94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#85136
Egyiptomnak azért lenne érdekes, mert a Osza utódja a Tor-M2 is hadrendben van náluk. -
pbsb4 #85135 Nem lehet, hogy megvennék, felújítanák és tovább értékesítenék harmadik félnek? A cseheknek elég komoly beszállítói múltjuk van az arab világban. Lehet Egyiptom lenne a végcél. Mostanában úgy szórják a pénzt mintha nem lenne holnap. 
-
#85134
Vávává, a csehek akkor ÚJRA hadrenbe állítanák? -
#85133
Jordánia kivonja a szolgálatból az Oszáit. (képen baloldalt hátul)
Mind az 52db eladó.
Eddigi érdeklődők: Csehek, Lengyelek, Ukránok, és az Amcsik.
![]()
-
#85132
Eközben Egyiptomban...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
... és az Sz-300V még fel sem fért a képre. -
fonak #85131 A 60 mm-es M1 bazooka valóban gyenge volt a T-34 ellen, a háború elején pedig csak az volt az amcsiknál ott a sok budget cut miatt. A másik kijelentés tényleg erősnek tűnik. -
#85130
+2 kép a TOR SzN (tűzvezető) antennáról...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
-
#85129
A Pancír a Tung. felskálázott változata, viszont nem csapatlégvédelmi rendszer a teherautós változata, nincs ABV védelme, bár ebből is van lánctalpas alvázos változata, de abból tudtommal még senki nem rendelt.
Elvileg ez lehetne elvi szinten a Tor váltótípusa, de minek szórakozna ezzel a hds., amikor a Tor-M2-őt fogadják mostanában?
A Buk leváltása a fenti gondolatmentben hibás, mert teljesen más szinten van, hds. szintű légvédelem és most már ABM képessége is van. (Már a Buk-M1 is képes volt M3 sebességű BM leszedésére. a finnek átvételi lövészetés elsőre lelőttek ilyen célt.)
Bármi is történjen ezred vagy ho. szinten a kezdetben tukmált Buk-M1 is olyan, hogy az sem dobnám ki, nemhogy az Buk-M2-őt vagy Buk-M3-at...
A Tor vonala korábbi, mint a Pacír, aminek hds. számára alkalmas változata senkit sem érdekel. A jármű kialakításával is vannak bajok súlypont szinten szerintem.
Érdekes, hogy a végén megjegyzed, hogy mi van Szíriában. Pont azért, mert azok honi légvédelmisek.
Ha majd elolvasod cirka 2 hónap múlva a művet, akkor szerintem tisztábban látsz majd. :)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.29. 10:23:42 -
F1End #85128 Köszönöm.
Viszont kissé megváltoztatom a kérdést, mert benéztem valamit:
Eddig abban a hitben voltam, hogy a Pancir és a Tunguszka ugyan azt a rakétát használja, de most jövök rá, hogy előbbi valójában 57E6 -ot használ. Ez utóbbi viszont kisebb tömege ellenére lőtávolságban és hatómagasságban (elvileg 20 illetve 15 km) talán felül is múlja a Tor- t.
Na most, ha a 2K22 57E6 -ot használna 9K311 helyett (előbbi csak picivel nehezebb utóbbinál), akkor ki lehetne váltani vele a Tor- t, nem?
Sőt, tovább folytatva a gondolatmenetet: 57E6 -ra átfegyverzett Tunguszkák és Sz-300V teljes egészében le tudta volna fedni azt a területet amit a Tunguszka + Tor + Buk + Sz-300V fed le. Ebben az esetben pedig a Tor és a Buk olyan felesleges párhuzamosság mint a Mi-35, Mi-28, Ka-52 vagy a MiG-29, Szu-27/3X egyidejű beszerzése, nem?
Szíriába is Pancirt és Sz-300/400 -at vittek végül is, s ha jól tudom a honi légvedelem sem rendelkezik Tor és Buk kategóriás eszközökkel.
(persze a különböző eszközök erőforrásbeli korlátozás miatt lehet, hogy megéri ez a párhuzamosság, ha pl érdemesebb 2 üteg Buk -al lefedni egy olyan területet amire egy üteg Sz-300V valamilyen anyagi/logisztikai/gyártásbeli bottleneck miatt, de ehhez még több információ kéne) -
#85127
Ja, hogy te minden tüskét egy elemnek vettél. Én azt néztem, hogy látszódnak a kis négyzetek, így lett neked 48 db, nekem meg csak 24 db. :) -
#85126
48x48 elemből áll a TOR cél és rakéta követő ESA antennája.
(megszámoltam)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Ha 120cm-nek tételezzük fel a az antenna oldalának hosszát, akkor...
120cm / 48 elem = 2.5 cm/elem (ez a félhullámhossz)
antenna becsült hullámhossza 5cm ami 6GHz (G/H sáv - régi C sáv)
antenna nyaláb átmérője pedig 102 / 48 = 2.1 fok
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.10.29. 09:20:16 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85125
Hamár SHORAD, amerikai Tunguzka klón Abrams alvázon, 2x30mm-es gépágyúval, 2x6db Rapier, RBS-70 vagy Crotale rakétával az 1980-as évek vége előtt - ez lett volna a Line-of-Sight, Forward, Heavy (LOS-F-H) SHORAD rendszer:
![]()
Az Sgt York elkaszálása után indult a program, LOS-F-H-ból több, mint 500 darabot szándékoztak megrendelni, majd jött a hidegháború vége, és inkább a sokkal olcsóbb M6 Linebacker valósult meg...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.29. 07:44:07 -
#85124
Soha nem láttam Tor-M2-őn kivül bármit mozgás kötben indítani. Még IR SHORADot sem.
M6 Linebacker:
Oké, ezen túl én se találtam egyetlen egyet sem. ^_^ -
#85123
Tessék, az antennás kép:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#85122
Háhá, ez szép kanyar, de a következőt tudni kell ehhez....
Az ezred szintű lv. a hh. alatt:
4 db Sikla + 4 db Sztrela-1/10 ezredenként. Ezek a zl-aknak voltak szétdobva 2-2 db-ot kaptak a támadó zl.-ak a tartalék zl. semmit. Ennel leváltása lett volna a cél 6 db 2K22M-mel, 3-3 db a támadó zl-nál, a védekezőnél semmi.
A 9K331 Tor-M1 az Osza váltótípusa, gl. ho.-ok ho. szintű légvédelme. 20 db/ ho mindkét esetben. Ezeket is szétdobták volna az ezredek és azok. zl.-i között, minden támadó zl. kapott volna 2 db-ot.
Az Osza repcsik elleni HMZ-je papíron 10,5 km, amivel a Tung-ot felülmúlja távolságban, hatómagasságban meg végképp, mert az Osza is jó volt 5 km-es magasság tájáig és a 10,5 km a görög nyilatkozatok szerint nagyon túl van biztosítva, még repcsik ellen is nagyobb ennél. A 2K22M Tugn. HMZ ennél lényegsen kisebb, kb. 8km ferde lőtáv max. 3,5 km magasságig. A Tor-M1 HMZ távolságban kb. 12 km távolság max. 6 km magasság. Már ez is totál agyonveri a Tunguszkát nemhogy a Tor-M2....
A MAKSZ 2007 kiállításon mutatták e a rendszer újabb generációját a 9K332 Tor-M2 változatot, ami 2012-től kezdve állt hadrendbe. Az M2 változat kinézetre szinte teljesen azonos az M1-gyel, a fő eltérést a körkörös keresőradar antennája illetve a plusz egy széles sugarú rakéta irányító antenna megjelenése jelentik. Az M2 változat emiatt immáron 4 db célcsatornás lett. További változtatás, hogy újfajta rakéta típus jelent meg a 9M331 mellett a kisebb méretű 9M338 típusú rakétából egy cellába 4 db helyett már 8 db tárazható be, valószínűleg vegyesen is lehetséges a 9M331-gyel. Ezzel 4+4 db 9M331 vagy 4 db 9M331 +8 db 9M338 vagy 16 db 9M338 rakétával rendelkezik egy jármű. A rendszer megsemmisítési zónája a nagyobb rakétával magasságban már eléri a 10 km-et, távolságban 15 km-et. A Tor-M2 már menetből is képes tüzelni kis sebesség és jó minőségű szilárd útburkolat esetén. Minden korábbi csapatlégvédelmi jármű esetén tüzeléshez és rakéta rávezetéshez a járművel meg kell állni.
A Tunguzka fejlesztéséről Hpasp asszem már linket egy igen hosszú anyagot, amit nem olvastam,* de lényege az, hogy n+1-szer változott a koncepció és szegénybe ott rúgtak bele, ahol tudtak. Pl. a kétlépcsős rakéta booster fokozatát utálták, merhogy a védendő csapatok fejére esett volna. A Tung. rakéta azért érdekes, mert bár kétlépcsős, de a második lépcsőnek nincs hajtóműve.
*Holnap majd feltöltöm. A fentiek tőmondatok, a HT összefoglalóban a csapatlégvédelem cirka 100 oldalon van tagalva. ;) -
F1End #85121 Két dolog:
1. Az AESA antennás kép linkjét be tudnád tenni más formában? (valamiért nekem most nem jeleníti meg a képet)
2. El tudnád magyarázni, hogy miért indokolt a TOR létezése? Bár elég elegáns rendszer, ha a wikipediának lehet hinni a TOR 9K331 -es rakétájának a teljesítménye lőtávolság és maximális célmagassáb tekintetében nagyon közel van a Tunguszka 9K311 -eséhez. Nem lenne ésszerűbb csak az egyiket használni? -
#85120
Csak tippelek, de jót tett a rendszernek a hajós üzemre való felkészítés, mert valószínűleg kapott egy amolyan hajóbillegést kiegyensúlyozó ketyerét, amit a szárazföldön is lehet kamatoztatni.
Amúgy a lánctalpnak itt jön ki az előnye, mert képes kisimítani a kisebb úthibákat, egy gumikerekeshez képest.
-
#85119
Hülyeséget mondtam. Kb. 28 db elem van, ha jól látom --> 102/24 = 4,25 fok. Meglepően nagy.
Mondjuk szemre 1200 mm-es antenna, elem nagysága 50 mm, ebből a félhullámhossz 25 mm. --> 12 GHz tája? Furcsán magas. -
#85118
OMG... -
#85117
Aztamocskos. Szemre bőven 1 fok alatti a tűnyaláb, ha jól látom. Elég durva teljesíménysűrsűge lehet. A 40 km/h-s sebesség sem kutya ahhoz képest, hogy minden más radaros SHORAD állóhelyzetből képes csak tüzelni tudtommal vagy nagon elméleti képességük van tükörsima aszfaltom 10-20 km/h-ig. Soha nem láttam Tor-M2-őn kivül bármit mozgás kötben indítani. Még IR SHORADot sem.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.28. 22:56:10 -
Lacusch69 #85116 DOQ Channel, most.
Koreai háború.
Narrátor (fejből idézve):
"A T34-eseknek a Bazooka meg sem kottyant.
A 105mm-esek találata szúnyogcsípés a számára" -
#85115
Jó kis TOR videó kajabálós emberünkkel...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
...érdekesség az úszó sarki TOR, tömeges tomahawk csapás elhárítása, illetve a tüzelés 40km/h sebességnél.
Bónusz találós kérdés, hogy mekkora a TOR célkövető tűnyalábjának átmérője, ha az ESA antennája így néz ki?
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.10.28. 21:37:29 -
R0kaur #85114 jogos -
#85113
Keleten se nagyon jelent meg ez a kategória. Megcsinálták a BMP-T, kis mennyiségben megjelent itt-ott, és.... ennyi.
Egyébként ha belegondolsz egy átlag lövészpáncélos némileg kisebb tűzerővel ugyanezt hozza, csak még tud nyuszikat is vinni magával... -
#85112
mi lehet az oka, hogy nyugaton egyáltalán nem jelenik meg ez a kategória?
Náluk nagyon jó a CAS. -
Lacusch69 #85111 Én röhögni járok oda...
Amúgy az Index fő oldali cikke. -
#85110
Ez az oldal tényleg valami olyasmi, amit olvasnak az emberek? Eddig nem láttam semmi olyat linkelve, ahol nem tolták volna fullba a kretént. Atomenergia, HT, egyre megy... -
Lacusch69 #85109 Újabb rémiszgető cikk... -
R0kaur #85108 igazából a bmp-t-nél se páncélozták agyon azt a részt, bár teljesen más a torony kialakítás ott, de igen, lévén ezeket tűztámogatásra, és gondolom városi harcra terveznék, így férne rá némi plusz védelem, sőt
egyébként maga a kategória szerintem nem egy elvetélt ötlet, mi lehet az oka, hogy nyugaton egyáltalán nem jelenik meg ez a kategória? -
#85107
Ami látványosan hiányzik, az egy APS. Igen, a BMP-T sem bír vele, de mindent összevetve nagyon hiányzik az összképből.
Plusz számomra irgalmatlanul alulpáncélozott. Itt ugye a személyzet két tagja a torony alatt foglal helyet, márpedig nincs rendes páncélvédelmük... -
R0kaur #85106 érdekesség, bmpt ukránul
t-64 teknő, módosított bmp-2 torony, 2db 30 mm-es gépágyú és 2db 7.62mm-es géppuska, egy 30mm-es gránátvető és 4 db Konkurs vagy Berrier 212 páncélelhárító raketta
kíváncsi vagyok, hogy a demón kívül lesz e belőle valami, elvileg lehetne, mert nem egy bonyolult szerkezet
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#85105
Hát aztakurva... -
#85104
Ha valakit érdekel, mekkora is egyetlen amerikai Helikopter Dandár (1st Air Cavalry Brigade):
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.27. 15:29:31 -
ToxiMaxi #85103 Kár, hogy az érdekek a technológiai fejlődést lassítják. Ezeknek a technológiának a civil szférában is lett volna keresnivalója. -
#85102
Nem lett volna pazarlás, ha megrendelik. Csak menet közben az érdekek ütköztetésénél az X-47-et támogató csoport alul maradt a küzdelemben. A technológia megmaradt, pl. hordozóról való drónindítást, automatikus leszállás, stb. -
ToxiMaxi #85101 
Az X-47 akkor egy irdatlan pazarlás. Mennyire újrahasznosítható az a technológia és eszköz, amit kifejlesztettek? -
#85100
Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra?
Az alkalmazott doktrínától függ. Jelenleg a páncélosok elvi elsődleges feladata az ellenséges páncélosok elleni harc - lévén komolyabb mobil pct. eszköz nincs rajta kívül rendszerben.
Ettől függetlenül általánosságot tekintve egy harckocsi az alapja a páncélozott harci egységeknek kvázi mindenhol.
Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV?
Mit? Ha páncéltörés a cél, akkor olyan lövészpáncélos kell, amely komolyabb pct. rakétával van felszerelve. Továbbá a harckocsi egyben tűztámogatási feladatot is ellát. Egy géppuskafészket vagy megerősített fedezéket HE vagy HEAT-MP lőszerrel egy lövésből le tud bontani - ugyanez 30mm-es gépágyúval kevésbé egyszerű feladat...
Nem véletlen, hogy a komolyabb hadseregekben a harckocsi az alap, és nem a lövészpáncélos...
Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne.
Egy rendesen felszerelt PUMA ára közelít egy új Leo2A7-éhez, ha mindennel felszereld, amit egy modern harcjárműnél elvárásnak tekinthetünk (ideértve az aktív védelmi rendszereket is). Egy PUMA nem éli túl, ha szemből megkínálja egy T-72-es (hacsak az APS nem képes megfogni a beérkező lövedéket). Egy Leo2A7 igen.
Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő?
A történet tömören:
Az US NAVY akkori döntéshozói a 2000-es években elkezdtek egy lopakodóképes UCAV könnyűbombázó lehetőségét pedzegetni. A programhoz először demonstrálni kell viszont, hogy megoldják a hordozófedélzeti nagy méretű drónok indítását, leszállását, fedélzeten való kezelését. Ez volt az X-47A és X-47B program alapvető célja. A program következő lépcsőfoka egy lopakodó UCAV verzió, amely képes harctéri felderítésre és teljes értékű csapásmérésre (a fegyverterhelése 10 000 font, vagyis ~4,5 tonna).
A 2010-es évek elején-közepén viszont elkezdték a programot támadni. Alapvetően kettős okból. először is az X-47C feladatát alapvetően az F-35C-nek kellene ellátnia, ha az X-47C megvalósul, a haditengerészet esetleg visszavághatja még jobban az F-35C megrendelést, ami eléggé fájna a már így is agyon csonkított F-35 programnak. Tehát az F-35 program támogatóinak a szemében az X-47 program egy nagy-nagy szálka.
A másik támadás a pilótákból lett főtisztek felől érkezett, akik az ember vezette gépek szekerét akarták tolni. Ők nem úgy képzelik el a katonai repülés jövőjét, hogy "az F-35 lesz az utolsó ember vezette harci gép". Ők szeretnék minél előbb útjára indítani az F-35-ösnél is jobb képességű következő vadászgép fejlesztést, ez a leginkább F/A-XX néven ismert program jelenleg. A program hivatalosan "optionally manned", vagyis ember vezette és ember nélkül is működni képes gép létrehozását célozza, ám itt alapvetően nem az utóbbi a lényeg (vagyis hogy teljes értékű harci gépet építsenek, amelynek a fedélzetén nincs pilóta), hanem az előbbi, vagyis hogy legyen ember vezette változat. Az X-47 erre is veszélyt jelent, hiszen ha elkezdődik a program, akkor az F/A-XX legalább egyik indoka a létezésre kérdőjelessé válik, hiszen lesz lopakodó ember nélküli csapásmérő gépe az US NAVY-nek.
Az UCAV program támogatói védekezni kényszerültek, és a menekülőpálya az lett, hogy akkor megpróbálják a már elért eredményeket megmenteni egy olyan programmal, amely később felhasználható lesz felderítő / csapásmérő gépként. Ez az MQ-25 Stingray program. Ki is pécézték a légi utántöltés kérdéskörét, ugyanis jelenleg a Hornet gépek jó része kénytelen tankerként működni, hála annak, hogy az US NAVY kivonta a korábbi hordozófedélzeti tankergépeit. Az eredeti MQ-25 RFP (~Igénylista) alapja az volt, hogy a légi utántöltés az elsődleges feladat, de közben később felhasználható legyen felderítő / csapásmérő gépnek is. Egy tankergépnek nem létfontosságú a lopakodó képesség, az RFP-ben mégis kiemelt fontosságúként volt megemlítve. Na ezt herélték ki nemrég, úgy, hogy a döntéshozatalban az elsődleges súlyú kérdés a légi utántöltés képessége lesz, a többi elhanyagolható.
A NorthropGrumman itt sokallt be. Az X-47A/B/C program egy felderítő/csapásmérő gépnek készült. Augusztusban előkerültek olyan lesifotók, amelyek az X-47B két szárny alatti tartállyal (vagy buddy-tankkal, amivel után lehet tölteni) volt felszerelve. Feltehetően a tesztek megmutatták, hogy ez nem járható út (az X-47 program sose számolt külső függesztménnyel, hiszen az a gép lopakodó képességét csúnyán tönkreteszi... Szóval az MQ-25 tenderen nem sok esélye lenne komoly áttervezés nélkül, amire nincs idő... -
ToxiMaxi #85099 Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő? -
ToxiMaxi #85098 Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra? Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV? Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne. -
#85097
NorthropGrumman aktív önvédelmi rendszer szabadalom önirányító hit-to-kill mini rakétákkal:
![]()
A szabadalom erre található. A szövege nagyon általános, például a rakéta irányítórendszerét nagyon általánosan kezeli, bármilyen RF, IR vagy hasonló érzékelőt felhasználva.
