94974
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • aksurv2
    #93687
    Nincs ebben semmi legenda. Mindegy, miért nem robbantak a bombák.
    Ha robbannak, akkor az Argentínán keresztül, charter gépen mennek haza az angol katonák.
  • Hpasp #93686
    Ez a bomba legenda mindig előjön, itt már részletesen válaszoltam rá.
    (argik tudtak róla, csak nem volt más választásuk)
  • aksurv2
    #93685
    A bombák 75 % nem robbant emiatt.
    Képzeld el ha robban.
    Es ez csak egy probléma lett volna a sok között.
  • JanáJ
    #93684
    Én itt 1200 gyalogot, pár járőr hajót és 4 EF-et látok. Lehet valami szivar is járkál arra. Ebből a 4 EF már sok lehet az argentínoknak, de ha megvennék a kínai vasakat, akkor már nem lenne annyira scifi elfoglalni csak a brittek megint haza zavarnák őket.
    Milyen mákjuk volt ami ha bejött volna akkor akkor bukta lett volna? A bomba gyújtós angol mázliról ráadásúl értesültek az argik a tvből.
  • aksurv2
    #93683
    A BBC-nek láttam a dok. filmjét.
    Ahol felsorolták hany esetben volt mákjuk.
    Vagy 40 perces film volt.
    Bármelyik bejott volna az argiknak, bukta lett volna.
    Csak a britekhez képest Goebbels luzer kezdő volt háborús propagandaban.
    Eredetileg vagy 30 marines volt, most meg ez van.
    Bőven elég bármilyen argentin invázió ellen.
    fdf
  • JanáJ
    #93682
    Nem látom, hogy mire lenne elég az angol ladik. A kettő már igen, de az meg nem lesz. Pláne úgy, hogy akkor tudnának vele izmozni, ha Samu is rábólint és akkor is csak nevetségesen gyenge ellenfél ellen. Lehet annyi értelme van, hogy valamelyik világvégi szigetüket vissza tudják foglalni, de erre picit sokallom.
  • JanáJ
    #93681
    Milyen hatalmas erőket? Pár EF-ről tudok csak.
    Nagyon sok segítséget kaptak mástól és sokszor mázlijuk is volt, cserébe azért volt egy pöti hátrányuk is abból, hogy a világ túlfelén volt a buli. Amúgy az amikon kívül ki tudott volna komolyabb erőket oda tenni? Talán még a ruszkik sem.
  • aksurv2
    #93680
    Konkrétan mákjuk hatalmas nagy mákjuk volt falklandon többek között az hogy Galtieri egy idióta volt. Meg igy is hajszálon múlott a győzelem.
    pl. az argentin bombáknak jo a gyujtó beállítása akkor szépen hajozhattak volna haza.
    Nem véletlen tartanak komoly erőket ott jelenleg már esélyük se lenne visszafoglalni.
  • savaz
    #93679
    Itt most nem a tényleges hatékonyságra céloztam, hanem arra hogy hordozó nélkül esélytelen az ilyesmi, de egy hordozóval már komolyan kell venni a képességet. Kb olyasmi ez, hogy egy kerítés mögötti kutyával szemben mindenki bátor, de ha nyitva van a kapu és a kutya ki tud jönni, akkor már sokan meggondolják, hogy hergeljék-e azt a kutyát.
  • JanáJ
    #93678
    Az általad írtak szerint ők tudnának az egész világon hatni? Falkland szerintem rossz példa - még ha nincs is jobb - mert nagyon sok kellett ahhoz, hogy ott győzzenek. Kína és az oroszok sem nagyon tudnának az egész világon működni. Nem is akarnak.
  • savaz
    #93677
    Mert a középhatalom és a nagyhatalom között valahol ott van a választóvonal, hogy csak a közvetlen környezetükben tudnak hatni, vagy az egész világon. Ha van egy-két hordozójuk akkor azzal bárhol lenyomnak kisebb országokat (lásd Argentína), vagy ha Kínát, vagy az Oroszokat odahaza nem is fenyegetik, de köztes területeken (Fóldközi-tenger, Indiai-óceán), legalább egyenlő erőt tudnak felmutatni.
  • JanáJ
    #93676
    Ezek a miértek egyre jobban foglalkoztatnak a dolgok mögött. (Biztos öregszem.) Hogy középhatalmak miért csinálnak ilyen ordas baromságokat. Mondjuk nem tudom minek / mire kell a két országnak hordozó. Az amcsi tipusú hadihajó diplomáciára kevésnek tűnik. Mélyen támadni valakit is kevés. Olyan flottájuk nincs amit védenie kéne. Kicsit büszkeséget érzek, mint indok. Van két lapostetejüük amikhez a hírek szerint csak kíséret és legénység nincs.
  • [NST]Cifu
    #93675
    A franciák is két hordozót szerettek volna, csak a CdG eléggé nehéz szülés volt. A tapasztalatokból okulva a másodikat már jobban akarták megcsinálni, ez lett volna a PA2 (Porte-Avion 2). Alaposan áttervezték, de végül pénzügyi okokból lelőtték a programot.



    A fenti képet megnézve viszont lehet mosolyogni, mert ugye a franciák valójában megtervezték a későbbi két brit hordozót. Amin a britek egyet csavartak, mert hosszú lamentálás után ők nem CATOBAR-t akartak.

    Az, hogy a briteknél miért döntöttek az F-35B mellett, az egy nehezen védhető valami. Alapvetően ők eleve azért csatlakoztak a JSF programba, hogy legyen utódja a Harriereknek és a Royal Navy harrier-carrier flottájának legyen gépe. Amire a döntéshez jutottak, már egyértelmű volt, hogy Ők akár CATOBAR hordozót is csinálhatnának, mégis maradtak a STOVL gépeknél. Ciki.

    A franciákra visszatérve, egyenlőre egy PANG van tervben, de semmi akadálya, hogy kettő legyen belőle. Ez sok mindentől fog függeni, leginkább attól, hogy pénzügyileg mennyire lesz életképes. A mindössze 6 milliárd euros árkalkulációkat én egy picit optimistának tartom...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.12.10. 06:04:59
  • JanáJ
    #93674
    Érdekes szitu a két angol ladik. Egyáltalán nem értem. Van ugye a francia ami egy amikénál kisebb CATOBAR. Vannak a sokkal kisebb heli hordozók vagy amcsi LHD/LHA-k amik akár tudnak Villámot indítani. Az angolok meg belőtték a kettő közé a Bőzsi nénit a testvérhajójával. Bár Villámot indít, de feltételezem közelében sincs a akció rádiusza velük a Charles de Gaulle Rafijaihoz képest. (Próbáltam kimatekozni, de nem sikerült.) Kérdés persze, hogy mire kell nekik.
  • F1End
    #93673
    Én úgy emlékszem, hogy eredetileg CDG sem magányos hordozónak készült, csak végül ennyire futotta. Szóval mindenki egyél többet szeretne, csak nem mindig van keret rá.
    Az, hogy az angolok nem CATOBAR -t használnak a saját hülyeségük miatt van, valószínűleg jobban jártak volna vele.
  • JanáJ
    #93672
    Érdekes hogy ők egy CATOBARt használnak míg az angolok két sáncosat akartak, hogy egy mindig bevethető legyen.
  • [NST]Cifu
    #93671
    Franciaország pedig elkezdte építeni a saját következő generációs hordozóját, a 75 000 tonnás PANG jelzésűt. Egyenlőre még csak a két K22 jelzésű atomreaktor elemeinek gyártását kezdték meg tegnap. A hordozó hadrendbe állása nincs meghatározva, hivatalosan a Charles de Gaulle élettartamának (ami 2038) végén jöhet, legalábbis azt emlegették, hogy leváltani fogja.

  • r4pt0r
    #93670
    Úgy látszik a hadihajóknak a legnagyobb ellensége a kikötők vagy a felújítások.
  • [NST]Cifu
    #93669
    A HMS Prince of Wales a kikötőben állva szenvedett balesetet, a videó szerint vagy méternyi tengervíz öntötte el a gépházat. Az első reakciók szerint legalább 6 hónapra kiütötte a hordozót a hadrendből...
  • [NST]Cifu
    #93668
    Igen, ez a probléma, hogy azt mutatják be, hogy a mostani harcászatban milyen újdonságot hoz az új technológia. Azt nem ecsetelik, hogy az ellenfél akkor erre a veszélyre milyen ellentevékenységeket fog foganatosítani...
  • repvez
    #93667
    Értem én , hogy ez csak egy feature bemutató, de szeretem amikor az ilyen promo videokban a 21. századi vagy a jövö technologiáját mutatják be és győzedelmeskedik az ellenfél 70es évek beli technikája felett ellentevékenység nélkül.
  • [NST]Cifu
    #93666
    Ez ugyan csak a koncepció CGI videón, de kvázi erre lehet számítani a jövőben. Kvázi pilóta nélküli SEAD...

  • ximix #93665
    translation

  • ximix #93664
    Ötletes



  • ximix #93663
  • [NST]Cifu
    #93662
    Először is nem vagyok biztos benne, hogy a pilótáknak nem volt csak nagyon súlyos vészhelyzetben engedélyezve az, hogy valahol máshol szálljanak le. Ha nem lett volna ott a tanker, akkor feltehetően nincs más választása a pilótának, mint megpróbálja letenni valamelyik baráti reptéren Magyarországon a gépet, de ha tényleg nem működött a rádiója, az azért elég kínos lehet, ha csak nincs nála a repterek dokumentációja (pontos koordináták, kifutók hossza és iránya, stb.), mert azért a nélkül nem olyan hú, de egyszerű a képlet.
  • fonak
    #93661
    Nem volt kitérő reptér? Pl. Taszáron nem szállhatott volna le, olyan titkos volt? Az is érdekes, hogy oda-vissza tankolniuk kellett Spangdahlemből is.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2020.12.03. 18:02:51
  • JanáJ
    #93660
    Jogos. Én a Villámnál a 10-et 1-nek vettem. Valamiért más mértékegységet feltételezve.
    Viszont a lenti F-117 story és a feltételezett RCS-ek alapján a Villámoknak értékéhez kevesebbett ad a "lopakodás" mint feltételeztem.
  • ximix #93659
    Meztelen a király avagy a múzeumi kiállítás miatt lemarták róla péci festést és a már letisztult felületre pingáltak a poénból mivel úgy is kap egy múzeumi festést.

    forrás
  • [NST]Cifu
    #93658
    Tippre ez pusztán a sárkányszerkezet kialakításából fakadó RCS értékeket vizsgálja. Ehhez még hozzájön a radarabszorbens festés is. Tehát feltehetően az F-22A kisebb valós RCS-el bírhat, mint az F-35A.
  • Xsillione #93657
    Vélhetően a 0 az orr (esetleg a 180 fok), hiszen egyébként nem lenne szimmetrikus, ami azért ha nem is teljeen, ám elvárható valamennyire.
    A 35 esetében érdemes a karikák számait is nézni, felteszem valami mértékegység lesz, így persze a három kör magában eléggé nehezen összevethető, hiszen a a 117 esetében 2/4/6, és 2-6 közötti a jellemző eloszlás, a 22 esetében 1/2/3/4, és 2-4 közötti a jellemző eloszlás (azaz kettő nagyjából hasonló, ám a 22 egy picit jobb), míg a 35 esetében ez 10/20, és a jellemző eloszlás 10-30 közé esne, mval a 20-as karikán is bőven túlmegy itt-ott, azaz bár elsőre kisebbnek látszik, érdemben egy 10-s szorzó van a másik kettőhöz képest.

    Illetve annyi látható, hogy a 117 esetében oldalra és hátulra volt jobb a lopakodás, míg a másik kettőnél inkább előre és hátra fokuszáltak, és oldalról láthatóbbak.
  • JanáJ
    #93656
    Nem értem. 0 fok a gép orra és oldalról a két vadász nagyobb RCS-t produkál? A Villámnak pedig kisebb mitn a Raptornak?
  • ximix #93655
    forrás

    kép
  • Hpasp #93654
    "...amiről volt több pletyka, de megerősítés még hiányzott: 1999-ben, Szerbia felett egy másik F-117A-t is légvédelmi rakétatalálat ért, de az a gép nem zuhant le."

    Ebben a könyvben már leírták az esetet. (nem Zoliék voltak a találatot elérő osztály)
    https://www.amazon.com/Stealth-Fighter-Year-F-117-Pilot/dp/0760341354

    Stealth Fighter: A Year in the Life of an F-117 Pilot
    Lt. Col. William B. O'Connor
    Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.12.02. 10:20:39
  • JanáJ
    #93653
    Egy Dani Zoltán interjúban azt nyilatozta, hogy még egy gépet meglőtt, de az haza ment vagy a jugókon túl esett le. Ő asszem B2-re tippelt.
  • [NST]Cifu
    #93652
    A fejlesztés folyamatban van, az Iljusin iroda Il-106 (roppant szerencsés elnevezés, mert ugyanezen a néven volt egy utasszállító fejlesztve még az 1990-es években) 'Szlot', vagyis Elefánt néven fejleszti a váltótípust. A cél eredetileg egy 180 tonnás maximális terhelésű gép volt, 490 tonnás felszállótömeggel. Ugyan évekkel ezelőtt mindenféle futurisztikus kinézetű BWB kialakítású fantázirajz keringet a neten, a Tsagi-ból kikerült képeken egy An-124-et lemásoló méretarányos szélcsatorna-modell látszik:

  • ximix #93651
    Itt pl a 8.ik oldalon említik a másik 117-et, ebben a pdf részletben 33db 117-et talált nem néztem át mind
    Chapter Six
    FRICTION AND OPERATIONAL PROBLEMS
    pdf


    és ebben is említik
    Aerospace Power Journal 2002 april
    pdf

    ugyan arra hivatkozva
    David A. Fulghum, “Kosovo Report to Boost New JSF Jamming Role,”
    Aviation Week and Space Technology, 30 August 1999, 22.


    The U.S. Air Force in the Air War Over Serbia 1999
    pdf 2015

    Semaphore: ‘Trouble in the Balkans’ The Royal Australian Navy in Yugoslavia
    link



    Érdekességnek
    papír modell
    Lockheed's F117A Stealth Fighter paper card model
    pdf

    és egy számítógépes játék használati utmutató
    F117A Stealth Fighter Micro Prose
    pdf
  • ximix #93650
    Amikor autopilot-al kell rakéta elől menekülni az nem semmi.
    HASP ennek szakértője, így csak tippelek, de valószínű nagyban számít, az autopilot útvonal és hogy a légvédelem mikor veszti el a jelet.
    Ha az autpilot útvonal egyenes és egyenletes sebességgel halad a repülő, akkor a rakéta ha félúton elveszti a jelet és csak számításik szerint elé tart akkor igen közel lesznek egymáshoz.
  • repvez
    #93649
    ezzel a balesettel az a gond, ha nem találnak rá gyorsan megoldást esetleg nem tudják a hajtóműveket lecserélni, akkor a teljes flotta földön maradhat addig amig valaki be nem válalja, hogy kifejleszt egy ekkora kategoriás tehergépet.

    Elég sok melojuk lenne pedig .
  • [NST]Cifu
    #93648
    Az Afterburner podcastban Charlie "Tuna" Hainline anekdotázott egy sort. Több érdekesség is volt benne, de a legérdekesebb az, hogy Tuna az elmondása szerint tanúja volt annak, amiről volt több pletyka, de megerősítés még hiányzott: 1999-ben, Szerbia felett egy másik F-117A-t is légvédelmi rakétatalálat ért, de az a gép nem zuhant le.

    Az Operation Allied Force alatt Hainline a második F-117A kiküldetésén volt, a 9th Fighter Squadron, a “Flying Knights” tagjaként, akik a Spangdahlem légibázisról indultak bevetésre. Elmondása szerint meglehetősen megterhelőek volt az általában 6 órás bevetések, nagyjából az indulás után 2 órával találkoztak a tankergéppel Magyarország felett, majd innen indultak a volt Jugoszlávia fölé, ahol általában egy adott célpontra dobták le mindkét lézervezérlésű bombájukat.

    Hainline elmondása alapján ez a "Vega 31" lelövése után történt, de pontos időpontot nem említett. A feltételezések szerint 1999 április 30-áról lehetett egyébként szó. Ez esetben két F-117A repült nagyjából párban, csak a cél közelében váltak szét, mivel a kijelölt célterület alig 10 mérföldre volt egymástól.



    Az F-117A-k szinte mindig EF-111 Raven vagy EA-6B Prowlers elektronikai hadviselésre szolgáló gépek "szárnyai alatt" dolgoztak, mivel hiába a lopakodó képesség, a gépeken még csak radar-besugárzásjelző (RWR) sem volt, és összességében is csaknem süketek voltak, lévén a rádióantennákat is visszahúzták a géptestbe. Ezen az estén azonban nem EW gépek, hanem SEAD gépek voltak az oltalmazók, a légierő F-16CJ Wild Weasel típusai HARM rakétákkal, hogy szükség esetén rögtön el is pusztítsák a légvédelmi radarokat. Mikor Tuna már a célon volt, és csak nagyjából fél percre volt, hogy oldja a bombáit, az egyik "CJ" pilóta légvédelmi rakétaindítást jelentett be a rádión.

    A visszaemlékezése szerint visszanézet a jobb válla felett Belgrád irányába, és meglátta ahogy a hatalmas (saját szavaival: Saturn V.-szerű) rakéta emelkedik a magasba, valamerre arra, amerre a másik F-117A lehetett. Majd meglátott még egy rakétát, amit éppen akkor indíthattak. Ez a rakéta viszont egyenesen felé indult el. Ilyen esetre az a szabály, hogy nem szabad az automata pilótát kikapcsolni, mivel a kézi irányítással fellépő forduló vagy bedöntés negatív (a légvédelem szempontjából pozitív) kihatással lehet a gép radarjelére, és ráadásul éppen a célon volt, így nem reagált végül semmit és ki is oldotta a bombáit. Közben látta, hogy az egyik rakéta felrobbant, a másik pedig az égbe szállt.

    Tuna ezután visszaindult Magyarország felé, hogy újra találkozzon a tankergéppel, itt kellett volna összevárniuk egymást a másik F-117A géppel. De csak nem akart feltűnni. A tanker már távozni szándékozott, mivel lejárt a kijelölt időintervallum, amíg a területen kellett volna tartózkodni, de Hainline meggyőzte őket, hogy várjanak még egy kicsit, hátha megérkezik a másik Nighthawk. Végül a KC-135 operátora meglátta, hogy egy világítás nélküli F-117 közeledik hátulról. A gép állapotáról csak annyit mondott, hogy "A repülőgépe nem volt igazán jó formában." Mikor rácsatlakozott a töltőcsonkra, a sérült gép viszont "leszakadt", így Tuna és a tanker személyzete elkezdte azt gyanítani, hogy a sérült gép csak egy hajtóművel repülhet (és ezek alapján kommunikálni se tudtak vele - Cifu). A tanker ez után lassítani kezdett, majd ha sok melléfolyt üzemanyag árán is, de sikerült feltankolniuk a második F-117A-t.



    A két lopakodó ez után visszaindult Spangdahlen felé, de út közben elvesztették egymást - ám végül a sérült gép is sikeresen leszállt. Azzal, hogy Tuna nem hagyta magára a társát, még kitüntetést is kapott.

    Amit még hozzátett az esethez, hogy a légvédelmi rakétarendszerek továbbra is veszélyforrások egy lopakodóra minden harci küldetésben, a lopakodó azt jelenti, hogy nehéz felderítani és nem azt, hogy láthatattlan. Azt is hozzátette, hogy az F-117A esetén messzire elkerülnek minden "double-digit" (ie.: Sz-300 és újabb) légvédelmi rakétarendszert, de még a régebbi légvédelmi rendszerek, mint az SA-3 (Sz-125) is bizony komoly veszélyt jelenthetnek adott esetben...

    Forrás