94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83690
Kellett egy kis idő, amíg leeset. Nagyon reggel van még.... :D -
#83689
![]()
-
#83688
Ezért mondtam, hogy hatásvadász a cím. Lesz egy kis verseny, tendereztetés, de majd akkor fogok én ebben hinni, ha már USAF logós, USAF lajtsromszámos gépek fognak a betonon állni. :)
A másik csodás hír (most nem állok neki keresgélni) a rádióból ért, a honvédelmi fejlesztésekről szólva megemlítették, hogy felderítő / kiképző gépek megvételét tervezi a légierő, és ezzel újra meglesz az alapja a hazai pilótaképzésnek. A haditechnikai fejlesztések között említve volt még a helikopterállomány, a szállítási kapacitás bővítése (ez egyébként jelenthet bérelt szállítási kapacitást is) illetve a légvédelem és a légvédelmi radarok, valamint az egyéni harceszközök. A csörömpök és a tüzérség látványosan hiányzott a felsorolásból... -
#83687
A stílusos az volna, ha egy sonic boom-al lesöpörnék az égről, majd jöhetne az "I'm so sorry, not see your toys :)" -
US military to shoot down consumer drones
- link -
JanáJ #83685 Te vagy nagy híve ezeknek. Gondoltam örülsz hogy megmozdult valami bennük. -
JanáJ #83684 A nyomjelzősre abba hagyták a vicceskedést. :-) -
#83683
Felküldenek egy helit, ami leszedi géppuskával. -
#83682
A oroszok akkor is csináltak olyat, hogy a leszállófedélzet felett 120 méterre lebegő heli elektronikusan zavarták a rádióforgalmat. Több ilyen eset és forró pillanat után asszem kötöttek egy egyezményt vagy hallgatólagos megállapítást, hogy az ilyenekről leszoknak. -
#83681
Az alapvető különbség, hogy a Szu-24 egy pilóta vezette gép, a QOM-1 pedig egy pilóta nélküli gép. Természetesen anyagi kárt okoz a lelövése, de emberéletben nem tesznek kárt. A modern hadviselésnek már ilyen árnyalatokat is figyelembe kell venni. :)
A Hornet / Super Hornet radarral észlelheti a drónt, amely alapvetően nem lopakodó kiképzésű, így úgy vélem, hogy 30-40km-ről már felderíthető. Mivel viszont egy hordozóról beszélünk, esélyesen van fent eleve egy E-2C Hawkeye, tehát én úgy gondolom, alsó hangon is 50-80km-ről észlelhették. Természetesen közel repülni hozzá lehetséges, ám ezzel veszélyezteted a vadászgépet is, és végképpen nem "professzionális" eljárás, ugyebár. -
#83680
A Szu-24-esek nem a leszállási folyosóban másznak bele. Hatalmas difi. -
fonak #83679 A hidegháborúban sem lőtték le az amcsi hadihajók mellett méterekre elhúzó szovjet repcsiket, helikoptereket. Persze volt, amikor a májerkodó szovjet pilótának sikerült lezuhannia a Tu-16-ossal a USS Essex melletti sokadik alacsony elhúzás után elkapta a vízfelszínt (úgy emlékszem itt is volt már a videó). -
F1End #83678 Gondolom ugyanolyan légijárműnek tekintik mint egy ember vezette gépet. A többi hajójuk mellett elhúzó Szu-24 -eseket sem szokták lelőni.
Egy Hornetről mennyire nehéz kiszúrni egy ilyen gépet? Ha nagy sebességgel elhúznak mellette azzal mennyire tudnák befenyíteni őket? -
#83677
Ilyenkor lenne jó egy 5-10kW-os, vagy akár 30kW-os lézer. Megvakítja a drón kameráját, onnan kezdve (feltehetően, mint a hasonló drónok) még haza tud menni és le tud szállni, de felderítő munkát és komolyabb manővereket biztonságosan nem tehet.
Persze ha a megvakítás után belerepül a hordozóba, akkor véleményes a dolog... :) -
#83676
Most 1:1. Viszont, ha továbbra is ezt csinálják, akkor le fogják szedni szerintem, mert repülésbiztonsági tényező... -
#83675
Mégse lőnek. Egyensúlyozik a két fél, hogy mi fér bele, és mi nem. Az USA bizonyítottan sértette meg drónokkal Irán légterét, amiért Irán le is lőtt legalább egy amerikai drónt.
A mostani eset vitatható, de a QOM-1 fegyvertelen felderítő drón, és ezt az amerikaiak is tudják. Ha lelövik, akkor az iráni propagandának adnak egy kis olajat, mert mondhatják, hogy egy fegyvertelen drónra lőnek. Ha nem csinálnak semmit, akkor is jó, mert ezt is el lehet adni propagandának.
Az US NAVY szempontjából ez egy nehéz helyzet... -
#83674
Cifu nem nagyon tud rá mit reagálni. :)
Na jó. Hatásvadász cím, ami nem feltétlen fedi a valóságot (kötve hiszem, hogy az USAF pl. Szíria felett bevetne ilyen gépet). Az, hogy próbálják felpörgetni a tesztelési fázist, édeskevés... -
JanáJ #83673 Ez szerintem csak szándék kérdése a Navy részéről. Radaron látszik, fegyver van a ladikon. -
JanáJ #83672 Cifunak. :-) -
#83671
Egyébként a jelek szerint Irán rájött, hogy macerálhatja (viszonylag) nyugodtan az amerikai hordozókat. Augusztus 8.-án az USS Nimitz egyik F/A-18E vadászgépe készült leszállni, amikor egy iráni QOM-1 drón repült bele a leszállópályába, és meg kellett szakítania a leszállást.
![]()
A QOM-1 egy közepes méretű, dugattyús motoros-légcsavaros drón
A második eset most vasárnap este történt, egy hasonló drón navigációs fények nélkül mintegy 300 méterre megközelítette ismét az USS Nimitz-et, miközben annak a fedélzetéről repülőgép indítás és fogadás zajlott. Az US NAVY a jelek szerint egyenlőre nem tesz többet, mint panasszal él az irániak "nem professzionális" viselkedése miatt... -
#83670
Én csak HPASP anyagaiból próbálok tanulni, de technikai akadálya szvsz nincs. De egyébként miért nem próbálod ki a SAMSIM-ben? :)
Tegnap este megpróbáltam, mondom legalább fényezem magam egy kicsit. Na a helyzet az, hogy a jelek szerint én nem ütöm meg a jól kiképzett személyzet szintjét :D
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.15. 07:02:28 -
#83669
Egy igen elméleti kérdés. Kváziszimultán célleküzdés közeli célok esetén lehetséges az Sz-200-zal? Én eddig úgy tudom, hogy Sz-200-nál lehetséges az ismételt célbefogás, ha valami okból a rávezetőállomás elvesztte a célt.
Mi történik akkor, ha ezt szándékosan csinálják? Mondjuk jön 6 db B-52 egy irányból és vele szemben áll egy kétosztályos Vega osztálycsoport. Indít két rakétát az osztály és mikor a rakéta vagy rakéták már a célpont felé száguldanak és mondjuk 100-120 km távolság táján vannak, akkor indít mégegyet ugyanarra a célra és így tovább. Az első rakéta elcsapja a célt és a következő is afelé tart, amikor lekapcsolják a célmegvilágítást és új célt világítanak meg, amikor a második rakéta a céloktól akár 60-100 km-re is lehet, de kinematikailag alig tér el. Ez esetben képes lenne a Vega elcsapni a második célt úgy, hogy eredetileg más célra ment a rakéta?
Még a kőkorszaki Volhov is képes volt AVR-el indítáás utáni célmegvilágításra, addig az AVR adta az inputot neki, akkor ez alapján ez lehetetlen lenne a Sz-200-zal? Ok, értem, ehhez baromire képzett személyzet kell meg jó időzés, de elvi szinten technikai akadálya volt ennek? -
fonak #83668 Az indiai T-90-esek lerobbantak az oroszországi "tankbiatlonon". -
aksurv2 #83667 Gondolom akkora tervezik rendszerbe állítani. -
#83666
Hivatalos, a PAK-FA típusjelölése az Orosz légierőben Szu-57 lesz. -
fonak #83665 DJI Phantom + HMS Queen Elizabeth -
#83664
Szerintem nem CW-s, hanem inkább koherens-impulzus üzemű lesz ez, MTI-vel (SzDC).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.12. 10:07:19 -
#83663
Igen, monopulse volt a tűzvezető radar és a szövegek alapján igen jó volt a földháttérben való működése is.
Az R440 képességei:
![]()
Változatok:
Crotale 1000 Széria / R440 (1969/1971):
![]()
![]()
Alap változat Hotchkiss P4R járművekre vagy vontatott alvázra illetve konténerre építve. A rendszerek (ACU és TELAR) között fizikai kábelkapcsolat. A standard felállás 1 ACU + 2-3 TELAR. Az R440 rakéta 85kg-os indulótömeggel bírt, max. sebessége 730m/s, amit 2,5 másodperc alatt ért el, a rakéta effektív lőtávolsága 8,5km. A rakéták zárt konténerben várták az indítást, egy TELAR 2x2 konténerrel rendelkezett.
Crotale 2000 Széria (1973):
![]()
Továbbfejlesztett célazonosítás és követés egy, a radarral párhuzamosított TV csatornával. IFF képesség integrálása.
Crotale 3000 Series (1978):
![]()
A TV képalkotó csatorna automatizálva lett célkövetés terén.
R460/Shahine/SICA (1980):
![]()
Szaud-Arábia számára készített export verzió, a hordozójármű AMX-30 alvázra épített, egy rendszer egy ACU és két TELAR-ból állt, egy TELAR 2x3 tűzkész rakétakonténerrel bírt. Az ACU és a TELAR között adatkapcsolatot építettek ki, így nem volt szükség a kábelekre, és teljesen mobil lehetett a rendszer, amit eredendően a páncélos egységek közellégvédelmére szántak. Az R460 rakéta az R440 továbbfejlesztése, tömege 100kg-ra, égésvégi sebessége 840m/s-re nőtt.
Crotale 4000 Széria (1983):
![]()
A szaudi adatkapcsolat továbbfejlesztése, így a TELAR és az ACU-k között 3km-es távolság, két ACU között 10km-es távolságig működő adatkapcsolatot kaptak. Új számítógépek, fejlesztett ECCM és a képalkotó TV csatorna mellé egy hőképalkotó csatorna is került.
Crotale 5000 Széria (1985):
A francia Crotale rendszerek modernizációja, a TELAR új optikai célkövető rendszerrel és új radarral rendelkezik, amely 18km-es hatótávolsággal bír.
Crotale NG (1990):
![]()
Új rakéta, a VT-1, amely max. 35G-s manőverre képes, sebessége 1150 m/s lesz, effektív hatótávolsága 11km, és új, 8m-es 'kill zone'-al rendelkező robbanófejet kap. A TELAR teljesen új, kismillió változata készül (vontatott, gumikerekes és lánctalpas alvázra is kerül), alaphelyzetben 2x4 rakétakonténere van éis kap egy keresőradart is, így teljesen önálló működést lehetővé téve.
Crotale Mk.3 (2008):
Tovább fejlesztett rakéta, 16km-es effektív lőtáv és 9km-es célmagasság. Új Shikra 3D keresőradar, amely a Thales SMART-S Mk.2 egyik folyománya.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.12. 09:42:10 -
#83662
Kicsivel kisebb HMZ-je volt, a rakéta max. G-t nem ismerem. Másban mitől lenne szerény? Az Osza egy istenetelenül komplikált antenna-rendszerrel bír(t), ami után Usztyinov (?) közölte, hogy akkor ezt tessék elfelejteni, mert ez így nem lesz jó. Ekkor jöttek a fázisvezérelte antennák és megoldották a problméát, hogy ne kellenek annyi antennával szarozni.
Az Osza korszakos előnye abban volt, hogy igen szűk nagylábban világította meg a célt, tehát SEAD-elni a HARM-ig szinte lehetetlen volt, csak a célbavett gép tudott volna reálisan AGM-45-öt indítani. A Crotoala is keskeny nyalábbal dolgozik és, ha ráadásul jól értem, akkor CW-s, tehát földháttérben is megy a móka és a CW-t. Gondolom monopulzus antennával. Ez a '70-es évek végén elég decens volt. -
#83661
Gyakorlatilag csak addig kell az első (IR alapú) fázis, amíg a rakéta a radarnyalábba kerül, mindenhol 'all-weather'-nek írják, tehát feltehetően az eső / köd nem akadályozza számottevően a működését.
Olvasgatom a Crotale-ről a különféle anyagokat, és alapvetően pozitívan nyilatkoznak róla. A megrendelő Dél-Afrika volt, náluk Cactus néven futott, és a saját SHORAD rendszerük kifejlesztésééig használták a legnagyobb megelégedéssel. Nyilván egy OSzA-hoz képest a tudása szerény volt, de alapvetően olcsó és hatékony volt, a tengerészeti változata (8 rakétával) pedig megfelelt a szegény ember korai SeaRAM-jának.
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.11. 22:11:51 -
#83660
Na ja, csak a Crotale mit csinál ködös/esős időben...? Én inkább maradnék a rakat antennás megoldásnál... -
#83659
Pár fokos tűnyalábba kivezetni az indítás után a rakétát. (ami ugye nem statikus, hanem követi a cél manővereit közben)
Oszán egy rakat antenna végzi ugyanezt.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.11. 21:39:18 -
#83658
Ez így tényleg Osza/Krug szerű, de nem értem, hogy mire kell az IR... -
#83657
Nem ismerem a szóbanforgó rendszert, és itt nem is fogok tudni utána olvasni, szóval csak tippelek:
Monopulzus parabola követi a célt, pár fokos tűnyalábbal.
Rakétát infra képe alapján indítás után parancsközlő távirányítással kivezetik a tűnyalábba.
Innentől a mono-impulzus antenna két jelet vesz, a célét, és a rakétáét. Amíg a nyalábban vannak mindketten, (3 pont) addig irányukat is nagypontossággal méri. Célt követi az antenna tengelyével, a rakétának meg szögkülönbségi jelet küld. (álá KRUG)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.11. 21:19:39 -
#83656
A Dvina és Volhov esetén egyszerű. Kereszt alakban legyez két antenna és az átfedő 10x10 vagy 7,5x7,5 fokos területen érézkel csak a rávezetőállomás. A radar követi a rakétát és a célpontot is. Ha a céljról nincs jel csak zavarás, akkor távolság infó elvesztve és csak irány van. Jellemzően ekkora van hárompont rávezetés. A zavarás irányát tudod mérni, arra fordul a rávezetőállomás. A rakétát meg a zavarás iránya és a rávezetőállomást összekötő vonalra kormányozza a rendszer. -
#83655
Otthon majd átbújom a kézikönyvedet meg HPASP írásait, így most nem teljesen világos, hogy a 3 pont módszer hogy is működhet egy radar esetében.
Az IR lényege szvsz pont az, hogy a radarnyaláb közepére vezesse a rakétát (figyeli merre tér el, és ez alapján korrekciós parancsot ad). A Crotale képes 2,5 másodperces közzel két rakétás salvo-t indítani - ez kb. stimmel a rakéta égésidejével, tehát arról lehet szó, hogy az első fázisban nem szükséges a radar a rávezetéshez, az IR érzékelő adatai alapján számolja ki a számítógép a korrekciós manővert, amit továbbít neki.
A baj utána van, mert ugye a rakéta a maximális hatásos lőtávolságáig 19 másodperces repülési idővel bír... hiába van a két rakéta között 2,5 másodperc, egyetlen tűzvezető radar esetén nem tudok rájönni, hogy is működhet ez. -
#83654
Az Sz-75-nél a három pont azt jelenti, hogy a rávezetőállomás, a rakéta és a célpont egy egyenesen vannak. Ott radarral mérnek mindent.
Itt a radar követi a célt, az IR meg a rakétát. Gondolom én. A problémám azzal van, miután kiégett a rakéta hajtóműve. Nem értem, hogy minek kell az IR. -
#83653
Ezt kifejtenéd? :D -
#83652
3 pont módszert tippelnék...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.11. 17:35:09 -
#83651
Most a Crotale rávezetése egész pontosan hogyan is működik? 
A rakéta ugyebár parancs-közléses, magyarul távirányítású. Odáig értem, hogy az elején a radar a célt követi, és egy párhuzamosított IR érzékelő figyeli, hogy a rakéta mennyire tér el ettől. Viszont a második fázis radar-irányítását nem értem. A radar elviekben egy célt tud követni, tehát vagy a célt követi, vagy a rakétát. Második radar nincs. Ugrál a cél és a rakéta között?
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.11. 17:08:43
