94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • lerboy
    #83407
    A nemzetközi jog csak azokra érvényes, akik nem rendelkeznek megfelelő katonai hatalommal, ergo Kína, USA és Oroszország fittyet hány a nemzetközi jogra.

    Pl Kína vs. Fülöp-szigetek szigetvitában:

    undefined

    De nemzetközi jogot sértett az USA 2003-as iraki intervenciója is. Következménye? Semmi.

    Oroszország is fittyet hány a nemzetközi jogra.
    Utoljára szerkesztette: lerboy, 2017.07.21. 17:33:52
  • [NST]Cifu
    #83406
    Oroszországba belekötöttek Krím és Donyeck kapcsán... Mondom még Kína sem állt ki Oroszországért.

    Katonailag Oroszországhoz is alapvetően csak Kína és az Egyesült Államok mérhető még mindig...

    Kínába komolyabban nem tudtak belekötni, és nem álltak neki még csak komolyabban fenyegetőzni sem...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.07.21. 15:59:44
  • molnibalage83
    #83405
    Szerintem meg nem manőverez sehol. Senki nem köt bele, mert katonailag már csak a US mérhető hozzá... Ennyi...
  • [NST]Cifu
    #83404
    Várjuk ki a végét, még az is lehet, hogy a C/D Griffeket átépítik... :)
  • [NST]Cifu
    #83403
    Pardon, annyira pörög a topic, hogy ezen átugrottam.

    Szóval: lehet, hogy a nemzetközi jog e téren lyukas, de hogy egyértelműen nem ismeri el, azt én nem merném kijelenteni. Amivel az Egyesült Államok, a Fülöp-Szigetek és a többi ország vádolja nemzetközi törvényekre hivatkozva Kínát, az UNCLOS 192 és 194 paragrafusa, amely a tengeri élőhelyek megóvásáról és védelméről szól (...to preserve and protect the marine environment with respect to fragile ecosystems and the habitat of depleted, threatened, or endangered species...). Tehát a területi tényezők miatt nem tudták támadni, csak amiatt, mert a szigetépítésekkel korall-zátonyokat tettek tönkre....

    A nemzetközi jog nem ismer olyan szituációt, hogy valaki a másik érdekszférájában felhúz egy mesterséges szigetet, és kinyilvánítja, hogy ez innentől az enyém. Létezik az a jogi állás, mely szerint nem értenek egyet az országok azzal, hogy kihez is tartozik az adott terület. De ezt jogi úton megkérdőjelezni nem lehet, hiszen a nemzetközi törvény attól nemzetközi törvény, hogy mindenki elfogadja. Márpedig ha most hoznak egy olyan törvényt, amely kizárja a mesterséges zátonyokra épülő szigetekkel való terjeszkedést, akkor azt Kína nem fogja elfogadni, és a padhelyzet marad.

    Érdemes összevetni Kína esetét Oroszországéval, akik ugye azonosító nélküli fegyveresekkel elfoglalták a Krím-félszigetet, majd egy népszavazást kiírva kvázi legitimálni próbálják / próbálták az Oroszországhoz csatoltását. Ez egyértelműen a nemzetközi jogba ütközik, ezért is tér el alapvetően a megítélés (még Kína is roppant diplomatikusan, de azt nyilatkozta ki, hogy támogatják Ukrajna területi integritását, hiszen ezzel az erővel ha fegyveresek bevonulnak Tibetbe, és népszavazással megtámogatják a független Tibet létrejöttét, kvázi ugyan ez a kategória lenne - vagy ha Tajvanon vagy HongKongban népszavazás lenne például...).

    Kína ügyesen manőverezik a nemzetközi jog tengerében, ezért is nehéz fogást találni a szigetépítésein...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.07.21. 13:21:22
  • molnibalage83
    #83402
    De, csak én arra tettem, hogy a spórolós svédek átpítik a C/D gépeket. Nem így lett. Helyette az lesz, ami angoloknál, hamar kukázott EF T1 és helyére T3 és T3B. Ezzel kell már támogatni a SAAB-ot is... Erős kétségeim vannak, hogy a svéd C/D flottából ki fogják repülni-e az órákat. Merthogy az A/B-ből nem repülték ki, az 100%...
  • JanáJ
    #83401
    Ha én ott tengerész lennék, akkor nem érdekelne jogos-e a sziget, csak az, hogy van rajta egy betoncsík, amiről gépek szállnak fel.
  • JanáJ
    #83400
    Csak arra céloztam, hogy általános a hazugság, csak van aki jobban hazudik. Amíg az emberek elhiszik, addig működik a dolog. :-(
  • [NST]Cifu
    #83399
    És mi gátolja egy új Burke alváltozat kifejlesztését? Semmi... Fel lehet áldozni a totally multirole egy elemét és voila.


    De mégse áldozzák. Az IEP (Integrated electric propulsion) nélkül pedig aligha lehetséges ilyen energiaéhes fegyverrendszerek fájdalommentes integrációja...

    Pont ezért "mókás", hogy a lehúzott Zumwalt-egységek helyére kért a NAVY Burke-öket...

    A Szu megcsinálta a kulimunkát és 20+ év után kapott India 29K-t.


    A MiG-29K ha jól rémlik 1992 és 2004 között nem is repült. A Szuhoj megcsinálta a tapasztalatokat, de a Szu-27K folytatás nélkül maradt. Mivel a Szu-27K túl nagy lett volna az Indiaiaknak az INS Vikramaditya fedélzetére, ezért kényszerűségből jött a MiG-29K opció.

    Nem tudjuk, hogy a Sea Gripen mennyire lett volna életképes, de azt látjuk, hogy a MiG-29K korántsem tökéletes megoldás. Hozzá képest a Gripen legalább a fedélzeti rendszereiben előrelépés lehetett volna...

    Kb. 2040-re ki is forrana a mai vállalkozó szellem és kockázatvállalás mellett egy Sea Gripen.


    Az indiaiak a külföldi megrendelések kapcsán nem óvatoskodnak, gondolj a BrahMos-ra, a P-8 megrendelésre vagy bármi másra. Az olyan opciók, mint az INS Vikramaditya csúszása és problémái alapvetően a leszállító cégek problémái voltak.

    Hogy a SAAB meg tudott volna birkózni-e a problémával, sose tudjuk meg, ahogy most kinéz.
    De ha jól rémlik a Gripen E/F-re se tettél volna egy fityinget sem. ;)

  • molnibalage83
    #83398
    De pont erről beszélek. A Szu megcsinálta a kulimunkát és 20+ év után kapott India 29K-t. A Gripennél semmi nincs. Kb. 2040-re ki is forrana a mai vállalkozó szellem és kockázatvállalás mellett egy Sea Gripen.
  • molnibalage83
    #83397
    És mi gátolja egy új Burke alváltozat kifejlesztését? Semmi... Fel lehet áldozni a totally multirole egy elemét és voila.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.07.21. 11:35:13
  • [NST]Cifu
    #83396
    Gyakorlatilag a Szuhoj és a MiG sem csinált soha ilyet a Szu-27K és a MiG-29K előtt. Most pedig a MiG-29K/KUB gépek szolgálnak az Indiaiaknál. Innen nézve ez is vakrepülés....
  • [NST]Cifu
    #83395
    Ez így van, de a másik oldalról a Burke egyik legnagyobb limitációja, hogy már nem nagyon tudsz rá mit építeni. Nincsenek MW szintű szabadon felhasználható energiamennyiségek, márpedig a NAVY szeretne lézer és/vagy elektromagnetikus elven működő fegyvereket. Vagyis fejlesztési potenciál terén rosszul állnak. A Burke Flight III erre félmegoldást nyújt, 30-40Mj torkolati teljesítményű EM ágyút egy Burke-re nem fogsz tudni telepíteni, max. ha felszámolod egy vagy több képességét (pl. a helikopter-hangárt és leszállóhelyet).

    Ebből a szempontból tény, hogy a Zumwalt bír fejlesztési potenciállal, ám kérdés, hogy a lézer- és EM ágyúk mikor lesznek realitások....
  • molnibalage83
    #83394
    Ezek ötletek, komolytalan, nyilvánvaló volt, hogy semmi nem lesz belőlük. A SAAB életében nem fejlesztette deckre gépet...
  • molnibalage83
    #83393
    Légiutántöltéssel talán, de légiutántöltéssel elvi szinten akármekkora hatósugár belefér... A rekord F-16 CAP 12 óra felett volt. Ez olyan időtáv, mintha F-16-tal támadták volna Asencionról a Port Stanley repterét 1982-ben...
  • [NST]Cifu
    #83392
    Pedig Sea Eurofighter és Sea Gripen tervek is voltak. A fejlesztést ott is alapvetően az Indiaiak fizették volna, ill. még reménykedtek, hogy a britek, esetleg a brazilok is megrendelik, tehát oszlott volna a fejlesztés.


    Sea Gripen promóanyag


    CATOBAR Sea Gripen a Sao Paulo-n


    (Sea) Eurofighter az Indiai hordozóra...


    Másik promókép
  • molnibalage83
    #83391
    Technikailag igen, csak a nemzetközi jog kurvára nem ismeri el azt valódi szigetként, ami köré érvényesek a jogok...
  • molnibalage83
    #83390
    Bármelyik Burke-on van ehhez mérhető tűzerő úgy, hogy a hajó nem védelen és olcsóbb...
  • [NST]Cifu
    #83389
    Ez már üzleti kérdés, valóban....
  • molnibalage83
    #83388
    15 év után mi válthatná fel...? Senki más nem fog tervezni orsz CV-re STOBAR-os repcsit...
  • molnibalage83
    #83387
    Ez így van, az is nevetséges volt. Csak az oroszok a kreténségüket a közösségi média korában adták elő, ahol a net nem felejt és vannak akik értenek a témához és nem hittek el olyan faszsgáokat, hogy Szu-25 lő le egy airlinert meg hasonló állatságokat. Meg amikor DCS szimulátoros screenshot volt a bizonyjték, amit meg PS-eltek. Nem tudtam, hogy sírjak vagy röhögjek ezeken a marhákon...
  • molnibalage83
    #83386
    Semmi nem változott meg az orosz hazudozás mikéntjében...
  • molnibalage83
    #83385
    Ez HT téren nem biztos, hogy igaz. Ha a későbbi utánrendeléssel tartod életben a gyártósort egyenletesebben az lehet, hogy a gyártónak is jobb.
  • _rudi
    #83384
    Meg persze vannak az OTH radarok..
  • Hpasp #83382
    Egy földi radar számára durván...
    5km magasan repülő cél 300km-ig felderíthető
    10km magasan repülő cél 400km-ig felderíthető
    15km magasan repülő cél 500km-ig felderíthető
    20km magasan repülő cél 600km-ig felderíthető
    ... és a fentiek ábrázolása az Sz-400 indikátorán (600km-es felderítési üzemmódban)



  • [NST]Cifu
    #83381
    Üdv!

    1.: Feleslegesen nem kell Spoiler tagelni a hozzászólásod.
    2.: Molnibalage-nak készülőben van egy részletes és igen informális anyaga, majd figyelj rá (a HTKA-n fog megjeleni).
    3.: Röviden és tömören: a radar felderítő távolsága nem egyismeretlenes egyenlet. A radar méretétől, hullámhosszától, légköri viszonyoktól, a cél reflexiós jellemzőitől is függ. Egy nagy méretű, jó reflexiós jellemzőkkel bíró célpontot akár 400km-ről is gond nélkül lehet észlelni, és itt jön be a másik említett tényező - ha olyan magasan repül, hogy a radar rálát. Ezért van értelme a radarokat minél magasabbra telepíteni, sőt, repülőgépekre építeni, lásd AWACS.
    4.: Tessék, itt egy angol nyelvű kalkulátor. H1 a repülőgép repülési magassága, a H2 a radar magassága, és ha megadsz a H1-nek modjuk 10000 métert, a radar pedig tengerszinten (0m) van, akkor kiadja, hogy ~412km-ről láthatja. Ha azt adod meg, hogy 30 méter magasan repülő célt milyen messze láthat, akkor 22,5 km lesz már csak ez a távolság.

    Éppen emiatt általánosságban el lehet mondani, hogy szárazföldi / tengeri radarok jellemzően 400km-nél messzebb légi járműveket nem nagyon vehetnek észre, ha csak nem nagyon magasan repül az a repülőgép (lásd még SR-71... például).
  • Hpasp #83380
    Legnagyobb hatótávolságú radarok meg a BM előrejelzők, jó 5000km hatótávolsággal.
  • Hpasp #83379
    Cél felderítési távolságának kiszámítása, annak repülési magasságának függvényében...



    Rf - föld sugara - 6'378'137m (a Föld geoid alakját itt elhanyagoljuk)
    Hr - Radar tegerszint feletti magassága
    Hc - Cél repülési magassága
    D = D1+D2 - cél felderítési távolsága

    Két derékszögű háromszög egyenletei;

    Bal oldali derékszögű háromszög;

    (Rf+Hr)² = Rf² + D1²
    D1² = (Rf+Hr)² - Rf²
    D1 = √((Rf+Hr)² - Rf²)

    Jobb oldali derékszögű háromszög;

    (Rf+Hc)² = Rf² + D2²
    D2² = (Rf+Hc)² - Rf²
    D2 = √((Rf+Hr)² - Rf²)

    Mivel D = D1 + D2 így a megoldás;
    D = √((Rf+Hr)² - Rf²) + √((Rf+Hr)² - Rf²)

    Node mi nem a látható fény terjedésére vagyunk kíváncsiak, hanem a radarhullámra.



    Ebben segít minket a fenti magyarázat, mely szerint a Föld sugarának 4/3-val kell számolni a Patriot frekvenciáján.
  • [NST]Cifu
    #83378
    Nem néztelek hülyének. Csak körülírtam a mondandómat. :)

    Nem csak pisztolyokon, de pl. bizonyos golyós és sörétes vadászpuskákon is általános, hogy a biztosítót csak töltött állapotban lehet biztosított állapotba helyezni - és üres fegyvernél ez nem lehetséges. Gépkarabélyokon változó, az AR-15 széria pont ilyen.
  • JanáJ
    #83377
    Nem lesz buli ilyenek ellen harcolni.
  • JanáJ
    #83375
    A Taxi filmektől sem kezd senki 300-al száguldozni az M0-n. Szerintem aki legális fegyverhez akar jutni, azt érdekli a téma és megtanulja a kezelését is.
  • JanáJ
    #83374
    Nekem ez új volt, hogy az M4-et nem lehet üresen biztosítani. Szerintem ez jó. Csak amit írtál az pont az ellenkezőjeként értelmeztem. Még csak pisztolyokon tapasztaltam, hogy csak megfeszített kakassal működik a biztosító kar. Mindenesetre fáj, hogy ennyire hülyének nézel. :-)
  • [NST]Cifu
    #83373
    Rheinmetal harci robotok:

  • qtab986
    #83372
    Elsőre érthető miről van szó de tényleg nem ez a neve. #83361 és #83362 kommentekben nem a helyes megnevezés szerepel.

    #83355 kommentben még jól volt leírva.
    Ok, az M4-ben van zárakasztó, de ez azért nem egy PPS
  • Hpasp #83371
    Jogos, köszi.
  • Gunslinger
    #83370
    Zár, illetve zárakasztó.
  • Hpasp #83369
    Jöhet akkor a pontos magyar szakkifejezés a BOLT CATCH-re, tényleg nem tudom. (bár a mondanivalóm gondolom érthető volt)
  • savaz
    #83368
    A sok idiota meg a filmekbol igy latja, aztan utanozni akarja.
    Nem tudom mennyire urban legend, de allitolag valami honvedsegi loveszeten egy sorkatona, igy csinalja Rambo felkialtassal, fel kezzel rafogta haverjara az AMD-t, aztan fejbelotte. Ugy emlekezett ra, hogy nincs loszer a csoben.
  • [NST]Cifu
    #83367
    Ezért írtam, hogy két verziót is el lehet képzelni.

    1.: A film a macsóságra épített, és Hoot ennyire badass. Hell yeah! Aki ért a fegyverekhez, az meg helyből fejbe lőné a felelőtlenségéért

    2.: A film nem mutatta be, hogy valójában nem volt tűzkész fegyvere. Tehát csak keménykedett egymással egy Rangers és egy Delta. Ennyi.
  • qtab986
    #83366
    M16-nál tárcsere után elég a szánakasztót

    Nincs szán. Nincs szánakasztó.