Haditechnikai Topic

Ez nagyon pihent...

Az osztrák Rotax anyavállalata, a kanadai Bombardier bejelentette, hogy leállítja a Törökországnak való szállítást, mivel az Azeri-Örmény konfliktus rávilágított, hogy a Bayraktar TB2 drón Rotax motorral készül. Az amúgy civil Rotax motorok nem szerepelnek a kettős-célú felhasználású (ilyen formán Törökországnak tiltott) eszközök listáján.

Az optikai felismerés fő gondja, hogy éjjel nem működik. Innen kb kuka.

Nem kuka, hanem kell látható és nem látható tartományban is dolgozó EO. A legtöbb komoly EO eleve ilyen...

IR nem megy mert IR jel minimális. pldanal a motor ha már fent van 10le nyi veszteséghőt sugárohat ki. Azt is felfelé próbálják kisugározni (akus dronoknál meg aztán tényleg 0 az IR jel)

Először is akkus drónnál is van kisugárzott hőjel, hiszen minden energiakonverzió és energiahasználat hőtermeléssel jár. Vagy neked komolyabb játéknál nem melegszik talán fel a telefonod? Dehogynem...

Ez egy DJI Phantom 4 drón egy olcsó, 80x60 pixel felbontású Lepton IR érzékelővel fotózva, amit egy RPi3 miniszámítógéppel kötöttek össze:



A drónt 51 méterről észlelte ez az abszolút civil hátterű, boltból összevásárolható megoldás. ( Forrás )

Radar detto baromi problémás az egész dron "műanyag", radarjelre amelyiknél kell odafigyelnek.

Itt a Robin cég saját kis drón-érzékelő radarja, egy DJI Inspire méretű drónt 3km-ről észlelni, 1,1km-ről már azonosítani képes:


Utoljára szerkesztette: Cifu, 2020.10.25. 07:43:31

Az éjjel látáson azért dolgoznak, már nem a harckocsikon lévő infravetővel molyolnak
Pl itt az X27 hogy mire jutottak az évek során nem figyeltem SPI Infrared link

De itt Moog Sensor ködben elég jól muzsikál.

BIztos mindenki dolgozik valamin. 1982óta. Csak 2020ra se készült el. Lényegében jól senki. Max részmegoldások vannak.

Az optikai felismerés fő gondja, hogy éjjel nem működik. Innen kb kuka. IR nem megy mert IR jel minimális. pldanal a motor ha már fent van 10le nyi veszteséghőt sugárohat ki. Azt is felfelé próbálják kisugározni (akus dronoknál meg aztán tényleg 0 az IR jel) Radar detto baromi problémás az egész dron "műanyag", radarjelre amelyiknél kell odafigyelnek.
Az egész érzékelés baromi problémás. De ott a másik pldam az Spike NLOS. Az meg alacsonyan megy nagy sebességgel. IR jele leginkább kilövés után közvetlenül van utána kb semmi. Azt a megközelítést is elég nehéz lelövöldözni.

Éjjel nem működik miatt az optikai felismerés további problémáiba nem mennék bele.

"Egy közös dolog van a tárgyakban amik a célpontot akarják megsemmisíteni, hogy az útvonaluknak a végfázisában, mindegyik a célpontja felé tart, mintha zsinóron húznák őket."

Mért kéne így lennie? Ha ez hátrány nem így lesz. Amúgy ha egy ilyen pl green dragon, switchbalde 600... "végfázisban" van az nagyon rossz akármihez is közeledik.

Most ne Izraeil vagy US hanem legyen egy Orosz kis dronról video. zala Szerkezete nekem hasonlít egy házibarkács windsurf deszkáéra. 😊 2kg robbanóanyag ebbe is befér ami egy légvédelmi radar, telar... akármi ellen bőven elég.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.10.24. 10:48:13

Végül is kamera is tudna gyorsan fényképet készíteni csak nagyon sötét lenne de ezt utófeldolgozni lehetne. Másrészt a 4K szerintem még nem lenne elég felbontás úgy érzem. A gyors kamerák meg előszeretettel dolgoznak akár jóval 720p felbontás alatt 😄
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2020.10.23. 16:26:57

Optikai felderítésnél nem a pásztázással van a gond szerintem, hanem a képfeldolgozással és ahhoz tartozó számítási kapacitással.
Ha szeretnéd az apró tárgyakat nagy távolságból is észrevenni, akkor nagy felbontás kell sok pixellel, ami egy nagy kép lesz.
Ezt a nagy képet utána elemezni kell egy progival, ami figyelhet alakzatokra és pixel szintű elmozdulásra

A probléma az, hogy ha még mozogsz is közben. Ugyanakkor ez nem olyan extrém számítási igény a mai hardvereknek.
Egy RTX 3070 videókártya nagyjából 100 Gpixel / s sebességgel képes a pixeleket kiszámolni. Ez visszafele is működik, vagyis a képfeldolgozás is ilyen sebességű. Ez azt jelenti, hogy egy 4K felbontású képet 1/10000 másodperc alatt számol ki. A memóriasebesség, késleletetés, stb. beleszámításával, mindent lefele kerekítve még mindig ott járunk, hogy másodpercenként mondjuk 1000 4K felbontású képet lenne képes feldolgozni. Ha 7x 4K kamerád van (6 irány oldalban és egy felfele) akkor is másodpercenként 142 képet tudna feldolgozni.

Ilyen szinten nem a számítási kapacitás a kevés, hanem az olyan kamera, amely kellően gyorsan tud képet készíteni...

Beam on
A wide range of counter-drone technologies comes of age
link

KuRFS: Ku-band Radio Frequency System
"A Ku-band rádiófrekvenciás rendszer egy 360 fokos radar, amely érzékeli a bejövő drónokat, rakétákat, tüzérségeket és habarcsokat. Jelezhet védekező fegyvereket, és 30 percen belül fel lehet állítani, akár rögzített helyen, akár járművön."
link

Coyote UAS
A drón vadász drón.
link

Biztos dolgoznak már valamin .

Egy közös dolog van a tárgyakban amik a célpontot akarják megsemmisíteni, hogy az útvonaluknak a végfázisában, mindegyik a célpontja felé tart, mintha zsinóron húznák őket.
Tehát lehet az egy kicsike drón amit madárnak lát a radar, de ha a radar vagy bármi más érzékelő ép azt látja, hogy nyíl egyenesen, felé vagy a védendő objektumok felé tart akkor parancsot ad a védelmi rendszernek és tűz.

Optikai felderítésnél nem a pásztázással van a gond szerintem, hanem a képfeldolgozással és ahhoz tartozó számítási kapacitással.
Ha szeretnéd az apró tárgyakat nagy távolságból is észrevenni, akkor nagy felbontás kell sok pixellel, ami egy nagy kép lesz.
Ezt a nagy képet utána elemezni kell egy progival, ami figyelhet alakzatokra és pixel szintű elmozdulásra
és mivel szerintem nemcsak az emberi szem számára látható tartományban vannak bennük szenzorok, így esetleg olyat is látnak amit az emberi szem nem, pl a Flir is igen látványos.
Földháttér figyelésénél, ha ott dús növényzet van hátrányba kerül, de égháttér vagy kopár, sivár tájon jól működhet.
Az optikának a légköri zavar torzulás és az időjárás tud gondot okozni még.

Ha esetleg Lidar-t is mellészerelnének, akkor ha a radar vagy az optika csak egy bizonytalan jelet lát,
akkor a Lidar ráellenőrizne és máris kiderülne van-e ott valami, de lehet elég volna csak valami lézeres távolság vagy célmegjelölő is ami az adott bizonytalan jelforrás helyét végig pásztázná.
Az már apróság, hogy a csöves vagy egyéb légvédelmet be kell kalibrálni, mire és mettől-meddig lőhet automata üzemben, amikor nem lehet a kezelőre várni, mert már épp beérkezik az áldás.
Ezen a zónán túli célpontoknál meg a kezelő egy jó optikával ránéz a bizonytalan célpontra, hogy az valami madár vagy egy kis drón ami éppen karistol az égen.

Aztán, hogy mit választanak a megsemmisítésükre az megint egy külön téma, lehet , csöves, rakéta, lézer, mikrohullám.

A mindenki olyat szeretne ami hatékony, gazdaságos és időtálló.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.21. 19:43:30

A dronos dolog aki nem vak annak 1982ben már egyértelmű volt. Aztán nem látom hogy hude foglalkoztak volna vele.

Ezeknél a kis pl szuicid dronoknál az első gond az észlelés. Egy green dragon 20kg. 1.5ht fent van. Keres jellemzően vmi intel alapján. Elmegy 40kmre 3kg robbanóanyaggal megrakva. Amennyire lehet műanyag. Mehet alacsonyan terepkövetve. Olvastam olyat, hogy radarjele lényegében mint egy madáré. Nem is megy gyorsabban hogy az alapján ki lehetne szúrni. IR spektrumban detto mint egy nagyobb madár. Optikaival nagyon nehéz kiszúrni, folyamatos pásztázás, fejlett alakfelismerés... de éjjel még ez sem.

A gondok itt kezdődnek.
Ha megvan onnan a lelövésük legnagyobb gondja, hogy ne kerüljön pl 50* annyiba amit indítanak rá.

Okos munició pontvédelem, csapatvédelem esetén reális lehet... Nem lenne hülyeség ha új pl IFVk megkapnának egy olyan képességet, hogy ha kapnak intelt a holról le tudnák lőni. De ez se könnyű. Ld a Pantsirok, OSAk... szereplését
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.10.21. 18:33:51

SM-2 Block IIIZA indítása a DDG-1000 Zumwalt fedélzetéről. Eredetileg az ESSM-nél komolyabb SAM rakétát nem kapott volna az osztály, hiszen ezzel megkérdőjelezi a légvédelemre szánt CG-21 létjogosultságát, de miután a CG-21 végül sose került le a tervezőasztalról, az SM-2 Block IIIA egy speciálisan a Zumwalt-osztályhoz idomított változatát (IIIZA -> Zumwalt A) gyártásba viszik. Elvi szinten az aktív radaros SM-6 integrálása is várható.

Ezzel a fő probléma, hogy a Zumwalt kevesebb VLS indítóval bír, mint az Arliegh Burke-osztály (csak 80db-al, míg a Burke 90 ill. 96db-al), szóval némileg nehezen értelmezhető a hajóegység ilyen célú alkalmazása (főleg, hogy a fő fegyverzetéhez az AGS-hez pedig nincs lőszer...).

Szerepelnek benne olyan dolgok amivel vagy nem rendelkezünk (C-17), vagy csak hosszú évek múlva fogunk és csak remélhetjük, hogy lesz rá ember aki magas szinten használni is tudja majd. Szerintem ma kb a KMZ-re és a Griffekre lehetünk büszkék. Nem a többieket szólom le, de kb csak nekik van vasuk ahhoz, hogy modernek legyenek. Ha mondjuk öt év múlva "összeérik" a sereg a megrendelt vasakkal, akkor sem leszünk valami hú de erősek, hanem csak simán hozzuk a méretünkhöz képest elvárhatót és végre lehetőséget biztosítunk a katonáknak a feladataik ellátásához. A Nagy Magyarországos rész meg kellett mint egy falat kenyér. Ha a józan észt félreteszed, akkor szerinted melyik országtól tudnánk visszaszerezni csak a hozzá elcsatolt részt?

Bővebben is kifejted?

Szerintem inkább azért, mert ők támadni akartak. A NATO meg nem akart a béke tábor (muhaha) területén kóricálni, ezért nem is volt akkora szüksége csapatlégvédelemre.

Nem tudom hogy sírjak vagy nevessek-e tőle.

A Hiúz kilépőjére egy ilyen vagy hasonló csúszásgátlót nem ártana felragasztani.

Ebben egyetértünk, csak szerintem a szovjetek / oroszok valahogy mindig komolyabban vették a csapatlégvédelmet, gondolom a NATO relatív légifölénye miatt. Most viszont már nem is a hagyományos légvédelem miatt van szükség első sorban a csapatlégvédelemre, hanem az ellenséges precíziós fegyverek és a drónok ellen. Szép új világ, csak valahogy nem látni, hogy ezt komolyan vennék a hadseregek...

Akkor nem ment át a tartalom... 😊

1. A VSz erőkben is pont annyi AAA ÉS SHORAD volt mellette a névleges felépítésben, amivel azonos mennyiségű légvédelem kéne. 2 db Silka + 2 db SHORAD / zl. volt.

2. Ezen anno megvoltak. Lásd HTÖ. Iszonyatos mennyiségű Flpz. volt a BW állományában. Valami 36 db / dd ha jól emlékszem.

Eddig nem volt erre igény.
Most úgy látom lesz...
Mert nagyon vaknak kell lenni, hogy ezek után faarccal kijelentse bárki, hogy "majd zavarunk", stb.

Ki kell nyírni a drónt. Az tuti.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.10.20. 22:17:29

Nem mondtam, hogy vállalhatatlan költséget jelent. Azt mondtam, hogy nem látom, hogy tömegével vásárolnák az ilyen eszközöket.

A Flakpanzer Gepard-ot a németek kivonták 2010-ben (akkor 90 egység volt még rendszerben), a SysFla-t várják azóta, csak az istennek sem akar megérkezni. Azóta a mobil légvédelmet 50db Wiesel 2 kisharcjárműre épített LeSysFla rendszer biztosítja, Stinger rakétákkal.

Azért vegyük már észre, ez simán az orosz csapatlévédelem. Sőt, a régi német. Csak a sok Flakpanzer helyett ez lenne.

Mobil AVR rendszerek 50+ éve vannak.

Semmi vállalhatatlan költség nincs ebben.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.10.20. 21:42:33

Ahogy korábban beszéltük: ehhez az kell, hogy akkor kvázi mindenfele legyenek AHEAD lőszeres SPAAG-ok, összehangolt légvédelem-hálózattal és persze tüzérségi radarokkal...

Végre megjelent az általam régóta várt tudományos igényességű alapmű az MN harendjének változásairól:
Rubin-feladat - A Magyar Néphadsereg szárazföldi csapatainak hadrendi változásai 1987-ben

Ez lényegében egy elfajzott ballisztikus rakéta, ahol a végfázis lassú és sokáig tart. A problámát abban látom, hogy viszonylas szerény áron az AHEAD lőszeres AAA megfogja. Annak nem kihívás ez cél. Tömegesen kéne indítani.

Kb. 1 tucat lövedékkel 2-3 km-ről is lelő egy kis SDB-t. Egy ilyen támadó izé ára meg alsó hangon 100-200k USD. Csak maga a bomba ennyi, erre jön még a rakéta és a többi.

2 km-ről egy AGM-65 rakétával ezt művelte a Skyranger. Ez az SDB-nél talán még nagyobb célpont...



A BM esetén legalább elmondható, hogy az ABM képes rakéta és rendszer is méregdrága. Egy 35 mm-es CW radaros AAA nem a világ teteje finoman szólva és a hozzá való kis radar sem.

Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.10.20. 15:23:32

GLSDB-t még el is felejtettem, a Boeing és a SAAB közös gyereke, földről indítható, 150km hatótávolsággal.


Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.20. 14:45:54

SDB kicsi, főleg tömegben a többi régi bombához képest, de azért annyira nem kicsi, hogy egy hk. gondot okozna neki.

Az SDB más néven GBU-39/.. ö a pontatlanabb 5-8méter a CEP-je
180x ⌀19 és ~130kg
Standoff: Max Range: greater than 60 nm azaz ~ 110km
pdf




Az SDB II. más néven GBU-53/.. 1méter CEP
Közel hasonló paraméterekkel rendelkezik csak,
3 féle célkeresővel van szerelve és kétirányú adatkapcsolat is van benne.
pdf


Mindegyik SDB-nél van több robbanófej variáns is.

A max 110km az elvileg bőven az Osza észlelési határán túl van így a dobás után az indító jármű akár vissza is fordulhat.
Ha jól látom itt az F-15-re 20db is felfér,vagy egy B-1B bombázóra 3 db revolvertárra 96.


Itt írnak a SDB III.-ról ami maradna szabvány keretek között, csak hosszában két helyet foglalna,
feladata az 1000 és 2000 lb bombák kiváltása volna.
2016 MINIATURE MUNITIONS: IS THE US MILITARY PREPARED TO SUPPORT MAJOR COMBAT OPERATIONS?
pdf

Nem olyan rég volt téma a precíziós tüzérség és hogy milyen eredményeket érnek el,
precíziós lőszerek már régebb óta vannak, egy PZH2000 is tud gáz vagy rakéta segédhajtású lövedékkel 50+km-t.
A nagyobb hatótáv növelésre a fejlesztések meg mostanában is folynak (ERCA).
Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.20. 14:26:49

Nem mindegy, hogy akkor lunch vagy launch time lesz.. XD

Royal Navy officer in charge of sub's nuclear weapons sent back to UK for 'clocking on after night of drinking'
SKYNews ford.link

Ja, én a nagyokra gondoltam. A 40k ha igaz az egy vicc, ennél szerintem a prec 155 milis tűzérségi lövedék drágább. Emlékeim szerint vagy kétszer. Szépen lehozza a precíziós csapás képességét az átlag országok szintjére. Ellenben ez szerintem akkor működik, ha tudod, hogy hol keresgélj. Ehhez viszont kellenek a nagy drónok.
Nyilván egy repfedélzeti cuccnak sokkal több dolgot kell tudnia és e miatt - meg mondjuk mert nincs konkurencia - drága. Ellenben szföldi beavatkozás nélkül tudod bombázni csóri olaj fölé született bucka lakókat.

A tűzérségi lövedéket mire alapozod?
A marketing háború nem érdekel, csak az ezt megevők idegesítenek.

Az EO tornyok se tudnak egy ponton túl felderíteni. Ha kicsi a FOV, akkor iszonyatosan sokat kell pásztázni és alakfelismerés is kell ahhoz, hogy felismerjen földháttérben vagy bármi háttérben célokat.

Az EO tornyok és minden más célkövetésre alkalmasak, ha már tudod, hogy hol kell keresni. Az Osza esetén magasabb szintű radartól AVR-en jön az irány. Optikával rááll és a megtámadott gép reakciódieje csökken így.

Egy 3 kg robbanóanyagot tartalmazo efp bármelyik tankot szétuti.
Főleg felülről.

Hülye plda de lehet megvilágítja a gondot.
Spike ATGM. 70-200K$ változattól függően. 200K$ az NLOS még mindig tankra, sebességre van összerakva nem wankel motorral így csak 25kmes a hatótávja. Ha elkap egy pantsir/osa/S400 radart annak annyi. A probléma és ezért a plda uaz mint ezeknél az egyszer használatos dronoknál. Pici/alacsony észlehetőségű. Jöhet manőverezve terep adottságait kihasználva, érdemi IR... jele nincs.
Baromi nehéz lelőni, olcsó. Az OSA / Pantsir / S400 meg baromi drága.

Melyiknek. Mert az olcsobbaknak pont ez a lényegük. Zizis tétel.

Green Dragon 40k$/db. Egy SDB is drágább. Csak az SDBt vminek még el is kell vinni ami kockázat, pénz, lelőhetik. Persze ez az egész nincs 40kg, 40kmnél többet nem repül és van benn 3kg robbanószer ami tankra édeskevés de egy OSA vagy S300 radar nem köszöni meg.
Érdemi EO toronyot ezekbe nem raknak.
A videoban két darab katonát eliminálnak vele. Ennyire zizis tétel.

Egy harpy meg a másik véglet a 3milló$os árával 1000km hatótávjával alacsony észlehetőségével.

Friss video. Elődjéből kiindulva olcsobb lesz mint egy javelin ATGM... Akkor drága vagy sem?

Amiről én beszélek az nem a 40millió$os heron meg a 120millió$os mq4 triton amin aesa van meg millió$os EO torony.
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.10.19. 21:43:10

Annak idején mikor az OSZA megszületett, még nem gondolkoztak ilyen ellenfelekben.
Az örmény OSZA-kat is modernizálták valamikor kaptak pl új kamerákat, de ha jól gondolom ezek önmagukban nem kereső, felderítő kamerák.

Ma már franko EO tornyokat lehetne szerelni, akár az OSZA-ra is, lehet nem is annyira az EO fej volna drága hanem a hozzávaló szoftver vagy algoritmus ami, kezelő beavatkozás nélkül is megjelölne célpontokat, amit a kezelő aztán tovább szűrne esetleg.
Persze akkor jó volna valami, kisebb, olcsóbb és több rakéta, ami levakarná az égről a kíváncsi szemeket.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.19. 20:00:35

Egy jól felkészült ellenfél sohasem úgy támad, ahogy azt a védelem eredetileg elképzeli.

- ha már jó eredményességgel le tudod szedni a célokat közepes magasságon, akkor az ellen alacsonyan fog repülni
- ha már az alacsonyan repülő ellent is le tudod szedni, akkor az zavarni fogja a lokátorodat
- ha már a zavaró légicélt is le tudod lőni, akkor az ellen is indítani fog a lokátorodra rakétákat
- ha már lokátor nélkül, vizuálisan is képes vagy követni az ellent, akkor az csak éjszaka támad majd
- ha már éjszaka is tudod követni az ellent infra kamerával, akkor az csak nagy magasságból, a felhők felül fog precíziós fegyvereket dobálni
- ha már az általa dobált fegyvereket is le tudod szedni, akár párhuzamosan többet is, akkor majd apró és lassú drónok világítják meg a célokat, az irányított tüzérségi lövedékek számára

Nagyjából itt tartunk most.

Persze hogy a videókon látható eseményekből mi a valós (és mi lett felütve az ARMA3 játék képsoraival), illetve hogy mik a tényleges veszteségek azt innen nem tudhatjuk.

Attól hogy a háborúban kilőnek egy-egy tankot, radart, lelőnek légicélt, stb. még nem jelenti azt hogy az adott technika szar, csak azt hogy zajlik a háború normál menete.

A többi meg a legalább annyira heves információs háború része, ami viszont kevéssé érdekel.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.10.19. 18:26:23

Szerinted hogy szedték szét az Oszákat? Látják/láthatják egyáltalán a török drónt a radaron? Próbáltam legalább marketing anyagok szintjén összehasonlítani őket, de nem sok sikerrel. Pantsir ugyan ez pepitában.

Szerintem ezek messze vannak az olcsótól. Azért egy Eo torony, meg a többiek nem a kétforintos kategória. Most jól szolgálnak, mert szépen össze lehet vágni a kilövéseket és már nálunk is megy a megszakértés, hogy minek nekünk Leo 2 a drónok úgyis mindent is szétlőnek. Szerintem is csodás új dolog, de nem csoda fegyver.

Ancsa drón...

Ez most egy OSzA éles indítás:


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2020.10.19. 15:14:10

Biztos, hogy olcsó a dolog?
Mennyibe kerülnek ezek az eszközök, s átlagosan mennyivel többet lőnek le belőlük, mint az ember vezette gépekből?

Persze most nem a pici quadrocopterekre gondolok, hanem a komolyabb eszközökre, ha jól érzékeltem izeket használták csapásmérésre/célravezetésre a légvédelmi eszközök és páncélozott járművekkel szemben.

Azért fejlesztik a lézert ellene, meg gondolom valamilyen optikai/passzív rádióelektronikai felderítést ami valszeg titkos.

Azért jó ellene, mert gyors, olcsó (egy lövés) és ködben, esőben, felhőben a drón sem tud dolgozni.

Engem tényleg érdekelne a hogy tovább.

Egy Harop, Harpy... elég kicsi. Amennyire lehet minden kompozit, ami nem ott is odafigyeltek a radarkersztmetszetre. Mármár vicces 38les motor hajtja a hőkibocsátása nevetséges bármilyen sugárhajtású géphez képest. Tipusfüggően 100-500-1000kmet elrepülnek. Ez a kombó az első gond. A másik hogy olcsóak.

A sós víz az sós víz. Normális esetben egy hadihajón is általános az, hogy folyamatosan festik, ha már nem festik le olyan speciális (és drága) festékkel, amelyik évekig elvan külön karbantartás nélkül. A tengerjáró luxushajókat ilyesmikkel festik mostanság, mivel egyszerűen ott sem idő, sem lehetőség nincs arra, hogy kivonják a hajókat a szárazdokkban való újrafestére, a tengeren való folyamatos festés pedig elképzelhetetlen. Igazából jó ideje tűz alatt van az US NAVY, mert feltűnően sok hadihajó rozsdálik. Ez például a USS Fort McHenry (LSD-43) június 3.-án, Kielből kihajózva egy 3 napos kikötői látogatás után. A legénység a kikötőben végrehajthatta volna a festési feladatokat gyorsan, de nem tette meg. Egyes vélemények szerint egyszerűen túl van hajszolva a flotta, és nincs idő az ilyenekre (a Fort McHenry is csak a készletek feltöltése és egy gyors R&R (ezer féle szóhasználata van, kb. Rest & Reset, Pihenés és Feltöltődés) számára kötött ki).



A USS Stout esetén is az volt a történet, hogy igazából egymás után két Nimitz-osztályú CBG-be lett besorolva a romboló, amiből azt lehet leszűrni, hogy egyszerűen nem volt elég (másik) mozgósítható Burke-osztályú romboló, amely leválthatta volna a USS Stout-ot. Ettől függetlenül feltehetően a kapitány még utasíthatta volna a legénységet, hogy csináljanak egy gyors festést, de valamiért ez nem történt meg.

Akár hogy is, a dolognak van egy csúnya vonulata - az US NAVY "rozsdaflotta" már-már fogalom lesz...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2020.10.18. 19:03:20

Egyetértek, Arma3.

Engem is meglepett, de hát sós víz....

Fél év így megvisel egy hajót? <#ijedt>