95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85100
Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra?
Az alkalmazott doktrínától függ. Jelenleg a páncélosok elvi elsődleges feladata az ellenséges páncélosok elleni harc - lévén komolyabb mobil pct. eszköz nincs rajta kívül rendszerben.
Ettől függetlenül általánosságot tekintve egy harckocsi az alapja a páncélozott harci egységeknek kvázi mindenhol.
Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV?
Mit? Ha páncéltörés a cél, akkor olyan lövészpáncélos kell, amely komolyabb pct. rakétával van felszerelve. Továbbá a harckocsi egyben tűztámogatási feladatot is ellát. Egy géppuskafészket vagy megerősített fedezéket HE vagy HEAT-MP lőszerrel egy lövésből le tud bontani - ugyanez 30mm-es gépágyúval kevésbé egyszerű feladat...
Nem véletlen, hogy a komolyabb hadseregekben a harckocsi az alap, és nem a lövészpáncélos...
Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne.
Egy rendesen felszerelt PUMA ára közelít egy új Leo2A7-éhez, ha mindennel felszereld, amit egy modern harcjárműnél elvárásnak tekinthetünk (ideértve az aktív védelmi rendszereket is). Egy PUMA nem éli túl, ha szemből megkínálja egy T-72-es (hacsak az APS nem képes megfogni a beérkező lövedéket). Egy Leo2A7 igen.
Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő?
A történet tömören:
Az US NAVY akkori döntéshozói a 2000-es években elkezdtek egy lopakodóképes UCAV könnyűbombázó lehetőségét pedzegetni. A programhoz először demonstrálni kell viszont, hogy megoldják a hordozófedélzeti nagy méretű drónok indítását, leszállását, fedélzeten való kezelését. Ez volt az X-47A és X-47B program alapvető célja. A program következő lépcsőfoka egy lopakodó UCAV verzió, amely képes harctéri felderítésre és teljes értékű csapásmérésre (a fegyverterhelése 10 000 font, vagyis ~4,5 tonna).
A 2010-es évek elején-közepén viszont elkezdték a programot támadni. Alapvetően kettős okból. először is az X-47C feladatát alapvetően az F-35C-nek kellene ellátnia, ha az X-47C megvalósul, a haditengerészet esetleg visszavághatja még jobban az F-35C megrendelést, ami eléggé fájna a már így is agyon csonkított F-35 programnak. Tehát az F-35 program támogatóinak a szemében az X-47 program egy nagy-nagy szálka.
A másik támadás a pilótákból lett főtisztek felől érkezett, akik az ember vezette gépek szekerét akarták tolni. Ők nem úgy képzelik el a katonai repülés jövőjét, hogy "az F-35 lesz az utolsó ember vezette harci gép". Ők szeretnék minél előbb útjára indítani az F-35-ösnél is jobb képességű következő vadászgép fejlesztést, ez a leginkább F/A-XX néven ismert program jelenleg. A program hivatalosan "optionally manned", vagyis ember vezette és ember nélkül is működni képes gép létrehozását célozza, ám itt alapvetően nem az utóbbi a lényeg (vagyis hogy teljes értékű harci gépet építsenek, amelynek a fedélzetén nincs pilóta), hanem az előbbi, vagyis hogy legyen ember vezette változat. Az X-47 erre is veszélyt jelent, hiszen ha elkezdődik a program, akkor az F/A-XX legalább egyik indoka a létezésre kérdőjelessé válik, hiszen lesz lopakodó ember nélküli csapásmérő gépe az US NAVY-nek.
Az UCAV program támogatói védekezni kényszerültek, és a menekülőpálya az lett, hogy akkor megpróbálják a már elért eredményeket megmenteni egy olyan programmal, amely később felhasználható lesz felderítő / csapásmérő gépként. Ez az MQ-25 Stingray program. Ki is pécézték a légi utántöltés kérdéskörét, ugyanis jelenleg a Hornet gépek jó része kénytelen tankerként működni, hála annak, hogy az US NAVY kivonta a korábbi hordozófedélzeti tankergépeit. Az eredeti MQ-25 RFP (~Igénylista) alapja az volt, hogy a légi utántöltés az elsődleges feladat, de közben később felhasználható legyen felderítő / csapásmérő gépnek is. Egy tankergépnek nem létfontosságú a lopakodó képesség, az RFP-ben mégis kiemelt fontosságúként volt megemlítve. Na ezt herélték ki nemrég, úgy, hogy a döntéshozatalban az elsődleges súlyú kérdés a légi utántöltés képessége lesz, a többi elhanyagolható.
A NorthropGrumman itt sokallt be. Az X-47A/B/C program egy felderítő/csapásmérő gépnek készült. Augusztusban előkerültek olyan lesifotók, amelyek az X-47B két szárny alatti tartállyal (vagy buddy-tankkal, amivel után lehet tölteni) volt felszerelve. Feltehetően a tesztek megmutatták, hogy ez nem járható út (az X-47 program sose számolt külső függesztménnyel, hiszen az a gép lopakodó képességét csúnyán tönkreteszi... Szóval az MQ-25 tenderen nem sok esélye lenne komoly áttervezés nélkül, amire nincs idő... -
ToxiMaxi #85099 Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő? -
ToxiMaxi #85098 Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra? Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV? Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne. -
#85097
NorthropGrumman aktív önvédelmi rendszer szabadalom önirányító hit-to-kill mini rakétákkal:
![]()
A szabadalom erre található. A szövege nagyon általános, például a rakéta irányítórendszerét nagyon általánosan kezeli, bármilyen RF, IR vagy hasonló érzékelőt felhasználva. -
#85096
A CV90 család legújabb tagja, a CV90 CZ, kiegészítő páncélzat, 2 Spike-LR pct. rakéta, Iron Fist APS...
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.27. 07:05:43 -
#85095
A rendőrségnél milyen fegyverek vannak most csapatpróbán? Milyen új fegyvereket rendszeresíthetnek? -
#85094
Az MQ-25 tenderről visszavonult a NorthropGrumman, aki az X-47B alapú gépével próbálkozott megfelelni. Korábban úgy tűnt, hogy éppen amiatt esélyes a cég, mert az X-47B egy repülési teszteken részt vett, hordozóról már indított és fogadott drón. Ehhez képest viszont feltehetően nem tudták a gép alapvető kialakítását a légi tankoláshoz idomítani megfelelően. A tenderen így a Boeing, a Lockheed Martin és a General Atomics maradt még versenyben...
![]()
X-47B légi utántöltés... -
#85093
OFf
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A WoT-ban nem az ilyen és ehhez hasonlókon ment a vita, mert ez mondhatni egyértelmű, ha ilyen lapos a szög akkor lepattan, régebben voltak itt képek puska és egyéb lőszerekről ahogy a vékony lemezről lepattannak.
A WoT-ban arról ment a "kulturált anyázás", hogy egy döntött oldal vagy frontpáncélnál a random tényező miatt, előfordult olyan helyzet, hogy egy biztosnak hitt találat is lepattant.
Tehát ha beállítunk egy helyzetet majd ott pl: 10 lövésből 9 ugyanott átmegy és 1 nem , persze olyankor amikor nagyon jó lett volna ha nem pattan le.
-
#85092
Na ezt végig fogom nézni, az tuti.
-
SZUsszan #85091 Azaz, World of Tank, World of Warship és World of Warplanes.
-
Berkut111 #85090 Beszarás
This tank was designed to meet the Malaysian army requirements with the lowest possible effort so they took a leftover Leopard 1 hull and a leftover T-72M1 turret from ex-East-German army stocks and created this tank. Malaysia ended up buying Polish PT-91Ms a few years later. -
kiskorúbézoltán #85089 Jogos, igazad van.
Nem tudom mi az a WOT - (valami tankos multi, gondolom olyan mint a hasonló repülős és hajós multi a World (War?) of X sorozatból). Mondanám, hogy ami ott komoly annak itt nem kéne annak lennie, de jobban belegondolva itt is szoktak menni olyan dolgok, hogy inkább nem mondok semmit. -
SZUsszan #85088 Oké, teljesen mindegy volt a példában, hogy a WOTban épp milyen csőhosszúságú és kaliberű löveggel ellátott Panzerkampfwagen VI B-jének, milyen típusú lövedéke pattant le, a pontosan melyik típuső M3-as hátuljáról. Mert egyszerűen az egyik oldal azt állította, ilyen nincs és nem is lesz soha, hogy egy pár mm vastagságú lemezt nem rongálja meg teljesen egy lapos szögben érkező találat akkor is, ha lepattan.
A játékban ezt 0, zéró sebzéssel honorálta, mert lepattant. Lett egy karistolás a 3D-s model egyik textúráján.
Azt már külön vitatták, hogy egyáltalán van-e esélye a lepattanásnak, de a nagyobb vita a zéró sebzésnek volt.
A Lada szemmel láthatóan minimális sérüléssel megúszta a lepattanót, max. az ablakai bepókhálósodtak és lett egy ronda nagy árok a tetején, de igazából ennyi.
Szóval én így láttam a képpel kapcsolatos nosztalgiázásomat. Te hogyan és miért kell egyáltalán egy játékból kiragadott 3-5 éves vitaemlékfoszlánynak bármilyen szinten komoly szintet képviselnie, ha már eleve egy játékból volt és játékosok közötti vita volt? =) -
kiskorúbézoltán #85087 Szerintem nincs itt semmilyen félreértés. Az eredeti kérdés az eredeti formájában komolytalan. De ha máskép látod, mond, érdekel. -
SZUsszan #85086 Valamit félreértetek.
A WOT ugyebár egy félig-meddig arcade harckocsis multiplayer game. És ott is próbáltak lemodellezni mindenféle realisztikusnak szánt dolgot.
És ha nem is gyakran, de simán előfordulhat, hogy a példánál maradva a KT lepattan mondjuk egy Sherman oldaláról, vagy egy SPG hátuljáról, ha extrém lapos szögben találta el. Ezen ment a vita mindenféle adatokkal meg képletekkel dobálózva régen.
Erre most pont megtaláltam ezt a kis videót, hogy egy Lada tetejéről pattantak le, ami csak nem lehet masszívabb, mint mondjuk egy PZIIIA hátulja. -
#85085
2006 márciusában érkezett az első gép, az utolsó 2007 decemberében. Első keszi 1 évvel később, de még vegyesen 29-es váltásban. -
fonak #85084 Mióta is vannak rendszerben? Régen ennyi idő alatt már a következő típusváltás zajlott... -
#85083
Megtörtént. -
Oddball29 #85082 Nem tudom, ez az ábra min alapult, de ilyen lövedékút nincsen. Ezeknél a klasszikus forma lövedékeknél még szó nem volt "megfelelő szögbe" fordításról. A tompa fémkúp ("cap") eredetileg azért került rájuk, hogy a korabeli hadihajókra is jellemző cementált vagy előtét-páncéllal való találkozásnál az erőhatásokat jobban elosztva megóvja a mögötte lévő éles csúcsot, na meg a robbanó harci részt az idő előtti sérülésektől.
Ahogy a hegyes orrot védő kúp formája sem befolyásolta az átütést semmiben.
Ha meg palásttal éri az orr helyett, akkor ott nincs mit tenni.
A világháborúban például a vastag és döntött páncélzat inkább kivétel volt, mint szabály, inkább csak az utolsó egy évben kezdett elterjedni.
Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2017.10.25. 13:47:38 -
kiskorúbézoltán #85081 Igazából lehetne még fűszerezni a dolgot a hegyes és tompacsúcsú kialakítással is a rogyókúp mellett, amiknek további érdekessége, hogy kívülről a tompacsúcsú általában hegyesebb, és páncélfajtától és becsapódási szögtől, sebességtől függően melyik hogyan viselkedik... Végül eljutunk oda, hogy a kérdés bonyolult. :D Szóval ha a kérdés az - és így van feltéve - hogy a KT lepattan-e hátulról az M3-ról, az eleve elég komolytalan. Szerintem.
A Rudi linkjén lévő kis mozgóképes izé inkábba tompacsúcsú működését szemléltetné. -
#85080
Húúú, ilyen fordulót a körúti villamos csinál, ha kisiklott.
A valóságban viszont...
![]()
![]()
![]()
-
_rudi #85079 Tudtommal a teljes űrméretű PT gránátoknál pont azért volt a keményre edzett hegyes mag elején egy jóval puhább, tompa fém kúp hogy az a lapos szögű becsapódásnál felkenődve a páncélra, megfelelő szögbe fordítsa a páncélt átütő magot a páncélba hatoláshoz.
![]()
![]()
-
#85078
Oké, csak pár éve, amikor még wotoztam vérre menő viták voltak a csoportban, hogy nincs az az isten, hogy egy KT lepattanjon hátulról egy M3-asról, vagy egy artyról, kicsi szög ide, vagy oda.
Vérre menő viták jók, de még jobb utána olvasni, esetleg kiszámolni.
1.2 Geometry
1.2.1 Slope and ricochet
Firstly, all projectiles will ricochet. The real question is at what angle and velocity do they ricochet
.
-
SZUsszan #85077 Oké, csak pár éve, amikor még wotoztam vérre menő viták voltak a csoportban, hogy nincs az az isten, hogy egy KT lepattanjon hátulról egy M3-asról, vagy egy artyról, kicsi szög ide, vagy oda. -
#85076
Úgy tűnik a KMW-Nexter összeolvadás csak a kezdet volt. Most arról szólnak a hírek, hogy a STX Europe franciaországi hajógyárait megvette / megvenné az olasz Fincantieri. Az STX Europe eredetileg a Dél-Koreai STX csoport tagja volt, amely viszont csődbe ment. A hatalmas cég francia darabjait (amely többek között a Mistral osztályú LHD-kat is építette) akarja megmenteni a francia állam az Olasz cégbe való olvadással. A témakör még nincs lezárva, ugyanis érdekellentétek vannak például a beszállítók között: a Thales a hagyományos beszállítója a francia hajógyárnak, míg az olaszoknál ugyanez a Leonardo. A Thales viszont résztulajdonos is, más szóval beleszólása lehet abba, milyen radarokkal, fedélzeti rendszerekkel szereljék / tervezzék a hajókat, kigolyózva a Leonardo-t a beszállítói körbe... -
Kurfürst #85075 Ilyen tízfokos szögekben állítólag még a hajótüzérség is lepattog. Az űrméretes pct. gránát feje egyszerűen nem tud megkapaszkodni semmiben...
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.10.24. 23:30:14 -
SZUsszan #85074 Hm!
Lehet hogy a wot mégis csak egy szimulátor?
Rikosé!
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2017.10.24. 20:49:37 -
#85073
![]()
Az U-33, az U-34 és az U-36 kikötőben
Érdekes hír, hogy a német haditengerészetnek jelenleg nincs bevethető tengeralattjárója. Mind a hat Type-212A típusú tengeralattjárójuk ugyanis dokkban, javítás/upgrade alatt van, avagy javításra és szabad dokk pozícióra vár. A helyzet az után vált nyilvánvalóvá, hogy az U-35 balesetet szenvedett egy hadgyakorlaton Norvégia partjai közelében, és megrongálódott a merülési kormánya.
Ez után a tengeralattjáró flotta így áll:
U-31: felújítás/karbantartás alatt áll 2017 decemberéig
U-32: karbantartásra vár
U-33: felújítás/karbantartás alatt áll 2018 februárjáig
U-34: karbantartásra vár
U-35: megrongálódott, javításra vár
U-36: felújítás/karbantartás alatt áll 2018 májusáig
A német haditengerészet hivatalosan a pótalkatrészek beszerzését tartja a probléma forrásának. A hideg-háború alatt bevett szokás volt, hogy minden lényeges alkatrészből tartanak raktárban, de a költségmegszorítások miatt ez manapság nem dívik, így minden egyes alkatrészt, amelyet cserélni szeretnének, először meg kell rendelni, le kell gyártani és a dokkba kell szállítani, mielőtt beépítik. Különösen akkor probléma ez, ha a karbantartás közben derül ki, hogy valamit cserélni kell...
-
JanáJ #85072 Nem jön be a link, de szerintem ezt olvastam. Nem nekik való a háborúsdi. -
#85071
Gond az hogy az egybites kommentelő/újságíró levonja a megfellebbezhetetlen következtetést;
- szovjet lérak szar
- szovjet MiG-21 szar (F-15-el szemben)
- Patriot szar
- M-1 Abrams szar
... osztán próbálhatod a magyarázni a körülményeket...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.10.23. 21:04:54 -
JanáJ #85070 Vagy a T-72-el. -
#85069
hehehe...
... az amcsik export változatú fegyverekkel látják el az arabokat, akik ugyanúgy járnak velük a harcmezőn, mint egykor a szovjet légvédelem export változatú példányaival.
-
#85068
Nem feltétlen meglepő, csak megjegyzés. Szemből nem lett volna esélye, ezért gondolom hogy oldalról, esetleg hátulról kapták el.
Úgy lett Abrams-a, hogy az USA támogatta 146 darabbal. Ezek M1A1M típusok, természetesen DU páncélréteg nélkül. A képek tanulsága szerint TUSK sincs rajtuk, az adott Abrams-on az feltehetően segített volna...
Ha jól rémlik az említett "alig tudták kilőni" Abrams egy M1A2 volt... DU páncélréteggel. -
JanáJ #85067 Miért meglepő, hogy átvitte? Ha jól gugliztam, akkor a németek Milan 2-el támogatták meg a kurdokat, ez elvileg 350 mm-t visz át.
Iraknak hogy lett amúgy M1-e? Tudtommal már rég nem gyártanak M1-et, az újakat is a korábbi leállítottak modernizálásával készítik. Volt még leparkolt, nem hifiszupi páncélos is? Mi van azzal, hogy az amik az SV alatt alig bírtak szétlőni egy lerobbant M1-et. Még Molni hivatkozott rá mindig, de most nem találom miket bírt ki. -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
Kísértetbunkerek a volt Tűzgyűrű peremén
- videó
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.10.23. 09:54:38 -
#85064
Irakban meg közben zajlik a róka fogta csuka esete, alant egy videó, amely egy iraki M1A1M harckocsi kiégett roncsa látható, amelyet állítólag egy Milan pct. rakétával lőttek ki (a találat helyét a videó alapján én nem tudtam megállapítani). Az Abrams láthatóan nem rendelkezik ERA téglákkal (TUSK csomag), vagy akár házilagos rácspáncélzattal sem, tehát a Milan akár oldalról is képes lehetett a testet átütni. Az Abrams mellett egy T-72-es és tucatnyi HMMWV járművet is vesztettek az adott támadásban állítólag. A történet szépsége, hogy a peshmerga harcosokat Németország látta el, és képezte ki a Milan rakétával, az Abrams pedig az iraki kormány által támogatott, amúgy iráni hátterű PMF-é volt...
-
#85063
COIN (?) realitás: Iraki L-159 Mk.82 légibombákkal:
![]()
-
Kurfürst #85062 Hát bizony ízé, én is nagyon kiváncsian várom a forrásokat, mely szerint a csöves légvedelem ellen elegendő lesz 4 km-en repülni. Mert akkora marhaság ez az állítás hogy már szinte fáj.
Azt viszont már most rögzítsük, hogy gépágyús csapatlégvédelemről kizárólag te beszélsz, csak közben kevered a jelölését a légvédelmi tüzérséggel (AAA). A kettő nem ugyanaz. Csapatlégvédelmet nem kell visszahozni, ahogy en írtam, mert már van. Itt a légvédelmi agyúkról beszélünk, gy.k. 57-130mm űrméretben.
Légvédelmi agyúnak -lényegében bármelyi közepes vagy nagyobb kaliberűnek - ez 4 km / 3-400 km/h olyan szinten ideális magasság hogy ihaj. -
#85061
COIN környezetben pont hogy te hamarabb fogsz kifogyni a 15m+ UAV-ból lődözött 100k+ Hellfirekből, mint a felkelők 200 dolláros AK-s kecskepásztorokból.
Te rögtön egy high-end UCAV és egy high-end precíziós fegyvert választottál. Legyen akkor ez. A 200 dolláros AK-s kecskepásztor effektíve semmit sem tud tenni egy ilyen UCAV ellen. Még akkor se, ha nem 200 dolláros ZsU-23-2 is van egy Toyota Hilux platóján.
Ez egy egyoldalú harc, ahol a kecskepásztor mozgó célpontot játszik. Az, hogy melyik fél győz, elhatározás kérdése. Amíg a kecskepásztornak valaki nem ad komolyabb fegyvert, addig ő homokzsákot játszik. De ha lesz utánpótlás kecskepásztorokból, akkor az UCAV-ot használó nem fog soha győzni (lásd Afganisztán), még akkor sem biztos, ha katonákat küld oda.
Ha az UAV-ok valaha elterjednek kb. annyi kell hogy visszahozzák a csöves légvédelemet és helló van nekik. A bevetési profiljuk kb egy világháborús bombázóhoz mérhető. Lassú és közepes magasságon egyenes vonalba repülül > FlaK likes this.
Az első világháborús bombázóktól eltérően (akik ugye át kellett repüljenek a cél felett, hogy bombát dobjanak) az UCAV-ok 10+ km távolságból tudnak fegyvert indítani. Precíziós fegyvereket, LGB, JDAM, Hellfire, Brimstone... Milyen csöves légvédelem van, amely ezt képes leszedni, mielőtt ő lőtávolságba ér? Gyakorlatilag semmilyen.
A csöves légvédelemnek az egy-két számmal kisebb drónok ellen lehet esélye, mint az RQ-7 Shadow és társai, amelyek 2-3km-nél magasabban ritkán repülnek. Ezek viszont nem UCAV-ok, tehát nincs fegyver rajtuk, és ennek lelövésére is csak úgy van esélyed, ha átrepül feletted.
Nem véletlen, hogy az US ARMY is lézerfegyverekben látja a drónok elleni hadviselés jövőjét. Csak ahhoz megfelelő teljesítményű szilárdtest / fiber lézer kellene....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.10.23. 07:45:16
