95080
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • SZUsszan
    #93913
    Miért viseljünk többek között lövész szemüveget
  • repvez
    #93912
    A leírás szerint azt táguló gyűrűnek hivják, gondolom az felelős a kivető hajtómű es a menethajtómű szétválasztására.
    És feltételezem talán ez az a gyűrű ami megfogja a rakétát a csőből való kiesés ellen is, és talán ez okozhatta azt, hogy nem engedett el amikor a kivető hajtómű indult.
    A többi meg ugy történhetett ahogy irtad
  • ximix #93911
    Igla kivesézők oroszul
    Техническая подготовка командира взвода ПЗРК 9К38 «Игла» (fb2)
    A MANPADS 9K38 "Igla" (fb2) csapatparancsnokának technikai kiképzése
    flibusta

    studopedia


    Összefoglalva szerintem az indítóhajtómű környékén volt valami problem.
    Az indító hajtóműn van egy palást és egy gyűrű, hogy a gyűrű pontosan hova való nem tudom, de akár az is megaszhatta a folyamatot ha rossz helyre került, passz.

    A lényeg, hogy valamiért az indító nem tudta a rakétát kilökni, ezért az egész tubust állította pályára az emberünk válláról,
    majd a még a levegőben beinduló rakéta hajtómű szinte lelövi magáról a tubust, ami jobbra el, ezután a raksi meghempereg a porban, majd ki jól végezte dolgát megindul, szintén jobbra el.



    Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.03.17. 13:34:10
  • repvez
    #93910
    A kettérörés sztem nem ammiatt következett be, mert a rakéta ott indult be, mert nem látni rajta égésnyomokat vagy olvadást, sztem az már a földre lrkezés hatása volt, mivel amikor a menethajtómű beindult és lerugrróta magáról a vetőcsővet az elrepült a másik irányba és a füsttöl nem látni , meg a felvételen sem, hogy milyen magasra vagy messzire lökte el, de a visszaesés miatt törhetett már el.
  • repvez
    #93909
    akkor a gif alapján kb az történt amit gondoltam elsöre is.
    Márcsak az a kérdés, hogy van e valami késleltetés a rakétába, ami miatt nem robbant fel amikor a földbe csapodott.
  • Hpasp #93908
    "Ez esetben nem értem miért hoztad fel, hogy az indító a konténeren maradt."

    Az eredeti videón az volt, hogy a kezelő nem fogta elég erősen az indítómechanizmust, esetleg az leszakadt a rakétatubusról.

    Erre írtam hogy rajta maradt.

    Ami szerintem történt, hogy az kivető töltet vagy nem működött el tökéletesen, vagy a rakéta megszorult a csőben kivetés közben.
    A kivetés után a kezelőtől pár méterre kellett volna beindulnia csak a rakéta hajtóművének, de ehelyett még a csőben, annak felénél indult be, és ez törte el - lukasztotta ki a vetőcsövet.
    A rakéta ezután a saját hajtóművének tolóerejével hagyta el a csövet.
  • SZUsszan
    #93907
    Egyébként valószínűleg azért mennek hozzá közel, mert látják, hogy nincs már a vetőcsőben a rakéta. El van törve, ferdén lóg. A nyíláson át látni, hogy üres, az elején sem látok semmi rakétafejet.
  • ximix #93906
    Próbáltam az eredeti vidinyóból egy gif-et csinálni


    A raksi beszorult valamiért, mert a fokozatok rendben működnek, a kilökés után mikor beindul a hajtómű az kidob hátra valamit, tippre a kilökő fokozat dolgait.
    Ui: jobban nézegetve a lassítást lehet nem is a kivetőfokozatot dobja ki, hanem a vetőcsövet rúgja le magáról a rakéta, majd burn to be free

    Amit mondasz az nem rossz, hogy ha kilökőmű elműködése után egy egyszerű kapcsoló, ha azt érzékeli, hogy a raksi még mindig a csőben van, akkor nem indítaná a menet hajtóművet, de lehet ez nem megoldható, mert nem ilyenre tervezték.

    Közben le esett, nem tudtam mi végre vannak a kivetőn azok a nyílások, én naivan azt gondoltam azok túlnyomást eresztik el és a gáz nyomás löki ki a rakétát, de nem hanem a kivető, mint egy kis dugattyú, egy rakétafokozattal tolja ki a rakétát és a furatok a hajtómű nyílásai, de valami akasztónak kell lennie, mert nem távozik a vetőcső elején.
    Lehet ez az akasztó fogta meg, nem tudom, ők valószínűleg tudják, de nem mondják :)
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.03.16. 22:24:35
  • kiskorúbézoltán #93905
    A gyárban hátulról töltik be a rakettát a csőbe.
    A videnyón - szerintem - a kivetőhajtómű bent marad a csőben (iptr-nél gázgenerátornak mondtuk), legalábbis így tűnik.
    A balesetes videón viszont nyakam tenném rá, hogy az nem a kivető volt.
    Összességében azt gondolom, hogy valami(k) igencsak szarul működött(tek), az orosz cuccokon általában sok helyen megszakadhat az indítási ciklus ha valami nem működik rendesen.
    Azt feltételezném, mindenféle szakértelem nélkül, hogy indításkor rögvest indult a menethajtómű is, ez kivághatta hátra az indító hajtóművet, a rakettát valami a helyén tarthatta, mondjuk ami alap esetben tartja a helyén, a menethajtőmű így hátra kifújt és vitte magával az egész cuccot. Hogy ha már egyszer a menethatómű beindult arra tippem sincs miért nem robbant föl önmegsemmisítéssel a raketta. Páncéltörőknél a menethajtómű után van egy lőporszál ami a menethajtómű égésének végén viszi tovább az olimpiai lángot és felrobbantja egy idő után a robbanófejet. Itt vagy másképp megyen a dolog vagy az a rész is meghibásodott, nem oldott ki, bármi egyéb...
    Az én - vélt - tudományom eddig terjed.
    Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2021.03.16. 21:04:05
  • ximix #93904
    A videóból csináltam gif-et ahol jól látszódik a harci rész repeszköpenyének a "munkája" .
  • ximix #93903
    Igen, csak mikor keresgéltem megakadt a szemem, hogy ez egy jól elkapott kép a Stinger-ről így megosztottam.

    Kösz a kiigazítást, közben nézegettem, hogy az a kupak nem akkorra ellenállás, főleg ahogy mondod úgy nem is indítható.

    Ebben a videóban elég jól bemutatják, érdekes

    15 percnél is beszélgetnek a hajtóműről, itt is van kivető töltet, guvasztom a szemem , de még nem láttam merre távozik, ha távozik egyáltalán a vetőcsőből.


    A ZUR 3M342 indító szilárd hajtóanyagú rakétavető fúvókái
    forrás
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.03.16. 20:14:31
  • kiskorúbézoltán #93902
    Ez itt a képen egy ami Stinger, a videnyóban meg egy ruszki Igla volt, nem?
    Másik, ha a kivető a csőben van akkor hogy tud hátrafelé fújni a menethajtómű? Megkerüli? Hol?
    Odamenni meg oda kell a végén valakinek, otthagyni nem lehet, hogy majd lebomlik magától. Gondolom akik odamentek tudták mit csinálnak.
    Csak tippelgetek én is, lövésem sincs a témában.
  • savaz
    #93901
    Ezeknek nincs valami önmegsemmisítőjük, ami x másodperc után tuti felrobbantja?
    Meg valami élesítő mechanizmus, hogy ne robbantson a közelségi gyújtó rögtön kivetés után?
    Tüzérségi gránátoknál a huzagolás által generált bizonyos számú fordulat után szokott élesedni ugye?
  • repvez
    #93900

    Igen a kivető az kiég és a lendület kiviszi a csőből majd leválás után indul a menethajtómü, ahogy a képen is látni.
    De ha a kivető hajtómü megszorul akkor nem tudja kivetni a rakétát és az egész cuccott gyorsitja amit igy nem tud megtartani a lövő.
    DE mire a földre esiik az egész cucc gondolom addigra már beindul a menethajtómü is a tubusban ezért kezd még vadabbul pörögni.

    Utána nem tudom, már megitélni, hogy a menethatómü már ki tudta e szabaditani a rakétát a csőből, vagy az is kiégett a csöben a rakétával egyutt.
    De mint irtam, ha benne maradt volna akkor nem hiném, hogy oda kellene menni közelébe, a közelséggyujto ki tudja mire indul be.
  • kiskorúbézoltán #93899
    Az ilyen vállról, hordozható állványról induló dolgoknál általában a kivető hajtómű (gázgenerátor?) még a csőben kiég, itt viszont hosszabban égett valami, bár nem t'om ennél a típusnál ez lehetséges-e. Maga a konténer megrogyott, de nekem úgy tűnt valamelyik képen, hogy nem pukkant ki, szóval ki tudott fújni hátrafelé a menethajtómű.
    Már ha az az volt és úgy működött ahogy tippelem.
  • repvez
    #93898
    ugy tünik, mintha a kivetö töltet megszorult volna és ez a töltet nem csak a rakétát de az egész tubust kikapta a kezéből .
    Az nem tiszta, hogy utána a rakéta menethajtómüve beindult e vagy eltávozott e belöle.
    De minden bizonnyal ingen, mert utána csak nem mennének olyan közel egy élesitett rakétához, ami bármikor robbanhatna .
  • kiskorúbézoltán #93897
    Ez esetben nem értem miért hoztad fel, hogy az indító a konténeren maradt.
  • kiskorúbézoltán #93896
    Szerintem ha a kupakot rajtahagyja az elején akkor a infrás cucc nem lát ki, így befogási jelzés sem lett volna, anélkül meg nem indítja el.
  • ximix #93895



    forrás
  • ximix #93894
    Azt hittem rajta hagyta kupakot az elején, de nem
    https://twitter.com/u0OOPtEB8Zn90Kf/status/1302271964703338501
    video

    Ezen a hadgyakorlaton történt állítólag
    translate.google
    Fehéroroszországból, Vietnamból, Kambodzsából, Laoszból, Pakisztánból, Oroszországból és Üzbegisztánból érkező katonák három tesztnap

    Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.03.16. 14:21:46
  • Hpasp #93893
    "Szerintem annak ott is kell maradnia."

    Nyilván, hiszen az maga a fegyver. Egy mechanizmushoz több rakéta javadalmazás, és lőporos akku is tartozik.
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.03.16. 13:58:21
  • SZUsszan
    #93892
    Így igaz:


    Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2021.03.16. 13:42:46
  • kiskorúbézoltán #93891
    "az indító mechanizmus az indító tubuson maradt"

    Szerintem annak ott is kell maradnia.
  • Hpasp #93890
    Itt a teljes videó fent van.

    A videó végén látható, hogy az indító mechanizmus az indító tubuson maradt.
    Úgy tűnik mintha a rakéta kivetéséért felelős töltet nem működött volna rendeltetésszerűen, és a rakéta hajtóműve emiatt még a tubusban beindult, esetleg valami miatt a rakéta megszorult a csőben.
  • kiskorúbézoltán #93889
    Rakétáknál mindig készen kell lenni ilyen dolgokra, de ami a videnyón van az a necces dolgok közt is a vadabbik. Beszarásközeli élmény lehetett a lövőnek és környezetének.
  • SZUsszan
    #93888
    Ez azért szokatlan
  • ximix #93887
    Jó lett, csak így tovább.
  • Hpasp #93886
    SzA-75 Dvina (SA-2 Guideline) légvédelmi rakéta-rendszer

  • ximix #93885
    Bocs, hogy ilyen későn válaszolok.
    A képeket egy fórumon találtam, megpróbálom megkeresni, de kicsi rá az esély, már arra sem emlékszem, hogy német, olasz, angol, lengyel volt a fórum.
  • Hpasp #93884
    A német U-212A tengeralattjáró AIP meghajtása

    A HTKA fórumban, 17 forrás felhasználásával, a német U-212A tengeralattjáró AIP meghajtásáról, sorozat került publikálásra, kitekintéssel a többi európai megoldásra is.
    Ezek lettek most egybegyúrva és közzétéve egy magyarul ilyen formában még tán nem megjelent anyagként.

    A 10 oldalas PDF formátumú anyag letölthető az alábbi linkről.
  • Hpasp #93883
    Ez a két metszeti kép honnan van?
    (többit nagyjából ismertem, azokból dolgoztam)
  • ximix #93882
    The Role of Fuel Cells in the Supply of Silent Power for Operations in Littoral Waters
    NATO 2004 pdf

    Analysing the possibilities of using fuel cells inships
    elsevier 2015 pdf

    Bakst A. DFATR-SOFC The Supposed AIP Structure of Submarine SMX® Ocean (concept) Part 1
    bakstengineering


    Itt is folyik valami matek, de nem olvastam el
    Specifica_tecnica_batterie_U212.pdf

    U 212 - Technologiesprung unter Wasser
    Bundes wayback 2002

    Die U-Boot-Klasse 212 A
    Bundes napjainkban

    Stand des Rüstungsprojektes U-Boot 212CD
    (Status of the armaments project U-Boot 212CD)
    bundestag 2020 pdf

    Wasserstoff-U-Boot U 212 A
    Linde Gas pdf

    Zweites los der U-Boote Klasse 212A
    dmkn.de 2012 pdf

    Neue U-Boote für Deutschland und Norwegen
    dmkn.de 2018 pdf

    Sommergibili U212 derivanti dalla classe "Todaro" Atto del Governo 108
    senato.it 2019 pdf

    SINAVY PEM Fuel CellsFor Submarines
    siemens 2016 pdf

    HDW Class 212A Submarine
    thyssenkrupp





    Submarine U212A Todaro Class
    2020 pdf
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.03.09. 16:02:24
  • Hpasp #93881
    Belekezdek egy pár részes sorozatba, a német 212A tengeralattjáró típus AIP meghajtásáról.
    Mivel a képességeinek egy része minősített, így csak a gyártók által megadott adatokból (Wiki, hisutton, stb kizárva) próbálom majd meg kiszámolni - megbecsülni a valós képességeit.
    Erre...
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.03.08. 20:54:09
  • [NST]Cifu
    #93880
    Nagyon jó kis csatorna, köszi a megosztást.

    A torpedónál meg vakartam a fejem: ez valami irtó körülményes fegyver volt...
  • F1End
    #93879
    Ezzel kapcsolatosan, talán még nem volt linkelve:
    Van egy nagyon jó videó a Yamato lövegtornyainak működéséről. Bár a feliratok japánul vannak (kivéve a számokat/mértékegységeket), így is élvezhető, rendkívül részletes animáció. Jól mutatja, micsoda rendkívüli mérnöki teljesítmény lehetett egy ilyen hajót megtervezni és legyártani abban az időben:
  • Hpasp #93878
    3600kW ∙ 1.34shp/kW ≈ 4800shp a hajócsavarra leadott teljesítmény.

    Becsült maximális vízalatti sebesség, a hajó méretadataiból (hossz L=81.81m, átmérő D=7.3m)
    V=25 ∙ ³√( P / [L ∙ D ∙ 10.765]) = 25 ∙ ³√( 4800shp / [ 81.81m ∙ 7.3m ∙ 10.765]) ≈ 22kts
  • PrasCo
    #93877
    Találtam egy amerikai úriembert YT-n, aki elsősorban néhány világháborús fegyver működési elvét prezentálja az animációival; gondoltam, itt is számot tarthat némi érdeklődésre. Különösen a torpedókról illetve a száztonnás, máltai Armstrong-ágyúról készítetteket találtam rohadt érdekesnek.


  • [NST]Cifu
    #93876
    Az S-80Plus osztályról röviden:

    Az egész program még 1990-ben kezdődött, amikor a franciák az S-70 Agosta osztály utódját próbálták exportra kidolgozni. A spanyolok keresték a saját tengeralattjáró-flottájuk cseréjét, így végül egy közös együttműködéssel építenék meg azt, ez lenne a Scorpéne-osztály. A hideg-háború vége miatt viszont a pénzcsapok elzáródtak, így hosszú ideig csend lett a program körül. Aztán 1997-ben a Scorpéne-osztály alapján építenének a spanyolok négy egységet, opcionálisan AIP meghajtással, ez volt a terv.
    2002-ben elkezdték felülvizsgálni a megrendelést, mert a Spanyol haditengerészet nagyobb és szárazföldi célok elleni támadásra is képes egységet szeretett volna, ezért 2003-ban áttervezték az egészet, a 6,2 méteres átmérőből lett 7.3 méter és az alámerülve 1760 tonnás vízkiszorításból 2400 tonna.



    Ekkor kezdődtek a francia DCNS és a spanyol hajógyár (Bazán, majd Ízar, jelenleg Navatnia) közötti jogi hercehurcák, ami a franciák szerint abból fakad, hogy a spanyolok lenyúlják a Scorpéne-osztályt és saját maguk építik meg, együttműködés helyett. A spanyolok szerint a franciák igazából be akarják kebelezni a spanyol hadihajó-gyártást, egy "EADS Naval" szintű össz-európai céggé összeolvasztva őket.


    Az első hajóegység építése 2007-ben kezdődik el (S-80 Isaac Peral), és közben rendeződnek a jogi viták, a spanyolok pedig minden téren külön válnak a franciáktól, az átadást pedig 2011-re tervezik. Az S-80A típusjelzésű osztály a Lockheed Martin cégtől származó harcvezető rendszert és szonárt kap (licenszben gyártva), a torpedóvető csöveket és a kapcsolatos eszközöket a brit Babock szállítja, a torpedók német SeaHake (DM2A4), a hajók ellen amerikai Sub-Harpoon II, a szárazföldi célok ellen Tomahawk robotrepülőgépeket vásárolnak. Az AIP meghajtás pedig teljesen saját fejlesztés, etanol-alapú hidrogén-forrással üzemeltetett üzemanyag-cellákkal (300kW elektromos teljesítménnyel), ezek miatt viszont az átadás 2013-ra csúszik már a tervekben is.

    Itt volt még egy kavarás, mert a Navatnia megtendereztette a harcvezető- és szonárrendszerre vonatkozó beszerzést, ahol ugye végül a Lockheed-Martin nyert a SUBICS rendszerrel - a Raytheon azonban a spanyol bíróságon megtámadta azt (a Navatnia helyett a spanyol védelmi minisztériumot ), mondván, hogy a saját AN/BYG-1(V) rendszerét olcsóbban kínálta és jobb is, mint a SUBICS. A bíróság a kérelmet elutasította.



    2013-ban robban a hír, hogy a spanyol hajógyár mérnökei hibáztak a Scorpéne hajótest "felfújásakor", és egyszerűen nincs kellő felhajtóerő-tartalék a tengeralattjáróban, lévén annak tömege mintegy 75-100 tonnával a várt felett van. Az amerikai General Dynamics Electric Boat céget hívják segítségül, akik a hajótest 10 méterrel való meghosszabbítását javasolták, ami az alámerült vízkiszorítást 3700 tonnára növeli. Az új változat hivatalos elnevezése S-80 Plus lett.



    2017-ben jön a hír, hogy az etanol-reaktorok nem fognak elkészülni időben, így az első két egység (S-80, tervezett átadás: 2022 és S-81, 2024-re tervezett átadással) AIP meghajtás nélkül fog elkészülni és majd utólag kapják azt meg.



    A hajóosztály főbb adatai:


    Vízkiszorítás a felszínen: ~3200 tonna (más forrás: 2695 tonna)
    Vízkiszorítás alámerülve: ~3460 tonna (más forrás: 2965 tonna)

    Hossza: 80,81m
    Átmérő: 7.3 méter

    Maximális merülési mélység: 460m+
    Max. Sebesség felszínen: 12 csomó
    Max. sebesség alámerülve: 20 csomó felett

    Meghajtás:
    1x 3600kW permamens mágneses elektromotor
    3x 1200kW etanol üzemanyagú belsőégésű motorral hajtott generátor
    1x 300kW AIP rendszer (később kerül beépítésre)

    Harcászati bevetés időtartama:
    Alámerülve AIP-vel: 21-30 nap @ 4 csomó
    Összesen (snorkelezve): 50 nap

    Személyzet:
    3 tiszt
    4 altiszt
    25 tengerész
    (+8 fő könnyűbúvár / különleges alakulat)

    Fegyverzet:
    6x 533mm torpedóvetőcső
    18x torpedó (SeaHake, Mk.48) és/vagy UGM-84 Sub-Harpoon II és/vagy UGM-109 Tomahawk


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2021.03.06. 14:09:07
  • [NST]Cifu
    #93875
    Na bakker, újraépítjük a pilótaképzést tényleg...
  • RatBaG #93874
    https://www.blogbeforeflight.net/2021/03/hungary-eyes-embraer-super-tucano.html