94975
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Gunslinger #93568 Ilyen említett tüzérségi párbaj, hogy radarral bemérik egymást 20+ km-ről és próbálja kiiktatni egymást a két tüzérség előfordult már valaha éles konfliktus során? Nekem hirtelen India vs. Pakisztán jut eszembe, ahol mindkét fél néha lövi egymást tüzérséggel, de ott is általában lakóházakat, meg civileket lőnek szét az adott ország tüzérségei és az ütegek kevésbé egymást célozzák. -
F1End #93567 Igen, az M109 felett valóban el járt az idő, ezt nem vitatom. Ami nekem kérdéses az a 70km+ lőtáv erőltetése.
Erre a távolságra
- irányított lövedékre lesz szükség, tehát igazán olcsó nem lehet
- a jelek szerint rakéta póthajtáson túlmenően extra nagy hajtótöltettel, ergó a korábbiaknál jelentősen nagyobb nyomás elviselő csőből indítás is szükséges lesz, ami nemcsak még drágább platformot, de technológia kockázatot is jelent, hiszen ilyen teljesítményű rendszert még nem fejlesztettek ki.
Egy MLRS esetén viszont már most van egy csomó kulcsra kész rendszer, 70+ km-re ellőni már több évtizede megoldott dolog.
Tehát ha ilyen mélységben kívánnak csapást mérni, szerintem sokkal ésszerűbb lenne ezt az utat választani.
Szóval az a benyomásom, hogy gombhoz várják a kabátot. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#93566
Először is alapvetően az M109 egy elavult, L/39-es csőhosszú löveget használ jó ideje. Manapság nagyságrendileg 30km-es lőtáv az elvárt a csöves tüzérségtől hagyományos lőszerrel, az M109 ezzel szemben tudott nagyjából 21km-et. Rakétapóthajtásos lőszernél ugyanez 30km vs. 50-60km.
Egy tüzérségi párbajban (Anti-Artillery) reménytelenül elvesztek, mert másfél-kétszer messzebbről tud az ellenség lőni rájuk, és ha még van is tüzérségi radar és lehetőség a válaszcsapásra, a "rövid kard" miatt nem tudnak reagálni rá. A probléma régóta égető, az M777 vontatott ágyútarack is messze lelépte már (az olyan 28km-re tudja ellőni ugyan azt az M795-ös gránátot, amit az M109A6 21km-re).
A rakétatüzérség pedig rossz példa - a két eszköz különböző célokra szolgál és mások az árak is, az HIMARS olcsóbb, mint az M109A6, cserébe viszont drágább a lőszer hozzá, egy GLMRS nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy Excalibur gránát.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.31. 13:56:51 -
kiskorúbézoltán #93565 Érdekes, hogy a megbízhatóságot említi a löveg és a zár kapcsán. Kicsit utánanézve problémák merültek fel a 109 Paladionok-kal kapcsolatban is ahol sokat emlegetik a zárszerkezetet. Pl itt egy hivatalosnak tűnő tesztjelentés: M109 Family of Vehicles, Paladin
Integrated Management (PIM)
Szerk.: A probléma nem újkeletű, 1992-ben egy GAO jelentés ugyanezt a problémát említi: ARMY’S M109 HOWITZER Required Testing Should Be Completed Before full-Rate Production
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2020.10.30. 19:39:26 -
F1End #93564 Tiszta Zumwalt.
Megint szuperágyút fejkesztenek egy olyan problémára, amit a rakéta tüzérség már megoldott. -
#93563
Egy korábbi dia szerint ékzár (slide block breech):
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.30. 10:40:55 -
kiskorúbézoltán #93562 Ha má' új cső és félig elégő hüvely(nek kinéző dolog) , kíváncsi vagyok átállnak-e végre az ékzárra vagy kitartanak a csavarzár mellett. -
#93561
Azért nem olyan egyszerű 70km-es lőtáv felett megoldani a meglévő alapokon: XM654 SuperCharge hajítótöltet...
![]()
-
#93560
És az F-117A még mindig repül, San Diego, 2020 október:
![]()
-
#93559
Megbocsáss, de nálad sose vagyok biztos, hogy mire célzol. :D
Igen, abban teljesen igazad van, hogy Hellfire hordozó drón ellen nem célszerű... -
kiskorúbézoltán #93558 Nem mondod? :D
Amúgy nekem ez a nemzeti/politikai része eszembe se jutott, csak azon vakartam a fejem, hogy ugyan minek is menne egy ekkora drón, ilyen cuccal a hóna alatt, ilyen közel. -
#93557
A CIWS feladata pont a Hellfire-hez hasonló célpontok lelövése (is).
Igen, Hellfire-s drónt csak akkor fog leszedni, ha a CGI videóban látott módon béna drónirányítót fogtak ki. :) -
kiskorúbézoltán #93556 A 8km(Hellfire kategória kb) arab számokkal is több mint a 4km (40-es lőtáv kb)... :D -
#93555
Az arab országokban hátránynak se mondanám. :) -
#93554
Utoljára szerkesztette: z0ty4, 2020.10.28. 20:07:36 -
kiskorúbézoltán #93553 Nekem nem tűnik szerencsésnek egy Hellfire jellegű rakettával megrajzolt drónnal promózni egy 4km lőtávolságú(?) légvédelmi rendszert.
Nagy jelentősége nincs, a célközönséget a legkevésbé sem fogják érdekelni az ilyen videnyók, csak furcsa. -
#93552
Thales-Nexter RAPIDfire 40mm-es közellégvédelmi rendszer promó:
-
savaz #93551 Az már csak a söréteseknél játtszik.
Igazából mindkét kaliber 0,3 hüvelyk akart lenni, csak kicsit más hüvelykkel számoltak.
Utánanéztem közben, az amcsik számolják az oromzatok között, a .308 NATO (7,62x51) lövedéke 7,82 mm.
Az oroszok a bemélyedések között számolják, az ő lövedékük valójában 7,91 mm (7,62x54R),
de ugyanennyi a britt .303 British és a japán 7,7x58 Arisaka is,
7,86 mm a 7,62x25 Mausernek (pisztolytöltény),
7,62 mm a 7.62×25mm Tokarev,
7,9 mm a 0.32 Long Coltnak, és
7,8 mm a .30 Carbine lőszernek, amit egy .32-es Winchester autoloader töltényből fejlesztettek ki.
Szóval a hüvelykes megjelölések is igazából már csak márkanevek, hagyomány diktálta elnevezések.
Az 5,56 NATO-t eredetileg egy .222 Remington (5.7 mm lövedékátmérő) vadásztöltényből fejleztették ki és a lövedékátmérőt is megtartották, de hogy megkülönböztessék attól .223-nak nevezték el.
-
gafzhu #93550 Azt hiszem nem átmérőben kerek a a szám, hanem súlyban, ott is x súlyú egységből y db golyót lehetett önteni amolyan méretben.
Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.10.26. 18:31:58 -
#93549
Azt én sem tudom, mert sokszor az a megfejtés hogy amcsi mércében kerek a dolog, de a 7.62 pl .308 az 5.56 meg .223 vagy valami ilyesmi de itt azt hiszem hogy a csőben pl a spirál kerek szám már az lehet hogy 7.6-os ahhoz meg 7.62-es lőszer kell. -
JanáJ #93548 A II. VH-ban ez biztos számított, a III.ban már kétlem. Érdekes lehet a 81 és 82 a 80 mm helyett. Mondjuk én már a 7.62 meg 5.56-ot sem értem. Gondolom a 7.6 vagy az 5.6 is elrontaná az ember napját. -
savaz #93547 Az aknavetőket először a németek és az osztrákok vetették be nagyobb számban, és azok 8 cm-esek voltak Bár volt 9 cm és nagyobb is, de a 8 cm maradt meg a könnyű aknavetőknél a ii. VH-ra). KB ekkor/válaszul megjelentek a francia és angol aknavetők 81-mm-el még az I. VH végén, erről másolták az amerikaiak a saját 81 mm-es aknavetőjüket.
Az oroszok is a franciákról másoltak 1936-ban. A németek ténylegesen használtak zsákmányolt orosz 82mm-es aknavetőket a saját 80 mm-es lőszerükkel.
-
JanáJ #93546 Aknavetőnél van egy mili eltérés, ezért állítólag az orosz a zsákmányolt lőszert is tudta volna küldeni. Nuki VH-nál ez mondjuk sokat nem számított volna, de tábortűz mellé jó történet. -
savaz #93545 Helyesbítek, talán ki lehet lőni a 7,62x51-et a 7,62x54R fegyferből (talán egy Mosin-Ngant ismétlőből), de az se lesz automata az tuti. De akkor is, ezt komolyan gondolták?
![]()
-
savaz #93544 Ránézésre egyértelmű, hogy a hüvely szűkítésénél fekszik fel a töltényűrbe, és az 5.56-osnak hosszabb a teljes átmérőjű része mint a 7,62-nek alap esetben nem fog reteszelni a fegyver, mert kilóg a hüvely vége.
Utolsó esetben valahogy sikerült beleerőltetni teljes hosszában, mert valszeg összenyomódott a hüvely, ami szerintem a lövéssel együtt károsíthatta a töltényűr-cső átmenetet. Illetve nem lennék biztos benne, hogy a csőben bólogató lövedék nemcsinált kárt a huzagolásban, de sok próbálkozásnál akár meg is akadhat a csőben.
Kérdés: Sok katona ismerősömtől hallottam, hogy kiképzésen azt mondták nekik, hogy az oroszok olyan fifikásan választottak űrméretet, hogy az övék egy kicsit nagyobb, ezért az orosz fegyverekből kilőhető az amaerikai, de az amarikai fegyverek nem lövik ki az orosz lőszert.
Itt mégis milyen fegyverre gondolhattak?
Azt tudom, hogy az egyik fél a huzagolás barázdái között méri az űrméretet, a másik az oromzatok között (de nem tudom, melyik-melyik). Éppen ezért azt sok helyen láttam már, hogy a 9 mm Parabellumot és a 9 mm Makarovot tilos felcserélni.
De a 7,62*54R meg a 7,62x51 is annyira más formájú, hogy tuti nem illenek egymás töltényűrébe. A fenti példa sem tűnik nagyon használhatónak.
Mindenesetbe a valós életben, ha kéznél van az ellenség lőszere, akkor valszeg van hozzá fegyver is. -
SZUsszan #93543 Mondjuk úgy, hogy nekem is megfordult már a fejemben ehhez hasonló kérdés, de nem pólóban és lövész szemüvegben álltam volna neki kísérletezni. -
#93542
Ez nagyon pihent... -
SZUsszan #93541 -
#93540
Az osztrák Rotax anyavállalata, a kanadai Bombardier bejelentette, hogy leállítja a Törökországnak való szállítást, mivel az Azeri-Örmény konfliktus rávilágított, hogy a Bayraktar TB2 drón Rotax motorral készül. Az amúgy civil Rotax motorok nem szerepelnek a kettős-célú felhasználású (ilyen formán Törökországnak tiltott) eszközök listáján. -
#93539
Az optikai felismerés fő gondja, hogy éjjel nem működik. Innen kb kuka.
Nem kuka, hanem kell látható és nem látható tartományban is dolgozó EO. A legtöbb komoly EO eleve ilyen...
IR nem megy mert IR jel minimális. pldanal a motor ha már fent van 10le nyi veszteséghőt sugárohat ki. Azt is felfelé próbálják kisugározni (akus dronoknál meg aztán tényleg 0 az IR jel)
Először is akkus drónnál is van kisugárzott hőjel, hiszen minden energiakonverzió és energiahasználat hőtermeléssel jár. Vagy neked komolyabb játéknál nem melegszik talán fel a telefonod? Dehogynem...
Ez egy DJI Phantom 4 drón egy olcsó, 80x60 pixel felbontású Lepton IR érzékelővel fotózva, amit egy RPi3 miniszámítógéppel kötöttek össze:
![]()
A drónt 51 méterről észlelte ez az abszolút civil hátterű, boltból összevásárolható megoldás. ( Forrás )
Radar detto baromi problémás az egész dron "műanyag", radarjelre amelyiknél kell odafigyelnek.
Itt a Robin cég saját kis drón-érzékelő radarja, egy DJI Inspire méretű drónt 3km-ről észlelni, 1,1km-ről már azonosítani képes:
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.25. 07:43:31 -
#93538
Az éjjel látáson azért dolgoznak, már nem a harckocsikon lévő infravetővel molyolnak
Pl itt az X27 hogy mire jutottak az évek során nem figyeltem SPI Infrared link
De itt Moog Sensor ködben elég jól muzsikál.
-
fade2black #93537 BIztos mindenki dolgozik valamin. 1982óta. Csak 2020ra se készült el. Lényegében jól senki. Max részmegoldások vannak.
Az optikai felismerés fő gondja, hogy éjjel nem működik. Innen kb kuka. IR nem megy mert IR jel minimális. pldanal a motor ha már fent van 10le nyi veszteséghőt sugárohat ki. Azt is felfelé próbálják kisugározni (akus dronoknál meg aztán tényleg 0 az IR jel) Radar detto baromi problémás az egész dron "műanyag", radarjelre amelyiknél kell odafigyelnek.
Az egész érzékelés baromi problémás. De ott a másik pldam az Spike NLOS. Az meg alacsonyan megy nagy sebességgel. IR jele leginkább kilövés után közvetlenül van utána kb semmi. Azt a megközelítést is elég nehéz lelövöldözni.
Éjjel nem működik miatt az optikai felismerés további problémáiba nem mennék bele.
"Egy közös dolog van a tárgyakban amik a célpontot akarják megsemmisíteni, hogy az útvonaluknak a végfázisában, mindegyik a célpontja felé tart, mintha zsinóron húznák őket."
Mért kéne így lennie? Ha ez hátrány nem így lesz. Amúgy ha egy ilyen pl green dragon, switchbalde 600... "végfázisban" van az nagyon rossz akármihez is közeledik.
Most ne Izraeil vagy US hanem legyen egy Orosz kis dronról video. zala Szerkezete nekem hasonlít egy házibarkács windsurf deszkáéra. :) 2kg robbanóanyag ebbe is befér ami egy légvédelmi radar, telar... akármi ellen bőven elég.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.10.24. 10:48:13 -
#93536
Végül is kamera is tudna gyorsan fényképet készíteni csak nagyon sötét lenne de ezt utófeldolgozni lehetne. Másrészt a 4K szerintem még nem lenne elég felbontás úgy érzem. A gyors kamerák meg előszeretettel dolgoznak akár jóval 720p felbontás alatt :D
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2020.10.23. 16:26:57 -
Most, hogy így írod egyszer, mintha már ebbe belefutottam volna, valami rossz beidegződés ez nálam úgy látom . -
#93534
Optikai felderítésnél nem a pásztázással van a gond szerintem, hanem a képfeldolgozással és ahhoz tartozó számítási kapacitással.
Ha szeretnéd az apró tárgyakat nagy távolságból is észrevenni, akkor nagy felbontás kell sok pixellel, ami egy nagy kép lesz.
Ezt a nagy képet utána elemezni kell egy progival, ami figyelhet alakzatokra és pixel szintű elmozdulásra
A probléma az, hogy ha még mozogsz is közben. Ugyanakkor ez nem olyan extrém számítási igény a mai hardvereknek.
Egy RTX 3070 videókártya nagyjából 100 Gpixel / s sebességgel képes a pixeleket kiszámolni. Ez visszafele is működik, vagyis a képfeldolgozás is ilyen sebességű. Ez azt jelenti, hogy egy 4K felbontású képet 1/10000 másodperc alatt számol ki. A memóriasebesség, késleletetés, stb. beleszámításával, mindent lefele kerekítve még mindig ott járunk, hogy másodpercenként mondjuk 1000 4K felbontású képet lenne képes feldolgozni. Ha 7x 4K kamerád van (6 irány oldalban és egy felfele) akkor is másodpercenként 142 képet tudna feldolgozni.
Ilyen szinten nem a számítási kapacitás a kevés, hanem az olyan kamera, amely kellően gyorsan tud képet készíteni... -
Beam on
A wide range of counter-drone technologies comes of age
link
KuRFS: Ku-band Radio Frequency System
"A Ku-band rádiófrekvenciás rendszer egy 360 fokos radar, amely érzékeli a bejövő drónokat, rakétákat, tüzérségeket és habarcsokat. Jelezhet védekező fegyvereket, és 30 percen belül fel lehet állítani, akár rögzített helyen, akár járművön."
link
Coyote UAS
A drón vadász drón.
link -
Biztos dolgoznak már valamin .
Egy közös dolog van a tárgyakban amik a célpontot akarják megsemmisíteni, hogy az útvonaluknak a végfázisában, mindegyik a célpontja felé tart, mintha zsinóron húznák őket.
Tehát lehet az egy kicsike drón amit madárnak lát a radar, de ha a radar vagy bármi más érzékelő ép azt látja, hogy nyíl egyenesen, felé vagy a védendő objektumok felé tart akkor parancsot ad a védelmi rendszernek és tűz.
Optikai felderítésnél nem a pásztázással van a gond szerintem, hanem a képfeldolgozással és ahhoz tartozó számítási kapacitással.
Ha szeretnéd az apró tárgyakat nagy távolságból is észrevenni, akkor nagy felbontás kell sok pixellel, ami egy nagy kép lesz.
Ezt a nagy képet utána elemezni kell egy progival, ami figyelhet alakzatokra és pixel szintű elmozdulásra
és mivel szerintem nemcsak az emberi szem számára látható tartományban vannak bennük szenzorok, így esetleg olyat is látnak amit az emberi szem nem, pl a Flir is igen látványos.
Földháttér figyelésénél, ha ott dús növényzet van hátrányba kerül, de égháttér vagy kopár, sivár tájon jól működhet.
Az optikának a légköri zavar torzulás és az időjárás tud gondot okozni még.
Ha esetleg Lidar-t is mellészerelnének, akkor ha a radar vagy az optika csak egy bizonytalan jelet lát,
akkor a Lidar ráellenőrizne és máris kiderülne van-e ott valami, de lehet elég volna csak valami lézeres távolság vagy célmegjelölő is ami az adott bizonytalan jelforrás helyét végig pásztázná.
Az már apróság, hogy a csöves vagy egyéb légvédelmet be kell kalibrálni, mire és mettől-meddig lőhet automata üzemben, amikor nem lehet a kezelőre várni, mert már épp beérkezik az áldás.
Ezen a zónán túli célpontoknál meg a kezelő egy jó optikával ránéz a bizonytalan célpontra, hogy az valami madár vagy egy kis drón ami éppen karistol az égen.
Aztán, hogy mit választanak a megsemmisítésükre az megint egy külön téma, lehet , csöves, rakéta, lézer, mikrohullám.
A mindenki olyat szeretne ami hatékony, gazdaságos és időtálló.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.21. 19:43:30 -
fade2black #93531 A dronos dolog aki nem vak annak 1982ben már egyértelmű volt. Aztán nem látom hogy hude foglalkoztak volna vele.
Ezeknél a kis pl szuicid dronoknál az első gond az észlelés. Egy green dragon 20kg. 1.5ht fent van. Keres jellemzően vmi intel alapján. Elmegy 40kmre 3kg robbanóanyaggal megrakva. Amennyire lehet műanyag. Mehet alacsonyan terepkövetve. Olvastam olyat, hogy radarjele lényegében mint egy madáré. Nem is megy gyorsabban hogy az alapján ki lehetne szúrni. IR spektrumban detto mint egy nagyobb madár. Optikaival nagyon nehéz kiszúrni, folyamatos pásztázás, fejlett alakfelismerés... de éjjel még ez sem.
A gondok itt kezdődnek.
Ha megvan onnan a lelövésük legnagyobb gondja, hogy ne kerüljön pl 50* annyiba amit indítanak rá.
Okos munició pontvédelem, csapatvédelem esetén reális lehet... Nem lenne hülyeség ha új pl IFVk megkapnának egy olyan képességet, hogy ha kapnak intelt a holról le tudnák lőni. De ez se könnyű. Ld a Pantsirok, OSAk... szereplését
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.10.21. 18:33:51 -
#93530
SM-2 Block IIIZA indítása a DDG-1000 Zumwalt fedélzetéről. Eredetileg az ESSM-nél komolyabb SAM rakétát nem kapott volna az osztály, hiszen ezzel megkérdőjelezi a légvédelemre szánt CG-21 létjogosultságát, de miután a CG-21 végül sose került le a tervezőasztalról, az SM-2 Block IIIA egy speciálisan a Zumwalt-osztályhoz idomított változatát (IIIZA -> Zumwalt A) gyártásba viszik. Elvi szinten az aktív radaros SM-6 integrálása is várható.
Ezzel a fő probléma, hogy a Zumwalt kevesebb VLS indítóval bír, mint az Arliegh Burke-osztály (csak 80db-al, míg a Burke 90 ill. 96db-al), szóval némileg nehezen értelmezhető a hajóegység ilyen célú alkalmazása (főleg, hogy a fő fegyverzetéhez az AGS-hez pedig nincs lőszer...). -
#93529
Sz-400 9M96 indítás.
