95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#94023
Több mint 100 új silót építettek az interkontinentális ballisztikus rakétákhoz az északnyugati Jumen város közelében a sivatagban.
Gansu tartományában több száz négyzetkilométeren folyik az ezzel kapcsolatos munka.
![]()
A 119 azonos építkezés felvételei nukleáris robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakéták indítóállomásaira jellemzőek.
![]()
![]()
Ebből a pozícióból már elkerülhető az amcsi GMD ABM rendszer elfogói a keleti partra való indítás esetén, a nyugati parti városokra mért csapás esetén pedig a GMD túlterhelésére kell hagyatkozniuk a kínaiaknak.
![]()
Témába vágó videó:
-
#94022
Nem teljesen értem, hogy mi volt a céljuk amugy az amcsiknak és a NATO-nak afganisztánban. mert se a tálibokat nem semlegesitették, sem az országot nem épitették ujra.
20 év alatt ha csak lépésrol lépésre haladva elkezdenek utakat és épületeket felhuzni akkor is lenne valami látszatja és a katonáknak az lett volna a dolguk, hogy a épitkezésen dolgozokat megvédjék .
De ehelyett semmi infrastrukturális változás nem történt az országban se társadalmi változás .
A lakosok meg még arra is képtelenek, hogy megvédjék magukat hiába van fejlettebb fegyver náluk.
Egy ilyen néppel már rég azt keleltt volna csinálni , hogy otthagyni öket aztán oldjátok meg magatok ahogy tudjátok, de ne várjatok több segitséget senkitől, ha ök maguk nem tesznek érte egy kicsit sem. ha csak egy kicsit is eröszakosabbak az afgánok akkor a kisebbségben lévő táliboknak esélye sem lett volna, de most egy kisebbség fog a többségen uralkodni.
Ez is bebizonyosodott most.
Az meg azért elég hihetetlen, hogy az amcsik azt hitték, hogy nagyobb ellenálásba ütköznek és több idöbe telik a táliboknak visszatérni.
Ott nem az volt, hogy egy külsö országbol kellett nekik átmenni az egész területen.
Egy másik megközelitéssel meg ez az egész az is lehet, hogy valakinek ujra az volt a célja, hogy felgyorsitsa és ujra meginditsa a menekülteket araboktol europába , mert mostanra kezdett normalizálódni a helyzet és talán felülkerekedtek a józan ész , hogy talán nem kéne mindenkit befogadni, és erre léptek, hogy most meg ujra észnélkül hozzunk mindenkit europába aki el akarja hagyni afganisztánt.
nagyon nem lesz jó vége ennek az egész történetnek.
Hanem minden városban vagy faluban ott voltak eddig is a tálibok, most csak már nyiltan is felválalhatják . -
#94021
Kabul annyira Saigon, hogy el sem hiszed!
https://reaktor.hu/2021/08/16/kabul_ugy_saigon_hogy_el_sem_hiszed -
#94020
1992 Kabul (kimaradt valamiért)
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.08.16. 10:31:45 -
1975 Saigon and 2021 Kabul
![]()
-
SZUsszan #94018 -
#94017
ez is eléggé várható volt, hogy az összes adat egyszer majd összefut egy pontba és mindent tudnak még mielött megtörténne. -
haflac #94016 Elég nokedli ez a program. Ilyen fos felhozatallal kár megrendezni. -
![]()
2021. augusztus 28-29-én rendezik meg Kecskeméten a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatót.
https://repulonap2021.hu/
![]()
-
#94014
Ezért spekulálunk. -
Sequoyah #94013 Valoszinuleg megfizetik, es mar meg is fizettek es mertek, mert egy hadiipari fejleszteseknel ez oriasi segitseg.
Mas kerdes hogy az eredmenyek mennyire publikusak... -
#94012
Feltételes módban, igen. MérHETő. Olykor, és ha kifizetik. -
Ninju #94011 Azt nagyjából értem, h hogy működik a számítógépes szimuláció. Ha megnézed néhány másik videóját, akkor látod, h nem csak 2D.
A kérdés inkább arra irányult, h vajon mennyire közelíti meg a valóságot a videó. Nyilván kb 20 év múlva fogjuk megtudni, amikor feloldották a lövészetek titkosítását. -
Sequoyah #94010 Nem kell spekulalni, a pontossaga tenyszeruen merheto, es szamszerusitheto. Hany szazalekban egyezik a szimulacio eredmenye az elesloveszet eredmenyevel? -
#94009
"Vajon mennyire lehetnek ezek a szimulációk pontosak?" - A végeselem-modellezés jelenleg gyakorlatilag a legfejlettebb mechanikai modellalkotási lehetőség, tkp. azt műveli, hogy kihasználva a számítógépek számítási kapacitását a geometriát behálózza és pontról pontra végigszámolja a paramétereket elég irgalmatlan mátrix-műveletekkel. A számítás mögött álló anyagmodellek viszont nem újak, egyszerűen sokkal részletesebben alkalmazottak.
Az, hogy mennyire pontos, többek között függ attól, hogy mennyire pontosak a bemenő adataid (pl. anyagparaméterek, mennyire homogén az az anyag, amit annak feltételeztél, a valóság szempontjából korrektül modellezted-e a peremfeltételeket, pl. a geometriai kényszereket, vagy mondjuk a hálód sűrűsége megfelelő-e egy-egy adott helyen) és milyen módszert választottál. Teszem azt, a videón 2D-ben lett elkészítve a modell, nyilvánvalóan azért, hogy drasztikusan lecsökkentsék a számításhoz szükséges időt, de lehet vitatkozni ezzel a döntéssel, ha 3D-ben fontos körülmények is adottak.
Tl;dr bár nem érdemes "at face-value" venni az eredményeket, ha a modellalkotás korrekt, akkor az éleslövészetet kivéve alighanem módszer kérdésében nincsen jobb közelítése a folyamatnak. -
Ninju #94008 Érdekes csatornába futottam bele:
Vajon mennyire lehetnek ezek a szimulációk pontosak?
Utoljára szerkesztette: Ninju, 2021.08.04. 22:49:47 -
#94007
-
Állítólag a lengyelek tárgyalnak az USA-val, 250db Abrams M1 vásárlásáról.
https://wiadomosci.gazeta.pl/wiadomosci/7,114883,27291593,bez-planu-bez-trybu-ale-z-usa-szykuje-sie-kolejny-zakup-na.html
-
#94005
Biztos molni volt az, ö szokott a játékokban is a valós gépekre hivatkozni -
SZUsszan #94004 Ezt a balfaszt
-
#94003
![]()
Az uj oroszt könnyu vadász, az F35 ös ellen -
A SAS leszállt, majd kért egy teát és egy mentőt 
Kaliforniában gyakorlatoztak amikor az ernyője nem nyílt ki rendesen és egy családi ház tetején landolt, majd a tetőt átszakítva a konyha padlóra zuhant.
https://www.thesun.co.uk/news/15560410/soldier-smashes-through-roof-kitchen-parachute-fails/
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.07.13. 19:45:29 -
Fél Off
"Felhőkamra"
A "Cloudylabs" felhőkamra bemutatása néhány alacsony aktivitású radioaktív forrással. 8 zárt hurkú folyadékhűtővel ellátott termoelektromos modullal működik, így 1 percen belül képes megjeleníteni az első részecskéket.
A gép belsejébe, az interakciós felület alá egy mágnest helyeznek, így az egész videó alatt mágneses mező van jelen, és eltereli az enyhén töltött részecskéket (elektronokat).
-
kovac #94000 Szép napot kívánok. Nagyon érdekelne, hogy többet tudjak meg az EMP polgári tulajdonra gyakorolt hatásairól.
-
#93999
Olvasgatok mostanában egy 2010-es 168 oldalas Oak Ridge National Laboratory tanulmányt a nukleáris fegyverek EMP hatásáról.
(szakszerűen: E1 HEMP)
Amennyiben ez a téma mélyebben érdekelné a tisztelt olvtársakat, akkor akár írhatnék is belőle egy sorozatot:
1, amerikai Starfish Prime teszt, és hatása Honolulura
2, szovjet K3 (Joe 157) teszt, és hatása Kazahsztánban
3, E1 HEMP jellemzői, és fizikai magyarázata
4, mosolygós térképek
5, EMP hatásának tesztelése manapság, és hatása civil eszközökre
6, EMP mítoszok
Like-okkal jelezhetitek amennyiben érdekelne titeket a sorozat.
![]()
Másik sorozat lehetőségként, egy inkább hozzám közelebb álló geek téma lehetne...
A szovjet/orosz honi légvédelmet közismert komplexumok alkották/alkotják:
1, Sz-25 Berkut (SA-1 Guild)
2, Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2 Guideline)
3, Sz-125 Nyeva/Pecsora (SA-3 Goa)
4, Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5 Gammon)
5, Sz-300 (SA-10/20 Grumble/Gargoyle)
6, Sz-350 Vityáz
7, Sz-400 Triumf (SA-21 Growler)
8, Sz-500 Prométheusz
Az Sz sorszámozás közben azonban kimaradtak számok.
Mi történt vajon az...
Sz-50
Sz-100
Sz-175
Sz-225
Sz-250
...komplexumokkal?
A sorozat a sikertelen szovjet honi lérak komplexumokkal foglalkozna, amiket kifejlesztésük után mégsem rendszeresítettek,
Ezeknek a hivatalosan nem is létező komplexumoknak persze több eleme is visszaköszönt a későbbi sikeresekben.
Like-okkal jelezhetitek amennyiben érdekelne titeket a sorozat.
![]()
![]()
![]()
-
![]()
Aftermath of the C-130 when it crashed in Sulu, Philippines.
https://www.aljazeera.com/news/2021/7/4/philippine-military-plane-with-more-than-80-onboard-crashes
https://www.reuters.com/world/asia-pacific/philippine-military-plane-carrying-85-people-crashes-afp-2021-07-04/ -
#93997
Pontosan, az intenzív harctevékenység közepette sokkal gyorsabban kifogytak az osztályok, mint hogy pótolni lehetett volna a készleteket. -
#93996
azért érdekelne, hogy milyen belső terelbe akarják ezt beküldeni? Általában az épületekben azért még igy se tudna megfordulni vagy biztosan lenne ott egy lépcső amin ez nem menne le. A sulyát nem irják, de lehet pár lépcso nem is birná el.
Ahova meg be tudna menni egy hangár vagy csarnok, oda meg bármivel be tudnak menni akár egy MBT-is vagy egy kis dronal feltérképezik és beküldenek egy bombát.
Tuszmenekitésre, meg a pontos célzás miatt nem alkalmas, hogy a tuszok ne sérüljenek. -
SZUsszan #93995 Tatai CQB páncélautó
Szerintem életképtelen a jelenlegi konstrukciója, de meglátjuk.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2021.07.05. 12:12:49 -
JanáJ #93994 Mi volt a tapasztalat az Arab - izraeli háborúk után? Kifogytak az osztályok? Mi értelme nem az osztálynál tárolni a rakétákat? Ne egy helyen legyenek? -
#93993
Elvileg minden honi légvédelmi rakétaosztály három javadalmazásnyi rakétával rendelkezett.
A Szovjet elképzelés szerint ebből egy volt az osztálynál, egy az ezred/dandár technikai osztályánál, és egy a központi fegyverbázison.
Az Arab-Izraeli háborúk tapasztalata alapján az MN úgy döntött (a VSz-ben egyedül), hogy mindhárom javadalmazásnyi mennyiséget az osztályoknál tárolják. Ennek az extra 2 javadalmazásnyi mennyiségnek a szállítását biztosították az átalakított RÁBÁ-k.
Volt hasonló amúgy a Nyevához is.
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.07.04. 20:41:46 -
JanáJ #93992 Rába U26.230 tehergépkocsi.
1998. Mezőfalva MH Duna 11/3 Vegyes Légvédelmi Zászlóalj
1980-as gyártású, 6x6 hajtásképletű vas. Alapvetően rakéta szállítására volt gyártva. A forgalmiban csőszállító pótkocsi volt a megnevezése. Fésűnek hívott állvány volt rajta, amibe 6 db rakétát lehetett elhelyezni. A szín valószínűleg a megtévesztés része volt. A hagyományos Rába színekben pompáztak a járgányok. Az első hattyúnyakas alvázat a Rába építette és a Labor MIM felépítményezte Esztergomban. A sorozatról nem tudok közelebbit. Ha jól emlékszem, Budamobil felirat volt rajta.
RÁBA Vehicles / RÁBA Járművek facebook csoportban posztolta Halász Miklós a képeket. A szöveg az ottani hozzászólások összeollózása. Nekem teljesen új volt, pedig teljesen érthető a megléte.
![]()
![]()
![]()
![]()
-
Jó és még TMM 3 is van benne.
10 perc volt a norma idő egy híd mező telepítésére ez nem tartalmazta a teljes rátolatást a kikarozott telepítési helyre.
A TMM nem alkalmas frontvonalbeli mocorgásra, a fabódén és a milis lemez burkolaton egy megvadult cserebogár is átmegy.
Ilyen helyekre volt lánctalpasra szerelt verzió BLG 60 ami 20méter hidat tudott lerakni aminek nem volt lába.
Anno az infografikákon ha jól emlékszem láttam olyat is amikor ezeket a híd elemeket még "boglyázni" is tudta, egyiket a másikra rakták ha ép kevés volt a 20méter. -
JanáJ #93990 
-
#93989
![]()
A HTKA fórumban az elmúlt 3 hónapban, 24 forrás felhasználásával, az Angolai légiháborúról szóló sorozat került publikálásra.
A tőlünk időben és térben is távoli hidegháborús helyi konfliktus volt tán az egyetlen, ahol egy keleti technikával és kiképzettséggel rendelkező légierő teljes légifölényt tudott elérni nyugati technikával és kiképzettséggel rendelkező ellenfelével szemben.
Ez lett most egybegyúrva és közzétéve egy magyarul ilyen formában még tán nem megjelent anyagként.
A 90 oldalas PDF formátumú anyag letölthető az alábbi linkről: Angolai légiháború -
-
A róka fogta csuka avagy egy MiG-21 találkozása kis Peugeot-val.
https://milstory.blogrepublik.eu/2014/09/09/494-fegyverbaratsag/
![]()
-
JanáJ #93986 Elolvastam az elérhető részt. A 2. pontot értem. Az 1. és 3.-at nem. Miért nem jó erre egy AKMS olcsósítás? Ennél még a román AK is jobb volt.
Te olvastad az általam linkelt cikket? -
JanáJ #93985 Az ergonómia szerintem nem izlés kérdése. A divatos melső markolatok merőlegesek a csőre és amúgy is eltűntek, ez meg előre néz. A válltámaszra nem tudom rátámasztani az arcom, míg az AKMS-re simán.
Olvasd el amit linkeltem. Könnyebb lett, cserébe katasztrófa. A megmunkálás pont nem volt kiemelkedő a seregnek a HPASP által linkelt könyv szerint is. Amúgy jó fegyvereket is lehet jó minőségben gyártani. Lásd magyar AK-k.
Konkrétan milyen AK(M) hiányosságot vagy gyengeséget javítottak rajta? -
#93984
1.) Az AMD-65 géppisztolynak készült az alább megfogalmazott követelményeknek megfelelően:
" - alkalmazható legyen deszantos és ejtőernyős alakulatok, hivatásos állomány egyéni fegyvereként...
... alapuljon a gyártásban lévő AKM-63 fő elemein a költséghatékonyság okán...
... tartozékai, lőszere, kezelése egyezzen meg a rendszeresített AKM-63 fegyverekével...
... a fegyver legyen összecsukható, ekkor mérete az AKM-63-nál legalább 30%-kal legyen kisebb...
... tömege legyen legalább 10%-kal kisebb...
... rendelkezzen kisebb kapacitású 20-as tárral"
2.) Sokkal olcsóbb volt, mint az AKM-63:
"Ekkoriban egy AKM-63 ára 5100 Ft, míg az AMD-65 ára ennek alig fele 2235 Ft volt."
3.) Általános lövészfegyverként nem vált be, mégis jó konstrukció:
"...nem egy általános lövészfegyvernek készült, így tervezésekor másodlagosak voltak azok a kritériumok (kialakítás, működés, komfort), amik egy ilyen fegyvernél előnyt élveztek volna. Ez vezetett oda, hogy hazánkban a fegyver megítélése elég negatív, külföldön pedig, mivel tisztában vannak a fegyver eredeti rendeltetésével, ennek pont az ellentéte, rendkívül pozitív."
Tehát (szélsőséges hasonlattal élve) megalkothatták volna a magyar tervezők az SzuperUzi-t vagy a MegaHKMP5-öt is, általános lövészfegyverként azt is a pokolba kívánták volna a lövészek - joggal.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.06.04. 10:46:51
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/TUQI44OLBRIW7GQZRSS4SKYD2Y.jpg)
