94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#83610
Ezzel az erővel felesleges bármilyen légvédelem megalkotása. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83609
A II.vh-ban a stand-off fegyverek (siklóbombák, robotrepülőgépek, stb.) sem voltak jellemzőek... ;) -
#83608
Most a rakéta vagy a gépágyú részét kritizálod? :)
A Sidewinder kb. a max., amit tudsz nyújtani, az AMRAAM még jobb lenne, de az már túl nagy egy ekkora felépítményhez szvsz.
A gépágyú meg kb. szóba se jöhet nagy sebességű vadászoknál. -
fonak #83607 Mondjuk nem túl reális, hogy az USA csapatlégvédelemre szorulna, már a II. vh-ban sem volt jellemző... -
#83606
Ez a AAA akkor legfeljebb helik vagy drónok ellen lenne jó. Nagysebességű vadászok ellen ez édeskevés. -
#83605
Az ADATS egy rakétával akarta megoldani a két feladatkört, ezért volt bukás.
Szvsz a GDLS úgy okoskodik, hogy amúgy is téma a Hellfire és a Stryker párosítása, akkor már nem kell sokat lépni, és ott lenne a viszonylag potens AIM-9X B2 mellette, az már a seregnél is megdobogtatná a szíveket.
A 30mm-es gépágyú esetén nem hiszen, hogy a 2A38 (30x165mm) szintű, 2000+ löv./perc tűzgyorsaságú eszközről lenne szó, ebben a kaliberen két opció van, az Mk.44 Bushmaster II (30x173mm lőszer), amely max. 200 lövés/perc-et tud és ez kerül a 30mm-es toronyba a Stryker Dragoon-ra. A másik az Apache-nál használt M230 (30x113mm lőszer), az ~625 löv/percet tud... Én inkább az utóbbira tippelnék... -
#83604
Elég érdekes, hogy az ATGM és SHORAD-ot egyesítenék egy járműben. Az ADATS erre volt próbálkozás 30 éve. Asszem nem lett túl sikeres.
Önmagában 30 mm-es ágyú erre a cuccra picit nagynak tűnik. A Tunguzkán van ilyen, csak sokkal nagyobb és stabilabb alapon. -
#83603
A GDLS kihozott egy koncepciót az US ARMY SHORAD-problémájára, gyakorlatilag a korábban már bemutatott Boeing Avenger továbbfejlesztés tornyát rakták a Stryker-re, és elnevezték Stryker Mobile SHORAD Launcher-nek (Stryker MSL). A torony 4db Hellfire és 2-3db AIM-9X Block 2 Siderwinder rakétát tart tűzkész állapotban, de állítólag a fejlesztési tervben van egy 30mm-es gépágyú integrálása is:
![]()
A Boeing már vagy 7-8 éve propagálja az Avenger feltámasztását, eredetileg négy Stinger és két, majd három Sidewinder párossal, majd később a Stinger kikerült a képből és Sidewinder és Hellfire párossal promózták.
Boeing Avenger @ AUSA 2014 kiállítás:
Kép ugyanerről:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#83602
Zseniális. Ha belegondolok, hogy a gyerekkorunkban még olyan képek voltak, hogy a lovagi páncélos harcosoknak daru kellett, hogy lóra üljenek... :D -
#83601
-
Ninju #83600 Sajnos nem, de majd linkeld légyszi. :) -
#83599
Pár napja láttam egy videót ahol a középkori páncél és mai hátizsákos katona mozgását nézték meg gyakorló téren, de az istennek sem találom. Nem ismeri valaki ezt a videót véletlenül? -
#83598
Korábban már utaltak rá ( #83333 ), szívás. Csak hát most már nincs sok opciójuk...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.08. 10:39:51 -
#83597
India.
India és MiG-29K strukturális problémák. Nem bírják a gépek a leszállások okozta gyűrődést. -
_rudi #83596 Lengyel Leo 2 A4 belseje 360°-os panorámakép töltő helyéről nézve
link
Balra lent ott van a toronyforgató szerkezet. -
kiskorúbézoltán #83595 Igazából még lenne egy megoldás kideríteni, hol van a toronyforgató motor. Ha a testben van akkor macerás lenne letakarni a fogaskoszorút így a belső képeken látszana elég jól. Ha a motor a toronyban van akkor viszont jól takarható és takarni is szokták.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Az orosz mondjuk be is rovátkolta és számozta a toronykoszorút, az irányzónál meg vágott egy lukat a leolvasáshoz. Igy kaptak egy baszott nagy szögmérőt. Ezzel és a bölcsőn lévő szintezőlibellával lőhették a ruszki tankok - a tankosok által közutálatnak örvendő - megosztott irányzású feladatokat, ők tán egyszerűen csak fedettnek mondták. :)
-
#83594
Ha tudnék, már prezentáltam volna. :)
Itt van például ez a kép:
![]()
Na most e szerint a hidraulika pumpa a torony jobb hátsó részébe van (Hydr. Kraftversorgung), a toronyforgató motor (Seitenrichtantrieb) pedig bal oldalt alul, a tornyon belül van jelölve. Így logikus, hiszen akkor a tornyon belüli hidraulikát a toronyból látják el.
Ezek szerint igazad van neked is és Rudinak is. A toronyforgató motor a toronyban van, és a lenti képen akkor a toronykoszorú egybe van már szerelve a beszerelés előtt. -
#83593
Kezdem belátni, hogy tévedhettem, bár a képek alapján nem mondanám, hogy minden szerkezet működését értem. -
kiskorúbézoltán #83592 Gondolom akkor nem is túl nagy kérés, hogy erről meg te mutass valamit. :) -
#83591
A kérdés az, hogy a toronyra vagy a testre rögzíted a forgató motort.
Ha a toronyra szereled (és a fogazott rész a testen van) akkor a mozgató motor tömegét is forgatnod kell, illetve meg kell oldani a motor energia-táplálását is. Mondtam már, hogy a legújabb (ill. egyes régebbi, pl. norvég) változatokat leszámítva a Leo2-ők hidraulikus toronyforgató motort használtak? :)
Ha a motort a testre szereled, a fogazott rész pedig a tornyon van, akkor ezektől mind megszabadulsz, egyszerűbb szerkezet és kisebb forgatni való tömeg.
Én pont úgy látom, hogy semmi értelme annak, hogy a motort szereled a toronyra...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 16:22:17 -
kiskorúbézoltán #83590 Te látod annak bármi értelmét, hogy a fogazott rész el tudna fordulni a testhez képest? -
JanáJ #83589 Nem meglepő módon nyugat alatt a tőlünk nyugatra lévő Eu.-i országokat értem - példálóztam is velük - valamint az amikat. Gondolom nem most találkoztál először ezzel, szóval nem értem a felháborodást.
Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. Akkor ezt a pénzt eü.-re költené. Egyszerűen kutyát nem érdekli a bombázás, de ha saját katonák halnak meg az már igen. -
#83588
Más szóval szerinted a képen valójában az összeszerelt toronygyűrűt látjuk.
Azért felhívnám a figyelmet, hogy a fogazott perem külső fele fémtiszta. Márpedig ha a felvetésed szerint ez fixen ül a testen, akkor ugyanolyannak kellene lennie, mint a perem alsó felének. A fémszín szerint ez elcsúszik valamint, tehát az én elméletem szerint a csapágyként viselkedő gyűrű részt mi nem látjuk ezeken a képeken, ez a forgórész, a csapágyként viselkedő elemek nélkül. -
_rudi #83587 [i]...Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?... [i]:
:
Nem csak a fogazott részen kívül hanem azon belül is van egy gyűrű nagy süllyesztett fejű csavarokkal.
Ezen a képen jobban látszik:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
Szerintem a fogazott gyűrű - amit a testhez rögzítenek - maga az alsó csapágyfészek. Erre ültetik rá a tornyot a felső csapágyfészekkel.
A tornyot a fogas gyűrűn belül látható - a toronyhoz csavarozott - gyűrű nem engedi leesni a testről. -
kiskorúbézoltán #83586 Éééés ha már forgatjuk a tornyot, ha nem lenne rögzítve a torony, vagy ha csak a tömege tartaná ott, ugyan mi tartana ellen amikor azt a nem_is_olyan_könnyű tornyot megpörgetik majd megállítják? -
kiskorúbézoltán #83585 Ha minden igaz így néz ki a luk torony nélkül: ![]()
Tehát a fogaskoszorú a toronnyal együtt megy ki. -
#83584
Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?
Látjuk a torony alsó részét, amelynek a belső része fogazott, ez csatlakozik a toronyforgató motorhoz.
Látunk még furatokat a fogakon kívül, feltehetően ezekkel rögzítik a felső toronykoszorúhoz a tornyot magát.
Nekem ebből nem jön át, hogy hol kapaszkodik a torony a testhez, ami például a #83583 -as hsz.-ben lévő ábrákból egyből kiderül. -
_rudi #83583 Egy közeli a Leo2 A6 tornyáról alulról.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Nekem nagyon úgy tűnik hogy ez a torony is rögzítve van a testhez -
aksurv2 #83582
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 13:07:33 -
aksurv2 #83581 Sok minden ellen.
Aliról rendel kínai plate.
-
fade2black #83580 "A nyugatnak szerintem irreális elárásai vannak a veszteségek terén."
és mi az, hogy nyugat? És itt kinek vannak ilyen elvárásai...? vagy összefoglalóan az a nyugat ahol fontosnak (akár szted "ireálisan" kérdés mi az "irreális" és kinek) gondolják az állampolgárok életét, emberéletet...?
A dologhoz hozzájön, hogy a "nyugat" jellemzően megteheti, hogy 10-100m$os dolgokat dobjon le. És nagyon off de imo többek közt azért teheti meg mert fontos neki többek közt a fenti. -
#83579
A "régi" OTV plate carrier és SAPI betéteknek 7,62x51 M80 páncéltörő lövedékből három találatnak kellett kibírnia.
Az "új" IOTV és E-SAPI betéteknél (2005-ben jelent meg) ugyanez .30(-06) M2 pct. lövedékkel. Apró probléma, hogy az E-SAPI nehezebb és kétszer drágább, mint a SAPI...
Na most a felvetés egyébként azért is furi, mert "kész", tehát polcról leemelhető fegyvert akarnak, így nem új kaliber, hanem a 7.62x51mm lesz a választott, és itt akad egy kis probléma - már az OTV + SAPI is képes alapvetően ellenállni ennek a kalibernek. Szóval max. egy új lőszerben bízhatnak.
Az persze tény, hogy az 5.56x45mm régóta elégtelen a kerámia betétes katonai ballisztikai mellények ellen. Feltehetően Szíria hozott némileg változást, mivel sok "irregurális" fegyveres már betétes ballisztikai mellényben indul harcba, tehát többé-kevésbé úgyan úgy védett, mint egy átlag amerikai baka....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 12:04:37 -
fade2black #83578 Tudni, hogy mi ellen vagy meddig védenek ezek a "kerámiabetétes" testpáncélok?
Jól gondolom hogy ha M16 5.56 akkor 5.45 Ak-73/AK-1xx, 5.8 QBZ... ellen is véd? AMDs 7.62X39 ellen?
Ha ez így van és elkezd terjedni lehet vége az 5.45/5.56/5.8 korszaknak? wow -
#83577
M48-ról van ilyen videó.
-
kiskorúbézoltán #83576 Felborult, visszaborították, torony a helyén. linky -
kiskorúbézoltán #83575 Azért ne menjünk már le olyan szintre, hogy a torony a levegőben maradna, több komolyságot ha kérhetem. :)
Amiért repülős videnyót linkeltem az nem más, mint, hogy pár töredék pillanatig az egész cucc szabadon esik. Ilyenkor ugye a tömeg szerepe valamelyest csökken. Hogy polkorrekt legyek... :) Mégsem mozdul el a torony egyik csörömpön se. Soha. Mert ha lehetséges lenne akkor az ilyen mutatványok bizony szigorúan tiltva lennének.
Vagy lehetne képeket keresni teljesen az oldalára borult hk-król is. Az az "ötcentis" rész nem fog úgy beékelődni mindig(!) hogy a tornyit megtartsa... Ha nem így lenne a felborult tankok javarésze a tornyát is elvesztené. -
#83574
Nem akarok és mindegyik hk-ról anyagot... :)
De arra már kaptunk választ, hogy a T-szériánál milyen megoldásokkal éltek, kíváncsi lennék, hasonlót használnak-e a nyugati mérnökök.
A "repülés", mint említettem, szvsz nem mérvadó - mint említettem, függőleges irányú erő kellene véleményem szerint, és mivel a torony tömege jelentős, így nem fog a levegőben maradni, míg a test kicsúszik alóla. Szerintem. -
kiskorúbézoltán #83573 0:30 körül pl. -
kiskorúbézoltán #83572 Szerintem elsőre maradjuk az eredeti kérdenél, mely szerint nem elsősorban hanem csak a torony tömege tartja a helyén. :)
Gondolom feltűnt, hogy a torony belógó részének a függőleges része milyen kicsi, tehát mindössze ennyit kellene ugrania a toronynak, hogy kimozduljon a helyéből. Mint mondjuk amikor jól meghajtják és rámennek valami kis ugratóra és repül minden. Most tegyük mellé, hogy a függőleges rész milyen kicsi és milyen nagy átmérőjű, fűszerezzük egy kis tűréssel.
Amúgy elég egy ny-i hkra a képes bizonyíték vagy csak úgy jó ha minden típusra külön-külön is megvan? -
#83571
Köszi, tegnap mint említettem, vagy egy-másfél órán át az ilyeneket nézegettem.
A T-34-76-os esetében nem csodálkoztam a rögzítésen, hiszen ott nincs kosár, a személyzet a toronyból lelógó üléseken ült, illetve a torony és a test tömeg-aránya nagyon az utóbbi felé hajlott.
A modern harckocsiknál már közel fele-fele a torony és a test tömegének aránya, van, amikor már a torony felé hajlik a mérleg (pl. a Leo2PL esetében). Emellett ott van a már említett szűk tűréses helyezkedés, vagyis hogy csak függőleges erővel lehet leemelni (volt dolgom bőven perselyekkel és csapokkal, ezen nem lepődök meg). Ráadásul maga a kvázi csapágyként funkcionáló, és kenőzsírral feltöltött perselyek között is van némi kohéziós erő. Szóval nekem nem tűnt ördögtől valónak az a gondolat, hogy a toronyt első sorban a gravitáció tartja a helyén...
Ettől függetlenül ha valakinek van ábrája, rajza, fotója a nyugati harckocsik toronygyűrűjének felépítéséről, ne tartja vissza, és akkor végre pontot lehet tenni a kérdés végére. :)
