94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #83570 Majd igyekszek keresni valamit, egyelőre itt egy vid, kevesebb mint egy perc: , csak annyit nézz meg rajta, hogy a torony alja milyen mélyen van bent a testben. Mármint az a része ami ilyen szempontból teherviselőnek lehet tekinteni, szóval nem a kosár. :) Aztán ha van időd nézz meg pár videnyót ahol ugyanezzel a csörömppel száguldoznak, ugratnak. Esetleg mindeközben lőnek is.
Bocsi, de most csak ennyire van időm.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2017.08.07. 08:37:32 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83569
Más vizek: Az US ARMY tendert írt ki max. 50 000 darab 7,62x51mm-es gépkarabélyhoz / katonai puskához. A tender célja alapvetően az, hogy olyan fegyvert adjanak a katonák kezébe, amely képes a katonai (kerámiabetétes) ballisztikai mellényeket átütni, lévén nemrég beismerték, hogy az M16/M4 a rendszeresített 5,56x45mm-es lőszerrel képtelen arra, hogy ezt megtegye... -
#83568
Fél órája még azért panaszkodtam, hogy megint hétfő van, erre most tessék, ma máris tanultam valami nagyon is érdekeset!
Köszi ambasa!
Tehát akkor a műszaki rajzok szerint legalábbis a T-szériában a szovjet/orosz harckocsiknál igenis rögzített a torony. Érdekes a T-72 megoldása is, hiszen a toronykoszorú úgy van megtervezve, hogy a belső 'persely' (ábrán 5-össel jelölve), amely oldható kötéssel van a toronyhoz rögzítve (és feltehetően több darabból áll) egy egy peremmel kapaszkodik a külső perselyen (ábrán 2-essel jelölve) kiképzett másik peremhez, amely megakadályozza, hogy a torony függőlegesen elmozduljon. Persze ehhez az is kell, hogy felül (1-es) és alul (7-es) egy-egy tömítés bent tartsa a kenőzsírt és kint tartsa a koszt... :)
![]()
Ügyes megoldás, el kell ismerni...
Közben például találtam ilyet a Tigris I. esetén:
![]()
Lehet látni, hogy a toronykoszorú egy hatalmas golyós csapágy, és maguk a csapágygolyók viselik a torony súlyát
(jobb oldalt felül a golyók behelyezésére szolgáló nyílás látható),
pedig nekünk úgy tanították, hogy a csapágyak nem szereti a tengely irányú erőhatásokat :)
![]()
Metszet ábrája egy kései Tiger 1 toronygyűrűnek
Most viszont akkor revizionálni kell a korábban írtakat. Mert hát tegnap azért én is vagy egy órát szántam arra, hogy utánanézzek, és például ilyen Quora bejegyzésekben határozottan írják, hogy csak a gravitáció tartja a helyén a tornyot. Most már kezdek kételkedni abban, hogy itt a nyugati mérnökök tényleg a gravitációra hagynák a dolgot...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 07:11:26 -
ambasa #83567 Itt a T-72 toronykoszorú metszette (valahol középtájt)
Azért mert valami merev, oldható kötéssel van rögzítve, az nem jelenti hogy az ott lévő kötőelemek elviselnek egy extrém nagy nyíró, vagy húzó igénybevételt.
TG -
ambasa #83566 Tudtommal a csatahajók fő lövegtornyain nem volt. (A másodlagoson már szerintem igen, hiszen a pl. A Bismarck fő lövegtornyai hiányoznak, de a másodlagos tüzérség lövegtornyai megvannak.) A harckocsikon szerintem van, a T-34-en és a T-55-ön biztos, hogy van. El tudom képzelni, hogy van az a tömeg és az a hosszú megvezetés, amely ezt feleslegessé teszi, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy ezek a feltételek fennállnak egy harckocsi szerkezetében.
A Bismarck másodlagos tüzérségének mind a hat 120 tonnás cirkáló lövegtornya, amely a helyén maradt a főtüzérséggel szemben, vagyis valamilyen rögzítettséggel kellett rendelkeznie, akkor egy harckocsi jóval könnyebb és kevésbé megvezetett tornyát miért is nem kell rögzíteni?
TG -
#83565
Azért az SMS Derfflinger esetéhez tegyük szépen hozzá, hogy 20 évig (!) feküdt a tengerben a kiemelése előtt fejjel lefele... :)
Élek a gyanúval, hogy azért ott nagyon, nagyon sok minden összegyógyult már :)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.06. 22:06:57 -
#83564
Nos akkor ahogy én tudom:
Mint említettem, akadnak kivételek, például a T-34(-76?) tornyának megoldása ilyen:
![]()
![]()
Lehet látni, hogy itt az alsó és a felső toronygyűrűt egy belső "kapocs" bizonyos szintig egyben tartja,
rámutatnék ugyanakkor a vastagságára (vékonyságára...)
Na most a modern harckocsiknál van egy kis probléma, az, hogy már egy II.Vh-s harckocsi tornya is 10 tonna feletti, a II.Vh után pedig egyre több és több lett, egy Abrams vagy Leo szintű harckocsinál 25 tonna körüli. Ami sok. Ennek a rögzítése okoz problémákat, hiszen ha az a 25 tonna megmozdul, akkor bizony baj van.
Bevallom a legtöbb helyen én azt olvastam, hogy csak a gravitáció tartja őket a helyükön. Miért nem esik le egyből, amikor fejre áll vagy oldalra dől? Mert a toronygyűrű nem simán felfekszik, hanem van egy pereme, amely miatt csak akkor tud kimozdulni a helyéből, ha teljesen függőleges irányból próbálod meg leemelni / vagy teljesen függőleges irányban kellene fejjel lefele állnia. Ami nem sűrűn szokott előfordulni - kivéve, ha például egy daruval akarod leemelni a harckocsi tornyát. Vagy egy komolyabb IED nem robban be:
![]()
Ez az Abrams futott több tüzérségi gránátból álló IED-re, lehet látni, hogy a belsejében nem történt másodlagos robbanás, tehát nem az vitte le a tornyát...
Info még erről az esetről
Itt érdemes még egy picit elgondolkodni azon, hogy amikor belső robbanástól leszakad egy harckocsi tornya (ugye láttunk sok ilyet), akkor hogy is van az? Ha a torony rögzítése megoldott, akkor a leggyengébb pontokon kéne felszakadnia a páncélzatnak inkább - ez esélyesen vagy a test lenne, vagy pedig a torony búvónyílásainak ajtajai. Ehelyett viszont a komplett torony vesz repülőtanfolyamot...
Természetesen meggyőzhető vagyok arról, hogy tévedek, csak kérem akkor valami ábrát, képet, hogy hogy a fenébe rögzítik egy modern harckocsi tornyát a testhez...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.06. 22:04:09 -
JanáJ #83563 Jogos. -
JanáJ #83562 Most akkor a teknőkön nem volt rögzítés, csak a hk.-kon? -
_rudi #83561 Ebben lehet valami...
A képen a Derfflinger látható a kiemelés után (Scapa Flowban az ön elsüllyesztés során felborult, de a Britek kiemelték)
![]()
U.ez volt az Oklahoma esetében is. Ott is helyükön maradtak a tornyok
![]()
-
ambasa #83560 Egyébként, én is furcsáltam a csatahajók lövegtornyának rögzítetlenségét, és megkérdeztem egy olyan szakértőt aki már könyvet is írt a témában és megerősítette ezt az álláspontot. Én azt tapasztaltam, hogy általában azoknak a csathajóknak hullottak ki a lövegtornyai, amelyek (a felrobbantak kivéve) általában több ezer méter mélyen fekszenek, vagyis volt idejük a tenger alatti útjukon többször átfordulni, és a torony így leszakadhatott arról a belső hüvelyről, amelyen állt, vagy kicsúszhatott a a torony aknából. Amelyek pár száz méteren vannak, azok úgy látszik csak egy fordulatot tettek és beékelődtek.
Ettől függetlenül, azért vegyük már azt is figyelembe, hogy egy csatahajó lövegei csak pozitív tartományban adnak le tüzet, míg egy harckocsié negatívba is, amely a lövéskor egy elemelő erőhatást/nyomatékot ad.
TG -
#83559
Cső mozgatása...? A barbettánál megnézted, hogy hány emelet mélységű....? -
JanáJ #83558 Nem emlékszem rá miért kell. Talán a hullámzás, talán a cső mozgatása, de lehet a torony forgatásához. De akkor is meglepődtél te is meg Cifu is. Én is, de az kevésbé meglepő. Hk.-nál szerintem muszáj rögzítened. Nem olyan ritka, hogy tetőre tegyenek egy csörömpöt. -
JanáJ #83557 Ha Mari néninek... akkor kelet Ukrajna még Ukrajna lenne. :-) -
JanáJ #83556 Ez az olasz GDP-s hasonlat szerintem sántít. Tény hogy ennyi pénzből nem várhatunk csodát és ha akarná, akkor Német o. egyedül lenyomhatná őket. De az oroszoknál nem annyi a kenyér meg a munkaerő, mint a digóknál, bár lehet a korrupció ezt kiegyenlíti. Valamint Orosz o. kvázi diktatúra, kb annyit költ a seregre amennyit akar. -
#83555
Olyan 5 éve láttam. Emlékszik a görcs. Meglepett engem is, de a fickó ezt nyilatkozta benne... -
ambasa #83554 Janáj már megelőzött. Tényleg harmadszor futunk neki, kétszer már betettem számos képet szerkezeti rajzott, harmadszor nem fogom az időmet rád pazarolni. De, feltéve, de nem megengedve, tegyük fel, hogy igazad van,és az Abrams tornyát csak a súlya tartja, vajon a BTR-ét is, vagy ha ott kell rögzíteni, akkor mekkora az a tömeg, ahol már nem kell, amely megtartja önmagát A T-55-ét még igen, de a T-72-ét már nem vagy hogy is van ez?
Egyébként az M1-ről szóló rövidfilmben pl. benne volt a torony elfordulás elleni rögzítőjének a beszerelése, vagy a hajtóműtér tűzjelző szenzorainak a beépítése, benne volt a toronyforgató motor beépítése, vagy ha nem láttad, akkor azok sincsenek benne?
TG -
JanáJ #83553 Ez miért paradox? Mattis gondolom nem hülye. Az amiknál az Army a hadsereg. Az USMC "csak" egy partra szálló erő. Ennek ellenére tudtommal gyatrábban felszerelt, bár ez az utóbbi időben csökken. -
JanáJ #83552 Az oroszoknak szerintem szinte nulla az expedíciós képességük. Így akihez el tudnak jutni, azt kb le is tudják nyomni a 72-ekkel. Amúgy sokkal többet ér 100 db T-72-es, mint 100 db nem működő/legénység nélküli Leo. :-)
A nyugatnak szerintem irreális elárásai vannak a veszteségek terén. Még az angolok és a franciák is inkább bombáztak Líbiában, mint hogy partra szálljanak. Mondjuk lehet ott meg a háború utáni rendezés került volna sokba. De szuperszónikus bombázókról sivatagot bombázni szerintem vicc. -
kiskorúbézoltán #83551 Akkor nyilván ez volt a történelem első filmje ahol hülyeséget beszéltek. ;) -
#83550
Csatahajókon semmiféle rogzízés nem volt, honnan szeded ezt ? Egyetlen Acémonstrumos írást sem olvastál zolitól...??? Mi a francnak kéne, mikor a csathajókon több ezer tonna volt egy torony tömege...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.06. 20:26:28 -
JanáJ #83549 Ennek kb harmadszorra futunk neki. Emlékeim szerint az összes hk. rögzített és ha tetőre teszik, akkor sem esik ki a torony. A csatahajókon is rögzítés volt, de azoknál nem bírta el a torony súlyát, ezért boruláskor kieshettek. -
#83548
Az M1 Abrams 100%, hogy ilyen, mert anno arról láttam rövidfilmet egy nagyjavításról. -
kiskorúbézoltán #83547 Én meg úgy tudom, hogy pont ellenkezőleg. Nincs olyan harcjármű aminek a tornyát csak a tömege tartaná a helyén. Vagy ha van is akkor nagyon kivételes, de szerintem nincs ilyen. -
#83546
Más is ezt nem érti, pedig csak fel kellene rajzolni az erőket...
A torony súlypontja, a súlyerő és az alátámasztási pont majdnem egy egyenesen vannak. Ez azt jelenti, hogy instabil egyensúlyi a helyzet és kb. a torony elfordulása, a súrlódás és min. alakváltozás az, ami a helyén tartja még éppen. Ha elkezdenéd feszegetni, akkor van rá esély, hogy kijönne. -
fonak #83545 Érdekes, nem láttam olyan képet, ahol felborult harcjárműről le lett volna esve a torony, leszámítva a kilőtteket. -
#83544
Minden toronynál (hadihajó, harckocsi, lövészpáncélos, statikus erőd, stb.) általános, hogy csak a gravitáció tartja a helyén. Kivételek csak a nagyon kicsi és könnyű tornyoknál voltak/vannak tudomásom szerint (ahol előfordulhatott esetleg, hogy a lendület miatt "leugrik" a torony a toronygyűrűről), de ezt leszámítva csak elvétve voltak/vannak rögzítve.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.06. 18:22:33 -
#83543
A harckocsiknál mennyire jellemző az, hogy a torony saját tömege tartja azokat a helyén? Van ezalól kivétel? -
#83542
A oroszoknál él az, amit Newton mondott. Óriások vállán állva...
Ha nem lett volna a szovjet örökség és nem lenne atomhatalom, akkor Oo. kb. egy hatalmas másodrendű ország lenne, mint Kína volt 1980-90 között, csak atomfegyverek és korszerűnek mondtható fegyverexport nélkül. Mert olasz GDP-ből előzmény nélkül ezek nem léteznének...
Oo hatalmas, de nyugati szemmel nézve fejletlen lenne. Nem annyira szélsőséges, de kb. olyan, mint Venezuela a gazdasűga. Főleg nyersanyagexportból él, a hozzáadott érték jóval kevesebb, mint az igazán fejlett országokban.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.06. 14:14:06 -
fonak #83541 Az olasz nagyságrendű orosz gdp-ből (persze ez mindig az olaj- és gázár függvénye elsősorban, na az most nem épp kedvező számukra) nehéz csodát művelni, nézd meg az olasz hadsereget és hadiipart. Oroszország nem véletlenül a még a SzU által létrehozott dolgok fejlesztgetéséből él elsősorban. Szerintem nem a hatékonysággal van elsősorban gond, nincs elég lóvé. Kína jóval többet tud költeni már egy ideje, ahhoz képest megszenvednek egy korszerű hajtómű kifejlesztésével is (jó, ahhoz az oroszoknak megvolt a SZU-tól örökölt tudás). -
#83540
Lehet paradox módon hangzik, de Mattis jelenleg leginkább az US ARMY-t "buffolja". Az US ARMY létszámát akarják a leginkább növelni, a korábban tartalékba helyezett vagy feloszlatott BCT-ket újra feltámasztják, gyakorlatilag az elmúlt fél évben minden program, ami az US ARMY páncélozottságát vagy tűzerejét növeli, szinte akadály nélkül futott végig a Pentagon útvesztőjén. -
#83539
Amúgy meg az oroszoknak szerintem pont elég a T-72-es. A nuki miatt senki sem köt beléjük. Akinek meg neki mernek/tudnak menni, az ellen elég ez is.
A nukleáris elrettentő erő pontosan az, ami. Elrettentő erő. Ettől még érdeket érvényesíteni kisebb (proxy) háborúkban bizony a hagyományos fegyverekkel lehet, lásd még Koreai-háború, Szuezi válság, Vietnami háború, Afganisztán, Öböl-háborúk...
Persze, egy T-72B3 nagyon hatékony eszköz, de csak addig, amíg az ellenfélnek nincs a TOW-2-nél jobb pct. eszköze (ebből a szempontból a T-72B/BA már csúnyán túlhaladott). Nem véletlen, hogy a T-72B3 "csak" a kötelezőkben jobb a T-72B-nél, normálisabb tűzvezetés, korszerű ERA, új rádiók, de például nincs független parancsnoki EO/IR periszkóp vagy rendes APS...
Ők nem "maximum nulla áldozattal" tolják.
Senki sem számol "maximum nulla áldozattal", tény, hogy a nyugati hadseregeknél elvárás az áldozatok minimalizálása, de ezt az oroszok is igyekeznek magukévá tenni - lásd T-14 leginkább ilyen téren lép nagyot előre, sőt, ebből a szempontból jobb, mint bármelyik nyugati harckocsi... -
JanáJ #83538 Szerintetek Mattis kinevezésével szebb idők jönnek majd a bőrnyakúakra? Tudtommal ők mindig a "szakadtkák" az amiknál. -
JanáJ #83537 Nem kötözködés, de nehéz elmenni rajtad. Többször bizonyítottad,hogy nem vagy keleti vagy nyugati irányban elfogult. Majd utána bedobsz ilyen egy hét Párizs, meg egy század Griffet. Pedig szerintem ezt te sem gondolod komolyan.
Szerintem amúgy egyik szánalmasabb mint a másik. Az oroszoknál kvázi diktatúra van és erőltetett fegyverkezés alatt is nevetséges hatásfokkal dolgoznak. A nyugat meg arany áron kifejlesztett cuccokat nem használ és vagy nem vesz meg.
Amúgy meg az oroszoknak szerintem pont elég a T-72-es. A nuki miatt senki sem köt beléjük. Akinek meg neki mernek/tudnak menni, az ellen elég ez is. Ők nem "maximum nulla áldozattal" tolják. -
#83536
Álljon már meg a nászmenet, tökmindegy, hogy egy 10 milliós ország mennyit költ, Izraelt leszámítva senki nem bír orosszal összemérhető erőhöz ekkora lakosságnál. A TuAF kréjmje önmagában elég komoly kihívás lenne. A NATO bármikor összeránt 400-500 db korszerű gépet a jenkik nélkül. A SEAD képességek terén vannak inkább gondok, na meg jenki nélkül nincs SOJ... -
#83535
Már a századnyi Griffre gondolsz, pár Maverick-el??? -
#83534
A NATO légierőnek lenne azért egy-két szava ahhoz... -
#83533
Aminek kb. semmi értelme szintjén, mert a T-72B3 a T-90-től messze van, ehhez képest kb. 2/3-ad annyiba kerül. Erről asszem már volt szó.
900db üzemképes harckocsi tán az egész nyugati hadműveleti irányban (NATO) sincs.
Ha most támadnának lehet hogy tényleg egy hét lenne Párizs... -
#83532
De még mindig felette van a továbbra is ~1100 aktív státuszban lévő T-72B/BA altípusnak... -
#83531
Érdekes szituáció... Az US ARMY betiltotta az összes DJI drón használatát a seregen belül. A DJI a világ legnagyobb dróngyártó cége, ám kínai. A DJI sose tagadta, hogy ha a kínai kormány(ügykönségek) jogilag alátámasztottan információt kértek tőle, például a felhasználókról, akkor azt kiszolgáltatták - lévén ez kötelességük.
Ám állítják, hogy arra képtelenek, hogy például kövessék a drónok pontos helyzetét, vagy akár a drón kamerája képét élőben láthassák - ez az, amitől most az US ARMY is tart. Az US ARMY által hozott betiltás érinti még a DJI drónokhoz köthető telefon appokat is, és minden egyebet, ami a DJI-hez köthető. A dolog fonákja, hogy nincs igazán komoly alternatívája a DJI drónoknak - a francia Parrot drónjaiból nincs komolyabb távolságra képes, az amerikai GoPro-nak csak egy új drónja van, a Karma, de kétséges, hogy az mindenben megfelel a DJI drónok kiváltására.
A DJI drónok nem csak az US ARMY-ban, de szinte mindenhol népszerűek felderítési célra, mivel igen olcsóak (legalábbis katonai szemmel), és függően a helyzettől, ideálisan használhatóak akár több km-es távolságból is....
