94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Kurfürst #84975 Más. A héten valszeg megyek a Kbely repmúzeumba Prágába, van ott esetleg olyan eszköz amiről érdekelne valakit fotó (az öszvérmeszát meg a frankenschwalbet leszámítva, mert az alap hogy esőtáncot járok körülöttük) -
Kurfürst #84974 Azt írja, hogy titkos adatokhoz fértek hozzá.
Kissé összevissza írják, hol titkos, hol titkosított, de a végén rendberakják, gondolom másnak is szemet szúrt. Ha tippelnem kell harcászati specifikációk, beszerzési, üzemeltetési költségek és ilyesmik lehetnek, amik az ausszi MoD-nál szerződés részét képezhették.
"Christopher Pyne hadiipari miniszter szerint a megszerzett információ nem titkosított, így a támadás katonai értelemben nem jelent kockázatot. Mint elmondta, Ausztrália kedvelt célpontja a kiberbűnözőknek. A kormány ezért több milliárd dollárt költ a kiberbűnözők elleni védekezésre."
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.10.18. 12:11:03 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84973
Azt írja, hogy titkos adatokhoz fértek hozzá. Az eredeti hír üzletileg érzékeny, de nem titkosított (commercially sensitive, but unclassified) anyagokról szól. Ezt a cikk végén ők is leírják. Szóval akkor titkosított, ami nem titkosított... 
Ezért nem érdemes Indexet (se) olvasni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.18. 12:07:54 -
Kurfürst #84972 Hát, ha valszeg nem is forráskód, de azért erősen ciki Kínai hekkerek kezébe kerületek F-35 és P-8 adatok.
A legszebb ez benne:
A China Choppert – ahogy a neve is mutatja – jellemzően kínai hekkerek használják. Ebben a konkrét esetben nem volt nehéz dolguk: a meghekkelt szerveren még mindig az alapértelmezett jelszavakat – „admin” és „guest” – használták.
![]()
-
#84971
Quadcopter elleni lézer kellene rá szerint Hellifre helyett. -
#84970
Stryker SHORAD bemutató videó:
-
#84969
Hogy ne mindig az F-35-ösön csattanjon az ostor: Az Izraeli légierő leállította az MV-22 tesztelését, eredetileg első körben 6db-ot szándékoztak vásárolni, ezt előzte meg a most leállított teszt. Az indoklás a szép az egészben: az MV-22 képtelen arra, amire az izraeliek CH-53-asai. Amik nem három hajtóműves CH-53E-k, hanem régebbi két hajtóműves CH-53D-k... -
#84968
Nem tudom, hogy igazából kinek szánja a Leonardo az upgrade-t. Ez olyan, mint a kismillió T-72 upgrade, és akkor egy új szereplő már csak azért is "be akar törni" a piacra. Potenciálisan Törökország és Egyiptom, aki szóba jöhet és nagyobb számú M60A3-a van (szvsz Szaud-Arábia inkább vesz új harckocsikat...). Illetve főleg Tajvan. Csak oda hogy fognak üzletet kötni a Kínai irgum-burgum árnyékába, azt nem tudom...
Edit: Bahrein-be szánják...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.18. 10:41:14 -
Massari #84967 Varázsütésre meg is jelent a Leonárdó Grupp vmi hasonlóval ,nem pont ez de már szimpi.. (persze értékarányosan tudja)
https://m.youtube.com/watch?v=BOcFDQTrw5A
https://youtu.be/BOcFDQTrw5A
Népszerü téma, úgyláttam van upgrade erősebb motorral (1200Le, ha nem kamu)
-
#84966
-
#84965
-
#84964
-
#84963
CAS-t segítő eszköz a '70-es évekből. -
#84962
SAGE 3:24-től. -
JanáJ #84961 Szerintem nem személyeskedtem, ha mégis nem szándékos volt. Ez az észrevételed különösen azért érdekes, mert pont te vagy az, aki az első ellenvetésre tekered a szavakat, olyat adsz a másik szájába amit nem mondott. Ha öten mondjuk, hogy ez így nem reális, akkor pedig eltűnsz. Molnit le amerikakapitányozod, de te nem vagy elfogult. Részemről elengedem a dolgot, béke. -
#84960
F-14. -
#84959
Pedig azt a részt 100%-ban saját kútfőből írtam és utána Hpasp javított bele ezt-azt, pl. a Nebo szektoros használatát, amivel az eredeti saját alsó becslésemet módosította rendszer esetleges képességei terén. -
Kurfürst #84958 Pár órája idézted be és erősen hasonlított az APA-s anyagra. -
#84957
Egyes képeket vettem onnan és kb, a SAM rendszerek bemutatásnál képgyűjteményként vannak linkelve és ennyi. Ezen felül az PVO osztályok felépítését emeltem át onnan, de azt is lektorálattam biztos ami biztos alapon és rákerestem az alapján máshol is.
A IR rakétáknál az AM vezérlés elvet linkeltem onnen is - más forrás is van - és pár SAR radar kép, de itt meg is állt az APA használata.
Nem is rémlik, hogy bármiféle más műszkai infó lenne onnan. A Sz-300V HMZ ábrája máshol is megvan, de azt onnan szedtem le.
(Egyébként honnan tudod, mikor nem is olvastad? Vagy neked elküldtem?)
A link arra bizonyíték, hogy a faszi semmiféle objektivitással nem bír, ezért az "értékeléseit" úgy lehet kukába dobni, ahogy meg is látod. Abban nem tud ferdíteni (vagy egyenesen hazduni) könnyen, hogy hány indítós egy SAM osztály, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 16:58:27 -
Kurfürst #84956 Én részemről az ilyen kinek mekkora a genje összehasonlítgatásokat mindig is értelmetlen f*szméregetésnek, jobb esetben is csak üres marketingszövegnek tartottam.
Azért ahhoz képest, hogy mekkora viccnek tartod az oldalát, tettenérhető a te irományod is sokat merített az ottani légvédelmi rendszerek leírásaiból.
Az F-35-ről pedig ismert (és változatlan) a véleményem. -
#84955
A Google is viccből dobja ki ezt...
![]()
-
#84954
Összeszedett? Objektív...?
Álld meg röhögés nélkül...
Akkora faszságokat hord össze a lelkem... Mennyire kell kreténnek és totálisan elfogultnak lenni egy ilyen táblázathoz. Kíváncsi leszek válaszodra...
Különösen vicces, hogy a PAK-FA első repülése előtt készült és az azóta eltelt 8 év függvényében nem revidiálta újra faszságait...
Azt már nem keresem meg, ahol a beamingelő Szu-35-ös R-27ER-rel lemossa az égről a gaz F-35-öt BVR-ban, mert nem bírnám ki gurulva röhögés nélkül.
Adatok szintjén többnyira használható, és a régi nem F-35-tel és Sz-300-zal kapcsolatos írásai úgy ahogy objektívek. (Azért az F-111 mint ASF szintén a vicckategóriás szint volt.)
Én képgyűjteménynek linkelgetem az oldalt az írásomban, kb. annyira jó. A '80-as évekkel foglalkozó és IR/EW írásai öszefoglalások, amik néha jók, de kb. itt végetér az oldal. Totálisan elfogult az orosz vasak irányban, az F-35 szerinte egy rakás szar, de bezzeg az F-22 az a kirány. Az APA egy kb. F-35 hater és we love and want F-22 oldalnak indult 10+ éve.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 16:29:53 -
#84953
1 typo-t javítok...
91N6E RLO [Big Bird] S sávban dolgozik, ami 2-4GHz, 7.5-15cm hullámhossz
96L6E VVO [Cheese Board] S sávban dolgozik, ami 2-4GHz, 7.5-15cm hullámhossz
92N6E MFR [Grave Stone] X sávban dolgozik, ami 8-12GHz, 2.5-3.75cm hullámhossz
AN/MPQ-53 a G sávban dolgozik, ami 4-6GHz, 5-7.5cm hullámhossz -
Kurfürst #84952 Döntsétek el egymás között HPASP-al hogy melyiken üzemel, de ha már forráskritikát gyakorlunk, a APA összeszedettnek és objektívnek tűnő vicces analíziseiben inkább megbízom, mint a te vicces irományaidban. -
#84951
Ez így különösen vicces, mert a nagy hatótávolságú keresőradarba is bele lehet loftolni a HARM-ot... -
#84950
The 64N6E Big Bird is the key to much of the improved engagement capability, and ballistic missile intercept capability in the later S-300P variants. This system operates in the 2 GHz band and is a phased array with a 30% larger aperture than the US Navy SPY-1 Aegis radar, even accounting for its slightly larger wavelength it amounts to a mobile land based Aegis class package. It has no direct equivalent in the West.
Innen. -
#84949
Szovjeteknek öt évvel hamarabb volt szükségük az Sz-300PT-re (1979), mint az amcsiknak a Patriot-ra (1984)...
... onnantól meg (a lefelé kompatibilitás megtartása miatt) beszorultak a rövidebb hullámhosszba.
-
#84948
Stop. A 2GHz-t az APA-n találtam. Tudod, ahonnan linkelted a vicces ábrádat...
(Bár az korábbi RLO-re vonatkozott.)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 15:50:50 -
Kurfürst #84947 Molni adataiból indultam ki, nem kellett volna.
Mi a magyarázat egyébként az eltérő sávok alkalmazására a két rendszerben? -
#84946
Csak a jegyzőkönyv kedvéért...
91N6E MFR X sávban dolgozik, ami 8-12GHz, 2.5-3.75cm hullámhossz
AN/MPQ-53 a G sávban dolgozik, ami 4-6GHz, 5-7.5cm hullámhossz
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.10.17. 15:43:24 -
#84945
Mitől is érzékenyebb? Az légköri elnyeléődésre gondolsz? Mert a diagram nagyon nem azt mutatuja, az 20 GHz táján keződik...
![]()
Virgázó elmélet? A virágzó elmélet az APA ábrája örgem, mert a képen látható radarok jelenleg is egy kupacban üzemelnek.
Ki mondta, hogy marad a körbeforgás? Cska az megvan, hogy 3 db Nebo méteres radar sem tud szektorosan 360 fokot lefedni csak 3x105 fokot...?
A Tor csapatlégvédelmi rendszer, az Sz-300/400 és a lentiek meg honi légvédelmiek, ott Pantsir van. -
Kurfürst #84944 "Hosszabb hullámhosszon mihez képest? Jó reggelt a Patriot RS-e 3GHz, tehát szinte semmiben nem tér el. Akkor azt miért nem kategorizálod te és minden elvakult orosz fan stealth gépek ellen jobbnak?"
2 GHz az még a L-sáv tetején, a 3 Ghz már bőven S-sáv közepén van és jóval érzékenyebb többek között a meteorológiai körülményekre. Elvakult orosz fan, nos, az ilyen jelzők ha a rezidens Amerika Kapitánytól érkeznek épphogy az elfogultság hiányát jelölik...
Nem igazán releváns az sem, hogy a tényekkel és a rendszer megértésével szemben nem nagyon tudsz mást mondani mint hogy "megmosolyogtató", "túlzás" meg "hevenyészett ábra" stb. Tőled viszont sajnos még ennyi sincs, max. virágzó elméletek minden mennyiségben, hogy úgysem lesz exportja, meg majd a vontatott csali megeszi mindet... pudding próbája...
Két módon lehet megközelíteni a kérdést.
Az egyik az, hogy az oroszok felmérték hogy a stealth gépek milyen avulást okoztak a meglévő légvédelmi rendszereikbe, felmérték, hogy hogyan lehet ezt a legjobban kiküszöbölni és ennek megfelelően létrehoztak egy rendszert, amit azért rendszeresítettek, mert működik és hatékony.
A másik hozzáállás meg az, hogy megmosolyogtató hülyeség az egész, meg majd a DAS, meg majd a vontatott csali, meg majd olyan hülyék lesznek, hogy a felderítés után a szektor figyelése helyett majd tovább pörgetik a radart ringlisspielként 5 másodperces mintavételezéssel... mert hátha a kertek alól jönnek a gépek és azt a többi többszáz kilométeres radar pont nem veszi észre.
"Ráadásul a fenti radarokból cm-es és dm-es radarok HARM érzékenyek. Sok sikert a széttelepített rendszer védelméhez..."
Rendszerben kell nézni, nem egyenként, ott van a pl. a TOR erre a feladatra és ugye minimum két radart kell kikapni, a harmadik még akkor is rád tud vezetni. Nem lehetetlen de valszeg nem tolonganak majd rá az önkéntesek. -
#84943
Hosszabb hullámhosszon mihez képest? Jó reggelt a Patriot RS-e 3GHz, tehát szinte semmiben nem tér el. Akkor azt miért nem kategorizálod te és minden elvakult orosz fan stealth gépek ellen jobbnak?
Az APA-s rajz annak fényében megmosolyogató, hogy a felvázolt radarok egykupacban vannak és cask a CP-n van telekód antenna, mert az nem osztályszintű cucc. Ne higyjél el minden APA-s túlzást...
A hevenyészett ábrán felvázolt esetben a 3 db radarnak egyámstól 50-70 kmtávolságra kéne lennie attól függően, hogy mekkora SDB és JSOW indjtási távolsággal számolsz, hogy a 40 fokos kis RCS aspektuson kívü dolgozz. Apró hiba, hogy olyan távolságon nem működik a data link.
A Vitzyáz elemei nem telepíthetők szét ennyire, pedig azon kurvamagas állványon 5Já52 antenna szerű izék vannak, mint régen a Cikoida volt. (Ott 25-30 km-et adnak meg a vezetési pont és osztályelem távolságra.
Ráadásul a fenti radarokból cm-es és dm-es radarok HARM érzékenyek. Sok sikert a széttelepített rendszer védelméhez...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 15:11:09 -
Kurfürst #84942 Senki sem állította, hogy a 91N6E radar méteres hullámhosszban van, ezt kizárólag te állítod, így következésképpen magadat cáfolod. Annyi lett elmondva, hogy a hosszabb hullámhosszon dolgozik, ami igaz is (2Ghz).
A másik tévedés ami zárójelbe teszi az egész irományt és következtetéseit hogy te a NEBO radarokat kevered, pedig van több típus is, a legutóbbi a NEBO M, amely 3 különböző hullámhosszon is képes dolgozni ( VHF sávon Nebo SVU, L-sávon Protivnik G S/X-sávon Gamma S1).
Gyakorlatilag egy all-in-one megoldás. A VHF sávon követik a célt, az X és L sávon pedig bemérik, háromszögeléssél kombinálva olyan oldalszögből beméréssel, ahonnan a stealth kialkítás korlátai miatt a lopakodó képesség (radarkeresztmetszet) már nem optimális a felderítési távolság pedig többszörös.
![]()
![]()
-
#84941
A nyers erőt és technológiai finomításokat leszámítve elvileg semmivel, főle Nebo nélkül. De a lenti szöveg alapján abból is igazán reális esély bármire szektoros kereséssel lenne ---rohadt sok kell belőle, és a többi része is eszmefuttatás. Az orosz marketing anyagokban sincs utalá arra, hogy a Nebo céladatai alapján lehetne rakétát rávezetni... -
Kurfürst #84940 Most megint ott tartunk, hogy szövegértési hiányosságaid miatt másokat hibáztatsz és személyeskedsz, ha meg nem tetszik valami, akkor megintcsak személyeskedésbe torkollik a dolog. Mind a kettő tekintetében magadban keresd a hibát, ne másban.
Az hogy más a véleményed a témáról, egy dolog. Véleménye mindenkinek lehet a témában, pláne, ha nem is igazán hozzáférhető megbízható információ róla és/vagy ami van, azt sem mindig sikerül értelmezni.
"A másik, hogy szerintem integrálhatatlan egy nyugati gépekkel felszerelt légierő mellé. "
Mer' nem "nátókompatibilis"...? Ehhez képest többek között mi is vidáman üzemeltetünk hidegháborús Szovjet légvédelmi rendszereket Gripenekkel...
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.10.17. 14:28:04 -
ToxiMaxi #84939 De csak azért mert az ovis csoportnak más a radarkeresztmetszete és nem arra specializálódott a halálcsillag. 
-
JanáJ #84938 Most megint ott tartunk, hogy tekered a szavakat. Gondolom a következő az lesz, hogy gáz az F-35-ös.
Ha az iráni cicák megszívták akkor hogy hogy repülnek még, ha az alkatrésszel sakkban lehet tartani az adott államot, akkor minek hátsó ajtó? Eleve ezt min keresztül aktiválnák?
Szerintem tiszta sor, hogy nem adják ki a forráskódot. Ha nem tetszik, akkor vegyél mást. (Muhaha.)
Az Sz-400 mivel jobb lopakodó gépek ellen, mint más? Szerintem ebben pont az amiknak kellene a legjobbnak lenniük. Gondolom ők is gondoltak ilyenekre. A másik, hogy szerintem integrálhatatlan egy nyugati gépekkel felszerelt légierő mellé. Persze lehet, csak én gondolom rosszul. A szaudiaknak meg kb mindegy, egy halál csillaggal sem tudnának lenyomni még egy éhesebb ovis csoportot sem. -
#84937
Ez a kijelentés is téveszme.
Az Sz-300 család körökörös felderítő radar (Big Bird család, RLO) 2GHz az üzemi frekis, tehát dm-es sávban van, nem méteresben. Ebben üzemelt a kőkorszaki Volhov rávezető állomása, de a Patriot RS-e is 3GHz-es, tehát a Big Bird pusztán nagy, de hullámhossz táján semmi különleges.
Az agyonhypolt Nebo van méterseben, de azzal tűzveztést nagyon elvi szinten tudnál csak adni, erről még orosz marketing adat sincs. Idézek meg nem jelent írásomból.
A P-18 távoli leszármazottjának tekinthető z 55Zh6ME Nebo (mellékletben marketing anyaga angol nyelven megtalálható) méteres hullámhosszú felderítő radartól kapott adatok alapján az Sz-300/400, illetve azokkal egy hálózatban levő légvédelmi rakéta-rendszereknél felmerül több lehetőség is az alacsony észlelhetőségű célok elleni hatékonyabb küzdelemre. Ehhez első körben az szükséges, hogy a P-18-nál említett oldalszög mérés pontossága 12 szögmásodperc, tehát 0,2 fok 1 fok helyett, azonban még ezzel is 175 méteres a mérési hiba 50 km-es távolságban. Ekkora távolságban már nem feltétlen biztosított a célpont megsemmisítése a hatalmas harci résszel sem még ekkora, nemhogy nagyobb távolság esetén. Még, ha képes a Nebo is felderíteni a célpontot pusztán a Nebo mérési adataival nem lehetséges rádió-parancsvezérelt rávezetés, aminek kb. 55 km a távolsági korlátja, afelett nem is alkalmazták soha, csak nukleáris harci résszel. (Lásd később.)
A Nebo három féle módon képes üzemelni, teljes 360 fokos körbeforgatás esetén békeidőben 10, háborús üzemmódban 5 másodpercenként fordul körbe, illetve képes szektoros keresési üzemmódra is. Ez utóbbi esetben az antenna nem forog, ad adott irányban van beállítva, csak elektronikus nyalábeltérítéssel üzemel és keres, 90 fokos oldal és 80 fokos helyszög korlátozással. (Tehát a 360 fokos pásztázás helyett a légtérnek csak egy kis szeletét, egy szektorát tapogatja / pásztázza le.)
Ezzel elvileg elérhető az, hogy kellő gyakorisággal frissüljön az információ úgy, hogy az Sz-300/400 rávezető állomás „vakon” indíthasson akár aktív radaros, akár SARH/SAGG/TVM vezérlésű rakétát úgy, hogy a rávezető állomás nem képes érzékelni a célt, hanem csak a Nebo-tól kapott célkoordinátával számol, a rendszer és arra területre sugároz a tűvezető radar. Bár maga a rávezető állomás adott estben soha nem lesz képes az a stealth célpontot érzékelni, de a megfelelő irányba haladó rakéta kellő távolságba érve érzékelheti a visszaverődést és képes magát rávezetni. Ilyesféle utólagos célbefogásra a korábbi légvédelmi rendszerek is képesek voltak, az Sz-200 Vega a céljel elvesztése és ismételt felbukkanása után a rakétát képes volt a célpont felé irányítani.
A probléma az Sz-300/400 esetében az, hogy körkörös keresés esetén csak 5 másodpercenként frissül a céladat, ezzel lényegben a meglevő rakétákkal nem lehetséges még a nem manőverező célpontokat sem eltalálni a több száz méteres mérési hiba miatt, emiatt szükséges a Nebo szektoros keresése, viszont ezzel nincs 360 fokos lefedés. 4 db Nebo radar szükséges egyetlen légvédelmi osztály esetén is a 360 fokos lefedéshez, ha szektoros keresés alkalmaznak, ez nyilvánvalóan irreális.
Az F-35 esetén továbbra is probléma a vontatott csali főleg, hogy a rávezető állomás nem is látja a célt, a rakéta sikeres kúpos keresés esetén a legerősebb visszhangra fogja magát rávezetni, mást mérni a hatalmas relatív sebesség miatt nemigen van másra lehetőség, ezen a fázisvezérelt vevővel vagy fázisvezérelt aktív radaros rakéta segíthetne elsősorban.
Tehát alacsony észlelhetőségű repülőgép felderítésére a Nebo alkalmasabb és képes „repedéseket találni a páncélon”, de korántsem az csodafegyver, mint amennyire beállítják egyesek, erre rakódik rá az F-35 ellen a „rétegzett” védelme. (DAS figyel, az F-35 radarja távolságot is mérhet és vontatott csali használható ARH/TVM/SAGG vezérlésű légvédelmi rakéták ellen).
A vadászrepülőgépeken a helyhiány miatt nem lehetséges méteres hullámhosszú radar alkalmazása a kis antennaméret miatt lehetetlen, még a dm-es hullámhosszú radar léte is megkérdőjelezhető azon tényezők miatt, ami a vonatott csaliknál és radaroknál már kifejtésre került, nyaláb és teljesítmény paraméterei a radaroknak.
Elvi szinten a lehetséges megoldás a kombinált vezérlésű infravörös rakéta használata lenne, amit viszonylag pontatlan távolság- és irányméréssel is a cél közelébe lehet vezérelni annyira, hogy az infrafej indítás után be tudja fogni a célpontot. A hátránya módszernek, hogy időjárásfüggő ennek az alkalmazása, előfordulhat olyan eset, hogy a végfázisban az infravörös érzékelőt korlátozza az időjárás. (Nagy magasságú célpontoknál ritkán.) Ilyen rendszer jelenleg nem létezik marketing anyagokban szerepel a tervek között ehhez hasonló, ami még meg is haladja ezt a koncepciót, ez lenne a Skyceptor.
A Skyceptor rakéta-rendszer kétfokozatú, 300 km hatótávolságú rakétája milliméteres hullámhosszú aktív AESA radar, illetve képalkotós infravörös érzékelővel rendelkezne, lehetőséggel TVM rávezetési móddal kiegészítve. Ez a jelenleg összes ismert védelmi módszer áttörésére képes elméleti szinten, bár nyugaton az alacsony észlelhetőségű gépek felderítésére a méteres hullámhosszú felderítő radar hiányzik a repertoárból, de a rendszer a Patriottal ellentétben rendelkezne körkörös felderítő radarral.
(Moszkva körül körkörösen 10 db Nebo van jelenleg telepítve jelenlétének szerintem sok értelme nincs, lévén a harcászati repülőgépek hatótávolságán kívül esik...)
A Nebo széleskörű exportja évtizedes távlatban lehet és a szükséges mennyiségben nagyon kevés állam képes azok rendszeresítésére, tehát az elkövetkező évtizedekben a potenciális proxy konfliktusokban ezzel jelen állás szerint nem kell amúgy sem szembenéznie az F-35-nek és más alacsony észlelhetőségű repülőgépnek sem, tehát ebből a szemszögből nézve a fenti gondolatmenet jelenleg erősen elméleti és a távoli jövőre vonatkozik.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.17. 11:57:41 -
Kurfürst #84936 Nem értelmezem rosszul. Még egyszer - sosem állította senki hogy Szu 35-öt nem lehet lelőni vele ugyanúgy, mint teszem azt egy F-15-öt. Ez te olvasod bele valamiért.
Amiben lehet előnye az orosz rendszereknek az pont nagyobb hullámhosszú radarok alkalmazása (amihez feltételezem integrálták a rendszer többi elemét is) amik jóval kevésébé érzékenyek a stealth technológiákra (jenki sajátosság), ráadásul eszméletlen DMZ miatt még csökkentett észlelhetőség mellett is messzebbről indíthatnak rájuk, ha valami már felderítette.
