Haditechnikai Topic

Ok, de azt mondod mégis hagyhattak helyet. Így minden hátrány mellett nincs előny. Nekem, mint laikusnak, az egyik legkönnyebb módja az RCS csökkentésnek az, hogy a függesztményeket bepakolod a gépbe. Ellenben ez a program haladni látszik, nem csak csúszik mint sok másik.

Érdekes, de nagyon szimpatikus hozzá állás. A Block 3-nál szerintem nem RCS tekintetében gondolnak a F-22/F-35re, hanem mint komplex rendszerre.

A belső fegyvertérnek úgy tudom a hely biztosítva van, de csak kis méret. Ezt csak egy-két helyen olvastam, nem tudom, hogy a végleges verzióban él-e.
Ezzel együtt a belső fegyvertér nem csak előnnyel jár, mert ugye a sárkány befoglaló méreteit jelentősen növeli, bonyolítja a sárkányszerkezet kiképzését, mechanikai és elektromos kezelését, illetve a gép aerodinamikai tulajdonságait is alaposabban kell tervezni és tesztelni.

Mivel itt egy alapvetően új gépről van szó, egy korlátozott tapasztalattal bíró országtól, én ezt nem tartom annyira meglepőnek.

Közben találtam itt egy egész jó leírást. Röviden összefoglalva:
- Eredetileg egy F-16 szintű gépet kívántak tervezni, hogy a meglévő F-4 és F-5 gépeket leváltsák.
- 2010 -ben kitalálták, hogy lopakodó képessége is legyen, amit három block -ra bontva valósítanak meg.
- Block 1: Csökkentett észlelhetőség a B-1B, Super Hornet és Eurofighter Typhoon szintjén (mondjuk szerintem ide Rafale -t akartak írni, úgy tudom az a csökkentett észlelhetőségű az Eurokacsák közül). Ezt a sárkány, beömlőnyílás és élek kialakítása, radarelnyelő bevonat és félig besüllyesztett fegyverzet alkalmazásával érik el.
- Block 2: Belső fegyvertér, integrált szenzorok és "conformal" (beépített?) antennák. Ezt már az F-117 szintjére teszik.
- Block 3: Ez pedig már az F-22, F-35, B-2 szintjén lenne lopakodó.
(meg: Mondjuk én úgy tudtam, hogy az F-117 sok szempontból még nehezebben észlelhető, mint az F-22/F-35, szóval ez a rész is kissé furcsa nekem)

Plusz itt egy jó kép, a két koncepció és a hasonló kategóriájú gépek összehasonlítására:

Utoljára szerkesztette: F1End, 2020.11.05. 10:51:57

Az tiszta, hogy még a régebbi 4+++ gen gépeknél is nagyon hangsúlyos szempont az RCS csökkentés. Amit nem értek, hogy miért nincs belső fegyvertere. Biztos van oka, de nekem innen a fotelból nem tiszta. Lehet alapból nem nyernének vele annyit, mint amennyi plusz macera.

Volt egy hajtóműves elgondolás is, az "E" végű mind a 100-as (hagyományos elrendezés) mind a 200-as (Canard-elrendezés) koncepcióból ezt vizsgálta.



A KAI végig propagálta az egy hajtóműves változatot (kvázi egy turbózott FA-50-et), de ez az F-16-tól elmaradt volna teljesítmény és fegyverszállítás képessége szerint. Az USA-tól nem kapták meg az F135 hajtómű licensz-lehetőségét, tehát csak az F100, F110, F414 és az EJ200 maradt hajtómű-opciónak. A Koreai és az Indonéz légierő (ők is részt vesznek a programban) egyaránt két hajtóműves típust preferált volna az adott feltételek mellett, így ez lett végül választva (C103, tehát hagyományos elrendezés, 24 tonnás max. felszállótömeg).

Az első lépcsőben egyébként egy félig-meddig hibrid megoldásban gondolkodtak volna, a sárkány saját, a hajtómű és a főbb fedélzeti rendszerek (radar, IRST/EOTS, EW, ECM, stb.) pedig licensz alapúan helyben gyártottak lettek volna. Az USA ugyanakkor megtagadta ezen rendszerek licenszbe adását, így kiestek (a történetben van egy faramuci keverés, mert érdekes módon európai megoldásokat végül nem fogadtak el, pedig az EADS még be is fektetett volna, sőt, ők az Eurofightert ajánlották az F-35A helyett, 2 milliárd eurós befektetés mellett, a koreaiak viszont nemet mondtak erre a, legalábbis papíron igen gáláns ajánlatra).

Miután a hibrid megoldás nem játszott, maradt az, hogy a fedélzeti rendszereket koreai cégek fogják kifejleszteni, az egyetlen kvázi licensz-alapú technológia a gépben a hajtómű maradt (GE F414-KI), fegyverzet terén pedig vegyesen európai és amerikai integráció lesz (Meteor és Iris-T van ábrázolva a CGI-ken, de az AIM-120 AMRAAM és az AIM-9X2 is integrálva lesz)...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2020.11.05. 06:22:18

Szerintem ez egyfajta "tanulópénz".
Próbálják felépíteni a saját vadászgép-iparukat:
Eddig a T-50/FA-50 volt a legkomolyabb saját tervezésű és gyártású típus, ami a Gripennél valamivel kisebb teljesítményű/méretű kiképző illetve harcigép (csapásmérés szempontjából picivel, légiharc tekintetében szvsz jelentősen jobb a Gripen a harci változatnál).
Bár nyilván jó lenne ezek után egyből egy ötödik generációs gépet tervezni, szerintem belátták, hogy erre még nem állnak készen, úgyhogy a KF-X egy kb F-18 méretű és teljesítményű gép lesz. Szerintem annyit tettek, hogy ami 5. generációs jellemzőt viszonylag kevés kockázattal és költséggel be tudnak emelni, azt megteszik, ezért hasonlít annyira a Raptorra a kialakítása,
Ami bennem felmerült, hogy talán jobban jártak volna egy egyhajtóműves, F-16 szerű típussal. Bár az is igaz, hogy jelenleg is vannak F-16 -ik, így nézve ésszerű az F-16 és F-15 méret közé belőni az új gépet, ráadásul a kéthajtóműves kialakítással kapcsaolatban is nyernek tapasztalatokat.

(meg persze amit Cifu írt, sok esetben ez is bőven elég)
Utoljára szerkesztette: F1End, 2020.11.04. 22:23:19

Alapvetően Észak-Korea és nem Oroszország vagy Kína ellen készülnek. Oda még ez is bőven jó, olcsóbb és egyszerűbb. A2A terén 4db Meteor-al (amik félig bújtatva vannak a hasán) azért vállalható (kb. a Rafale és a Szu-57 közé tippelem RCS terén). A légvédelem feltörésére rendeltek 60db F-35A-t, illetve még 20db F-35B-t a haditengerészetnek.

Nem sikerült még értelmeznem ezt a gépet. Olyan mint egy tini Raptor, de nincs belső fegyver tere

Dél-Koreai KF-X prototípus építés alatt:

Az ukrán konfliktus,elsö heteiben,hónapjában,többnyire orosz területröl,támadták az ukrán belügyi,és gépesitett csapatokat.
Úgy könnyü tüzérségi párbajt nyerni,hogy az ukránok nem löhettek vissza az orosz határ túloldalára<#ejnye1>.

Nemcsak a radarok, de a teljes felderítési arzenál. Bemértek minden mobiltelefont, minden taktikai rádiót. Megfigyeltek drónról, repülőről, műholdról. Az ukránok vérrel fizettek meg a leckéért, hogy minimalizálják a rádióforgalmat, ne vigyék magukkal a mobilt, minden mozgásukat álcázzák etc.. Az működött nagyon jól az oroszoknál, hogy minden komolyabb célpontra perceken belül tüzet nyitottak, valamilyen nagy hatótávolságú eszközzel.

KUkrajnában Orosz oldalon kezdetektől ott voltak az Orosz tüzérségi radarok. Ezek brutál gondot okozott Ukránoknak. Késöbb pedig Ukrán oldalon is megejelntek az US tüzérségi radarok. 2020ban elvileg Ukránoknál rendszerbe állt 1L220UK. (Az US radarok bár nagyon precizek de nagyon keveset kaptak.)

A vontatott tüzérséget lényegében elavultá, problémássá teszi.

The Future of FiresMaximising the UK’s Tactical and Operational Firepower
Jack Watling 2019 pdf

Counter Battery Radar Description - Hensoldt
pdf

Irakban és Afganisztánban volt rá példa, de ott nem klasszikus nehéztüzérségek között, hanem inkább rakétacsapásra vagy aknavető-csapásra érkezett ellencsapás az indítási pontra a tüzérségi radar adatai alapján. Ukrajna területén volt ilyesmire példa, AkSurv2 által írt példa nem egészen ez a kategória, mert ott nem radarral mérték be a másik felet, hanem az adott applikáció árulta el a tüzérség helyzetét.

Csak pletyka szinten, de a Szíriai és Jemeni konfliktusban is számoltak be ilyen tüzérségi párbajról, illetve az Indiai-Pakisztáni határkonfliktusoknál.

Ilyen említett tüzérségi párbaj, hogy radarral bemérik egymást 20+ km-ről és próbálja kiiktatni egymást a két tüzérség előfordult már valaha éles konfliktus során? Nekem hirtelen India vs. Pakisztán jut eszembe, ahol mindkét fél néha lövi egymást tüzérséggel, de ott is általában lakóházakat, meg civileket lőnek szét az adott ország tüzérségei és az ütegek kevésbé egymást célozzák.

Igen, az M109 felett valóban el járt az idő, ezt nem vitatom. Ami nekem kérdéses az a 70km+ lőtáv erőltetése.

Erre a távolságra
- irányított lövedékre lesz szükség, tehát igazán olcsó nem lehet
- a jelek szerint rakéta póthajtáson túlmenően extra nagy hajtótöltettel, ergó a korábbiaknál jelentősen nagyobb nyomás elviselő csőből indítás is szükséges lesz, ami nemcsak még drágább platformot, de technológia kockázatot is jelent, hiszen ilyen teljesítményű rendszert még nem fejlesztettek ki.


Egy MLRS esetén viszont már most van egy csomó kulcsra kész rendszer, 70+ km-re ellőni már több évtizede megoldott dolog.
Tehát ha ilyen mélységben kívánnak csapást mérni, szerintem sokkal ésszerűbb lenne ezt az utat választani.

Szóval az a benyomásom, hogy gombhoz várják a kabátot.

Először is alapvetően az M109 egy elavult, L/39-es csőhosszú löveget használ jó ideje. Manapság nagyságrendileg 30km-es lőtáv az elvárt a csöves tüzérségtől hagyományos lőszerrel, az M109 ezzel szemben tudott nagyjából 21km-et. Rakétapóthajtásos lőszernél ugyanez 30km vs. 50-60km.
Egy tüzérségi párbajban (Anti-Artillery) reménytelenül elvesztek, mert másfél-kétszer messzebbről tud az ellenség lőni rájuk, és ha még van is tüzérségi radar és lehetőség a válaszcsapásra, a "rövid kard" miatt nem tudnak reagálni rá. A probléma régóta égető, az M777 vontatott ágyútarack is messze lelépte már (az olyan 28km-re tudja ellőni ugyan azt az M795-ös gránátot, amit az M109A6 21km-re).

A rakétatüzérség pedig rossz példa - a két eszköz különböző célokra szolgál és mások az árak is, az HIMARS olcsóbb, mint az M109A6, cserébe viszont drágább a lőszer hozzá, egy GLMRS nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy Excalibur gránát.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2020.10.31. 13:56:51

Érdekes, hogy a megbízhatóságot említi a löveg és a zár kapcsán. Kicsit utánanézve problémák merültek fel a 109 Paladionok-kal kapcsolatban is ahol sokat emlegetik a zárszerkezetet. Pl itt egy hivatalosnak tűnő tesztjelentés: M109 Family of Vehicles, Paladin
Integrated Management (PIM)

Szerk.: A probléma nem újkeletű, 1992-ben egy GAO jelentés ugyanezt a problémát említi: ARMY’S M109 HOWITZER Required Testing Should Be Completed Before full-Rate Production
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2020.10.30. 19:39:26

Tiszta Zumwalt.
Megint szuperágyút fejkesztenek egy olyan problémára, amit a rakéta tüzérség már megoldott.

Egy korábbi dia szerint ékzár (slide block breech):


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2020.10.30. 10:40:55

Ha má' új cső és félig elégő hüvely(nek kinéző dolog) , kíváncsi vagyok átállnak-e végre az ékzárra vagy kitartanak a csavarzár mellett.

Azért nem olyan egyszerű 70km-es lőtáv felett megoldani a meglévő alapokon: XM654 SuperCharge hajítótöltet...

És az F-117A még mindig repül, San Diego, 2020 október:

Megbocsáss, de nálad sose vagyok biztos, hogy mire célzol. :D
Igen, abban teljesen igazad van, hogy Hellfire hordozó drón ellen nem célszerű...

Nem mondod? :D
Amúgy nekem ez a nemzeti/politikai része eszembe se jutott, csak azon vakartam a fejem, hogy ugyan minek is menne egy ekkora drón, ilyen cuccal a hóna alatt, ilyen közel.

A CIWS feladata pont a Hellfire-hez hasonló célpontok lelövése (is).
Igen, Hellfire-s drónt csak akkor fog leszedni, ha a CGI videóban látott módon béna drónirányítót fogtak ki. :)

A 8km(Hellfire kategória kb) arab számokkal is több mint a 4km (40-es lőtáv kb)... :D

Az arab országokban hátránynak se mondanám. :)

Nekem nem tűnik szerencsésnek egy Hellfire jellegű rakettával megrajzolt drónnal promózni egy 4km lőtávolságú(?) légvédelmi rendszert.
Nagy jelentősége nincs, a célközönséget a legkevésbé sem fogják érdekelni az ilyen videnyók, csak furcsa.

Thales-Nexter RAPIDfire 40mm-es közellégvédelmi rendszer promó:

//www.youtube.com/embed/XuSnsqiiG5Q

Az már csak a söréteseknél játtszik.
Igazából mindkét kaliber 0,3 hüvelyk akart lenni, csak kicsit más hüvelykkel számoltak.

Utánanéztem közben, az amcsik számolják az oromzatok között, a .308 NATO (7,62x51) lövedéke 7,82 mm.
Az oroszok a bemélyedések között számolják, az ő lövedékük valójában 7,91 mm (7,62x54R),
de ugyanennyi a britt .303 British és a japán 7,7x58 Arisaka is,

7,86 mm a 7,62x25 Mausernek (pisztolytöltény),
7,62 mm a 7.62×25mm Tokarev,
7,9 mm a 0.32 Long Coltnak, és
7,8 mm a .30 Carbine lőszernek, amit egy .32-es Winchester autoloader töltényből fejlesztettek ki.
Szóval a hüvelykes megjelölések is igazából már csak márkanevek, hagyomány diktálta elnevezések.

Az 5,56 NATO-t eredetileg egy .222 Remington (5.7 mm lövedékátmérő) vadásztöltényből fejleztették ki és a lövedékátmérőt is megtartották, de hogy megkülönböztessék attól .223-nak nevezték el.

Azt hiszem nem átmérőben kerek a a szám, hanem súlyban, ott is x súlyú egységből y db golyót lehetett önteni amolyan méretben.
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.10.26. 18:31:58

Azt én sem tudom, mert sokszor az a megfejtés hogy amcsi mércében kerek a dolog, de a 7.62 pl .308 az 5.56 meg .223 vagy valami ilyesmi de itt azt hiszem hogy a csőben pl a spirál kerek szám már az lehet hogy 7.6-os ahhoz meg 7.62-es lőszer kell.

A II. VH-ban ez biztos számított, a III.ban már kétlem. Érdekes lehet a 81 és 82 a 80 mm helyett. Mondjuk én már a 7.62 meg 5.56-ot sem értem. Gondolom a 7.6 vagy az 5.6 is elrontaná az ember napját.

Az aknavetőket először a németek és az osztrákok vetették be nagyobb számban, és azok 8 cm-esek voltak Bár volt 9 cm és nagyobb is, de a 8 cm maradt meg a könnyű aknavetőknél a ii. VH-ra). KB ekkor/válaszul megjelentek a francia és angol aknavetők 81-mm-el még az I. VH végén, erről másolták az amerikaiak a saját 81 mm-es aknavetőjüket.

Az oroszok is a franciákról másoltak 1936-ban. A németek ténylegesen használtak zsákmányolt orosz 82mm-es aknavetőket a saját 80 mm-es lőszerükkel.

Aknavetőnél van egy mili eltérés, ezért állítólag az orosz a zsákmányolt lőszert is tudta volna küldeni. Nuki VH-nál ez mondjuk sokat nem számított volna, de tábortűz mellé jó történet.

Helyesbítek, talán ki lehet lőni a 7,62x51-et a 7,62x54R fegyferből (talán egy Mosin-Ngant ismétlőből), de az se lesz automata az tuti. De akkor is, ezt komolyan gondolták?

Ránézésre egyértelmű, hogy a hüvely szűkítésénél fekszik fel a töltényűrbe, és az 5.56-osnak hosszabb a teljes átmérőjű része mint a 7,62-nek alap esetben nem fog reteszelni a fegyver, mert kilóg a hüvely vége.

Utolsó esetben valahogy sikerült beleerőltetni teljes hosszában, mert valszeg összenyomódott a hüvely, ami szerintem a lövéssel együtt károsíthatta a töltényűr-cső átmenetet. Illetve nem lennék biztos benne, hogy a csőben bólogató lövedék nemcsinált kárt a huzagolásban, de sok próbálkozásnál akár meg is akadhat a csőben.


Kérdés: Sok katona ismerősömtől hallottam, hogy kiképzésen azt mondták nekik, hogy az oroszok olyan fifikásan választottak űrméretet, hogy az övék egy kicsit nagyobb, ezért az orosz fegyverekből kilőhető az amaerikai, de az amarikai fegyverek nem lövik ki az orosz lőszert.

Itt mégis milyen fegyverre gondolhattak?
Azt tudom, hogy az egyik fél a huzagolás barázdái között méri az űrméretet, a másik az oromzatok között (de nem tudom, melyik-melyik). Éppen ezért azt sok helyen láttam már, hogy a 9 mm Parabellumot és a 9 mm Makarovot tilos felcserélni.
De a 7,62*54R meg a 7,62x51 is annyira más formájú, hogy tuti nem illenek egymás töltényűrébe. A fenti példa sem tűnik nagyon használhatónak.
Mindenesetbe a valós életben, ha kéznél van az ellenség lőszere, akkor valszeg van hozzá fegyver is.

Mondjuk úgy, hogy nekem is megfordult már a fejemben ehhez hasonló kérdés, de nem pólóban és lövész szemüvegben álltam volna neki kísérletezni.

Ez nagyon pihent...

Az osztrák Rotax anyavállalata, a kanadai Bombardier bejelentette, hogy leállítja a Törökországnak való szállítást, mivel az Azeri-Örmény konfliktus rávilágított, hogy a Bayraktar TB2 drón Rotax motorral készül. Az amúgy civil Rotax motorok nem szerepelnek a kettős-célú felhasználású (ilyen formán Törökországnak tiltott) eszközök listáján.

Az optikai felismerés fő gondja, hogy éjjel nem működik. Innen kb kuka.

Nem kuka, hanem kell látható és nem látható tartományban is dolgozó EO. A legtöbb komoly EO eleve ilyen...

IR nem megy mert IR jel minimális. pldanal a motor ha már fent van 10le nyi veszteséghőt sugárohat ki. Azt is felfelé próbálják kisugározni (akus dronoknál meg aztán tényleg 0 az IR jel)

Először is akkus drónnál is van kisugárzott hőjel, hiszen minden energiakonverzió és energiahasználat hőtermeléssel jár. Vagy neked komolyabb játéknál nem melegszik talán fel a telefonod? Dehogynem...

Ez egy DJI Phantom 4 drón egy olcsó, 80x60 pixel felbontású Lepton IR érzékelővel fotózva, amit egy RPi3 miniszámítógéppel kötöttek össze:



A drónt 51 méterről észlelte ez az abszolút civil hátterű, boltból összevásárolható megoldás. ( Forrás )

Radar detto baromi problémás az egész dron "műanyag", radarjelre amelyiknél kell odafigyelnek.

Itt a Robin cég saját kis drón-érzékelő radarja, egy DJI Inspire méretű drónt 3km-ről észlelni, 1,1km-ről már azonosítani képes:

//www.youtube.com/embed/OwPHadDxSFs
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2020.10.25. 07:43:31

Az éjjel látáson azért dolgoznak, már nem a harckocsikon lévő infravetővel molyolnak
Pl itt az X27 hogy mire jutottak az évek során nem figyeltem SPI Infrared link //www.youtube.com/embed/c_0s06ORTkY

De itt Moog Sensor ködben elég jól muzsikál.
//www.youtube.com/embed/yQyIZg2dm7o