadást.
    Az Argik gyakorlatilag (a Stanley-ben telepített lokátoruk segítségével) oldalba kapták a flottát ÉNY-i irányból.
    Ha csak 10 mérfölddel odébb közelítenek (kék nyíl) akkor a Hermes lett volna az Exocetek számára a leginkább baloldalra eső célpont...

  • JanáJ
    #93711
    "Ha van a britteknek egy század Buccaneerjük, mit raktak volna rá? Buta bombákkal mentek volna az Argi hajók ellen?"
    Ez annyi "ha" amire már nem lehet válaszolni.

    "Volt a britt hordozós F-4-eknek bombázási kiképzésük meg valami komolyabb fegyverük, vagy azok is csak buta bombákkal operálthattak volna a légvédelmi feladatok mellett?"
    Lövésem sincs. A wiki csak buta bombákat ír. lézeresről nem tudok, meg nem is lett volna célravezető.

    Shrikera pl ezt írja a wiki. Tudom ez radar elleni és nem F-4, de ennyi erővel bármit feltehettek volna rá ami az amiknak van.

    Although the Shrike missile did not enter regular service with the United Kingdom, it was covertly supplied by the United States to the RAF for use in the Falklands War of 1982. RAF Shrikes were fitted to modified Vulcan bombers in order to attack Argentine radar installations during Operation Black Buck. The main target was a Westinghouse AN/TPS-43 long range 3D radar that the Argentine Air Force deployed during April to guard Falklands' airspace. The Argentine operators were aware of the anti-radiation missiles and would simply turn it off during the Vulcan's approaches. This radar remained intact during the whole conflict. However, air defences remained operational during the attacks and the Shrikes hit two of the less valuable and rapidly replaced secondary fire control radars. After one Vulcan made an emergency landing at Rio de Janeiro, Brazilian authorities confiscated a Shrike which was not returned.[7]
  • JanáJ
    #93710
    Igen, ezt olvastam. E miatt vetődött fel bennem a kérdés. Ezt mindenesetre nagyon szépen kimozogták. (Szerintem.)
  • Hpasp #93709
    Bizony...

    Az AM-39 Exocet rakéta rádiómagasságmérője segítségével 10m magasan, inerciális navigációval repül 1150km/h sebességgel, és csak az indítása előtt kapott célkoordináta előtt 6~8 mérföld távolságban kapcsolja fel a lokátorát, ami egy ±16°-os balról-jobbra történő legyezéssel, az eredeti célkoordináta körüli 4 mérföldön belül kutatja célját, amire rávezeti magát.
    Amennyiben a célkövetés megszakadna, akkor ismét egy balról jobbra legyezéssel kutatja fel új célját.


    Brit kabinet ülésén bemutatott rajz a támadásról.

    Mind a D89 HMS Exeter, mind az F172 HMS Ambuscade észlelte a két Super Etendard Agave lokátorának jelét, így elhangzott a rádióban a „Handbrake!” riadó jelzés.
    „Handbrake!” után az összes kisebb Brit hadihajó radarvisszaverő felhőt (Chaff-C) lőtt magaköré, hogy az Argentin pilóták a radarvisszaverődés mérete alapján ne tudják a hajók méretét azonosítani, így a két értékes hordozót a méretük alapján becélozni.
    Ez sikerült is, a két Argentin pilóta számára az F172 HMS Ambuscade fregatt céljele tűnt a legnagyobbnak, így az ellen indították rakétáikat, miközben mindkét Brit hordozó és a jókora Atlantic Conveyor is a lokátoruk látómezejében volt.

    Amikor az Ambuscade lokátorán megjelent a két egyenesen feléjük közeledő rakéta jele, a teljes Brit flottában harciriadót rendeltek el, hogy minden egység felkészülhessen az Exocet támadásra.

    F172 HMS Ambuscade fregatt egy távoli radarvisszaverő felhőt (Chaff-D) lőtt a felé száguldó Exocetek irányától jobbra, hogy a rakéták balról-jobbra legyező lokátora azt észlelje először, és eltérítse a fregatt irányából.
    A fregatt a tatjával fordult a rakéták felé (haladási iránya 210°), és nagy sebességgel (15 csomó) igyekezett kifelé az Exocetek ±16°-os látómezejéből.
    R12 HMS Hermes hordozó az orrát fordította az AM-39 Exocet-ek felé (haladási iránya 315°), hogy a lehető legkisebb radarkeresztmetszetét mutassa.
    SS Atlantic Conveyor szállítóhajó keresztbe fordult (haladási iránya 40°), hogy a lehető legnagyobb radarkeresztmetszetét (bal oldalát) mutassa az Exocetek felé, és kitakarja maga mögött az HMS Hermes hordozót.
    R05 HMS Invincible hordozó folyamatosan tüzelt Sea Dart közepes légvédelmi komplexumával, bőven annak hatásos megsemmisítési zónája alatt érkező célokra, összesen 6 rakétát eredménytelenül felhasználva.
    F90 HMS Brilliant becélozta a közeledő rakétákat, és csak arra várt hogy azok a Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexum effektív indítási zónájába érkezzenek, hogy tüzet nyithasson.

    Mindkét AM-39 Exocet-et eltérítette az Ambuscade távoli radarvisszaverő felhője (Chaff-D), majd azon átszáguldva, immáron a látómezejük bal szélén található SS Atlantic Conveyor-t vették célba.


    Két AM-39 Exocet által is eltalált, majd teljesen kiégett SS Atlantic Conveyor. Az egyik kiégett Chinook szállítóhelikopter a háromból, ami odaveszett, hat Wessex és egy Lynx-el egyetemben.
  • savaz
    #93708
    Ha van a britteknek egy század Buccaneerjük, mit raktak volna rá? Buta bombákkal mentek volna az Argi hajók ellen? Volt a britt hordozós F-4-eknek bombázási kiképzésük meg valami komolyabb fegyverük, vagy azok is csak buta bombákkal operálthattak volna a légvédelmi feladatok mellett?
  • JanáJ
    #93707
    Ők ugye otthon készültek az oroszok ellen és nem erre. Abból főztek ami van.
    Ha gondolat kísérlet, akkor szerintem rosszabbul jártak volna. Az argik ugye azért jöttek nagyon alacsonyan, mert a saját hajójuk ellen arra jutottak, hogy csak így van esélyük. Ha ez történik, akkor szerintem egy ami/orosz légvédelmis ladik sem szerepelt volna sokkal jobban. Ezeket sem alacsony támadók ellen tervezték. Közben nem tudtak volna a Harrierek nélkül támadni, védeni, később a szigetekre kitelepülni. A szigetek vissza foglalása után amint a pálya megengedte F-4-eket telepítettek.
    Persze utólag, de vicces hogy egy CIWS vagy "rendes" MANPAD mit alkotott volna az angol hajókon. Mondjuk nem tudom mikor jelentek meg a CIWS tornyok, feltételezem ezek után.
  • JanáJ
    #93706
    Na most melyikre igen? :-) Sokat számított hogy állítólag a franciák megsúgták a rakéta működését vagy minden hasonló rakéta ellen így védekeztek volna.
  • Hpasp #93705
    Nemtudom, igazából a légvédelemért felelős Brit hajóegységek tették a dolgukat, igazából csak a Sidewinder felfelé, és a Rapier/Blowpipe lefelé lóg ki az eredményességével.

    Blowpipe manpad - 95 indítás - 2 kill (2%)
    5/21 Port Howard – Harrier GR.1 XZ972
    5/28 Goose Green - MB-339A 0765 (4-A-114)

    Rapier - 65 indítás - 1 kill (1,5%)
    5/29 Dagger C-436

    Sea Dart - 16 engagement - 26 missile - 7+1kill (30%)
    1, 1m 5/9 Choiseul Sound / HMS Coventry - Puma AE-505
    2, 3m 5/9 HMS Coventry - Learjet - no hit
    3, 2m 5/22 HMS Bristol - at spurious radar returns caused by interference with similar radars fitted on ships within the group
    4, 2m 5/25 Pebble Island / HMS Coventry - A-4B C-244
    5, 1m? 5/25 Pebble Island / HMS Coventry - A-4C C-304
    6, 1m 5/25 HMS Coventry - unguided missile
    7, 6m 5/25 HMS Invincible - 6 missiles against Exocet (all missed)
    8, 1m 5/30 East Falklands / HMS Exeter - Exocet (missed)
    9, 1m 5/30 East Falklands / HMS Exeter - A-4C C-301
    10, 1m 5/30 East Falklands / HMS Exeter - A-4C C-310
    11, 2m 6/6 Mt Pleasant / HMS Cardiff - British Gazelle helicopter XX377 (blue on blue)
    12, 2m 6/7 Pebble Island / HMS Exeter - Learjet-35A T-24
    13, 1m 6/14 HMS Cardiff - Mirage-III EA - missed
    14, 1m 6/14 Mt Kent / HMS Exeter - Canberra - not guided
    15, 1m 6/14 HMS Cardiff - Canberra B-109 - missed
    16, 1m 6/14 Mt Kent / HMS Exeter - Canberra B-108

    Sea Wolf - 8 indítás - 3 kill (37%)
    5/12 Port Stanley / HMS Brilliant - A-4B C-208
    5/12 Port Stanley / HMS Brilliant - A-4B C-246
    5/21 San Carlos Water / HMS Broadsword - Dagger C-428

    Roland - 1kill + 2 bomba (10 rakétából 8-at ellőttek) (37%)
    6/1 Port Stanley Arpt - Sea Harrier XZ456 - Flt Lt Mortimer killed

    Skyguard AAA
    5/4 Sea Harrier FRS.1 XZ450 – Goose Green
    5/27 Harrier GR.1 XZ988 – Goose Green
    5/21 A-4Q Skyhawk 0665 – Port Stanley (Blue-on-Blue)
    5/30 Harrier GR.1 XZ963 – Port Stanley

    Exocet – 4 indítás – 6 missile – 4 hit (66%) – 2 miss (33%) – 2 tgt sunk – 1 tgt survived hit
    1, 5/4 2db AM-39 Exocet, 3-A-202, 3-A-203, 1 killed HMS Sheffield, 1 missed
    2, 5/25 2db AM-39 Exocet, 3-A-203, 3-A-204, 2 killed Atlantic Conveyor
    3, 5/30 1db AM-39 Exocet, 3-A-202, missed
    4, 6/12 1db MM-38 Exocet, Stanley, hit HMS Glanmorgan

    AIM-9L Sidewinder - 26 indítás – 21 hit (80%) - 19 kill
    1 célt 2 rakéta talált el
    1 rakéta hibás volt
    4 nem érte utol a célt, lőtávolon kívül indítva
    1 hibás indítás (véletlen?)

    Sea Harrier - AIM-9L Sidewinder
    1, 1-May Mirage-IIIEA I-015
    2, 1-May Canberra B62 B-110
    3, 1-May Dagger A C-433
    4, 21-May A-4Q Skyhawk 0660
    5, 21-May Dagger A C-403
    6, 21-May Dagger A C-404
    7, 21-May Dagger A C-407
    8, 21-May Dagger A C-409
    9, 21-May A-4C Skyhawk C-309
    10, 21-May A-4C Skyhawk C-325
    11, 23-May Dagger A C-437
    12, 24-May Dagger A C-410
    13, 24-May Dagger A C-419
    14, 24-May Dagger A C-430
    15, 8-Jun A-4B Skyhawk C-226
    16, 8-Jun A-4B Skyhawk C-228
    17, 8-Jun A-4B Skyhawk C-204

    Sea Harrier - Aden 30mm GUNS
    1 21-May A-4Q Skyhawk 0667
    2 21-May Pucara IA-58A A-511
    3 1-Jun C-130E Hercules TC-63


    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.16. 21:02:32
  • F1End
    #93704
    Köszönöm, ezek nagyon érdekes leírások.
    De amire gondoltam az inkább egy alternatív Britt megközelítés:
    Mi lett volna, ha hanyagolják a repülőgép-hordozókat és a Harriereket, s helyette ebből az összegből más eszközöket vesznek?

    Ha jól tudom a Harrierek első sorban az argentín légierőt akadályozták, másodsorban csapást mértek földi célpontokra. A gondolatkísérletem lényege az, hogy tényleg ez volt-e a hatékony módszer? Vagy ha a hordozók és a S/VTOL gépek helyette beszálltak volna még lett volna 3-4 erős légvédelemmel rendelkező hajójuk meg esetleg jobb földi légvédelem, az jobb lett volna?

    Most hirtelen nem találok árakat, de a HMS Invincible kb 22 000, a Ticonderoga osztály kb 9 800 tonna max vízkiszorítású. Durva becsléssel egy ilyen hordozó és fenntartása árából kijöhetne kb 2-2,5 nagy teljesítményű légvédelmi romboló, nem?

    Így utólag mennyire volt jó döntés, hogy a STOVL gépekre és hordozóikra költött a Royal Navy/Army/Marines, más eszközök helyett?


    (az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy nem a Rapier-Blowpipe vonalon fejlesztenek, hanem valami normáláis radaros és/vagy infravörös önirányítású eszközt használnak, és kizárjuk a teljes értékű CATOBAR hordozókat is)


    Most így belegodolva vagy el kellett volna szigetelni a Falkland-Szigeteket az argentín szárazföldtől a légvédelmi rombolókkal, hogy ne kaphassanak légi támogatást az argentín erők (bár ez talán nem ment volna a szigetek túl nagy kiterjedése miatt), vagy a távolabbi oldalon patra szállni, s megfelelő légvédelemmel ellátni az előrenyomuló tengerészgyalogoskat.
    Képesek lehettek-e volna nagy valószínűséggel hasonló győzelmet aratni így a britt erők, vagy az akkori légvédelem kevés lett volna az argentín légierőt elégségesen hátráltatni ehhez?
  • Hpasp #93703
    Igen, lásd.

    A három Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal rendelkező romboló (D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) alkotta a védelem első vonalát. a flotta nyugati, Argentína felé eső oldalán.
    A második sort a golyófogónak alkalmazott, kevésbé értékes 21-es, 12-es fregattok (F173 HMS Arrow, F174 HMS Alacrity, F101 HMS Yarmouth, F126 HMS Plymouth*), illetve a County osztályú (D19 HMS Glanmorgan) romboló alkotta.
    Mivel az R05 Invincible rendelkezett az önvédelméhez szükséges Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral, így a harmadik golyófogó sort csak az R12 HMS Hermes előtt a szállító hajók alkották. (A124 RFA Olmeda, A386 RFA Fort Austin, A480 RFA Resource)
    A két értékes hordozó saját gól-fogót kapott, a két Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral rendelkező 22-es fregat képében: (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant)
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.16. 17:49:15
  • JanáJ
    #93702
    Szerintem az is necces lett volna és akkor is hajókat vesztettek volna. Persze ha az angoloknak lett volna pénze Ticonderoga szintű vasakra, akkor lett volna CATOBAR lapostetejüre is. :-)
  • JanáJ
    #93701
    Jól értem az írásodból, hogy legalább egy hordozót az mentett meg, hogy ismerták az Exocet működését? És így csak az Atlantic Conveyor-t lukasztották ki. Vagy minden hasonló fenyegetés ellen ez lett volna a stratégia? Chaff, fontos célpont szembe fordul, kevésbé fontos meg felkínálja magát.
  • Hpasp #93700
    Voltak már erre szovjet, és amcsi szempontból.
  • F1End
    #93699
    Így gondolatkísérletként mennyire lett volna nehéz kivitelezni a falklandi kalandot repülőgéphordozók nélkül?
    Ha az angoloknak lett volna pár Ticonderoga/Szovremennij szintű hajójuk plusz Osza szerű légvédelem a partraszállt erőknek, meg lehetett volna oldani Harrierek nélkül is a dolgot?
  • Hpasp #93698
    Nálam az a D-terv.
    Tulajdonképpen az egész Brit partraszállás is a szigetek túloldalán történt, hogy az HMS Sheathbill megépülhessen.
  • fonak
    #93697
    Volt azért állítólag egy A tervük is, mint atombomba.
  • Hpasp #93696
    Gyakorlatilag bármelyik Brit hordozó elvesztése jelentette volna a legnagyobb nehézséget, a szigetek fölötti légifölény megszűnése miatt.
    A Britek persze készültek B (HMS Illustrious), C (USS Iwo Jima), D (Resolution) tervvel erre az esetre, de azokat szerencsére nem kellett élesíteni.
    És innen nézve a dolgot, bár Argentínának volt esélye megnyerni a háborút, de megtartani a szigeteket aligha.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.15. 21:17:27
  • Lysandus
    #93695
  • JanáJ
    #93694
    Ez biztos mázli? LEhet e nélkül magasabban jöttek volna az argik és hullottak volna mint a legyek.